Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-02 / 128. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xxvm. Évfolyam, 128. szám ____________ 1984. jüjvius 2., szombat Af gonddfakb gazdálkodás l bdfekat épít az Áfász Főleg a gyakorló háziasszonyok a megmondhatói, hogy a mindennapi bevásárlás a rendszeres tevékenység fontos eleme, ennélfogva nem mindegy, milyen hangulatban, elégedettséggel vagy bosszúsággal bonyolódik-e le. Még a városban is elkelne' néhány új üzlet, hogy a perifériáról ne kelljen a nagyobb választékot kínáló központi boltokba jönni, faluhelyen viszont még ez a lehetőség is kevesebb. Mindez jelzi, hogy mekkora felelősség hárul a kereskedelemre. kezik, s ezek-többsége elavult, megállapodásra jutottak — méltányosságból — a bérleti díjak csökkentésében. Átszervezés folytán július elsejével létrejön az egységes irányítás alá kerülő felvásárlási ágazat, amely nagyobb önállósággal és felelősséggel működhet. A környező községeket a szövetkezeti szektor szövi át, s a városban sem jelentéktelen a súlya. Az aiapellátas javítása szempontjából éppen ezért nagy jelentősége van hálózatfejlesztési politikájának. Errol kértünk tájékoztatást Sárik Ferenctől, a Dél- Pest megyei Afész igazgatósági elnökétől. A szövetkezet vezetője az 1983-as esztendőt idézte fel, amely 30 millió forintos nyereséget hozott, de a közgazdasági szabályozók ' változása miatt — sajnos — a fejlesztési lehetősegek nem bővültek. Mindez arra intette a szövetkezetét, hogy megfontoltan, az igényeket rangsorolva, a régi adósságokat is beváltva szabja meg a fejlesztés irányát. így az idén több régi téma jelentkezik. ABC két községben Ezek közűi az élen áll az albertirsai négyszáz négyzetméteres ABC-áruház megvalósítású. Helyét a Vásútál- lomás közelében szemelték ki, s ez legalább három szempont figyelembe- véteéével történt. Nemcsak a környék lakóira gondoltak, hanem a fővárosba járó ingázók igényeit is számításba vették, továbbá azo- két, akik a közelben felépülő mirelitüzemben kapnak majd munkát. A nagyközségi tanácsban jó együttműködő partnerre leltek, ezért döntöttek a közös építés mellett. A helybeliek társadalmi munkáját a meglevő öreg épület bontásánál, az új alapozásánál és szerelésénél veszik igénybe. A Betonyp elemeket az év végéig kapják meg, jövőre állítják össze, helyezik üzembe. A kivitelező saját építő szakcsoportjuk. A kőröstetétleniek hosszú évek óta megoldásra váró gondja hamarosan orvoslásra lel. A düledező üzlet helyén 240 négyzetméter alapterületű élelmiszer-vegyesboltot emelAz elmúlt napokban — mióta az újságban hírül adtuk, hogy csekély térítés ellenében virágpalántákkal segíti á ceglédi Parkfenntartó Kisvállalat a lakosságot — többen keresték fel olyan panasszal a szerkesztőséget, miszerint nem is olyan olcsó az a virágpalántá. Némelyik egynyári többe kerül, mint amennyit a piacon a kiskertes árusok kérnek a maguk termesztette növényért. Ráadásul ez utóbbiért csak a piacig kell menni, nem pedig o város szélere, a kertészeti telepre. Az történt, hogy tavalyelőtt és tavaly a Hazafias Népfront városi bizottsága városszépítést szolgáló ösztönzésére valóban olcsóbb segítség érkezett: ki-ki ingyen juthatott kertiföldhöz a lakótelepen élők közül, az előnevelt palánták ezreit pedig hiába kínálták, alig vitték a ceglédiek. Pedig azért sem kellett fizetni. A kertészet, hiába könyvelte el társadalmi segítségnek amit tett, végül is a saját kárára írhatta, mert az ingyen nevelt, megmaradt palánták égy részét tudták csak a parkok szépítésére használnék. Ehhez hárommillió forint áll rendelkezésre a MÉSZÖV- alapból, fele támogatásként, fele visszafizetendő. A községi közös tanáccsal ugyancsak megállapodtak a kivitelezésben való együttműködésben. A jászkarajenői Árpád Tsz építői a nyáron munkához látnak. Emeleten, pincében Az elavult bolthálózat felújítása sem kisebb horderejű, mint az új üzletek létesítése. Ott van például a ceglédi áruház, ameiy reg megerett a korszerűsítésre, a földszintjét már rendbe tettek, most az emelet es a pince'van soron. Tágasabb es szebb lesz az .eladótér, s az eddig parlagon heverő pincében seregnyi árufélét tárolhatnak. Jelentős bérleti díjat spórolhatnak meg, amit eddig masoknak fizettek ki raktárber címén. Ha majd lesz pénzük, valószínű, az épület portáljának tatarozását is sorra kerítik, hogy jobban illeszkedjen a város- központ egyre igényesebbé yáló összképébe. Abonyban hasonló törekvés keretében a Kinizsi Éttermet öltöztetik új köntösbe. Belsejében — statikai okokból — pilléreket cseréinek, s ez átmenetileg némi kellemetlenséggel jár. Az Afész pályázatot adott be, amelyben felvázolta hároméves programját a kistelepülések bolthálózatának rendbehozására. Mind a tizenöt megjelölt egység támogatásra tálait a szoyosz-nál. Idén négy bolt felújítására nyílik lehetőség. Ehhez a munkához 670 ezer forint támogatást kapnak, és feltétel, hogy legalább ugyanennyit saját pénzükből tegyenek hozzá. Ceg- lédberceli és Budai úti boltokra kerül sor ebben az évben ily módon. Az Afész keresi a módját, miként tudná költségmegtaka- ritással, belső szervezeti átalakítással hatékonyabbá tenni gazdálkodását. Miután sok tanácsi bérleménnyel rendelni, nagyon sok pusztult belőlük. Most, hogy a növény a lakosságnak kerül pénzébe, másként mérik fel a helyzetet. A kertészet üzemeltetésének tetemes anyagi háttere van, hiszen fenntartása, az ott dolgozók bérezése, a magok beszerzése, a palántanevélés mind-mind költséges. Különösen azok érzik meg, akik tavalyelőtt és tavaly, amikor ingyen kaphatták, mentek érte és mennek most is, bár kicsit a fogukat szíva nyitják miatta a pénztárcájukat. Szabadiáofe&zpssat Cegléd egyik külterületi iskolája a Czárák dűlőben működik. A közelmúltban — társadalmi összefogással — szabadidő-központot alakítottak ki, amely szívesen látja a városbeli iskolásokat. A kellemes környezet alkalmas helyként szolgálhat a különböző programok lebonyolításához. Szakcsoportok Gépkocsivezetőikből, rakodóikból és járműparkjukból szállítási szakcsoportot szerveznek, ami ugyancsak épkézláb ötletnek ígérkezik az eddigi tapasztalatcserék alapján. Építő szakcsoportjuk karbantartási feladatokat is ellát, éppen ezért meggondolandó, hogy kisebb létszámmal, hatékonyabban kell megoldani a feladatokat. Lehetőségként merült fel, hogy a fennmaradó emberekből olyan egység alakuljon, amely lakossági szolgáltatást is vállal. Az a cél, hogy a joggal elvárható nyereség ne maradjon el. T. T. Fogadóóra Sárik Jánosné, a városi tanács elnökhelyettese június 6-án, szerdán délelőtt 8- tól 12 óráig fogadóórát tart a városházán hivatali helyiségében. Lélek költözött a csemői tanácsháza dísztermébe. Június 10-ig Apáti-Tóth Sándor ceglédi fotóművész kiállítása látható ott. A tárlattá fűzött képsor előtt járva-kelve nemegyszer átbukdácsolt fejemen a kérdés: vajon szükséges-e, érdemes-e, s főképp illő-e az egyébként is oly esendő szavakkal e látványt még láthatóbbá tenni. Ha igen, van-e esély a sikerre? A képek adnak esélyt. Nem futnak el. nem fordítanak hátat ha lényüket akarjuk felfedezni. Megnyílnak, megszólítanak, beszélnek hozzánk. Egyenes beszéd az övék, nem csábítanak kiúttalan gondolati labirintusba, rájuk bízhatjuk magunkat. Mesélnek például az emlékekről. Egy házról, tótágasról, munkaszerszámról, emberekről. Az emlékek csupaszságáról, arról, hogy rég elillant részleteik helyét csak az idő tölti be. Mi marad meg hát a lehántolt, megtisztított emlékekből? Ami á legfontosabb. Egy parányi élő mag, amit hordozunk magunkkal, míg mi is emlékké válunk. Es itt van a fazekasmester, ez a sárkezű ember. Vajon miféle szerepe van a sorban ? Talán megszüntet s felold valamit. Megszünteti az anyag — egy földből kelt göröngy — előző életét és új, másfajta létezésre készteti azt. Korongjával pörgeti, ujjaival jelenné formálja a múltat, s a színes cserepet, a jövőt ígéri. A csöndről is beszélnek ezek a fotográfiák. A megláncolt hang és mozgás főleg a templomot idéző felvételeken villan elénk. Ám a többiben is benne szendereg: az emlékképekben és az emberkéz nem érintette futóhomokban. Megtalálni s ábrázolni őt (a csöndet), a lehetséges feladatok egyik leg- nehezebbike. A művész számára a legmé^óbb is: fölpat- tintaiii egy rejtélyes kategória őrzőzárait, beléhatoíni és megkeresni a csend szívdobogását, meglelni idegrendszeSzép, de nem ingyen Palánták és fonatok A ruMndíplomás kertész Csemeték regimentjét iskolázta j öröm végigsétálni most Cegléd főutcáján a vasútállo- % mástól a Széchenyi útig. Gyep a járda mentén üde sö- £ vénysorral, vastag törzsű szép sudár fák lombkoronája £ susog, vadgalambok tanyáznak itt-ott, párkereső bu- í rukkolásukat időnként hallani. A város fejlődéséből, f pusztulásából és újraéledéséből, fejlődés hozta alakulá- sából sokat megértek, láttak ezek a fák, éppúgy, mint a i Lenin park faóriásai, kársai, platánjai. Eiíübb öt holdon Unghváry-féle faiskola: ott nevelődött valamennyi, csemeteként. Városát szerető embernek köszönheti létét, helyét. — Már csak az emléke él annak a neves faiskolának — mondta minap egy idős, szív- vel-lélekkel lokálpatrióta nyugdíjas. Hitetlenkedve szaladt magasba a szemöldöke, amikor egyik tereferetársunk megemlítette, hogy téved, mert nemcsak az emléke, hanem egykori tulajdonosa, Unghváry József is köztünk van, túl kilencvenedik életévén. No, már nem itt Cegléden, hanem szerető családja körében a főváros egyik külső kerületében él. Aránylag közel a Kertészeti Egyetemhez, közel a főváros egyik híres kertészeti, faiskolai telepéhez. A forgalmas út zaját park fái fogják fel, szerencsére kevés j\jt belőle a modern házsorig, melynek egyik szolid, hangulatos családi otthonában Unghváryék élnek, szeretette] fogadják a bejelentkezett vendéget. — A faiskola? Apám apja országosan jó hírű mézeskalá- csos volt, fiaiból lett kertészember. Apám, Unghváry József, aki 1864-ben született, a valamikori bihar-diószegi iskolában a többi közt szőlő- és gyümölcstermesztést tanult, kitüntetéssel végzett. Szép gyöngybetűkkel írta iskolai jegyzeteit, be is köttette később azokat, tizenkét kötetes saját kis könyvtárat állított belőlük össze. Fél kötet maradt belőle. A többit oly sok mással az utolsó háború vihara elsodorta. At vincellériskola után apám továbbképezte magát, mint kertészsegéd a Nádasdy-ura- dalomba került, majd Budapesten, a Margitszigeten, a ' kertészetben volt főkertész, önálló faiskoláját Ceglédre hazatérvén 1892-ben maga alapította öt holdon a Kátai út végén. Ezzel alapozódott meg az egész faiskola jövője. Testvérének, Lászlónak akkor már jó hírű, hasznot hozó faiskolája volt. Nem messze a református öreg temetőtől terült el a régi faiskola. Ott állt a gőzmalom felé a családi ház is, melyben az ifjabb Unghváry József, valamint egy fiú- és két leánytestvére született. Később kiköltöztek a Bedébe, ahol földet béreltek faiskolai célra, lévén a szép csemeték iránt oly nagy az igény. Jcnatán és rózsa — 1893-ban születtem. Érettségi után, hogy a budapesti kertészeti tanintézetbe felvegyenek, előbb gyakorlatra mentem, egy esztendőre Németország akkor legnagyobb és legöregebb (200 éves) faiskolájába. Amikor végezetem, apám rámbízta a területet. Tervszerű gazdálkodáshoz láttam, foglalkozni kezdtem azután 1912-ben a gyümölcsfák mellett díszfák, díszcserjék szaporításával. Felépült a központi melegvízfűté- ses növényháztelep, korszerű volt, rendeltetésének megfelelő. A cég választéka így díszbokrokkal, cserjékkel, rózsafajtákkal bővült. A fiatal kertész szakember tervszerűen, okosan gazdálkodott a haszonbérbe vett földeken. Gyümölcsfákat százezer- szám exportáltak. Tulajdonképpen a szabolcsi jonatán teMeglelni a csend Szí yhangjait rét Más sem kell ehhez, mint idő, elmélyülés, tehetség. És annak bizonysága, hogy a csend, a nyugalom csak látszólagos, mert a csend mi magunk vagyunk. Gond borzolja a földet, néhány kifüggesztett kópia erről árulkodik. A laza, terméketlen íütóhomok kanyargós, érdekes vonalú redőkké szerveződik: mint ahogyan a ráncok futnak a parasztember homlokán, ha izzasztó igyekezetét a föld nem hálálja meg bő terméssel. Keserves dolog a fotográfia. Nagy kín, hogy nem ad más eszközt, csupán két színt: a fehéret meg a feketét. E szűkmarkúság arra kényszeríti az alkotót, hogy lefejtsen, félrerakjon valamennyi részletet, melyet a fekete-fehér világ már nem fogad be. S hogy rangsorolja a külvilág tárgyait, mikor a kamerával szemügyre veszi azokat: ez fontos, mert üzenhetek általa, amaz meg nem. Apáti-Tóth Sándor konok egyértelműséggel fogalmaz, tömören, kevés szóval. Képeinek meséje azért oly egyenes, oly egyszerű, mert távol áll tőlük minden hangzavar. Egyszerűség. Vajon nem kiváltság inkább? Azoké, akik régesrég túljutottak a fotográfia technikai nehézségein, s immár nem fényképet készítenek, hanem üzenetet közvetítenek. Mint most is, a Cse- mőben szemlére tett húsz mestermunka. Varga Sándor A fotó Apáti-Tóth Sándor csemői tárlatának anyagából való lepítés megalapozása is a csemetekertészet és gazdája nevéhez fűződhet. Foglalkoztak intenzív vetőmag-szaporítással, országos hírű kukoricájuk, burgonyájuk, gabonavetőmagjuk volt. Gyökeres szőlővesz- szőket is értékesítettek. Napszámosokat foglalkoztattak. A faiskola ingyen gyógyszert és orvosi ellátást biztosított a munkásainak, öt orvossal alakítottak ki e célra kellő kapcsolatot. Oklevelek sora Ennyit a múltról, s most évtizedeket ugrunk át. Unghváry József, mint Bács- Kiskun megye megbecsült főkertésze került nyugdíjba. Munkájáért Kecskemét és a megye vezetői meleg hangú levélben mondtak köszönetét. Tavaly, hogy kilencvenedik életévét betöltötte, megkapta — az országban elsőként — a Keretészeti Egyetem rubindip- lomáját. Oklevelek, emlékplakettek egész sora kerül elő, hogy erről beszélgetünk, kedves felesége, Nelli asszony jóvoltából az asztalra. Szaktanácsért, vagy akár egészsége felől érdeklődni felkeresik kollégák, barátok, ismerősök. Van, aki régi faiskolai árjegyzékei után érdeklődik. Mutatóba, saját magának, családjának örökül tartogat egy- egy példányt. Kutatónak, történésznek csak így, bemutatásra jut. Búcsúzóban napjairól érdeklődünk. Pihen, érdeklődik a világ dolgai iránt. Nézi a televízió műsorát. A közgazda- sági kérdések érdeklik, a mezőgazdaság és még -egy: a snort. Köszöni, jól van. És üdvözli a ceglédi ismerősöket. Eszes Katalin Cyégfpremixet pofikéból Hosszú évek- óta a ZÖLDÉRT, valamint a szövetkezetek takarmányt es tápot árusító bonjaiban szereznettek be a joszagtartó gazdák a szárnyas es a négylábú házi haszonállatok etetésére, jól tartásara szánt tápszerneveréke- ket, premixeket, terményeket. A premixek között szép számban akad olyan, amelyik gyógyszert tartalmaz, megna- tározott, külön célra készítették. Ha a fejlődésben lemaradt. étvágytalan vagy beteg jószág nem fogyasztja el a tabletta, por, folyadék formában előállított medicinát, a gazdának amúgy is az etetésre szánt táplálékhoz kellene kevernie azt, viszont nincsen különösebb dolga a pontos adagolással, keveréssel, ha eleve megkapja a gyógypremi- xekben. A MÉM állásfoglalása szerint 1985. január 1-től csak az ország patikái foglalkoznak majd a gyógypremixek árusításával. Ezeket állatorvosi javaslatra, vény ellenében adják ki. Ám most július 1-től öt megyében — Pest megyében, s ezen belül Cegléden is — gyógyszertár is foglalkozhat gyógypremix forgalmazásával. É feladatot a Kossuth Ferenc utcai központi gyógyszertár látja el. Természetesen állat- gyógyászati gyógyszerekkel is foglalkoznak, szaktanácsot is adnak. Vény ellenében közü- letek és gazdák egyaránt beszerezhetik a szükséges medicinákat. A tervek szerint később a Szolnoki úti gyógyszertár állna át a gyógypremix, állatgyógyászati anyagok árusítására, megszűnne majd humán gyógyszertári volta. A gyógyszertári árusítás kizárólag a gyógypremixekre, állatoknak készült gyógyszerekre vonatkozik, a többi tápot, keveréket továbbra is a szakboltok hozzák forgalomba. A ceglédi gyógyszerészek közül többen most alaposan felkészülnek a gyógypremix forgalmazására, az ehhez tartozó ismeretterjesztő tájékoztatásra. Három nagy cég szállítja ezeket az anyagokat nagy tételben, felkészülnek a raktározásra és az áru adagolóéra, kiszerelésére, szakszerű, csomagolására. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) 1
