Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-20 / 143. szám
pest « MM YE! 1984. JÚNIUS 20,, SZERDA 6' Jogi tanácsok aaaBMWWHHI IHI> >' r3M33Cg,ygRTJHMMCfflgBKMMIMIl)MMWMtMWllfillPIEBMCTK8flr,rni'w'lHMrr,rT^BTiriTlT¥TIITllinn Ml Hl ...■Ill Hl ....................... A házasságkötéskor adott ajándék A fegyelmi büntetés nevelő hatása • Ha az ajándékozás körülményeiből arra lehet következtet- tetni, hogy a juttatás csak az egyik liázaslárs részére történt, akkor a házasságkötés alkalmával adott ajándék nem minősül a házastársak közös vagyonának. Nemrég a menyasszonytáncból szerzett összeg jogi sorsáról írtunk, egyik olvasónk levele kapcsán. Erre utal most H. J.-né gödöllői olvasónk, amikor azokról a családi körülményekről tesz említést, amelyek szerint házasságuk zsákutcába került, és két évi házasság után, most a házasság felbontását kérik. A közös vagyon megosztásában támadt közöttük vita, a külön élő férj ugyanis azt állítja, hogy a i nászajándékként kapott gépkocsi közös vagyonnak minősül. A körülmények tisztázása után dönthető csak el, hogy a házasságkötéskor kapott autó közös vagyonnak minősül-e. Olvasónk azt állítja, hogy az autót, mint nászajándékot kizárólag az ő hozzátartozói és ismerősei juttatták, és a juttatás kizárólag az ő részére történt. Ha olvasónk ezt állítja. e vonatkozásban a bizonyítás a külön vagyonba tartozást állító házastársat, vagyis olvasónkat terheli. Az olvasónk férjének abban igaza van. hogy a házasságkötés alkalmából adott ajándék (nászajándék) általában a házastársak közös vagyonának minősül, figyelemmel arra, hogy az általában a házasélet megkezdésével, a közös háztartásra berendezkedéssel kapcsolatos terhek könnyítésére szolgál, s így rendszerint a házastársakat együttesen illeti meg. Az általános bírói gyakorlat szferint, azonban nem lehet a nászajándékot közös vagyonnak tekinteni, ha az ajándékozók nyilatkozatából, az ajándék jellegéből, vagy egyébként az ajándékozás körülményeiből alaposan arra lehet következtetni, hogy a juttatás csak az egyik házasfél részére történt. OlvaA baleseti táppénzre való jogosultság elbírálási gyakorlatának törvényességét vizsgálták nemrégiben a megyében az ügyészségek. A vizsgálatokat a főügyészség és három területi (gödöllői, váci és a Buda környéki) ügyészség folytatta, összesen hat gazdálkodó szervezetnél. A vizsgálatok elsődleges célja annak megállapítása volt, hogy a baleseti táppénzre jogosultságnak a társadalombiztosítási kifizetőhelyek által történő elbírálása törvényes-e. Ezenkívül célja volt még a vizsgálatoknak annak felmérése is, hogjr a jogosultsággal kapcsolatos vitában döntő szervek eljárásai és határozatai megfelelnek-e a vonatkozó rendelkezéseknek. A vizsgált vállalatok a vegyiipari ágazathoz tartoznak és önálló társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkeznek, dolgozóiknak összlétszáma 7247 fő. A kép vegyes Az 1981. január 1-én hatályba lépett új jogszabályok jelentős változást hoztak az üzemi balesetet szenvedett dolgozók anyagi ellátásának és kártalanításának körében. Az egyik jelentős változás az, hogy az üzemi balesetet szenvedett dolgozó átlagkeresete teljes összegének megfelelő baleseti táppénzben részesül. A baleseti, táppénzre való jogosultság kérdésében, valamint abban, hogy a baleset üzeminek minősül-e vagy sem, az üzemi kifizetőhely dönt. Ezzel lehetővé vált annak az évek óta jelentkező igénynek teljesítése, hogy az üzemi baleset folytán bekövetkezett keresetveszteseg sónk esetében, ha valóban a közeli hozzátartozói adták össze a kocsihoz a pénzt, és ez az ajándékozás a közeli rokoni, vagy baráti kapcsolatra figyelemmel, kizárólag olvasónk részére történt, akkor e részben a nászajándék olvasónk külön vagyona, és a házastársak közötti elszámolásnál ekként jöhet figyelembe. 0 A fegyelmi büntetésnek nevelő hatást kell gyakorlnia. Levélírónk sérelmezi, hogy a legsúlyosabb fegyelmi büntetései sújtották, elbocsátották a vállalattól. A velünk közölt tényállás szerint, művezető egy ipari vállalatnál. A délutános műszakban dolgozott, amikor egyik munkatársával átment a szomszédos építkezésre, és onnan néhány jelentéktelen építőanyagot (deszkát) elhoztak. Másnap az építésvezető panaszt tett a vállalatnál. A vállalat vizsgálta, hogy az előző délutános műszakban elhagyta-e valaki munkahelyét rövidebb, vagy hosszabb ideig. Végül is megállapították, hogy olvasónk csoportjához beosztott dolgozó társával hozták el a két deszkát, azt azonban nem vállalták, hogy az épületről egyes felszereléseket is elhoztak volna. A deszkákat visszavitték. Olvasónk ezért kapott elbocsátást, munkatársa pedig csak szigorú megrovást. A vállalat munkaügyi döntőbizottsága is helybenhagySSbTíTIap he\ A másodállás, mellékfoglalkozás és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében törfénő foglalkoztatásról szóló 1/1976. (I. 31.) Mü. M. sz. rendelet, és az azt módosító rendeletek egységes szerkezetbe foglalt szövegét a Munkaügyi Közlöny 8. száma tartalmazza. Az állami építési telkek takarékszövetkezetek által töregyszerűsített eljárás . keretében megtérüljön. A vizsgálati megállapítások szerint, 1982. és 1983 évben a megvizsgált üzemeknél 295 üzemi és 55 úti baleset fordult elő. A számszerűséget illetően a kép meglehetősen vegyes. Egyes üzemeknél csökkent az üzemi balesetek száma, míg más üzemeknél némi emelkedés tapasztalható. E kérdéssel kapcsolatban érdekességként megemlíthető a Taurus Gumiipari Vállalat váci gyárában ■ folytatott gyakorlat. A gyakorlat ugyanis az, hogy a munkavédelmi vezetők a sértettel együtt megtekintik a helyszínt és ezt követően döntenek. Ez kétségtelenül alkalmas az esetleges visszaélések megfékezésére. Társadalombiztosítási szempontból az a baleset tekinthető üzemi balesetnek, amely a biztosítottat a foglalkozás körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben, illetve onnan lakására, menetközben éri. Üzemi baleset az is, amely társadalmi munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri a biztosítottat. Azt a tényt, hogy a baleset üzemi volt-e vagy sem, az üzemi kifizetőhelyek döntik el, az orvosi igazolás és az üzemi baleseti jegyzőkönyv alapján. A megvizsgált vállalatoknál az elmúlt két évben 6 esetben hoztak elutasító döntést és ez a szám a balesetek számához viszonyítva nem mondható jelentősnek. Az elutasító döntések a megállapítások szerint egy kivételével törvényesek és megalapozottak voltak. Ezt a ta ezt a súlyos döntést. Ezt sérelmezi olvasónk, és kéri tanácsunkat, milyen esélye lehet, ha perrel támadja meg a VMD3. határozatát. Az, hogy perindítás esetén, annak mi lehet az eredménye, 7iem tudhatjuk. Kétségtelen, hogy a munkaügyi bíróságon az összes körülményeket mérlegelik. Így az is, hogy olvasónk munkaköri kötelezettségét súlyosan megszegte azzal; hogy elhagyta munkahelyét, és megszegte azzal, hogy beosztott munkatársát is bűn- cselekmény elkövetésére ■ rábírta. Súlyosan fogják értékelni azt is, hogy olvasónk ezt a cselekményét művezetői beosztásában követte el, és éppen akinek rendet, fegyelmet kellett volna tartania, azt szegte meg durván a törvényt. Ismételten csak hangsúlyozni tudjuk, a per kimenetelét illetően még jóslásokba sem bocsátkozhatunk. Számolni lehet azzal, hogy a bíróságnak is az lesz az álláspontja, hogy az adott esetben, csak a legsúlyosabb fegyelmi büntetés lehet alkalmas annak a célnak a megvalósítására, hogy a dolgozók a munkafegyelmet maradéktalanul megtartsák, és őket hasonló cselekményektől visszatartsa. Természetesen ezeket az eljárás során gondosan vizsgálják majd, és az összes körülmények, illetve a bizonyítás anyaga alapján hozzák majd meg a döntést. Dr. M. J. DELE T E I B Ő L ES ténő tartós használatba adásáról és a használatbavételi díj kiegyenlítésére nyújtható kölcsönökről a Pénzügyi Közlöny 8. számában jelent meg a 8023 1984. PM Min. Titk. számú iránymutatás. A revizori pótlékról ugyanitt jelent meg az ABMH 101/1984. számú hivatalos közlemény. megállapítást alátámasztja az a tény is, hogy az érintett dolgozók egy esetben sem fordultak jogorvoslatért a társadalombiztosítási tanácshoz. Az ügyészségi vizsgálatok során, megállapítható volt, hogy a baleseti táppénz iránti igényeket az elbíráló szervek nem liberalizmusból, hanem a tényeknek megfelelően ismerik el. Ezenkívül az üzemi baleseteknél végzett alapos kivizsgálások, valamint a dolgozók megfelelő tájékoztatásával olyan szemléletet alakítottak ki, hogy a dolgozók csak akkor érvényesítik igényüket, ha az megalapozott volt. Általában két hét A táppénzkifizetések csak akkor húzódnak el, amikor a dolgozó balesetét nem közvetlenül a baleset után jelenti. Ez főleg az úti balesetekre jellemző, amikor a dolgozók nem közvetlenül a balesetet követően, hanem csak a falgyógyulásuk után értesítik az elbírálásra jogosult szerveket. A 100%-os táppénzt egyszerűsített eljárás után fizetik ki a dolgozóknak, az igazolások benyújtását követő legközelebbi bérkifizetés alkalmával. Ez általában 2 hetet vesz igénybe, de arra is volt példa, hogy rendkívüli okokra figyelemmel a sérült dolgozó soron kívül jutott a baleseti táppénzhez. A' baleseti táppénzigényt elutasító döntésekkel kapcsolatban hiányosságként az hozható fel, hogy azok a vonatkozó jogszabályi előírások ellenére nem határozat, hanem levél formában készülnek. A levélszerű értesítés azonban a Ki a felelős? Ellopták a pénzt Egy exportvállalat külföldi munkájához szerelőt alkalmazott. Amikor az illető kiérkezett, közölték vele: anyagbeszerzéssel és pénzkezeléssel bízzák meg. A szerelő a beosztást elfogadta. Egy nap áruvásárlásra nagyobb összegű valutát vett fel, majd — mivel az. üzlet csak később nyitott — a vállalati autón két társával strandra ment. A pénzt táskában az ülés alá helyezte, a kocsit a kijelölt parkolóhelyre vitte és lezárta. Fürdés után kiderült; a kocsi hátsó szellőzőablakát kifeszítették és a pénzestáskát elvitték. A vállalat igazgatója a szerelőt az ellopott valuta egyen- ertéke: 438 ezer forint megfizetésére kötelezte. Ennek hatályon kívül helyezéséért az illető pert indított. Egyebek közt arra hivatkozott, pénzkezeléshez nem értett, beosztása miatt pedig jelentős összeget kellett magánál tartania. Az alsófokú bíróság elutasító ítéleteit a legfőbb ügyész törvénysértőnek és megalapozatlannak tartotta, ezért ellenük óvást ^melt, aminek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott és az ügyben bizonyítási eljárást rendelt el. A határozat indoklása szerint nincs tisztázva, hogy a készpénz felvételével és szállításával kapcsolatban voltak-e a vállalatnak — a helybeli viszonyokat is figyelembe vevő előírásai, azokat közölték-e a szerelővel, és betartásukhoz biztosítottak-e lehetőséget. Amennyiben az lenne megállapítható — ami a rendelkezésre álló adatok szerint valószínű —, hogy ilyen szabályozás nem volt, akkor a vállalat a hibás. Ezért kár- megosztásra van szükség, amelynél figyelembe kell venni, hogy a szerelő a pénzkezelésben és -szállításban nem volt járatos, és nem abban a munkakörben foglalkoztatták, amire szerződtették. A kár nagyobb részét tehát a vállalatnak kell viselnie. A határozat .még rámutat: a Munka Törvénykönyve méltányosságból lehetőséget ad a kártérítés összegének mérséklésére. Mindezek indokolják a dolgozót terhelő kártérítés mérséklését. dolgozónak a felszólalásra va- ló jogára felhívta a figyelmet. Az elutasító döntések leggyakoribb indoka az, hogy a baleset nem minősíthető üzemi balesetnek, de előfordult olyan eset is, amikor alkoholos befolyásoltságra való hivatkozással utasították el a baleseti igényt. A munkából jövet, illetve munkába menet történt üzemi balesetek tekintetében — • a döntést illetően —, indokolatlan elzárkózás sem a munkáltatók, sem pedig a kifizetőhelyek részéről nem volt tapasztalható. Kétségtelen azonban, hogy az úti balesetek esetében a döntés meghozatala nem jelent könnyű feladatot. Ritka eset ugyanis, hogy az úti balesetnek tanúja van, és egészen kivételes esetnek számít, ha a mentők vagy a rendőrség megjelenik a helyszínen és tőlük megfelelő adatok szerezhetők be. A legtöbb esetben csupán a baleset helye, az elszenvedett sérülés jellege, továbbá a munkakezdés, illetőleg a befejezés ideje, valamint a dolgozó lakásának a munkahelytől való útvonala ismert. Ezeknek az adatoknak a birtokában kell azután dönteni arról, hogy történt-e üzemi baleset vagy sem. Intézkedések Vizsgálataik során a z ügyészségek mindössze három olyan esetet észleltek, amikor társadalmi munkavégzés során érte a dolgozót baleset. Az ezzel kapcsolatban folytatott gyakorlat tekintetében hiányosság nem volt megállapítható. Az ügyészségek vizsgálataik során komolyabb hiányosságokat nem állapítottak meg, ahol azonban hiányosságokat észleltek, ott a szükséges ügyészi intézkedéseket megtették. Dr. Varga Emil Baleseti táppénzre jogosultság elbírálása Komoly hiányosságok nélkül Tallózáséi • • . •» Üzemi lapokban olvastuk A talpon maradásnak, a sikeres gazdálkodásnak vannak kulcsfogalmai. Közülük az egyik: a takarékosság. Könnyű volt belátni ennek szükségszerűségét, ám nehezebben tört utat magának a gyakorlatban. Mára azonban vállalataink, üzemeink legtöbbjénél nem csupán a szabályozók szigora kényszeríti ki a takarékos szemléletet, hanem az immár belső kényszerré vált — ezt tükrözi számos üzemi újság. Tavaly ősszel kezdték el Vácott az energiafelhasználás mérésének vizsgálatát a városban — írja a Fórum, az MTESZ folyóirata. Az energiagazdálkodás ugyanis nem abból áll, hogy mérik a felhasznált mennyiséget, hanem a mérést' magát is meg kell vizsgálni — folytatja a szerző. Ehhez megfelelő műszerek szükségesek, amelyek kimutatják, hogy a felhasznált energiamennyiség szükséges vagy sok. A megfelelő műszerek beszerzése azonban nem könnyű, gondot jelent a meglevők javítása is. Nem könnyű a legsürgetőbb feladat, az olajnak más energiahordozóval való helyettesítése sem — írja a természettudományi egyesületek lapja. Sokáig tart például az elektromos hőtároló kályhák engedélyezése, lépéshátrányban vannak a széntüzelésre történő átállással. Ugyanis sem megfelelő eljárás, sem megfelelő tüzelőberendezés nincs az olcsóbb, kevésbé jó minőségű szenek felhasználására. Van azért örvendetes tény is: a DCM-ben teljesen átálltak a pakurát helyettesítő földgáztüzelésű technológiára; helyettesítve így évi csaknem 90 ezer tonna pakurát, amellyel korábban a klinker- kemencéket. fűtötték. Más kérdés, hogy itt is lenne lehetőség a szén alkalmazására, ha lennének ehhez Magyarországon megfelelő berendezések. Való igaz, nem mindig segítik elő a lehetőségek a takarékossági törekvéseket — erről számol be a Rákosmezeje Termelőszövetkezet üzemi lapja. Kiszolgáltatottan — ez az írás címe. Azt a kálváriát ecseteli, amelyet a szövetkezet kénytelen végigjárni, ha át akar térni a szénnel való tüzelésre. Elsők között voltak, akik hallgatva az idők szavára, megrendelték az ún. Carborobot kazánokat, amelyeket januárra ígértek a gyártók. A cikk májusban jelent meg, a kazánok mindaddig nem érkeztek meg, mint kiderült, hiányzik hozzá egy alkatrész. Igaz, ha a szükséges határidőre helyükön lettek volna a kazánok, akkor sem biztos, hogy teljes gőzzel mehettek volna, mert az olcsó, speciális szénből egy- egy fuvar kikönyörgése már- már hőstettszámba megy — kesereg a szerző, aki azt is joggal nehezményezi, hogy a kazánokat gyártó kocsi Aranykalász Tsz, és a nekik nem időben szállító Szellőző Művek késedelmét a Rákosmezeje Termelőszövetkezet zsebe bánja... A MÉM MŰSZAKI INTÉZET HÍKADÓJA Hogy az energiagazdálkodás kiemelt fontosságú téma, azt jól igazolja az MTA—MÉM agrár-műszaki bizottság szokásos évi tanácskozása is, amelyről a MÉM Műszaki Intézet Híradója számol be. A korrózió elleni védelem témacsoport előadásai figyelemre méltó anyag- és energiamegtakarítási kutatási-fejlesztési eredményekről adtak hírt — így a cikkíró. A mezőgazdasági energiagazdálkodást illetően azt állapította meg a tanácskozás, hogy az eddig elért eredmények jelentősek. Biztatóak az olajfelhasználás, illetve csökkentés adatai, valamint a szárítás hatásfokának javításában a fajlagos energiafelhasználás csökkentésében elért eredmények. Több előadás foglalkozott a mellék- termékek energetikai hasznosításával. Következtetésként az vonható le, hogy a kutató-fejlesztő munkát tovább kell folytatni és különösen a kukoricaszár tüzelésére, valamint a nagy teljesítményű tüzelőberendezésekre kell az erőket koncentrálni. IMOT f Közismert, hogy a mai nép- gazdasági helyzetben szigorúbbak a feltételek, egyebek mellett a létszámgazdálkodásban is — fejtegeti a Dunamen- ti Híradó, á gödi Dunamenti Termelőszövetkezet lapja. Álláspontunk szerint a jelenlegi helyzet indokolja szövetkezetünkben^ a nem termelő létszám csökkentését — mondotta Agócs István elnök az újságírónak, majd így folytatta: legfontosabb célunk a nyereséges termelés, mégpedig úgy, hogy javítsuk termékeink mi-' nőségét, miközben a lehetőségekhez mérten takarékoskodunk anyaggal, energiával és maximálisan kihasználjuk eszközeinket. Azt is taglalja a cikk, hogy manapság ugyancsak rangsorolni kell a fejlesztéseknél, a korszerűsítéseknél. Minderről azért érdemes szólni, mert messze nem az idézett szövetkezetre érvényes csak az említett tétel. Mint ahogyan az elnöknek az a megállapítása sem, hogy a legszükségesebb fejlesztésekről, korszerűsítésekről azonban nem mondhatunk le. Vigyáznunk kell ugyanis arra, nehogy az indokolt fejlesztések elmaradása miatt váljon elavulttá, s ezzel gyenge minőségűvé valamely termékünk. Egyfajta módja a takarékosságnak a vgmk-k létrehozása is. Hiszen amellett, hogy enyhítik a létszámhiányt, hozzájárulnak a termelőberendezések optimális kihasználásához — írja a Fényszóró, a Csepel Autógyár dolgozóinak lapja. Hasznos tevékenységüknek köszönhetően csökken a kooperációs igény, amely azért is előnyös, mert nem mindig könnyű partnereket találni — szögezi le a cikk. Ám ha sikerül. is. a be- dólgoztatásl forma lényegesen többe kerül, mintha ugyanazt a munkát a gyárkapun belül készítették volna el. Így tehát a gyárban a vgmk-k működésének mérlege egyértelműen pozitív. Kérdés viszont, hogy mennyire hasznos a dolgozók számára, az anyagi előnyök ellensúlyozzák-e a fizikai igénybevételt? Nos, hogy a gazdasági munkaközösségekben tevékenykedők ne zsákmányolhassák ki magukat, ennek érdekében született az a rendelkezés, amely havonta 50, éves viszonylatban 600 túlmunkaórát engedélyez egy- egy személynek e vállalkozási formában. Sz. T. I A
