Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-13 / 137. szám

Bármikor Gyakori beszédtéma is­merőseim körében a húsel­látás. Sokszor nem azt kap­juk. amit szeretnénk venni. — Mert sorba álltok, mint a többiek! — mondja is­merősöm, és sokatmondóan kacsint. — Nem értjük, hát megmagyarázza. — A szál­lítás előtti napon leírom egy cédulára, hogy mi a kívánságom, és odaadom valamelyik eladónak. Más­nap kényelmesen elhozom az összeállított csomagot. — Most már értjük. E bolt jelszava: Rendelkezésére állunk önnek, a pult alól — bármikor. K. I. Cs. LLOI ina A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 137. SZÁM 1984.. JÜNIUS 13., SZERDA Agráregyetem Diplomaosztás Ma tíz órakor tartják-a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem mezőgazdaságtudományi karán a diplomakiosztó ünnep­séget. A nappali tagozaton százhuszonkilencen, a levele­ző üzemszervezői tagozaton negyvenhatan vehetik át dip­lomájukat az egyetem aulájá­ban tartandó ünnepségen. Az idén huszonegy külföldi hall­gató végzett az egyetemen. Fiataloknak Kerékpártúra Remek lehetőség a pedálta- posók számára! Kerékpártúrát szervez a városi KlSZ-bizott- ság július 5—6—7—8. között, a dunántúli Fadd-Domboriba. A mintegy kétszáz kilométert három nap alatt teszik meg a vállalkozó kedvű fiatalok. Éj­szakai pihenőre kempingekbe térnek. Jelentkezhet minden KISZ-tag, aki befizeti a cse­kély, kétszáz forintos részvé­teli díjat. Kerékpárról, sátor­ról a KISZ-bizottság gondos­kodik. Hazatérés autóbusszal. Élő műszerek külföldről Kórokozóktól mentes állatok A hazai egészségügyi, illet­ve gyógyszerkutatások megle­hetősen hosszú múltra tekinte­nek vissza. Ezeken a helyeken — egyebek mellett — olyan kísérletek, kutatások is , foly­nak, amelyek nem nélkülözik a laboratóriumi állatok hasz­nálatát. A legpontosabb kis élő műszerek általában hűen adják vissza a kísérleti gyógy­szerek hatását. A szakemberek ezekből hosszabb távú követ­keztetéseket tudnak levonni, hiszen nekik ebben nagy a gyakorlatuk. Nem olcsó Az egészségügyi kutatóbázi­sok, gyógyszergyártóhelyek jó partnere idehaza a gödöllői Lati Közös Vállalat, amely kí­sérletre szánt egereket, tenge­rimalacokat, és újabban macs­kákat is tenyészt, szaporít. Ez utóbbit egy korábbi látogatá­sunkkor említette először dr. Tőz-sér Béla igazgató, akkor arról szólt, hogy várják a macskákat Hollandiából. — Megnézni most még nem lehet őket — mondja az igaz­gató —, pedig már itt vannak. Még néhány hétig elzárjuk e nem olcsó állatokat a külvilág­tól. Kézilabda Jé játékkal is vereség Daj van a fiatalok önértékelésével A GSC férfi kézilabdacsapa­ta a százszázalékos Váci Izzó otthonában játszott az utolsó előtti tavaszi fordulóban. Az ifjúságiak tudásukat tekintve nem voltak azonos súlycsoport­ban, illetve a váciaknál akadt egy olyan játékos, aki tetszés szerint lőtte a gólokat, össze­sen tizenötöt. A felnőttek tava­szi legjobb játékukkal közel álltak a nem remélt sikerhez, s hogy ez mégsem sikerült, az összpontosítás hiányának tud­ható be. Ettől függetlenül elis­merést érdemel a gárda, a for­dulatokban gazdag találkozón nyújtott teljesítményéért. Vác—GSC 24-22 (14-10) GSC: Balogh — Klement, XJrbán (6), Horváth (3), Mezei, Malizs (5), Hegyi (1). Csere: Fibecz — Szlifka (7). Az első negyedórában meg- illetődve játszott csapatunk, tartottak a nagyszerű eredmé­nyeket elérő Izzótól. Malizs még büntetőből sem dobott gólt. De a többiek is kihagyták a helyzeteiket. Szlifka becserélése jókor jött, ugyanakkor Balogh lecserélése hátrányt jelentett. A gödöl­lőiek két gólra felzárkóztak, a 25. percben azonban már ismét néggyé vált a különbség. Eny- nyi maradt a félidő végére. Huszárosán kezdtek a mieink a második játékrészben, s ennek köszönhetően 15-nél utolérték a váciakat. Négy perc múlva már egy góllal ve­zettünk, s mint utána kide­rült, ez többször már nem for­dult elő. Az odaadó, lelkes és kitűnő játék arra még elég volt, hogy húszig ne szakadja­nak le, de ekkor még mindig tíz perc volt hátra. Néhány könnyelmű labda­eladás ismét a váciakat hozta fel, ráadásul az 56. percben Malizs büntetőnél kiejtette ke­zéből a labdát! A bal oldali védőmunka gyengesége végül odavezetett, hogy az onnan kapott két utolsó gólra már csak Urbán tudott válaszolni. Maradéktalanul Balogh ka­pus dicsérhető, aki múlt heti nagyszerű formáját mutatta, továbbá Szlifka, Urbán és a lelkesedésből most is kitűnőre vizsgázott Horváth. Hegyi to­vábbra is gödörben van és Ma­lizs is sokat bizonytalankodott. Váci ifi—GSC ifi 27-15 (13-5) GSC: Jenei — Szabó (1), Bot­sai (4), Gippert (5), Bátori, Meggyes (1), Rusai (1). Csere: Molnár — Hajdú (1), Pocsai (2), Szekeres. A hazaiak 5-0-ra elhúztak, a mieinknek csak a 6. percben sikerült gólt elérni. De tovább­ra sem találták meg a váci bal kettes átlövővel szembeni el­lenszert. Egyre-másra dobta a gólokat a mezőny legjobbja. Az is szembetűnő volt, hogy a vendéglátók tudatosabban tá­madnak, keményebben, határo­zottabban védekeznek. Valamelyest változott a mieink eredményessége, ami­kor Molnár váltotta fel Jeneit, de a 35. percben mégis 13-ra nőtt az Izzó előnye. A renge­teg csere sem használt, csak annyit sikerült elérni, hogy a váciak nem növelték előnyü­ket. Csapatunkból mindössze Molnár emelhető ki, néhány jó védéséért, és Balsai nyújtott még valamivel többet az átlag­nál. Sajnos néhány fiatal több­re tartja tudását a valóságos­nál, s ez különösen egy olyan csapat ellen bosszulja meg ma­gát, mint a Váci Izzó. M. G. Kispályások llyáfi programok A galgamácsai kispályás lab­darúgó-bajnokságban hat csa­pat indult, de a tavaszi sze­zon végére csak négy maradt. Az élen az Ikladi KSK öreg­fiúk együttese végzett, veretle­nül A nyáron sem maradnak játék nélkül a tömegsport­csapatok. Barátságos mérkőzé­seket vívnak egymással, s a szomszéd települések gárdái­val. — Szóval karanténban van­nak. — Igen. Még én sem láttam őket, pedig néhány hete itt vannak. — Ilyen precízen csomagol­ták — mutat egy színes kar­tondobozt dr. Győrffy Gyula, a Lati termelési főmérnöke. — Látja, ezeken a lyukakon és a szűrőn keresztül kaptak leve­gőt a kis jószágok. Hamar ide­értek, hiszen repülőgéppel reg­geltől kora délutánig utaztak csupán. — Hány kísérleti macskát vásároltak? — Hatvankét nőstényt és tíz kandúrt. Ezek képezik az alap­ját egy későbbi nagyobb te­nyészetnek. A macskák SPF minőségűek, ami azt jelenti, hogy teljesen kórokozómente­sek. Ezt a szintet mi más ál­latoknál szintén tartjuk. A kis macskák utódait ugyanígy szándékozunk nevelni. Klinikai kísérlet — Mivel etetik az állatokat? — A szállító, a holland köz­ponti állattenyésztés, vagyis a TNO semmi kikötést nem tett. Szállítás közben nem érte ká­rosodás az állományt. Nálunk közönséges macskaeledelt, meg például tejporból készült tejet kapnak. — Ügy tudom, másfajta álla­tot is vásároltak a közelmúlt­ban. — Nyolcvan fehér tengeri­malacot Angliából. Ezeket az albínó DH fajtájú kis jószágo­kat már tenyésztésbe is von­tuk — tájékoztat dr. Győrffy Gyula. — Tengerimalacot ed­dig is tartottunk, az újabbak­ra, amelyek bőre fehér, vagy inkább halvány rózsaszínű, a klinikák bőrgyógyászati kísér­leteihez lesz szükség. A bőr­pír jól kimutatható rajtuk. Megnéztük a Lati egyik ál­latházát is. Ott Gyökér, József - né gondozó mutatta be a két­féle tengerimalac-állományt. A cifrákat, majd az albínókat a földre tett rekeszrendszerben tartják. Ahogy" belépünk hoz zájuk, megrezzennek. Ha meg­állunk mellettük, majd karun­kat megmozdítjuk, újabb fél­szeg mozgással reagálnak rá. Lucerna, táp — Különben nagyon szelíd, aranyos állat a tengerimalac — mondja Gyökér Józseíné. — Nézzék meg, itt van a Klári, milyen szelíd. Engem már ha meglátnak, megéreznek, kö­nyörögnek ' a maguk módján ennivalóért. Megtettem a télen, hogy a hó alól kapartam egy kevés zöldet nekik. Néhány gyermekláncfű levél kerül elő. A malacok gondozó­ja benyújtja á rekeszbe, s a kis Kormi — így nevezi az egyik kis fekete tengerimala­cot az asszony — közelebb jön, rágcsálni kezdi a zöldet. Pedig ott a táp az etetőben, az is­tálló sarkában viszont lucerna­széna díszeleg tartalékként. — Sok a munka velük? — Van, de én nagyon meg­szerettem őket. Tizenöt éve vagyok a Lati-nál, ha már kérdezte, elmondom: többször kaptam Kiváló dolgozó kitün­tetést. Ha el is mennék innen dolgozni, csak olyan helyre, ahol tengerimalacokkal lenne dolgom. Pedig velük csak né­hány éve vagyok. F. I. Csömör Munkaalkalom Jó munkaalkalmat kínál a helybelieknek a kerepestar- csai Szilasmenti Termelőszö­vetkezet Csömörön, az ottani műanyagüzemében. A mint­egy negyven embert foglal­koztató üzemben szinte min­denki helybéli lakos, s sok egyéb mellett arról is ismert ez a kis részlegük, hogy a Fő­városi Nyomdaipari Vállalat megrendelésére itt készülnek a hivatalokban jól ismert bé­lyegzők tartórészei: a talp és a nyél. Rendben az útpadka Sok szempontból jó a közlekedő embernek, ha rendezett, tiszta az utak padkája, környéke. A bokrok, a gaz sok helyütt a ki­látást is zavarhatják. Ezért az útfenntartók kötelessége a rendbetétel. Képünkön: Zoó Sándor, a KM Váci Közúti Igaz­gatóságának gépkezelője az Unimog—Mercedes fűnyíróval na­ponta negyven kilométeren tisztítja meg a főút mindkét oldalát. Felvételünkön: Kerepestarcsa belterületén dolgozik Hancsovszki János felvétele Oivssóínk fóruma Díjazott túrái rajzok Igen szép sikereket ért el az utóbbi időszakban a túrái Bartók Béla Művelődési Ház és az általános iskola rajz­szakköre. A Hazánk mezőgaz­dasága diákszemmel elnevezé­sű országos pályázaton a he­tedikes Seres Melinda rajza díjazott lett. A Mezőgazdasá­gi Múzeumban rendezett ki­állításon még másik négy tú­rái gyermekrajz is látható. Nem érdektelen: a legjobba­kat kétezer pályamű közül választották ki. A Nemzetközi Vöröskereszt is hirdetett gyermakrajz-pá- lyázatot. Ennek első, megyei lépcsőjén is eredményesen szerepeltek a szakkörösök. Második díjat kapott a máso­dik osztályos Varjú Lívia, a hatodikos Szabó Krisztina és Erdélyi Andrea. A hetedikes Tóth Zsuzsanna harmadik he­lyezést ért el. Varjú Lívia munkájából jövőre vöröske­resztes kártyanaptár lesz! A díjazott rajzok továbbjutottak az országos kiállításra. A szakkör a Képek a béké­ről elnevezésű versenyen el­nyerte a túrái Galgavidéke Áfész ötezer forintos kollek­tív nagydíját. Ez a pályázat is nemzetközi szintű. A me­gyei megméretésen egy első, több második és harmadik he­lyet szereztek a túrái gyere­kek. A székesfehérvári orszá­gos- kiállításra jutottak közül a hetedikes Lukács Edina második, az ötödikes Horváth Emőke,és a másodikos Varjú Lívia harmadik helyezést ér­tek el. Lukács Edina és Var­ul Lívia rajzait Londonban is láthatják a nemzetközi ki­állítás nézői. Oda már 11 ezer alkotás közül válogattak. Nemzetközi sikert ért el Pintér■ Attila nyolcadikos is, rajza a távközlési világév al­kalmából meghirdetett ver­seny genfi kiállításán a 18. helyezést érte el. A legjobb képeket más országokban is bemutatják. Köztük van a negyedikes Békési Gábor al­kotása is. Erre a pályázatra csaknem százezer rajz érke­zett. A végére is marad megle­petés: a világ legjelentősebb gyermekrajzversenyén, az in­diai Shankar pályázaton a hatodikos Erdélyi Andrea ezüstérmet nyert. A- díjat a napokban vette át az Országos Pedagógiai Intézetben. Pataki Tibor szakkörvezető i nap prciromja Iklad, általános iskola: Sulimozi kisdobosoknak, Í7 órakor. Doroony, művelődési ház: Fotóklub, 15 órakor. kwámzár Autóvásárt tartanak Aszó­don, a Kondoros téren június 17-én, vasárnap. Mozimé; Kelly hősei. Kétrészes, szí-1 nes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. 4 és 7 órakor. A falusiak betege Szép és fárasztó'szokások rokonok, barátok a kórházi betegágynál is ki akarnak ten­ni magukért. Mentségül talán az hozható fel, hogy a legtöbb betegnek nem ízlik a kórházi koszt, azt túlságosan vizesnek tartják. A falusi konyhákban még ma is sokkal zsírosabban, fűszeresebben főznek, ezért ér­zik ehetetlennek a kórház kosztját. Italt pedig azért hoz­nak, mert általánosan elterjedt hiedelem, hogy a szeszes ital egészséges és mindenfajta be­tegségre jó. Levelezőlapok A hagyományokat őrző szo­kások, az ősi közösségek összetartozásának megnyilvá­nulásai mellett találkoznak a kórházi szobákban az új tech­nikával is, amely közül talán a legzavaróbb a televízió, amely fényével, hangjával zavarja a pihenésre vágyók nyugalmát. Sokan rádiójuk hangerejével nem törődnek, s az abból áradó hangos beszéd­del, zenével törik meg a kór­ház gyógyító csendjét. Sokkal nagyobb elismerést vívott ki a levelezőlapokat küldők szektája. Füreden olyan beteggel is megismer­kedtem, aki a három hétig tar­tó kezelés ideje alatt száz le­velezőlapot is küldött. — Min­den ismerősömet megtisztelem egy képeslappal — mondta büszkén teljesítményére. Fercsik Mihály ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap» zal, hogy a tömeges látogatás fárasztja a beteget. Számomra úgy tűnik, hogy napjainkra újfajta népszokássá alakult ki a kórházi látoga­tás. Olyan szokássá, amiben il­lik részt venni. Az elmúlt télen a balaton­füredi szívkórház betege vol­tam. Szobatársam nyíradonyi lakos volt. A nagy távolság miatt arra gondoltam, a va­sárnapi látogatási időt egye­dül tölti. Már azon töpreng­tem, hogyan gondoskodjak a hiány kitöltéséről, amikor két autóval megérkeztek látogatói, pedig a rádió már a hajnali híradásaiban ismételgette: szo­katlan erejű hóvihar tombol a Dunántúlon. Hóviharban is A nyíradonyiak ezzel mit sem törődtek, három egymást követő vasárnapon benépesí­tették a kétágyas betegszobát. Nem sajnáltak fáradságot, benzinköltséget. A látogatásokra jellemző a trakta A látogatók sok enni- és innivalót hoznak a beteg­nek. Ügyeletes orvosokkal, ápo­lókkal többször beszélgettem a látottakról, s a véleményünk megegyezett: a családtagok, Ha tiltják is az orvosok, azért naponta azt az egy-két deci bort igya meg, mert a jó borban benne van mindenféle vitamin, meghúzódik abban a napfény gyógyító ereje is. Távolabbi rokonok Az ilyen aprónak tűnő jelek a falvakban élők közösségi magatartásának melengető ér­zését sugározzák, ami nemcsak a hozzátartozónak, de a beteg­nek is jólesik. Mondhatná valaki, hogy ezek csak külsődleges jelek, ám ennek a megállapításnak ellentmond a kórházi látoga­tások napja. A falusi betegeket a közeli városi kórházakban nemcsak a közvetlen hozzátar­tozók, de a távolabbi rokonság tagjai, sőt a szomszédok, és a betegek jóemberei, barátai, egykori iskolatársai is meglá­togatják. Üj vonás, hogy a falvakban mára kialakult közösségek, mint a nyugdíjasklub, vagy valamilyen öntevékeny művé­szeti csoport tagjai is elküldik a kórházba képviselőiket. És mivel a vonat vagy az autó­busz igazodik a látogatási idő­höz, sokszor előfordul, hogy a kel leiénél többen ülik körül a beteg ágyát, nem törődve az­Az elmúlt napokban volt al­kalmam megfigyelni és tapasz­talni, hogy a kórházi betegek látogatása még mindig tartal­maz úgynevezett hagyományos elemeket, olyan pozitív, elis­merésre méltó vonásokat, hogy a falun élők baj esetén köte­lezőnek érzik egymás segíté­sét. * Ne siessen Amikor a mentő megáll. a ház előtt, nemcsak a rokonok meg a közvetlen szomszédok, de a távolabbiak is összefut­nak, egy-két jó szóval, simoga­tó tekintettel búcsúznak a hordágyon fekvő betegtől, s biztatják: hamarosan haza­jössz. Meglátod, az orvosok segítségével elmúlik minden baj. A beteg állapota iránti ér­deklődéssel is találkozunk. Nem tud úgy végigmenni a fa­lun, akinek hozzátartozója a kórházban van, hogy úton-út- félen meg ne kérdezzék: hogy van a beteg? Javul-e az álla­pota? Kíván-e már valamit enni, inni? Hangzanak a taná­csok: ne siessen haza. Csak akkor jöjjön, ha az orvosok engedik. Aki meggyógyult, azt úgysem tartják ott, mert kell a hely az újaknak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents