Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-13 / 137. szám

1984., JÜNIUS 13., SZERDA 3 Együttes vitaülés Polítiltofudomány Kedden az MSZMP KB Po­litikai Főiskoláján együttes vitaülést tartott a Magyar Politikatudományi Társaság pblitikai szociológia, illetve politikai rendszer, állam és politikai intézmények szakosz­tálya. Az eszmecserén Bihari Mihály, a politikatudomány kandidátusa A politikai rend­szer innovációs képessége címmel tartott előadást. A re­ferátumhoz több felszólaló kapcsolódott. Andics Jenő, a Politikai Főiskola tanszékve­zető tanára Megújulási kény­szer és érdekviszonyok a gaz­daságirányításban; Badacso­nyi György, a Politikai Fő­iskola tanára A párt és a poli­tikai rendszer innovációja, Szoboszlai György, az MSZMP KB Társadalomtudományi In­tézetének tudományos munka­társa Alternatívák az állami­ság továbbfejlesztésében cím­mel tartott előadást. Műtárgy az esztergapadon Bármilyen furcsán hangzik, valóban így hívják: zsilipműtárgy. A pilisi Aranykalász Tsz lakatos- és gépszerelőüzemében a Ganz-MÄVAG megrendelésére készülnek szivattyútelephez al­katrészek és zsiliptáblák. Képünkön: Fehér József egy nagy pontosságot igénylő zsilipműtárgyat esztergál. Trencsényi Zoltán felvétele Parlamenti bizottságok tárgyalták A gazdálkodás és a jog eszközei A megyei népfreateSnokség ülése ___ ke reslet, kínálat, kereskedők leveset számít, mit vásárolna az építkező Kedden ülést tartott az or­szággyűlés ipari bizottsága. A testület, amelyen Gorjanc Ig­nác elnökölt, megvitatta az ipar 1983. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló tájékoz­tatót. A tanácskozáson részt vett Cservenka Ferencné (Pest m. 4. vk.), áz országgyű­lés alelnöke is. A bizottság elé terjesztett írásos jelentés egyebek között megállapította: az ipar összes­ségében a gazdaságpolitikai követelményeknek megfelelő irányban fejlődött. A gazdálko­dást azonban számos tényező nehezítette, amit a vállalatok nagyobb része rugalmasabb és hatékonyabb intézkedésekkel áthidalt. A múlt év első hó­napjaiban a fejlődés mértéke nem érte el a tervezett szintet, amit a következő hónapok gyorsabb fejlődésével sem si­került minden iparágban tel­jes egészében ellensúlyozni. A jelentéshez Juhász Ádám ipari államtitkár . fűzött ázó­beli kiegészítést. Elmondta, hogy a világpiaci helyzet ked­vezőtlen alakulása mellett a vállalati gazdálkodás gyenge­ségei, elsősorban a kooperá­ciós szállítások ütemtelensége kedvezőtlenül hatott és hat ma is az ipar fejlődésére. Ta­valy nőtt a veszteséges válla­latok száma, köztük olyan nagyvállalatok is megtalálha­tók, mint a Dunai Vasmű, a Lenin Kohászati Művek, a Ganz-MÁV AG, az Irodagép- ipari és Finommechanikai Vállalat, a Péti Nitrogén Mű­vek stb. Több vállalatnál sza­nálási eljárást kezdeményez­tek. A vitában Tollár József Za­la megyei képviselő szóvá tette a szerződéses fegyelem általánosan tapasztalható la­zaságát, szerinte egyes mono­polhelyzetben levő alkatrész- és részegységszállító vállala­tok szinte elfogadhatatlan fel­tételeket diktálnak a készárut termelőknek, ami gyakran fe­szültségeket okoz. Gajdos Fe­renc (Budapest) kifogásolta, hogy egyes nagy értékű beren­dezések hónapok óta állnak pótalkatrész-hiány miatt. Her- czeg Károly (Borsod megye) is arra hívta fel a figyelmet, hogy a műszaki fejlesztésre sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani. A képviselő kifogá­solta, hogy több vállalatnál munkaellátási gondok tapasz­talhatók, és egyes elkerülhe­tetlen átszervezések túlontúl elhúzódnak. A vitában felszólalt még Kangyalka Antal (Csongrád megye), Juhász Mihály (Bu­dapest) és Novák János (Bu­dapest) képviselő. Az 1983. évi állami költség- vetés végrehajtásáról szóló és a parlament következő ülés­szaka elé kerülő törvényjavas­latnak az igazságügyi terület­re és a tanácsi munkára vo­natkozó fejezeteivel foglalko­zott kedden, a Parlamentben tartott ülésén az országgyűlés jogi. igazgatási és igazságügyi bizottsága. Az Igazságügyi Mi­nisztérium, a. Népköztársaság Ügyészsége és a Legfelsőbb Bíróság, illetve a Pénzügymi­nisztérium, írásos munkaanya­gaihoz a tanácskozáson dr. Kun László igazságügyminisz- ter-helyettes és dr. Kállai La­jos pénzügyminiszter-helyettes fűzött szóbeli kiegészítést. Az igazságügyi tárca külön­böző kiadásaira tavaly ren­delkezésre állt több mint 1 milliárd 800 millió forint le­hetővé tette zavartalan műkö­dését, jogalkalmazási felada­tok teljesítését — mondotta dr. Kun László. Változatlan köve-, telmény volt a szocialista tör­vényesség és a jogpolitikai irányelvek érvényesítése, az ítélkezésben az úgynevezett időszerűség — a mihamarabbi ügyintézés — biztosítása. A kötelmi, a tulajdoni jogvi­szonyból eredő ügyek elbírá­lásában erősödött az a törek­vés, hogy a jog eszközeivel is nyújtsanak segítséget az ál­lampolgári fegyelem javításá­hoz, a vállalt kötelezettségek megfelelő teljesítéséhez, az ügyleti kapcsolatok tisztaságá­hoz, a harácsoló, az élősdi magatartás visszaszorításához. A gazdálkodó szervezetek szerződési fegyelme kiemelke­dő jelentőségűvé vált, aminek a jogalkalmazásban is meg kell mutatkoznia. A tanácsi munka fő jellem­zőjeként azt említette meg a pénzügyminiszter-helyettes, hogy tavaly a tanácsok gaz­dálkodását — a középtávú pénzügyi terv céljai mellett — a társadalmi közös fogyasztás mérsékeltebb növekedési lehe­tősége határozta meg. A vitában dr. Antalffy György (Lsongrád megye) a leuzigazgatas továbDíejieszte- seneit Keraéskórenei. eienged- netetien igényként említette meg az igazgatási munka, ben­ne a tanácsi tevezenyseg stabilitását es folyamatossagat. Dr. Ladányi József (Borsod- Abaúj-Eempieri m.) a gazdasá­gi pereket illetően megfonto­lásra ajánlotta: nem keuiene-e a Legfelsőbb Bíróság bizonyos hatásköreit alsóbb szintre tele­píteni, hogy a legmagasabb Dírói fórumnak töbo ideje es energiája maradjon az ítélke­zés elvi irányítására. Dr. Nezvál Ferenc (Budapest) a bírói munkával járó nagy fe­lelősséget hangsúlyozta, sür­getve egyben a bírói kar lét­számgondjainak hathatós meg­oldását. Dr. Rőder Edit (Bu­dapest) egyebek között a bí­rák anyagi helyzetének javí­tását szorgalmazta. Barta László (Szolnok m.) a tanácsi munkával kapcsolatos . egyik- követelményként említette a nehezebb körülményekhez való alkalmazkodásképességet, s egyben a döntésekért való nagyobb felelősséget. Győré Sándor (Pest m.) az alaptala­nul pereskedők ellen szólt, ja­vasolva, hogy az ilyen eljárá­soknak legyenek az eddiginél súlyosabb anyagi következmé­nyei. S. Hegedűs László (Pest m.) kritika tárgyává tette az építőipar olyan magatartását, hogy. különféle hivatkozások­kal igencsak emelik az új la­kások árát, ráadásul menet közben, tovább súlyosbítva így a lakásra várók egyébként is meglevő anyagi gondjait. Dr. Mátay Pál (Fejér m.) a köz- biztonság kapcsán — amelyet társadalmunk egyik legna­gyobb vívmányának nevezett — társadalmi összefogásra szólított fel. Mezei László (Bu­dapest) mind az igazságügyi, mind a tanácsi területen olyan szemléletet szorgalmazott, hogy ne csak a költségvetés­re kacsingassanak, hanem maguk is gazdálkodó fejjel gondólkodjanak. Szokola Ká- rolyné dr. (Somogy m.) óvott attól, hogy a jogalkotók min­den jogszabályt tökéletesnek tekintsenek. Országosan Pest megyében kerül tető alá a legtöbb ma­gánerőből épített új otthon, döntő részben családi ház. Ez is, valamint a falugyűlések, a lakossági fórumok tapasztala­tai úgyszintén arra serkentet­ték a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának elnöksé­gét, hogy tekintse át az építő­anyag-kereskedelem egy sajá­tos terepét, a magánszektor te­vékenységét, valamint a gaz­dasági munkaközösségek sze­repét az építőipari szolgáltatá­sokban. Jogos érzékenység Sokféle ellentmondásos rész­elem játszik közre a mai, nem mindenben megnyugtató hely­zet kialakulásában és fennma­radásában — állapította meg a testület tegnapi ülésén. A megyében tavaly nemcsak az előző évhez, hanem a terve­zetthez képest is jelentősen megnőtt az építőanyagok el­adása, a lakosság húsz száza­lékkal vásárolt többet, mint 1982-ben. Az ugrásszerűen bő­vülő kereslettel — főként a gyártási lehetőségek szűkössé­ge miatt — nem tudott lépést tartani a kínálat, sem a meny- nyiséget, sem a választékot nézve. Főként a falazóanyagok, az ajtók, ablakok, a tetőfedő anyagok, a vasbeton födémele­mek és némely fűrészáruk is­métlődő hiánya okozott sok gondot az építkezőknek. Ami akkor is igaz, ha — hangzott el a vitában — az állami, a szövetkezeti építőanyag-keres­kedelmet egyre inkább jól ki­egészítik a magánkereskedők.. Jelenleg 127 tevékenykedik, évi forgalmuk 400 millió fo­rint értékű. Szerepüket még érzékletesebbé teszi az a tény, amelyet a felszólalók, egyike Ti a 9 nyomatékosan húzott alá, ne­vezetesen, hogy a megye hoz­závetőleg ötven településén ki­zárólag a kiskereskedő kínál építőanyagot. Érthető, ha az áruhiány miatt a vásárlók érzékenyen reagálnak mindarra, amit az árképzésnél, a fuvarozásnál ta­pasztaltak, azaz olyasmit is a magánkereskedőkön kérnek számon, ami néni rajtuk mú­lik elsősorban. A kiskereske­dők megyei szervezete építő­anyag szakmai bizottságot ho­zott létre, s ez megpróbál a hiányon oly módon enyhíteni, hogy a kiskereskedők számára a gyártóműveknél beszerzési lehetőséget teremt, természete­sen megszabott kontingensek alapján. E mennyiségek szeré­nyek, ráadásul költségnövelő tényező az is, kinek kinek hon- nőt kell elszállítania a kapott árut, azaz — fogalmazódott meg a vitában — a feszültségeknek, a fel-felbukkanó visszaélések­nek, az árak olykor nehezen nyomon követhető alakulásá­nak a kellő kínálat vethet csak véget. Különösen igaz ez ak­kor, amikor fenntartási, fel­újítási munka anyagszükségle­tét kellene kielégíteni, mert itt viszonylag kis tételekről, de sokféle áruról van szó. Hiú remény veit Nem maradt rejtve az el­nökség ülésén az sem, hogy a kereskedők egy része ellen joggal emelnek kifogást a vá­sárlók — mert némelyek a szabadáras termékeknél olykor százszázalékos haszonkulcs­osai dolgoznak, mondván, a hatósági áron forgalmazott cikkek 6—6,5 százalékos ha­szonkulcsa a kiadásokat sem fedezi, nemhogy jövedelme lenne —, ám a jó törekvése­A Pest megyei Kéménysep­rő Vállalat január óta Pest megyei Kéményseprő, Cserép- kályhaépítö és Tüzeléstechni­kai Vállalat néven működik. Korábbi címéből és feladat­köréből kikerült a gázszerelő, visszatért a cserépkályha- építő s újként lépett be a tü­zeléstechnikai szolgáltatás. Megéri Hol vannak már azok az önfeledt hetvenes évek, ami­kor úgy hittük, végképp leál­dozóban van a jó öreg szenes- kazánok, -kályhák kora. Ami­kor a gyárak, vállalatok, de magánosok is egyre-másra ál­lították be olajat vagy gázt fogyasztó készülékeiket. Az idő kerekét visszaforgatni nem lehetett; a korszerű, automatikus tüzelőberendezé­sek — alkalmasint indokolat­lanul is — egyre szaporodtak az olajár-emelkedés , ellenére is. A feladat már most nem lehetett más, mint optimális hatásfokkal üzemeltetni a szóban forgó berendezéseket Ennek a szolgálatába szegő­dött a Pest megyei Kémény­seprő Vállalat, amikor meg­alakította tüzeléstechnikai osztályát. Elengedhetetlenné vált a tüzelőberendezések rendszeres vizsgálata, ellenőr­zése. Hiszen fűtőanyagot meg­takarítani csak megfelelően karbantartott készülékkel le­het. Tevékenységük fejlesztését, a műszaki-technikai színvonal emelését a népgazdaság ener­giaracionalizálási és takaré­kossági törekvései is ösztönöz­ték. Tüzeléstechnikai szolgál­tatásaik körét tehát a hagyo­mányos ellenőrzések mellett új eljárásokkal bővítették; korszerű mérőműszerekkel és égéstermék-elemzéssel hű ké­pet adnak a berendezések ha­tásfokáról, veszteségforrásai­ról. A megállapításokon túl észrevételeiket és javaslatai­kat is közük, elősegítve a gaz­daságos üzemvitelt. Mindez persze pénzbe kerül, ám a jó tanácsok nyomán megtakarít­ható tüzelőanyag, illetve ener­giaköltség ára többszöröse a vizsgálati díjnak. Újdonság Az olaj- és gáztüzelésű be­rendezések automatizáltságuk­nál és műszerezettségüknél fogva jobb hatásfokkal mű­ködnek, mint szenes elődjeik. Kisebb a kazánok falán a le­rakódás is. Tágabb teljesít­ményhatáraik következtében azonban már csekélyebb ha­tásfokveszteség is jelentős többletköltséget, energiapazar­lást okozhat. Ezt előzi meg az úgynevezett „füstgázoldali” vegyszeres tisztítás, amely a vállalat egyik újdonsága. E technológia lényege, hogy a káros lerakódás eltávolítását olyan vegyszerrel oldja meg, amely nagy nyomáson a tisz­títandó felületre jutva első­sorban kémiai úton hat, a fé­meket, öntvényeket, samottot és azbesztet nem támadja meg. Ezenkívül az utolsó „mo­sás” filmréteget képez, amely­nek korróziógátló hatása van, miközben a koromlerakódás mértékét csökkenti. S ez nem csekélység, ha meggondoljuk: 1 milliméteres koromréteg hőszigetelő képessége 10—20 milliméteres samottéval egyenlő... A cserépkályha-építést jó egy esztendeje újították fel a Pest megyeiek. A színes külsejük­kel is jóleső meleget sugárzó kályhák ma másodvirágzásu­kat élik. Jól érzékelték ezt az igényt a vállalatnál, s van is megrendelésük bőven. Praktikusak Az idén cserépkályha-árbe- vételük jelentős része — mint Kovács Miklóstól, a tüzelés- technikai osztály helyettes ve­zetőjétől megtudom —, hor­dozható szerépkályhákra ala­pozódik. Ezeket ceglédi kiren­deltségük gyártja. Rendkívül praktikusak, de valljuk meg, korántsem olyan szépek, mint az egyedi darabok, melyek el­terjedését nem csupán a mun­kaigényes, nem ritkán művé­szi kivitelű csempék hiánya akadályozza, de az építőmes­terek fogyatkozó száma is. Amikor meghúzták a lélek­harangot a cserépkályhák fö­lött és a különleges formájú, dombormintájú, iparművészeti értékű kályhákat emeletma­gasságról dobálták le, hogy biztosan összetörjenek, sok ré­gi szakember fordított hátat ennek a nehéz, de szép szak­mának. Most viszont, hogy sok otthonba visszaköltöznek a testet-lelket melengető cserépkályhák, talán a fiata­lok közül is többen választják mesterségül a kályhaépítést... Szigetin Teréz két szintén összegezte a testü­let. Azt például, hogy a kisipa­rosok, valamint a kiskereske­dők megyei szervezete keresi a módját a kisebb települése­ken megvalósítható együttmű­ködésnek, amikor az anyagtól kezdve a kivitelezésig, minden gondot levennének a vállalko­zók az építtető válláról. A formák ilyen gazdagításá­ra azért is nagy szükség len­ne, mert szemben az előzetes várakozásokkal, a megyében az építési szolgáltatásokat tel­jesítő gazdasági munkaközös­ségek nem a lakossági igények kielégítését tartják fő céljuk­nak. A javítási, felújítási fel­adatoknál ugyanis tetemes volt s ma is az, a kapacitáshiány, azaz jogosnak látszott a re­mény, majd a gazdasági mun­kaközösségek enyhítenek a helyzeten. Napjainkban — ér­dekes módon a pontos számot, kellő jogi rendezés híján, se­hol sem tudják —, a megyé­ben harminc, harmincöt építé­si tevékenységre vállalkozó gazdasági munkaközösség ta­lálható, erejük javát vállalati, szövetkezeti megrendelések tel­jesítése köti le. A népfront szervezte lakossági fórumokon is elhangzott gyakori panasz: e munkaközösségek szinte nyűgnek tekintik a megbízást, igyekeznek kibújni elvállalása alól. A magyarázat: a közületi megrendelések nagy összegűek, s vélhető, a számla kiállítása­kor sem fog vékonyan a ceru­za ... A tapasztalatok szerint a szak- és szerelőipari mun­kákra szerveződött gazdasági munkaközösségek minden te­kintetben színvonalasabban dolgoznak, mint a hagyomá­nyos építőipariak, zavaróikat itt elsősorban a szerelvények, szakipari áruk beszerzésének nehézkessége, a folyamatos, el­látás akadozása okoz. Kellő ellenőrzést A testület, a kétségtelen ha­ladást rögzítve, szükségesnek tartja, hogy a népfrontmozga­lom a maga eszközeivel to­vábbra is gyűjtse, értékelje, to­vábbítsa a lakossági tapaszta­latokat és véleményeket, mind az anyagellátásról, mind a gazdasági munkaközösségekrőL Elengedhetetlen, hogy a kellő jogi háttér megteremtése után rendeződjék a gmk-k szak­mai, anyagi ellenőrzése, első­ként nyilvántartása, hiszen ma még a megyei tanács szakigaz­gatása előtt sincs megbízható kép erről a területről. A me­gyei népfrontelnökség, a lakos­sági fórumokon gyűjtött véle­mények alapján fontosnak tartja, hogy az illetékes szer­vek elemezzék, mi módon le­hetne növelni a gadasági mun­kaközösségek hajlandóságát a lakossági megbízások teljesíté­sére, mert a mai munkaválla­lási arányok semmi esetre sem felelnek meg az eredendően meghatározott céloknak. M. O. Változá idők és pántok Modern bútorokra — modern ajtópántok. Ennek a jelszónak a jegyében készül minden asszony gépén naponta két és fél ezer ajtópánt az írószergyár alsónémedi telepén. Az itt gyártott ap­ró alkatrészekből még exportra is jut Xrencsényi Zoltán felvétele Karának, kélfkék mesterei K©¥i5säsj energiává töblr meg

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents