Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-14 / 138. szám

1984 JÜNIUS 14., CSÜTÖRTÖK 5 Elsősorban j bentlakók jogosultak Nem kötelező a vétel, a csere Ha a listán van, vegyen papírt, ceruzát ^ Az állami tulajdonban ^ levő ingatlanok clidegeníté- í séről, vagyis magánszcmé- 4 lyek által történő megvá- ^ sárolhatóságáról két rehde- í let intézkedik. £ A 32/19C9. (IX. 30.) Korm. 4. számú, valamint a 18/1969 | (IX. 30.) ÉVM—MÉM—PM 4 számú együttes rendelet 4 Mint látjuk, nem újkele- ^ tűek, ám a végrehajtásuk 4y által okozott hullámverés 4 mai keletű, s a hullámok 4 most értek cl Szentendrét. A városgazdálkodási válla­lat állította össze azt a listát, amelyen az állami tulajdon­ban levő, ám magánszemé­lyeknek eladható lakások, il­letőleg házingatlanok címeit tartalmazza. Összeállítása nem volt könnyű feladat, hiszen sok fontos szempontra kellett figyelni. Ilyen volt például az, hogy nem idegeníthetők el azok az ingatlanok, amelyeket állami szervek használnak, azok, ahol szolgálati lakás vagy lakások vannak, a mű­emlék vagy műemlék jellegű épületek azok. amelyek a kü­lönféle városrendezési tervek­ben szerepelnek. És humánus szempont is: senki teje fölül nem adható el a tető! Kereszttűzben Nos, a címlistát elkészítette a városgazdálkodási vállalat, s jóváhagyásra felterjesztette a városi tanács végrehajtó bi­zottságához, ahol újabb szem­pontok kereszttüzében újra megvizsgálták. Címeket töröl­tek, illetőleg újakat vettek fel a listára. Majd ezt a vb és a társadalmi bizottság együtte­sen ismét megvitatta, s csak ezután született meg a vég­leges — amit már a végrehaj­tó bizottság is jóváhagyott — lista. Ezen mindazok a házin­gatlanok szerepelnek, amelye­ket magánszemélyek megvásá­rolhatnak. Fontos kérdés: kik s milyen feltételek mellett le­hetnek vevők. Erre cikkünk­ben még visszatérünk, de előbb lássuk a címlistát! A lista A 24/1984. (V. 8.) V. B. szá­mú határozat ezt a listát hagyta jóvá: Kossuth Lajos utca 14. szá­mú ház, illetve a benne levő 3 lakás, a Malom utca 4. két lakása, a Bükköspart 28. sz. hét lakása, a Bükköspart 33. sz. egy vegyes tulajdonú laká­sa, a Kör utca 5. sz. négy la­kása, s ugyanitt a 7. sz. egy lakása, a Lenin út 5. sz. két lakása, a Dózsa György út 5. sz. egy lakása, a 71. sz. nyolc, a 73. sz. hat, a 78. sz. tizenkét és a 77. sz. ugyancsak tizenkét lakása, az Ady Endre út 20. sz. négy lakása, a 36. sz. há­rom, a 90. sz. három lakása, ... és jöttek az eraviscusek A zok a turisták, akik Pomázt és környékét hétről hétre felkeresik, nem is gondolják, hogy milyen régen lakott ez a vidék. Talán még maguk a tősgyö­keres pomáziak sem. Pomázon a legrégibb ismert leletek a Kis+Kevély ol­dalában lévő, bokroktól védett Mackó-barlangból ke­rültek elő. Az ott élő ember még igen kezdetleges fej­lődési fokon állt: sem edényt nem készített, sem lakóhá­zat. Lakásul a barlangot használta, s eszközeit is alig megmunkált kövekből, csontokból állította elő. Ezt a kort a tudomány őskornak vagy paleolitikumnak nevezi. Az ember fejlődésének a következő állomása, hogy át­tért a gyűjtögető, halász-vadász életmódról a földműve­lésre. Ehhez azonban el kellett hagynia barlangját, mert csak a síkságon lehet eredményesen gazdálkodni. A fej­lett kőkor embere is ezt csinálta: lehúzádott az ős Duna mellé, amely valahol ott folyt, ahol ma a Szentendre fe­lé eső mocsaras, nedves kaszáló terül el, és letelepedett azon a területen, amit ma körülbelül a Mártírok útja, a vasút, a Pilis-patak és a Fő utca zár be. Az építkezések hozták felszínre ennek az ötezer évvel ezelőtti társada­lomnak tárgyi hagyatékait. A bronzkor emlékeit még nem tárták fel, de a meg­lévő kevéske anyagból arra lehet következtetni, hogy a réz- és bronzkorban a Kisvác és a mai tanácsháza kör­nyékén, valamint a Klissza-dombon volt a település. Tudományosan csak a Klissza-dombot tárták eddig fel. Ez a terület a vaskorban emelkedett nagy jelentőség­re. A Kőhegyen lévő vaskori erőd beszédes bizonyíté­ka az itt élők nagy számának. A körülbelül ötven hold területű fellegvár kiterjedt a Kőhegy egész fennsíkjára és részben lejtőire. Az erődítés fala, legalábbis alsó részében, nagy darabokon megmaradt. E falak különö­sen ott voltak erősek, ahol a támadás a legveszélye­sebb volt: Így az Ízbég és a János-forrás felé vezető lejtőkön, ahol több védelmi gyűrűt is találtak az ásatá­sok során, de nagyobb része még föld alatt van. Fel­tárták az erőd bejáratát, ahol kaputorony védte a vár legsebezhetőbb részét. Széles utak, lépcsők gondoskod­tak arról, hogy a falak bármely részét rövid idő alatt el lehessen érni, ha netán ellenség fenyegette az erődít­ményt. Egy teljes ásatás és konzerválás minden bi­zonnyal érdekes leleteket hozna felszínre. A tetőn lévő menedékház környékén rejti a föld leggazdagabban a kor emlékeit. Nagy kár, hogy a régi kőfalak és kőtölté­sek egy-egy darabját részben beépítették, részben új építkezésekkel erősen megzavarták. 1941—42-ben Gal­lus Sándor és Sashegyi Sándor kutatásokat folytatott, ezen a területen, szép anyaggal gazdagítva a Nemzeti Múzeum vaskori anyagát. L akóházaikat félig a földbe vájták, s vesszőfonásra kent agyagtapasztásból készült az épület földből kiálló része A lakóházak közül azok maradtak meg, amelyek a tűz martalékai lettek: ezek agyagtapasztása cseréppé égve a mai napig megőrizték a vesszőfonás nyomait. A kelták halottaikat elhamvasztották, umatemetőjü- ket a Szentendre felé vezető országút mentén találták meg. Az időszámításunk előtti I. században a kelták eraviscus törzse érkezett erre a vidékre. Az eravisousok már nem a mai Pomáz területén, hanem budakalászi ré­szeken telepedtek le. Az eraviscusokkal a római hódítás előhírnökei, a római kereskedők is megjelentek. Az eraviscusok egy ideig a római uralom alatt éltek, de elég hamar eltűntek (elpusztultak, vagy ki tudja), s ve­lük lényegében befejeződött ezen a vidéken az őskor története. Sashegyi Sándor Pomáz őstörténetének bemutatásá­ban végzett jelentős úttörő munkát. Nélküle nem tud­nánk tájékozódni ezekben a művészettörténetileg is je­lentős kérdésekben. a György utca 14. sz. hét la­kása, a Lenin út 60. sz. négy lakása, a Pannónia út 8. sz. egy és a 22. sz. egy lakása, a Stromfeld Aurél utca 2. sz. nyolc lakása, a Kovács Lajos utca 38. sz. két lakása, a Dombhát-Kőhegy három laká­sa, a Sashegy 1—2. sz. egy- egy lakása, a Szarvashegy 15. sz. egy lakása és a 24. sz. egy lakása, a Dömörkapu huszon­négy lakása, a Nyár utca 6. sz. egy lakása és az Alkotmány utca 34. sz. egy lakása. Tehát a városi tanács végre­hajtó bizottsága 29 épületet, illetve az azokban levő 117 lakás eladásához járult hozzá. És most térjünk vissza az előbb említett fontos kérdés­hez: kik és milyen feltételek mellett vásárolhatnak meg ál­lami tulajdonú ingatlant? Ki vehet? Talán a legfontosabb, s ezt a vonatkozó rendelet is hang­súlyozza: Az elidegenítésre kerülő házingatlan megvásár­lására elsősorban a bentlakók jogosultak, vagyis a bérlő, a bérlőtárs, a társbérlő és a la kásban élő jogcím nélküli jó­hiszemű lakó, aki korábban bérlő volt, a bérlő leszárma zottja vagy örökbe fogadott gyermeke, az élettárs, ha az eladási ajánlat megtételét megelőző egy éve a bérlővel állandó jelleggel együtt lakik. És mi a helyzet, ha a bérlő nem él vásárlási jogával? Ilyen esetben az eladást lebo­nyolító szerv, vagyis a város­gazdálkodási vállalat — előze­tes megállapodás alapján — a bérlőnek megfelelő cserelakást biztosíthat, s a költözés költ­ségeit is fedeznie kell. Termé­szetesen — és ez nagyon fon­tos — senki sem kötelezhető sem vételre, sem cserére! Vi­szont majdnem biztos, hogy a kedvező vásárlási feltételek ösztönzően hatnak majd a vé­teli kedv kialakulására. Ezt egy példával szeretnénk il­lusztrálni. Tegyük fel, hogy van egy 80 ezer forint forgal­mi értékű öröklakás, amelyet a bérlő megvásárolna. Akkor ezt az objektumot a forgalmi érték, vagyis a 800 ezer fo­rint 30 százalékáért, azaz 240 ezerért veheti meg. Az egyla- kásos házingatlant pedig a napi forgalmi érték feléért. Mindkét esetben a szerződés- kötéskor a vételár — példánk esetében a 240 ezer forint — 10 százalékát, tehát 24 ezer forintot kell leszurkolnia, s a fennmaradó összegre a vevő évi 3 százalékos kamat mel­lett. 25 évi fizetési kedvez­ményt kaphat. Ha valaki, aki az imént kö­zölt lista lakásainak egyiké­ben lakik, s netán vásárlási szándéka van, vegyen elő pa­pírt és ceruzát. Számoljon. Megéri! SZENTENDREI Hava meapik? ^aifiap A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Szóvá tették a tanácstagok Intézkedett a tanács A tanácsülésen elhangzott interpellációkra vagy azok nagy részére az osztályvezetők a helyszínen válaszoltak, illetve ígéretet tettek a felvetett problémák elintézésére. A tanácsülés óta eltelt időszakban az alábbi konkrét in­tézkedések történtek: Katona Sándorné tanácstag kérte a Rózsakerti lakótelepen levő két betontömb elszállítá­sát, és a Bolgár utca bejáratá­nál leszerelt postaláda vaslá­bainak — mivel azok baleset­veszélyesek — az eltávolítását. Azóta mind a betontömbö­ket, mind a volt postaláda vaslábait eltávolították. Tatár János azt szorgalmaz­ta, hogy a Római sánc utca 28. számú ház előtt, a járdán hagyott földet szállítsák el, és állítsák helyre a Mathiász ut­ca és a Perjéssy Sándor utca kereszteződésében feübontott úttestet. A Római sánc utca 28. szá­mú ház elől, a járdáról, a gaz­dálkodási és fejlesztési osztály felhívása alapján a városgaz­dálkodási vállalat elszállította a földet. A Perjéssy Sándor és a Mathiász utcák keresztező­désénél a Dunamenti Regio­nális Vízmű Vállalat által fel­bontott út helyreállítására a hatósági osztály a vállalatot felszólította. A vállalat a fel­szólításnak eleget tett: az út azóta ismét járható. Városi mozaik Orvosi ügyelet. Tahitótfalun központi orvosi ügyelet kezdte meg működését. Az ügyelet Leányfalu, Tahitótfalu, Duna- bogdány, Visegrád, Kisoroszi, Pócsmegyer és Szigetmonostor községeket látja el. Az ügye­leti szolgálat 17 órától más­nap reggel 7 óráig tart. Az ügyelet hívószáma: 27-030. Gázépítés. Gázépítő társulat alakult, amely a vezeték lefek­tetését vállalta a Lukács fivé­rek útjától a Perczel Mór ut­cán keresztül a Kovács László út egy szakaszán. A földmun­kák jó ütemben haladnak, s így rövidesen megkezdődik majd a közterületi csőszerelés. Múzeumi program. A Műve­lődési Minisztérium ötmillió forint támogatást biztosított a múzeumi program folytatásá­hoz. Az összegből még ez év­ben befejezik az Ámos Imre— Anna Margit Képtár kialakí­tását és megkezdik a Vajda Gyűjtemény elhelyezésére szol­gáló épület rekonstrukcióját. Tartós használat. A városi tanács kilenc üdülőterületi in­gatlannal rendelkezik, amelye­ket tartós használatba kíván adni. A végrehajtó bizottság döntése alapján az ingatlanok jegyzékét kifüggesztették a ta­nácsháza hirdetőtáblájára. A hirdetmény tartalmazza az egyes telkek méretét, közmű- vesítettségi fokát és árát. Rész­letes felvilágosítást az ügyfél- szolgálati iroda ad. Gazdasági munkaközösség. A városi tanács parkfenntartá­si brigádja gazdasági munka- közösséget alakított. Azóta a gmk már megkezdte működé­sét, s így sikerült az utak mel­letti zöldsávok, parkok kaszá­lását meggyorsítani. Együttműködés. Az MHSZ városi vezetősége a szentend­rei kertbarátkor segítségével befejezte a kiképzési bázis parkrendezési munkáit. Elül­tettek hatvan díszfát és száz­húsz díszcserjét. Nyitvatartási rend. A Pest megyei Idegenforgalmi Hiva­tal szentendrei szervezeti egy­ségeinek nyitvatartási ideje a következő: Dunatours kiren­deltség, hétfőtől péntekig 7.45—16 óráig. Augusztus 31-ig szombaton és vasárnap 9-től 14 óráig. A Szentendrei Nyár rendezvénysorozat ideje alatt a nyitvatartás így alakul: hét­főtől szombatig 7.45-től 18 óráig, vasárnap 8 órától 12-ig, Az iskolai tanítás befejezés sével egyre több külföldi diák keresi fel hazánkat. Ismer­kednek az új tájakkal, embe­rekkel. Képünkön NDK-ból érkezett diákok Visegrádon tervezik programjukat. PinceSiasinosítás Étterem és kőtár A városi tanács műszaki osztálya megbízta a Városépí­tési Tudományos és Tervező Intézetet, hogy a megerősí­tett pincékre készítsen hasz­nosítási tervet, amely azóta elkészült. A múlt esztendő végéig helyreállítottak kilenc pincét, de ezek túlnyomó többsége magántulajdonban van, köz­területről nehezen vagy egyál­talán nem közelíthető meg, s ezért közcélra nem hasznosít­ható. Csupán négy állami tu­lajdonban levő pince haszno­sítását javasolta a VÁTI. Az Angyal utcai és a Középhegy úti pincében a terv vendéglá­tóipari egységek létesítését ja­vasolja, míg a Vörös Hadse­reg útja 10. szám alatti pincét — az Ámos Imre—Anna Mar­git Múzeum elkészülte után — kőtár létesítésére tartja al­kalmasnak. Próbapadon a „beteg" Nem mindegy, hogy egyes vállalatok mennyi pénzt takarítanak meg az üzemanyagon. Ezt segíti elő az Óbuda Tsz által gyár­tott fogyasztásmérő próbapad, mely nyolcféle útviszonyon vizsgálja a motort és az 1—3 köbcenti túlfogyasztást is ki­mutatja. Képünkön a próbapadra állítják a következő „be­teget”. Szentendrei nyár. A szeszélyes idő­járás, a gyakran a kabát alá bújó hű­vös szél, a hol sze­merkélő, hol zá­porozó eső mintha tagadni akarná a tényt, amit viszont a presszók ven­déglők elé kitett, kivirult nap­ernyők, s a Fő té­ren összeácsolt színpad bizonyít: itt a nyár. Itt a Szentendrei Nyár, ami köztudottan, ugyancsak ese­ménydús hónap. A jövőben ezen a he­lyen is rendszere­sen felhívjuk majd olvasóink figyel­mét a Szentendrei Nyár .rendezvény- sorozatának min­den jelentős ese­ményére. Most vi­szont térjünk még vissza a régi ha­gyományokhoz. Te­hát: Férjek. Az 1970­ben készült ame­rikai filmet június 15-én, pénteken, 1 órakor vetítik a PMKK színházter­mében. A Bjursas lá­nyok. A svéd ének­és táncegyüttes műsora június 16- án, szombaton, 17 órakor kezdődik a Fő téren. Pest megyei if­júsági nap a mű­velődési központ és könyvtár előtti parkolóban, jú­nius 16-án, ugyan­csak szombaton 10—22-ig. Ama­tőr képző- és ipar­művészek vására, kulturális cikkek csereberéje. A Smog együttes koncertje. Boldogok — ka­maszmusical Visegrádon, a ki­rályi vár udvarán június 16-án, szombaton 11.30- kor. Rendező: Sza­káll Judit. Ugyan­csak ezen a napon, s ugyanitt, 10.30-as kezdéssel: Japán harci játékok. Historiás napok — Dinnyés József és csoportjának bemutatója ugyan­csak Visegrádon lesz, a királyi vár udvarán, június, 17-én, vasárnap 11.30 órai kez­dettel. lm lássátok most igazságomat cím­mel emlékkoncer­tet rendeznek Bor­nemissza Péter ha­lálának 400. év­fordulójára a Sza­badtéri Néprajzi Múzeum Felső-Ti- sza-vidék tájegy­ségében lévő mán- di református templomban. Köz­reműködik : a Bak­fark Bálint lant- trió és a Kecs­kés-együttes. Óra indul... Olimpia történeti vetélkedő a PMKK-ban, jú­nius 17-én, va­sárnap délelőtt 10 órakor. Kiállítások. Jú­lius 1-ig látható' Csóti Gábor fa- iparművész kiállí­tása a PMKK-ban/ s június 30-ig tart nyitva a Vajda’ Lajos stúdióban Szörtsey Gábor festőművész kiállí­tása. Minihusszal kényelmesen Mind a belföldi, mind a külföldi turisták három leg­kedveltebb idegenforgalmi szálláshelye a papszigeti és a leányfalui kemping, valamint a szentendrei Danubius Szál­loda. A Papszigeten, a múlt esz­tendőben 13 825 belföldi és 52 984 külföldi vendégéjszakát könyveltek el. Leányfalun 16 322 hazai és 20 972 határain­kon túli vendég szállt meg. A Hotel Danubiusban pedig 14 581 belföldi és 15 526 külföl­di talált megfelelő szállást. A szentendrei fizetővendég­szolgálat szobáit 3252 belföldi kiránduló és 3155 külföldről idelátogató turista vette igény­be. A Pest megyei Idegenforgal­mi Hivatal szentendrei kiren­deltsége tervezi, hogy besze­rez egy minibuszt, amellyel ké­nyelmesen utazva tekinthetik meg a várost az érdeklődők. Az oldalt írta: Karácsonyi István Fotó: Erdős! Ágnes <

Next

/
Thumbnails
Contents