Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-03 / 102. szám

■ Abonyi krónikám Csak összefogással lehet Jobb, ha az akarata győz A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 102. SZÁM 1984. MÁJUS 3., CSÜTÖRTÖK izrek az erdilsesi Hangulatos, vidám majális volt Újabb keletű hagyomá- t- , ", ,4 IpSI»: „/L . Ezrek gyűltek a nagy tisztásra az ünnepi megemlékezésre. Ital ellen van orvosság Az alkohol káros hatásáról sajnos egyre terjedelmesebb a tudományos irodalmunk, de az átlagos képzettségű ember is legalább egytucatnyi sú­lyos következményt tud felso­rakoztatni az ártalmairól. En­nek ellenére nap mint nap lá­tunk, hallunk, olvasunk olyan tragédiákról, amelyek mérsé­kelt, vagy a szeszfogyasztásról való teljes lemondás esetén elkerülhetők lettek volna. Nincs túlzás abban, amikor azt hangoztatják, hogy az alkoho­lizmus elleni küzdelem immár társadalmi ügy lett, csak saj­nos a holtpontról nagyon ne­héz elmozdulni. Milyen tapasztalatok vannak e téren Abonyban? A kérdés­re Bárány Kálmánná, a tanács igazgatási előadója adott vá­laszt. Családi titok — Az alkoholizmus elleni küzdelemnek két alapvető fel­adata van, a megelőzés és a gyógyítás. Természetesen az előbbi volna egyszerűbb. E célra nagyon alkalmasak az egészségügyi és egyéb felvi­lágosító előadások. Közismert, hogy a mértéktelen italozás nemcsak az egyént, hanem családját, munkahelyi környe­zetét, tágabb értelemben a társadalmat is károsítja. Mind­ez és az egyéb következmé­nyekről való tájékoztatás so­kakat visszatarthat, hogy a pohár után nyúljanak. Szomo­rú, hogy ez nem általánosít­ható, tehát a figyelmeztető szavak nem találnak megér­tésre. Ilyenkor már tennünk kell valamit, mert az idejé­ben történő közbeavatkozás még eredményes lehet. Ezért minden olyan beérkezett „jel­zésre”, amely erre utal, felfi­gyelünk. Ha módunkban áll, valamilyen formában megkí­sérlünk segítséget nyújtani. Nagyon megnehezíti ezt a te­vékenységet, hogy esetenként az érintettek közvetlen kör­nyezete nem segít. Palástolják a történteket, védelmükbe ve­szik az italozót. Ezért inkább a bejelentések sem mindig a családtól érkeznek, hanem a szomszédoktól, munkahelyi kö­zösségektől. — Mi történik ezután? — Az első intézkedés, hogy megkíséreljük felderíteni az italozást kiváltó okot és ha módunkban áll, segítünk. Elő­fordult már, hogy sikerült az érdekelt személyt a helyes út­ra téríteni. Ha elkéstünk, ak­kor nincs más lehetőség, mint az immár kezdő alkoholistát meggyőzni az önszántából va­ló kezeltetésre. Igyekszünk megértetni vele, hogy az ön­Lesz majd folytatása Üj kiadvány jelent meg a közelmúltban Abonyban, Mú­zeumi Hírmondó címmel. A dekoratív borítón a felújított falumúzeum képe látható, az elején Győré Pál rövid ajánló sorait találja az olvasó ......... az ereklyékről, a múzeumban elhelyezett, raktározott, kiál­lított tárgyakról — múlt idők mindennapi életének haszná­lati eszközeiről — a múzeumi munkáról szeretnénk a hír­mondó lapjain az érdeklő­dőkhöz szólni. Így szeretnénk hasznára lenni azoknak, akik Abonyt — ezt a szép alföldi települést — szeretik, tegnapi és mai küzdését tisztelik és jövőjéért jó szívvel kívánnak munkálkodni.” Az ezt követő írás a felújí­tott művelődési intézmény és Az abonyi tanyák üzenete cí­mű új kiállítás ünnepélyes megnyitójának eseményeit eleveníti fel, alapos részletes­séggel. A hírmondó közreadja Nagy Sándornénak, a Pest megyei Tanács elnökhelyette­sének ünnepi beszédét, majd ként vállalt kezelés gyorsabb és eredményesebb. Amennyi­ben ez sem éri el a kívánt hatást, akkor szóba kerül, hogy a kényszerelvonás is el­rendelhető. Megtörtént esetek igazolják, hogy ez többnyire hatásos és inkább az önkéntes kezelést választják. Az önkén­tesség azért is célszerű, mert ebben az esetben nagyobb a valószínűsége, hogy nem lesz visszaeső, hiszen akaratereje győzött. Bánatában visszaesik — Ki kezdeményezheti a kényszer-elvonókúrát ? — A hozzátartozók közül bárki, a munkaadó vagy vö­röskeresztes alapszervezet is, ha ezt írásban vagy szóban nálunk bejelentik. — Állítólag ez elég hossza­dalmas eljárás. — A betegek számára való tekintettel, hónapok is eltel­nek, míg valakit behívhatnak. Eddig évente 25—30 bejelentés történt. — Milyen tapasztalatok van­nak azokkal kapcsolatban, akik túlestek az elvonókúrán? — Sok esetben nem hajlan­dók visszavenni, illetve vissza­helyezni őket a korábbi mun­kakörükbe. Ez a betegek több­ségére nincs jó hatással. A ta­pasztalat szerint újra italozni kezdenek, visszaesők lesznek. Utógondozás, remény — Feladataik közül mire kell ügyelni a jövőben? — Az alkoholizmus elleni küzdelem érdekében állandó kapcsolatot kell tartani az egészségügyi, oktatási intéz­ményekkel, a munkahelyek szociális előadóival, valamint a vöroskeresztes ‘aktivistákkal, ök a megelőző és az utógon­dozás terén értékes segítséget tudnak adni. Az eddiginél még több filmvetítéssel egybekap­csolt ismeretterjesztő előadást szükséges tartani. Fokozottab­ban és sűrűbben kell ellen­őrizni az italbóifokat, hogy fiatalkorúakat ne szolgáljanak ki. Küzdelem ez a javából, de nem adják fel a reményt, hi­szen minden beteg gyógyulása, a családi élet rendeződése va­lamennyi segíteni akarót kár­pótol. Elég friss statisztikai adatok szerint az elmúlt tíz eszten­dőben a lakosság majdnem annyi pénzt adott ki italra, mint amennyit húsra, tejre, tejtermékre és tojásra. Érde­mes ezen elgondolkodni. Gyuráki Ferenc a tavalyi helytörténeti ese­ményekről számol be kronoló­giai sorrendben, ezután pe­dig az idei múzeumi prog­ramról olvashatunk. Az, hogy kiknek az önzetlen támogatá­sával gyűlt össze az új kiállí­tás anyaga, éppúgy kiderül a hírmondóból, mint az, hogy ez év január utolsó vasárnapján miért jöttek össze az egykori abonyi járás településeinek küldöttei a kocséri határban található Kutyakaparó csárdá­nál. A kiadvány további lapjain Csemiczky Tihamér életpá­lyájáról találunk írást. A tör­tek születésű, hosszabb ideig a nagyközségben gyógyszerész- kedő grafikus és festőművész az idén lenne 80 éves. Végül Abony — az egykori mezővá­ros — díszpolgára Kossuth Lajos életéről, munkásságáról, a településsel való kapcsola­táról szóló terjedelmes mon­tázst közül a Múzeumi Hír­mondó első száma. Gy. Szülők költöztették Áttelepült a játszótér Az ünnepet megelőző mun­kaszüneti napokon a Kossuth Ferenc utcai Károlyi-lakótelep C-tömbjének lakástulajdono­sai szorgosan tettek-vettek a házuk körül. Az épület mögöt­ti csendes zugot, ameüyet el­kerül a járműforgalom, rend; be tették, játszótérré alakítot­ták. Az eszközöket úgy „örö­költék” a Kossuth Ferenc és a Teleki utca sarkán álló grund- ról, ahol megszűnt a gyerekek játszóhelye. A papák, mamák, nagyszü­lők, sáíves örömest vállalták a terepegyengetést, a hinta, a mászóka felállítását. Ismét a földbe kerültek a cölöpvár rönkjei. Gondollak arra is a felnőttek, hogy a meleg nyári napokon árnyat adó fák lomb­sátra boruljon a gyerekek fö­lé. Facsemeték tucatját ültet­ték el. A tevékeny lakóközösség to­vábbi tervei között szerepel a zöldterület szabadon hagyott darabjának hasznosítása is. A felnőttek kellemes időtöltésé­ről szeretnének gondoskodni sakkasztallal, padokkal, ame­lyeket cserjékkel és díszfák­kal vennének körül. Olyan beszélgetőzugot próbálnak lét­rehozni, amely lehetőséget kí­nál a lakótelepi társas kap­csolatok elmélyítéséhez. Dircsiyés-esf A ceglédi Dózsa György If­júsági Klub május 5-i, szom­bat esti vendége Dinnyés Jó­zsef beaténekes lesz. Önálló estje 19 órakor kezdődik. A pártszékliázban találkoz­tak a minap Cegléd város és a vonzáskörzet propagandistái, hogy V. I. Lenin születésének 114. évfordulójára elméleti konferenciával emlékezzenek, s egyben szót váltsanak a so­ron következő feladatokról. Az eseményen megjelent Katona Mihály, az MSZMP Pest me­gyei Bizottságának munkatár­sa is. Elsőként Berla Ferenc, a vá­rosi pártbizottság titkára kö­szöntötte a konferencia részt­vevőit. A lenini örökség je­lentőségét méltatta, mely, mint mondotta, kulcs a világ meg­értéséhez. A propagandisták nem csupán szószólói ennek az örökségnek, hanem a valóság tevékeny kutatói is, akik köz­vetítik a környezet változásait. Fontos kérdés, hogy a propa­ganda mennyire segít eliga­zodni a világ dolgaiban. S bár a munka során valójában csak az észérvek lehetnek hatéko­nyak, az érzelmi azonosulás szerepéről sem szabad megfe­ledkezni. A köszöntő után dr. Vonsik Gyula, a Propagandista című folyóirat felelős szerkesztője tartott előadást. Kiinduló kér­dése: vajon a propaganda- munka megfelel-e napjaink­ban a társadalmi szükségle­teknek? Ha háttérbe szorít­juk a mennyiség szempontját, azt kell válaszolnunk: ma ke­véssel többet és jobbat vár a társadalom, mint amennyit a propaganda tesz. A marxista— leninista ideológiát igen so­kan ismerik, s tanulják folya­matosan. Gond, hogy sokszor elfeledkezünk arról, hogy a tanokat a gyakorlat nyelvére fordítsuk, a mindennapokban alkalmazzuk. A propagandistának tudnia kell a valóságot másokkal megismertetni úgy, hogy az átadott ismeret tevékeny erő­vé váljon. A propaganda fel­adata, hogy a teljes valóság ábrázolásával hozza mozgásba az emberi képességeket. Ehhez új módokat kell találni. Az elmélet és a gyakorlat egysé­gének megteremtése során a figyelem az élet által feltett kérdések igényes megválaszo­lására irányul. A propaganda csakis a va­lóság reális felmérésén ala­pulhat, ugyanakkor meg kell fogalmaznia a konkrét teen­nyainiknak megfelelően a ma- jusünnep színhelye1 — miként lapunk más helyén is megírjuk — az idén is a Putrisarki erdő volt, ahová a borús idő elle­nére tízezernél többen vonul­taik ki elsején. Kora reggeltől fáradhatatlanul fuvarozták az utasokat a sárga autóbuszok. A személygépkocsik véget nem érő sora sok helyien csak lé­pésben tudta megközelíteni a városbeliek kedvelt kiránduló- helyét. Voltak, akik kerékpár­ral vágtak néki az útnak. Májusfa a tisztáson A szépen feldíszített nagy tisztáson magasba nyúló, szí­nes pántlikákkal ékesített má­jusfa állt a tribün közelében. A munkások, szövetkezeti pa­rasztok, iskolásak, intézmé­nyekben dolgozók sokasága tíz óráig elfoglalta helyét a szá­mára kijelölt erdei négy­szögben. A hangszórók induló­kat sugároztak, amikor meg­kezdődött a felvonulás az dőket, konkrét helyszíneken, megkeresve a cselekvések ho­gyanját, hiszen ez utóbbi a propaganda legérzékenyebb pontja, nélküle nincs cselek­vés. Dr. Vonsik Gyula gondolat- gazdag előadását követően Berla Ferenc, az MSZMP vá­rosi Bizottságának titkára em­léklapokat és jutalmakat adott át azoknak, akik 20, 15 és 10 éve végeznek jó propaganda- tevékenységet. V. S. Kecskemét, Graz Tói Sí BsSván fotói Május 6-án, vasárnap dél­előtt 11 órakor nyílik Kecske­méten, a Kisfaludy utca 6—8. szám alatt a szakszervezetek székházéban a ceglédi, Balázs Béla és SZOT-díjas fotómű­vész, Tóth István kiállítása. Borsodi György, az SZMT Bács-Kiskun megyei vezető titkára mond beszédet az ese­mény alkalmával. A kiállítás május 18. és május 22. kivéte­lével naponta 10—18 óráig lát­ható, május 26-án zárul. Májusban a szomszédos Ausztriában is nyílik egy gyűjteményes kiállítás Tóth. István fotóalkotásaiból: Graz­ban, 17-én. Ingyen átvizsgálják A Mozgássérültek Ceglédi Fgyesületének szervezésében a Hycomat gépkocsival ren­delkezőknek díjtalan diag­nosztikai vizsgálatot tartanak május 19-én. Az érdeklődők hétfőn és csütörtökön jelent­kezhetnek délután fél öttől hét óráig az egyesület Kozma Sándor utca 1. szám alatti helyiségében. Vasufas­tanácskozás A ceglédi MÁV-nyugdíjasok május 8-án, kedden délután 14 órai kezdettel szakszerve­zeti taggyűlést tartanak a Te­leki utcai vasutas könyvtár­ban. emalvény elé. Nemzeti színű, vörös és kék lobogókat lenge­tett a szél a felvonulók kezé­ben. Az ünnepi megemlékezés percei után vidám hangulat töltötte be az erdőt. A munka­helyek gondoskodtak dolgo­zóikról és azok családtagjai­ról. Megkezdődött az ilyenkor szokásos eszem-iszom. Gulyás, meg pacal Totyogott a kandú­rokban, virsli főtt az üstök­ben, sörösrekeszek vándorol­tak a beszélgetők csoportjai­hoz. Szórakoztató műsor " A kereskedelem is kitett magáért. Az sem maradt ét­ien, szomjan, aki nem tarto­zott egyik alakulathoz sem. A lacikonyhák, az alkalmi csap- székek bőven kínáltak, hapap- nivalót, habzó és gyöngyöző italt. Kivonult a sokadalWnba a hazárosok serege is.?- Nem­csak léggömböt, mézeskalá­csot, törökmézet kínáltak^ ha­nem sokféle más hasznos és hasznavehetetlen holmit. A két színpadot az érdeklő­dők széles gyűrűje vette kö­rül. A ceglédi Kossuth Mű­velődési Központ oiterazene- kara éppúgy nagy tapsot ka­pott, mint a táncdalokat elő­adó művészek. Sikert aratott a fővárosi vendégek közül Ka­bos László és Antal Imre is. A központi programok mel­lett a vállalatok is gondoskod­tak dolgozóik szórakoztatáisá- ról. Vidám vetélkedők, sport- versenyek, barátságos mérkő­zések tarkították a sokféle időtöltés választékát. S ha a Úttörők eredményei A Budapest úttörő-bajnok­ságban újra egy győzelem és egy vereség a ceglédi vízilab- dás fiatalok mérlege. A győ­zelmet újra a fiatalabbak sze­rezték. A II. korcsoportban: Ceg­lédi VSE—CSMSK 13-4 (3-1, 4-2, 3-0, 3-1). CVSE: Cseh II. — Farkas I., Revuczky I., Revuczky II., Makány, Veres, Kolozsvári. Csere: Farkas II., Dudás, Kó­nya, Pető, Sindely, Mohos, Skultéti. Edző: Pákozdi József. A CVSE végig irányította a játékot. Valamennyi negyedet, s így a mérkőzést is biztosan nyerték. Góldobók: Makány 6, Veres 4, Revuczky I. 3. Az I. korcsoportban: Ti­pográfia—Ceglédi VSE 5-3 (2-0, 1-1, 1-1, 1-1). CVSE: Cseh I. — Gabai, Csendes, Vámosi, Kökény, Petneházi, Karsai. Csere: Bíró, Gór Nagy, Ladányi, Nagy, He­gedűs. Edző: Kelemen István. Léggömb, májusfa, gyerekek. Apátd-Tóth Sándor felvételei nap nem is sütött hét ágra, de legalább az eső egy jó darabig nem esett, és így egészen ké­ső délutániig folyhatott a ma­jális, amelynek emléke hosszú idegi kellemes beszédtéma lesz a résztvevők között. Jól szervezték Elismerést érdemelnek a hát­térben maradt rendezők, akik gondoskodtak a nélkülözhetet­len feltételek megteremtésé­ről, a műsorról, a működőké­pes közművekről, a szervezett forgalomirányításról. Nagy ré­szük volt abban, hogy sok ezer városbeli és környékbeli csa­lád gondtalanul, vidáman ünnepelhetett. T. T. Most is kévésén múlt az esetleges pontszerzés. A fővá­rosiak az első negyedben két­gólos előnyt szereztek, amit a későbbiekben nem sikerült ki­egyenlíteni. A labdák ekkor felváltva kerültek a kapukba. Góllövők: Karsai 2, Vámosi. ü. L. Gyászhír. Mély fájdalommá' jelentjük, hogy Gergely Jánosné Horváth Julianna 1984. április 25- én. 77 éves korában elhunyt. Te­metése május 3-án. 13 órakor lesz a ceglédi Csengettyűs temetőben. Gergely János és családja. köszönetnyilvánítás. Kö­szönetét mondunk mindazoknak, akik szeretett testvérünk, ÖCSAI JULIANNA temetésén részt vet­tek. őt utolsó útjára elkísérték, sírjára koszorút és virágot he­lyeztek. Megköszönjük körzeti orvosának fáradozását. SZABÓ JÄNOSNSS. *SSN 0133—2809 (Ceglédi Hírlap) Múzeumi Hírmondó Értékes ismeretekkel teli Propagandisták találkozója Eligazodni a világban Vízilabda Kévésén múlt a pontszerzés

Next

/
Thumbnails
Contents