Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-17 / 141. szám

Háztáji gyógyírtár Jobb kidoL.it, ami maradt A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIIL ÉVFOLYAM, 141. SZÁM 1984. JÜNIUS 17., VASÁRNAP A Rozmaring szegfűje Miden lakásban Begyen virág — Mit javasol, mi legyen a házipatikában? — Mindenképpen szükséges fájdalomcsillapító, kötszer, sebhintőpor, jódpárna, görcs­oldó, hányáscsillapító. Ha kis­gyermek van a családban, láz­csillapító kúp, utazás esetén pedig ajánlatos magunkkal vinni hashajtót és hasmenés elleni tablettát is — mondta Csepcsényi Endréné, a cegléd- berceli gyógyszertár vezető­nője. — Van-e lehetőség arra, hogy az otthon tárolt gyógy­szert megvizsgáltassák önök­kel? — Természetesen, sőt biz­tatjuk is az embereket. A le­járt szavatossági idejű, vagy betegség után megmaradt né­hány szem orvosságot kidob­hatjuk. Mi könnyű helyzetben vagyunk, mert ismerjük az itt lakókat, tudjuk, kinek milyen betegsége van, így az ezekre használatos gyógyszerek szedé- si útmutatóját elmondjuk, s ott maradhatnak a házipatiká­ban. — Divatosak-e Ceglédber- celen is a gyógynövények? — Igen, illetve múlóban van a divat. Régebben 20 féle teakeveréket készítettünk, ma Támasz nélkül nehéz Űj biztosítási formát vezet­tek be a közelmúltban, amely tovább növeli a családok anyagi biztonságát. Erről és münkáj ükről kérdeztük Sárik Jánosnét, az Állami Biztosító ceglédi fiókjának helyettes vezetőjét. — Többfajta kártérítést nyújt az új egységes baleset- biztosításunk, mint a régi egyéni forma. A biztosított maga határozza meg, hogy az egységet, vagyis a meghatáro­zott alapösszeget, hányszoro- san — maximálisan 12-szere- sen —, kívánja befizetni. Any- nyiszoros a térítési díj is. To­vábbi előnye, hogy tartalmaz árvajáradékot, s a betegállo­mány mellett kórházi ápolási térítést is. Ne legyen senkinek szüksége rá, de a bajt anya­gi támasz nélkül még nehe­zebb elviselni. — Ügynökeink járnak ház­ról házra és ismertetik a la­kossággal, hogy milyen bizto­sítási forma megkötése adna anyagi biztonságot az ott la­kónak. Természetesen minden­ki maga határozza meg, hogy mennyire kíván élni a lehető­séggel, s mennyire engedi a pénztárcája. A Casco, a CSEB és az életbiztosítás szinte már mindenki előtt ismert. Jelen­leg 3364 életbiztosítást keze­lünk, de más formáink is népszerűek. Különösen a Gon­doskodás nevű biztosításunkat kötik meg sokan. Ez ugyanis egyben takarékoskodási for­ma is. Amikor letelik, vissza­jön az eddig befizetett pénz és a kamatok is. Ugyancsak nép­szerű a nyugdíjkiegészítő biz­tosításunk is. Ez az öreg évekre jelent anyagi bizton­már csak 4—5 félét tartunk, hashajtó, epehajtó, kamilla-, hársfa- és csipketeát. — Humán gyógyszereken kí­vül tartanak-e állatgyógysze­reket is? — Igen, de ez nem jelentős. Havonta 60 000 forint értékű gyógyszer fogy, s ebből 8000 forintot tesznek ki az óílat- gyógyszerek. 7000 forintért a termelőszövetkezet, 1000 forin­tért a falu gazdái visznek gyulladáscsökkentőt, bélfertőt­lenítőt, féreghajtót. — Jönnek-e tanácsot kérni az emberek? — Sokan kérnek tanácsot, s mi igyekszünk segíteni, ellátni őket, de természetesen a beteg embert orvoshoz küldjük. — Adnak-e ki helyettesítő gyógyszert, ha a recepten fel­tüntetett épp hiányzik? — Természetesen, de ezt a beteggel meg kell beszélnünk, elfogadja-e vagy sem. Ha nem fogadja el, kénytelen utazgat­ni. Nagyon jó kapcsolatunk van a faluban dolgozó orvo­sokkal, tudatjuk velük, mi hiányzik, s ezért a receptre felírják az esetlegesen helyet­tesítő gyógyszereket is. Ozsváth Mária ságot. A táppénzes jellegű életbiztosítás még nem elter­jedt területünkön, mivel ke­vesen ismerik előnyeit. Külö­nösen azoknak jó, akiknek alapfizetésük kevés, jövedel­mük azonban magas. — Szívesen adunk minden érdeklődőnek tanácsot és ké­résre ismertetjük új formáin­kat is. Csak az tudja, hogy mennyire fontos a biztonság, aki már bajban volt. Aki még nem, tanuljon mások kárán. Bujdosó Edit Ki hinné, hogy egy piacon nem a primőr áru a legna­gyobb sláger! Pedig a ceglé­di piacon virágért állnak sor­ba. A türelmes várakozók nagy csokor szegfűvel lépnek ki a tömegből. Szép a virág és olcsó. Van, aki nem akar hinni a fülének, kérdi, jól ér­tette, negyven forint húsz szál, azaz darabja két forint? Szentpéteri Balázsné pénztá­ros ezt hallva nem is akar vásárolni. — Gyanúsan olcsó. Itt vala­mi hiba van — mondja. — Nincs itt semmi baj, friss az áru — győzködi Bretus Sándor gépkocsivezető. Ismerik a vevőket — Azért olcsó — kapcsoló­dik a beszélgetésbe Czinege Istvánná dísznövénytermesztő —, mert ez harmadosztályú. Úgynevezett száras fejet is árulunk, 1 forintért szálát. — No, ha friss, akkor kérek egy csokorral, viszek édes­apám sírjára — köszön el Szentpóteriné. Akkor hát virág nélkül én se mehetek haza. — Hű! Az egész dobozzal kérem. Nem lehet választani. Szerencsére választanak he­lyettem, de most már a kis­ördög nem hagy nyugton. Megkérdezek egy kistermelőt is. — Hogy a szegfű? — Tíz forint. Közönyöm láttán még utánam kiált: De van nyolcért is. összehasonlítom a vödör­ben szorongó virágokat az én csokrommal. Győzött a Roz­maring. Eszembe jutnak Bre­tus Sándor szavai: — Nézze meg. mennyit ad­tak el a drágábból. Mind a nyakukon maradt. Ügy látszik, a Rozmaringnál nem csupán a virágok, de a kertészek is frissek, akadnak ötleteik, ismernek bennünket, vevőket. A Rozmaring Dísznövény- termesztő Szövetkezet ceglédi telepe önálló egység, a telep­vezető, Dimitrov György ker­tészmérnök. Telefonon fagga­tom a szabadpiaci értékesítés­ről, az indítékról. — 5 hektár üvegház és 1,2 hektár fólia alatt nemcsak szegfűt, hanem gerberát, ró­zsát és még sokféle dísznö­vényt termesztünk — tájékoz­tat Dimitrov György. — Vá­gott és cserepes virágunk az ország minden részébe eljut. Szállítunk az extra minőségű­től a száras fejig. — Mi az oka, hogy most ilyen sok a harmadosztályú áru? — Egész évben van belőle, de nyáron jóval több. — Eddig hogyan értékesítet­ték? — Nagykereskedelmi forga­lomban. — Miért tértek át a szabad­piaci árusításra? — Mert a vevőket olcsó vi­rághoz szeretnénk juttatni. Csak az önköltségi árat és szállítási költséget számoljuk fel. — Csakhogy a vevő gyanak­szik. — Azért szeretném elmon­dani, hogy a szegfű minősíté­sénél a szárhossz és a virág­átmérő számít. Az extra mi­nőségű és az első osztályú szárhossza 50 centiméter fe­lett, virágátmérője 8 centimé­ter felett van. A másodosztá­lyú szegfűnél 40—50 és 7—8, a harmadosztályúnál pedig 30—40, illetve 6—7 centiméter a meghatározó adatok. A szá­ras fejnek a magyar szabvány a 30 centiméter alatti szár­hosszúságú virágot jelöi meg, a virágátmérőt nem szabja meg. Oszlik a gyanú — Senki nem jár mérősza­laggal vásárolni... — És bizony a vágott virág szabadáras. Kettőn áll a vá­Most sikerült mindkét ceg­lédi együttesnek egyszerre nyernie Budapest úttörő vízi­labda-bajnokságában. Úttörő I.: Ceglédi VSU— CSMSK 7-3 (1-1, 2-1, 2-1, 2-0). CVSE: Cseh — Petneházi I., Gabai, Nagy, Karsai, Csendes, Ladányi. Csere: Petneházi II., Kö­kény. Edző: Kelemen István. Az első negyed kiegyenlí­tett küzdelme után fokozato­san elhúztak a ceglédiek, s végűi biztos, megérdemelt győzelmet arattak. Góldobók: Ladányi (3), Petneházi I. (2), Karsai (2). Úttörő II.: Ceglédi VSE— Ü. Dózsa 5-3 (0-0, 2-2, 1-0, 2-1). CVSE: Palcsó — Farkas I., Dudás, Revuczky II., Revucz- ky I., Veres, Kolozsvári. Csere: Farkas II., Skultéti, Pető. Edző: Pákozdi József. A fiatalabbak az első for­dulót már befejezték, ez már visszavágó mérkőzés volt. A 'CVSE élt is a lehetőséggel, a bajnokság első felében elszen­vedett vereség után most győzelem következett. Gólszerzők: Revuczky I. (2), Veres, Farkas, Revuczky II. (1-1). Labdarúgás: A megyei ifjú­sági bajnokságban szereplő Ceglédi VSE a másodiknál rosszabb helyen már nem vé­gezhet. Ceglédi VSE—Sülysáp 4-1 (2-1) CVSE: Kenyó — Vigh, He­gedűs, Karai, Török — Dan- kó, Nyári, Pálfalvi — Gyulai (Nagy), Hamar, Fodor (Ke­resztúri). Jó és izgalmas játék alakult ki a rangadón. A többet kez­deményező, serdülő korú lab­darúgókat is szerepeltető ceg­lédiek idegenben is remek győzelmet arattak. Góllövők: Nyári (2), Gyu­lai, Pálfalvi. Játékáért a csapat vala­mennyi tagja dicséretet érde­mel. Ceglédi VSE—Dunakeszi 5-0 (0-0) CVSE: Kenyó — Varga, Hegedűs, Nyári, Török — Ka­rai, Darázs, Dankó — Hamar, Pálfalvi, Fodor. Csereként Szőke, Vígh, Ke­sár. Hiába adják a harmad- osztályú árut nyolc forintért, há a vevő látja, hogy ugyan­azt a minőséget a piacon sok­kal olcsóbban is megveheti. Erre bizonyíték, hogy egy-egy árusítóhelyünkön (piaci napo­kon) 10—20 ezer szál virágot is eladunk. Az ország egész területén próbálunk közvetlen piacot találni. — Ez sokkal több szervezés­sel jár, mint a nagykereske­delemnek leadni. Miért vá­lasztották mégis ezt az árusí­tási formát? Nem hervad el — Szeretnénk az NDK-ban már hagyományosnak számító szisztémát megvalósítani. Min­den lakásban legyen hét vé­gén virág. Sőt, mindennap. Hűvös helyen, párás szobában és tartósítószer alkalmazásá­val, amit az Iris gmk árusít telepünkön, nálam tíz napig se hervad el a vágott virág. Persze először nem a vázába teszem, hanem a kádba. — Hogy kerül a virág a für­dőkádba? — Így a virág szára nagy .mennyiségű vizet vesz fel, s ez megnöveli élettartamát. Kattan a telefon. Az oknyo­mozás véget ért. Győrffy Annamária resztúri és Nagy is pályára lé­pett. Az első félidőben még erő­sen döcögött a csapatjáték, melyben nagy része volt az ellenfél lebecsülésének is. Szünet után nagyot változott a játék képe, magára talált a CVSE, s az egyre jobban el­fáradó Dunakeszi ellen végül fölényes győzelmet aratott. Góllövők: Pálfalvi (3), Ke­resztúri, Hamar. Jgk: Kenyó, Nyári, Hegedűs, Darázs, Dankó, Pálfalvi. Tányérok és kanalak csör­gése, egészséges gyerekzsivaj. Jó étvággyal kanalazzák leve­süket a csemői óvodások. A szép, tágas intézmény 1976-ban nyitotta meg kapuit a helybeliek nem kis örömé­re. Vajon mi a helyzet mos­tanában, ki tudják-e elégíte­ni a felvétel iránti igényeket, tágas marad-e a gyerekkert? — Nem kell elutasítanunk egyetlen gyereket sem az idei felvételikor — mondja Lipák- né Magyar Éva vezetőhelyet­tes. — Előreláthatólag öt cso­portunk lesz, 30—35 fővel, ami nem kevés, de szerencsé­re a tágas termek, a korszerű berendezés, és nem utolsó sor­ban a fiatalokból álló lelkes pedagógusgárda lehetővé te­szi ezt az ideálisnál 10—15-tel magasabb létszámot. A sok játékkal felszerelt foglalkoztatókban, a gondo­zott, tágas udvaron jól érez­hetik magukat a legkisebb csemöiek. Az óvoda dolgozói magukban nem győznék a karbantartás és felújítás soha nem szűnő munkáját. Ehhez igénybe veszik a szülők, va­lamint a ceglédi kenyérgyár, a CÁT, a csemői November 7. Tsz és az ÉVIG négy segí­tőkész szocialista brigádjának támogatását.'akik folyamato­san csinosítják az óvodát. Nevelő-oktató munkijuk ér­dekében szoros és jó kapcso­latuk van a helybeli általá­nos iskolával is. Kölcsönösen ellátogatnak egymás bemuta­Különvélemény A senki földjéről Cegléden átutazó is- 4, merőseim szélsőséges vé­4/ leményeket fogalmaznak $ meg: szép város, rende­^ zetlen város, koncepciót­^ lanuí vagy éppen terv­í szerűen fejlődő város, 4 Mindegyik vélekedésben % van valamennyi igazság, ^ de aligha érnénk vele $ célt, ha az itt lakók is 4, hasonló tömörséggel ^ ítélnék meg önnön tele­4, pülésüket. Igen szembeötlő, hogy a bel­ső kerületekben egy-egy bon­tásra kijelölt terület a szaná­lást követően senki földjévé válik. Hivatalból lakhatatlan­ná kell zúzni a megüresedett építményt, nehogy kósza népek beköltözzenek abba. Aligha­nem ésszerű lenne, ha a szán­dékos házrontók helyett ház­bontók vennék birtokukba az épületet. A véletlen úgy hozta, hogy gyakorta látom: mi és mennyi hiányzik a TVZÉP-telepen. Az ajtó, az ablak, a gerenda, a tégla egyáltalán nem tartozik az elfekvő holmik közé. Nem értem, nem értem. Persze, míg lábon áll az elhagyott lak, a kisajátító cég leállási és sza­nálási díjat fizet utána. S bár nem kis pénzekről van szó, emiatt senkinek sem fő a feje, nem gond, hiszen majd befolyik ez az összeg azoktól, akik a majdan felmagasló épületek lakásaiért egyébként sem csekély summát az asz­talra teszik. Benne van az ár­ban. No, nem is annyira az izgat a dologban, mint inkább a szanálási területek arculata. Üdvös volna, ha a gyors bon­tás után a brigád azonnal át­adná a területet a kivitelezők­nek, s ezek kötelességet vál­lalnának rendben tartására. Lehetetlen dolog, hogy a Rá­kóczi út és a Kossuth Ferenc utca közötti prérin — de em­líthetnék egyéb helyeket is — csak úgy tűnik el a dudva, ha valaki átvedlik ügyintézővé. Holott, ha figyelnének rá a felelősök, az építők, már nem izmosodhatna ott a gyom, mert gazocska korában min­dig kisebb munka letarolni az átok növényt. Gondoljunk csak arra, hogy bármilyeh rendeletet alkothatunk, bár­milyen szigorúan büntethe­tünk, ha a város szívében nem javul a szanálási területek kritikán aluli állapota, mit sem ért a sok munka. Gyomvárosnak, gondozatlan küllemű településnek fogják minősíteni Ceglédet az erre járó vendégek. Az idő hozhat­na már jó,, tippeket is: a ho­gyanra és természetesen a tettekre. S. D. tó óráira és nyílt napjaira Az elsős tanító néninek így nem ismeretlen új osztálya, és az óvónő is megbizonyosod­hat munkája eredményéről. És ami a lényeg: a nebulók nem félve, szorongva lépik át az iskola küszöbét, hanem is­merősként, bátran indulnak útnak. Az óvónők alapos előkészí­tő tevékenységét dicséri az a tény is. hogy évente mindösz- sze 1—2 gyerek bizonyul al­kalmatlannak az iskolaérett­ségi vizsgálaton, az elsőbe ke­rült apróságok pedig helyt állnak az iskolában is. Dary Ildikó Törtei Győz a hetedik Szerencsére, no meg a szín­vonalas közművelődési mun­ka hatására Törteién igen népszerű az amatőr művészeti munka. A helybeli művelődési ház készséggel ad helyt vala­mennyi próbálkozásnak. Itt a vakáció, illő hát, hogy a diá­kokból álló színjátszó krr be­mutatkozzon. Ezt meg ;s teszi június 17-én 15 órakor a mű­velődési ház pódiumán A gyermekszínészek Győz a he­tedik osztály címmel ifjúsági dalművet adnak elő. A darab rendezője Baranyai János. ISSN 0133—280» (Ceglédi Hfrlfl Játékos elméje szikráit biztos kézzel formálja nemes művészetté Viktor Vasarely, akinek mintegy hatvan darab grafikája és szitanyomata látható a napokban Cegléden, a helyőrségi művelődési központban. A tárlat június 22-ig tart nyitva. Apáti-Tóth Sándor felvétele A méltó munkahelyért A közelmúltban körleve­let kaptak a városi üze­mek, intézmények vezetői, mely Cegléd környezet- és vízvédelmi feladatairól szólt. Ebben határidő is szerepelt: május 20. Azóta a Hazafias Népfront városi környezetvédelmi bizottsá­ga összehívta azosat a megbízottakat, akik az xlze- mi szemléket fogják tarta­ni. A megbeszélés során kialakították az értékelés szempontjait és módszereit. Valamennyi munkahelyen háromtagú kollektíva fog tájékozódni arról, hogy a gazdálkodási egység meny­nyire felel meg a környe­zetvédelmi törvény köve­telményeinek. öt témakörben maximá­lisan 20—20 ponttal érté­kelhető a vállalat: milyen az általános rend, a tiszta­ság, a parkrend, az épüle­tek és műhelyek tisztasága, s hogy a szociális épületek mennyiben felelnek meg az előírásoknak. Fontos kér­désként kezelik a vállalat működéséből származó hulladék sorsának alakulá­sát. Két lényeges változás van a korábbi évek kör­nyezeti szemléihez képest. A bizottság nem kér elő­zetes jelentkezést, hanem minden vállalatot e cikk­ben közölt bejelentés nyo­mán fel fog keresni az el­következő hetekben, majd az ősz folyamán ismét. Azok szerepelhetnek jól a szemléken, akik egész év­ben szakszerűen ápolják környezetüket. A munkabizottság az első 10—12 helyezett üzem szá­mára oklevelet fog adomá­nyozni, és az erkölcsi elis­merés egyéb lehetőségét is meg kívánja teremteni. A kellő szakértelemmel vég­zett szemléktől sokat vár a bizottság, úgyszintén a vá­ros vezetői és a lakosság is. Többszörös térítést kaphat Új biztosítási forma Kétpontos vízi gólok u. L. Csemői gyermekkert Bátran indulnak útnak i

Next

/
Thumbnails
Contents