Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-14 / 138. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 138. SZÁM 1934. JÚNIUS 14., CSÜTÖRTÖK Efömplngef fslenl Bsiiip Szezonnyitás borsóval, egressel A hét eleje eseményt je­lentett a konzervgyárban, ugyanis megérkeztek az első zöldborsószemek, A nyitányt jelentő 3 tonnányi mennyisé­get a helyi Mészáros János Termelőszövetkezet küldte, de rövidesei! a többi partnergaz­daság is bekapcsolódik a fo­lyamatos szállításba. A feldolgozó vonalak problé­ma nélkül vették a startot, per­sze, a gondos műszaki felké­szülésnek ezután lesz meg igazán a haszna, amikor is 4—5 héten át napi 300—350 tonna termést kell az I-es üzemnek feldolgoznia. Feldolgozás A fogadóállomáson most még csupán két konzerves vette kezelésbe az osztályozó- kat. szállítószivattyúkat, de Molnár József és Pintér Sándor holnap talán — teljes létszámmal — kilencedmagá­val kell hogy megbirkózzon a feladatokkal, mert a borsó­szezon a szó szoros értelmé­ben dömpinget jelent. — A kedvező időjárás nyo­mán úgy véljük, a szokásos­nál tovább, legalább 6 hétig munkát fog adni. Részben hátránnyal is jár ez, mivel az erőteljessé kialakult inda el­fekszik. a csövek könnyebben férgesednek, rothadnak, s ez fokozottabb odafigyelést kí­ván a feldolgozás során — mondja Kaszap Ambrus mű­szakvezető. Előrejelzés — Az első szemekről, mi a vélemény? — Keményebbek, mint ilyenkor az még lenni szokott, de a további szállítmányokat tekintve, ebből nem vonha­tunk le végső konzekvenciát. Valószínűleg 1—2 nappal ké­sőbb történt a tétel betakarí­tása, a borsónál ennyi késés is sokat jelent. — Hogyan kezdték a gyár­tást? — A csomagolás 5/4-es üve­gekbe történik, ebből 60 ezer egységet tudunk műszakon­ként készíteni, a teljes ke­resztmetszet ennél jóval na­gyobb, két 1/1-es és 1/2-es do­bozvonal is bekapcsolásra vár, így együttesen 150 tonna kész­árut jellemzi majd egy mű­szak termelését. A friss gyümölcsök első kép­viselőjét, az egrest immár több mint- egy hete a sava­nyítóüzem dolgozza fel. A ter­melők napi előrejelzései 30— 40 tonna nyersanyagról szól­nak. iV.egrenddés Jó néhány hetes munkát je­lent ennek feldolgozása is, igaz egyelőre a délelőttös mű­szak megbirkózik a tételek­kel, délután jobbára csak osz­tályozása folyik a tágas üzem­csarnokban. A 7/2-es dobozok­ba töltött termék fontos ex­portcikk, a hollandi Delita cég például 100 tonnára szó­ló megrendeléssel jelentkezett az idén. Miklay Jenő Mlöász cs fia kiállítása Csak nemrégiben adhattunk hírt Rácz József kiállításáról. Most újra ezt tesszük — örömmel. Az alkotó és fia Bu­dapesten, a II. kerületi műve­lődési központ kiállítótermé­ben, a Marczibányi téren, csü­törtökön, 17 órakor nyíló kiál­lításán együttesen mutatja be Több borvidéken tégi szo­kás, hogy a kötözés előtt ki­járnak, ahogy mondják „gyomlálni” a szőlőbe. Ilyen­kor a fürtöt nem hozott és fe­lesleges hajtásokat letépik a tőkékről. Ezt a hajtásváloga­tást a mi vidékünkön kevesen csinálták és csinálják. Ennek bevezetéséről tartott előadást a kertbarátok legutóbbi össze­jövetelén Csikai Pál elnök. Elmondta, hogy a szőlő vi­rágzása előtti hajtásválogatás segíti az eredményes szőlőter­melést, mert a termést nem hozott, s a jövő évi tőkealaku­lás szempontjából is felesle­ges vesszők leszedésével job­ban éri a levegő és a permet a tőke belsejét, erőteljeseb­ben fejlődnek a fürtök. Fontos ez a vesszőválogatás a kordo- nos művelésű szőlőknél is, mert ha túl sok vesszőt és fürtöt hagyunk meg, sem a termés, sem a vessző nem érik be kellően, s lehet, hogy ez a 'tőke jövőre ki sem fakad. A Pest megyei Növényvédő Állomás közlése nyomán el­mondotta az elnök, hogy meg kell kezdeni az amerikai szö­vőlepke irtását. A legegysze­rűbb a pókhálózódó gallyak fákról való levágása és elége­tése. melyet érett gyümölcsös fákon is el lehet végezni. Ha ez nem lehetséges, alkalmaz­zunk vegyszeres irtást. A sző­lőt nemcsak a peronoszpóra, hanem a lisztharmat, a moly és az atkafertőzés ellen is igyekezzünk védeni. A virág­zás után tanácsos réztartalmú szereket használni a permete­zéshez. Nagy gondot kell for­dítani a levéltetvek és egyéb fertőzések elleni védekezésre is. Most már meg lehet kezdeni a szőlő zöldoltását is. Az összejövetel végén a ta­gok elhatározták, hogy az idén augusztus végén, vagy szep­tember elején megtartják a kertészeti, szőlő-, gyümölcs- és zöldségki állítást. Az elnök kérte a tagokat, hogy igyekez­zenek kiállításra méltó termé­nyeket termelni. A klub legközelebb június 25-én tart összejövetelt, ami­kor többek között megbeszé­lik a július 21-re tervezett to­kaji kirándulás részleteit. Kopa László alkotásait. A méltatást dr. Po­gány ö. Gábor művészettörté­nész, a Magyar Nemzeti Galé­ria nyugalmazott főigazgatója tartja. Megtekinthető június 29-ig, hétköznap 8—23 óráig, vasárnap 8—14 óráig. Idősebb Rácz József 1904- ben, Békésen született, Rudnay Gyula tanítványaként végzett a Képzőművészeti Főiskolán, 1930 óta dolgozik Nagykőrö­sön. Ifjabb Rácz József 1935-ös születésű, a Műegyetem terve­ző építészmérnöki tagozatán végzett 1958-ban. Édesapjától, valamint Baross Géza festő­művésztől tanult grafikát és festészetet, 1957 óta állít ki, többek között Nagykőrösön, Budapesten, Cegléden, Béké­sen. C még mondja valaki, ^ hogy nem figyelünk kör­nyezetünkre! Elég, ha csak betér valaki az Arany János Művelődési Központ földszin­ti kiállítótermébe, ahol remek szitanyomatok mutatják va­rosunk hétköznapi, olykor ta­lán túlontúl is hétköznapi ar­culatát, a kerítések szabad­ságát, a háztetők egyforma­ságát, , a mellékutcák furcsa­ságát, a mód — a jómód — változásait. Korántsem biztos, hogy Molnár Elekné nélkül létre­jöhetett volna ez a kiállítás. Az ő remek érzéke, meglátá­sa, s egyúttal alkalmazott ve­zérelve is, hogy a rajzóra — most nevezzük csak ilyen egy­szerűen — nem kifejezetten a kockák másolását, a különbö­ző vetületi ábrák szerkeszté­sét, de a valóság felfedezésé­nek komoly, s általában ki­használatlan eszközét is je­lentse. S mivel egyedül ke­vés a tervhez, tanítványait látta el a megfelelő utasítá­sokkal: irány a valóság! Nincs annál izgalmasabb! S nincs is! Mit láthatunk a (TRAKISZ szocialista brigádja által ren­delkezésükre bocsátott beren­dezésen másolt) képeken? Mindenek előtt izgalmas képeket. Meglepetéseket. A mellékutcák városát. (Vagy tánS éppen ezért falusiassü- gát?) Van város, mutatják, van, s ahol működik, ott is kevés az ablak. Sok a tűzfal, magasak a kerítések, befelé fordulásunkat bizonyítandó. De mást is mutatnak a re­mekek. Azt, hogy a kerítések — lassan — kezdenek összedől­ni. Már nem olyan fontosak. Már valamivel alacsonyabbak, szellősebbek, mint régebben. S a rajzoló alakít is a lát­ványon. Zsúfolt a tér? Elhagy egy házat. Magas a templom- torony? Ha kisebb, ráfér a rajztanra, az egyirányú utca KRESZ-táblája mellé. így egy kicsit kandibbak, egy kicsit levegősebbek, egy kicsit virá­gosabbak ezek a rajzok, mint eredetijük. Már el is kaptunk egyet az alkotók titkaiból — hisz ez nem más, mint személyiségük varázsa. Tizenéves alkotók ők, telis de teli aprócska fintor­ral, másként látással, a fel­fedezők igényességével. S hogy kik a legügyeseb­bek? E sorok írójának mind­annyian, ám az avatottabb szem Matuz Andrea, Gór Eri­ka, Plavecz Zsuzsa és Somo- di Katalin nevét, rajzait eme­li ki. lYlézzük hát a rajzokat, a ^ ’ deszkák kerítésgörcseit, a tetők foldozottságát, ör­vendjünk a meg-megjelenö tévéantennáknak, s még job­ban a felfedeztető hitnek, szándéknak — a kiállítás­nak ... Ballal Ottó Kétszázan nyolcassal Új teSofon­tulajdanGSok Tárcsázással ás hagyományosan Régi vágya teljesül kétszáz családnak pénteken: telefonál­hatnak! Számaik nyolcassal kezdődő négyjegyűek: Erre a már régóta beígért tettre a most megvalósult mű­szaki fejlesztés nyomán kerül­het sor. Nézzük tehát, hogyan kell lelefonálni? Azoknak, akiknek nem vál­tozott meg az eddigi telefon­számuk, ezután is a kagylót felvéve, a központon keresz­tül tudnak kapcsolatot létesí­teni. Akiknek megváltozott a szá­muk, vagy most kaptak vona­lat, egymás között tárcsázással tudnak beszélni. Ha régi szá­mot hívnának, vagy interur- bán beszélgetést végeznének, nekik — tehát csak az újak­nak! — a tárcsahang után hívniuk kell a 9-es számot, a központot, ahol kézzel kap­csolnak továbbra is. Erre a témára a közeljövő­ben még visszatérünk. Roncspalota. Színes új-zé- landi film. Előadás 6 és 8 óra­kor. A stúdiómoziban Seriff az égből. Színes, szink­ronizált olasz kalandfilm, fél 6-kor. Sporthírek!™® ispeki zárás — győzelem Az 1983/84. évi NB Il-es férfi kosárlabda-bajnokság Keleti csoportjában hazai pá­lyán a Petőfi-iskolai torna- csarnokban játszották utolsó mérkőzésüket a körösiek. Nagykőrösi Kinizsin-Békési Áfész 78-67 (32-32). Nagykőrösiek: dr. Ábrahám (2), Kangyal (2), Pijakovics (24), Pomázi (6), Ábrahám I. (26); csere: Mocsai (4), Varga (11), Felföldi (3). Az elején változatos, gyors és kombina- tív volt a játék. A körösiek a 10. percig pontosabb dobá­saikkal 20-15-ös vezetést sze­reztek, de ezt a vendégek a 16. percben 26-26-ra kiegyen­lítették. A hazaiak az első félidő­ben összességében közepes teljesítményt nyújtottak. Szü­net után mindkét oldalon élénkült a játék és főleg a támadásbefejezések sikerül­tek jobban. Továbbra is szó-, ros volt a küzdelem, iíiifíSs két fél nagyon ügyelt a vé-í dekezésre és arra, hogy biz­tos helyzetig játsszon. Ho! egyik, hol másik csapat ve­zetett. Az utolsó hat percben a helyiek nagy küzdőszellem­ben és jól is játszottak,, visz- szavágtak az őszi vereségért, s győzelemmel és a középme­zőnyben zárták a bajnoki évet. Gólrekord született Az esős időben és a csij- szós talajon óvatosan játszot­tak a csapatok a városi kis­pályás labdarúgó-bajnokság nyolcadik fordulójában. Az említett ok miatt két nap ke­rült sor a mérkőzésekre. Gól­rekord (44) született. Az ered­mények a következők voltak A Kinizsi-sporttelepen: Pe­dagógusok—Gimnázium 9-1 Arany Tsz—Konzervgyá: KISZ II. 4-3, Konzervgyár KISZ I,—Törteli Tsz 3-2. Az Ifjúsági-sporttelepen: Mészs ros Tsz—Amatőr MTE 12-2,. Városgazdálkodás—Tormási Építő Kisszövetkezet 1-0, In­formációtechnika—TRAKIS 6-1 (utóbbit az Tedetinél két nappal később j\ Szőtték). A táblázat: 1. Mészáros Tsz 8 2. Pedagógusok 8 3. Inf.-technika 8 4. Városgazd 7 5. Konzervgy. I. 7 6. Konzervgy. II. 7 7. Amatőr MTE 8 8. Arany Tsz 8 9. Tormás 8 10. Törteli Tsz 8 U. TRAKIS 8 12. Gimnázium 8 1 53-10 14 1 40-18 14 1 24-10 14 1 23- 6 12 2 26-15 0 3 30-20 8 5 12-30 6 215 13-25 5 2—6 16-3U 4 2—6 10-27 4 1 —' 7 10-30 .' ------- 7 6-42 — 7 — 7 — 7 — 6 — 4 1 4 — 3 — Tekefinis Szanki Olajbányász—Nagykő­rösi Mészáros Tsz SIC 6:2 (2275-2224). Nagykőrösiek: Kovács 365, Fekete 372, Szabó T. 373, Sza­bó B. 417 (1), Lóczy 398 (1), Zatykó 299. Az 1983/84. évi NB III-as teke-csapatbajnok­ság Délkeleti csoportjának utolsó körösi vonatkozású mérkőzésén a jó képességű ellenfelük otthonában sokáig jól tartották magukat a tar­talékos körösiek és lényegé­ben a megszokott pálya dön­tött. S. Z. ISSN 0133—2708 (Nagykőröst Härle Hajtásválogatás Előadás 3 kertbarát IdiMsa Nemcsak gyógyító féj'éűés, de emberi kapcsolat is Felelősséggel élni másokért lyes kötődése, ragaszkodása igen erős és ez jó érzés. — Az egyedül élő idős emberek árvasága mindig el­szomorít, nekik az én láto­gatásom nemcsak gyógyító tö­rődés, de emberi kapcsolat is. Tanácsomra, segítségemre szo­rulnak ügyes-bajos dolgaik intézésében. A kiváltott gyógy­szerrel is segítségükre va­gyok esetenként, vagy egy le­vél bedobásával. A mi körze­tünkben volt az a néni, aki fél­tő, óvó gondoskodásunk mel­lett népes családja körében töltötte be a 100. életévét. A jeles napon mi is ott voltunk. Miniszteri dicséret — Minden szavából kicseng, hogy munkája sokat jelentő hivatása lett, nehézségekről eddig nem esett szó. — Amit említhetek, az nem is nehézség talán, hanem munkával járó körülmény. Ide • jó fizikai állóképesség kell, a napi 20—30 kilométert igencsak lekerékpározom idő­járástól függetlenül. Naponta 12—18 helyen fordulok meg, járványos időben ez persze sokkal több. Az utolsó beteg­nél sem lehetek türelmetlen, felelőtlen vagy érdektelen. A saját problémát, esetleges rossz kedvet ki kell tudni kapcsolni. Talán ez nem min­dig könnyű. — Munkámat közvetlen fe­letteseim mindig elismerték, a miniszteri dicséret az eddigi eredményes egészségügyi munkáért váratlan nagy öröm volt. Belső indíttatásom to­vábbi intenzívebb munkára sarkall, naponta bizonyítva, hogy a betegek szeretetére, megbecsülésére érdemes va­gyok a továbbiakban is. Szendrődi Judit együttes a miénk. Ellátjuk a beteget mindaddig, míg erre rászorul. Ez a munka azonban korántsem ilyen egysíkú. Se­gítjük a gyógyulást, vagy a viszonylag jobb közérzet meg­tartásán fáradozunk. — Munkánk során állandó visszajelzők vagyunk az or­voshoz, általunk fontosnak vélt momentumokról őt tájé­koztatjuk. Mi többször talál­kozunk a beteggel, nekünk so­kat mond egy hirtelen fel­szökő vagy visszaeső vérnyo­más, megváltozott kedélyálla­pot. — Sokszor előfordult már, hogy bizonyos gyanújelek időben történő észlelése, gyors jelzése a beteget súlyosabb következményektől mentette meg. Tudni kell gyorsan, fe­lelősséggel dönteni úgy, hogy a beteg érdeke legyen az el­ső. nem okozva felesleges ria­dalmat. de felelőtlen könnyel­műséget sem. Családtagként — Otthoni környezetben má­sok a betegek? — Legtöbben igen, beszé­desebbek, őszintébbek, kitá- rulkozóbbak, gyakran ekkor lesz teljes a betegről alkotott kép, sok „miértre” így derül fény. Ezt a bizalmat azonban ki kell érdemelni megbízha­tósággal, emberséges magatar­tással, lelkiismeretes munká­val. Sok helyen családtagként kezelnek, osztozom örömben, bánatban. A betegek szemé­emberekkel való felelős törő­dés. Végre reményem van rá, hogy ismét közöttük lehetek, ellátva a nekem még mindig változatlanul szép hivatáso­mat» Eddig a betegek szere- tetének, féltésének megannyi jele irányult felém, olykor megható módon. Kollégák, be­tegek visszavárnak, s ez na- nagyon sokat jelent. — Nem tudatosan készültem erre a hivatásra, orosz—ma­gyar szakos tanár szerettem volna lenni — lépünk vissza a múltba egy kis emlékezés­re. — Árván nevelkedtünk, mi négyen, s ez lehetőségeinket is meghatározta. Megélheté­sünkhöz kellett az én mielőb­bi keresetem is. Tanulásról szó sem lehetett akkor. A MÁV-hoz kerültem, pálya­fenntartási munkát végeztem, később anyagbeszerzői felada­tokat láttam el. Egy rövid ideig tolmácskodtam is. — Hogyan került kapcsolat­ba az egészségügggyel? — A ceglédi kórház felvé­telt hirdetett. Jelentkeztem, felvettek. A sikeres vizsga után a nagykőrösi körzeti nő­véri hálózatban kezdtem dol­gozni. Állandó jelzés — Milyen feladatot lát el most? — A körzet 3200 lélekszá- mának fele tartozik hozzám. Dr. Mikó Miklós körzeti or­vossal tizennyolc éve dolgo­zunk közösen, összeszokott A III-as körzet rendelői aj­taja előtt csendesen beszél­getnek a betegek. Az egyik idős bácsi minden ajtónyitás­kor várakozóan néz fel. Egy idő után lemondással a hang­jában átszól a szomszédjához. Ma sem az Emmi nővér van itt. Én is az ő kezétől szok­tam meg az injekciót — rea­gál a néni — az nem kemé- nyedik be, de csomós sem lesz. Áldott jó keze van az biztos. A télen tüdőgyulladá­som volt — pergeti lassan a szót ismét a bácsi —, a leg- cudarabb időben is jött, ahogy ígérte. Csuda természete van, mindig sikerült megnevettet­nie, pedig nem nagyon bíztam a gyógyulásban. Visszavárják Néhányan bekapcsolódnak. a2 elkezdett beszélgetésbe, megtudtam, hogy akit oly sok szeretettel emlegettek itt, és nagyon visszavárnak, a körzet egyik ápolónője, Balogh Ger- gelyné. A mindig derűs, ked­ves, de határozott fellépésű ápolónő, húsz éve tartozik már szívvel-lélekkel a körzet betegeihez. Hosszabb ideje va­lóban nem dolgozik, munkájá­tól a betegség szólította el, s kényszerítette számára szo­katlan pihenésre. — Nem voltam korábban soha beteges, most hirtelen nem is tudok mit kezdeni ennyi szabadsággal. Nagyon hiányzik a mindennapok meg­szokott feladata, az ismert Világra néző ablakok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents