Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-06 / 105. szám
bírtam 1984. MÁJUS 6„ VASÁRNAP Aktív befogadás Nemzetiségi nyelvoktatás A nyelvoktató iskolák továbbfejlesztéseként a következő években a nemzetiségi területeken úgynevezett kétnyelvű oktatást vezetnek be. Az alsó tagozatban a környezetismeretet, az ének-zenét, a későbbiekben pedig a felső tagozaton a történelem és a földrajz tananyagának egyes témáit nemzetiségi nyelven tanítják. Az új oktatási formát fokozatosan kívánják elterjeszteni. A következő tanévekben csak azokban az iskolákban vezetik be, ahol a feltételek már adottak. A kétnyelvű oktatás feltételeinek kialakítását egyelőre a német, a szlovén és horvát nemzetiségi területeken szorgalmazzák. A szakemberek véleménye szerint ez nagy hiányt pótolhat, hiszen e nyelvterületeken kevés helyen működnek úgynevezett nemzetiségi tannyelvű iskolák, amelyekben minden tantárgyban szerepet kap a nemzetiség nyelve. Szentendrei nyár Ezúttal három hónapig A Templom téri sokadalomtól a Fotógalériáig Szentendre idén nyáron a korábbiaknál lényegesen gazdagabb programmal várja a vendégeket. A Szentendrei nyár ezúttal május végétől egészen augusztus végéig tart és kínálja a legváltozatosabb rendezvényeket helybelieknek és turistáknak egyaránt. A már hagyományos és közkedvelt Templom téri sokada- lom például négy egymás utáni hétvégen várja az érdeklődőket. A népművészeti vásárok árusait szerte az országból verbuválják, hasonlóan a résztvevő néptáncegyütteseket is. A Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatói az idén Joseph és Karel Capek A végzetes szerelem játéka című komédiáját adják elő Galgóczi Judit rendezésében. A Szentendrei Teátrum műsorán pedig Goldoni: Két úr sszolgája szerepel a miskolci Nemzeti Színház előadásában. A Folkcentrum rendezvényein — a művelődési központ színháztermében — a Fáklya nemzetiségi táncegyüttes működik közre. A dzsessz és a főik kedvelői a Barcsay-udNyakatekertség Jókai Mór élclapja, az Üstökös szerint egy izski polgár parlamenti felszólalásában így — sőt, imigyen — szólt hozzá a vadászati törvényhez: Az lelki vádalomnak óhajtása irányában, azon igénybe kell bele pillantanom, hogy az nagy tisztelendő nemes vitézlő ministe- riumnak esztancziába való meghatározása lényegbe iratik, melyből majd kihajnallik, hogy az mezőn levő vadacskák letartóztatásában a porcziónak ek- zekutióját lejjébbőezni gondolván : tehát szerződésünknek summája első huzassék a világba. Rövid értelme ez lenne: a vadászat adassék ki árendába, az árendaösszeg terjesztessék fel a minisztériumhoz; az adóból a minisztérium annyit el fog engedni, ^amennyit a vadászatból beadtunk. Mikszáth Kálmán is ebből az időből idézett egy abonyi sérel- mi föliratot, ahol a .türelméből kifogyott törvényhatóság a kormány önkénye egyensúlyának vasbotja ellen panaszkodott. Méltán írta azt is nagy stílusművészünk: Tagadhatatlan, hogy minden nemzet hivatalos nyelvének vannak sajátosságai, Angliában csak úgy, mint a legmíveltebb Franciaországban elütő az okmányok irálya az irodalmi termékektől, de ezen elütő sajátosságok leginkább a terminus technikusokra szorítkozván, sehol sem kulminálnak annyira az érthetet- lenség szándékos hajhászatában s sehol sem ellenkeznek úgy az élő nyelvvel, mint nálunk, hol pedig erre a legkevesebb szükség van, mivel maga az irodalmi nyelv sem tér el a népétől, hanem abból meríti nemcsak erejét, de színét, üdeségét is. S hogy azért a fejlődés útját is lássuk, s mérni tudjuk, íme egy törvény (kereskedelmi törvény) száz év előtti, s új (1959- ből származó) megfogalmazásban : 1875: XXXVII. tv. 359. §: A vétel megtekintésre vagy próbára a vevő. akaratától függő azon feltétel alatt köttetik, hogy ez az árut megtekintés, vagy meg- próbálás után elfogadja. Kétség esetén e feltétel felfüggesztő hatállyal bír. 1959: IV. tv. 374. §: Ha a dolgot megtekintésre vagy próbára vették, a szerződés hatálya a vevő nyilatkozatától függ. Persze, azért manapság is akadnak szépen kicirkalmazott rendeletek, körlevelek. S a legfőbb veszély sem hárult el még teljesen, az ugyanis, hogy a hivatalos, körülményes stílus behatol, lehatol a köznyelvbe, a mindennapi nyelvbe, s papíros- zörgésű rettenetes bürokratikus tolvajnyelvet eredményez. A Magyar Nemzet névtelen glosszaírója szedett össze egy csokorra valót a rádióban, televízióban elhangzott nyilatkozatokból. Valóságos kórlapja a fontoskodó, körülményeskedő, hivataloskodó stílusnak: S az- tán-a-Jkö^nyáJLathozaj!. „A,,fűzés, és varrás területén, is komolyak ismeretéink hézagai.” „Másodlagosan kezeljük az elfekvő területeket.” Vállalatunk nagyon jól értékelte hetvenkettő évben ezt a kérdésesen sikertelen akciót.” „Téli viszonylatban hallgatjuk a rádiót.” „Azokat a családokat a távlati majorokba telepítjük le.” „Megkezdjük a tudományos életnek egyik vonalát hetvenöt esztendőben.” Sokan 1— úgy látszik — még mindig úgy vélik, hogy a körülményeskedés, agyoncifrázás az igazi stiluserény. Nem árt hivatalos szövegek fogalmazásakor is mindig szemünk előtt tartani azt, amit nem kisebb stílusművész, mint Petőfi mondott a sallangor., dagályos stílusról szólva: Föl nem érem ésszel, hogy vannak a nemmindennapi emberek közt is olyanok, kik nem tudják vagy nem hiszik, hogy az egyszerűség az első és mindenek fölötti szabály, hogy akiben egyszerűség nincs, abban semmi nincs. Szilágyi Ferenc varban hallgathatnak kedvükre való muzsikát, többek között a Binder kvartettől és a Vujicsics együttestől. Igazán gazdag a komoly zenei rendezvények kínálata is. Az ismert hazai művészeken vagy a Szentendrei Kamara- zenekaron kívül külföldi előadók is színesítik a programot. Az NSZK-ból érkezik a Fuldai Városi Zenekar, a Lidingő kamarazenekar és a Bjursas Leányok ének- és táncegyüttese pedig Svédországból. Lesz ezen kívül Wagner- és Verdi-est is a Teátrum színpadán, s természetesen több alkalommal térzene. A zenei rendezvények sorában idén helyet kap a rockmuzsika. A gyors karriert befutott Rock Színház két produkcióval — Krónikás, Sztár- 1 csinálok — mutatkozik be Szentendrén. Előadásaikat a szabadtéri színpadon mutatják be. Várhatóan számos érdeklődőt vonz majd az Alkotmánynapi bokréta egész napos nép- művészeti vására és a Fejér megyei népi együttes műsora a művelődési központ parkolójában. Nem hiányozhat a kínálatból a különböző képzőművészeti tárlatok sora sem. Vásárlással egybekötött kiállítást láthatunk a Fotógaléria anyagából kortárs alkotóktól, de bemutatkozik Reismann Mariann fotóművész is és a legmodernebb irányzatot képviselő S. T. B. csoport. Kiállítanak a művelődési központ kiscsoportjai, Szlávik János festőművész és Csóti Gábor faiparművész is. A Vajda Stúdióban pedig Szörtsey Gábor, Gúbis Mihály és Űjházi Péter festőművészek, tárlatait láthatjuk majd. A szervezők gondoltak a mozi szerelmeseire is. A nyári filmmúzeum sorozatában nagy közönségsikerre számottartó alkotásokat vetítenek majd. S végül, de nem utolsósorban o gyerekek is válogathatnak a nekik szánt programokból. Lesz aszfaltrajzverseny, filmvetítés, egész napos játék a visegrádi várban. Az idei Szentendrei nyár ajánlatát végigtekintve úgy tűnik, a kínálat nem pusztán mennyiségében gazdag, legalább ennyire figyelembe vették a rendezők a változatosság és az igényesség követelményeit is. ' M. N. P. Ki az amatőr? Másfajta mértékkel mérve A mozgalom érdemes a figyelemre — Te például amatőr vagy? — Nem értem, hogyan tartozik ez ide? — Aki a vita hevében kérdezett: László Endre (Bandy) százhalombattai grafikus. Aki kurtán-furcsán válaszolt, Kiss Mihály, az Amatőr Képzőművészek Tanácsának (AKT) elnöke. A helyszín: a KISZ Pest megyei Bizottsága, amely otthont adott a megyében alkotó fiatal amatőr képzőművészek találkozójának. Hetven meghívó Két kézen majdnem meg lehet számlálni, hányán jöttek el, holott a posta hetven meghívót kézbesített... Az amatőrök gyakran panaszkodnak arról, hogy nem veszik őket komolyan. Ám lehet-e, ha egy ilyen alkalom kihasználatlan marad? Természetesen, lehet és komolyan kell is venni őket, és ezen az sem változtat, hogy erre az összejövetelre kevesen voltak kíváncsiak. A mozgalom érdemes a figyelemre, hiszen öntevékeny tagjai ceruzát, vagy vésőt fogva megsokszorozzák a környezetükkel való kapcsolatot: egyre többet tudnak meg magukról, a világról. Nem egy jónevű, hivatásos művész tűnt fel soraikból, ami nemcsak az éltető reményt, hanem egyben a a csalódás csíráját is magában hordozza. Mert nagyon nehéz kiemelkedni, sokszor az akarat, a tehetség is kevés hozzá. Csak egy állomás — A tehetség érvényesítése ma más, mint az előző korokban — mondja Kiss Mihály. — Tudomásul kell venni, hogy nem mindenki állíthatja azt a társadalom szolgálatába. Ügy tűnik, hogy az amatőrök nincsenek tisztában saját helyzetükkel, szerepükkel. A művésszé válás egyik állomásának tekintik tevékenységüket és nem szívesen vállalják az amatőr létet, ami nélkül pedig elsikkad a lényeg. A hivatalos megítélés szerint az amatőr nem művész, nem hoz létre műalkotást, csupán kifejezi magát, önismeretet szerez, hasznosan tölti el szabad idejét. Persze létrejöhet műalkotás, de ezt nem szabad elvárni, nem ez a cél. Ugyanakkor jól tükrözi az ellentmondásokat, hogyha a zsűri elé kerül egy-egy munka, akkor magas művészi szempontok alapján bírálják el, szelektálják a nem művészek nem műalkotásait. Gyakran egyéni szempontok döntenek, mert a szakemberek is vitáznak. Magam sem értem, hogy ebből miért kell kiKi ne nézte, hallgatta volna szívesen Kardos István tv-sorozatát a tudósokról? Eredeti egyéniségeket ismert meg, olyan nagyszerű embereket, mint Szent-Györgyi Albertet, Wirner Jenőt, Szentágothai Jánost, Bognár Józsefet, Ligeti Lajost és másokat, akik a képernyőn vallottak életükről, munkásságukról, a tudomány eredményeiről, a világról. Most huszonhat portrét tett közzé Kardos István a Kossuth Kiadónál megjelent könyvében. Ahogyan bevezetőjében írja, őt megragadta a tudósok világa, s úgy érzi, azzal, hogy gondolataikat közreadja, szolgálatot teljesít, hiszen vallomásaik a tudománytörténetben dokumentumjellegűek, és nagy a kulturális értékük. Ehhez csak azt tehetjük hozzá, hogy már csak azért is érdemes volt megjelentetni ezeket az önéletrajzi ihletésű esszéket, mert elolvasásukkal gazdagabbak leszünk egy-egy élménnyel, amelyeket ezek az írások, vallomások nyúj- tanak az embernek. A szerző idéz egy Puskin-levélből, amely szerint a legszó- rakoztatóbb tudomány egy nagy ember gondolatait követni. Ebben a kötetben nem egy, hanem több tudós gondolatait követhetjük nyomon, mindenekelőtt azt, hogy miként vélekednek tudományos munkásságukról, az emberiségről, amelynek érdekében munkálkodnak. Milyennek látta őket a kérdező szerkesztő-riporter? önzetleneknek, szerényeknek, humanistáknak, olyanoknak, akik meleg szavakkal, szeretettel és odaadó tisztelettel emlékeztek meg tanítómestereikről, névtelenségben maradt középiskolai tanáraikról, akiknek ők is első lépésüket köszönhetik, akik Politikai könyvek Tudósportrék megvilágították számukra a pálya szépségeit. A meginterjúvoltak között van Marx György akadémikus, aki a beszélgetés során kifejtette, hogy a magyar tudósok azért érhettek el szép eredményeket, mert szellemük a magyar tudomány, a magyar kultúra talajában gyökeredzik, s olyan korszakban éltek, amelyben a tudomány hatalmasat fejlődött. Vallja: a századforduló évtizedei egy földrengéssel értek fel a tudomány és általában a szellemi élet minden területén, beleértve a politikát is. Ady Endre jött az új idők dalaival, a művészetekben az avantgarde- irányzatok váltótták egymást, forradalmak zajlottak a világban és Magyarországon is. S aztán ipari forradalom ment végbe, az elektromosság, az elektrotechnika, a híradástechnika, a szabályozástechnika kibontakozott, eljött az atomkorszak, nagyot fejlődött a természettudomány, a relativitás, a kvantum- elmélet, az űrhajózás és sok más természetes, lett számunkra. S mindezt az emberek, a tudós elmék szinte egy emberöltő alatt alkották meg. Olvasva a vallomásokat, gondolataikon elmélkedve megismerjük a megsejtés pillanatait. Tehát tudományokkal, felfedezésekkel, azok kimunkálásának körülményeivel ismerkedhetünk meg az interjúsorozatból. Ezek az emberek önzetlenek és a világ számára elkötelezettek. S mindennek megértésére a szerző — Kardos István — idézi a Curie- házaspárt, akik, miután felfedezték a rádiumot, annyi évi nyomorgás és betegeskedés után, visszautasítottak minden kínálkozó üzletet, meggazdagodási lehetőséget. A rádiumot világtulajdonnak nyilvánították. Hasonlóképpen járt el Röntgen is, aki az orvostudomány részére ajánlotta fel korszakos felfedezését. Szent-Györgyi Albert professzor az első nagyobb mennyiségű C-vitamint szétosztotta a világ ezzel foglalkozó intézetei között, pedig milliárdos válhatott volna belőle. Ha a szellemi portrék nem is sikerültek egyformán, de valamennyi érdekes, s a maga nemében egyedülálló. Sokat tanulhatunk belőlük. Nemrégen láthattuk, hallhattuk Ligeti Lajos akadémikust a képernyőn, akinek vallomásait ez a kötet is tartalmazza. Azt mondta: Helyes, hogy ha a fiatalság megismeri népének, nemzetének történelmét, sikereit, kudarcait, mert ezekből erőt meríthet és bölcsességet ahhoz, hogy a nehézségekkel, amelyek az életben és a történelemben sohasem szűnnek meg, okosan és sikeresen szembe tudjanak nézni. A tudósportrék újramegismerése, olvasása is segít bennünket abban, hogy megértsük a tudományos világot, az emberiséget, vágyait és a jövőért való aggódásait. A kiiliyV tartalmazza a tudósok rövid életrajzát, fényképüket is, s ezáltal még közelebb kerülnek hozzánk, ha a testes kötetet elolvassuk. Gáli Sándor rekeszterü az alkotót és a közönséget? — Reálisabb szempontokat kellene érvényesíteni — szólal meg a ráckevei Kéri Mihály, az ecset, a vászon szerelmese. — Ha nem is azt a mércét, mint a hivatásosoknál, de valami kell. Másképp ... de hogyan? — Amatőr vagy profi? — kérdez vissza elgondolkodva László Endre (Bandy), —Több értelemmel használják e szavakat, de nehéz eldönteni, hogy mit takarnak. Abból, hogy valaki a Képzőművészeti Alap tagja, még nem születik műalkotás. Csak mintha velük elnézőbben bánnának. — Túl sok ok nem lehet a panaszra, mert az évente megrendezett kétszáz kiállítás közül ötvenen az amatőrök mutatkoznak be. — mondja Go- lovics Lajos, a Pest megyei Tanács főelőadója. — Tavaly október óta egyetlen alkotó munkáját utasítottuk el, az is hivatásos volt. A Nagy István csoport önmagában húsz kiállítással jelentkezik. Űja-bb lökést adhat, hogy Szentendrén nemrégiben megalakult az AKT megyei szervezete. Hamarosan megjelenő kiadványa rendszeres tájékoztatást ad majd az aktuális eseményekről, tudnivalókról, a kiállítási lehetőségekről. Megneszelte és jött — Az ifjúsági szervezet is segíteni akar, egyebek között a mostanihoz hasonló fórumok megteremtésével — veszi át a szót Solymosi Sándor, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkára. — Pályázatot írunk ki, díjakat adunk, javaslatot tehetünk a KISZ KB ösztöndíjára. Legközelebb a megyei küldöttgyűlés alkalmából, a fisétól -- Autóárban rendé* zúnk- amatőr kiállítást. ^Jó-lehetőségeket látunk az alkotók és a heljid KlSZ-szervezetek együttműködésében. — És velünk mi lesz? — kérdezte az ötven körüli pa- rasztasszony, akinek megjelenése feltűnést keltett a fiataloknak rendezett találkozón, őt nem hívta senki, megneszelte, és jött... Kövess László Pilisvörösvár Böngészde Már hozzátartozik a pillsvörös- váriak életéhez a bolt, amelynek cégtábláján kétnyelvű felirat hirdeti a németül és magyarul íródott könyvek bő választékát. A két évvel ezelőtt nyílt üzletben hanglemezeket, kazettákat és naptárakat is árúlná’k. Az" odaszokott törzsközönség között minden korosztály megtalálható. Barcza Zsolt felvétele 'Rádiófigyelő A REKTOR. Neve ismerősen cseng a futballrajongók fülében, noha ő maga, sohasem volt híres játékos. Szakértelmét azonban mindig elismerték itthon is, külföldön is. Zalka András, a Testnevelési Főiskola rektora beszélt tegnap pályájáról Feledy Péter mikrofonja előtt. Amit mondott, arra oda kellett figyelni, lett légyen szó 34 esztendővel ezelőtti pályakezdéséről, amikor a főiskola hallgatója lett: vagy későbbi sportpedagógiai tevékenységéről, egészen rektori kinevezéséig. Csaknem 3 és fél évtizede kötött házosságot a Testnevelési Főiskolával és ezalatt sóik mindent megélt és átélt ott, is és mindmáig leghűségesebb szerelme a magyar labdarúgás berkeiben is. Vezetett edzést az aranycsapatnak, dolgozott Baráti Lajos mellett, megélte az aranykor dicsfényes-glóriás korszakát, de nem szállt ki a hosszan tartó hullámvölgy idején sem. Tanulságos és elgondolkodtató, amit az okokról mondott: hogy akkoriban a háború után a sport érvényesülési lehetőséget is jelentett, s nemcsak a frissen támadt rengeteg tehetségnek. A háború előtt is aktív sportolók-sportvezetőik egy része tovább dolgozva biztosította a folytonosságot. A 40 perces beszélgetésbe sok minden belefért. Szó esett a rektor emberi kapcsolatairól, magánéletéről is. Barátairól például: sok van belőlük kollégái között is, akik — mondotta — talán már többre is vihették volna, már tudniillik az előmenetelben, ha nem a barátai. Mert arra minden vezetőnek ügyelnie kell, hogy okkal ne vádolhassák elvtelenséggel. Akármikor is tér nyugovóra, mindig olvas, leggyakrabban politikai, történelmi műveket forgat, s ezek közül is az elmúlt 40 évet értékelőátértékelő kiadványokat a legszívesebben. Egy rokonszenves ember portréját rajzolta meg Feledy Péter, kevés kérdéssel, beszéltetve alanyát, akit alighanem sokan irigyelnek utolsó mondatáért: „Elégedett ember vágyóik, nem megelégedett — elégedett.” MÁRIA NÉNI. A nyugdíjasok műsorának címadó Hogy tetszik lenni? kérdést Balogh Mária nyugalmazott tanítónőnek tette fel Tóth Gabriella Pesterzsébeten. Mária néni volt tanítványainak száma ezrekre tehető. A legnehezebb tudományra tanította őket, írni, olvasni. Sok sikert tudhatott magáénak, mégis amint elérte a nyugdíjkorhatárt abbahagyta a tanítást. Az utóbbi években már éreztem, olykor türelmetlen vagyok. A türelmetlen pedagógus pedig már nem jó pedagógus. Ezért nem vállal nyugdíjkiegészítő tanítást, helyette, nem kevesebb energiával egykori kollégái, a XX. kerületi nyugdíjas tanítók, tanárok ügyeit igyekszik elintézni. Klubot vezet, szervezi a Vöröskeresztet, kirándulni viszi társait és segélyeket jár ki a rászorulóknak. S bizony abból ugyancsak sok álcád errefelé, ahol sok magas kort megélt pedagógus lakik, nem kevés olyan, aki annak idején 6-^700 Ft-os fizetésből ment nyugdíjba. Az ő gondjaikat vállalja fel Mária néni, roppant agilitással, aki 48 évesen nem kevesebbre szánta el magát, minthogy megtanulja és tanítsa az akkor még csak kísérletként oktatott új alsótagozatos matematiika-tamtervet. E két ember portréjában volt egy közös vonás, a másokért, a közösségért tenni képes ember örömet okozó megelégedettsége. Életük példa lehet — s nemcsak pedagógusok számára... B. H.
