Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-09 / 134. szám
jegyzet Kő'rhe-körbe Mibe kerül egy póniló eltartása? Gondolom, nem kevésbe, de annál bizonyára kevesebbe, mint amennyi hasznot hoz, ha egy szobányi bekerített te- recskén ötször körbe vezetjük a hátán ülő gyerekkel, 10 forint ellenében. Ezt akár ezerszer is meg lehet ismételni egy nap alatt, mint ahogy azt láthattuk is a váci búcsúban. Üzleti fogás, jó ötlet, a kigondolója megérdemli a hasznát — mondhatnánk erre is, mint annyi más példára, amit mostanában láthatunk, amint a köny- nyű kereset lehetőséget fürkészik sokan, többen, mint szabadna. A leszázalékolt, vagy kiskeresetű nyugdíjastól, mozgássérült embertől nem sajnáló, a könnyen szerezhető jövedelmet, de ha egészséges emberek foglalják így el magukat, s jobban járnak, mintha valóságos anyagi értéket hoznának létre, aggódom. Nemcsak engem, másokat is idegesít, hogy az áru puszta közvetítésével egyesek többet keresnek, mint az, aki termeli A fővárosi nagyüzemben dolgozó öntőmester hajnali négykor kel, hogy S-kor Pesten munkába állhasson, s a főjavításra hozott turbinát szállító vidéki ember megkéri, mutassa meg már, hogy öntik á vasat, s csak úgy mellesleg kérdezi: — mennyit keres a mester? Aztán kéri, hogy ne vicceljen, s közli, hogy a szövetkezetben soha sincs a pénz havi tízezer alatt. A vállalati főmérnök az alvállalkozó gazdasági társulás csempézőit szidja, akik harmadosztályú minőséget produkáltak, de busásan fizetik őket. Ezért tűnnek el az építőiparból a burkoló szakmunkások. Ez azonban még mindig 0 fizikai munka területe, munkával, nem pénzzel, nem játékautomatával jutnak magas,, ,jövedelemhez áz emberek, s miután hiányszakmákat képviselnek, a kereslet-kínálat törvénye most neki kedvez. Szolgáltatási gondjaink ismeretesek. Tudjuk, hogy a kisipar, a kisvállalkozások ösztönzése arra való. hogy a fehér foltok eltűnjenek. Adminisztrációs terhek, állami többletkiadások nélkül is jusson hozzá a lakosság olyan szolgáltatásokhoz, melyek mindennaposnak mondhatók. Villanyszerelő javítsa meg az elromlott kapcsolókat, s ne a póznán dolgozó állalmi szerelőt kelljen elcsábítani mellékesért pár órára, aki gyakran állami anyaggal is dolgozik, megkönnyítve a beszerzési gondokat. A pénzéért az idős, vagy beteg ember is kapjon segítséget, ha otthon nehéz tárgyakat kell mozgatnia, a vidéken élő háziasszony a faluban is rendbe tudja hozatni a haját, ha csinos akar lenni, mert ez a szolgáltatás is sok helyen hiányzik. Oe kinek hiányzik az. hogy, mondjuk, a deákvári kiskocsma és a nemrég megnyílt Gyöngy presszó közelében még egy harmadikat is nyissanak, ráadásul nem túl messze a kórháztól? Erről is hallhattunk vitát, mely a körül forgott, hogy kell-e, mu- szály-e minden kérelmet teljesíteni, vagy az engedélyek kiadását határozzák meg inkább a szükségletek alapos ismeretében kialakított, várospolitikai szempontok? Inkább ez utóbbira lehetne igent mondani, a szükséges szolgáltatások Vállalását ösztönözi. Azon túl pedig úgy vélem., már a gyerekkortól kezdve azt kellene az emberek tudatába vésni, hogy minden pénzszerzési módnál fontosabb, erkölcsösebb a valódi szükségletek kielégítéséért végzett munka. Mindig az anyagi javak termelése az első, s aki ezért dolgozik, másoknál többre kell vinnie. Kovács T. István / Új áruház Sződügptén Megkezdték a sződlígeti 220 négyzetméteres ABC-áruház építését, a vasútállomás mellett. Az alapozás megtörtént, a váci Magasépítő Vállalat szakemberei hozzáláttak az épület falazásához. Hancsovszki János felvétele Tartalmas akcióprogram Kommunális nap Tavaly — országos kezdeményezésként elsőként —, a Váci Kommunális és Költség- vetési Üzem a Törökmezőn lévő üzemi szabadidő-központ- ban kommunista napot rendezett. Ott voltak a parkok gondozói, a belső útvonalak fenntartói, a köztisztaság dolgozói. Részt vettek a sikeres találkozón a családtagok, az üzem nyugdíjasai. Idén nagyobb hangsúlyt kapott a kezdeményezés. Pest megyei kommunális nap címmel ad helyet június D-én, szombaton ismét Törökmező a rendezvénynek. • Délelőtt 10 órakor Brandt János üzemvezető mond megnyitó beszédet, majd Somoskői Gáborné, a HVDSZ központi vezetőségének a titkára köszönti a megjelenteket. Kitüntetéseket, jutalmakat adnak át, ezt követi az egész napos kulturális és sportrendezvények sora. ★ A Váci Kommunális és Költségvetési Üzem KlSZ-alap- -szervezete idei akcióprogramjában vállalta, hogy segíti a kommunális nap rendezését. Ez kezdődött már az első negyedévben, amikor a török- mezei szabadidő-központban a fiatalok közel 200 óra társadalmi munkát végeztek. A tavalyi jó munka elismeréseként a KISZ-alapszervezet elnyerte a KISZ Központi Bizottság dicsérő oklevelét. Idén az alapszervezet vezetősége és a tagság az 1983-ban elért jó eredményt szeretné megismételni, és — az adott lehetőségekkel élve —bizonyos mértékben fokozni. Részt kérnek az üzemi anyag- és energiatakarékossági mozgalomból, ök vállalták továbbra is a díszkivilágítás biztosítását a városban a nemzeti ünnepek, a munkás- mozgalmi évfordulók előestéjén. Az üzem súlyponti feladata a csörögi szeméttelep szociális létesítményeinek határidős munkái, valamint az új-, telepi beruházás. Ebben szeretne segíteni a KlSZ-szerve- zet 530 óra társadalmi munkával. Szívükön viselik a város tisztán tartását. Ennek érdekében felvilágosító és propagandamunkát fejtenek ki. Az 1984-es akcióévben felhívásai fordulnak a város többi KISZ- fi.ataljai felé, hogy személyes példamutatásukkal, önzetlen munkával tegyék még tisztábbá, szebbé a Dunakanyar ipari varosát. Szorgalmazzák a fiatalok beiskolázását középiskolákba, egyetemre, szakosítóra. A KÍSZ-tagok élenjárnak a brigádmozgalomban, többen szakszervezeti bizalmiak, ifjúsági és sportfelelősök. Egy tagtársuk a HVDSZ ifjúsági osztályának a munkatársa, másik a Pest megyei KISZ-bi- zottság tömegpropaganda-osz- tályán tevékenykedik. A jó munkáért elismerés is jár. Az alapszervezetben tevékenykedő Barazutti Sándorné — a sokéves politikai és gazdasági munkádért —, dicsérő oklevelet kapott a városi KISZ-bizottságtól. Az 1984. évi forradalmi ifjúsági napok, illetve a fegyveres erők napja alkalmából Csatári Endrét — az alapszervezet propagandistáját — aranyjelvényes kitüntetésben részesítették. P. R. A szavak szürkéitek bizonyulnak A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 134. SZÄM 1984. JÚNIUS 9., SZOMBAT TüM? termést hoz, biSeí a málna Vélemények a fekete szederré! A Börzsöny vidékének egyik legősibb termelvénye a bogyós gyümölcs. Vadon élő fajtáival ma is gyakran találkoznak a kirándulók. A tájegység elsőszámú kultúrnövényévé a múlt század nagy szőlőpusztító filoxérajárványa után lett. Közülük elsősorban a málnát hamar megszerették a gazdák. Nagyobb hasznot hozott, mint a szőlő és a haszon nem folyt le a torkukon. A bogyósok egyaránt kelendőek idehaza és külföldön. Eredeti formájában gyümölcsként, vagy szörppé feldolgozva. Éppen ezért népgazdasági érdek is, hogy több bogyós teremjen. Annak ellenére, hogy korábban állandóan csökkent a termőterület, napjainkban mégis több terem az ízletes szemekből. Ennek a magyarázata az, hogy elterjedtek a nagyobb hozamot adó fajták, -a szövetkezetek egyre eredményesebben alkalmazzák a modern agrotechnikát és a kemizálást. A málna mellett pedig újabb bogyós gyümölcsök jelentek meg. Ezek közül talán a legnagyobb jövője a tüskenélküli fekete szedernek van. Fajfenntartás Virágok arca, poézisa T/an-e gazdagabb, szebb lát- ' vány, mint a természet élő könyve, melynek sokarcú varázsára mindig rácsodálkozik az ember? Sugároz valami megfoghatatlant, amely érzésre, képzeletre hatva feledhetetlen képpé, emlékké formálódik, hangulatot teremt. Növényvilága költészetét Urába, zenébe, festménybe foglalták 'már, s ez a költészet időtálló, elpusztíthatatlan, mert alkotórésze létünk miliőjének. Széppé teszi életünket, s mi széppé és vonzóvá tesszük azáltal, hogy óvjuk, védjük, vigyázunk rendezett értékeire, kincseire, megihletett apró csodáira. Ember és természet. A nyugodt, harmonikus emberi élet egyik feltétele éppen a virágok, a növények jelenléte körülöttünk. Mennyi különös varázs a természet élő oltárán? A virágok színorgiája, a formák kibeszélhetetlensége, s mind-mind a maga egyéni jellegzetességével, csak rá jellemző tulajdonságaival. ' Nagy alkotó a természet! S naqy alkotó maga az ember, aki szbbbnél szebb, érdekesebbnél érdekesebb látványt és ötletgazdag kompozíciókat képes megalkotni a virágok sokféleségéből. Vannak dolgok, melyeknek kimondására a szavak szürkének bizonyulnak. Ilyen volt a? a virágkiállítás a Madách Imre Művelődési Központban, amely a természet- és környezetvédelmi napok rendezvénysorozat részét alkotta Nem véletlen, hogy a kiállítás öt napja alatt több mint ötezren voltak kíváncsiak a virágok, a dísznövények szemet gyönyörködtető, színpompás világára. Jöttek Jászberényből, Csepelről, Püspökladányból, s ki tudja még, honnét, hogy belefeledkezzenek a vágott és cserepes virágok, a dieffen- bachiák, muskátlik, pálmafélék, broméliák, flamingók, ró zsák, kaktuszok, páfrányfélék, látványába. A szem mohón habzsolta a látvány gazdagságát• a virágpiramisokat, az ikeba- nákat, a fehér és színes, szép formájú üveg növénytálakban és mázas kerámiákban a virágok és levéldísznövények mutatós kompozícióit. Vajon honnét annyi ötlet, finom érzékkel kimunkált fantázia, jó ízlés, elkápráztató megoldási forma, amiktől e virágok, egzotikumok művészi alakzatokba álltak össze az emberi kezek munkája által? A csodálatos virágkreációkban felejthetetlen látványként érvényesült a harmónia, a ritmus, a forma és szín kontrasztja, az arányos* ság kedvező hatása, sőt a növénytálak és a virág, a virág — Hallottam-e a fekete szederről? — ismétli meg kérdést Csepregi András nyugdíjas, akit a Téglaház-pusztai málnabokrok között szólítottam meg. — Már nagyon sokat. Azt mondják, hogy jóval többet terem. A kórokozókkal szemben ellenállóbb és a szedésével sem kell annyira sietni, mert nem károsodik olyan hamar a termés. — Ha ennyi jót hallott róla, gondolom, szívesen kicserélné ezeket a málnatöveket szederre? — Ez már itt terem. Inkább csak pár tövet ültetnék, azért, hogy meggyőződjek mindarról, amit hallottam. Tervezem is, hogy ősszel elmegyek Bernece- barátiba és veszek egypár sarjai — A szövetkezetünk közel és a díszítőanyag összhangja is. A z öt kiállító — o Sasad ^ Tsz váci virágüzlete, a Vác Városi Tanács VB Kommunális Üzeme, az MTA Vác- rátóti Botanikai Kutató Intézete, a Dunakanyar kertbarátok köre és a csepeli Duna Tsz — mind más és más kom- pozíciós megoldásokkal jelentek meg. A virágrendezés magas szintű kultúrájába engedtek bepillantást Kálaziné Galambos Klára és Néderné Ká- lozi Rita, a Sasad Tsz váci virágüzletének kiállítói. A kiállításon a virágokat, a növényápolási szereket megvásárolták a látogatók, sőt a kiállítók szaktanácsot is szívesen adtak részükre, örömmel üdvözölhettük ezt a nagyszerű kezdeményezést, melynek védnöke volt Weisz György, a Váci Városi Tanács élnöke, dr. Gonda György, az OKTH elnöke, államtitkár és S. Hegedűs László, a HNF országos bizottságának titkára. S akik nagy lelkesedéssel szervezték a virág- kiállítást, Séékely István, a művelődési központ előadója és Okolicsányi Lóránt, a HNF váci környezetvédelmi munka- bizottságának elnöke. A kertészek, a szakma jó ismerői azt mondják, minden virágnak és növénynek van „arca", ahonnan nézve a virág a legszebb. L'zen a kiállításon minden virágarc a legszebbje:c tűnt fel, maradandó, szép élményt hagyva a látogatókban. Szórád Agnes egy évtizede gazdája a bogyós gyümölcs termesztési rendszernek — mondja Vrüan vimios elnök. — A MÉM megbízásából a gyümölcsök nemesítése, fajfenntartása es a korszerű termesztési módszerek kutatasa a feladatunk. A rendszer célja, hogy a nagyüzemi es a nagyüzemileg szervezett háztáji bogyósokat fejlessze, széles körben elterjessze, szakmai tanácsokat adjon. Ezek hasznosításában Közreműködjön es elősegítse az értékesítést. A szakemberek kidolgozták a legiontüsabb bogyos gyűmöi- csök termesztési tecnnológia- jat. Nemeaitesi munkájuk során ma már uj, nagytermö- képessegü,- a betegségeknek eilenáiloob, a íokozodo piaci igényeknek megfelelő fajták árinak a termesztő gazdasagot? rendelkezésere. A kísérleti parcelláinkon különböző fajtákat, gépeket, berendezéseket próbálunk ki. A szövetkezet elnöke a korábbi évek termelési statisztikait sorolja. A szamokból ki- aerul, no„y ma is erdemes bogyósokkal foglalkozni. Az utóbbi időben több olyan feldolgozó üzem épült a környékén, melyek üzembe helyezésével megnóvekedett a gyümölcs iránti kereslet. Az újabb kutatási eredmények ismertetését és elterjesztését szolgálják a rendszer áltál szervezett kü. lönböző tanácskozások, a szabadföldi bemutatók. Ahol a legújabb fajták mellett ismertetésre kerülnek azok az agrotechnikai eljárások, amelyek segítik a korszerű fajták termőképességének jobb kihasználását a termesztés., során Hmiosítás — Az országban jelenleg harmincnyolc gazdasággal van kapcsolatunk. A szamba után a málna a legkeresettebb bogyós gyümölcs — mondja Pavp László, a rendszer vezetője. — Ebbői ma már csak rendelésre telepítünk szaporító anyagot. A fajták közül itt legkeresettebb a Mailing exploid, de megtalálható az úgynevezett nagymarosi fajta is. Mindez azt mutatja, hogy nagyon sok gondot fordítunk a fejlesztésre. Jelenleg is többféle gyümölcs meghonosításán dolgozunk. Ezek közül talán a tüskenélküli fekete szeder a legígéretesebb. — Sokat hallani manapság a termelők körében e gyümölcsfajtáról. A többi növény- kultúrával szemben számos előnyét sorolják fel. Mi a szakemberek tapasztalata ezzel kapcsolatban? — Három éve kezdtünk el foglalkozni a fekete szederrel. A szövetkezetben több, mint két hektáron most fordul termőre az ültetvény. Nem kétséges, hogy vannak pozitív és negatív vonásai a málnával szemben. Ezek azonban még annyira kísérleti fázisban vannak, hogy általános következtetések levonására nincs megfelelő alapunk. Az előnyei közé tartozik például, hogy nagyobb termést ad a málnánál. Az érési ideje augusztus, és hosszabb a málnáénál. Ami természetesen nem azt jelenti, hogy nem kell rendszeresen szedni, mert az érett gyümölcs itt is ugyanúgy károsodik. Ahhoz, hogy a kellemes ízét, aromáját megőrizne, a szedret csak éretten lehet leszedni. Ellenkező esetben például fagyasztáskor visszászínesed- nek a szemek. Kevés tapasztalat Azok a vélemények is megalapozatlanok, melyek szerint a szeder ellenállóbb a kórokozókkal szemben. Addig, amíg nincsenek megfelelő nagyságú ültetvények, ezt előre nem lehet megállapítani. Mint például azt sem. hogy milyen növénybetegségei fordulhatnak elő egyáltalán. Az viszont ismert tény, hogy a szeder nem igényli a legjobb minőségű' talajt. A diósjenői példa is bizonyítja, hogy a csapadékszegényebb talajon is jó termést hoz. — Ha maga a termesztés ilyen kezdéti fázisban van, akkor nem tudom, beszélhetünk-e egyáltalán a termés felvásárlásáról, feldolgozásáról? — Mivel jelenleg kis termésmennyiségről van szó, így a mostani felvásárlási ár nem tekinthető stabilnak. Tavaly huszonhat forintot fizettek a szeder kilójáért. Két-három éven belül azonban a termés többszörösére kell számítani, ezért minden bizonynyal alacsonyabbak lesznek a felvásárlási árak. A gyümölcsöt jelenleg színezőanyagként dolgozzák fel az üzemek, vagy pedig fagyasztva hozzák forgalomba. Surányi János Váci sró — váci olvasók Kedden folytatódtak a természet- és környezetvédelmi napok Vácott. Igaz, hogy a délelőtti hajókirándulás alig félszáz érdeklődőt vonzott. A Dunakanyar motoroshajó. amely vasárnap Sandokant hozta a túloldalról a váci búcsúba, most a díjmentes hajóút utasaival indult észak irányába. Megismerhették az utasok Forral Sándor főelőadó térképes ismertetőjét Pest megye kis élővízíolyásairől. A kevésbé, vagy erősebben szennyezett területeket, a vízszennyeződés elleni intézkedéseket, módszereket, Galambos Ferenc tanár, aki két nappal azelőtt Kabir Bedinek magyarázta el a Dunakanyar nevezetességeit, a hajókirándulás utasaival is megismertette Nagymaros, Vi- segrád érdekességeit, a víz szigetalkotó erejét! Délután a Ságvári Klubkönyvtár termében először Császár László, a Budapesti Vízügyi Igazgatóság munkatársa beszélt élővizeink tisztaságáról, a kiszabott bírságok felhasználásáról, s válaszolt a témával kapcsolatos kérdésekre. Azt követően a zsúfolásig megtelt teremben mutatkozott be hallgatóinak a váci születésű dr. Gánti Tibor, az elméleti biológiával és biokémiával foglalkozó tudományos kutató, az ELTE professzora, a Természet Világa főszerkesztője. Kedves közvetlenséggel beszélt szülővárosáról, itteni diákéveiről. Színesen idézte fel édesapja alakját, az ötvenes éveket. Kérdésekre válaszolva elmondta: a Natura Könyvkiadó vezetőjének felkérésére hogyan írta meg Eltűnő szigetek című könyvét, amely Vácról és Vác környékéről szól. A természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos erőfeszítések ma már kedvezően éreztetik hatásukat, javult a levegő tisztasága, védettebb az állatvilág, de nagyon sok még a tennivalónk P. R. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlapi
