Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-11 / 109. szám
1984. MÁJUS 11., PÉNTEK Szerkesztőségünk vendége volt Megveri Károly, a MU0SZ főtitkára A Pest megyei Hírlap szerkesztőségének vendége volt tegnap Megyeri Károly, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének főtitkára. A lap munkatársai előtt beszámolt a tájékoztatáspolitika ' és a MUOSZ előtt álló aktuális feladatokról. Áttekintést adott arról, hogyan készül a szövetség a jövő évi közgyűlésre. Ismertette azokat a kezdeményezéseket, amelyek a közelmúltban azért történtek, hogy növeljék az újságírók tájékozottságát, szakmai tudását. Külön kitért az újságíróképzés és az egyes szerkesztőségek előtt álló feladatokra. Végezetül Megyeri Károly válaszolt lapunk munkatársainak kérdéseire. Családi és munkahelyi körülmények Őszinte szavak a táppénzről Orvosi vagy munkaerő-gazdálkodási téma-e az, hogy egy ember évek vagy évtizedek során mennyi időt tölt beteg- állomám'ban? A táppénzes napok alakulása mindkét említett kategóriát érinti, és már ebből is következik, hogy az okok őszinte feltárásánál nagyon különböző szempontokat kell figyelembe venni. A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának elnöksége tegnap tartotta ülését, melyen részt vett Földesi István, az MSZMP Pest megyei Bizottsága propaganda- és művelődési osztályának helyettes vezetője, valamint dr. Zádor András, a Pest megyei Tanács V. B. osztályvezető főorvosa. Részben megelőzhető Pataki Márton, az SZMT el- —'nőkének bevezetője után a testület a Pest megyei üzemegészségügyi ellátással, valamint a táppénzes fegyelem megszilárdításával kapcsolatos SZMT elnökségi állásfoglalás végrehajtásának tapasztalataival foglalkozott. A társadalombiztosítási adatok szerint Pest megyében (Budapesttel együtt) hosszú idő, óta és rendszeresen, az országos átlagnál magasabb a táppénzen töltött napok aránya. Az elmúlt években pedig az egészségügyi ellátás személyi és tárgyi feltételei ill is folyamatosan javultak. A munkakörülmények korszerűsítésével, a balesetek, a foglalkozási betegségek megelőzésével a legtöbb ipari és mezőgazdasági üzemben folyamatosan foglalkoznak. Élgondolkodtató ugyanakkor, hogy egyes, részben megelőzhető betegségek (légzőszervi, mozgásszervi, ideg, elme) milyen nagy súllyal szerepelnek a keresőképtelenség okai bö- zöt’t. Egészségtelen életmód Lépten-nyomon tapasztalható, hogy növekszik az egészségtelen életmód testi és lelki károsodásokat eredményező hatása. Emelkedik azoknak a száma, akik az alkohol okozta szervi károsodások miatt szorulnak gyógykezelésre. A családi és munkahelyi körülmények által kiváltott pszichés túlterhelés következményeként „betegségbe menekülési" tendencia is előfordul. Az viszont már munkaerőgazdálkodási kérdés, hogy bár helyenként termelési gondokat okoz a nagy betegállomány, e téren lazák az ellenőrzések, gyakran meg is szűnnek. A visszaélőkkel szemben ritkán élnek a táppénzmegvonás vagy a fegyelmi felelősségre vonás eszközeivel. A munkahelyi vezetés és az üzemegészségügyi szolgálat együttműködése ebben a kérdésben nem megfelelő. Megyei aktíva A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának elnöksége a téma fontosságára való tekintettel időszerűnek tartja megyei aktíva összehívását, a tennivalók végrehajtása, érdekében. Ezek között első helyen szerepel, hogy a munkahelyi egészségügyi programokba beépítsék a táppénzes fegyelem megszilárdításával kapcsolatos feladatokat. Kezdeményezni kívánják az iparágon belüli összehasonlító vizsgálatokat, az üzemorvosok és a munkahelyi vezetés ágazati tapasztalatcseréjét, az eredményes módszerek elterjesztését. Ga. J. A kutatás a termelés hajtóereje lehet Marjai iézsef kösiciiiotte o Magyar Tudemányos Akadémia közgyűlését Az Akadémia közgyűlésén — melyről az 1. oldalon számolunk be — Marjai József az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében köszöntötte a tanácskozás résztvevőit. A közgyűlés — mondta — nemcsak a magyar tudományos életnek, hanem egész társadalmi életünknek és gazdaságunknak is rangos eseménye. Tennivalóink nemzeti feladatot jelentenek Röviden áttekintve népgazdaságunknak az elmúlt időszakban elért eredményeit, megállapította: kemény és következetes aprómunkával értük el, hogy külgazdasági egyensúlyi helyzetünk romlása megállt, olyan teljesítményeket mutattunk fel az export-, valamint az importgazdálkodásban, amelyekkel nemcsak megőriztük, hanem erősítettük az ország tekintélyét, hitelét, javítottuk pozícióinkat a világban. Szólt arról is Marjai József, hogy az MSZMP Központi Bizottsága meghatározta gazdaságirányítási rendszerünk továbbfejlesztésének feladátait. Kormányzati állásfoglalás született a VII. ötéves terv kidolgozásának irányelveiről. — Amit tennünk kell, az nagy nemzeti feládatot jelent — mutatott rá. — Megvalósítása csak nemzeti összefogással lehetséges, amelyben a a gyakorlati életben munkálkodóknak ugyanolyan felelősségük van, mint azoknak, akik tehetségüket tudományos alkotóműhelyekben . gyümölcsözte- tik. — Mind a hosszú távú nép- gazdasági terv kidolgozásában, mind a gazdasági stratégia megvalósításának kutatási és fejlesztési szakaszaiban számítunk a tudósok tehetségére az alapkutatás és az alkalmazott kutatások terén is, s támaszkodunk véleményükre a politika rövid és hosszabb távon megteendő lépéseinek meghatározásakor. — Amikor a kormányzat és a tudományos élet együttműködését formáljuk, gyakoroljuk — a társadalmi munkamegosztásból adódó kötelességünket teljesítjük. A kormányzat feladata a tudomány véleményének kikérése, gondos összevetése a lakosság más szakmai köreinek és rétegeinek véleményével, s ennek alapján a reális, megalapozott döntések meghozatala. — A kutatás feladata, hogy e döntésekhez tudományos értékű információkkal, válasz- utak kidolgozásával, s az egyes lépések hatásának és ellenhatásának bemutatásával, azaz sokoldalúan elemzett tények alapján felismert és bizonyított összefüggések feltárásával járuljon hozzá. Ehhez a tudomány részéről nagyfokú realitásérzék, az egyes célok elérése során szükségszerűen fellépő sokféle korlátozó tényezőhöz való alkalmazkodó készség, az olykor elkeni'he- tetlen kerülőutak keresésében a kormányzattal való együtt- munkálkodás szándéka szükséges. — A kormányzat és a tudomány közötti együttműködésben biztosított a kutatásnak az az önállósága, amelyre annak előrevivő szerepéhez föltétlenül szüksége van. Ez az önállóság az új, előre mutató gondolatok szabad keresését és felkarolását, kényszerkötöttségekről való függetlenségét jelenti. Az ország vezetésének érdeke, hogy ezt biztosítsa a tudomány számára. Pártunk és kormányunk — -a lehetőségekhez mérten — igyekszik megteremteni a tudományos eredmények eléréséhez szükséges feltételeket. Tudományos kutatásokra és műszaki fejlesztésre, a nemzeti jövedelem bői való részesedést tekintve, nemzetközi összehasonlításban Sem csekély — bár abszolút számokban szerény •— összegeket fordítunk. Felhasználásuk hatásfokában még vannak tartalékok. — A dolgok természetéből fakadóan a kutatásra fordított összegek egy részét devizában kell rendelkezésre bocsátani. Az elmúlt időszakban minden területen kényszerűségből, a külső egyensúly megőrzése, a sokkal rosszabb elkerülése érdekében szigorú import- és devizatakarékosságra kényszerültünk, vállalva az intézkedések kedvezőtlen hatásait. A fizetési mérleg jelentős javulásával párhuzamosan — feltételezve, hogy az elért pozíciók megszilárdítása töretlenül folytatódik — elkezdtük a kötöttségek fokozatos feloldását. Éz azonban nem jelenthet visszatérést ahhoz az állapothoz, amikor jó és hasznos célok mellett devizát adtunk ki elkerülhető importra, vagy tudományos útnak beál líiott turizmusra is. Ezután arról beszélt a Minisztertanács elnökhelyettese, hogy ma és a következő években különösen fontos, hogy olyan tudományos eredmények szülessenek, amelyek túllépnek a laboratóriumi kereteken, s a kutatás-fej lesztés-termelés és értékesítés egész folyamatában megvalósíthatók. Olyan emberek kellenek ehhez, akik harcolnak ezért, és képesek is keresztülvinni az értékes megoldásokat. — Túlságosan hosszú az átfutási idő a tudomány eredményétől a gyakorlati megvalósításig — folytatta Marjai József, s rámutatott: — korszerű szervezéssel egybekötött műszaki fejlesztésre van szükség, Százesztendős a budapesti Keleti pályaudvar. A tisztes kort megélt épület születési bizonyítványát az Ország- gyűlési Levéltárban őrzik. E dokumentumok szerint a képviselők — hosszas vita után — 1868 tavaszán hoztak határozatot arról, hogy Budapesten Központi Személyszállító Indó- ház épüljön. Harag és büszkeség Az első tervek szerint a pályaudvart a mai Blaha Lujza térre kívánták telepíteni. Később ezt — különböző indokok alapján — elvetették s amikor Rochlitz Gyula, a kor jeles építésze és Fekete Gyula mérnök — a Déli összekötő vasúti híd megalkotója — megbízást kapott a pályaudvar kivitelezésére, már az volt a feladatuk, hogy az indóházat a mai Baross tér—Kerepesi út—Dózsa György út—Verseny utca— Thököly út által határolt, 18 828 négyszögölnyi területen építsék föl. Az alapozásihoz 1881 tavaszán láttak hozzá. Alig néhány méterrel a felszín alatt kellemetlen meglepetés érte őket, mert ingoványos, nádas terület tárult szemük elé. A süppedé- kes talajviszonyok miatt ■ az A legdiszesehb a Duna mentén Százesztendős a Keleti indóház méter magas üvegcsarnokot, a csillogó sínpárokkal. Korszerűsítések Az összegyűlt érdeklődők közepette 1884. augusztus 16-án reggel nyolc óra 16 perckor gördült be a Zimony—Szabadka—Kelebia—Kiskunhalas útvonalról az első szerelvény. Az első esztendő az ismerkedésé volt, de 1885-ben már valóban bekapcsolódott az ország forgalmi vérkeringésébe. Sikerként könyvelték el, hogy egy esztendő alatt közel egymillió utas fordult meg a pályaudvaron. Ugyan ki gondolhatta akkor — akár legmerészebb álmában is —, hogy egy évszázaddal később napjában már 120—130 szerelvényen innen indulnak és ide érkeznek — egyebek között — azok, akik Moszkvából, Párizsból, Bázelből, Zürichből, Rómából, Prágából, Bukarestből látogatnak el hozzánk. Tavaly például a pályaudvar forgalma meghaladta az ötvenmilliót. A nagy felelősséggel járó forgalmi feladatokat modern berendezésekkel, 3500 vasutas látja el. A múló idő és az egyre növekvő forgalom ugyancsak megviselte a pompás építményt. Születésének ünnepi évfordulójára készülődve most „kozmetikusok” serege sürög- forog falai között. Előkészületek Készülődnek az augusztus 16-i nagy centenáriumi ünnepségre, amelynek keretében emléktáblát helyeznek el a pályaudvar területén, a főváros lakosságát pedig új látványossággal gazdagítják: a Keleti előtti téren elhelyezik, illetve felavatják — emlékeztetőül — azt a mozdonyt, amelyik száz esztendővel ezelőtt elsőnek gördült ki az üvegcsarnokból. Aztán ismét a munka következik. Elindulnak egy új évszázad felé. Kasznár Zoltán ami egyaránt átfogja a kutatási, fejlesztési, beruházási, termelési és a kereskedelmi folyamatokat. — A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy e területek között az összhang javuljon, a kapcsolódások ola- jozottabbak legyenek. A kormány feladata a feltételek biztosítása; a konkrét együttműködés kialakítása és szervezése azonban már széles körű, alkotó jellegű végrehajtó munka. A konkrét gazdasági célok és az azokat közvetlenül vagy közvetetten megalapozó természettudományi és társadalomtudományi alapkutatások között, valamint az innovációs lánc egyes láncszemei között a rpűszaki fejlesztésnek a híd szerövét kell betölteni. Ezért a műszaki fejlesztést a mainál jobban _ be kell építenünk innovációs rendszerünkbe, élőbbé, szorosabbá kell tennünk összefüggését és kölcsönhatását mind a tudománnyal, mind a gazdasági gyakorlattal. — Soha ennyire nem volt szüksége a nemzetnek arra — hangsúlyozta Marjai József —, hogy a magyar kutatók hozzájáruljanak gazdasági és társadalmi fejlődésünk meggyorsításához. A világgazdasági feltételrendszer radikális változásai erősen hatottak a' műszaki fejlődés irányára és ütemére is, új, többlépcsős technikai forradalmat eredményeztek. Ennek súlypontját az energia- és anyag takarékos, környezetvédő technológiák, az informatika és a biotechnológia jelentik. Mindezek növekvő és gyorsan változó mértékben határozzák meg az országok helytálló képességét, s továbbfejlődésük lehetőségeit is. Ezért objektív szükségszerűség szellemi potenciálunk és tudományos teljesítményünk fejlesztése, a tudomány mind szélesebb körű bekapcsolása fi társadalmi-gazdasági fejlődésünkkel összefüggő kérdései; feltárásába, megválaszolásába és megoldásába. Mindinkább el kell érnünk, hogy a kutatás és a műszaki fejlesztés a termékszerkezet megújításának, piacképes _ termékek gazdaságos előállításának igazi motorjává, hajtóerejévé váljék. Éljünk a KGST-együttműködás előnyeivel Arról is szólt Marjai József, hogy a kutatások területén is elengedhetetlenek a széles körű nemzetközi kapcsolatok, különösen az, hogy fokozottabban éljünk a Szovjetunióval, a testvéri KGST-orszá- gokkal kialakult műszaki-tudományos együttműködésünk jól bevált rendszerének előnyeivel, a nemzetközi munkamegosztás1 széles körű lehetőségeivel, a nemzetközi kooperációval. Különösen fontos, hogy felzárkózzunk a nemzetközi élvonalhoz a modern biológia és az ezen ala- .puló biotechnológiai területén. — A modern biológia művelése, fejlesztése Magyarország jövője szempontjából kiemelkedően fontos. A hazai mezőgazdaság megfelelő alapanyagokkal, megújítható nyersanyagforrásokkal tudja ellátni ezt az ágazatot. A magyar tudósok helyesen érzékelik e tudományág fontosságát, és egyes kulcsterületeken — mint a génsebészet^ a molekuláris genetika, a’íértnentá- ciós technológia — nemzetközileg is elismert erédffiényekre jutottak. Tudományos és műszaki-kulturális alapjaink e téren kedvezők. Versenyhelyzetünk tehát — ha a továbbiakban nem késlekedünk, és a tudományos munka menetében, s a gyakorlatban is mindent időveszteség nélkül megvalósítunk — nem rolssz. A gazdasági és politikai vezetés erejéhez mérten minden segítséget k?sz megadni ahhoz, hogy a biotechnika fejlődése széles körű alapokon bontakozzon ki — hangsúlyozta a kormány elnökhelyettese, s kérte a kapcsolódó tudományágak képviselőit, hogy saját kutatómunkájuk során vegyék ezt figyelembe. Végül hangsúlyozta: — "% mi kicsi, de tehetségekben bővelkedő szocialista hazánk a változó világban folyamatosan keresi kedvezőbb helyzetét, az alkalmazkodás kölcsönösén előnyös formáit. E törekvésünk. sikeréhez nincsenek örök érvényű receptjeink: fennmaradásunkért és fejlődési lehetőségeinkért nap mint nap. újból és újból meg kéll küzdenünk. Akadémiai díjasok A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a legmagasabb tudományos elismerést jelentő Akadémiai Aranyérmet 1984-ben Szabó Zoltán akadémikusnak, az ELTE szervetlen és analitikai kémiai tanszéke nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanárának ítélte oda, a fizikai kémiában végzett kutatómunkája nemzetközileg elismert eredményeiért, tudományos iskolateremtő oktatói tevékenységéért. Összesen 12 akadémiai díjat — egyénileg, illetve megosztva — ítéltek oda. Akadémiai díjat kapott Mollay Károly, a nyelvtudományok doktora, az ELTE bölcsészettudományi kar német tanszékének egye.emi tanára, A német—magyar nyelvi érintkezések a XVI. század végéig című könyvéért, Ormos Mária, történettudományok doktora, a történettudományi intézet tudományos munkatársa, a Pa-dovától Triano nig című monográfiájáért, Imre László, a műszaki tudományok kandidátusa, a Budapesti Műszaki Egyetem Hő- és Rendszertechnikai Intézete igazgatóhelyettese, egyetemi docens, az összetett szerkezetek szimultán modellezésének és szimulációjának kidolgozásában elért kiemelkedő tudományos eredményeiért, dr. Sétáló György, az orvos tudományok kandidátusa, a POTE Anatómiai Intézetének egyetemi docense, a modem immunszövettani módszerek hazai bevezetéséért és továbbfejlesztéséért, dr. Ferenczy Lajos, a biológiai tudományok doktora, a JATE mikrobiológiai tanszéke tanszékvezető egyetemi tanára, a mikrobiológiában elért, világelsőként megvalósítóit tulajdonságátviteli tudományos munkásságáért, Andorka Rudolf a szociológiai tudományok kandidátusa, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem szociológiai tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, A társadalmi mobilitás változásai Magyarországon című könyvéért. Megosztott díjban részesültek Fritz József é& Major Péter, a matematikai tudományok kandidátusai, a Matematikai Kutató Intézet tudományos főmunkatársai, Szász Domokos, a matematikai tudományok doktora, a Matematikai Kutató Intézet tudományos osztályve-, zetője és Krámli András, a matematikai tudományok kandidátusa, a SZTAKI tudományos főmunkatársa, a matematikai statisztikusfizika modern elméletének hasznosításáért. Ugyancsak megosztott díjban részesült a Gabonatermesztési Kutató Intézet kollektívája, Szániel Imre, a mezőgazdasági tudományok doktora, Erdei Péter, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa és Barabás Zoltán, a biológiai tudományok doktora, a hazánkban új gabonafajnak, a' makaróni búzának meghonosításáért. Megosztott díjat kapott a SOTE mikrobiológiai intézetének kollektívája, Szeri Ilona, az orvostudományok doktora, egyetemi tanár, munkacsoport-vezető, Anderlik Piroska, az orvostudományok kandidátusa, egyetemi docens és Bános Zsuzsanna, az orvostudományok kandidátusa, egyetemi adjunktus, az immuiimoduláns hatásoknak és a normál mikrobaflóra hiányának korábban nem ismert, a gyakorlat számára -is jelentős biológiai következményeinek kimutatásáért. Megosztott díjban részesült Márton Péter, a műszaki tudományok kandidátusa, az ELTE geofizikai tanszékének egyetemi docense és Márton Péterné, az ELTE Geofizikai Intézetének tudományos fő- munkatársa a kőzetek paleomág- neses tulajdonságainak meghatározására kidolgozott eljárásáért, a mérésekhez szükséges műszercsoport kialakílásáért. Ugyancsak megosztott díjjal ismerték el a Számítástechnikai és Automatizá- lési Kutatóintézet kollektívája, De- metrovics János, a matematikai tudományok doktora, Knuth Előd, a matematikai tudományok kandidátusa, Békéssy András, a matematikai tudományok kandidátusa, és Gyepesi György tudományos munkatárs munkáját, SDLA-rend- szer megalkotásáért és az ehhez kapcsolódó adatbázis-elméleti kutatásokban is kiemelkedő nemzetközi sikerek eléréséért. Megosztott díjban részesült Gyulai József, b fizikai tudományok doktora, a KFKI Mikroelektronikai Kutató Intézetének tudományos osztályvezetője, Mezey Gábor, Kótay Endre és Manabua Iba Asrama, a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutató Intézetének tudományos munkatársai, illetve Lohner Tivadar, a KFKI Mikroelektronikai Kutató Intézetének tudományos munkatársa nemzetközi visszhangot kiváltott részecske- és magfizikai ku« tatásaik elismeréséért. alapokat úgynevezett máglyacölöpökre kellett helyezni. Ez meglehetősen hosszas feladat volt, s így a felszíni építkezéshez csak 1833-ban tudtak hozzákezdeni. Az építők azonban, ezt követően sem tettek túlságosan nagy gyorsaságról tanúbizonyságot, s az új pályaudvar felavatására csak 1884. augusztus 16-án került sor. A főváros lakossága lázas izgalommal várta az eseményt, s a lassú haladás miatt számos bírálat is érte a kivitelezőket. Amikor azonban a pompás építmény kibontakozott az építőállványok öleléséből, a harag helyébe jóleső büszkeség lépett. Az egykori krónikás szerint a magyar fővárosban megszületett „a Duna-mente legnagyobb és legdíszesebb pályaudvara”. Az emberek valósággal csodájára jártak az épületnek. Nem titkolt büszkeséggel szemlélték a 182 méter hosszúságú, 42 méter széles, több mint 31
