Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-02 / 128. szám

ElfoguSfan Időnként elfogult az em­ber, de tán jobb, ha rögtön ezzel is kezdi,' bevallva, egyúttal vállalva is. Bár, úgy vélem, ha a pedagógu­sokról van szó, úgyszólván mindenki elfogult, hiszen szinte nincs is olyan em­ber, aki élete folyamán va­lamilyen formában ne találkozott volna velük. Az óvó nénik, tanítók, ta­nárok végigkísérik életün­ket, előbb bennünket, majd gyerekeinket, unokáinkat nevelve-oktatva a jóra, a szépre, a valósra. Nem hinném, hogy frázis, ha ar­ról beszélünk, valamilyen formában midegyikük raj­ta hagyja keze nyomát a mindenkori tanítványon, de hisz azért vannak, s így van ez rendjén. Furcsa, hogy a több száz pedagógus közül mégis néhány neve tolul előtér­be a velem foglalkozók közül. Hogy miért pont az ő nevük? Ki tudja? Talán valami titok ez, velük tud­tunk leginkább egy hul­lámhosszon gondolkodni? Bizonyára énnél objektí- vebb válasz is létezhet, no, de éppen ez az objektivi­tás-szubjektivitás határán mozgó tevékenység az, amely saját képére formál- ja a még kialakulatlan agytekervényeket. Mert ott van például Zsilka, tanító néni. Tőle a betűvetés tudományát ta­nultam, s kedvessége, de józan szigora az eltelt idő ellenére is elevenen hat, mint ahogy magam előtt látom a szeneskályhára írt hatalmas ly-t is, amit per­sze más is így tanít, de nekem mégis Esztike né­nit juttatja eszembe. S a felső, ott a Pécskai Rózsa. Pisszenés nélkül ül­tük végig óráit, s merem állítani, az orosztudásom még ezekből az időkből származik, hiába kaptam még ezután hatévnyi kur­zust. Pedig valami különö­sét talán — visszagondol­va — nem hinném, hogy csinált volna velünk, mégis (vagy talán ezért) minden órájára készültünk. Lehet — sőt, ahogy telik az idő. ebben vagyok egyre biztosabb — a póz nélküli, magát adó s természetesen viselkedő pedagógus, aíért, mert ilyen, tudta a legna­gyobbat elérni, a magától értetődő tiszteletet és fi­gyelmet? Mert az kétség­telen, hogy a rangsorok közt nincs mindig szink­ron. Van, kit elhalmoznak hivatalos elismerésekkel, s a gyerekek nem éppen ked­velik, míg másokat talán kevésbé emelnek a fénybe, s mégis nagyobb, mélyebb nyomot hagynak maguk mögött. Ez a hivatás ilyen, éppen ez adja szépségét, kiszámíthatatlanságát is. A példákat vég nélkül lehetne sorolni, esetleges­ségükön kívül egyedüli baj csak az, hogy félő, kima­radnak sokan a névsorból. Van, akit nem tudok em­lítés nélkül hagyni, mert például Somodi Dániel fa­nyar humora, ugyanakkor hatalmas tárgyi tudása bárkinek méltó példaképe lehet. Aki ismerte, ugyan­ezt mondhatja el Bor Pál­ról, Bonifert Domonkosról, hogy ne csak körösi példá­kat említsek. Aztán egyre szaporodnak azok is, kiket már csak közvetve, gyerekeimen ke­resztül tudok megítélni, ragaszkodásukról, élmé­nyeikről. Ami megnyugta­tó, az éppen az, hogy tár­saságban, ha ez kerül terí­tékre, mindig letromfolhat- juk egymást, annyi kedves, gyerekeinket szerető és hi­vatástudattal nevelő óvó nénit, tanító nénit tudunk bizonyításul felhozni. S mi kell még? Valóban, mi? Talán csak árnyalatnyival nagyobb — nemcsak egy napra szóló — figyelem, s tán nem túl­zás, ha megbecsülést is emlegetünk. Mert bár 'fel- iveidben a pedagógus tár­sadalmi presztízse, ebből soha nem lehet elég, hisz munkájuk a szó legigazibb értelmében — társadalmi. B. O. NAGYKOR OSI IßT ' Gondozzék az élő sövényt A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 128. SZÁM 1984. JÚNIUS 2., SZOMBAT ü3£F-férum Eícssércn é Ä község gazdáiként gondolkodva Majdhogynem kicsinek bi­zonyult a kocséri tanácsterem, a minapi Hazafias Népfront által rendezett aktívaüléshez, Az érdeklődés jellemző a falu­ra, de - most kijárt a fórum részvevőinek is: hiszen meg­jelent Győré Sándor, a község országgyűlési képviselője, dr. Szabolcsi János, megyei ta­nácstag is. Megvalósulások Dr. Modor Péter, a HNF községi bizottságának elnöke rövid, de tartalmas összefogla­lóban mutatta be a falu fej­lődését, s volt miről beszélnie. Az út — Kocsér számára egy­úttal kicsit a külvilág is, hi­szen csak így tud bekapcsolód ni a gazdaság véráramába. Érthető, hogy korszerűsítése az érdeklődés homlokterében áll. A tavalyi, Kőrös felé tartó szé­lesítés után az idén a kécskei határig kanyarog majd így, és a tetétleni elágazásban is előbb­re jutnak másfél kilométerrel, s jövőre végig. A hatalmas forgalom miatt a központban már felszerelték a sebességkorlátozást hírül adó táblákat. Gond viszont tovább­ra is a csapadékvíz elvezetése. A terv készen áll, s az anyagi lehetőségek arányában — az idén a takarékszövetkezet és a központ között — zárt, be- tonfedlapos csatornát alakíta­nak ki. Fontos esemény az is, hogy a háromszáz fős konyha már az étkezők igényeit elégíti ki, a tsz-étterem mögött. S ha már a téeszről szólunk, fel­tétlenül ki kell emelni azt a segítséget is, melyet a temető kialakításához nyújt. Jó pár éve — mára úgy tűnik, nem kellően megalapozott — döntés született az új temető létesíté­séről. Hát — nem lett közked­veltté, hogy finoman fogalmaz­zunk, s most jelentős össze­fogással, a területfeltöltési munkák már el is kezdődtek. Tucatnyian kértek szót ez­után, s ami a legmegkapóöb volt, hogy mindenféle előre el­készített beszédek helyett, a legnagyobb őszinteséggel, nyílt­sággal fogalmazták meg gond­jaikat, javaslataikat, támogatá­sukat a hozzászólók, néha egy­mással is perlekedve, a cél: Kocsér még vonzóbbá tétele megvalósítása gyorsításában. Törőcsik Mihály például a temetéseket emlegette. Régeb­ben az ilyenkor szükséges kel­lékeket helyben is meg lehe­tett vásárolni, most meg külön költséget jelent a beutazás Kőrösre. Azt javasolta, hogy teremtsék meg a helybeni vá­sárlás lehetőségét. Farkas Gábor elégedettségé­nek adott hangot, a község fej­lődésével kapcsolatban. Vincze Sándor máshogy kezd­te: — Nekünk, kocsériaknak, azt mondják, mindig kérőre áll a szánk. Én se cáfolok rá erre. Ott van például az iskolánk, gyönyörű, modern. De nincs hozzá tornatermünk ... Aztán! A 100 éves évfordulóra renge­teg emléket gyűjtöttünk össze, valahogy meg kellene oldani azok állandó láthatóságát. Vagyis, kéne egy múzeum a faluba! Antal Domonkosné a honis­mereti kör javaslataival állt fel.. — Valamit tenni kellene a kultúrházzal, ami jelenleg hár­mas funkciót tölt be, lévén még tornaterem, meg mozi is. Együtt megkérdőjelezhető az alkalmassága. S a busz! Ré­gebben közvetlen járat volt Budapestre. Most meg? Rop­pantul kalandos oda eljutni, tessék csak megpróbálni! Visz- sza kellene a járatot állítani. De ha már a közlekedés került szóba, megemlítendő a benzin­kút is. Egyre több az olyan autó, amelyikbe szuperbenzin dukál. Ilyet pedig Kocséron nem mérnek. Ezt is meg kel­lene oldani! Bálint Mihály szavait az ag­gódás jellemezete. — Nézzék meg a most ké­szült utunkat! Leginkább tek­nősé vált, úgy áll a víz a haj­latokban, pedig csak egy-két lapáttal több anyag kellett vol­na bele, hogy levezesse a vizet, ami a feladata. Ezeknek az út­építő szakembereknek belefér­ne ám az idejükbe, hogy való­ban rendes munkát végezze­nek! (Tény, hogy például a Kécskére vezető útszakasz most is pályázhat a „gyógyút” címre. Aki ugyanis végigüli a megyehatárig bármilyen köz­lekedési eszközön, nem fog vesekőeltávolításra menni.. ■) Czeczon Istvánná a posta gondját sorolta: — Már van épület, csak azon folyik a vi­ta, hol legyen az ajtó. Ugyan­akkor meg az ott dolgozók a régi helyen igencsak rossz kö­rülmények között dolgoznak. CsaSá^íasan — Szükség törvényt bont! — válaszolt Kovácsné Csípő Ágo­ta tanácselnök. — Bár az igé­nyek tetszetösek, sajnos, meg­valósításuknak határt szabnak a gazdasági lehetőségek. A községi erőket bizony, a javas­latok meghaladják... A tanács majd számlát nyit a temető- kérdés megoldására felajánlott pénzeknek, de ezen kívül, s más kérdések megoldásában is, számítanak a társadalmi mun­kára. Tóth Róza, a Petőfi Terme­lőszövetkezet elnöke fontos kérdést vetett fel, amikor a gáz bevezettetéséről beszélt. Az idén lesz kész a tanulmány- terv, de jó lenne, ha a lako­sok is nyilatkoznának, ki az. aki igényelné ezt a korszerű energiaforrást. (Dr. Modor Pé­ter azonnali népfrontakciót jelentett be az igényfelmérés­re, s mi is visszatérünk a le­hetőségekre, meg az anyagi ol­dalra is.) A benzinkút adago­lója már megvan, jövőre üzem­be is állítják, lesz helyben is szuperbenzin. Győré Sándor országgyűlési képviselő elmondta: az alap vető szükségleteket helyben kell kielégíteni, s ha igény van rá, akár bizományos rendszer­ben is, de megoldandó a temetkezési kellékek árusítá­sa. Fontos az is, hogy a letele­pedés minden feltétele adott le­gyen, mert az utóbbi évtize­dekben tapasztalt elvándorlási hullám előbb-utóbb megáll, majd visszafordul, Utgond — Családias a légkör, s a részvevők a község gazdáinak érzik magukat, s így is van ez rendjén — mondta Gotzián Lászlóné dr. az MSZMP nagy­kőrösi bizottságának titkára. — Szimpatikus, hogy az em­berek a gondok-bajok mellé egyúttal megoldási módokat is javasolnak, s ahogy igénylik, joggal el is várhatják a tisz­tességes munkát — például az útépítésnél. Kis János községi párttitkár is szót kért, s egyebek között elmondta, a Tüzép-telep annyi­ra kicsi, hogy nem lehet bő­víteni, s nagyobb szállítóesz­köz be sem tud állni udvará­ra. Ezért azt kiköltöztetik a volt Üj Élet Termelőszövetke­zet kertészetébe. így hosszú tá­von is megoldott lesz az épí­tő- és tüzelőanyag-ellátás, s ott még későbbi terjeszkedésre is van hely. Azt a körülbelül egy kilométert, amivel mesz- szebbről kell hozni mindent, értelmes áldozatnak kell te­kinteni. (Ha meg a község nem fogadja el a két és fél milliót érő új helyet, a téesz azt csak lebontaná. Újra pénz, meg ki tudja, mikor kerülne? — tet­te hozzá Tóth Róza.) A nagy érdeklődés mellett lezajlott népfront aktívaülés kedves aktussal ért véget. A jelenlevők nagy tapsa közepet­te átnyújtották dr. Rozsnyai Ferencnek a HNF Országos Tanácsa kiváló társadalmi munkás emlékplakettjét. Ballai Ottó Közérzetünket nagyban befolyásolja a városban található köz­téri parkok, terek tisztasága, ápoitsága. Városunkban ezt a szerteágazó feladatot a Városgazdálkodási Vállalat végzi. A képen: Dobi Mária, a vállalat dolgozója a Hősök terén nyesi az élő sövényt. HancsovsZki János felvétele Szövetkezeti vásárok Méteráru, kempingcikk A Nagykőrös és Vidéke ÁFÉSZ június 5-től 15-ig szövetkezeti vásárokat rendez, melyen a tagok s a város és környék lakossága a gazdag áruválasztékból szükségleteit 20-30 százalékos árkedvez­ménnyel szerezheti be. A vásárt az Áfész ruházati áruháza, a Rákóczi úti vegyes textilboltban és a Deák téri vasboltban tartják. A ruházati áruházban kedvezményes áron férfi és női cipők, ruházati cikkek, a Rákóczi úti Áfész- boltban főleg méteráruk, vas­boltban híradástechnikai ké­szülékek, műszaki cikkek, ház­tartási gépek,, tűzhelyek és szerszámok szerezhetők be. A vásár ideje alatt a Központi Étterem régi söntéshelyisé- gében konzervvásárt tartanak. Június 6-án a vásár a bútor­bolt melletti parkban kemping­bemutatóval és -vásárral bővül, mely szintén június 15-ig tart, ahol sátrakat, kerti bútoro­kat, matracokat, hálózsáko­kat és sportfelszereléseket ál­lítanak ki és árusítanak, A 4 ezer forinton felüli sátorvá­sárlásnál 10 százalék áren­gedményt adnak, az 500 forint értéken felül vásárlók nyere­ménysors jegyet kapnak, me­lyeket 15-én 11 órakor a helyszínen húznak majd ki,' értékes nyereményekkel. A vásár naponta 9—18 óráig, szombaton 1 óráig lesz nyit­va, vasárnap zárva -tarta­nak. Középiskolás sakkbajnok Most első ízben és Vácott rendezték a megyei középisko­lás egyéni sakkbajnokságot. A fiúknál 25 fő mérkőzött 2X15 perces játékidőben, 7 fordulós svájci rendszerben. Három kö­rösi fiatal is indult és igen jól szerepeltek: Zöldi Zoltán (Nk. Gimnázium) 6 ponttal megnyerte a bajnokságot, Far­kas Lajos (Nk. Gimnázium) 4.5 ponttal ötödik, Simon And­rás (Nk. Szakmunkásképző) 4.5 ponttal hetedik lett. Ezen­túl évente sor kerül erre a ve­télkedőre, március 21-én. Az 1983/84. évi megyei álta­lános iskolás sakk-csapatbaj­nokság negyedik fordulójára Isaszegen került sor. A fiúknál az eddigi legnépesebb volt a ä murakozi msg a telivér Jé családé! a lé A néni, rá sem hederítve a nyát, a Gödöllői Állattenyész- pitvarajtóra, egyenest a nagy- tő Vállalat fedeztetőállomása. kapun- jön ki. Csak várja meg — int türelemre. — Pár perce ment el azzal, hogy megsétáltatja a lovat. Pedig mondtam én, hogy jobb lenne kocsi elé fogni... no. de ott jön, ni. S valóban, a sarok mögül épp most tűnik elő a lovas ember. A Hattyú utcán lép­ked, a négylábú mellett. Az udvar hátsó fertályában, tisz­ta, magas istállóban laknak. Mármint a jószágok. Időszaki intézmény A rúd jobb oldalán Hullám 24 ácsorog: hatéves sárga teli­vér, kesely lábú, hóka (homlo­kán fehér csík szalad) Nem­rég még versenyló volt, díjra esélyes, valahány futamban csak indult. Aztán egy fájó lábsérülés miatt más munka­körbe helyezték. Nemes vona­lú paripa, közel 200 ezer fo­rintot ér. Balján a moccanatlan Szén-, tegát 3: vércsederes muraközi, jegytelen. hétéves. Mindkettő­jük foglalkozása: hivatásos utódnemző. Itt a ceglédi Hattyúi utcában időszaki intézmény ütött ta­Bünic-tik érte — Március elejétől június végéig vannak szolgálatban a lovak — mondja Gergelyfi Já­nos, aki az apró méntelep gon­dozója, gazdája. — A tavaszi időpont azért fontos, mert a lovak a megtermékenyítéstől számított 11 hónap múlva hoz­zák világra ivadékaikat, azaz a következő tavasszal. Ez a leginkább megfelelő szakasz a hidegre igencsak érzékeny utódoknak. — Hullám 24-et jó állapot­ban hoztam el téli pihenőhe­lyéről, Szentegát 3 azonban nagyon rossz bőrben volt. Cu­darul teleltették valahol a Ba­laton mellett, hatalmasra tere­bélyesedett a szőrzete, a lá­bán csimbókokban lógott a kiszáradt agyag. A legyengült, abraktalan lovat képtelenség munkára fogni. Közben, per­sze, rendbejött. — Miért épp erre a kettőre esett a választás? — A szakemberek több szempontot is figyelembe vesz­nek, mikor egy lovat fedező­ménnek jelölnek. Vizsgálják méreteit, alkatát, s hogy egyáltalán alkalmas-e megter­mékenyítésre. No és a szár­mazás. A fedezőmének több­nyire príma családból valók. — Mennyit fogyasztanak a lovak? — Abrakból 6—6 kilót. De örülnek a lucernának és a jó réti szénának is. — Valamennyi lótenyésztő ide hozza a kancáját? — Azt hiszem, valamennyi. Bár lehet, hogy itt-ott zug- csődört tartanak, de hát ezért előbb-utóbb büntetés jár. Biztos eredmény — Ellenőrzi-e valaki az egészségügyi feltételeket? — Hogyne, a városi főállat­orvos rendszeresen figyelem­mel kíséri az állomás munká­ját. — Szokott-e nagykőrösi ven­dégeket fogadni Hullám 24 és Szentegát 3? — Igen. mégpedig eléggé so­kat. — Talán Nagykőrösön nincs méntelep? — Ügy tudom, van. — Akkor hát? — Azt mondják a lovas gaz­dák, itt biztosabb, hogy vem­hesek lesznek a kancák. V. S. mezőny: 16 együttes vetélke- aeit, i> íorduios svájci rend­szerűén. A sok versenyzés ha- tasara Kiegyensúlyozott volt a mezőny: a 2. es 11. neiyezett Kozott mindössze 2,5 pont volt a Különbség e fordulóban. A tartaieKös NK. Petőfi isk. (Sági Janos U,5; CseióczKi Gá­bor 3,5; Sarai Szabó Zoltán 1; PataKi József 3) 8 ponttal a. hetedik helyen végeztek. Öt leánycsapat körmérkózött. Be­tegség miatt a körösiek erősen tartalékosak voltak. E fordu­lóban: 4. Petőfi isk. A (Kecs­keméti Andrea 0,5; Kis Zsuzsa 2) 2,5; 5. Nk. Petőfi isk, B (Hoffer Szilvia, Strifler Helga 0,5; Bocskai Katalin) 0,5 pont­tal. Összesítésben fiúknál (18 csapat közül): 11. Nk. Petőfi isk. A 25,5; 17. Nk. Petőfi isk. B (csak az itthoni fordulóban szerepeit) 2,5 ponttal. Leá­nyoknál (7): 4. Nk. Petőfi isk. A 16; 6. Nk. Petőfi isk. B 9 ponttal. Szombati sportműsor Kézilabda Kinizsi-sporttelep, 10 óra: Nk. Kinizsi ifi—Váci Izzó MTE ifi, 11 óra: Nk. Kinizsi— Váci I. MTE, megyei férfi 1. osztályú bajnoki mérkőzés. * Modellezés Városi strandfürdő, 8 óra: hajómodellező verseny; Ifjúsá­gi-sporttelep, 10 óra: MHSZ Nk. Kinizsi MK repülőmodell- bemutatója. Torna Kinizsi-sporttelep, 16 óra: városi közép- és általános is­kolás sport- és tornaünnepély. Vasárnapi sportműsor Tenisz Kinizsi-sporttelep, 10 óra: Nk. Kinizsi—Budakalászi Tex­tiles, megyei I. osztályú csa­patbajnoki mérkőzés. S. Z. arai Mozi Hulot úr közlekedik. Színes francia fi lm vígjáték. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdiómoziban Csalogány. Színes szovjet mesefilm, fél 4-kor. Cabiria éjszakái. Olasz film, fél 6-kor. ISSN 0133—2708 (Nagykörös! Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents