Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-10 / 108. szám

1984. MÁJUS 10., CSÜTÖRTÖK ío'/l &$/£)■!? Jt &£imaw* Környezetvédő kertbarátok Paradicsomi lankák Budakeszin Kétvégeken délelőtt a 22-es autóbuszt alaposan kihasznál­ják, nem is időz sokat a Moszkva téri állomáson. Me­nekül a város a szabadba. Jó­kora elemózsiás kosarak te­szik zsúfolttá az amúgyis szűk helyet. Arrébb paradicsom- és uborkapalánták kandikálnak ki egy papírdobozból, délre már helyükre kerülnek a bu­dakeszi dombokon. Szép számmal vannak itt hétvégi telkek, némelyik mind­össze öt méter széles, nadrág- szíjparcella, de itt is megte­rem az a kis zöldség a család­nak. Makkosmárián és Nagy­szénászugon 1508 telektulajdo­nos osztozik. Délelőtt, még mi­előtt a meredeknek vágnának, a művelődési házban ülnek össze a kertbarátok. Itt tartja ugyanis rendes évi taggyűlését a budakeszi környezetszépítő és védő kertbarátok köre. Há­rom helyiséget kellett össze­nyitni a megjelenteknek. Nem nehéz megtalálni, a hangya­bolyból kiválasztani Tatár Jó­zsefet, a kör elnökét. Pedig ko­rábban még sohasem találkoz­tunk. Két nappal korábban ugyan íennjártam a Makkosi úti házukban, de csak felesé­gét találtam otthon: — A fér­jem éppen a kertbarátkor ügyeit intézi — mondja a tö­rékeny asszony, aki gyógysze­részként ment nyugdíjba né­hány éve, akárcsak vegyész- mérnök férje. Szakcsoportból Az így ,,feleslegesen” megtett legényizzasztó utat mégsem engedtem az ördögnek, gyö­nyörködtem a panorámában és a művelt kertekben. Majd min­denütt dolgozott valaki, a még nem virágzó * gyümölcsfákat ■permetezték, magyarázva az arra járó ismerősöknek, hogy is kell ezt csinálni. Másutt a pázsitot vágta egy csendes szavú, elektromos fűnyíró, odébb bozontos kutya nyújtó­zott a kerítés- árnyékában amíg gazdája a vetemény fö­lött hajlongott. Ma is várják gazdáikat a kertek, azok is jönnének, mégsem sietik el a dolgot a művelődési ház hűs termeiben, hiszen szavazni kell, maradjon-e a régi veze­tőség, vagy sem. Mit végeztek, mit terveznek? Mielőtt még ülő sorokba szerveződne a kétszáz kertba­rátköri tag, egy borítékokkal teli asztal köré csoportosul, aki odafér. A boríték tájékoztatót tartalmaz hasznos tudnivalók­ról, valamint az újonnan elké­szült Budakeszi-térképet. Az alacsony, ősz hajú, bajuszos tüstént emberkéről mindjárt tudtam, hogy Tatár József. Megbeszélte a teendőket a ház technikusával, ugyanakkor a hozzá fordulók kíváncsiságát is kielégítette, és az érkező isme­rősök üdvözléséről sem feled­kezett meg. A kör jelenlegi formájában még igen fiatal, tavaly április­ban alakultak. A közösség jó­val régebbi, még, mint áfész- szakcsoport kovácsolódott ösz- sze. Az új vezetőség felvette a kapcsolatot a Hazafias Nép­front Pest megyei Bizottságá­val. Elküldték nekik alapsza­bályzatukat és működési ter­vüket. A környezetvédelmet is felvállalva, kerültek a nép­front kötelékébe. E kapcsolat eredményeként már 35 ezer fo­rint értékű facsemetét, rózsa­tövet és orgonát ültettek el, amit a népfront biztosított számukra. A markukba nevetők — Nem szabad hagynunk, hogy a környéken sarokba hú­zódó, markukba nevető telek- tulajdonosok legyenek — mondta Tatár József —, olya­nok, akik a mások pénzén és munkáján keresztül jogtalan előnyökhöz jutnak. Szemléletes példa erre a víznyomásfokozó berendezés építése. Többen ki­vonták magukat az anyagi hoz­zájárulás alól, pedig az elké­szült berendezés nekik is egyenletes víznyomást biztosít. Amikor viszont közösen szer­veztük a trágya beszerzését, huszonhatan fizették be a ré­szüket. Ugyan többen nem voltak még körtagok, de ígér­ték, hogy belépnek. Nyolcán mind ez ideig mégsem tették meg. Talán a belépési díj és a havi tagdíj összege, ami egy évre 270 forint, tartja vissza őket? A szerves trágya beszerzésén és a nyomásfokozó elkészíté­sén túl együttes eredmény a femhutlaaek összegyűjtése. A szállítási költség többszöröse volt a MÉH-töl kapott pénz­nek, de a cél nem is az anyagi haszonszarzés volt. Hasonló el­képzelések ösztönözték azt a szerződést is, amelyet a Pilisi Erdőgazdaság Budapesti Erdé­szetével kötöttek. Vállalták a Makkosmáriát határoló erdők megtisztítását az önkényesen odahordott szeméttől. E mun­káért havi kétezer forintot kapnak. A taggyűlésen jelenle­vő Forrni Sándor, a HNF Pest megyei Bizottságának képvise­lője diavetítéssel illusztrált beszámolót tartott az erdőrész jelenlegi állapotáról. Egyelőre t axi /sí — Tudjuk, hogy a szemét- tároló konténerek nem elegen­dőek, de amíg nincs lehetőség több gyűjtőedény megvásárlá­sára. vagy a meglevők gyako­ribb ürítésére, addig kérjük a telektulajdonosokat, a kis mennyiségben elégethető sze­) metet hoszontüzelésre használ- 'ják fel, a komposztálható rnya gouat juttassak vissza a talaj ba. Előadása végén átnyújtotta a Pest megyei népfrontbizottság kitüntetését Tatár Józsefnek, kiváló környezetvédelmi társa dalmi munkájáért. A kitünte­tés valószínűleg még nagyobb lendületre sarkallja az elnököt, a vezetőséget és természetesen a tagságot, hiszen az elismerés nekik is szól. Lesz mit tenni­ük a jövőben is. Feladatnak tűzték ki a Makkosi és a Me gyei út aszfaltburkolatának el­készítését, az elektromos háló­zat fejlesztését. Tárgyalásokat folytatnak a BKV-val és a Vo­lánnal autóbuszjáratok indí tásáról, hiszen most több kilo­métert kell gyalogolni teli ko­sarakkal, hegynek fölfelé. A tárgyalások eredményéig ma­gántaxissal kötöttek szerző­dést, hogy szombat-vasárna­ponként tíz forintos egység­árért szállítsa a telektulajdo­nosokat. A kertbarátköri ta­goknak ezen felül húsz száza­lék kedvezmény jár. A taxi eligazodását is segíti majd, ha a tervezett 'utca- és névtáblák a helyükre kerülnek. Dudás Zoltán A Segp©nt©sÄ dugattyúk A képen Bors Gyula ellenőrzi a szervokormányhoz készü­lő dugattyúk pontosságát. Remélhetőleg csak ruíinműveiet lesz ez, hiszen a közeljövőben beindul a sorozatgyártás, és a korszerű gép nagy pontossággal köszörüli (a korábbi marás helyett) a Csepel Autógyár egyik fő profilját adó termék al­katrészét. Trencsényi Zoltán felvétele ICiilfftíra, barátság, nemzetköziség Egy mozgalom mindennapjai £ Sárgásvörös tűzkaréj öleli körül a hatalmas fekete bog- £ rácsot. Két vállas, hajdúsági ember forgatja szakszerű '/ mozdulatokkal, benne rotyog a sűrű tészta. Pásztorok ^ eledele, a slambuc, amit nemsokára megkóstolhatunk fj, itt a Hortobágy közelében, Hajdúszoboszlón. Etelárnyalatok Az ételek is olyanok, mint a tájszólások. Az árnyalati különbségek már a szomszéd faluban is érzékelhetők. Né­hány településsel nyugatabbra a siambuccal rokon étel, a ti szántúli aratók lebbencse már másként készül akár Püspök­ladányban is. Innét dél felé az alföldi Sárréten annak is sokféle változata van asze­rint, hogy valóban aratási va­csorának főzik, azaz főzték-e kint a tarlón, szabad tűzön, szalonnazsírban pirítva a disz­nó bőrét, meg a tésztát, vagy télen odahaza a konyha tűz­helyén. Avagy napjainkban hódolva az ősi szokásnak, de már étolajban, és a gáztűz­hely lángján. Az ételkóstolónak sikere van. akad, aki repetát is kér a Magyar Eszperantó Szövet ség Pest megyei Bizottsága mellett megalakult utazók klubjának tagjai közül. Vala­mennyien egyetértenek abban, hogy egy tájegység megisme­rését nem árt betetőzni az ott lakók ételeinek megízlelésével. Vita előzte meg a döntést, hogy legyen-e az utazók klub­ja, melynek tagjai nem köte­lesek eszperantóul tanulni. Ám végül megállapodtak abban, hogy a merev, direkt formák nem alkalmasak a népszerűsí­tésre. A leghatásosabb érv a konkrét élmény, az előnyös utazás, s aki az eszperantis- tákkal jár-kel az országban, és vitákban, előbb-utóbb belátja, hogy a nyelvet érdemes meg­tanulnia. Rendezik soraikat Azt sem tekintik szentség- törések, ha netán az év végi záróértekezletet közös ebéden és vacsorán tartják meg, mint ahogy ezt tették tavaly is, Dunakeszi egyik éttermé­ben. Így eshetett meg az a szokatlan dolog, hogy az érte­kezlet résztvevői taksát fizet­tek a részvételért. Megnézték Főt műemlékeit, vetélkedtek, tombolát sorsoltak, s meghall­gatták a titkári beszámolót, elfogyasztották a birkapörköl­tet. Azért senki sem panasz­kodott, hogy hosszúra nyúlt ez a tanácskozás. Hajdúszoboszlóra úgy in­dult el egy autóbusznyi társa­ság, hogy a tagok fürdéssel, városnézéssel töltik a hét vé­gét Szoboszión és Debrecen­ben. A vezetőség pedig arra is szakít időt, hogy megtart­sa az éppen esedékes, ezúttal kihelyezett megyebizottsági ülést. Mint kiderült azonban, a programot túlméretezték. A négy évvel ezelőtt szerve­ződött megyei testület tagjai, akik szintén fizettek azért, hogy a megbeszélésen részt vehessenek, itt voltak kényte­lenek először komolyan szem­be nézni egy terebélyesedő mozgalom szervezeti kérdései­vel. Nevezetesen azzal: h-oi is foglal helyet Pest megye eszperantó mozgalma kulturá­lis életünk egészében, milyen a rangja, haszna, tekintélye? Mint kiderült: a szervezet so­rait a megnövekedett felada­tokhoz igazodva ismét rendez­ni kell. Billegő mérleg Bebesi József titkár csak nagy vonalakban foglalta ösz- sze az elmúlt négy év ered­ményeit, melyek között sike­rek és kudarcok egyaránt elő­fordultak. Az előbbiekhez tar­tozik, hogy például Vác tér­ségében megerősödtek a fél év­százados hagyományok, meg­négyszereződött a tanfolya­mok száma, a törökmezői bé­kenap rendezvényein évek óta ott vannak Brno, Pozsony kül­döttei, Lengyelország eszpe- rantistái, s tavaly már ott vol­tak, az idén is jönnek a test­véri Szófia megye ^küldöttei, akik együtt haladnak a Za- menhof kilátóhoz tartó béke­menet nemzetközi résztvevői­vel. Az elmúlt évben nem­zetközi tábort rendeztek a sződligeti kempingtábor csino­sítására, ahol holland, jugosz­láv, német, spanyol^ lengyel és bolgár fiatalok dolgoztak együtt. A hatás nem . maradt el. Egy szerény kis> csoport, amely hagyományt Lszeretne teremteni a táborozásból, ta­nulni kezdett a sződligeti mű­velődési házban, s már isme­rik az összes nyelvtani sza­bályokat, szorgalmasan gyara­pítják szókincsüket. ' Szentendrén, Érden, Ceglé­den sokat ígérő mozgolódás bontakozott ki. Nemzetközi kongresszusok, találkozók, az­tán minden ellaposodott. Tá- piószentmárton fogorvosát dr. Szemök Balázst egy nemzet­közi eszperantó testület tagjá­nak választották meg, így nem ér rá csoportjával foglalkozni. A következmény: ha a vezető elmegy, a csoport sem műkö­dik. Szófia megyében Pest me­gyei delegáció járt az elmúlt évben, az ottaniak látogatását viszonozva. A megállapodások eredményeként eszperantista úttörők nyaraltak a Rhodope hegységben, bolgárok a Po­kol-szigeten. A vecsési általá­nos iskolából sikerült a leg­nagyobb létszámot szerveZhi. Ügy látszik, itt a legnépsze­rűbb az eszperantó gondolat a gyerekek körében. A váci út­törők az idén is félszázan utaznak Pisanicába, majd Vár­nába, csereüdülés keretében. Dunakeszin a vasutas esz- perantisták csoportja a leg­erősebb, s működne még egy másik is, akik furcsa módon hol itt, hol ott kénytelenek maguknak egy klubszobát ke­resni, nem lévén helyük és maradásuk a József Attila művelődési központban. A gö­di Dunamenti Tsz eszperantó csoportja a napokban alakult. Hogyan tovább? — Hogyan tovább? — fogal­mazódik meg a kérdés. Termelőszövetkezetek, gaz­dasági egységek jelentkeztek jogi tagként, pártoló tagok fi­zetnek szerény díjat, a . moz­galom anyagi alapjait meg­teremtendő. Ügy vélik érde­mes, hiszen a könnyen meg­tanulható közvetítő nyelv se­gítségével más népek kultúrá­ját ismerhetik meg dolgozóik, s nekünk, magyaroknak n_isi nagy szükségünk vara arra, hogy a mienket is megismer­jék, s minél több barátot sze­rezzünk e mozgalom segítségé­vel Is. A négy évvel ezelőtt még pár százas létszám az ezerhez közelít Pest megyében. Minden városban legyen tanfolyam — adta ki a jelszót az országos szövetség, de kevés a pedagó­gus. A mozgalmat irányító társadalmi erő is kevés arra, hogy az elért eredményeket tovább fejlessze. Ezen kellene segíteni. Kovács T. István Megkezdte működését, mond­hatnánk úgy is, hogy hivatal­ba lépett áilaméletünk új, sa­játos szerve: az Alkotmány- jogi Tanács. Mint ismeretes: az országgyűlés a legutóbbi ülésszakán határozott a fölál­lításáról és választotta meg a tágjait, akik mindenkor ma­gának az országgyűlésnek ad­nak majd számot a tevékeny­ségükről, hiszen az Alkot­mányjogi Tanács e legfelső törvényhozó testületnek alá­rendelve működik. Hazánk­ban a parlament az alkotmá­nyosság védelmének is a leg­főbb szerve, ám ezentúl est a jog- és feladatkörét a kü­lön e célra létesített szerv se­gítségével gyakorolja. Ez a tevékenység elsősorban az ellenőrzésben nyilvánul meg. Légióként a jogszabá­lyok és a jogi iránymutatások alkotmányosságát kísérik el­lenőrző figyelemmel, alkot­mányvédő, törvényességet ol­talmazó szervként. Ehhez nyomban el kell oszlatni azt az esetleges félreértést, hogy hibák vagy netán éppen tör­vénysértések tették volna szükségessé a létrehozását. Ilyet ma már csak a tájéko­zatlan emberek tételezhetnek fel. nem beszélve a rosszin- dulatúakról. Köztudott, hogy immár jó negyedszázada ha­zánkban az alkotmányosság védelmének jogrendszerünk­ben kiépített különféle bizto­sítékai működnek és jól funk­cionálnak. Továbbfejlesztésük azonban mindenképpen idő­szerűvé vált a jogrendszer kü­lönböző elemei közötti össz­hang megteremtése, illetve jobb érvényesítése érdekében. Törvényességünk összhangja Jogrendszerünk harmóniája veheti már eleve elejét annak, hogy. különféle, önmagukban egyébként helyes intézkedé­sek — ahogyan hivatalosan nevezik": a különböző szintű jogszabályok — egymásnak esetleg ellentmondjanak. Sok hibalehetőségre adhat alkal­mat az egyre bonyolultabbá és differenciáltabbá váló élet­viszonyok széles körű szabá­lyozása. "Valamennyinek ezért összhangban kell lennie, még­pedig legfőként magával a Magyar Népköztársaság al­kotmányával, de ezen belül az alacsonyabb szintű jogszabá­lyoknak a magasabb szintűek­kel, a jogi iránymutatásoknak pedig magukkal a jogszabá­lyokkal. Bonyolultnak tűnő szövevénynek látszik ez, pe­dig éppen az a lényeg, hogy jól kiépült mechanizmusként működjék az a jogi szabályo­zó rendszer, amelynek alap­vető célja, hogy a társadalom életét döntően befolyásoló kérdéseket a szocialista de­mokrácia, a szocialista jog­rendszer, az igazságosság szel­lemében oldja meg. Az állampolgári jogok vé­delmét célozza tehát az újon­nan létrehozott szerv mun­kássága. Talán ezért adódott, hogy némelyek számára nem volt világos: miért nem fog­lalkozik az Alkotmányjogi Ta­nács egyedi ügyekkel is, mint ahogyan különböző helyeken várták. Tudnivaló ugyanis, hogy hatásköre nem terjed ki a bíróságok, az államigazga­tási és egyéb más szervek ál­tal elbírált egyedi ügyek fe­lülvizsgálására. Éppúgy az ezekben az ügyekben hozott esetleges törvénysértő dönté­sekre sem. Azért nem, mivel — mint az előbbiekben jelez­tük — jól kiépített jogrend­szer működik hazánkban, amelyen belül megfelelő jog­orvoslati rendszer is érvénye­sül, tehát mindenkinek meg­van a lehetősége, hogy sérel­mével az adott felettes szerv­hez, fellebbezési fórumhoz forduljon. Egészen más azonban, ha bárki is valamely jogszabály vagy jogi iránymutatás alkot­mányosságának a felülvizsgá­latát látja szükségesnek, ami­kor például az ő ügyében an­nak alapján hoztak döntést. Az Alkotmányjogi Tanácshoz ez esetben sem fordulhat ugyan közvetlenül a maga egyéni ügyéből kiindulva, de a közérdekű bejelentésekre és javaslatokra vonatkozó szabá­lyok szerint az arra illetékes helyeken bárki tehet indít­ványt. Ennek kidolgozottak a maga érvényes útjai, szabá­lyai. Nem is lenne helyes, ha az Alkotmányjogi Tanács venné át más szervek eddigi feladatát. Még akkor is, ha bizonyos intézkedések során vagy bármi más módon alkot­mányellenességet állapít meg, először magához a jogszabályt, illetőleg a jogi iránymutatást kibocsátó szervhez fordul. Az is lehetséges, hogy ezzel egy­idejűleg felfüggeszti az alkot­mányellenes rendelkezés vég­rehajtását. Ilyen esetben a felfüggesztett rendelkezést újabb intézkedésig nem lehet alkalmazni. Ha később végle­gesen is hatályon kívül helye­zik, akkor annak a hibás jog­szabálynak az alapján hozott döntések sorsáról is újból le­het tárgyalni. Az egyéni ügyek igy tehát — ha nem is közvetlenül — mégiscsak összefüggésben vannak az Alkotmányjogi Ta­nács létével, működésével. Kihat rájuk természetesen oly módon, mint minden más, vagyis a mi szocialista elveink szerint: a társadalmi és az egyéni érdek összhangja alap­ján. Törvénybe iktatott al­kotmányunk tételei között szerepel, hogy „a Magyar Népköztársaság tiszteletben tartja az emberi jogokat”, de — amint arra Markója Imre igazságügyi miniszter ország- gyűlési expozéjában legutóbb rámutatott — e jogok gyakor­lása elválaszthatatlan az ál­lampolgári kötelességek telje­sítésétől. Mint mondotta: „Mindkét követelmény érvé­nyesítése alapvető feltétele annak, hogy szocialista vív­mányainkat megőrizhessük és szocialista értékeinket állan­dóan gyarapíthassuk. Ezért az állampolgári és az emberi jo­gok érvényesülésének biztosí­tása mellett mindig is nagy gondot fordítottunk és fordí­tunk jelenleg is arra, hogy e jogok gyakorlásának milyen a tartalma, s hogy az alkot­mányban és más törvények­ben megfogalmazott állampol­gári kötelességek miként tel­jesülnek”. E világos álláspont mintegy azt is magában hordozza, hogy a kötelességeiket teljesí­tő magyar állampolgárokat napjainkban nem érheti sére­lem. Sem egyéni, sem közös­ségi. Nyilvánvalóan nem gon­dolhat senki arra, hogy egy csapásra mindenütt felszá­molhatók a különféle kisebb- nagyobb igazságtalanságok, de ebben is a tendenciát, a szel­lemet kell szem előtt tartani. Azt a törekvést, amely arra irányul, hogy szilárd legyen a jogalkotás alkotmányossága és törvényessége. A nálunk érvé­nyesülő irányítási rendszer­ben ugyanis — amint arra ugyancsak rámutatott a mi­niszter — széles körű társa­dalmi hatása van a jogszabá­lyoknak, vagyis a legkisebb hiba is fékezhetően hathat a társadalmi és gazdasági fel­adataink következetes meg­valósítására. Ugyanakkor ked­vezőtlenül befolyásolhatja aa állampolgárok szemléletét, cselekvését, hangulatát. Az Alkotmányjogi Tanács működése, különlegesen fon­tos hivatása és folyamatos el­lenőrző tevékenysége ezért irányul erre a leglényegesebb tényezőre. Ezzel egész tár­sadalmunknak és benne min­den egyedének, minden dol­gozójának a biztonságosabb, nyugalmasabb életét szolgálja. L. Z. 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents