Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-20 / 143. szám
Öntözőberendezésekre Meghosszabbított kedvezmények A. korábbi kormánydöntés értelmében az öntözőberendezések vásárlására a mezőgazdasági üzemek kedvezményt kaptak. Az akció sikeres volt; a gazdaságok 86 millió forint értékben vásároltak kedvezményesen öntözőberendezéseket. A csapadékos időjárás ellenére az öntözés — ahol arra lehetőségek adottak — fontos agrotechnikai eleme marad a mezőgazdasági termelésnek. Ezért a MÉM kezdeményezésére az öntözőgép-vásárlási kedvezmény idejét a kormány egy hónappal — június 30 helyett július 31-ig — meghosszabbította. Népességmegtartás Társadalmi vifes A falvak népességmegtartó képességének növelésével kapcsolatos kérdésekről társadalmi vitát kezdeményezett a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Az első ilyen tanácskozást kedden tartották meg öriszentpéteren. A megbeszélésen szó esett arról, -hogy a falvak lakosságának városokba áramlása, ami világszerte régóta tartó folyamat, hazánkban a felszabadulás után meggyorsult. A városba áramlás hosszabb távon 'a falvak elsorvadásához, a településszerkezet súlyos deformációjához vezet. Megszüntetéséhez elsősorban arra van szükség, hogy a munkaképes korú népesség képzettségének megfelelő foglalkozási alkalmat találjon helyben. Teljes ci választék Családi házakhoz ji ••ü & A Beton- cs Vasbetonipari Művekben a magánerős lakásépítők kiszolgálására, duplájára emelték a lakosságnak szánt termékek mennyiségét. Ezentúl a teljes választékot egy helyen, budapesti telepén árulja a TÜZÉP. Itt nemcsak árusítanak, hanem szolgáltatnak: tanácsadás, rakodás szerepel a kínálatban, díjmentesen. Balaton József felvétele Gabonatermesztési tanácskozás Cegléden Nagyobb hozamokat vásmk A gabonatermesztésről tanácskoztak tegnap a ceglédi Lenin Termelőszövetkezetben a mezőgazdasági nagyüzemek szakemberei. Józsa István, a szövetkezet elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Tunyogi AndBERBEC 0 jorzsölik a tenyerüket a megye nagy ruházati áruházának vezetői, ha minden igaz, ha úgy folytatódik az esztendő, ahogyan eddig ment, akkor talán végé lesz a szűk esztendőknek. Persze, egyetlen mondáiban is kétszer ott van a ha'... Jelzője éz a kétségeknek, kérdéseknek, nem indokolatlanul, hiszen mostoha idők jártak jócskán a ruházattal kereskedőkre. Mos .Qbák, mert .valójában a forgalom — ha kiszűrjük abból az áremelkedéseket — a megyében tavaly nem érte el az 1979. évit. Néhány ’üzlet ugyan képes volt bővíteni az eladásokat összehasonlító árak alapján is. a többség azonban jobb esetben helyben toporgott. Talán most akkor megindult felfelé a menet? Higgyünk az év első négy hónapja tapasztalatainak; enyhén megnőtt a forgalom. Ami a beavatottak szerint elsősorban annak köszönhető, hogy a korábbiaknál valamivel jobb a választék is. Kérdés, mondják szintén a szakma értői, tartható-e az ipar és a szerény behozatal oldaláról nézve ez a színvonal, - avagy ismét szűkös napok következnek? Valamikor persze egyszerűnek látszott ez az egész. Vett az apa egy berbecet — azaz a göndörgyapjas báránybőrből készült sipkát, kucsmát, csalmát, hol hogyan nevezték —, s azt még fia is hordta. Amint sokszor a csizmát, cipőt, öltönyt, szoknyát, réklii, nagykendőt szintén, mert fiú- avagy leánygyermek számára ez volt a természetes, most meg az, hogyha nem tetszik valami, akkor nem veszik meg. Az öltözködési szokások változása a divat jármába kényszeríti az ipart is, a kereskedelmet is, ennek a járomnak azonban ma még igencsak lötyögnek a szegei, amint maga a járomfő sem valami szoros, ezt bizonyította éveken át a kínálat és a kereslet különbözősége, technikailag, technológiailag egyszerű cikkek ismétlődő hiánya. Az évek óta tartó rossz üzletmenet — a megye legtöbb helyén például a ruházkodási méteráruk, a kötött felsőruházati cikkek érték alapján számított forgalma, a többszöri árnövekedés ellenére sem bővült öt év alatt — most már nyomatékos figyelmeztetés volt az érintett termelőknek, kereskedőknek; baj lesz. Akadtak, mert mindig akadnak okosok, akik megpróbálták kizárólag azzal magyarázni a kedvezőtlen helyzetet, hogy az életszínvonal stagnálása, némely társadalmi rétegeknél csökkenése, elsősorban a ruházkodási kiadásokra gyakorol mérséklő hatást, ezzel azonban szöges ellentétben állt az a tapasztalat, hogy ahol törték magukat, ahol nem féltek az új utaktól, ott igenis több vevő nyitotta meg az ajtót. Amit érdekes, de nem véletlen módon — mivel itt az érdekeltség kitapint- hatóbb — elsősorban a szövetkezeti kereskedelem boltjaiban lehetett látni, no meg a forgalomból csekély arányban — két, kát és fél százalékkal — részesedő, mégis kínálati, választéki versenyt támasztó magánkiskereskedelemben. A lehetőségek látványos igazolása volt egyébként — egy pillantást vetve a termelői körre — az 1975-ben majdnem hogy szanált, ma pedig a kötőipar legnagyobb exportőrének számító Váci Kötöttárugyár felemelkedése. Veszedelmes önáltatás- hak bizonyult tehát a szakma egy részének az az érvelése, hogy a forgalom visszaeséséről, stagnálásáról az életszínvonal-politika, a világgazdasági helyzet, a vevő tehet. eregnyi tényező hat a ruházkodási «adások alakulására, s kétségtelen, az emberek többségének alaposabban meg kell fontolnia a korábbiaknál, mire költ, ám azt ne higgyék az érintett ipari, kereskedelmi vezetők, alkalmazottak, visszatérőben a berbec-korszak; vége annak mindörökre. Amit közvetve az is érzékeltetett, hogy bár a megyében 44 millió forint értékű árut adtak el a téli szezonvégi vásáron, a kiárusításba bevont termékek egy le nem becsülhető része továbbra is ott foglalja a helyet az üzletekben,. nem kellett olcsóbb áron sem ... Kétmilliárd forint fölé kúszott tavaly a megyében a ruhá^gtí áruk értékesítése, ám ez ne fedje el: a kérdőjelek Jussán halványulnak. Mészáros Ottó $ rás, a megyei tanács szakfelügyelője tartott előadást. Mint mondotta, 1971 és 1980 között 180 ezer hektáron termeltek gabonát Pest megyében, ma viszont a vetésterület alig haladja meg a 160 ezer hektárt, összességében mégis több termést takarítanak be már évek óta, mert a hektáronkénti termésátlagok 4 torma fölött állandósultak az elmúlt időszakban. Részben a korábbinál jobb minőségű vetőmagvak-, nak is köszönhető a termés növekedése, másrészről pedig a nagyfokú gépesítésnek. Köztudott, hogy az összes növény közül a kalászos gabona gépeinek technikai színvonala fejlődött legjobban. A vetéstől szinte a kenyér sütéséig gépesített a folyamai. Búzát, kukoricát és‘ egyéb kalászos növényt magas szín ten tudunk termeszteni. '.Pest megye az elsők között van a sorban. A siker alapja elsősorban az, hogy mindig jó minőségű (második szaporulati fokú) vetőmagot vetnek a gazdaságok. További előrelépést jelentene, ha az adott búzafajta igényeinek megfelelően folytatódnék a műtrágyázás is. Ennek kidolgozását igénylik a gazdálkodók a kutatóktól. A tanácskozáson a szakfelügyelő felhívta a figyelmet arra is, hogy bár 13 gazdaság állít elő jó minőségű kalászos vetőmagot a megyében, kikészítése nem mindenütt megfelelő. Az előadást követően a szakemberek elmondták véleményüket a gabonatermesztésről, majd a fajta-bemutatóra került sor. B. Z. PEST MEGYEI PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVIII. ÉVFOLYAM, 143. SZÁM Ára: I.44Í forint 1984. JÚNIUS 20., SZERDA Kezdőik az országgyűlés Idei nyári ülésszaka A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa alkotmányunk 22. paragrafusának második bekezdése alapján június 20-ra összehívta az országgyűlést. Legfelső törvényhozásunk napirendjén várhatóan két téma szerepel: a Magyar Népköztársaság 1983. évi költségvetésének végrehajtásával foglalkozó törvényjavaslat, valamint az a beszámoló, amelyet a Külkereskedelmi Minisztérium készített az országgyűlés részére a külkereskedelemről szóló 1974. évi III. törvény végrehajtásáról. Zárszámadásunk — vagyis a törvényjavaslat a Népköz- társaság tavalyi költségvetésének végrehajtásáról — összhangban volt a mai követelményekkel. Ezt állapították még az ülésszakot megelőző parlamenti viták során a képviselők. Az üléseken hangsúlyt kapott: gazdasági munkánk fő célja tavaly külső egyensúlyi helyzetünk megszilárdítása, a nemzetközi fizetőképesség folyamatos fenntartása volt, ezért a termelés és a belföldi felhasználás színvonalának, szerkezetének változását ennek a célnak kellett alárendelni. A költségvetéssel foglalkozó törvényjavaslat többször foglalkozik külkereskedelmünk helyzetével is, természetesen nem véletlenül: hangsúlyozandó annak népgazdaságunkra gyakorolt, meghatározó jelentőségét. E kiemelkedő jelentőséget is ismerve tűzte napirendjére az országgyűlés a külkereskedelemről szóló törvény végrehajtásával kapcsolatos beszámoló. megvitatását. Mss: 3. oldal: A pihenés is lehet jövedelmező 4. oldal: Jelen és múlt vonzásában Vendégegyiittssek külhonból 6. oldal: Jogi tanácsok 7. oldal: NSZK-ba utazik a csapat 3 oldal: Tragédia a vasúti síneken A mostani időjárás nehezíti az emberek munkáját, de segíti a növények fejlődését. Betakarításukat már kevésbé. Legalábbis a toki Egyetértés Termelőszövet- v kezeiben így igaz. A tsz I. szakembere* szerint ugyanis a lucernagyfijtés csak lassan és körülményesen halad, gyakorta megázik a szénának való. Nincs okuk panaszra másfelől a gabonagazdáknak. Nemcsak az őszi búza, hanem a kukorica s a napraforgó is szépen fejlődik, biztatóak a kilátások a szőlőültetvényekben is. Beszélgetésünkkor Me- dárdhoz méltón zuhogott az eső, s napfényt áhított a szőlő. Az őszi kalászosak viszont jó terméssel kecsegtetik > az Egyetértés Tsz növénytermesztőit. A nagykőrösi Arany János Tsz-ben a réti széna felől érdeklődtünk. Itt elmondták, az idén 300 hektárnyi területen yágták le az értékes takarmányt. Az illatos termény egy- harmadát a kapott tájékoztatás szerint bálázták. A nagykőrösi tsz-ben egyébként megkezdődött a szőlő virágzása. A Kertészeti Egyetem Tangazdaságának halásztelki üzemegységében turnusonként százhúsz diák dolgozik a nyári szünetben. A felvétel a lengyel osztrolenkai mezőgazdasági szakközépiskola növendékeiről készült, akik tizennégy hektárról szedik a meggyet. Kerekes Tamás felvétele Gobelin és mozaik A Pest megyei Tanács egészségügyi és szociális bizottsága te_gnap az egészségügyi dolgozók élet- és munkakörülményeiről tárgyalt a KÖJÁL székházában. Ebből az alkalomból adták át Szántó Piroska Kossuth-díjas festőművész .Elemek című gobelinjét a könyvtárban. A bejáratnál Hajdú László festőművész hasonló című mozaikját is (képünkön részlet), az újdonságok között szemlélhették meg a KÖJÁL munkatársai. Barcza Zsolt felvétele A törteli Dózsa Tsz-ben a munka dandárját szintén a (réti) szénabetakarítás adja, ami végéhez közeledik. Mostanáig 500 tonnát »hordtak kazlakba, s éppen a lucerna második kaszálásához fogtak a hét elején. A Cegléd környéki gazdaságban már készülnek az aratáshoz. A megye legkevesebb csapadékot kapó tsz-einek egyikében, a bugyi Téssedik Sámuel szövetkezetben az őszi árpát a hónap végén, 25—26-án kezdik vágni. Árpából a becslések szerint 3 és fél tonnát, búzából pedig rekordtermést várnak a nagyüzemben. A Tesse- dik Sámuel Tsz-ben az idén szerencsére már szárazságról aligha lehet szó. Vegyipari alapanyagok Több millió dollár forrása A Dunai Kőolajipari Vállalatot elsősorban, mint energia- hordozók gyártóját ismerjük. Az elmúlt két esztendőben megjelent új termékeik azonban vegyipari alapanyagok, s élelmiszer-, illetve gyógyszer- ipari segédanyagok. A paraffi- nos termékcsalád gyártása és értékesítése már zavartalan. Ebből évente négy-öt millió dollár értékben exportálnak is. A tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron is bemutatták és díjat nyert az RT típusú, szovjet szabvány szerint készülő repülőgép-üzemanyag. Mintegy huszonöt féle előírásnak és szigorú minőségi követelménynek kell megfelelnie a terméknek. Ugyancsak láthattuk a BNV-n a Toluol aromás szénhidrogént. Gyógyszerek, növényvédő szerek készülhetnek belőle. A néhány napja befejeződött beruházás nyomán a katalitikus krakküzem megindulásával tovább bővül az idén is a DKV texraékválasztéka. A petrolkémiai gyártásban dolgozzák fel például az olefindús C4 frakciót. Világszínvonalon előállított termékcsalád tagjai az aromamentes spe- ciál benzinek. Közülük is kiemelkedik, fontosságát, minőségét tekintve a normál hektón alapanyag. E termékek egyrészt importot helyettesítenek, körülbelül kettőmillió dollár értékben, S másik kétmillió dollár forrása lehet a népgazdaság számára, mivel exportálásuk már megkezdődött. El. E. Serény munka az építötá'borokbfiii „Fenik a kaszát” a Icemlaptselc
