Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-26 / 148. szám

I Csendháborítód, kontár?:©!?©’?, ám ázi szarkák Szabálysértők, nagyobb bírság — Csendháborítás, becsületsértés, árdrágítás, kontárkodás, s megannyi ismerős kifejezés, melyekbe, ha nem is lépícn- nyomon, de azért gyakorta belebotlunk a hétköznapok során. Sokszor hallani, hol az egyik, hol a másik önkiszolgálóban ér­nek tetten egy-egy tolvajt, amint éppen fizetés nélkül akarja kicsempészni az árut, de hallani olykor kereskedőről is, aki kevesebbet tesz a mérlegre, s többet fizettet ki a vevővel. Ke­ringenek történetek építési vagy felvonulási területeken eltű­nő anyagokról, s üzemekből, vállalatoktól elemeit szerszámok­ról, holmikról. Telten ért tolvaj A bűncselekményeknek ugyan nem számító, de azért valamiféle fele lősség re vonást maga után vonó tettek száma Százhalombattán sem csök­kent az utóbbi években. Igaz, a város lélekszámú is növe­kedett, 1980. óta majd két és fél ezerrel, így némiképp ért­hető, hogy a szabálysértések statisztikája sem alakult ked­vezően. Egészen pontosan: Három év leforgása alatt, 43 százalékkal emelkedett, s ezen belül is a tulajdont sértő, vagy megká­rosító esetek, tehát a lopások, sikkasztások, orgazdaságok viszik a prímet. Ügy is lehet­ne fogalmazni, hogy a sza­bálysértések egyik legnagyobb hányadát, kereken 40 száza­lékát az efféle ügyek teszik ki. Többnyire a bolti lopások okoznak gondot, szerencsére az áruházak személyzete meg­lehetősen éber, s általában si­kerül tetten is érni a tolvajt. Nehezebb már rajtakapni az üzemi szarkákat, így az álta­luk okozott kár csak töredé­keiben térül meg. Ám van egy másik gond is. A szabálysértők egy részének felkutatása és felelősségre vonása egyre nagyobb nehéz­ségekbe ütközik. Százhalom­battán — köztudott —, sokan csak ideiglenesen laknak, többnyire azok, akik egy-egy nagyobb beruházáson vállal­tak munkát. Egy-két hónapot töltenek el munkásszállón, s továbbállnak, anélkül, hogy Lakcímüket megszüntették volna. S amikor kiderül, hogy törvénybe vagy jogszabályba ütköző cselekményért felelő­sek, már régen messze jár­nak. Ettől függetlenül azonban az esetek nagyobb részéré fény derül, s ez előbb-utóbb bír­ságot von maga után. S te­gyük hozzá, nem is kis össze­geket. Az elmúlt három esz­tendőben majd háromszáz tol­vajt, orgazdát büntetett meg a hatóság, s a kiszabott pénz- büntetés átlagban meghaladta az 1800 forintot személyen­ként. Természetesen nemcsak ebben n kategóriáiban szigorú a bírság. Árdrágításért kei­két és fél ezer forint, kontár­kodásért is másfél-kétezer fo­rint dukált. Látják, nem jelentik j.\ Si.^Oó.í_ysei ne,c egy tek-intéiyes hányada nyilván­valóan nem anyagi természe­tű. Sokan a közösségi, együtt­élési normáknak hánynak fittyet: a csendháborítás pél­dául túlontúl elszaporodott Százhalombattán, örvendetes azonban, hogy a lakóbizottsá­gok egyre inkább a helyzet magaslatán állnak, s mind kevésbé vonakodnak feljelen­tést is tenni a rendet vagy nyugalmat háborgatok ellen. Sajnos, ugyanez nem mond­ható el a köztisztaság, vagya környezetvédelem kapcsán. Pedig solcan látják, sokan ta­pasztalják, mint rongálják egyesek a parkokat, a város zöldvagyonát, ellenben sem tavaly, sem tavalyelőtt, egyet­len feljeléntés nem történt, következésképpen egyetlen bírság sem született. Akad persze, ahol az eljá­rások hianya tulajdonképpen egy-egy szabálysértési forma hanyatlását tükrözi. A keres­kedelmi hálózat fokozott el­lenőrzésének köszönhető, hogy a vásárlók megkárosítása vagy az árak drágítása már ritkán fordul elő .(tavaly pél­dául ez UtóbSierF kellett csak egyetlen : embert felelősségre vonni), s gyakorlatilag meg­szűnt a közterület engedély nélküli foglalása is. Mérsék­lődni látszik az építésügyi szabálytalankodás is: két éve még tíz-egynéhány ember­rel szemben kellett eljárnia a hatóságnak, mostanában már csak egy-két építtetőt szüksé­ges bírsággal sújtani. Nem okoz különösebb gondot a mező-, erdő- és vízgazdálko­dás szabályaiba ütköző cse­lekedet sem; az elmúlt eszten­dőben mindössze két polgárt kellett ilyesmiért a városhá­zára idézni. Sajnos, nem ilyen kedvező a helyzet a tankötelezettségi törvény, vagy a tűzrendészen szabá­lyok betartásánál. Csak figyelmeztetik Százezer forintot megha­lad évente az az összeg, ame­lyet bírság címén a hatósági osztály a szabálysértö.cre ki­ró. Hogy sok vagy kevés ez, azt nehéz lenne eldönteni. Tény, hogy esetenként libe­rálisnak tűnhet egy-egy íté­let, ám nem mindig a szigo­rúság a legcélravezetőbb. In­dokolt esetekben a szabály­sértési. ügyintéző átteszi az ügyet az illető munkahelyé­nek fegyelmi hatóságához; a tapasztalatok ugyanis azt bi­zonyítják, hogy az üzemi, vál­lalati közösségekben kiszabott fegyelmi büntetésnek nagyobb a hatása, mint néhány száz forintnak. Gyakran pedig a bírság kiszabása helyett, fi­gyelmeztetéssel megszüntetik az eljárást: bizonyos esetek­ben, kisebb súlyú cselekmé­nyeknél, esetleg fiatalkorú szabálysértőknél ez is elegen­dő ahhoz, hogy újabb ballé­pést ne kövessen el a delik­vens. Mit, hol, mikor? Rendezvény. Június 30-án este 9 órai kezdettel magyar - nóta-est lesz a Százhalom ét­teremben. A rendezvényen fel­lép Madarász Katalin és Gál Gabriella. Disco. Június 29-én este 6 órakor discót rendez a KISZ DKV-bizottsága a dunafüredi osónakházban. Ugyanezen a napon, este 7 órai kezdettel a Százhalom étteremben is ha­sonló táncmulatságra kerül sor. Mozi. A Hága szálló műso­rán június 26-án: A túlélés ára. Június 28-án: Rita asz- szony menyasszony. Július 3- án: Pantaleon és a hölgy ven­dégek. 'A DKV-klubmozi műsorán június 27-án: A trombitás — magyar film. Július 1-én: Good by és ámen — olasz film. Jú­lius 2-án: A rejtélyes bankbe­tét — szovjet film. Július 4-én: Vadölő — NDK-film. Arcok a városhói A fekete heile szolgálatában Valamikor, nem is olyan túl régen, rangot jelentett postai dolgozónak lenni, hiszen a közszolgálati alkalmazottak — ellentétben a munkások­kal és a parasztokkal — biztosak lehettek abban, hogy gondtalan öregkoruk lesz. Munkájukkal nyugdíjra szereztek jogosultságot. Nem is volt könnyű a postához kerülni, s akinek ez mégis sikerült, általá­ban nem változtatott foglalkozást, mindvégig kitartott az egyenruha mellett. Ma a postánál eléggé nagy a fluktuáció, de azért szép számmal vannak olyanok is, akik hivatásuknak tekintik a postai munkát. Ilyen Prezenszki Józsefné is, a százhalombattai 1. számú postahivatal veze­tője. — 1960-ban érettségiztem — kezdi vonakodva, mert nem szívesen beszél magáról, job­ban örülne, ha inkább a hi­vatali örömökről, gondokról faggatnám. — Nem akartam én postás lenni, egészen más álmokat dédelgettem középiskolás ko­romban. Tanárképző főiskolá­ra szerettem volna jelentkezni, s úgy tűnt, sikerül is valóra váltanom elképzeléseimet, hi­szen jól tanultam, s különösen matematikából és fizikából je­leskedtem. Mégis, másképp alakult a sorsom. Édesapám váratlanul megbetegedett, s hamarosan magunkra marad­tunk. Annyira nehéz helyzetbe kerültünk, hogy továbbtanu­lásra nem gondolhattam. Ott álltam az érettségimmel, s nem volt semmilyen elkép­zelésem arról, mit kezdjek, hová menjek dolgozni. Akkor az egyik nagybátyám e'őállt az ötlettel: adjam be a pályá­zatomat a postához. Biztatott, hogy sikerül, s ha közelebb­ről megismerkedem ezzel a munkával, nem fogom meg­bánni. Abban az időben még felvételi vizsgát kellett ten­ni. Sikerült. Utána elvégez­tem a segédtiszti tanfolya­mot, s öt évig Heves megyé­ben dolgoztam. Állandó he­lyettes voltam Gyöngyösön, majd a járásban hivatalveze­tőket helyettesítettem. Férjhez mentem, a férjem a MÁV-nál dolgozott, Érdre ke­rültünk. Természetesen Érden is a postánál kaptam állást, tíz évig hírlapfelelős voltam, majd hivatalvezető-helyettes lettem. A százhalombattai 1. 6zámú postahivatal vezetőjévé 1978-ban neveztek ki. Egy évig átjártam Érdről, utána kaptunk egy szövetkezeti la­kást. Azóta itt élünk, megsze­rettük a várost, sok barátot is szereztünk, sok az ismerősünk. Otthon érezzük magunkat Százhalombattán. A hivatalban nagyon jó a kollektíva. Harmincnégy be­osztottam van, most kaptunk még négy — ahogy mondják — létszámot, így csaknem negy­venen leszünk. Nehéz a dől­Igyekszünk, hogy a lakosság semmit se érezzen meg a gondjainkból.. • SZÁZHALOMBATTAI map A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Szeptembertől egy műszakban Hárem iskolában Átcsoportosítások az áj tanévben £ Véget ért a tanév, úgy is ^ mondhatnánk, egy nehéz, ^ sok gonddal, problémával ^terhes esztendőt zárt a vá- j ros oktatásügye. Valójában fazonban semmiféle zárásról ^ nincsen szó, hiszen máris ^ elkezdődött a következő ^ tanév előkészítésének csep- ^pet sem könnyű munkája. mivel az utóbbi eszten- ídőknek legsürgetőbb kérdé­ssé a zsúfoltság feloldása ^ volt, most nyár elején én­ének érdekében folytatódik ? a tervezés és az átrendezés. Százhalombattán az elmúlt évtizedben ugrásszerűen nőtt az iskoláskorú gyerekek szá­ma. Míg 1970-ben mindössze 734 kisdiák oktatásának kor­szerű ködülményeiről kellett gondoskodni, az idén már 2800 tanulóéról kell megnyugta­tóan dönteni. S ráadásul úgy, hogy az óvatos prognózis az 1990-es évekre mintegy 3300 általános iskolás gyermeket je­lez. Már a most zárult tanévben nyilvánvaló volt, hogy a meg­levő két általános iskola kevés. Az újabb évet pedig nagyon keserves lenne hasonló körül­mények között elkezdeni. A Damjanich úti általános iskola 16 tantermére például osztá­lyonként 30 tanuló- és 11 nap­közis csoport jut. Ami azt je­lenti, hogy még váltakozó — délelőtti—délutáni — tanítás mellett is legalább 150—160 kislányt és kisfiút szükségépü­letekben berendezett tanter­mekhez kellene naponta utaz­tatni. Nem jobb a helyzet a Ságvári iskolánál sem: 43 ta­nulásra alkalmas helyiségre 69 tanulócsoport jut, majd 1900 gyermek, következésképpen 400 —500 kisdiáik elhelyezésére ugyancsak szükségépületekben kerülhetne sor. gunk, hiszen nagyon kicsi a helyünk. Régen kinőttük, de egyelőre se bővítés, se új posta építése nem szerepel a tervek­ben. Tudom, hogy az itt dol­gozók feszített idegállapot­ban munkálkodnak, ezért kü. Ionosén nagy gondot fordítok arra, hogy valamennyien el­mehessenek szabadságra, s le­hetőleg akkor, amikor az ne­kik a leginkább megfelel. Per­sze nem sikerül mindenkinek egyformán a kedvére tenni, de általában elégedettek az em­berek. Ez érthető is, hiszen ha váratlan nehézségek jönnek, például ha nagyon sok a be­teg, valamennyien többet dől. gozunk, igyekszünk, hogy a lakosság semmit se érezzen meg a gondjainkból. Büszke vagyok arra, hogy az itteniek többsége törzsgár- datag. Csak akkor megy el tőlünk valaki, ha elköltözik a városból. Hogy sokat dolgo­zunk, azt a forgalmunk bizo­nyítja legékesebben: a szokvá­nyos postai teendők mellett más feladatokat is meg kell oldanunk. Kedvezőbb a nyit­va tartásunk, mintáz OTP-fió- ké, ezért nagy a csekkforgal­munk, s a takarékbetét-állo. mányunk is huszonkétmillió forint körül mozog. Néha bizony nagyon fáradt vagyok, sokszor későn érek haza, mert valamilyen halaszt­hatatlan ügy a hivatalban ma- raszt. Szerencsére a csalá­dom megértő, elnézik nekem ezeket a pontatlanságokat. Ez érthető is — teszi hozzá mosolyogva. — Nálunk ugyan, is már biztosított az utánpót­lás: a lányom jövőre érettsé­gizik a postaforgalmi szakkö­zépiskolában ... Pável Melinda Mindezt elkerülendő, szüle­tett meg az a javaslat a váro­si tanács művelődési-egészség­ügyi és sportosztályán, hogy az 1884/85-ös oktatási évre ketté­választják a Ságvári Endre ál­talános iskolát és létrehoznak egy önálló igazgatású taninté­zetet, 3-as számú iskola néven. Az új tanintézmény kialakí­tásához a Dunamenti Hőerőmű Vállalat felkínált két emeletes munkásszállót. Ezekben az épületekben 24 tantermet lehet berendezni és természetesen egy sor szükséges járulékos he­lyiséget is. Megkezdődött tehát a peda­gógusgárda és a tanulók átren­dezése, mégpedig úgy. hogy számításba vették azokait a le­hetséges helyiségeket, terme­ket is, amelyek az épülő mű­velődési központ és könyvtár­ban kínálkoznak oktatási cé­lokra. A ttelj es átszervezéssel, vagyis az új iskolarendszer létrehozásával gyakorlatilag megszűnne Százhalombattán a váltakozó tanítás: ezentúl va­lamennyi kisdiáik csak délelőtt járna iskolába. Az új szerve­zetről, s arról, hogy a jövő tanévtől milyen átcsoportosítá­sok várhatók, hamarosan rész­letesen is beszámolunk olva­sóinknak. 1 " 11,1 'Tf<W Válasz cikkeinkre J A közelmúltban Tollhegyen f, című rovatunkban szóvá £ tettünk egy furcsának tűnő f gyakorlatot, nevezetesen azt, hogy a százhalombat- ^ tai lakások felújításának ^ programjában a tetőszige- ^ telési munkálatokat a kom- ^ munális és költségvetési ^ üzem mind ez ideig nem az g olcsón dolgozó helybeli la- £ káss/övetkezet karbantar- ^ tó részlegére bízta, hanem ^ drágább s idegen cégekre. ^ Cikkünkre az érintett üzem ^ példás gyorsasággal rea- 4 gált, megindokolva, hogy az emlitett megbízatás £ miért késlekedik: A tervezett tetőszigetelési­felújítási munkákra a lakás- szövetkezet valóban felaján­lotta 1984. február 27-én kapa­citásit (Bitulax tetőszigetelő­anyaggal), a felújítással együtt járó bádogozási munká­kat azonban nem vállalta. Üzemünk épületbádogos kapa­Az utóbbi hetek esőzései helyreállították a talaj vízgaz­dálkodását. A viszonylag hű­vös idő, főként a szinte hideg éjszakák hatására azonban változatlanul lassan fejlődnek a szántóföldi zöldségfélék és a gyümölcsök. Márpedig lénye­ges árcsökkenést csak ezek piacra kerülésétől lehet várni. Különösen a közismerten me­legigényes dinnye, paprika, uborka és paradicsom fejlődé­se lassú az átlagoshoz képest Elmaradásuk a szakemberek véleménye szerint legalább három hét. Más években ilyen­kor már a szántóföldi ültet­vényeken is színesedett a pa­radicsom, az idén viszont még éppen csak virágzik, legfel­jebb mogyoró nagyságúak a gyümölcsei. A piacon kapha­tó paradicsom még mind fó­lia alatt terem, s az árát is az — To L1HEGYEN1 Aki böngészte mostaná­ban a hirdetőtáblákat, a sok privát adok-veszek hír között találhatott egy hiva­talosat is. A budai járási (?) Afész stencilezett lapon ar­ra hívta fel a lakosságot, hogy gyűjtsön étiesigát: mert megéri! A külorszá­gokban kedvelt csemege ki­lójáért ugyanis nem keve­sebb, mint 13 forintot fizet­nek az átvevők. Feltéve per­sze, ha a csiga megfelel az előírásoknak. A hirdet­ményen szépen és pontosan közük is: milyen méretűek legyenek. Nagyszerű, hogy a csiga­kampányba végre Százha­lombattát is bekapcsolták. Nem tudni persze, hogy mennyi csiga gyűlt végül is össze, hiszen a felhívás csak a közelmúltban látott nap­világot, miközben az újsá­gokban már azt olvashat­tuk: a csigaszezon véget ért. Elképzelhető hát, hogy a százhalombattai csemegék már késve érkeznek? Vagy egyáltalán meg sem érkez­nek? A hirdetményre ugyanis az átvevőhelyet, és időpont­ját ráadásul utólag, kézzel írta oda valaki, s feltehetően nem a legalkalmasabb író- szerszámot használta. Mert azóta vagy az eső mosta le, vagy a tűző nap fakította láthatatlanra. Elgondolni is rossz, mit érezhetnek azok a szorgos emberek, akik hajnalok haj­nalán már az erdőt járták és a csigákra vadásztak a harmatos bokrok között... Nyakukon marad az egész? Megeszik? Vagy kénytele­nek szabadon engedni azo­kat, hogy jövőre ismét ösz- szeszedjék? Ha így lenne jobban ügyeljenek arra, hogy egy év múltán időben érkezzenek a hirdetőtáblá­hoz, mielőtt arról eltűnne a lényeg... citással nem rendelkezik, ezért a felkínált félmegoldást nem tudtuk elfogadni. Mellékesen megjegyezzük, hogy 14 válla­latot, üzemet és tsz-t keres­tünk meg csak a bádogos­munkára vonatkozóan, siker­telenül. Ez az egyébként nél­külözhetetlen munka a szige­telés összköltségének négy százaléka lenne... Az igaz­ság kedvéért tájékoztatásként közöljük, hogy a lakásszövet­kezet a tetőszigetelő-felújítási munkából ma és a jövőben Is részesülhet, amennyiben a fel­adat komplex végrehajtásának feltételei biztosítottá válnak. Farkas Mihály üzemvezető ★ Hogy egyértelművé váljék, fűzzük hozzá mindehhez: amint tehát a bádogosmunkát sikerült megszervezni, a kom­munális és költségvetési üzem hajlandó a lakásszövetkezet karbantartóira bízni a tetőszi­getelést. ezzel járó meglehetősen ma­gas költségek határozzák meg Néhány kevésbé melegigényes zöldségnövénynek, például a káposztának, az előbbiekkel ellentétben kifejezetten kedve­zett a hűvös, csapadékos idő. A melegigényesek nagy késé­sét természetesen már nem lehet behozni, biztató viszont az, hogy az előjelek szerint a szántóföldi zöldségnövények szinte berobbannak majd a piacra: a pillanatnyi kilátások szerint mindjárt kezdetben nagy tömegben jelentkeznék majd. Az oldalt összeállította: Tamási István Fotó: Hancsovszkt János Előbb a bádogosmunkák Hideg jár a szántóföldeken Késnek a zöldségfélék

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents