Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-20 / 143. szám

NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 143. SZÁM 1984. JÚNIUS 20., SZERDA MiiufonnyíuEibEi ntúílk \ Nélkülözhetetlen gyakorlatiasság A családi életben is felhasználhatók Az, hogy ne legyen hábo­rú, vagy valamely esetleges természeti katasztrófa minél kisebb mértékben veszélyez­tessen, a felkészülést illetően rajtunk is múlik, kissé pon­tosabban a polgári védelem hatékonyságán, alkalmazha­tóságának minőségén. Felkészülten Újságban szokatlan a téma, de a munkahelyeken, üzemek­ben azért meglehetősen köny- nyebb ezt szóba hozni, hiszen a munka elsősorban ott fo­lyik. Hogyan? — tette fel a kérdést egyik ülésén a városi tanács végrehajtó bizottsága, majd, meghallgatva a felada­tok teljesítéséről szóló beszá­molót, elégedetten vehette tu­domásul, városunk helyzete megnyugtató. A vizsgált időszakban jelen­tősen megszilárdultak, s a terveknek megfelelően kerül­tek végrehajtásra mind a szervezeti, mind az anyagi­technikai fejlesztés időará­nyos tennivalói is. A vezetés eredményesen oldotta meg az ebből fakadó — s a koráb­biaknál magasabb szintű — feladatokat. Az, hogy ezt a bizonyos készenléti állapotot a megelő­zőnél jobban tudnak elérni, sok mindent jelent egyszerre. Nyilvánvalóan, itt is érvé­nyesek a polgári életben meg­szokott szervezési intézkedé­sek, hiszen, ha tervezik, s a hozzá kapcsolódó okmányaik naprakészek, mindenki szá­mára világos, hogy könnyebb azokat végrehajtani. Ehhez persze a megfelelő pontosítá­sokat időben kell elvégezni. Az elért szint tartása és an­nak minden oldalú biztosítá­sát továbbra is alapvető fel­adatnak tekintik. A polgári védelmi tevé­kenységre fel kell készíteni, s ki kell képezni az embereket. Ezek a vonatkozó utasítások alapján végrehajtásra kerül­tek, a kiképzést meg a to­vábbképzést szervezők a ko­rábbi eredményekre alapozva szervezték meg és hajtották végre a polgári védelmi fel­adatokat. Ezzel máskülönben a parancsnokok képzettsége is nőtt. Gyakorlati oktatásokra is sor került, amit a védőfel-, szerelésekkel folytattak. Mindenütt Bár — szerencsénkre csak a televízió és más tömeg­kommunikációs eszközök jó­voltából — ismert a külön­böző új típusú, nukleáris, ve­gyi és bakteriológiai fegyve­rek szörnyűséges hatása, elle­nük, nemcsak a békeharc eszlcözeivel, lehet, és kell is, védekezni. A dolgozók, ilyen ismereteiket bővítve, a mun­kahelyi feladataikat megis­merve kerültek felkészítésre. Az otthon lévők, meg mun­kaviszonyban nem állók is figyelhetik. a televízió „Nyu­galmunk érdekében" soroza­tát, tulajdonképpen — a tel­jesen szakszerű, kifejezetten katonai jellegű védekezési el­járásokat leszámítva — ezek az ismeretek még a polgári, a Rácz Józsi bácsi 80 éves A Nagykőrösi Hírlap nem * szokott megemlékezni magánemberek születésnapjá­ról. Talán még akkor sem, ha ez olyan kerek évforduló, mint Rácz József nyugalma­zott gimnáziumi tanáré. Már a cím is jelzi, hogy Rácz József inkább Józsi bá­csi a város lakosainak, s ez nem afféle bizalmaskodás, hanem az iránta érzett ked­vesség, megbecsülés: annak kifejezése, hogy ő több a nagykőrösieknek egyetlen la­kosnál. Az egész azzal kezdődött, hogy 1930-ban ide került Szeghalomról az akkori pol­gári iskolába, majd innen rö­videsen a tanítóképzőbe, illet­ve a gimnáziumba. Attól kezdve 1966-ig egyfolytában tanította rajzolni a fiatalokat, attól kezdve érezni művésze­ti nevelő munkáját. Rajz, ábrázoló geometria, művészettörténet. Ezek voltak azok a tantárgyak, amelyeket nagykőrösi harminchat esz­tendejében tanított az isko­lákban. Diákjai — akárme­lyikkel beszélünk is, a múlt emlékeiről —, csak a legna­gyobb szeretet hangján szól­nak róla. Pedagógusmunkája mellett élethivatásának tekintette, hogy felfigyeljen azokra a te­hetségekre, picikben meglátta a jövő művészetét. Képzőmű­vészköre harmincöt esztendeje működik a városban, s még ma, nyolcvanévesen is rend­szeresen vezeti azok munká­ját, akik vonzalmat éreznek a festészet iránt. Az eltelt idő alatt sok te- • hetséget bocsátott útra; olya­nokat, akik Nagykőrös hírét- nevét öregbítik azóta. Köztük van Fajka János, aki a tűz­zománc-készítésben lett or­szágos rangú művész, Szabó György szobrász, s ő indítot­ta útra Péczeli Margitot és Csikay Mártát is. Ez utóbbi szép szobrát láthatjuk a strandfürdő előtt, Fajka Já­nosnak pedig nem is olyan régen volt a városi múzeum­ban tárlata. Nyugodtan mondhatjuk ki, hogy nincs a városban egyet­len olyan művészetszeretö család sem, ahol ne lenne legalább egy alkotás Rácz Jó­zsef festményei közül. Mint akvarellista különösen kiváló. Egykori munkahelyének a gimnáziumnak a tanári szo­báját ma is díszíti három szép ajándéka. Festményeit azonban nem­csak Nagykörös lakossága is­meri. Volt tárlata szülőváro­sában, Békésen, állított ki képeket Békéscsabán, Pest megyében többször is szere­pelt a pedagógus festők be­mutatóin, nem beszélve a helyben rendezett kiállítások­ról., Jelenleg fiával, ifjabb Rácz Józseffel Budapesten ál­lít ki. Művészeti tevékenységéért a „Szocialista Kultúráért” ki­tüntetést kapta meg. IJ ácz József a napokban töltötte be nyolcvanadik életévét. Hadd mondjuk ki róla büszkén a születésnapján: Nagykörös festője lett. Tóth Tibor Tévéiníiscr Június 20-án, a televízió I. műsorában 13.05 perckor kez­dődik a Nyugalmunk érdeké­ben című műsor, melynek megtekintését mindenkinek ajánlja a városi polgári vé­delmi parancsnokság. családi életben is felhasznál­hatók, mert könnyen kerülhe­tünk olyan helyzetbe, hogy bizonyos baleseteket, törése­ket, nekünk kell ellátnunk, akár egy országúti karambol esetében. A tanulók felkészítése a patronáló alakulatokkal kö­zösen történik. Ebben tehát részt vesz a tanárokon kívül a KISZ, az IG, az MHSZ, a városi Vöröskereszt, a Tűzoltó Parancsnokság. Ezek mellett kár, hogy csökkent a gimna­zisták szakalegységének lét­száma. összességében tehát megál­lapítható, hogy a kiképzési időszakban a polgári védelem feladatait eredményesen vég­rehajtotta, a parancsnoki és a beosztott állomány is megér­tette a kiképzési ciklus mó­dosításának szükségességét. Megfelelő alap Ez egyben megfelelő alapot teremtett ahhoz is, hogy a következőkben tovább emel­kedjen a felkészítés színvona­la.. A kiképzésben továbbra is a gyakorlatiasságot L kell előtérbe helyezni, mégpedig úgy, hogy az népgazdaságilag hasznos tevékenységgel páro­suljon. / Ballai Ottó Tefefonhírek A telefonátszervezéssel kap­csolatban több olvasónkban felvetődött a kérdés: hogyan kell a továbbiakban telefo­nálni a nyilvános fülkékből? Érdeklődtünk a postánál, s megtudtuk, ezekről az eddig megszokott módon lehet be­szélni, tehát nem tárcsázással kell igénybe venni. A tervekben szerepelnek tárcsás nyilvános telefonok is. Régi szakmák nycmálian Véget ért egy fejezet... Széchenyi tér 9. Klein órás és látszerész, olvasható a ka­pubejáraton. Az üvegvitrin­ben órák, napszemüvegek, szíjak. — Jó régi lehet — állapítja meg a javításra szoruló órám­ra pillantva Klein Dezső. Ezeket a régi svájci meg Po- bedá és német órákat a kvarcórák teljesen kiszorítot­ták a piacról. Óriási forrada­lom van a szakmánkban. A kvarcórák elterjedésével a technikatörténet egyik érde­kes fejezete végétért. Az új órák az órástól nem kíván­nak sem nagyobb elméleti fel- készültséget, sem kézügyessé­get. Futószalagon, présgépen ké­szülnek, olcsón, mint például Hongkongban is. Nem lehet szétszedni őket. A mechanikus rendszerű órákat csavarok tartják össze. Gyártásuk, sze­relésük, szabályozásuk óriási szakmai ismeretet, nagy gya­korlatot és szakmaszeretet kíván. Egy tehén ára — Én még a kulccsal fel­húzható zsebórák javításával kezdtem tanulni 1921-ben Weisz Lajosnál, itt ebben az üzletben. Az első zsebórája egy adóügyi hivatalnoknak volt a tanácsházán. Mint ina­sok, 4 évig tanultuk' a mes­terséget. — A műhely berendezése eredeti? — Az órásasztalon évszáza­da minden szerszámnak meg­határozott helye van. A mechanikus rendszerű órák javítása tulajdonképpen fi­nommechanika, mert az órás fűrészel, reszel, esztergál, me­netet vág, forraszt — ennek megfelelő a felszerelése is. Van itt kis kovácsüllő, nagy és kis acélkalapács, szegecse­lőkészlet a vezetőkő, illetve a billegő cseréhez vezetőtárcsa­üllő, satuk, fogók, csipeszek, resz.elők, fúrók, csavarhúzók, nagyítóüveg, kézikerék. — Eredetileg óra- és ékszer­bolt volt? — Igen, de már megszűnt. A húszas években divatban volt házasodók részére vásá­rolni karikagyűrűt, a férfinak rugóra kipattanó duplafedelű, kulccsal felhúzható mellény­gomblyukban tűzött aranylán­con függő, zsebben hordható zsebórát ajándékozni. Egy ilyen óra egy tehén ára volt. A nőik a gyűrű mellé nyak­láncot kaptak, kis, nyitható fedelű órával, amit ékszer­ként viseltek. Karkötőt ritkán vásároltak. Szokásban volt a gyászfül­bevaló fekete teklakővel, hoz­zá fekete ónixköves gyű­rű, a gyász kihangsúlyozásá­ra, rendszerint egy évig visel­ték, volt aki egy életen át. Vásárolták az opálköves ék­Fehérneműs szekrények szert, mert szerencsét hoz. Mondták a türkizzöld köves gyűrű színét veszti, szürke lesz, ha viselője megbetegszik. A násznép az esküvő alkal­mából állóórát, vagy fali in­gaórát vett ajándékba. Volt, amelyik 12—24 óráig járt, két hétig, egy hónapig, volt olyan is, amelyiket egy évig nem kellett felhúzni, mert sokszo­ros súlyáttételeik hajtották a szerkezetet. Név a számlapon Az órától megkívánták, hogy díszes, értékes, pontos, hasznos legyen. Most hozzák negyven, ötven év múltával javítani ezeket az órákat. Mi 25—50 darabot rendeltünk ezekből egyszerre, de csak akkor vettük át, ha a nevün­ket az óra számlapjára nyom­tatták. Az órásműhelyben körbe a falon, felhúzható, láncos és kulcsos ingaórák jelzik a pontos időt. — Horgony és gátszerkeze­tük csaknem olyan, ahogyan 250 éve feltalálták őket. Né­melyik órához 10—15 éve szá­radó, nemes fából készült in­tarzia berakással. Míg beszélgettünk, az órás­mester módszeres hibakeresés­sel szétszedte a szerkezetet. — Erre is új módszer van már. Vigrográffal néhány má­sodperc alatt meg lehet álla­pítani, hogy az óra miért ké­sik, vagy siet, sőt egyes szer­kezeti hibákat is észre lehet venni, ezáltal gondosan be lehet szabályozni. — Melyek a régi órák gyak­rabban előforduló hibái? — Van, amikor csak tisz­títást, olajozást kell végezni. Máskor a kerékrendszer szo­rul javításra, fognyújtásra, pótlásra van szükség, rugó-, rugóház-javításra. Az alkat­részcserénél nem a márka, ha­nem a kaliber száma és a gyártási jel a fontos. Ugyanis ugyanaz az alkatrész többfé­le óránál előfordul. Sok olyan óra került forgalomba, ahol sem a jel, sem a szám nincs feltüntetve, sőt a számlapon lévő felirat sem nyújt tájé­kozódást. Ilyenkor a szer­kezet egészéből kell következ­tetni. Sokan hamisítják Közben a hajszálrugó cseré­jét Klein mester elvégezte. A nosztalgiahullám divatba hozta a láncos faliórákat és a kakukkosórát. Buzgón _ ha­misítják őket. Sokan gyűjtik a régi órákat. Valamikor ki­rályi hobbi volt. Sajnos, so­kan csak a díszes óratok, vagy óraház miatt. Pedig ha tud­nák, hogy a kidobásra ítélt óraszerkezet értékesebb. Sz. A. Itt a vakáció! Ki gondolta volna komolyan, hogy egyszer csak elérkezik, s mégis ideért a Vakáció! Ezt megelőzően még a-ballagás alkal­mából kellett ünneplőt ölteni, s a képünkön látható 8/a. osztá­lyos Arany iskolás diákok ősztől már valamelyik középiskola padjában kezdik újra a diákéletet. Középütt osztályfőnökük, dr. Szekeres Istvánná. Varga Irén felvétele Atlétáink sikerei Évente mintegy 27 millió forint értékű különféle bútor készül a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Vállalat nagykőrösi III. telepén. A Kecskeméti úton fekvő üzemrészben állítják elő a Dóra szekrényeket, a Nelli dohányzóasztalokat, és a különböző fehérnemű- és ágyneműtartós szekrényeket. A képen éppen egy ilyen bútordarab ajtajának felszerelését láthatjuk, Tanács Jó­zsef és Bekő Zsigmond dolgozik rajta. Hancsovszki János felvétele Nagyon sok indulója volt Dunakeszin a két nap meg­rendezett megyei serdülő B- körcsoportos atlétikai bajnok­ságnak. A Nagykőrösi Kinizsi fiataljai négy számban baj­nokságot nyertek. Különösen Szemenyei tett ki magáért: háromszor állhatott a dobogó legfelső fokára. A körösiek eredményei a következők vol- tcll£ 1971-es születésű fiúk, 80 méteres gátfutásban: 1. Sze­menyei István 13,8 másodperc. Távolugrás: 1. Szemenyei 482 centiméter. Magasugrás: l. Szemenyei 150 cm. Diszkosz­vetés: 2. Győri Zoltán 25,50; 3. Zatykó István 23,10 méter. Gerelyhajítás: 5. Zatykó 24,36 m. Súlylökés: 4. Győri 922 cm. 1970-es fiúk, gerely: 1. Laj- ter Sándor 40,60; 4. Tóth Sza­bolcs 29,62 m. Súly: 4. Laj- ter 950 cm. Távol: 4. Lajter 515 cm. ★ Az 1983/84-es tanévi diák atlétikai csapatbajnokság me­gyei döntőjére nagyon sok in­dulóval Gödöllőn került sor. Városunkat az előcsatározá- sok után két középiskola leánytanulói képviselték. Női 4x100 méteres váltófu­tásban, I. korcsoport: 1. Nagy­kőrösi Gimnázium (Czagányi Erika, Biczó Erika, Székely Rózsa, Tarjányi Ágnes), 54,7 mp (bejutottak a területi dön­tőbe). Gerelyhajítás csapat- versenyben^ 2. Nk. Gimná­zium (Zsuffa Dóra, Hasúr Er­zsébet, Kazi Melinda, Molnár Éva), 25,74 m-es átlaggal. 4x100 m, II. korcsoport: 3—4. Nk. Gimnázium (Bozlék, Gaz­dik, Weisz, Zsuffa), 55,1 mp. A toldis lányok legjobb egyéni eredményei a követke­zők voltak: 110 m gát: Gef- osó Erzsébet 20,3; Horváth Krisztina 20,6 mp. Súly: Bur­ján Edit 7,13; Petró Andrea 7,13; Csuka Erika 7,54 m. Tá­vol: Horváth Veronika 431, Oravecz Katalin 420; Bencsik Tünde 412 cm. ★ A XX. nyári úttörő-olim­pia Cegléden megrendezel; kisterületi atlétikai többpróba^ döntőjében, a IV. korcsopor-’ tos fiúk egyéni összetett öt­próba viadalát 36 induló kö­zül, Péli László (Nk. Kossuth iskola) 340 ponttal nyerte, ami egyben ifjúsági ezüstjel­vényes szintű eredmény is. ★ A kisegítő iskolások össze­vont körzeti négypróba via­dalán Cegléden a nagykőrösi intézményt 5 tanuló,képvisel­te. Közülük Halasi József a fiú 60 méteres síkfutást meg­nyerte, 800 méteren második, távolugrásban és kislabdado- básban egyaránt a harmadik helyen végzett. Kislabdado- básban a szintén körösi Kes­keny Róbert bizonyult a leg­jobbnak. S. Z. Mozi Gyónás gyilkosság után. Színes, szinkronizált, ameri­kai film. (Csak 16 éven felü­lieknek!) Előadás 6 és 8 óra­kor. A stúdiómoziban Vészjelzés a tenger alól. Színes, szovjet film, fél 6-kor. ISSN 0133—2708 (Nagyköröst HírJr

Next

/
Thumbnails
Contents