Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-09 / 134. szám

10

PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN

1981. JÜNIUS 9., SZOMBAT

Külföldre utazni, világot látni jó dolog. De ha megkérdeznénk találomra kiválasztott ezer — külföldet járó —, honfitársunkat, vajon mit ismernek a saját hazájukból, bizonyos, hogy közülük legalább ötszáz a Dunakanyaron, a Balatonon vagy saját lakóhelye környékén kívül, bizony igen keveset tudna felsorolni. Pedig mennyi gyönyörű, érdekes, szépséges tája van hazánknak az őrségtől a Hortobágyi Nemzeti Parkig, a szinte mediterrán jellegű Pécs környéki vidékektől Nógrád szépséges lankáiig. Talán nincs is nagyobb élmény a család, elsősorban a gyerekek számára, mint egy sátorozással ösz- szekötőtt hétvégi országjáró kirándulás.

Az a fontos, hogy minél többet lássunk, hogy felkészülten induljunk, hogy tudjuk, mit érdemes azon a vidéken megnézni. Ezzel a nagyobb gyerekeket is megbízhatjuk. Készüljenek fel a hazai útikönyvekből, és legyenek ők az útikalauzok. A legtöbb gyerek örömmel vállalja ezt a felelősséget, és sokkal jobban rögződik is benne, amit látott.

Családban - ház körül

Hazai tájakon

Harangtornyos Lónya

Egészen északon, ott, ahol Tiszánk nevezetes nagy kanyarját veti, éli szerény életéi egy kis magyar település, Lónya. Ma legföljebb ha a neve tűnik ismerősnek — az is nyilván a híres-neves L ónyai-család kapcsán —, noha egykor jeles helység volt, és még ma is van egy olyan látnivalója, amelyre bizony büszke lehetne nem egy városunk is: o harangtorony.

Lássuk előbb, mi adott rangot ennek a beregi síkon megtelepült lakhelynek! Nos, Lónya egykor, a XIII. században Bánk bán birtoka volt. S ő nemcsak uralta, hanem alkalman- kint ott is lakott. Ezt egyébként egy máig élő legenda is alátámasztja, amely azt hirdeti, hogy ott, Lónya

Berzsenyi Dániel

Nikla

Kis falu Belső-Somogyban Nikla. Neve azonban ismerősen cseng az irodalomkedvelők fülében. Itt élt 1804-től haláláig, 1836-ig a klasszikus óda legnagyobb magyar mestere, Horatius követője, Berzsenyi Dániel. Ha Somogy nem is vállhatja szülöttjének — a Vas megyei Egyházashe- tyén látta meg a napvilágot —, mégis sajátjának tekinti, hisz három évtizeden át Niklán lakott anyai birtokától övezett kúriájában. Itt is halt meg, itt van a sírja.

A hosszú, sok szobás, jellegzetesen középnemesi kúria fatornácán üldögélve ugyanabban a kertben gyönyörködhetett, amelyben a mai látogató. Az egyik fenyőóriás csonka csúcsán gólyafészek. Bent Berzsenyi használati tárgyai, bútorai, csaknem úgy, ahogyan annak idején. Az emlékszobákat végigjárónak egy Berzsenyi-leszármazott a kalauza.

Nikla, egy jó kőhajítás a Balaton déli oldalától. Érdemes rászánni néhány órát.

közelében a Tiszában lelte szomorú halálát a menekülő Melinda.

A falu jeles birtokosának elhunyta ulán namarosan átvették a birtoklás jogát a föntebb említett Ló- nyaiaK. Az a család, amely oly sok neves politikust, közéleti embert adott a magyar történelemnek. Ismereteink szerint akkor is egy Ló- nyai-utód parancsnokolt a községben, amikor a román és a gót stílusú öreg .templom mellé azt a máig álló remekmívű harangtornyot felépítették. Pontosan tudjuk építésének idejét. A torony bejáratával szemközti gerendán ugyanis ott a felirat: „Kakuk Imre átsmester tsinálta Bán Péter legényével 1781”. Tehát akkor, amikor II. József császár közismert türelmi rendelete megengedte, hogy a református egyházak mellé vagy fölé is épülhessenek tornyok.

Ami pedig az építmény stílusát illeti, azt igazán mindenki megállapíthatja, aki egyszer is látott erdélyi — pontosabban szász — templomtornyokat, négy sarkukon egy-egy ún. fiatoronnyal. Ez a beregi építmény mégis más, mint egy átlagosan szép erdélyi torony, hiszen — képünk ezt jól mutatja — rendkívül erőteljes, robusztus építmény; szinte középkori erődítményhez hasonlatos. Ezt a hatalmas famonstrumot olyan — 35-ször 35 cm-nyi vastag — talpgerendák tartják, amelyekben egy fia vasszög vagy fémkapocs sincs. És mégis szolgálnak immár több mint kétszáz esztendeje1

Aki megcsodálja ezt a fiatornyos remeket, s véle együtt az öreg templom festett kazettás mennyezetét, az

■ Keresztrejtvény

Rudnay Gyula

Rejtvényünk Rudnay Gyula Kossuth-díjas kiváló művész hat festményének címét tartalmazza.

t

2

3

ít

•>

7

a

m

9

/•

//

12

ti

T,

■

1*

tsz

!<Ö

■

17

A3

m

M

2c ~

Tt

2%

El

23

ül

2M

É

1

2Í

77

Hl

78

29

1

30

Tt

m

32

*5

■

TT~

A

Ü

96

■

36

37

36

39

*/

*2

43

1

ts

4F

ígölVcS

Ka

49

5a

ff/

42

Si

£4

ff

V

Stó

rr

S3

ni

<5$

6o

V

bZ '

1

65

AJt

■

65

66

MBS

üi

Zr~

oá

£9

|p|

nT“

Wi

7~

m

75

L

A május 26-1 rejtvény helyes megfejtése:

Andersen — Formájuk — A mesék olyanok, mint némely derék ember, ahogy vénülne«, úgy szépülnek, s bizony ezt jólesik látni I

50 Ft-os könyvutalványt nyertek:

Bajkó Ferenc;'.é (Budaörs, Ady E. u, 17. 2040), Györök József (Nagybörzsöny, Széchenyi u. 43. 2634), Hegyi Margit (Törökbálint, Munkácsy M. út 82. 2045), Hencz Agnes (Becske, Fő u. 23. 2693), Ivanics Károly (Tápiószele, Hunyadi út 15. 2766), Le- hoczky Jáncsné (Szob, Árpád u. 20. 2628), Matkovits László (Galgahéviz, Ságvári u. 10. 2193), Petényi Lászlóné (Verseg, Rákóczi út 15. 2174), Resch Ottó (Galgagyörk, Dózsa Gy. u. 1. 2681), Ronyecz Viktória (Szigetszentmiklós, Munkáeőr u. 3/f. 2310).

■ (iYE R M E K R EJTVE NY

Pajtások! Mai úlicélunk Zimbabwe, Afrika déli részén fekvő, fejlett agrár-ipari ország.

VÍZSZINTES:

1. A betegség lefolyásának legválságosabb szakasza, névelővel. 8. Déli.. . ; a rádió állandó műsorszáma. 9. Dél-ameri-. kai nem mérges óriáskígyó. 11. Kisebb edény, névelővel. 13. Zambezi és Limpopo után az ország legnagyobb folyója. 15. .. . zugos; girbegurba. 17. Régi portugál és brazíliai péazegység (REIS). 19. Vörösmarty 1830-ban írt elbeszélő költeménye. 20. Zavaros bor! 21. Bársonyos felületű gyapjúszövet. 23. Üres odú! 24. Értelem. 26. Színészek és újságírók évenkénti vetélkedője. 28. Olyan szigorú előírás, melyeit be kell tartani.

FÜGGŐLEGES:

1. AAAAAA. 2. Az ország egyik fontos ásványkincse, amelynek kitermelésében az ötödik helyen állnak a világon. 3. Görög betű, magyar ige. 4. Kína nagyobbik része! 5. Ma már ritka leánynév, április 27-én köszöntik. 6. Igevégződés. 7. Az ország fővárosa 1983-tól Harare. A város korábbi ismertebb neve. Su Egyik fontos mezőgazdasági terményük. 10. Zimbabwe hivatalos nyelve. 12. Átmásoló. 14. Becézett Irma. 16. A nótában alatta fészkel a fecske. 18. A Lego egynemű betűi. 21. Vá- jatot készít. 22. össze-vissza ráz! 25. Felfordult névelő. 27. Gyüla része!

Pajtások! A vastag betűkkel szedett sorok megfejtését, a többi júniusi megfejtéssel együtt — egy levelezőlapon — július !0-;g küldjétek be a szerkesztőséghez. Már egyetlen heti helyes megfejtéssel Is lehet nyerni.

VÍZSZINTES:

. Rudnay 1917-ben kószált festménye. Az li; 17-ben festett mű, a Magyar Nemit Galériában látható. 14. Mohamedán ILástudós. 15 Kürbe-körbe jár. 16. Érett ümölcsből csurog. 17. Apró vasáru. 19. rmészetes gyógyvíz. 20. Hírszolgálati »da. 21. Régi török tiszti rang. 23. Vér- jport 24. Súlyarány röviden. 25. Tromf.

Házhely. 28. A Dráva mellékvize. 30. >ből vagy fából faragott idomtalan alak* Ivány. 31. A „Bánk bán” egyik alakja Játékfigura öltözék. 34 Női becenév Tetőfedő anyag. 36. Francia fizikus illagász (D. F. 1788—1053). 33. Hármat róna. 40. Pihentetett föld. 41. Egyfor- a betűk. 43. Sportláp névjele. 45. Rá*

. . ; győri ’sportegyesület. 46. Vörös- artynak a szabadságharc után int Gör- y-ellenes verse. 47. Zümmögés. 48. Moz- my része! 50. Kozákok választolt kapi- nya. 52. Rovartojás. 53. Mivel. 55. Mini 30. számú sor. 55. Kossuth Laios ezülő- ;lye. 57. Homo sapiens. 59. Kiejtett betű Fényit. 61. MennyboVja. 62. Zenekez- •t. 63. Megelégeli. 65. Pinr.ál. 67. Argon. . örömet ke'to. 70. Somlyó Zoltán ver- !. 72. A legidősebb tag. 73. Rudnay ezt képet lCiJ3-ben festette.

FÜGGŐLEGES:

1.‘ 1918-bói keltezett festmény. 2. Tűzbe

dobja. 3. Tiltás. 4. Folyó az NSZK-ban. 5. Blúzfajta. 6. Csüng. 7. Silbak. 8. Érdek- védelmi szervezet. 9. Előirt gyógyread. 10. A jelzett időtől kezdve. 11. Fordított névelő. 12 Továbbító. 13. Az orgona játszóeszköze. 15. Te meg én. 18. Kaliber. 22. Alomba ringat. 24. Pásztorok viselete. 25. Porció. 27. . . ipso. 28. Via .... John

Knittel regénye. 29. Francia kommunista költő és író volt. 30. Fafajta. 32. . . . Szabó Dávid, költő, fordító (1739-1819). 33. Férfiak. 35. Egyes állatok lábán levő szaruképződmény. 37. Egymás után adó. 3). Rövidítés évszámok előtt. 40. Ki nem állhat. ;2. 1939-ban festett mü. 44. A Honvédelmi Bizottmány tagja 1948-ban. 46. A szerelem istene a római mitológiában (—’). 47. A hangok művészete. 49. Mennyiség rövidített jele. 51. Az NSZK kancellárja volt. 52. Olasz folyó. 53. 1930-b.in készült festmény. 54. Teréz idegen változata. 55. Vízzel tisztít 58. Hirtelen meghúz. 60. Gázfőző. 64. Német férfinév. 65. A magasba. 66. Udí ő ital. 69. Véső egynemű betűi. 71. Egyforma betűk.

BEKÜLDENDŐ: a hat festmény címe. Beküldési határidő: i hét.

1

X

5

M

5

<0

4a

q

C

44

a

(M

(5

14

'4

ie>

<4

20

2.1

31

23

1M

25

2 4

2}

26

nyilván arra is kíváncsi, hogy káp- csolódik-e vailami monda, legenda ehhez a felső-Tisza-vidéki látványossághoz.

Nos, nem sokat kell kérdezősködni, a község öregebb lakói szívesen elmondják, hogy tornyuk őrharangja hajdan beszélgetni is tudott. Ha meg- kondították, ezt panaszolta: „Lányán nincsen kenyér! Lányán nincsen kenyér!” Búslakodására válasz is érkezett, mégpedig a folyó túlpartjáról, Benkről. Onnan ez hallatszott: Ben- ken sincsen! Benken sincsen!” Tár- salkodásukat a mezőkaszonyi társuk toldotta meg emígyen: „Bódog isten, mivel élünk? Csíkkal, hallal! Csíkkal, hallal!”

Ma persze már bőven van kenyér Lónyán, és a mezőkaszonyiak is inkább hallal élnek, mint csíkkal, de azért emlékeztető gyanánt érdemes meghallgatni ezt a harangok eszmecseréjével kapcsolatos mesét. S ugyanilyen feltétlenül érdemes útba ejteni Bánk bánnak ezt az ősi birtokát, •

A. L.

Püspökszentlászló

Aki kedveli a különleges tájakat, annak érdemes felkeresnie a Mecsek legmagasabb kiemelkedésének, a 682 méter magas Zengőnek az északi oldalát, s ott Is a pílspökszentlászlói völgyet, ahol megannyi gcolöglal érdekesség és növényritkaság gyönyörködtet. S mindehhez érdekes legendát is hallhat László királyunkról...

A táj földtani múltjára jellemző, hogy a Mecsekben csak Itt működött vulkán. Folyt a láva, hullott a hamu, amint azt a felszínre ki-kibukkanó trachidolerit és fonolit anyagú maradványok máig bizonyítják.

Ha Hosszúhetényből gyalogosan vágunk neki a Zengő északi oldalához vezető útnak, hosszú órákon át gyönyörködhetünk a tarka növényekben, kora tavasztól 6zlnte a tél beálltáig. Ha gyöngébb fagyok keményítették csak a talajt, már februárban virítani kezd az iUatos hunyor, a kankalin, és a kék szőnyegként már ekkor előmerészkedő máj virág. Márciusban, áprilisban az odvas keltikc, fehér és bíbor változata kápráztatja a szemet, majd előtűnik a kaukázusi zergevirág. Májusban pedig meggypiros virágaival harsogni kezd a hazánkban egyedül csak ott tenyésző vad pünkösdi rózsa. Ha valamiért, hát ennek a tobzódásáért igazán éredemes útba ejteni e csendben rejtekező vidéket! Úsz jöttével a csodabogyók érlelik érdekes formájú terméseiket, s az őszi kike rics lilás virágai borítónak lepelt .a talajra.

A pécsi püspökök korán felfigyeltek

a természetnek erre a barátságos kis zugára, s ott nemcsak nyaralókastélyt építettek, hanem hatholdas arborétumot Is telepítettek, amelyben a fenyők keltenek csodálatot: a kaukázusi jegenyefenyő, az Amerikából származó duglaszfenyő, a japán vörösfenyő, stb.

A helységnév a legenda szerint

Szent László királlyal kapcsolatos.' Uralkodónk. egyszer, erre . vadászván, viharba került. Oltalmat keresett az égzengés ellen, s azt éppen ebben a völgyben találta meg. Hálából aztán egy kis kápolnát építtetett oda. Ez az épület időközben teljesen elpusztult. Épségben megmaradt viszont az az Oklevél, amely 1235-ben kelt, s benne II. Endre arról intézkedett, hogy a kápolna körüli birtok Bertalan pécsi püspök tulajdonába menjen át.

Jó tanácsok amatőröknek

A tárgyak fényképezőgépünktől különböző távolságra helyezkednek el, ezért előre ki kell választani azt a pontot, ahová az élességet állítani kívánjuk. Szemünk számára természetesebbnek hat, ha az előtérben levő tárgyak az élesebbek. Eltekinthetünk ettől, ha a közvetlen közelünkben levő tárgy kikerülhetetlen (például rács az állatkertben), vagy a téma nem megközelíthető (vitorlás a vízen). Alapszabály, hogy mindig a kép főtémája legyen éles.

A szabadban levő tárgyak helyzetének megváltoztatására nincs módunk, ezért igyekezzünk megkeresni egy táj vagy épület legjellemzőbb

nézőpontját. Táj felvételeknél tőre-" kedjünk a távlat érzékeltetésére, mélységi tagozással, esetleg nagy égfelület ábrázolásával. Embereket szabadban a pihenés, a kikapcsolódás pillanataiban ábrázoljuk; Kiránduló csoportot nem szükséges alakzatba rendezni, a túra utáni táborö-. zás pillanatai életszerűbbek. Természeti jelenségek fényképezésénél ne féljünk a „giccs”-től. A szarvasok valóban járnak inni, a hattyúk tényleg úsznak a vízen, a lemenő nap ismert módon tükröződik a tavon, az alkony kétségtelenül vörösre festi az eget: a természet sohasem giccses!

Finom falatok

GOMBÁS SERTÉSKARAJ

Hozzávalók: 50 dkg sertéskaraj, 20 dkg gomba, 1 kávéskanálnyi zsír, 1 evőkanál liszt, 2 dl tejföl, só, bors.

A karajszeleteket kiverjük, sózzuk, borsozzuk. Egy lábasban megolvasztjuk a zsírt. A hússzeleteket enyhén lisztbe mártva kissé elősütjük. Hozzáadjuk a szeletre vágott gombát, kissé utána sózzuk, majd lassú tűzön lefedve pároljuk. Mikor a gomba leve elfőtt, de még a hús nem elég puha, kevés vizet öntünk alá és tovább pároljuk. Ha a hús elkészült, kiszedjük a gomba közül. A gombát megszórjuk liszttel, felengedjük tejföllel és felforraljuk. Mikor felforrt, a hússzeleteket visszatesszük, készre pároljuk.

Tésztakörettel vagy krokettel tálaljuk.

SONKÁS FÁNK

Hozzávalók: 6 db közepes nagyságú burgonya, 2 tojás, 3 dkg élesztő, 2 dl tejföl, 20 dkg sonka, só.

A burgonyát héjában, sós vízben megfőzzük. Áttörjük. Egy liter vízzel összevegyítjük, hozzáütünk két tojás sárgáját és beletesszük a felfuttatott élesztőt. Kevés sóval összegyúrjuk, hogy rétestészta keménységű legyen. Egy megfotrósitott'jénai tállal leborítjuk az összegyúrt tésztát, és kelni hagyjuk. (Kb. 25—30 percig). Ezután a tésztát deszkán, kezünkkel szétnyomkodjuk. A tészta egyik felét megkenjük kikevert tejföllel és megszórjuk apróra vágott sonkával. A tészta másik felével letakarjuk, fánkszaggatóval kiszaggatjuk és forró zsírban kisütjük.

Az oldalt összeállította: ERDfíSI RÁTÁI IN