Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-24 / 147. szám

A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM 1984. JÚNIUS 24., VASÄR.NAP Pórtcsopertok az egészségügyben Veszik, mint a cukrot! Sikere van a szerszámoskanirának lem valami fényes az ellátás Régi magyar szokás az ipari vagy kereskedelmi újdonságok hírét nagydobra verni olykor anélkül, hogy kellő megalapo­zottság lenne a reklám mögött. Amikor aztán megindul a vá­sárlók lavinája, akkor derül ki a tény, a dicsért árut besze­rezni mesebeli álom. híre- hamva sincs, azaz csak volt belőle valamennyi valahol. Hiánycikkek elakadt a szállítása. Mivel közvetetten az ERDÉRT-en ke­resztül kapjuk az árut, sokszor mi sem tudunk tájékozódni kellően a lemaradás okáról. Akáckaró — A hobbikertekbe mit tudnak ajánlani? — Oszlopokat, karókat ja­varészt már tavasszal besze­rezték a kertészek. Élénk vá­sárlás folyt, de még mostaná­ban is van keletjük. A szőlő­karó azonban elfogyott, a vá­lasztékos méretű oszlopfélék­ből ugyancsak megcsappant a készlet, jelenleg a 270-es fű­részelt akáckarót kínáljuk 70 forintos áron, ennél kapósabb az olcsóbb gömbfa, ennek köb­métere 2160 forintba kerül. Miklay Jenő Szerves része a közügynek Heves vita után kezdték megérteni és &faivadni Az egészségügyi pártalap- szervezet taglétszáma több, mint negyven, akik a város egészségügyi ágazatában dol­gozó kommunisták. Négy párt- csoportban dolgoznak, ame­lyek nagyjából — a megszo­kotthoz hasonlóan — a mun­kahelyeket követik. A nem pontos kifejezés azért hasz­nálható, mert köztudott, pél­dául az Egyesített Szociális Intézmény négy telephellyel működik. De másutt is jellem­ző, hogy több, egymáshoz kap­csolódó, ám nem azonos he­lyen dolgozó emberekről van azó. A pártcsoportok 1976-ban alakultak meg, a mai négy csoport 1980-tól működik. A megalakulást követő években főleg arra korlátozódott mun­kájuk, hogy a bizalmiak moz­gósítottak a különböző párt­rendezvényekre. Mint másutt is, szétosztották havonta a bé­lyeget. Kiemelkedik Fokozatosan jutottak el odáig, hogy ma már öntevéke­nyen is foglalkoznak területük egy-egy problémájával. Évek óta rendszeresen végezhet pártépítési tevékenységet, il­letve, részt vesznek az alap­szervezeti terv kialakításában. Megtárgyalják munkahelyük egy-egy problémáját, tájékoz­tatást kérnek az adott terü­let vezetőjétől. Rendszeresen foglalkoznak a területükön működő KISZ alapszerveze­tekkel, segítik annak vezető­ségeit az ifjúság nevelésében, á politikai oktatásban. Ebben a munkában kiemelkedik a csecsemőotthonban működő pártcsoport tevékenysége. A szakszervezetekkel, illet­ve bizalmijaikkal is szoros együttműködést alakítottak ki. Hasznos az a módszer, hogy a pártcsoportok nemcsak moz­gósítanak, a helyi és felsőbb pártszervek határozatainak végrehaitására. de közösen kezdeményezik eay-egy általu'- fontosnak tartott probléma magtáréival? sát. Gondot jelentett korábban, hogy a pártcsoportok úgy érezték, nincs módjuk befo­lyásolni a konkrét döntése­ket, főleg a bérfejlesztéseknél, jutalmazásoknál. Többszöri vita után jutottak közös ne­vezőre, éspedig arra, hogy a szakszervezet saját határoza­ta alapján, a párt eszmei-poli­tikai irányításával, de önál­lóan végzi munkáját. Így ezek a korábbi problémák meg­szűntek, mert érvelésükkel, javaslataikkal a helyes irány­ba tudják befolyásolni a dön­téseket. Meggyőzéssel Az állami hivatali tevé­kenység ellenőrzésével kap­csolatban is előfordultak hely­telen nézetek a pártcsopor­tok tagjai között. Többször megvitatták, hogy a pártnak nem feladata a konkrét szak­mai ellenőrzés az illetékes ál­lami szervek helyett, a párt- ellenőrzés nem valamiféle újabb revizorságot jelent. Az esetleges tapasztalt hiányos­ságok megszüntetését az ille­tékes fórumokon keresztül kell kezdeményezni, megvitat­ni., . » „ . -----­A pártcsoportok felismerték’ azt is, hogy nemcsak ,a .kőnk-, rét közügy az, amire oda kell figyelni, hanem a dolgozók személyes problémái is, me­lyek megszüntetéséhez a párt­csoportoknak, a párttagoknak egyénenként is szükséges és le­hetséges segítséget meg kell adni. Tehát felismerték, hogy az egyének közérzete, hangu­lata szerves része a közügy­nek. Az egészségügyiek pártcso­port.iainak életével, munká­jával kapcsolatban ki kell emelni az egészségügyi átszer­vezés évét, 1982-t. Csak több­szöri, heves vita után kezd­ték megérteni, illetve kezdet­ben elfogadni annak szüksé­gességét, elkerülhetetlensé­gét. Végül is nagy felelősséggel álltak az átszervezés ügye mellé, maid. amikor már az átszervezéssel kapcsolatban érintett kollektívák, dolgozók további helyzetét kellett meg­beszélni csoportosan és sze­mélyenként, ebben már igen tevékenyen vettek részt. Felhívták a figyelmet az ál­taluk észrevett problémákra, heteken keresztül folyt a meg­győzés, de a hét-nyolcszori beszélgetések után megköze­lítőleg sikerült a nehezebb problémákat is megoldani. Ugyanez vonatkozott az egyé­ni beszélgetésekre is. Így el­mondható, hogy érvelésük mö­gött ott volt a pártcsoportok véleménye, javaslata is. Mindig gondoskodnak tag­jaik pártmegbízatással való ellátásáról, jelenleg is, négy­ötödüknek van, és rögtön hozzátesszük, hogy a hiány­zók a mentesített és nyugdí­jas elvtársaik, valamint azok, akik például gyes után men­nek vissza, s a kezdeti új- ramegszokás idejében. De nem elégedettek ezzel, to­vább szeretnék javítani ebbé­li munkájukat. összességében tehát megál­lapítható, hogy a pártcsopor­tok tevékenysége nagy fejlő­désen ment keresztül, a veze­tőik folyamatos kapcsolatban vannak az alapszervezetek ve­zetőségével, részt vesznek an­nak-munkájában, a vezetőségid üléseken, véleményt monda­nak, javaslatokat tesznek. Támogatva Feladataik meghatározásá­nál — melyekkel az MSZMP, nagykőrösi városi végrehajtó bizottsága is egyetértett egyik ülésén — a még hatékonyabb együttműködést, a dolgozók közérzetének javítását céloz­ták meg. Tovább szeretnék ja­vítani tagjaik informáltságát’ is, és nagyobb figyelmet fog­nak fordítani a lakosság köz­érzetére, hangulatára, az ellá­tással kapcsolatos vélemé­nyekre, az egészségügyi dől-, gozók magatartására. Szemé­lyes támogatást is nyújtanak a hiányosságok megszüntetésé­ben. Eallai Ottó Így járt a hobbikertekbe ajánigatott, helyben összesze­relhető szerszámoskamra is. Az Arany János Termelőszö­vetkezet fa- és építőanyag te­lepe ugyan óvatosságból csak 10 darabot rendelt belőle, de a kézhez kapott nyolcat közel 24 ezer forintos áruk ellenére elvitték mint a cukrot. Mondani sem kell, a telep azonnal rendelt újólag, a ve­vők még most is várják, de ki tudja mennyi idejükbe ke­rül ez még? Aztán nagy divat lett a családi házakat övező kerítést deszkából építeni, nos, egy darabig győzte irammal a miskolci szállító, mára elapadt ez a forrás is, a szépen kidol­gozott deszkalapok hiánycik­kekké lettek. Lesz-e egyáltalán? Pilla­natnyilag kevés hozzá a re­mény, hacsak helybeli vállal­kozó nem akad csinálni azo­kat, a már eddig is sokezer darabra számot tartó igénylők kielégítésére. Ha már a tele­pen vagyunk, nézzük mi a helyzet a többi faféleség kö­rül. Az épületfákról már szem­re megállapítható, hogy nem valami fényes lehet az ellátá­suk. Valami van... Ami jön azt azonmód vi­szik, így azutan a íenyógömb- íák, fűrészelt gerendák, fenyő- deszkák, ritka kinccsé lettek, pedig az állami építkezések leállása miatt a forgalom is olybá csökkent, hogy azt kielé­gíteni nem járna nagy .erőfe-. szítéssel, jóllehet a magánerős építkezések viszont ennek el­lensúlyozásaként megszapo­rodtak. — A fenyőáru jelentős há­nyada szovjet importból szár­mazik, csökkentése állami ér­dek, jórészt ezzel magyaráz­ható gyakori hiányuk — te­szi hozzá Tornyi Dezsőné te­lepvezető. — Helyesebben úgy mondhatnánk, a választék­összetétel módosul állandóan, mert valamilyen építőfa min­dig van a telepen. — Az áru szép, jó minősé­gű, erre viszont nincs panasz. Parkettából van elegendő, normál csaphornyosból és sza­lagkivitelűből egyaránt, főleg az utóbbi vált igen kelendővé mostanára. Sima natúr és szí­nes farostból, dekoritlemezből ugyancsak kellő mennyiséget tudunk mindig adni. — Nem úgy lambériát és hajópadlót, sajnos ezeknek is ajlPlACI JELENTÉSEI Megjsbnt a tökkáposzta Elpusztult a báucEui hársfa A hét végén forgalmas piac volt, nagy zöldség- és vágócsirke-felhozatallal. Az újdonságok sorában megjelent a tökkáposzta és a ribizli. A szemestermény-piacon a búza és az árpa literje 6, a morzsolt kukorica 6—7, a nap­raforgómag 15—20 forintért kelt. A gyümölcs- és zöldség­piacon az oltottmeggy 28—30, a szamóca 35—50, az apróbb meggy 18—20, a korai cse­resznye 18, a héjas dió 30, a köleskása 40, az óburgonya 10—40, az újburgonya 15—16, a piszke 18, az uborka 25— .30, a paradicsom 40—50, a zöldborsó 10—15, a karfiol 22, a káposztátok 14, a hagyma csomója 7, a vegyes zöldség 3—4, a karalábé darabja 2— 5. a zöldpaprika 50 fillértől 5 forintig ment. A baromfipiacon a tyúk kevés volt, párja 170—200. a vágócsirke 90—190, kilóra 50, ,a napos csirke darabja 1.0—12, a napos kacsa 30 forint volt. A kereskedőnél vágott ba­romfi és házicsirke nem volt. A Barneváltól származó csir­ke kilóját 55 forintért mérte. Ili MolTilI Ellopták a Jupiter fenekét. Színes, szinkronizált francia bűnügyi film vígjáték. Előadás 4, 6 és 8 órakor. A stúdiómoziban Dióbél királyfi, mesesorozat, fél 4-kor. Akiket a forró szenvedély he­vít. Színes olasz filmvígjáték. (Csak 16 éven felülieknek!) Fél 6-kor. Hétfői műsor Házasság szabadnappal. Szí­nes magyar filmvígjáték. (14 éven aluliaknak nem aján­lott!) Előadás 6 és 8 órakor. A stúdiómoziban Kamaszok. Színes francia film, fél 6-kor. Apáról fiúra szállt az emlé­kezés, hogy valamikor, olyan naroimszáz esztendővel ezelőtt, egy szépet szerető, igényes ük- apank, a Pálíája-Bánom ak­kori legelőviiágában egy hárs- fácskát ültetett, hogy az majd a nyári melegben húst és üdí­tő gyönyörűséget adjon a pász­tornépnek, a virágja pedig gyógyító orvosságul .szolgáljon. A kis íácska az évtizedek­és századok során hatalmas fá­vá terebélyesedett, aminek a széles környéken híre mént. A körösi nagy hársfa alá nya­ranta vidékről is jártak kirán­dulni az emberek. Egyesületi és családi összejöveteleket, majálisokat tartottak alatta, ahol kisebb esőben meg sem áztak. Az 1920-as években én is voltam egy ott tartott ki­sebb lakodalmon. Mivel hársfából kevés ilyen faóriás volt, országosan is fel­figyeltek rá és a Műemléki Felügyelőség emléktáblát te­tetett alá, a tanács pedig kis védő kerítéssel vetette körül és valamelyik szomszéddal a környékét gondoztatta. A va­dásztársaság is vigyázott rá. Az utóbbi évtizedekben szű­kült a fa alatti térség. Körü­lötte fiák sarjadtak, melyek rontották a fa életerejét, majd az öreg fa belső részét rágni kezdte az idő vasfoga, ami nemrégiben elpusztulásához vezetett. Hau Károly, a tanács terme­lés és ellátásíelügyeleti osztá­lyának vezetője, aki gondos figyelemmel kísérte az öreg fa életét és védelmét, elmon­dotta, hogy egyre szomorúbb értesítéseket kapott a hársfá­ról, majd egy napon jelentet­ték, hogy a környékben vihar pusztított, s égzengésszerű zú­gás riasztotta meg az embere­ket, amikor a vihar a több évszázados fa korhadó, hatal­mas törzsét kettétörte. A Műemlék Felügyelőség el­rendelte az emléktábla levé­telét és az elpusztult fa eltaka­rítását, amivel a tanács az Arany János Tsz szállítórész­legét bízta meg. Az elpusztult fa körüli sarjak nem látsza­nak olyanoknak, hogy azokból új fát lehetne nevelni. így lett szegényebb Nagy­kőrös ismét egy régi kedves emlékkel. Kopa László A „Szckimcndó" Benedek család... km a könyvekből kimarad Olvasónak ritka lehetőség kedvenc írójával szemtől- szambe ülni. Ki tagadja, él­ményt jelent, ha az aduig el­érhetetlennek hitt szellemi lény egyszerre hús-vér em­berré válik. De jó alkalom ez az írónak is, hiszen a találko­zó egyfajta felmérése munká­jának, jelzést kap az érdek­lődésről, szeretik-e vagy sem műveit. S e kapcsolatot sosem lehet feladnia, megunnia, még egy olyan népszerű és elis­mert írónak sem, mint Bene­dek István, kinek pedig száz­nál jóval többször volt alkal­ma már találkozni közönsé­gével, és még ezután is várja az újabb benyomásokat. Csak ízelítő Az időt sem sajnálta ittléte alatt. A könyvesbolti dediká- ciós program után a könyv­tárban látta vendégül körösi olvasóit. Mit kíván ilyen hely­zetben a könyvbarát az írótól? Szeretné, ha elsősorban önma­gáról beszélne, műhelytitkok­ba avasson, esetleg olyasmire adjon választ, amit már meg­kérdezni sem merünk, mert annyiszor elhangzott, mégis bizonytalanok vagyunk ben­ne. Most még nehezebb volt a dolgunk, mert írót, orvost, tu­dóst, vagy művészt kell kér­deznünk? Benedek István me­lyik valójában, vagy talán po­lihisztor, hiszen tollával meg­annyi terület ismerőjeként tett eddig tanúságot. Nos, ő ízig- vérig írónak vallja magát, ta­gadja a sokoldalúságot, csupán mint mondja, szorgalmat tette naggyá az alkotnivágyás és a megélhetés kényszerűsége. Mert bizony a mindennapok gondjai sem ismeretlenek még ilyen nagy író előtt sem, főleg ha hónapok, évek munkája után is éveket, sőt évtizedet kell a beteljesülésre várnia, mire alkotása végre az olva­sók kezébe jut. Sorsa eggyé forr műveivel, s szinte kivétel nélkül minden könyvével átélte a hosszú vá­rakozást. Panaszkodásnak tű­nik ez a javából, de Benedek István másnak szánta, csupán ízelítőnek az írói munka ne­hézségeiről. ízes beszéde, ki­tűnő humora különben is le­hetetlenné tette a sajnálko­zást. De ahogy képzeletben túllépett a hazai tájakon, egy­re elfogulatlanabbul nézte a világot, s büszke volt a gondo­latra, hogy a világ szemében nő a magyarság becsülete. Azt már mi olvasók tettük hozzá magunkban, hogy ebben nem kis része van a „Szókimondó” Benedek családnak is — mi­ként falujukban a sok név­rokontól megkülönböztetik őket, amely három írónemze­déket bocsátott útjára. Zsúfolásig Hosszú lenne felsorolni mi míriffen érdekesség hangzott még el' ezen a délutánon. Ügy hiszem, a zsúfolásig telt te­rem vendégei nem sajnálták a röpke órát, mert amikről most szó volt, az a könyvekből rendszerint kimarad. My. J. Honvédelmi sportsikerek A 15 területből 13-nak a legjobbjai voltak ott Gödöl­lőn, az összetett honvédelmi verseny megyei döntőjén. Nagykőröst a városi győztes Toldi Honvédelmi Klub tag­jai képviselték. A nehéz fel­adatokkal nagyon jól megbir­kóztak a körösiek, s igen jól szerepeltek. Eredményeik a következők voltak. A 400 méteres akadályfu­tásban 13 nehéz és különbö­ző típusú akadályt kellett le­küzdeniük a résztvevőknek. A nőknél Varga Ibolya bizo­nyult a legjobbnak, az ifjúsá­gi fiúknál Szüle Sándor har­madik, a felnőtt férfiaknál Fehér Imre hetedik lett. E szám csapatversenyét a kö­rösiek nyerték. Dimbes-dombos útvonalon került sor a terepfutásra. A nők 1200 méteres viadalát Varga, az ifjúsági fiúk 1500- as vetélkedőjét pedig Szüle nyerte; a felnőtt férfiaknál 3 ezer méteren Fehér harma­dik lett. E szám csapatvia­dalán is a körösiek bizonyul­tak a legjobbnak. Párbajlövészetben a három­fős körösi csapat az ötödik helyen végzett. Az összetett csapatversenyt a remekül szereplő nagykő­rösiek 7 helyezési számmal, biztosan nyerték, a dunake- sziek (12 hsz.) előtt, s meghí­vást kaptak a Pest megyei ÖHV-s keret felkészítő edző- táborozására. Kézilabdások A Kinizsi-sporttelepen ket­tős megyei férfi I. osztályú bajnoki kézilabda-mérkőzést rendeztek. Váci Izzó MTÉ—Nagykőrösi Kinizsi 28-23 (15-8) Nagykőrösiek: Szondy — M. Szűcs (1), Deák (5), Tóth F., Mátrai (5), Fülöp (7), Bu­dai (5); csere: Ökrös (kapus). A veretlenül listavezető ven­dégek ellen jól játszva és igen jól védekezve kezdtek a körösiek és csak a 7. percben kapták az első gólt, amikor 1-1 lett. A 17. percig szoros volt az eredmény (5-5). A kö­rösiek nagyon akartak, de balszerencsésen sok kapufát dobtak, s a gyors ellentáma­dásokból a fiatalabb vendé­geknek szinte minden sikerült az első félidőben. Szünet után óriási küzdő- szellemmel és jó játékkal a helyiek a 7. percig 16-13-ra feljöttek. A vendégek maxi­málisan kihasználták a ha­zaiak pillanatnyi megingásait és a szerencse is nekik ked­vezett a színvonalas találko­zón. Váci Izzó MTE ifi—Nagykő­rösi Kinizsi ifi 25-18 (14-10) A váciak utánpótlás-csapa­ta ellen a körösiek az első félidőben nagy akaraterővel a vártnál sokkal jobban helyt­álltak. Az erősebb fizikumú vendégek a második játékrész 10. perce (17-15) után húztak el jobban. Góldobók: Lázár (8), Simon (6), Mocsai (2), Prepszl és Vanyur (1-1). S. Z. Tckrjra, Sárospatakra KertiaráfkEub Hétfőn, június 25-én, 19 órakor az Arany János Mű­velődési Központban tartja soron következő összejövete­lét a kertbarátklub. A téma: a nyári tapasztalatcsere-láto­gatások megszervezése. Ezek valószínűen Tokaj és .Sáros­patak környékére mennek majd. A jelentkezéseket máris várják. ISSN 0133—2708 (Nagyköröst Hírte;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents