Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-20 / 143. szám
4 1984. JŰNIUS 20., SZERDA Vendégegyüttesek külhonból Dal az arany Soembéról Először jár hazánkban a Mongol Néphadsereg Ének- és Táncegyüttese, A több mint fél évszázados múltú csoport ot alkalommal lép fel hazánkban. A nyitóelőadást Tápiósze- csön, a helyőrségi művelődési központban tartották. Az együttes útja elválaszthatatlan a mongol néphadsereg históriájától. Első alkalommal 1932-ben léptek közönség elé, s azóta számtalanszor bemutatkoztak otthon és külhonban egyaránt. A műsorök összeállításánál kettős cél irányítja a szerkesztőket: egyrészt a katonaélet eseményeihez fűződő énekszámok felvonultatása, másrészt a néphagyományok összegyűjtése. A tápiószecsői est fénypontja a mongol népművészet bemutatása volt. Számunkra mindig újdonságot jelent a szokatlan hangzású keleti ének és zene. A jellegzetes díszítésű ruhák egzotikus hangulatot kölcsönöztek a táncnak, az éneknek. Kimondottan nagy sikert aratott a Dal az arany Soembéról című népdalkoszorú. Az együttes . repertoárja szinte az egész mongol művészeti életet képviselte. A folklór mellett bebizonyították, hogy értenek a klasszikus zenéhez is. A Verdi-áriákat olasz nyelven szólaltatták meg. értőn. Különlegességet jelentett az eredeti mongol népi hangszeren, a hocserán felhangzó Brahms-mű, az V. Magyar tánc. A faragott lófejjel díszített morin húron magyar népdal csendült fel. A közönség nagy tapssal fogadta az együttes kedves gesztusait, A nagy létszámú, több mint százötven szereplős együttes repertoárján mindenekelőtt a mongol zeneszerzők — Sz. Goncsigszumlaj, L. Murdorcs, B. Daminszuren, D. Luvszán- srav és szovjet komponisták alkotásai szerepelnek rendszerint. Ezek a művek a katonaélet mindennapjairól, harcról, hősiességről szólnak, magas pátosszal. A művészeti vezető P. Cha- janchjarava szépen koreogra- fált táncokat állított színpadra. Ugyanakkor számunkra meglehetősen szokatlanok a nagy énekkari hangzásra épített harci dalok. Az együttes a szovjet, román, lengyel, koreai és a legutóbbi csehszlovákiai szereplés után Tápiószecsőn is megnyerte a közönséget. Igényességre törekednek, ugyanakkor az a szándékuk is tükröződik, hogy megismerkedjenek a vendéglátók kultúrájával. Svéd Bolyongás a Fő téren Hét eleji beszámolóinkban eleddig elmarasztalólag szóltunk a Dunakanyar nyári rendezvényeiről. Az elmúlt hétvégeken több rendezvény elmaradt, s az érdeklődőket még csak nem is tájékoztatták az okokról. Már kezdett megrendülni a bizalmunk, amikor — ahogy az már általában leírni szokott — kellemes meglepetések is érték a Szentendrére kirándulókat. Vasárnap a svéd Bjursasflickorna, azaz a Bjursasi lányok együttese szerzett kellemes órát a Fő tér vendégeinek. A város megszokott délelőtti életét élte. Egymás után érkeztek a külföldi és hazai csoportok, kattogtak a fényképezőgépek, s egyszer csak színes népi ruhába öltözött lányok jelentek meg. vidámságot. kedélyt árasztva maguk körül. Arról, hogy valami készül, mindössze egy pianinő árulkodott. Később előkerült egy nagybőgő, hegedűsök is érkeztek, meg egyszem gitáros, s máris kezdődhetett a kedvfakasztó zenélés. Ha egy magyar amatőr csoport magától fellép mondjuk falun, főtéren, Svédországban, akkor a szimpátia jeleként érdeklődnek az emberek, tapsolnak. általános megjegyzéseket tesznek a viseletekre, s nem győzik hangoztatni a találkozás kuriózum jellegét. A jól megszerkesztett műsorban svéd népdalok csendültek fel, hangszeres kísérettel és a capella, táncoltak a muzsikusok és a dalosok. Játékok is megelevenedtek, méghozzá ifjak előadásában, akik nemcsak a hangszerekhez, a tánchoz értenek, hanem a hangulatkeltéshez is. Pompásan összeszokott csapat a bjursasi lányoké. Húsz esztendeje dalolnak közösen, s Per-Egon Janols karnagy minden jelzését azonnal hangokba öntik. Könnyedén énekelnek, ritmusérzékük elsőrangú, a hangsúlyokat éppúgy érzik, mint amilyen nyílt a szövegmondásuk. Ez utóbbinál csak azt sajnálhattuk, hogy nem értünk svédül — bizonyára akkor is hasonlóképpen vélekednénk. Ahogy Kodály elképzelte a természetességet. az együttlétezést a muzsikával, azt valósították meg ők. Arcuk kiterített térkép volt, érzelmeiket úgy lehetett olvasni róluk, mintha színházi iskolába jártak volna. Holott valamennyien amatőrök, saját szórakoztatásukra muzsikálnak, töltik együtt szabad idejüket. Aki bem hallotta őket. azt gondolhatja, könnyű így fellépni, hiszen nincs kontroll, összehasonlítási alap, azt énekelnek, amit akarnak. A kifogást kereső is megkaphatta a magáét, mert a kórus Bartók Bolyongását is előadta, ékes magyar nyelven. Egyszer csak megszólalt a dallam, elnémultak az addig beszélgetők, mert érejték, köszöntés ez a mű, áX'b'fszág új barátainak az elismerése. Mert tagadhatatlanul jól érezték magukat a lányok Szentendrén. Ahogy lemezt keresve beléptek a könyvesboltba, rögvest atmoszférát teremtettek. így lehetett ez Visegrádon, Agárdon, Gyöngyösön, Gyöngyöspatán is, magyarországi vendégszerepléseik színhelyén. Útjukat a Pegazus Tours szervezte. A harmincegyné- hány ember turistaként utazott. Két évenként felkeresnek egy-egy országot és a svéd kultúra követeiként táncolnak, dalolnak, muzsikálnak. A tizedik útjuk hazánkba vezetett. M. Zs. Duók Az országos hegedűversenyt és kamarazenei fesztivált követően még országos hegedűduó-találkozóra is futotta a vonósok energiájából az idén. Huszonnyolc intézmény negyven- nyolc párosa adott találkozót egymásnak Vácott az elmúlt hét végén, az állami zeneiskola nagytermében, hogy szellemében is hűek maradjanak a program és az intézmény névadójához, Bartók Bélához. Megszokhattuk már. hogy a váciak valamennyi országos rendezvényre (akár szűkebb pátriájukban kerül erre sor, akó- másutt) eljuttatják üdvözletüket, növendékeik révén. Ezúttal is ők köszöntöttek, s mindjárt meghatározták a találkozó alaphangnemét. Mindenekelőtt a fontosságát, hogy a jó zenét értő, hallgató és művelő növendékeket továbbra is megtartsák a társas muzsikálás számára. Vácott alap-, közép- és felsőfokon mutatkoztak be a párok. Ez az egymásra- építettség jó hatással lehet a továbbiakban, mert a résztvevők előtt nemcsak a hegedűsök felkészültségét villantotta fel, hanem a lehetőségeket, a továbblépés perspektíváit is felrajzolta. A nyolc-tíz éves gyerekektől a főiskolásokig szinte minden évjárat képviseltette magát. Ügy izgultak egymásért és úgy örültek egymás1 sikerének ezek a növendékek, mintha az lenne a világ legtermészetesebb dolga. Ennek az örömnek a forrását kétségtelenül a komponisták alapozták meg, elsősorban Bartók, a 44 duóval, s mások, akik részt vettek a rendező szervek által meghirdetett zeneszerzői pályázaton. Reményi Attila. Lo- ránd István, Kiss '■Zsuzsanna és a külön felkéri Farkas Ferenc darabjai új vérkeringést jelentenek a hegedűsök, a duózás számára. Velük a kortárs zene is egyre jobban belép a társas muzsikálásba, s a gyerekek hozzáállása is más lesz a jelenkor hangzó világához. A rangos művészekből, tanárokból álló zsűri szerint a színvonal meghaladta az előzőét. Ez is jelzi, hogy ezt a találkozót illik folytatni, s akkor még többen kötődnek majd a kamarazene nemes ügyéhez. —ár— Kiállít ótermekből Jelen és múlt vonzásában A Dél-Pest megyei Nagy István-csoport nemes hagyománya, hogy a képzőművészet és az irodalom kézfogásának jegyében művekkel emlékezik meg az évfordulókon fontos költői pályákról. így tisztelgett több festménnyel Falu Tamás életműve előtt a közelmúltban Ocsán és most Dabason Gyóni Géza költészetére és emberi helytállására emlékezik. Összegezések Méltó főhajtás ez a tárlat Eőry Emil érdi szobrász újabb megújulását láthatjuk. Az együttérzés és a fogalmazás biztonságának fokozódását nemcsak Gyóni Gézáról készült mellszobrában, hanem a Csak egy éjszakára és a Cézár, én nem megyek című Gyóni-versek szobrászi interpretációjában. Hasonlóan kiemelkedik Somogyi György szigetszentmiklósi festő konstruktív összegezése erről a megrendítő költői életútról. Kéri Mihály a harcterekre hurcolt lírikus utolsó éveiről készített négy figyelemre méltó grafikai lapot. Meglepetés a gyömrői Pál Aranka teljesítménye, aki Gyóni Géza sorsát kálváriás környezettel érzékelteti. Joggal kaptak mind a négyen díjat e pályázaton. Korrekt munkákat láthatunk Heiling Györgytől, Molnár Bertalantól, R. eitz Jánostól, Detzky Júliától. Be kell számolnunk a zsűri egy tévedéséről is: Orczi József pompás mélységgel talált rá üvegfelületeken Gyóni Géza „meg nem írt” verseire. Mindent összegezve, megnyugtató, hogy nemcsak József Attilának, Adynak, hanem a szűkebb pátriánkhoz, Dabashoz kötődő és jelenünkhöz, jövőnkhöz tartozó Gyóni Gézának is készül a képzőművészeti utókora. Hasznos tárgyak Csáti Gábor is utat vágott magának, és indul fel a kaptától! Erről győzi meg a látogatót a szentendrei művelődési központban június végéig nyitvatartó kiállításán. Kecelen született 1935-ben. évtizedek szigorú, önelemző munkájával érte el művészetének rangját. A fa lehetőségeit aknázza ki maradéktalanul. Arra törekszik, hogy szép, hasznos tárgy legyen az alkotása; gyertyatartó, tál, máskor szobor is — az ihletett pillanatokban. Rádiófigyelő HüMOXALIZÁLAS. Sándor Györgyöt, aki humoralistának nevezi magát, legalább any- nyian nem szeretik, mint amennyien rajonganak stílusáért. Nem tartozik a könnyen érthető nevettetők közé, sokakat jellegzetes hanghordozása is bőszít, pedig ezzel csak mondanivalóját akarja aláhúzni, a tétován ejtett szavak, a furcsán megnyomott jelzők mind-mind a hatáshoz tartoznak. Amit ő művel azt mégnem lehet humorizálásnak nevelni. írásaira, előadására, egész művészetére a humora- lizálás a legtalálóbb kifejezés, s egyben bizonyítja, hogy a szavakkal, szóösszetételekkel és teljesen váratlan szókapcsolatokkal milyen nagyszerűen bűvészkedik. Monológjai néha egészen távoli asszociációk sora, követni sem könnyű, a legszellemesebb poénokon is csak később nevet az ember, mert humorában mindig a tartalom a fontos. Szombaton délután a Magunkat ajánljuk műsorában Átmentem az úthengeren címmel hangzott el ösz- szeállítás Sándor György humora lizálásból. A könnyed, populáris írásoktól az ajig követhető monológokig sokféle arcát megismerhettük. A címadó darab valódi moralizálás volt, a kis emberek félelme az úthengertől, amelyet ők alkottak és tettek rettegetté, majd az abszurd megoldás: a szerepek felcserélődnek, az ember megy át az úthengeren. Mai feszült világunk görbetükre ez, amely azonban optimista kiutat mutat. KÍVÁNCSISKODÓ. Csak arra vagyok kíváncsi címmel tette fel kérdéseit hétfőn este napjaink legizgalmasabb társadalmi konfliktusait firtatva Tamás Pál szociológus. Kényes témákat érintett. Legalábbis ez lehetett az átlaghallgató első gondolata a kérdéseket hallva. Például, hogy kényszerházasságok születnek-e napjainkban, mint a szociálpolitikai kedvezmények hátrányos melléktermékei? Hiszen a kedvezmények — elsősorban a lakás — a házasokat. kisgyermekeseket illetik meg. Így azután, hogy ez a, cél mielőbb megvalósuljon, talán idő előtt kötődnek házasságok — vélte a szociológus. Még forróbb kérdés a cigányságra vonatkozó, hogy miért nem kezeljük őket nemzetiségként. A választ államjogász adta meg, s ebből világosan kiderült, hogy a magyarországi cigányság több évtizedes lemaradásának ledolgozását csak gátolná a szövetségbe tömörülés, amely egyébként is elsősorban a kulturális és nemzeti hagyományok ápolásának elősegítésére hivatott. A cigányság felemelkedése össztársadalmi érdek, önkormányzati eszközökkel megoldani lehetetlen. Ezt bizonyítja egyébként az 1957-ben életrehívott Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének kudarca, majd 1961-es megszűnése. Hasonlóan izgalmas, már- már provokatívnak tűnő kérdés: hogy napjainkban, amikor az ország aktív dolgozóinak fele-háromnegyede munkaidő után újabb feladatokat vállal az úgynevezett második gazdaságban, mi vai} a szak- szervezet híres 3x8-as jelszavával? A válasz, amelyet a SZOT tudományos munkatársa adott méltó volt az őszinte kérdéshez. Annak idején a háztáji elterjedésékor senki sem kérte számon a jelszót, csak a végeredményt láttuk: a parasztok jól élnek. A mai gazdasági helyzetben egyre inkább világossá válik, hogy nem szabad választás kérdése, hogy folytatja-e a munkát az ember délután, vagy hétvégeken is. A megoldás, a kivezető út a hajszából, a meg- fáradásból csak az lehet, ha a nyolc óra alatti teljesítményt ismerjük el és fizetjük meg ennek arányában. M. K. Somogyi György: Gyóni emlékére Erre alkalmas nemcsak a fa,' hanem avatott használója, Csó- ti Gábor is, aki erős a forma megálmodásában és lelkiismeretes a kidolgozásban. Minden tökéletes. Hányaveti részt sehol nem találni a felületen, így a végeredmény vonzó. Csóti Gábor akaratlanul is két fontos dolgot bizonyít. Egyrészt a fa nem teljesen felfedezett felületi szépségeit, megnyugtató, harmonikus erezetét, másrészt grafikai ritmust a plasztikán belül és természetesen saját képességéit. 'A valós érték vezet az elismeréshez — ezt igazolja Csóti Gábor munkásságának több állomása. Tárgyait, eszmélés- hez segítő szobrait bemutatták Budapesten, Szófiában, Hamburgban. Minszícben, Pécsett ás Tápiószelén is. Dobogókőn, a Nimród szállóban megszemlélhető tizennyolc négyzetméteres faplasztikája, amely szobrászi értékei révén nemcsak méltó a környezethez, hanem emeli is azt. Arcok, sorsok A dunaújvárosi munkásművelődési központban június 26- ig látható Fegyó Béla újabb tárlata, amely nemcsak ráckevei ihletésű tájait mutatja be, hanem hétköznapjaink történelemmé sűrűsödő arcait, sorsait. vizuálisan rögzíthető és felderíthető töredékeit, központjait. Észrevehető, hogy Fegyó egyre szigorúbb önmagához, & ez akaratlanul is tisztítja, növeli a minőséget. Képei mellett most máshoz is szívből gratulálhatunk: gyáli tanítványai közül Blum Márta, Dra- vecz Katalin és Polgár Erika díszoklevelet kaptak a japán Nippon pályázaton — rajzaik színvonalának elismeréseként. Losonci Miklós MOZIMŰSOR JÜNIUS 21- TÖL 27-IQ ABONY 21—22: Éretlenek 23—24: Een Hur I—II. 25—2G: Akiket forró szenvedély hevít** BUDAÖRS 21—26: Kincs, ami nincs CEGLÉD, Szabadság 21— 24: Start két keréken (du.) Házasság szabadnappal* (este) 22— 23: Jöjjön el egy kávéra hozzánk** (éjjel) 25—27: Keresztül a nagy vízválasztón (du.) • Meztelenek és bolondok* (este) CEGLÉD. Kamaraterem 21—27: Elveszett illúziók 23— 24: A ravasz varjú (du.) DABAS 21—22: Szelíd motorosok** 23—24: Futások véget ér* 25: A profi** DABAS, Autós kertmozi 21—27: Altatódal nászágyon DUNAHARASZTI 21—22: Szuperzsaru 23—24: Ezermílliárd dollár* 25—26: Gyilkosságok ok nélkül* DUNAKESZI, Vörös Csillag 21—26: 101 kiskutya (du.) 21—24: Mexikó lángokban I—n. (este) 25—26: Az óriás (este) DUNAKESZI, József Attila 21: Vabank 24: Dutyi-dili 25: A néma front 27: E. T. ÉRD 21—22: Hét merész kaszkadőr 24: A XX. század kalózai 25—26: Szabadlábon Velencében FÓT 21—22: Dutvi-dill 23—24: Családi összeesküvés* 25—26: Sok pénznél jobb a több** GÖDÖLLÖ 21—27: A piszkos tizenkettő I— II.* GYAL 21—22: Futásod véget ér* 23—24: Boszorkányszombat (du.) Szelíd motorosok** (este) 25—26: A Jó. a Rossz és a Csúf I—II.** KEREPESTARCSA 21—22: Felhőjáték* 23—24: Hét merész kaszkadőr 25—26: Megbilincseltek* LEÁNYFALU, Kertmozi 21—22: Cicák és titkárnők 23—24: Felhőjáték* 25—26: Kiute** MONOR 21—22: A Jó. a Rossz és a Csúf I—II.** 23—24: Huckleberry Finn és a csirkefogók (du.) Meztelenek és bolondok* (este) 25—26: Jöjjön el égy kávéra hozzánk** 27: A karatéző Cobra* MONOR, Kertmozi 21—22: Kiute** 23—24: öld meg a sugunt!** 25—26: Te, rongyos élet* NAGYKÁTA 21—24: Forróvérű kísértet 25—2G: Vámoír négy keréken» NAGYKÖRÖS, Arany Jáno^‘ 21—22: Goodbye és ámen* 23—24: Ellopták Jupiter fenekét 25—27: Házasság szabadnappal* NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 21—24: Akiket forró szenvedély hevít** 23—24: Dióbél királyfi (du.) 25—27: Kamaszok* PILISVÖRÖSVÁR 21—22: Egy zsaru bőréért* 24: Anokalipszis, most I— II.** 25: Anna és a vámpír** POMÁZ 21—22: Feketeszakáll szelleme 23—24: Sebességláz* 25: Johohoho RÁCKEVE 21—22: Ezermilliárd dollár* 23—26: István, a király SZENTENDRE 21—24: Vészjelzés a tenger alól (du.) Roncspalota** (este) 25—27: Dutyi-dili SZENTENDRE, Autós kertmozi 21—27: Ó, kedves Harry SZIGET5ZENTMIKLÓS 21—22: István, a király 23—24: Maximka (du.) Nőrablás** (este) 25—26: Egymilliárd dollár* TÁP’ÓSZELE 21—22: Volt egyszer egy vadnyugat I—II.* 23— 24: Vámpír négy keréken* 25: Bombanő** VÁC, Kertmozi 20— 24: Piedone Egyiptomban 25—27: Languszta reggelire* VÁC, Kultúr 21— 24: A tizedes meg a többiek ídu.) Sok pénznél jobb a több** (este) 25—27: Apacsok ídu.) Mexikó lángokban I—II. (este) VÁC. Madách Imre 25: A fáraó I—II. 27: Vízipók — csodapók VECSÉS 22— 24: Tndiánkaland Ontarióban* 25—27: Kisapák és nagyapak VECSÉS, Kertmozi 21—22 és 24— 27: A kicsi kocsi újra száguld * 14 éven aluliaknak nem ajánlott. ** Csak 16 éven felülieknek. i
