Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-15 / 139. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVIII. ÉVFOLYAM, 139. SZÄM \ra: 1,40 forint 1984. JÜNIUS 15., PÉNTEK lurij Andropov ma lenne 70 évet Megemlékezés Moszkvában Moszkvában csütörtökön ün­nepi gyűlésen emlékeztek meg arról, hogy június : 15-én len­ne 70 éves Jurij Andropov, az SZKP és a szovjet állam, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kimagasló személyisége. Az ünnepi gyűlés felszólalói hangsúlyozták: Jurij Andro­pov meggyőződéses kommu­nista, lánglelkű hazafi és in­ternacionalista volt, akinek tevékenysége elválaszthatatla­nul összefonódott az SZKP és a szovjet nép történelmi tet­teivel, a fejlett szocializmus tervszerű és sokoldalú töké­letesítésével összefüggő fel­adatok végrehajtásával, a bé­kéért és a társadalmi hala­dásért vívott küzdelemmel. A haza nagyra értékelte Andropov érdemeit és több magas kitüntetéssel fejezte ki elismerését. A legnagyobb, semmivel sem helyettesíthető kitüntetés számára azonban az, hogy a nép mindörökre megtartja őt jó emlékezetében — hangzik az a megemléke­zés, amelyet a TASZSZ csütör­tökön adott ki Jurij Andropov születésének hetvenedik év­fordulója alkalmából. A széles látókörű, távlatokban való gondolkodás képességé, az a képesség, ahogy a távlati cé­lokat a konkrét feladatok meg­oldásával ötvözni tudta, a kommunizmus és a béke esz­méi iránti teljes odaadása és feltétlen hűsége, a munkában való elvszerűsége és igényes­sége, a dolgozó emberekhez való közelsége, szerénysége és egyszerűsége voltak azok a le­nini vezetői típust jellemző tu­lajdonságok, amelyek a párt, és a nép, külföldi emberek milliói mély tiszteletét és elis­merését váltották ki Jurij Andropov iránt. Jurij Andropov minden poszton Lenin nagy ügyének következetes harcosa volt, leg­jobb tudása szerint vette ki részét a kommunista építő- munka feladatainak sikeres megoldásából. Hazafi és inter­nacionalista volt. Kiemelkedő (Folytatás a 2. oldalon) AeiéS György az írószövetségben Aczél György, áz MSZMP Politikai Bizottságénak tagja, a Központi Bizottság titkára, csütörtökön a Magyar írók Szövetsége elnökségének meg­hívására részt vett és felszó­lalt az elnökség kibővített ülé­sén. A tanácskozáson élénk, sokrétű vita folyt társadalmi, gazdasági és kulturális éle­tünk, a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. . i Ma tartja ülését a Pest megyei Tanács Ma reggel a megyeháza dísz­termében összeül » Pest me­gyei Tanács. A testület — a végrehajtó bizottságnak a na­pirendre tett javaslata szerint — előreláthatólag megtárgyal­ja azt a jelentést, amely a megye 1983. évi költségvetésé­rsek-és íejlesztésialap-tervének végrehajtásáról szól. Várha­tóan a testületi ülés témája lesz a közrend és közbiztonság helyzetéről, a bíróságok mű­ködésének tapasztalatairól, a törvényesség helyzetéről szóló tájékoztató. Ma: 3. oldal: Magyarország 1944-ben Tanulság — jövőre 1 oldal: Kicsengetés Híres a magyar módszer 6. oldal: Kerékpáros Grand Prix Izzó-ezüst Svájcból 7—8. oldal: Rádió-, tv-műsor a jövő hétre Birtüdök az NSZK-ba Mindig akad tartalék termék Egy munkanap, azaz 505 perc alatt 1200—1400 bőrönd kerül le a szalagról á Pest megyei Vegyi- és Divatcikk Ipari Vállalat pilisszentiváni gyáregységében. Egy termék­re tehát 20—40 perc -jut. Igen gyors ütemben dolgoznak a bőrdíszműves asszonyok.-. . A PEVDI az NSZK-beli Ileppting céggel 1980-ban kö­tött három évre szóló koope­rációs szerződést. A német partner adta a technológiát, 600 ezer nyugatnémet márka értékű berendezéseket szállí­tott Magyarországra és folya­matosan küldik a megrende­léssel együtt az anyagot. A három év alatt a PEVDI 600 ezer bőröndöt készített el, és tavaly újabb öt esztendőre meghosszabbították az együtt­működést. Az idén 260—270 ezer darab bőrönd gyártására vállalkozott a magyar válla­lat. A pilisszentiváni törzsgyár­ban már csalt a Heppting számára termelnek. Emellett más tőkés országokba szállí­tanak utazótáskákat, a Szov­jetunióba kézitáskákat. Bel­földön például keresett ter­mék a könnyű orkánanyagból készült iskolatáska. Ezeket részben Érden és Budakeszin, illetve bedolgozók gyártják. A bőrdíszmű-gyáregység ár­bevétele tavaly; 207 millió fo­rint-volt, a tókés export ebből 27 millió forint. Az idén . 13 millió forinttal .több bevételt, és 3 millióval több tőkés ex­portot terveztek. Hogyan le­het ezt teljesíteni? Kalmár Antalné, a gyáregység igazga­tója elmondta, hogy csak ügy, ha állandóan. figyelemmel ki-' sérik vevőik helyzetét, és mindig tartalékolnak olyan terméket, arait szükség ese­tén elő lehet venni. Ugyan­azon a gépsoron például, amin most a bőröndök készülnek, ugyanazzal a technológiával, amellyel jelenleg dolgoznak, egy bizonyos kazetta típus is gyártható. Tételezzük fel, hogy a Heppting nem tudja átvenni a bőröndöket, mert megbillent a helyzete saját piacán — ak­kor a PEVDI órák alatt átáll új termékre. A bőröndök egyébként futó­szalag mellett készülnek, s mivel itt nagyobb az egymás­rautaltság, mint más hagyo­mányos technológia esetén, eleve nagyobb figyelmet köve­tel meg a dolgozóktól. Igaz, a nagyobb erőfeszítésekért ma­gasabb fizetés is jár, mint a többi műhelyben — itt a ke­resetek elérhetik a hat-hét ezer forintot is. A gyáregység létszámának ötven százalékát ezen a terü­leten foglalkoztatják. Ebből adódik, hogy a korszerűbb technológiát, a feszítettebb ütemet, nehezebb mégjobban megszorítani. Így a gyáregység 1985. január elsejétől tér át a negyvenórás munkahétre, addig, folyamatosan teremtik meg az áttérés feltételeit. El. E. Kádár János a magyar delegáció élén hazaérkezett Reális ez a cselekvési program Csernyenko és Jaruzelski pohárköszöntóje Csütörtökön Moszkvában befejeződött a KGST- tagországok felső szintű gazdasági ér­tekezlete. A záróülésen Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottsá­gának tagja, az Államtanács elnökhelyettese, mi­niszterelnök-helyettes elnökölt. A tanácskozás dokumentumait szerkesztő bizottság üléséről Vla­gyimir Dolgih, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak póttagja, az SZKP KB titkára, a bizottság elnöke számolt be. Az értekezleten nyilatkozatot fogadtak el a KGST-tagországok közötti gazda­sági és tudományos-műszaki együttműködés to­vábbfejlesztésének és elmélyítésének fő irányai­ról és elfogadták a KGST tagországainak dekla­rációját a béke megőrzéséről és a nemzetközi gazdasági együttműködésről. A dokumentumokat a küldöttségvezetők írták alá; á Bolgár Népköztársaság részéről Todor gsivkov, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről Gustáv Husák, a Kubai Köztársaság ré­széről Carlos Rafael Rodriguez, a Lengj'el Nép- köztársaság részéről Wojciech Jaruzelski, a Ma­gyar Népköztársaság részéről Kádár János, a Mongol Népköztársaság részéről Jumzsagijn Ce- denbai, a Német Demokratikus Köztársaság ré­széről Erich Honecker, a Román Szocialista Köz­társaság részéről Nicolae Ceausescu, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről Konsztantyin Csernyenko, a. Vietnami Szocialis­ta Köztársaság részéről Le Duan. A dokumentumok aláírásán a küldöttségek tag­jain kívül jelen voltak az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagjai és póttagjai, a Központi Bi­zottság titkárai. Az értekezletet rövid beszéddel Konsztantyin Csernyenko zárta be. ‘ ' Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága első titkárának ve­zetésével a magyar küldöttség csütörtökön, az esti órákban hazaérkezett. A küldöttség fogadá­sára a Ferihegyi repülőtéren megjelentek; Né­meth Károly, Aczél György, Korom Mihály, Övá­ri Miklós, a Központi Bizottság titkárai, Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Po­litikai Bizottság tagja; Horváth István belügy-, Pullai Árpád közlekedési, Várkonyi Péter kül­ügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai és Horn Gyula, a KB külügyi osztályának vezetője. Je­len volt Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. Az SZKP Központi Bizottsá­ga és a Szovjetunió kormánya csütörtökön Moszkvában foga­dást adott a Kremlben a KGST-tagállamok legfelsőbb szintű gazdasági értekezletén részt vett küldöttségek tiszte­letére. A fogadáson Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke köszöntötte a jelenlevő­ket és mondott beszédet. A többi küldöttség nevében Woj­ciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Népköztársaság mi­niszterelnöke, a lengyel kül­döttség vezetője mondott vá­laszbeszédet. Pohárköszöntőjében Konsz­tantyin Csernyenko sikeresnek nevezte a KGST-tagországok vezetőinek Moszkvában csü­törtökön véget ért felső szin­tű gazdaságii értekezletét, amely összegezte a szuverén szocialista országok valóban egyenjogú és kölcsönösen elő­nyös együttműködésének ta­pasztalatait. Emlékeztetett rá, hogy 35 évvel ezelőtt, amikor a KGST-t létrehozták, nem vol­tak és nem is lehettek kész receptek erre az együttműkö­désre, s e téren a gazdasági szervezetbe tömörült szocialis­ta országok továbbra is olyan kitaposatlan úton járnak, ame­lyen előttük még senki nem haladt. Ezen a nagy történel­mi úton voltak objektív és szubjektív okokból fakadó hiá­nyosságok és fennakadások is. A legfontosabb mégis az, hogy bebizonyosodott: a szocialista országok sokoldalú gazdasági kapcsolatai létfontosságúak és hatékonyak. Az elmúlt másfél évtizedben a szocialista közösség megdup­lázta ipari termelését, s tel­jesebben tárult fel a szocialis­ta társadalmi rendnek a kapi­talizmussal szembeni fölénye. A csütörtökön véget ért leg­felsőbb szintű gazdasági ér­tekezleten nyílt, alapos és gyü­mölcsöző eszmecsere folyt a szocialista közösség életének s a nemzetközi helyzetnek kulcsfontosságú kérdéseiről — mondotta a továbbiakban Csernyenko. Ismét megerősí­tést nyert, hogy a résztvevők a legalapvetőbb és legfőbb A Dunakeszi Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyárban tegnap kezdődött az új feldolgozó üzem pró­bája. Az elkövetkező héten vizsgáznak a gépek, emberek, hogy ennek befejeztével teljes üzem­ben készíthessék a befőtteket és a savanyúságot. A képen: a cseresznyeszártalanító gép állja a próbát. Barcza Zsolt {elvétele Kádár János aláírja a dokumentumokat és egybeforrottsá­kérdésekben egyforma állás­pontot vallanak. Kifejezésre juttatták azt a közös elhatáro­zásukat is, hogy tovább akar­ják erősíteni a testvéri pártok és országok egységét és egybe- forrottságát. Nagy lépést tettünk előre a gazdasági politika egyeztetésé­ben. Pontos program-doku­mentumokat írtunk alá és hosszú távra meghatároztuk a testvérországok gazdasági együttműködésének irányait — mutatott rá pohárköszöntőjé­ben Csernyenko. — Ennek le­hetővé kell tennie, hogy né­peink javára jobban kihasz­náljuk a szocialista integráció előnyeit és megteremtsük a feltételeket a termelés intenzí­vebbé tételével kapcsolatos feladatok hatékonyabb megol­dásához, a KGST-tagországok fejlettségi szintjének további kiegyenlítéséhez. Persze még a jó döntések sem hoznak ön­magukban eredményt, ha nem követi őket aktív és céltuda­tos végrehajtás. A továbbiakban Konsztan­tyin Csernyenko szólt arról, hogy .az értekezlet résztvevői reális cselekvési programot dolgoztak ki a nemzetközi gazdasági kapcsolatoknak a vi­lág országainak többsége által kívánt egészségesebbé tételére. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tanácskozás résztvevői tudatában vannak, milyen fe­lelősséggel tartoznak a világ sorsáért, a nukleáris háború elhárításért. A szocialista or­szágok nem maguk választot­ták a veszélyes erőpróbát, amelyet az imperializmus, és elsősorban az Egyesült Államok legreakciósabb körei kénysze­rítettek rájuk. Abban azonban a legkevésbé se kételkedjen senki sem, hogy képesek meg- védei magukat.: A KGST tagországai ugyan­akkor megfelelő alternatívát javasolnak a háborús veszély fokozásával szemben: a béke megszilárdítását és a nemzet­közi feszültség csökkentését, valamennyi szuverén állam konstruktív együttműködését, többek között gazdasági téren. Együttműködésre szólítják fel ennek érdekében mindazokat az országokat, amelyek érde­keltek az enyhülésben. Jóleső érzés megállapítani, hogy az értekezlet baráti lég­körben végezte munkáját és az az őszinte törekvés jelle­mezte, hogy jobban megértsük egymás érdekeit és szükségle­teit, még szorosabbá és haté­konyabbá tegyük együttműkö­désünket — mondotta befeje­zésül Konsztantyin Cser­nyenko. Wojciech Jaruzelski a gaz­dasági értekezleten részt vett küldöttségek nevében mondott válaszában gyümölcsözőnek nevezte a tanácskozást, s hang­súlyozta, hogy az itt született határozatoknak óriási törté­nelmi jelentősége van a KGST-tagországok további gazdasági fejlődése, együttmű­ködésük elmélyítése, valamint egységűk guk megszilárdítása szempont­jából. A tanácskozás résztvevői is­mételten, teljes határozott­sággal hangsúlyozták a Szov­jetunió és a többi szocialista ország békekezdeményezésej- nek aktualitását. E békejavas- latokból álló program konkrét dokumentumai teljesen világo­san tartalmazzák a szocialista országok közös álláspontját: o felek egyenlősége és egyenlő biztonsága elvének elismerése, a fegyverkezési hajsza beszün­tetése az az út, amely az eny­hülés újjáélesztéséhez, az európai és az általános béke biztosításához vezet. Erre tö­rekszünk a jövőben is töretle nül és kitartóan — ezt meg­győzően bizonyítja a most le­zajlott értekezlet is — mon­dotta Jaruzelski. A lengyel vezető a küldött­ségek nevében köszönetét mondott Konsztantyin Cser- nyenkónak s az egész szovjet vezetésnek az értekezlet meg­szervezéséért és lebonyolítá­sáért. ★ 1984. Június 14-én Moszk. vában megtartották a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Taná­csa XXXVIII. (rendkívüli), ülésszakát. Az ülésszakon részt vettek a KGST-tagállamok kommunista és munkáspártjai-) nak vezetői, a felső szintű gaz­dasági értekezletén részt vett országok küldöttségeinek ve­zetői. A tanács ülésszaka a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, & KuT bai Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német De. mokratikus Köztársaság, a Ro­mán Szocialista. Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége és a Vietna­mi Szocialista Köztársaság küldöttségeinek részvételével megtárgyalta a gazdasági érte­kezlet határozatainak megva­lósítására vonatkozó intézke­déseket. A tanács ülésszakán részt vevő küldöttségeket kor­mányfők vezették. Az üléssza­kon Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió küldöttségériek ve­zetője elnökölt. A KGST ülés­szakának munkájában részt vett a tanács titkára. Az ülésszak nagyra értékel­te a KGST-tagállamok felső szintű gazdasági értekezletének eredményeit, és hangsúlyozta, hogy különösen. fontosak a szocialista nemzetközi munka­megosztás további elmélyítésé­nek az értekezlet által kitűzött irányai, a fejlődés belső és külső feltételeinek változásá­ból eredő új feladatok megol­dása szempontjából. Az ülésszak jóváhagyta a gazdasági értekezlet határoza­tainak teljesítéséi ..célzó intéz­kedéseket. A KGST végrehaj­tó bizottsága megbízást kapott arra, hogy irányítsa a tanács szerveinek ezen intézkedések teljesítésével összefüggő mun­káját. i Vizsgáznak gépek, emberek

Next

/
Thumbnails
Contents