Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-23 / 146. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 146. SZÁM Klasszikus ok: az cilkohoi 1984. JÚNIUS 23., SZOMBAT Az apró emberek sora, sorsa V. Magánügyben jártam a minap egy általam eddig nem ismert portán, szép nagy, gangos-rangos házban, A teraszon zavartalanul zajlott a bögrézés, senki nem kapta össze magát ijedten, hogy egy vadidegen ezt lát­ja. A bögréseknek — ez köztudott — Monoron nem­igen kell tartaniuk a felelösségrevgnástól. Ott iszogatott a vendégek között egy asszony is, akinek gyerekeit az állam neveli, a legkisebbet pedig ián épp a szomszéd- asszony hívta be egy zsíros kenyérre, mert az még az ő gondjaira van bízva, de a mama szívesebben időz ott, ahol alkohol a társasága, nem nyűgös kisgyerek. Aztán találkoztam a látás­ból már ismert, egyáltalán nem a divat okán „szakadt” kisiskolással. Ballagott az étel­hordóval a Vigadó felé, fáradt lehetett, mert a máskor ele­ven srác alig vonszolta magát. S láttam ugyanakkor az édes­anyját, amint elegánsan kiöl­tözve viháncolt új élettársó­val a cipőbolt kirakata'előtt. A fiának oda sem intett a túl­oldalra, nyilván tudta: ha ki­adta neki a feladatot, mint mindig, ezúttal is ellátja két kisebb testvérét, hiszen elő­fordult már, hogy három nap­ra és éjszakára is magúkra hagyta őket. Mindez persze egyáltalán nem monori specialitás. A kö­zelmúltban a vecsési nagy­községi tanács végrehajtó bi­zottsági ülésén is napirendre került a. téma: a veszélyezte­tett gyerekek helyzete. Mint elhangzott: a kép rendkívül sötét. Az 1982-es -statisztikai adatokhoz viszonyítva pedig egyenesen- elkeserítő a -'hely­zet, hiszen igen komoly erő­feszítéseket tesznek a veszé­lyeztetettség okainak kiküszö­bölése érdekében, mégis az akkori 101-ről 401-re nőtt a nyilvántartott veszélyeztett kiskornak száma. Segítőkkel együtt A szülők sűrű poháremelge- tése már klasszikus ok. E mel­lé 1982. óta észrevehetően fel­sorakozott egy másfajta szülői felelőtlenség is, mint Vecsésen megfogalmazták: egyre gya­koribb, hogy a szülők nem akarnak eleget tenni gyer­meknevelési kötelezettségeik­nek. A gyámhatóságnál újra meg újra elhangzik: „én egész nap dolgozom, nem érek rá a gyerekekkel foglalkozni, nem viszem pszichológushoz, nincs időm, és ne idézgessenek foly­ton, nem járkálhatok állan­dóan a gyámhatóságra, és kü­lönben is: nemcsak az én gye­rekemmel van baj!” Az anya, az apa alkoholi­zálása, munkakerülése ellen a hatóság tehet konkrét In­tézkedéseket, de legalábbis módja van rá, hogy próbál­kozzék. Alkoholelvonó-keze- lést. például tizenhatszor kez­deményeztek 1982 óta. De mit tehetnek a szülők felelősség- tudatának felébresztésére? Hogyan értessék meg, hogy a gyerek sorsáért elsősorban ők a felelősek? Egyedül — sehogy. Mert, bár Vecsésen hivatástudattal, magas szakmai tudással ren­delkező, lelkes gyámügyesek -dolgoznak, segítek nélkül ők sem juthatnak előbbre. A nagyközségben szerencsére másoknak sem közömbös az ügy. A védőnők jóvoltából sok esetben még idejében napvi­lágra kerül a baj, beavatkoz­hatnak, amikor még csak megkezdődik a kicsi testi, szellemi fejlődésének veszé­lyeztetése. Rendkívüli ered­mény, hogy a felderítő mun­kába a gyermekorvosok is bekapcsolódnak, sőt az intéz­kedések eredményeit is fi­gyelemmel kísérik. Einsvdták A korábbi évekhez képest a vállalatok, üzemek, szövet­kezetek is észrevehetőbben segítenek. Erre elsősorban akkor van lehetőségük, ha már munkába állított kisko­rúakról van szó. Gyakorlattá vált — példás gyakorlattá! — hogy ha észreveszik a -bajt, azonnal emelik a telefont, ké­rik a hatóság, a pártfogó in­tézkedését. Különösen példa­mutató rez a -kapcsolattartás a budapesti csokoládégyár és a gyáli Szabadság Tsz személy­zeti osztályaival. Azt is- örömmel tapasztal­ja a gyámhatóság Vecsésen, hogy a szülők munkahelyéről is őszintébb véleményt kap­nak, ha szükség van rá. Egy­re ritkább az, hogy kozmeti­kázzák az alkoholista apa, anya viselt dolgait. Talán, mert őket is közvetlenebbül érinti, hogy az előző éjszakai randaiirozás, italozás a más­napi munkahelyi teljesítmé­nyen is nyomokat hagy. Tavaly 86 esetben került sor védő-óvó intézkedésre, 132 alkalommal a szülőket figyelmeztették szigorúan ar­ra, hogy változtassanak ma­gatartásukon, öt esetben a gyermekeket bölcsődében, óvodában, napközi otthonban helyezték el. Az összes meg­tett intézkedés száma 266 volt, a helyszíni ellenőrzése­ké 267. A gyámhatóság — segítői­vel együtt —, mindent meg­tesz azért, hogy az állami gondozásba vételre lehetőleg ne kerüljön sor, a gyermek életében ne következzék be a legsúlyosabb törés. Erősödik azonban az a tendencia, hogy éppen a szülő kérésére kerül állami gondozásba fia, lánya — most is három hasonló el­járás van folyamatban. Az „elnevelt” gyerekhez — akinek gondjaira, örömeire eddig a családban nem jutott idő. s egyszercsak kiderül, hogy túl sok a baj vele —, csökken a szülő „ragaszkodá­sa”. S hiába kéri a gyámha­tóság, hogy nevelési problé­Ügyelet Gombán, Bényőn és Káván: dr. Pénzes János (Gomba, Baj- Csy-Zs. u. 3.), Gyomron: köz- prati ügyélet (Steinmetz ka­pitány u. 62., telefon: 70.), Mo­noron, Monori-erdön, Csévha- raszton, Vasadon és Péteriben: központi ügyelet (Monoron, a rendelőintézetben), Maglódon és Ecscren: dr. Kóspál Lajos XEcser), Pilisen és Nyáregyhá­zán: központi ügyelet (Pilis, Rákóczi u. .40,), Sülysápon, úriban és Mehdén: dr. Csenyk Zoltán (Mende), Üllőn: dr. mák esetében forduljanak se­gítségért az óvodák. iskolák nevelőihez, de akár ők is szívesen adnak tanácsot, segí­tenek, s jól működik a párt­fogói hálózat is, a legköny- nyebb megoldás ezúttal is: majd megoldja a dolgot az ál­lami gondozás. Mások ügye? A jövőben — hangzott el Vecsésen —, a gyermekintéz­ményeknek kellene még. na­gyobb segítséget adni ahhoz, hogy az a magatartás ne vál­jon még gyakoribbá. A peda­gógusok állnak legközelebb a gyerekhez is, a szülői házhoz is, ők veszik észre először a nevelési hibákat — nagy fel­adat hárul rájuk a megelő­zésben. De feladata mindenkinek van, aki nem jár bekötött szemmel, s aki nemcsak sa­ját dolgaiért érez felelősséget, hanem másokért is. Hiszen ez esetben a „mások” ügye: ap­ró emberek sorsa. Koblencz Zsuzsa A tó uégs Q’yíllWR AT LABDARÚGÓ MNK-MER- KÖZÉSEK: Ceglédbercel—Al- berttrsa, Ceglédbercel 14.30, vezeti: Oláh Tibor (partjelző: Csanaki). KÉZILABDA, ‘ MEGYE! FÉRFI II. OSZTÁLY: Hemád —Ferihegy SE. Kérnéd 17 óra. VASÁRNAP LABDARÚGÓ MNK-MÉR- KÖZÉSEK: Dánszentmdklós— Kőcser, Nyáregyháza, 14 óra, Schiller (Sípos), Úri—Nyár­egyháza. Űri, 14 óra, Szaíon- tai A. (Hörömpő János), Men­de—Maglód, Mende, 14 óra, Cavló (Antal Gy.). Az új Magyar Lexikon szerint a pedagógus görög szó, gyermekkísérőt jelent és a neveléssel, a tanítással hivatásszerűen foglalkozók közös neve. Ugyanitt olvas­hatjuk, hogy 1952 óta minden június első vasárnapján pedagógusnapot tartunk — melynek célja, „hogy em­lékeztesse a dolgozó népet a nevelési munka fontossá­gára. Azóta az oktatómunkában kiváló eredményeket elért pedagógusok kitüntetésben, illetve jutalmazásban részesülnek”. Egész élet Hanzély Mátyásné 35 éve tanít. A legutoobi pedagógus­napon mimszteri dicséretet kapott. Ebből az alkalomból kerestem fel az otthonában, de végül is az isKola egyik tan­termében találtam meg, hi­szen így bizonyítványosztás idején egy pedagógusnak még a „szünetben” is sok dolga akad. — 1949-ben Szarvason kezd­tem tanítani, egy körzeti ta­nyasi iskolában. Tanítottam és tanultam, ugyanis azonnal je­lentkeztem az egri tanárkép7 ző iöisKolára, ahová fel is vet­tek — mondta magáról. — Itt jártam két évet, majd átcso­portosítás miatt Szegeden fe­jeztem be, ahol magyar-törté- nelem szakon 1954-ben végez­tem. Szarvason, illetve tőle 8 kilométerre, Középhalmon is­merkedtem meg a férjemmel, aki akkor még képesítés nél­kül tanított — és csak később, munka mellett végezte el az. egyetemet, magyar-történelem szakon. Mindig kitűnő tanuló volt, így „természetesen” vö­rös diplomával végzett, amire nagyön büszke voltam ... — 1954-ben házasodtunk össze. Ezt követően nagyon sok helyen dolgoztunk. Na­gyon nehéz idők voltak ezek — mondta elmerengve —) a beszolgáltatások' idejének is nevezhetném. Sok nehézség­gel küszködő ember életébe pillanthattunk be. „Népgazda­sági” érdekek miatt 1-2 évnél tovább sehol sem maradhat­tunk. így kerültünk örmény- kútra, ahol a férjem sok tu­dományos munkát végezhetett, kísérletezgetett, de sajnos utána hosszú időre kórházba került. — Pontosan nem is tudom, mikor — mondta a múltat ku­tatva' — Budapestre kerül­tünk fókonokhoz, majd Ve- csésre albérletbe. Én akkor Monoron tanítottam. 1958- ban megszületett László, majd 1981-ben Mátyás fiam. Ez a családi esemény egy kis idő­re visszafogott a komolyabb munkától, szaporodtak a gon­dok, a házi munka és termé­szetesen az örömök is ... Lob volt a következő állo­más, ott tíz évet tanítottunk, majd a körzetesítés után Ül­lőre kerültünk. Itt is sok tár­Leyrer Lóránt, Vecsésen: köz­ponti ügyelet (a szakorvosi rendelőben, Bajcsy-Zs. u.' 68.). Ügyeletes gyógyszertár; Mo­noron a főtéri, Vecsésen a Kun Béla téri. Ügyeletes állatorvos: dr. Laczkó Pál Maglód, Dózsa Gy. u. 7. Beteg állatok bejelentése: szomatón és vasárnap reggel 8-tól 13 óráig Monoron, a fő­téri gyógyszertárban vagy az ügyeletes állatorvos címén. Jegyzet Á virgoitckodó virgoló; Devallom őszintén, nem tudom, mi az a virgo­ló. Egy biztos, amolyan üzemi szarka lehet. A pár hónappal ezelőtti szabály­sértési tárgyaláson ugyan­is leggyakrabban rá hivat­koztak a monori pékség dolgozói: „a virgoló sodor­ja a kiflit, zsemlét, s min­dig lecsíp az adagból vala­mit.” Végül is a virgolót nem lehetett felelősségre vonni, mert kiderült, hogy egy gép. De megígérték: beállítják, jobban ügyéinek rá. Ma­kacs masina lehet. Azóta is hiába várom ugyanis a mo­nori péksütemény küllemé­nek javulását. A virgoló virgonckodik tovább, nem hallgat a jó szóra. A minap csomagot kap­tunk a postásoktól. (Köny- nyű nekik, soronkívül át­hozták ...) A sárga borí­tékban egy kemény „kifli- képződményt”, s egy leve­let találtunk: „Mellékelünk egy csodá­latos monori kiflinek el­adott ..vakarcsot” — írták a feladók: — Az egyik távbe­szélőkezelő kollégánk 19S4 június 20-án a reggeli órák­ban sietve vásárolta a For-, rás áruházban. Az ebéd­szünetben azután meglevő­dön, hogy a két 70 filléres kifliből csak az egyiket tudta j elfogyasztani Sze­génynek egész délután kor- g ott a gyomra a pékek miatt.” Hát, szó, ami szó, valószí­nűleg akkor is korgott vol­na, ha az aprócska „sütő­ipari terméket” mégis meg­eszi. A nyomorodon kis jó­szág ugyanis alig érte el a 13,5 centiméteres hosszúsá­got, vastagságát pedig il­lőbb lenne vékonyságnak minősíteni. Épp termetét csodáltuk, amikor betop­pant fotósunk, aki vasideg­zettel csak annyit mondott: — Lefényképezem, de kellene mellé néhány iga­zán szép kifli is. Gépírónőnk büszke mo­sollyal nyúlt a bevásárló­szatyrába. — Nálam van, reggel vet­tem. Mire azután a papírzacs­kóból előhalászta a kisöcs bátyjait, bizony, mi moso­lyogtunk. Akadt köztük kö­vér, egyenes, görbe is, de szép... Azóta is keres­sük. Most már komolyan ha­ragszom a virgolóra. Sőt ar­ra gondoltam, készíttetek egy elmés szerkezetet, ami a kifli árából csíp egy ke­veset, ha a sütemény is kurtább. (Bár azt hiszem, a nagy igénybevétel miatt kettő kellene...) C még egyre gondoltam: ^ ha a virgoló időről időre kicsíp a kelt tésztá­ból, annak is meg kell len­nie valahol. Merthogy az anyag nem vész el... Vereszki János sadalmi munkát végeztünk — mindenben részt vettünk, szakköröket vezettünk. Vol­tam könyvtáros öt évig, majd magyar-történelem szakos munkavezető, szintén öt évig. Tizenegy fiatalt vezettem be a tanítás rejtelmeibe, társa­dalmi munkában, pénz nélkül, de megérte. Jó dolog látni, hogy szeretik a munkájukat és értik a dolgukat a fiata­lok. Hanzély Mátyásné örömmel beszélt arról is, hogy a közép­iskolákból általában a „visz- szajelzések" nagyon jók és az OPI véleményei is igen biz­tatóak. Ez nagy öröm számá­ra — mondta —, hiszen azt jelenti, hogy nem dolgozott hiába. Elhivatottá tenni — A férjemmel régen iro­dalmi színpadot vezettünk — Petőfi-estet rendeztünk, az olvasómozgalomban is részt vettünk. A könyvtárban rend­hagyó órákat tartottunk — sorolta —, hogy minél több gyerekkel megszerettessük az olvasást, ezért a munkáért kitüntetést is kaptunk. — Tudja, a hátrányos hely­zetű gyerekekkel több baj van, de talán annál nagyobb öröm látni, ha pozitív ered­ményeket érünk el. Igaz,' én minden gyereket elhivatottá, megszállottá szeretnék tenni, de ez magyar és történelem nélkül lehetetlen lenne. E két tantárgy, illetve a könyvek és a történelmi sorsfordulók is­merete képes csak igazi világ­nézetet adni, és csak ez segít tájékozódni a világban. Tovább tanítani Hanzély Mátyásnét végül arra kértem, beszéljen egy ki­csit magáról. — öten voltunk testvérek, de valamennyien továbbtanul­tunk. Ezen felül mindig sokat dolgoztunk, hogy megkeressük a szép ruhára valót... A szü­leim földművesek, gazdálko­dók voltak, igaz, apám érett­ségizett, felvilágosult, gondol­kodású ember volt.1 Sajnos már régen nincsenek ... — A terveimről nehéz be­szélni. .1981-ben azért nem mentem nyugdíjba, mert hiá­nyoznának , a gyerekek. Sok­szor már a szünetben is hiá­nyoznak. Még taníta/fhi akarok! Monostori ínpszfa Oktatóval a tanpályán Évente több mint 300 új jogosítványos személygépkocsi-vezető kerül ki a Pest megyei Autóközlekedési Tanintézet monori ki­rendeltségéről. Az itt dolgozó három oktató jó munkáját di­cséri, hogy az első nekifutásra a tanulók közel 90 százaléka si­keresen teszi le az elméleti és a gyakorlati vizsgát. A képün­kön Gergely Sándor oktató segíti a rutinpályán egyik ta­nulóját. Hancsovszki János felvétele Idény végi sportjsgyzet Csapataink a mérlegen Az elmúlt néhány eszten­dőben igazán szép eredmé­nyekkel dicsekedhettek a gyömrői labdarúgók, öt év alatt háromszor hódították el a-bajnoki, címet a volt járási I. osztályban. Kétszer elbuk­tak az osztályozón, harmad- ■ szorra sikerült a feljutás a megyei II. osztályba. Az újonc csapat az első évben így vég­zett a tabellán: 7. Gyömrő 26 11 5 10 38-37 27 Pedig milyen szépen kez­dődött az ősz, 3-0-ra legyőz­ték az első fordulóban a Bu­gyi Tsz SK-t. Veretlenek ma­radtak egészen a 8. fordulóig, akkor Ikladon kifejezetten balszerencsés mérkőzésen kaptak ki 3-2-re. Aztán újabb szép sorozat következett, míg­nem sor került a Dány elleni hazai rangadóra. A tartaléko­sán felálló gyömrőiek végig egyenrangú ellenfelei voltak a későbbi bajnoknak, s csak egy balcserencsés gól döntött a vendégek javára. Az őszt a második helyen zárta az együttes. Egyes kí­vülálló szurkolók már bajno­ki álmokat dédelgettek, pe­dig erről szó sem volt. Min­denesetre a csapat vezetői — emelve a mércét —, a baj­nokság végére dobogós helye­zést tűztek ki célul. (Eredeti­leg az első nyolc hely meg­szerzése volt a feladat.) A sikeres „első félidő” utó­lag legalábbis úgy tűnik — megártott a csapatnak. Ezt tükrözte a téli felkészülés. Az alapozáson csak kevés játé­kos vett részt, s később sem változott az edzéslátogatótt- ság. A legtöbbször három- négy (!?) játékosnak tartott edzést az edző, mert a töb­biek különböző okokra hivat­kozva nem jelentek meg. Ezek után nem lehet cso­dálkozni a tavaszi szereplé­sen. Az őszi 18 ponttal szem­ben mindössze kilencet sze­reztek. Egymás után ötször szenvedtek vereséget, s ami a legfájóbb, ebből háromszor sa­ját otthonukban. Az utolsó fordulóban kikaptak Bugyin, pedig egy ponttal a 4. helyen végezhettek volna. A játékosok közül nehéz ki­emelni bárkit, mégis az első helyre kell tenni a rutinos — magasabb osztályt is megjárt Bakos János teljesítményét. Nélküle bizony nagyon nehéz lett volna a védelem dolga. Sajnos, eltávozott a csapattól, hazaigazolt Úriba, a nagy kér­dés: lesz-e méltó utódja a jövőben? ■ Szűcs Sándor, a monori. kék-fehérektől került Gyöm- rőre. A gólerős játékos 16 mérkőzésen 16 gólt rúgott, s ez önmagáért beszél. Sajnos, nem akadt követő, így megle­hetősen kevés gólt ért el a csapat. A legnagyobb csaló­dás Oldal Árpád szereplése volt, ő mindössze egyszer — a Kakucs ellen — talált a há­lóba. A többiek őszi teljesít- .ményét nagyon lerontotta .a tavaszi kudarcsorozat. Gyömrőn nagy csalódás ér­te a szurkolókat a bajnokság befejeztével. A nyári holt sze­zonban feltétlenül rendezni kell a sorokat a csapatnál, mert akkor a következő sze­zonban kiesési gondjai, lehet­nek az együttesnek. Pedig er­re nem szabad még gondol­niuk sem ... G. J. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlapi Xitiüifetetlek arcképisarnoka Máris hiányoznak a gyereksk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents