Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-30 / 125. szám

4 LLŐ1 A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOy.AM, 125. SZÁM 1984. MÁJUS 30., SZERDA Ci a tűzoitéságon Gyorsabb riasztás, mentés Minden más bejelentést is fegodnok Nagyteresén is fittyben Hancsovszki János felvétele Fogadónap Június 4-én fogadónapot tart Papp István, a városi ta­nács elnöke a volt járási hi­vatal épületében levő hivatali szobájában. Az érdeklődők délután egy órától kereshetik fel. Veresegyház Kiárusítás Elfekvő készletéből kiárusí­tást rendez június 4-től a veresegyházi mezőgazdasági, műszaki kisáruház. Ezzel kap­csolatosan természetesen áren­gedményt is adnak olyan árukra, mint például klingerit tömítések, alumínium szürete­lőputtonyok, gépkocsi-konden­zátorok, Skála falipolcok, tal­lérsütők, különféle fürdőszobai berendezések, esztergatokmá- nyok, hegesztőelektródák és a Robi kis kerti traktor egyes munkaeszközei. Kísérletre Dán macskák Tavaly óta foglalkozik a Lati Közös Vállalat labora­tóriumi kísérletekre szánt macskák tenyésztésével. Az ősszel azonban kár érte az ál­lományt, így a kipusztult álla­tokat pótolni kellett. Dániá­ból az elmúlt napokban ér­kezett meg a tenyésztésre, szaporításra alkalmas nyolc­van macska. Nagyszabású juniálist és ve­le egybekötött sportversenye­ket rendez Szadán, a lőtér melletti ligetben június 3-án, vasárnap a Gödöllő és Vidéke Áfész. A programban lesz vi­dám, zenés játék, móka, az­után kötélhúzás, zsákbanfutás, lufifújó verseny, női és férfi kispályás labdarúgás. Itt oszt­ják ki a rajzpályázat és a ké­zimunka-kiállítás díjait is. El­dől az is, hogy ki kocog job­ban. Az, hogy hogyan csinál­Harmadik hete nem érzik a győzelem ízét a GSC férfi ké­zilabda-csapatai. A felnőttek minden találkozóról vesztesen vonultak ki, a fiatalok két egy- gólos vereség után most leg­alább egy pontot szereztek. Nagymaroson. Nagymaros—GSC 20-19 (10-10) GSC: Kolesza — Bevezeti (3), Urbán (3), Horváth (2), Szlif- ka (4), Hegyi (5), Klement (1). Csere: Balogh — Mezei (1). 0-2-ről a tizedik percben for­dított csapatunk. Az első fél­időben nagyon jól védekeztek a fiúk, főleg Mezei beállását követően. Érződött a hazaiak támadásaiban, hogy tartanak tőlünk, hosszú percekig nem vállalkoztak lövésre, csak tel­jesen biztos helyzetből kísér­leteztek. Ez az idegtépőén sóik védekezés rányomta- bélyegét csapatunk támadásbefejezései­re, gyakori volt az előkészítet­len akcióvégzés. Ebben a já­tékrészben főleg a belemené- seket nem érezték megfelelően a játékvezetők. A második félidő ismét az ellenfélé volt, mint utóbbi ta­lálkozóinkon annyiszor. Az 50. percben háromgólosra növeke­dett az előnyük. Ekkortól játé­kosaink egyre inkább a bírói Ítéletek kritizálásával foglal­koztak, háromszor is pihenhet­tek ezért. Nagy szerencse, hogy Kolesza néhány percen belül három büntetőt is hárított. Sajnos nem szakadt meg az a számunkra rossz hagyo­mány, hogy Nagymaroson — emlékezetem szerint — még nem sikerült mérkőzést nyer­ni. A játékvezetőkről nagy vita alakult ki játékosok és veze­tőik körében. A pályán voltak állítják, hogy a kitűnő NB-s bíró, Bahos alkalmi párja köz­reműködésével alapvetően be­folyásolta a mérkőzés kimene­telét. A pályán kívüliek állás­pontja: az egyik bíró tényleg nagyon gyenge volt, Bahos azonban majd minden esetben korrigálta a tévedéseket. Vere­A hírközlés gyorsaságát föl- tétlen növelte a rádiózás fel­találása. A pillanat alatt to­vábbítható szó, tudósítás a segélykérést is hatékonyabbá tette. Ezzel együtt az intézke­dés is gyorsabb. Nem vélet­len, hogy például a tűzoltósá­got is régen ellátták rádiós berendezésekkel, hiszen a riasztás ezzel sokkal köny- nyebb. Gépkocsiból Az utóbbi években megje­lent a CB-rádiózás, amely az ják, még titok, a legjobb ko- cogót viszont megdicsérik. Kérdés persze: mi lesz, ha esik az eső? A rendezők erre is készültek. Ekkor a juniális résztvevői beszorulnak a sza- dai iskolába, illetve az étte­rembe. Gödöllőről az említett napon autóbuszok szállítják át délelőtt 9 órakor a művelődé­si központ -parkolójából az áfész dolgozóit, családtagjai­kat. Veresegyházról fél tíz órakor indul autóbuszuk a nagy ABC elől Szadára. ségünk a fegyelmezetlenség számlájára írható. Sajnos az előbbi betegség fiataljainkra is mindinkább jellemző. A tőlük képzetlenebb hazaiaktól csak kínkeservesen sikerült pontot rabolniuk. Nagymaros ifi—GSC ifi 19-19 (7-10) GSC ifi: Jenei — Szabó, Balsai (10), Pocsai (2), Bátori (2), Gíppert (4), Rusai. Csere: Molnár — Hajdú, Tóth (1), Szekeres. Az első félidőben végig, oly­kor fölényesen vezetett csapa­tunk, Bátori szemfüles labda- szerzései és találatai figyelem­re méltóak voltak. A fordulás után a kocka is fordult. Mind a védekezésben, mind a táma­dójátékban jelentkeztek a fo­gyatékosságok, s a 43. percben már háromgólos előnyre tett szert az ellenfél. Egy huszáros hajrá és Balsai eredményessé­ge hozta meg a már veszni lát­szó, így sikernek számító egy pontot csapatunk számára. Egyedül Balsai dicsérhető gólképességéért. M. G. A nap programja Gödöllő, művelődési köz­pont: A Bolero pantomimegyüttes előadása. Műsoron: Etűdök — Tűzmadár — Bolero, 19 óra­kor. Kerepestarcsa, Szilasmenti Tsz: Dobák Anita batikképei és tűzzománcai, kiállítás, megte­kinthető 9—16 óráig. ■gMomml Elveszett egy kékszemű. Szí­nes, szinkronizált szovjet ifjú­sági film. Csak 4 órakor! Napló gyermekeimnek. Ma­gyar film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! 6 és 8 órakor. egyéni üzemeltetőkhöz is el­vitte a drót nélküli kapcsolat- teremtést. S persze az üzemek, gazdaságok ugyancsak hasz­nálják már ezt a technikát. Vidékünkön is egyre szaporo­dik a CB-n kapcsolatot tartók száma. Legutóbb például a Péceli Takarékszövetkezet kirendelt­ségeinél láthattuk, hogy mi­lyen kitűnő kápcsolat tartha­tó a környező falvakban levő irodák és a központ között. Telefonpótlónak is kiváló ez a rendszer, mivel a hagyomá­nyos, kábeles kapcsolat — a környéken bármely viszony­latban — kritikán aluli. Az új gödöllői központ átadása old majd csak a gondokon. Az élet addig sem állhat meg, például a tüzek gyorsabb jel­zésében sem. Ezért van, hogy a gödöllői tűzoltóparancsnok­ságon egy megfelelő kapacitá­sú CB-központot létesítettek, s adtak át a közelmúltban. — Mi a hasznunk belőle? — Ma már valóban sok üzemben, gazdaságban, taxi­ban, irodaközpontban van CB-s rendszer, amelyek most már velünk is fel tudják venni a kapcsolatot, ha gyors segítség­re van szükség valahol — mondja Gyulai Jánps tűzoltó ezredes, a városi tűzoltópa­rancsnokság vezetője. — Ha például valahol tarló-, gabona­vagy erdőtűz van, a gazdaság CB-vel felszerelt gépkocsijá­ból akár minket hívhatnak, akár a saját központjukat, amely továbbíthatja a segély­kérést. Lshstclsg pontosan — Milyen csatornán hívha­tók önök? — A kilencesen vagyunk hív­hatók, s ha ezt fogták, tűzeset Gödöllő és környéke ősidők óta erdővel borított táj. A te­lepülés létrejöttével az itt la­kók formálták a táj arculatát, a benépesüléssel kisebbedtek az ősburjánzások; szántóföl­dek, kertek, gyümölcsösök szolgálták az embert. Az em­ber továbbra is harmóniára tö­rekedett a természettel. Ha ki­vágta az erdőt, helyét művel­te, bevetette, ha rétnek, lege­lőnek hagyta meg a tisztást, azt gondozta, benépesítette ál­latokkal: tehenekkel, disznók­kal, kecskékkel, lovakkal (Szá­rítón csikónevelés folyt), ju­hokkal. Kom a szál Szőlősök és gyümölcsösök húzódtak az erdő alatti és előtti részeken. De a település belső utcái is a fák szereteté- röl tanúskodtak, mert geszte­nye- és akác-, dió- és meggy-, cseresznye- és szilvafák sora­koztak a házak előtt és a még régebbi időben eperfák. Szol­gálták az embert gyümölcsük­kel, tűző napban árnyékkal, viharban fogták a szelet, leve­leikkel almot adtak az álla­toknak Tavasszal virágot bon­tottak és a kis rügy. a kis hajtás jelezte a terebélyese- dést, a gyümölcs, a termés ígé­retét. jelentésekor a 05 jelentkezését kell kérniük. — Nyilván kértek már segít­séget az új berendezésen. — Többször is. Legutóbb például a város máriabesnyői részéből, a Klaplca György ut­cából egy CB-vel felszerelt taxis jelzett ide, hogy nagyobb csőtörést észlelt. Mi egyébként minden hívást rögzítünk, olyat is fogadunk s továbbítunk, ha nem tűz, de más okból életmentést kell végezni. De térjünk vissza a tűzese­tekhez. Ezekről Grenács Jó­zsef tűzoltó alezredessel, a pa­rancsnok helyettesével is be­szélgettünk, aki még elmon­dotta, hogy nagyon fontos: ha valaki tüzet észlel, az ezzel kapcsolatos bejelentést CB-n is igyekezzék a lehető legpon­tosabban megtenni. Igen pon­tos címet kérnek ilyenkor. A jelentkezőnek1 jó tudnia, mi ég, milyen a veszélyhelyzet. Ember, állat vagy egyéb van-e veszélyben? Ha lehet, mond­ják meg a megközelíthetőség útját, módját. Bővülő hálózat Logikus kérdések, hiszen az egyetlen tűzeset megtörténte­kor sem vitás, hogy menteni kell, de nem mindegy, istálló ég-e vagy szalmakazal kapott lángra. Ahol meg ember van a tűz zónájában, oda másfajta segítséget is vinni kell. A CB-s rendszer sem csoda­szer tehát, amibe mostantól a tűzoltóság is bekapcsolódott, de az biztos, hogy ezzel széle­sedett az információs hálóza­tuk. amely korábban a hagyo­mányos hírközlő rendszerrel ugyancsak jól szolgálta a vé­delmet, a mentést, a riasztást. F. I. Az ember ápolta kertjét, fá­ját s a kintebbi tájra is ügyelt, újította a körbevevő erdőt, s már nem hagyta csak a szél járására, a madarak csőrére a magok hordását. Csemeteker­tet, ültetvényeket hozott létre és azonos fafajtákkal ültette, telepítette be a környék egyes részeit, amelyek meghonosod­tak, lettek fenyvesek, tölgye­sek, juharosok, akácosok. Régi között új Gödöllőn híressé vált, híres volt a csemetekert a vasút és országút által határolt besnyői részen. Innen sokféle alanyt szállítottak az ország különbö­ző helyeire és sok ma pompá­zó fa innen került a föld tala­jába. Kidolgozott rendszerben, gondos kezelésben éltek, fej­lődtek az erdők itt körülöt­tünk, mígnem a háború meg­viselte őket, az engedély nél­küli vágások, a feketeirtások miatt bizony szívszomorító kietlenségek keletkeztek. Jól ismerve Gödöllőn a bes­nyői, királytelepi utcákat, há­zakat, az itt lakó embereket, az Illés István úton a csanaki rész felé haladva ismerősök­nek köszönve a régebbi idők­re. majd ötven év távlatába pillantok vissza. Az utcát ak­kor Erdélyi útnak hívták, egy Októberben lesz három éve, hogy megnyitották a Péceli 1 akarékszövetkezet nagytarcsai kirendeltségét. Akik takarékos­kodni akartak, azok ezt meg­előzően Kerepestarcsára vagy Pécelre jártak át, vagy más megoldást találtak a kamatozó betétek elhelyezésére. A nagy- tarcsaiak kis pénzintézménye — amelynek két dolgozója, Némethné Szép Éva kirendelt­ségvezető és Fényes Erzsébet pénztáros — ma már jól isme­ri, a helybeliek szokásait. Igaz, még sok a tennivalójuk, hogy A pantomim óíkori eredetű művészet, nevének jelentése: mindent utánzó. Ennek, az itt­hon még fiatalnak számító testmű vésze tndk két jellegzetes ága terjedt el. A némajáték fo­galmakat, eseményeket geszti­kulál, ami azonnal értelmezhe­tő kell hogy legyen. A másik, az úgynevezett mime pour stí­lus elsősorban az érzelmek ki­fejezésére, természeti jelensé­gek, képek megjelenítésére al­kalmas. Szavaikba nehezen önthető, nézője elsősorban ér­zelmi élményben részesül, sem­mint gondolatiban. Hasonlóképpen más mozgás- művészetekhez, a pantomim elsajátításához is hosszú évek munkájára van szükség: pan- tomimtechnika, akrobatika, tánc, színészmesterség és rit­mikai stúdiumok jelentik is­koláját. Magyarországon szer­vezett állami pantomimokta­tás nincs, tanítását szólista­mesterek végzik. Gödöllőn XJray Péter panto­mimművész tanít. Tanítvá­nyaiból alakult csoportjával, a Bolero Pantomimmel 1982 óta dolgozik a gödöllői művelődé­si központ jól felszerelt kon­dicionáló-próbatermében, s itt vezet stúdiót fiatal színészje­löltek számára. A ház népmű­velői tisztában voltak a műfaj nehézségeivel. A felkészülési idő itt lényegesen hosszabb, pár régi házat még látok a sok új között. Nem egy telekrészen most építkeznek. Gyümölcsösök Jó nagy kerteket hagytak a házak mögött az Antalhegyi út felé. Több portán felfede­zem gyermekkori gyümölcs­fánkat, ez eperfát, mely ta­vasztól őszig hozta mézédes termését, ez fehér vagy fakó­színű, a fanyarabb kékesfeke­te volt. Jókat lakmároztunk rajta. Az öreg körtefákra is emlékszem, mázsákat termő példányok voltak. A-hogy az utca végére, a Ba- bati út kereszteződéséhez érek, egy pillanatra újabb régi kép villan elő: nagyanyámmal jár­tunk erre s itt az első háznál megálltunk, mert ismerős szólt hozzánk, valami távoli rokon, ők beszélgettek, én figyeltem az út túloldalán kezdődő erdő­részt, akkor tölgyfás volt, a másik oldalon, a partoldalon, mert olyan vízvájta mélység volt, gyümölcsösök terültek el. Ma is itt állok, s a jelen tá­rul elém A ház a sarkon, a régi áll még. az erdőt azonban hiába keresem, s a gyümöl­csöst sem látom. Változás ment itt végbe, s ha felderítjük a megtörténteket, az nem a jó megoldást tárja fel, hanem egy a lakosság nagyobb részét is megnyerjék a takarékossági mozgalomnak. Jelenleg — ezek az első negyedévi adatok — 236 tagja van a takarékszövet­kezetnek Nagytarcsán. A rész­jegyek összege mintegy het­venezer forint, s 6,7 millió fo­rintnyi betétet kezelnek. Ki­magaslóan szép a takarékleve­lek formájában kezelt betét- állomány, amely eléri az 1 millió 300 ezer forintot. Ké­pünkön: Fényes Erzsébet ügy­feleket szolgál ki. mint máshol, s az előadások látogatottsága is jóval alulma­rad a divatosnak számító jazz- balett, vagy más színházi-tán- ■cos produkciók népszerűségé­nél. Beavató előadások mellett az idén másodszorra hirdették meg nyári bentlakásos panto- mimszínész-képző kurzusukat, amelyre az érdeklődők június 10-ig jelentkezhetnek. Az együttes legközelebb a gödöllői művelődési központ­ban május 30—31-én látható. Az este hét órakor kezdődő előadásukon Sztravinszkij Tűz­madár, s Ravel Bolero című művének pantomimadaptáció­ját adják elő. Az előadásra minden érdeklődőt szeretettel várnak! . Uditlomííszak A Gödöllői Tangazdaságban az idén eddig három alkalom­mal szerveztek kommunista műszakot. A szombatonként tartott műszakok keretében a munkahelyek rendjének, tisz­taságának fokozásán is dol­goztak; parkosítottak, fákat, cserjéket, virágokat ültettek. A gazdaság, párt-, KISZ- és szakszervezeti bizottságai ál­tal kezdeményezett munka be­vételét a tangazdaság sóstói üdülőjének építésére fordítják. kissé inkább a hozzá nem ér­tést vagy a nemtörődömséget vetíti elénk. Minden rész A felszabadulás után új er­dőtelepítések jöttek létre ezen az összefüggő részen, az Incsö, az Antalhegyi út feletti erdő­részt és az itteni csanaki terü­letet fenyőcsemetével ültették be. Mivel ez a talaj nem ked­vezett a fenyőnek, pár év múl­va elpusztultak (talán az idő­járás sem volt jó), majd akác­telepítésre került sor. E mun­kálatokban magam is részt vettem, mi is kaptunk egy da­rabka részt s ültettük a cse­metét. A fizetés az volt, hogy a csemete közé kukoricát vet­hettünk az első két évben, a harmadikban burgonyát és utána pedig a fejlődő piciny fák sorjázhattak. Régen az erdei föld így is adott segítséget azoknak, akik­nek nem volt földjük és sok­szor munkájuk sem, hogy vág­ták az erdőt, kemény fizikai munkán erősödtek, s a kiter­melt mennyiségből részeltek. A fa minden részét feldol­gozták, a törzs haszonfának, szerszámfának, talpfának (ha az tölgy volt), tűzifának (kan­dallófának). hasított, gömb- és botfaként válogatva és össze­rakva, és a gallyrész sem ment veszendőbe, ezt a kitermelő részként és megváltásként ha­zavihette Jő tüzelő volt. Szántai Sándor ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlapi ( Játék, móka, sport Vidám juniális Szadán Buszjárat Gödöllőről, Veressgyházról A férfiak újabb veresége GyiianokcseS, árnyékkal Erdőben város, városban erdő la és holnap: panteont

Next

/
Thumbnails
Contents