Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-21 / 144. szám
Fejlődő egészségügyi hálózat Gödöllőn tegnap délután ülést tartott a városi pártbi- j zottság. Herczenik Gyula első titkár előterjesztésében. megtárgyalták és elfogadták az egészségügyi fejlesztésre hozott határozatok végrehajtásáról és a további feladatokról szóló jelentést, majd tájékoztatót kapott a testület a Központi Bizottság legutóbbi üléséről. A városban és körzetében az elmúlt időszakban az alapvető céloknak megfelelően fejlődött a lakosság gyógyító, megelőző ellátása, mondja bevezetőjében a jelentés. A ke- repestarcsai kórház létrehozásával minőségi változás állt be. Folyamatosan fejlődő, színvonalas munkája, a járó-, beteg-ellátásban vállalt mind nagyobb szerepe, az intézmények közötti szakmai együttműködés bővülése jelentős eredményeket hozott. Több idő gondolásra Az egészségügyi hálózat azonban továbbra is széttagolt. a szervezeti, irányítási korszerűsítésben rejlő valamennyi lehetőséget nem sikerült kihasználni. Súlyosbítja a helyzetet, hogy Gödöllőn a szakellátás tárgyi feltételei lényegesen elmaradnak a kívánatostól. Ezután a jelentés szakterületek szerint elemzi az egészségügyi hálózatot. Négy új körzet létrehozásával az alapellátás az utóbbi tíz évben a szükségleteknek megfelelően fejlődött. Az egy-egy körzeti orvosra jutó lakók száma nagyjából azonos az országos átlaggal. A területi megoszlásban még vannak kisebb aránytalanságok. Az átlagos betegforgalom csökkent, így több idő jut a gondozásra. Jelentősen nőtt a gyermek- orvosi körzetek száma. Gödöllőn öttel (10 százalékkal), a vonzáskörzetben tízzel (60 százalékkal). Ezen a téren azonban nagyobb a területi eloszlás aránytalansága. Tizenhat községben a gyermekek ellátása a mozgó szakorvosi szolgálatra hárul. A körzeti orvosok nagy többsége lelkiismeretesen látja el feladatát. Szakmai felkészültségük, a szakfelügyelet megítélése szerint, elmarad a kívánatostól. Továbbképzésük nem megnyugtató, kapcsolatuk a szakorvosi és kórházi háttérrel esetleges. A szakorvosi ellátás három intézménvhen folyik. A gödöllői és aszódi rendelőintézetben, valamint a kerepestarcsai kórházban. A hálózat az elmúlt években fejlődött, de a megnövekedett igényekkel nem volt képes lépést tartani. Gödöllőn a 10 ezer lakosra jutó szakorvosi órák száma körülbelül húsz százalékkal marad el az országos átlagtól. Nagyjából ez a helyzet néhány szakterületen, a fül-orr-gégé- szeten, a laboratóriumban, a reumatológián és a bőrgyógyászaton. A reménytelenül hosz- szú várakozási idő állandó lakossági panaszok forrása. Fölösleges beutalás A szakorvosok munkájának színvonala javult. Közülük sokan azonban hosszú ideje nem vesznek részt kórházi gyakorlatban. Továbbképzésük a kerepestarcsai kórházzal való szorosabb együttműködés eredményeként javult. Szervezettebb lett a járóbeteg-ellátgs. Gond, hogy továbbra is gyakran küldik indokolatlanul szakrendelésre a beteget, illetve onnan kórházba. Az okok között hozza fel a jelentés mind a betegek, mind az orvosok rossz szemléletét. Ha valaki kórházi kezelésre szorul, az területünkről Kere- pestarcsára vagy Hatvanba kerül, lakóhelyétől függően. Ke- repestarcsán főleg a belgyógyászati osztályok zsúfoltak, ágykihasználásuk maximális. Felvevőképességük belső átszervezéssel már nem bővíthető. Gondot jelent, hogy utógondozó helyek nincsenek a körzetünkben. Színvonalasan látják el az Aszód környéki betegeket a hatvani kórházban. Együttműködése az aszódi rendelőintézettel korlátozott. Sokat tesznek dolgozóik egészségügyi ellátásának javításáért a Gödöllőn levő üzemek. Kiemelkedik közülük a két legnagyobb, a Ganz és a Gödöllői Gépgyár. Az üzemegészségügyi hálózat ennek ellenére mégsem kielégítő. Nincs elegendő főállású üzemorvos, nem megfelelők működési feltételeik. Szakmai továbbképzésük sincs megoldva, a körzeti és szakorvosokkal a kapcsolatuk szervezetlen. Ha nem is a szükséges mértékben, de javultak a megváltozott munkaképességű dolgozók orvosi rehabilitációjának szakmai és szervezeti feltételei. A kerepestarcsai kórházban rehabilitációs osztály működik, a rendelőintézetben lehetőség van gyógytornára. Az egészségügyi intézmények, a munkáltatók és a dolgozók Gödöllői kispályások Vége a bajnokságnak Véget ért a városi kispályás labdarúgó-bajnokság is. A záró szövetségi napot június 21- én, csütörtökön délután öt órakor tartják a szokott helyen. Ám itt sem tér pihenőre a pettyes. A százakat — rendszeresen! — megmozgató tömegsport-mérkőzéssorozat a nyáron is folytatódik nem hivatalos, baráti találkozókkal, különböző versenyekkel. Szerkesztőségünk 'már megkapta az értesítést a kispályás Alkotmány Kupa 1984-es kiírásáról. Röviden ismertetjük a tudnivalókat. A verseny célja: mozgósítani a város üzemeinek. intézményeinek dolgozóit. valamint lehetőséget adni a város összes lakójának, hogy sporttal tisztelegjen alkotmányunk ünnepén. A bajnokság rendezői a Hazafias Népfront városi bizottsága, a szakmaközi bizottság, a Gödöllői Sport Club, városi KISZ-bizottság. valamint a sportfelügyelőség. A nevezési határidő még elég messze van, július 20-ig kell jelentkezni a viadalra, s ugyanaddig kell leadni a csapat névsorát, amely tizenkét fölből állhat. A mérkőzéseket a Szabadság téri sporttelepen játsszák le, augusztus elsejétől csaknem naponta, augusztus 17-ig. Az első—negyedik helyezett csapatok képviselői a városi alkotmánynapi ünnepségen vehetik át az oklevelet, tárgyjutalmat, illetve a kupát, közli a rendező bizottság. M07l Piszkos tizenkettő. Kétrészes, színes szinkronizált amerikai kalandfilm. 4 és 7 órakor. együttműködése még nem valósult meg. A tavaly hozott rendelet, a rehabilitációs bizottság újjászervezése nyomán remélhetőleg itt is javul majd a helyzet. Fejlődött, szervezettebbé vált az anya-, csecsemő- és gyermekvédelem. A városban tíz, a községekben negyven- három védőnő dolgozik. Munkájukat a vezető védőnők és a terhestanácsadó orvosok irányítják és segítik. A területileg illetékes kórházak bázisfeladataikat jól látják el. A csecsemőhalandóság az országos átlag fölött van, s magas a koraszülöttek aránya. Gödöllőn három, a községekben tizennégy gyógyszertár és hat kézigyógyszertár műkör dik. Területi elhelyezésük töb- bé-kevésbé megfelelő. A közlekedés drágulása miatt azonban a lakosság nem mindenütt elégedett. A legnagyobb gondot mégis a gödöllői központi patika zsúfoltsága okozza. Ez a gyógyszertár az igényeket már hosszú ideje nem képes kielégíteni. Speciális ellátás Számottevő eredmények születtek az elmúlt években az idős korú lakosság speciális egészségügyi ellátásában. Az egészségügyi szervek, a tanács egészségügyi osztálya, a társadalmi erők mind fokozottabb bevonásával az ellátási formák folyamatos bővítésére törekedtek. A pártbizottság által elfogadott jelentés foglalkozik még az egészségügyi dolgozók élet- és munkakörülményeivel, a pártszervezetek tevékenységével, valamint a közeljövő fontosabb feladataival. Kör Pál Az elmúlt hetekben helyezték üzembe a gödöllői városi tűzoltóparancsnokságon azt a CB adó-vevő központot, amelyet a környékből a kilences csatornán hívhatnak tűz esetén. Képünkön: Takács István tűzoltó főtörzsőrmester híradó ügyeletes a CB-központnál. Hancsovszki János felvétele Vasárnap kapunyitás Úttörő mezőgazdászok A Magyar Úttörők Szöyétsé- ge Országos és Pest megyei Elnöksége együttműkö ive Magyar Agrártudománj i Egyesülettel, az Országos I edagó giai Intézettel, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem és Agrárcentrummal. valamint a MUSZ Gödöllő városi elnökségével, immár harmadszor rendezi meg országos mezőgazdász szaktáborát. Az egyetem kollégiumában helyet kapó tábor június 24. és július 3. között tartja nyitva kapuit, és igen színes programot nyújt az iskolás résztvevőknek. Vasárnap a rektori tanács teremben lesz az ünnepélyes tábornyitás. Másnap délelőtt kezdődnek a szakmai foglalkozások, melyek a növényekkel, állatokkal, gépekkel való ismerkedést tűzik maguk elé célul. Június 30-án pedig ki-ki a maga módján bemutathatja, hogyan ért a mezei munkák egyik legnehezebb, de egyben legszebb ágához, az aratáshoz. Ki kaszával, ki sarlóval lát a táblához, s a cséplés sem marad el. Délutánonként általában elszakadnak a tábor szorosabban vett jellegétől, hétfőn este diavetítésen mutatkozik be a gye rekeknek a Galga mente népművészete. Másnap Gödöllő nevezetességeivel ismerkednek Félméteres nyereség Korszerűsítik Gödöllőn a Bethlen Gábor utcát. A múlt évben kezdődött a csatornafektetés. Az idei tavasz végétől szegélyt építenek az út két oldalán, s betonkiegészítéssel hat és fél méter széles úttestet nyernek. A munkák kivitelezői a Városgazdálkodási Vállalat Deme István és Asztalos Ferenc vezette szocialista brigádjai. Felső képünkön: Deme István és társa kitűzi a szegély nyomvonalát. Az alsó felvétel arról tanúskodik, hogy ahol az építők végeztek, a lakók hozzálátnak a csinosításhoz. Az 53. számú ház előtt Radics Gyuláné takarít, hogy virágot ültethessen utána. Csiba József felvételei a pajtások, este pedig táncház lesz. Szerdán a Galga menti hímzéssel és szövéssel találkoznak a táborozok, csütörtökön Ver- segen töltik a délutánt, akadályversennyel. Pénteken megnézik az aszódi malmot és a présüzemet, július elsején pedig a fővárosba utaznak, egész napos kirándulásra. Másnap a táborzárást aratóünnepség követi és aratók bálja. A gyerekek sokáig szórakozhatnak mert csak 3-án utaznak haza. A Veresegyház és Vidéke Takarékszövetkezet mogyoródi kirendeltsége is részt vesz a Coopturist utazási iroda útjainak szervezésében. November 4-től 10-ig tart az a törökországi utazás, amelyre csupán Mogyoródról harminc- ketten jelentkeztek a kirendeltségben. Jelenleg egy újabb isztambuli utat szerveznek, s várható, hogy decemberben, ugyancsak autóbusszal, Bécs- be mehetnek háromnapos látogatásra a helybeliek. A nap programja Gödöllő, művelődési központ; Bábvilág, kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. Iklad, klubkönyvtár: Nyolcadikosok klubja. Klubzáró összejövetel, 17 órakor. Iklad, Ipari Műszergyár: Filmklub. Kerepestarcsa, Szilasmenti Tsz: Besendorfer Ferenc szíjgyártó, népi iparművész kiállítása, megtekinthető 9—16 óráig. Boldogtól Zsámbokig Egyszer Yoit Űjváry Ferenc nyugdíjas gödöllői pedagógus 1978-ban a Duna menti folklórfesztivál Baján tartott zárógyűlésén megkérdezte az elnökségtől, mondják már -meg, hogy hasznára vagy kárára volt a magyar népművészetnek a Gyöngyösbokréta. A csaknem száz bokrétás község, köztük hét Galga menti, büszke lehet erre a múltjára, vagy szégyellje azt? A felelet: Erre ma még senki nem tud egyértelmű választ adni. Az 1979-ben Ortutay Gyula fő- szerkesztésével megjelent . Magyar néprajzi lexikon egyértelmű választ ad: A bemutatók népművészeti anyaga többségében értékes, hiteles hagyományokat képviselt, s en nek jó része a bokréta nélkül feledésbe merült volna. Űjváry Ferenc nem ok nélkül érdeklődött Baján. A bokrétás mozgalom kibontakozásának idején az aszódi járáshoz tartozó Boldogon élt, 1935-ben mint állástalan tanító megbízást kapott az ottani csoport vezetésére.. Teljes tu dásával és erejével bekapcsolódott a mozgalomba. Megismerkedett annak országos vezetőivel, tevékenységükkel, ott volt a budapesti bemutatókon. Elsősorban „ természetesen a Galga menti falvak csoportjai érdekelték. Ezeket ismerte a legjobban. Élményét, tudását kamatoztatva állította össze azt a fü zetet, amely a Galga menti községek bokrétás csoportjainak életét foglalja össze. A bokréta keletkezési idejét 1931-ben határozzák meg, amikor Paulini Bélának, a mozgalom kezdeményezőjének szervezésében először léptek színpadra a fővárosban parasztokból álló népművészeti csoportok. Attól kezdve minden év augusztus húszadika körül ez megismétlődött. De mint rendesen, a bokréta sem köthető minden további nélkül egyetlen dátumhoz. Űjváry Ferenc az előzményeket is felvillantja. Bruckner Jenő boldog! főjegyző felvételei már 1922-től megjelennek a lapokban, így hívja fel a figyelmet a szép Galga menti népviseletre. Néhány évvel később országos tűzol tó versenyt rendeznek Gödöllőn. Ekkor indítványozza Magyar Kázmér a népművészet pártolója; országos hírű gyűjtemény tulajdonosa, hívják meg a körnvé11' népviseletbe öltözött lakosságát. mozgalom A népviseletbe való öltözés nem volt gond, hiszen vidékünkön még ma sem az, a tartózkodás azonban megvolt. Csak nem mutogatjuk magunkat, idézi Űjváry a gyakorta elhangzott mondatot. Mégis felvonultak, s 1928-ban, amikor Gödöllőn népművészeti bemutatót szervezett Magyar Kázmér, a helybelieken kívül megjelentek a mogyoródiak, boldogiak, zsámbokiak, kere- pesiek, turaiak, cinkotaiak, csömöriek és szadaiak. Az ország más településein is voltak hasonló próbálkozások. Ezekből sarjadt ki végül is a bokrétás mozgalom. Csak egy kiváló szervezőre volt szükség, aki országos intézménnyé .fejlessze az elszórt kezdeményezések nyomán létrejött együtteseket. Ez volt Paulini Béla. A Galga menü községek jelentős szerepet játszottak a bokrétás mozgalomban. Boldog volt az első bokrétás község, és Zsámbokon tartották az utolsó alakuló ülést, már a felszabadulás után. De nem ezek a legfontosabbak. Hanem az, hogy a bokréta révén irányult a figyelem az itteni nép- művészeti értékekre, amelyek, emlékezzünk a lexikonra, lassan feledésbe merültek volna. A nemrég elhunyt Vankóné Dudás Juli első csoportja ugyancsak egy fővárosi bokrétás szereplésre szerveződött. S mint Falum, Galgamácsa című könyvében írja:... az első szikra, ami a csoportok szervezésében és oktatásában végigkísért az életem szürke hétköznapjain és jeles ünnepnapjain át. A Gyöngyösbokréta kora gyermeke volt. Magán viselte mindazokat a jegyeket, amelyek akkoriban jellemzőek voltak a kulturális, társadalmi életre. Űjváry Ferenc ezekre nem hívja fel külön a figyelmünket. Mozgalomtörténetet ír, élményekkel, érdekességekkel fűszerezve. A gondolkodó olvasó azonban éneikül is tisztában van velük. Népművészeti, néprajzi szaktudás nélkül is világossá válnak annak a tizenöt éves mozgalomnak az erényei, buktatói és korlátái. A Bokréták a Galga völgyében című füzet a gödöllői művelődési ‘központ gondozásában, az ikladi Ipari Műszergyár segítségével jelent meg. K. P. ISSN 0133—1957 (GödöHöl Hírlap) Tűz esetén hívható Sórgarépagép Az egyik legfontosabb zöldségnövényünk, a sárgarépa termelésének újabb gépesített eljárását dolgozták ki a MÉM Műszaki Intézetben. A répa betakarítására kétféle gépet is kipróbáltak. Vizsgálták a háromsoros Asa-lift és a kétsoros NDK-gyártmányú E—825 típusú zöldségszedőt. Az előbbit a száz hektár fölötti, a másikat az ennél kevesebb sárgarépaveteménnyel rendelkező gazdaságoknak ajánlják. Az Asa-lift típusú gépből a túrái Magyar—Kubai Barátság Termelőszövetkezetben is üzemeltetnek egyet. Busszal Becsbe A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 144. SZÁM 1984. JÚNIUS 2\ CSÜTÖRTÖK _ \ ü’ést tartott a városi pártbizottság
