Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-26 / 148. szám

1984. JŰNIUS 26., KEDD Haxánkban ai első Szövetkezeti gyár Júliusban már sört palac­kosnak a Martfűn épülő első magyar szövetkezeti sörgyár­ban. Az építésére szövetkezett gazdasági társaságtól kapott tájékoztatás szerint, az évi 250 ezer hektár sör előállítá­sára alkalmas' üzem kivitele­zési munkáinak készültségi folia a tervezett ütemnek megfelelően hetvenszázalékos. Helyükön vannak az erjesztő tartályok, a palackozó beren­dezések és a kiegészítő egy­ségek. Az elsőként induló pa­lackozóban július közepétől a Kőbányai Sörgyár részére bérmunkában már 30 ezer hektoliter szlovák és 70—80 ezer hektoliter extra minősé­gű diabetikus pasztőrözött sört töltenek üvegekbe. A sörgyár építése 1985 kö­zepén fejeződik be. Híradástechnika, távbeszélő hálózat lő az elektronika szerepe Együttes ülést tartott hétfőn a Parlamentben az országgyű­lés ipari, valamint építési és közlekedési bizottsága. A tes­tületek az Ipari Minisztérium és a Magyar Posta beszámo­lóját vitatták meg a híradás- technikai ipar helyzetéről, a távbeszélő-hálózat fejlesztésé­ről. Az ülést Sas Kálmán (He­ves megye), az építési és köz­lekedési, illetve Gorjanc Ignác (Szolnok megye), az ipari bi­zottság elnöke vezette. Mint azt a tanácskozásra készült írásos előterjesztés megállapítja: nemzetközi ta­pasztalatok bizonyítják, hogy népgazdaságunk intenzív fej­lődési szakaszra történő átál­lása az elektronikai eszközök Áruforgalmi gyorsjelentés Alapjában kiegyensúlyozott A Belkereskedelmi Minisz­térium áruforgalmi gyorsjelen­tése szerint az év első öt hó­napjában a kiskereskedelmi árujorgalom 183,8 milliárd fo­rint volt, összehasonlító áron számolva 0,8, folyó áron 9,4 százalékkal nagyobb, mint ta­valy ilyenkor. Ezen belül (fo­lyó árakon) az élelmiszerek- élvezeti cikkek forgalma 7,8, az iparcikkeké 10,6 százalék­kal emelkedett. Májusban a forgalom folyó árakon számítva 10,9 százalék­kal volt nagyobb a tavalyinál. A ruházati és vegyes iparcik­kek iránt élénk, az élelmiszer­élvezeti cikkek iránt mérsé­keltebb kereslet mutatkozott. Élelmiszerekből jó, illetve megfelelő volt az ellátás. Álta­lánosságban megfigyelhető, hogy a lakosság egy jelentős része az olcsóbb termékeket keresi. A konzerv- és mirelit­áruk közül elsősorban főzelék­félékből, illetve savanyúság­ból nem volt^kielégítő a .vá­laszték. A tárolt burgonya­készletek viszonylag gyorsan kifogytak, így a keresletet nem lehetett kielégíteni. Az import enyhítette némileg a hiányt, és megjelent (bár magas áron) az újburgonya is. A ha­zai zöldség-gyümölcsfélékből egyébként megfelelő volt a kínálat, de az árak — különö­sen a primőr cikkeknél — lé­nyegesen meghaladták a tava­lyit. A háztartási vegyi áruk kí­nálata a hónap folyamán — a festékek kivételével — ki­egyensúlyozott volt. Akadozott azonban az áruutánpótlás az olcsóbb kéz- és testápolókból, valamint samponokból. A vendéglátó hálózat forgal­ma mérsékelt volt májusban, folyó árakon csupán 3,4 szá­zalékkal volt nagyobb, mint az elmúlt év azonos hónapjában. A forgalom mérséklődésében valószínűleg közrejátszott a hűvös időjárás, amely különö­sen a nyári helyiségek és szó­rakozóhelyek forgalmát vetette vissza. Problémát okozott a burgonyahiány, melyet más köretek felhasználásával igye­keztek pótoini. A ruházati cikkek forgalma májusban 13,5 százalékkal nőtt. A konfekcióárukból ál tálában jó volt a kínálat, bár férfiöltönyből és női pantal­lóból választékhiány volt ta­pasztalható. Továbbra sem volt elegendő csecsemőruháza­ti termék. Erőteljes volt a ke­reslet a fürdőruhák iránt, de kevés olcsó terméket kínáltak a fogyasztóknak. Vegyes iparcikkekből to­vábbra is élénk volt a forga­lom — 14 százalékos emelke­dés tapasztalható —, elsősor ban az építőanyagok, víz-gáz­szerei vények, villamossági cik­kek, híradástechnikai termé­kek, valamint kemping- és sportcikkek, fotó- és optikai termékek iránt volt nagy a ke­reslet. Továbbra is kevés volt a radiátor, a fürdőszoba-fel­szerelés, az épület- és bútor­vasalás, valamint az evőesz köz. A műszaki áruk körében megfelelő volt a fekete-fehér televíziók kínálata, a táska- és zsebrádiók, a magnetofonka­zetták választéka. Továbbra is hiányok vannak mélyhűtőből, hűtőszekrényből, színes televízióból, járműal­katrészből. Élénk volt a búto­rok iránti kereslet is a hónap folyamán, ám egyes apróbb bútorokból továbbra is hiá­nyos a kínálat. Az építőanya­gok iránt is változatlanul élénk a kereslet. Cementből, mész- ből, csempefélékből, parkettá­ból és ablakokból kielégítően a készletek. Továbbra sem sike­rült viszont az igényeket kielé­gíteni téglából és tetőfedő cse­répből, vasbeton gerendák egyes típusaiból, valamint aj­tókból és fenyő fűrészáruból. mind szélesebb körű alkalma­zását követeli meg. Az írásos beszámolót kiegé­szítve Köteles Zoltán ipari miniszterhelyettes egyebek közt elmondotta: megkülön­böztetett figyelmet kell fordí­tani a távközlés fejlesztésének anyagi-műszaki megalapozá­sára, a korszerű llcencek meg­vásárlását előkészítő munkák­ra. Doros Béla, a Magyar Pos­ta elnökhelyettese kiegészítő­jében hangsúlyozta: a hazai telefonhálózat egyre romlik, a leginkább elhasználódott be­rendezések felújítására 7—9 milliárd forintot fordítanak a hetedik ötéves terv idején. A hozzászóló képviselők kö­zött Koltai Imre (Pest megye 28. vk.) arról tudakozódott, hogy a távközlési hálózat fej­lesztése lehetőséget ad-e a jö­vőben az egymástól távollevő számítógépek közötti összeköt­tetésre. Antal Imre (Pest me­gye 19. vk.) javasolta: távbe­szélő-hálózat fejlesztésekor kapjanak elsőbbséget a roha­mosan növekvő létszámú te­lepülések. A felvetésekre Köteles Zol­tán és Doros Béla válaszolt Elodázhatatlan feladat az al­katrészipar fejlesztése — hangzott el többek között • ezen a téren a mikroelektro­nikában már tapasztalható is az előrelépés. Fontos a külön böző cégek közötti jobb koor­dináció, a jövőben elképzelhe­tő valamivel szorosabb irányí­tás a híradásiparban. ■ Szombaton hajnalban már erős szél fújt a Rác- kevci-Duna-ág mentén is. Időnként fekete, csőt sejté-' tő Jellegek húztak át az égen, máskor távoli dörgés jelezte, hogy valahol vihar dűl. A megye legdélibb poniján, a ta&si zsilippel szemközti Rózsa-szigeten azonban javában zajlott az élet: a horgásztanyán ugyan nem volt telt ház, de így is sok szobának akadt ezúttal lakója. Minden msreát a régiben — Most következik csak az igazi szezon — mondja Ko­vács József gondnok. — Jú­nius 15-én véget ért a ponty- tilalcai, s az iskoláikban is tanítási szünet van. Ilyenkor szinte egymásnak adják a ki­lincset a sporttársaik. Mert érdemes itt néhány napot el­tölteni. Az idén megmozdul­ták a kapitális aranyhasúak és szépen kap a termetesebb süilő, meg a harcsa is! Gácsi János csepeli horgász elégedetlenül csóválja a fejét: — Átlagos ez a bét, semmi komoly zsákmány — morgoló­dik, miközben a szerelését rendezi. — Találtam a csónak alatt egy íótetűt, az éjjel megpróbálom léprecsalni a harcsákat. A tanyához vezető úton szintén nagy a forgalom. A horgászok kocsijai szabályta­A harsány gyerekkőrus és kacagás kísérte bohóctréfa sze­replőinek, Csinninek és Bum- minak talán még lett volna mondanivalója a. hálás albert- irsai közönségnek, de hogy az egyre szaporábban hulló áldás elől mind többen menekítették fedél alá szemükfényét, a kát fiatal színész — az idevalósi Sírkő László, és Beregszászi Olga — nótára váltva befejez­te számát: Énekeljünk... énekszóra felderül és szebb lesz a világ. Végig táncolt utó A színpadon az imént a hí­res tápiószecsői népi együttes fürge lábú, dalos kedvű tagjai ropták a táncot, fergeteges taps és újrázás közepette. Ofella Sándor nyugdíjas művelődési- ház-igazgató, az együttes veze­tője azonmód népviseletben — aktív részese a Lakodalmas táncjátéknak — sorolta az együttes további programját: — Főpróbának tekintettük a mai fellépésünket á két feszti­vál, a balatoni és a jugoszlá­viai ohridi nemzetközi előtt, ahová július elsején utazunk. Ez lesz az első ilyen nagyobb szabású kilépésünk a világba. Éppen az együttes megalaku­lásának 35. évfordulója előtt. Az januárban lesz, hazajőve arra készülünk. Az erdő övezte községi vá­sártér ideális helyszíne volt az albertirsai juniális ’84 elneve­zésű rendezvénynek vasárnap. A hirtelen hűvös-borúsra for­dult időjárás ellenére mái" a kora délelőtti órákban özönlött az emberáradat. Mintha csak húzta volna a tömeget maga után a szecsói népi együttes, akik a művelődési háztól vé­gigtáncolták, énekelték az utat a vásártérig. Ott az abonyi út- töröfúvósok nyitották meg a műsort. A rendezők nem le­hettek elégedetlenek, bár mon­dogatták, minduntalan az eget kémlelve: hát ha még jó idő lenne! Ennek a napnak min­den forintja a tiszta bevételből jó ügyet szolgál. A helyszínnel szemközt már körvonalazódó, eddig is közadakozásból és tár­sadalmi munkával épülő meleg vizű strandra fordítják a köz­ség vezetői. Mindenki ingyen dolgozik, bográcsban fő a pap­rikás, sül a szalagos fánk, mulattatnak a művészek, a tombola nyereményei is csak úgy jöttek össze, a közszemlére kikötött főnyeremény, az ajná- rozó kezek alól kétség-beesett visítással iszkoló kismalac is. Gyertyafényben a bor — A felszabadulás előtt is rendeztek nálunk juniálisokat — mesélte Kovács Károlyné, a Szabadság Tsz dolgozója, a községi párt-vb. tagja és lá­nya Kati, az Áfész közműve­lődési előadója, a mindenütt ott levő lelkes szervezők. — Csak akkoriban másképp zaj­lott. Az iparoskor mulatsága meghívásos, zárt körű volt. Az­óta ez az első, de szeretnénk ismét hagyományossá tenni. S minthogy a szemerkélő eső ellenére sem oszlott a több ezres tömeg, csupán felváltva ebédelni vonult a sátorba, tar­tott tovább a műsor az erdő­széli tisztásokon és a sportpá­Bor, bor, bor, jó szecsöi bor... — éneklik a tápiószecsői menyecskék. lyán. Itt az MHSZ VII. kerü­leti repülömodellezői röptet- ték távirányítású apró gépei­ket. Ott a ceglédi kutyakepző iskola négylábú növendékei tartottak bemutatót. Amott ló­hátra kaphatott az, akinek ab­ban tellett kedve. A színpadot elfoglalta a zuglói Húsipar ka- rateosoportja. Ám ki tudná mind felsorolni a megannyi látványosságot ?! Bor, bor, bor, jó szscsői bor. Ha az asszony kóstolgatja, a sodrófát az ember kapja ... — énekeltek jó órával ezelőtt a szecsöi asszonyok -a színpadon, mögöttük a sátorban viszont az albertirsai borokat bírálta az első helyi termelői borverseny zsűrije, gyertyafénynél. — Kilenc termelő jelentke­zett a borával. Még nem volt többnek bátorsága ... Nem fő­állásúak. Vannak közöttük tsz- tagok, vasutasok, pedagógusok, hiszen nem vagyunk kifejezet­ten történelmi borvidék, ha vannak is hagyományaink e téren — mondja Gavlik Kál­mán, a Micsurin Tsz főbo­rásza. — Jól kezelt, egészsé­ges bormintákat bírálhattunk. Tiszta ízűek, az alföldi termő­fajtákra jellemzőik. Kaptunk kevert, hagyományos falusi sillert és fajtaazonos kékfran­kost, meg Irsai Olivért. Ez, ne­vével ellentétben nem egy al­bertirsai bor neve, hanem egy szőlőfajtáé. Majd, mint később kiderült, éppen ez utóbbival nyert első díjat Kőhegyi Mi­hály, Erős Pál muskotálya és Mátékovics Sándor kékfranko­sa társaságában. Mézeskalács vásárfia Ha nem is ezekből, de e tá­jon szüretelt szőlők levéből nyílott alkalom a borkóstolás­ra. Jól csúszott az itóka az ebédhez, meg a több helyen, sátrakban mért hurka-kolbász­ra. 1 lacipecsenyére. Hullám­zott a tömeg a téren körben felállított sátrak előtt: kapható volt itt minden, mi szem-száj­nak ingere. Étel, ital bőven, meg vásárfia. Mindenféle kö­söntyű, kalap, táska, póló, meg gyermekjáték minden mennyi­ségben. És mézeskalács! Hogy az ember össze nem csapta a kezét gyönyörűségében a hu­szár, meg a tükrös szív láttán. Igazi, valódi vidám vásár, tar­ka népi mulatság volt. Ám kicsit mégis mai módra: diszkóval, E. T., a földön kívüli vetítésével — egy jó ügy szol­gálatában. Kádár Edit A váci réven nem volt igazi csúcsforgalom Ha nincs autó, jo a Kerékpár is: az 51-es főútvonalon, Kiskunlacháza elolt találkoztunk a két keréken utazó fiatalokkal latiul, a kitérőkben parkol- ' j nak. Egy hete a rendőrök, több mint hatvan gépkocsi- * vezetőt megbírságoltak, ám fe úgyiiátszik, a legfontosabb célt nan érték el. Minden ma­radt a régiben ... Utunk következő állomása, Makád. A Ráckeve és. Vidéke Afész 2507. számú boltjában sok a vásárló. — Hol találok tejfölt? — kérdezi egy fiatalasszony. Ács Lászlóné boltvezető­helyettes tehetetlenül tárja szét a karját: — Ne tessék keresni, még nem érkezett meg. Pedig már régen itt kellene lennie az árunak. Melyben iiisgtermeíik maguknak Mintegy végszóra megérke­zik a várva várt szállítmány. — Ez az egyetlen bolt a faluban, ezért szombaton is reggel hét érától este fél hétig nyitva vagyunk. For­galmunk eléri a havi egymil­lió forintot. Alapvető élelmi­szer általában van elegendő. A szállítómunkások közben lerakják a tejet, a tejfölt is. A kakaós zacskók közül sok lyukas. A két fiatalember a vállát vonogatja: mi nem te­hetünk róla, mondják. Az üzletből távozóban, hó­nuk alatt két-két teli sörös­üveggel köszönnek el. Bizo­nyára kifizették. Szigetbecsén, a falu köze­pén kopott tábla hirdeti: itt az Új Elet Termelőszövetkezet zöldséges üzlete működik. Am az idegent meglepetés fogad­ja: bent egy kis vegyesboltot talál. — Ki kellene már cserélni a táblát — neveti el magát értetlenségünk láttán Czar Jánosné, az. egyszemélyes üz­let vezetője. — A KÖJÁL nem engedi a zöldségfélék árusítását, mert felvágottakat is tartok. A legtöbb háznál megtermelik itt a levesnek, főzeléknek valót, nemigen ke­resik nálam. A szombati for­galmam jó, ha eléri a 15 ezer forintot. Néhány méterrel arrébb, egy maszek zöldséges. Nála sem tolonganak. Engedély nélkül horgásztak Szigetszentmártonban ezút. tál is bőséges a választék az alapvető élelmiszerekből. S a szellemi táplálékból? A mű­velődési ház ajtaja zárva. A plakátról kiderül, csak va­siig tart az eperszüret a Szent­endrei-szigeten. Az Ízletes gyü­mölcs szedése a hét végén sem szü­netelt Trencsényl Zoltán felvételei sárnap lesz nyitva, igaz, ak­kor majdnem egész nap. Mo­zi is csak a hét utolsó napján van. Egy kézzel írt tájékozta­tóból megtudhatjuk, hogy szamba ton a ház rendezvény szerint nyit ki. Hogy ezúttal lssz-e valami érdekes prog­ram, az nem derül ki. Hiába hajlik esőre az idő, Szigetcsép határában öntözik a tsz legelőit. El is kél ezen a vidéken, mert a szomszéd- vár, Szigetszentmárton után a kertészeti Egyetem Tan­gazdaságának szciőtábláin is a kiszáradt, fehér homok szí­ne az uralkodó. Ráckevén ezen a szomba­ton nagy volt a nyüzsgés. So­kan utaztak be a köcriyéző te­lepülésekről vásárolni. Az éledő idegenforgalom szintén érezteti már a hatását, A hét végén átfogó ellen­őrzést szervezett a Duna-ág- ban a vízirendőrség és a hal- örök egy csoportja. Inkább az utóbbiaknak akadt dolga: né- hányan érvényes területi en­gedély nélkül horgásztak. A tiltott helyen fürdőzők száma most csekély volt. Szigetszent- miklóson például hivatalosan nem lenne szabad fürdeni — a helyiek szerint a tanács és a KÖJÁL már régen dűlőre vihette volna a dolgot, £ megnyithatta volna a stran­dot —, mégis akadtak nóhá- nyan, akik a hideg vízben lu­bickoltak. Veszélybe azonban sem itt, sem másutt szeren­csére nem ‘került senki. Furucz Zoltán Hét vége a Ráskevel-Puna-ógban A síéi sem riasztotta e! ©két

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents