Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-30 / 125. szám
mf « 6 .1984. MÁJUS 30., SZERDA 1 J OG I TANÁCSOK* i'líZNAP I ■ Rendeletéiből! i Vizek partján- HORGÁSZBOTTAL ■ A telekalakítási eljárás módja • A végrendelet érvényességének szabályai 9 Hogyan alakítható ki a te- iekrendezéssel érintett terület. Több olvasónk problémaként vetette fel, hogy a telekalakításról szóló rendelkezések alapján, eltérő gyakorlat alakult ki egyes helyeken. Van, ahol nem tartják szükségesnek elvi engedély kérését, és vannak helyek, ahol nem kívánják meg a hatóságok, hogy a kérelmek megfelelő mellékletekkel legyenek felszerelve. A telekalakításról szóló rendelkezések és az Országos Építésügyi Szabályzat az irányadó minden ilyen kérdésben. Telekalakítási eljárás megindítását a szükséges és előírt mellékletek nélkül nem lehet kérni, illetve ezek nélkül az engedélyt a telekalakításra nem lehet kiadni. A telekalakításról szóló 29/1971, (XII. 29.) ÉVM. rendelet, részletesen megjelöli, hogy a kérelmeknek milyen adatokat kell tartalmazniuk, és milyen mellékleteket kell a kérelmezőnek ide csatolnia. Az is szabály, hogy a telekrendezési eljárás tulajdonképpen két részletben történik. Az az állampolgár ugyanis, aki íelekrendezést kíván megindítani, erre vonatkozóan előzetesen elvi engedélyt köteles beszerezni. Az elvi engedély 1 évig érvényes. Az abban foglaltak mind az állampolgárra, mind a hatóságokra kötelező. Ebben az építésügyi hatóság részére okvetlenül tartalmaznia kell a kérelemnek az érintett földterület részletes adatait, a lefolytatni kívánt telekrendezés fajtáját, és szükséges — mert általában a kérelem másként nem bírálható el —<■ a megfelelő Helyszínrajz bemutatása is. Ilyén előzmények után nyilatkozik az építésügyi hatóság, hogy a telekrendezéshez szükséges terv elkészítésének feltételei biztosítottak-e, illetve ha nem. milyen feltételeket kell a kérelmezőnek teljesítenie. Az elvi építési engedély birtokában lehet azután megkérni a telekrendezési engedély kiadását. Ebben az esetben már nem elégséges a területet vagy a szomszédos területet feltüntető helyszínrajz benyújtása, hanem a kérelemhez csatolni kell az illetékes földhivatal által záradékkal ellátott telekalakítási tervet, és az összes érintett földrészletekről készített telekkönyvi kivonatokat. • Érvényes-e az a végrendelet, amelynek keltezése és elkészítésének helye, a végrendeleti tanúk aláírása után lett feltüntetve? Egyik olvasónknak aggálya van, mert a végrendelet a tanácsházán készült, amelynek hitelességét a tanács igazolta, és ebben a nyilatkozatban szerepel a végrendelkezés helye és időpontja. Olvasónk úgy hallotta, hogy az írásbeli magánvégrendeletnek olyan szigorú előírásai vannak, hogy ha csak egy is hiányzik, vagy téves helyen szerepel, a végrendelet érvénytelenné válik. Olvasónk valóban jól van tájékozódva. Szigorú előírásokat tartalmaz a Polgári Törvénykönyv, éppen a végrendelkező örökhagyó és az örökösök érdekében. Az írásbeli végrendelet akkor érvényes — itt a magánvégrendeletről és nem a közvégrendeletről beszélünk —, ha annak végrendeleti minősége, keltének helye és ideje, magából az okiratból valóban kitűnik. Van még egyéb feltétel is, azonban erről már korábban írtunk, és jelenleg nem is az a kérdés, hogy keli-e tanú, vagy hány tanú kell, és hogy azok milyen minőségben, illetve szerepkörben lehetnek jelen. Jelen esetben arról van szó, hogy a végrendelet elkészült, de annak helymegjelölése és a keltezés ideje, a tanácsi záradékolás miatti lett feltüntetve. Elöljáróban megjegyezzük, hogy az örökösöknek a végrendelet érvénytelenségére való' hivatkozása nem azért alaptalan, mert a jogszabály nem írja elő a végrendelet tanácsi hitelességének megtörténtét, hanem azért, mert a végrendeletből egyértelműen megállapítható annak e!ké- szülési helye és időpontja. Az érvénytelenségre hivatkozóknak abban igazuk van, hogy a Ptk. szerint, az írásbeli magánvégrendelet — egyéb alaki kellékek mellett — akkor érvényes, ha keltének helye és ideje magából az okiratból kitűnik. Igazságuk azonban csak eddig hivatkozási alap. Ugyanis az előbb említett szabály nem határozza meg azt, hogy a keltezésnek a végrendelet melyik meghatározott részén kell lennie, és a jogszabály azt sem kívánja meg, hogy a keltezés és helyiség megnevezése meg kell hogy előzze a végrendelkező aláírását. A lényeg csupán az, hogy a végrendeletből kitűnjön, hogy hol és mikor készült a végrendelet, és ez pedig az okirat bármely részén lehet, tehát a végrendelkező, sőt a tanúk aláírása után is. Dr. M. J. A versenytárgyalási rendszer alkalmazásáról a Pénzügyminisztérium iránymutatást adott ki 7001/1984. PM. IV. szám alatt, a Pénzügyi Közlöny 6. számában. A pénzszállítás egyes szabályairól ugyanitt jelent meg a 7002/1984. (PK. 6.) PM. IV. sz. iránymutatása is. A kisvállalkozókat érintő bankközlemény a 411/1984. MNB—OTP. közlemény a kisüzemi vállalkozások bankszámláiról és pénzforgalmáról tájékoztatja az érdekelteket szintén a Pénzügyi Közlöny 6. számában. Egyes oktatási jogszabályok módosításáról a Művelődési Közlöny 8. száma tartalmazza a 109/1984. MM. sz. utasítást. Ugyanitt jelent meg elvi állás- foglalás a felsőoktatási intézményekben két fokozatú képzésben részt vevő esti, levelező hallgatók tanulmányi kedvezményeiről. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Tanulmányi támogatás Egy vállalat áruforgalmi előadója 1977-ben beiratkozott a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem esti tagozatára. Munkaadója tanulmányi szerződést kötött vele. E szerint az illető kötelezte magát, hogy a diploma megszerzése után négy évig munkaviszonyát nem szünteti meg. Ezzel szemben a vállalat huszonegy nap tanulmányi szabadságot, a vizsgákon való részvételre szabad időt és átlagkeresetet juttatott neki. A fiatalember öt év alatt befejezte tanulmányait, fie nyomban fel is mondott, Ezért a vállalat a kifizetett tanulmányi támogatás összegének visz- szatérítésére kötelezte. A határozat alóli mentesítésért az illető a vállalat ellen pert indított. Arra hivatkozott, hogy azért vált meg munkahelyétől, mert nem képesítésének megfelelő, hanem korábbi munkakörében akarták foglalkoztatni. Az ügy a Legfelsőbb Bíróságon dőlt el, amely a tisztviselőt a kapott tanulmányi támogatás visszafizetésére kötelezte. A határozat indoklása szerint a tanulmányi szerződés megkötése idején az ezt szabályozó 1967. évi törvény volt érvényben. Ez pedig a munkáltatót nem kötelezte arra, hogy az egyetemi tanulmányok befejezése után a dolgozót képzettsége szerint foglalkoztassa. Ezt csak az 1980. évi Munka Törvénykönyve írta elő. Tebát, amikor a fiatalember munkaviszonyát a vállalt négyéves határidő előtt megszüntette, szerződésszegést követett el, ezért a támogatás összegét meg kell térítenie. A határozat még rámutatott arra is, hogy bár az első fokon eljárt bíróságok nem tisztázták, hogy az egyetemen áruforgalmi szakon végzett tisztviselő mint áruforgalmi előadó hasznosíthatta-e ismereteit, de indokolatlan feltételezhető, hogy szakmai képzettségének megfelelő munkakört töltött be. K. S. Szabálytalan áremelések Bírság, bűnvádi feljelentés Az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi üléséről kiadott közlemény a gazdasági feladatok között foglalkozik az árrendszer fejlesztésével. Célként jelöli meg, hogy a termelői árak csak a társadalmilag indokolt ráfordításokat juttassák érvényre, ennek révén fokozottan késztessék a termelőket és a felhasználókat a hatékony gazdálkodásra. A fogyasztói árakkal szemben támasztott követelmény, hogy azok ne szakadjanak el tartósan a termelői áraktól. A közlemény ugyanakkor azt is kimondja, hogy biztosítani kell az árak érdemi ellenőrzését. Mohó vállalatok A múlt évi árellenőrzés tapasztalatai bizonyítják, hogy a gazdálkodó szervezetek között nem kevés akad, amely indokolatlan, sőt nem is létező költségeket is igyekszik érvényre juttatni az árakban. Előfordul, hogy ennek csupán tájékozatlanság az oka — a bonyolult árképzési és kalkulációs előírások között a szakemberek is nehezen igazodnak el —, de az árszakértők olyan drasztikus áremelési törekvésekkel is találkoztak, amelyeket aligha lehet mentegetni. A Metripond mérleggyár oáldául egyik napról a másikba 43 százalékkal emelte meg hagyományos termékeinek árát, és ennél is többel, 75 százalékkal az alkatrészekét. Ezért, valamint am:ért az egyedi megrendelésre készített mérlegek árát különféle indokolatlan pótlékokkal számolta, az Árhivatal gazdasági bírság kiszabását kezdeményezte a vállalattal szemben. A Csongrád megyei Bíróság gazdasági kollégiuma igen jelentős összegű, több mint kilencmillió forintos gazdasági bírság kiszabását tartotta indokoltnak, ám ítélete nem emelkedett jogerőre, mert az ellen mind a Metripond, mind az Árhivatal fellebbezést nyújtott be. így az ügy hamarosan a Legfelsőbb Bíróság elé kerül. A Szabolcs megyei Tánács kereskedelmi osztálya bűnvádi feljelentést tett a Tarpa és Vidéke Áfész ellen, amiért az ételnyersanyagok elszámoló árkülönbözetét nem kezelték alapszerűen, és mert áraikat kizárólag felfelé térítették el, és az ebből származó árbevételt jogcím nélkül megtartották. A valóságban fel sem merült költségeket számolt el megrendelőinek a Téti Építőipari Szövetkezet: ezért írásbeli figyelmeztetést kapott. Az árhatóság egyidejűleg gondoskodott arról, hogy megrendelőit kártalanítsa. Kártalanítják a vevőket A jánosházi Bolgár—Magyar Barátság Mgtsz gabonakombájnolást végzett saját tagjai és kívülállók részére, 100 négyszögölenként 200 forintos áron. Egy jánosházi lakos kifogásolta a magas árát, és panaszával a megyei pártbizottsághoz és a megyei tanácshoz fordult. Az ezután indult vizsgálat megállapította, hogy az ár valóban magas, mire a szövetkezet majdnem a felére, 103 forintra szállította le a gabonakombájnolás díját. A korábbi megrendelők számláit is helyesbítette, s ily módon több mint 16 000 forintot utalt visz- sza ügyfeleinek. A tavaly végzett, több mint 86 000 árvizsgálat sokféle szabálytalanságot tárt fel, és az ezek nyomán tett intézkedések — bírságok, kártalanítások — összege végül is meghaladta a 200 millió forintot. Az ellenőrzések nyomán természetesen kedvező tapasztalatokat is szereztek az árszakértők. Megállapították, hogy a vállalatok, a szövetkezetek általában megfelelő ármunkát végeztek, és az árakat többnyire csak akkor emelték, ha költségeik növekedését semmilyen más módon nem tudták ellensúlyozni. A Szerelvényértékesítő Vállalat például csak akkor emelt árat, ha a beszerzési ár legalább 3 százalékkal nőtt. A Metalloglobus a termelői árak 2 százalékos változásánál, és az 5 százalékot tartósan meghaladó importár-emelkedésnél kezdeményezett árváltozást. A Nagykanizsai Sörgyár 1983 áprilisától felemelte ugyan a sörtörköly, a préselt élesztő, a tengeri csíra, az úszó árpa és malátacsíra árát, de ezt a döntését az árszakértők indokoltnak tartották. Ugyancsak megalapozottnak minősítették a Debreceni Bútorgyár áremelését, amely néhány terméket érintett. A debreceni Mototer- ra Gépipari Szövetkezet az öntvényárak emelkedése miatt növelte termelői árait, amit az árhatóság szintén indokoltnak minősített. Rendszeres ellenőrzés Hosszan sorolhatnánk még a jó és a rossz példákat, hiszen a tavalyi árellenőrzés tapasztalatai igen gazdagok. A konkrét eseteknél azonban alighanem fontosabb maga a tény, hogy a hatósági árellenőrzések országszerte rendszeresen folynak; hosszabb-rövidebb időközönként az árellenőrök minden gazdálkodó szervezetnél megjelennek. Megállapításaikról nemcsak az érintett vállalatokat, szövetkezeteket, intézeteket értesítik, hanem a népgazdaság irányítóit, a gazdaságpolitika kidolgozóit is. Tájékoztatóik mintegy visszajelzéssel szolgálnak arról, hogyan működik a gazdasági mechanizmus, milyen hatást gyakorolnak a gazdálkodó szervezetekre a különféle szabályozók. Az 1983. évi árellenőrzésekből leszűrt tapasztalatokat az Országos Anyag- és Árhivatal vaskos, százoldalas tájékoztatóban foglalta össze, amelyet többkötetes, 900 példát tartalmazó példatárral illusztrált. Ez az összefoglaló képet nyújt a vállalatok, szövetkezetek exporttevékenységéről, importhelyettesítési törekvéseiről, munkájuk hatékonyságának fokáról, ár- és piacpolitikájukról, anyag- és energiatakarékosságukról, és így mintegy iránytűként szolgál a gazdasági szabályozók további módosításához, illetve megerősítéséhez, fenntartásához, Gál Zsuzsa Amíg az ikrából hal lesz 3 Az elmúlt hét végén átfogó ellenőrzést szervezett a g MOHOSZ Pest megyei Intéző Bizottsága a Ráckevei Duna Halgazdálkodási Szakbizottságával és a helyi rendőrséggel közösen. (A tapasztalatokról rovatunk következő számában számolunk be részletesen.) Az időzítés nem véletlen: javában tart a pontytilalom, ez az az időszak, amikor a legtöbb szabálytalanságot elkövetik a horgászok. Ilyenkor az ívó halak kapókedve sokszor nagyobb, mint máskor, s bizony nemegyszer megesik, hogy a keszegnek felkínált apró csalit is termetes aranyhasú szedi fel. Am a tisztességes sporttárs óvatosan visszahelyezi a kifogott halat a vízbe — s nem a kocsi csomagtartójába vagy a táskába rejti el. Fegyelem Igen, az oly sokat emlegetett fegyelem. Hiába minden erőfeszítés, úgy tűnik, még mindig magas a szabályokat megszegők aranya. Hogy miért? Nos, erre a kérdésre meglehetősen nehéz pontos választ adni. Ami tény: a.mozgalomban részt vevők számának gyors növekedése örvendetes ugyan, ám ezzel megnőtt az úgynevezett húshorgászok száma is. Azoké, akik nem ismernek sem istent, sem embert, sem szabályokat. S az a baj, hogy nagyon nehéz ellenük fellépni, mert csak akkor lehet hatásos az eljárás, ha az illetőt tetten érik. ... Vagy sokszor akkor sem. Mint már többször említettük, az egyesületekben nem egységes a fegyelmi vétségek elbírálása, az egyik helyen enyhébben, a másikon szigorúbban büntetik ugyanazt a szabályszegést. Nem hiába sürgették a megyei intéző bizottság legutóbbi küldöttértekezletén a felszólalók, hogy minél előbb egységes útmutatót kellene kiadni, amely meg- könnyíthetné és egyértelműbbé tehetné a fegyelmi bizottságok tevékenységét. A MOHOSZ képviselői ígéretet tettek rá, hogy rövidesen elkészítik a keit segédanyagot. Növekedés Ha már a pontyok ívásáról volt szó, egy pillanatra gondoljuk csak végig, hogyan lesz a.z ikrából termetes példány. Az Antos Zoltán szerkesztette Horgászok kézikönyvében étről ezt olvashatjuk: „A megtermékenyült ikrában kifejlődik az embrió, majd kikel a hallárva, vagy más néven a szikzacskós ivadék. A lárva szó — akárcsak a rovarvilágban — átmeneti fejlődési fokozatot takar. Az ikrahéjat elhagyó lárvának még nincs szája. Egyes halfajok lárváinak fej- végén ragasztóanyagot termelő mirigy van, ennek az anyagnak a segítségévei képesek a vízben levő tárgyakon füg- geszkedni. A táplálkozás megindulásáig a lárva törzse alatti lelógó nagy szikzacskó táp- anyagait éli fel. A légzés a szikzacskó bőrfelületén át történik. A szikzacskó felszívódása néhány napot vesz igénybe. Ezalatt alakul ki a száj, a bélcsatorna és a kopoltyú, megkezdődhet tehát a táplálékfelvétel. A táplálkozó lárva uszonyai kifejlődnek, alakilag már a kifejlett halra hasonlít. Ettől számítjuk a zsenge ivadék életszakaszt, am.ely a fajra döntően jellemző táplálék felvételéig, több hétig tart (pZ. a ragadozó halak ivadékánál a halivadék fogyasztásának megkezdéséig). így él a halivadék élete első nyarában. Természetesen állandóan nő is, a táplálkozási viszonyoktól függően. Az ivarérettség egyes, gazdaságilag értéktelen, főleg kisebb halfajoknál (pl. sügér, durbincs, küsz) már egyéves korban bekövetkezik, haszonhalaink közül a csuka általában két-, a tejes ponty két-, az ikrás három-, a süllő három-, a harcsa négy-, a kecsege négy-Ót éves korában ivár- érett." I Fiatalok Néhány mondat erejéig érdemes még visszatérni az országos ifjúsági horgászvetélkedő megyei döntőjére. Annál Is inkább, mivel év közbén sajnos, számos egyesületünkben bizony kevés szó esik a fiatalokról. Pedig végeredményben önmaga ellen dolgozik aZ a vezetőség, amelyik nem fordít kellő gondot az utánpótlás nevelésére. Az ifjúsági horgászból előbb- utóbb felnőtt lesz, sj?a addigra nem alakultak ki benne azok az erkölcsi, magatartási normák, amelyeket annyira szeretnénk általánossá, kimondatlanul is kötelezővé tenni a mozgalomban, később hiába buzgöíkoduTik; Az etikai — írott és íratlan — szabályok, a közösség, a természet tisztelete ifjúkorban még _ játékosan kialakítható. Pár év múltán — tapasztaljuk — sokkal nehezebb. Hiszen, aki nem tudja, milyen munkával jár egy egyesület vezetése, miiven törvényszerűségek uralkodnak a víz tükre alatti életben, melyik horgász- vízen nükor mit szabad, s mit nem. abból válik leghamarabb hőzöngő, kellemetlenkedő, szabáÍvtálankodó. mindannyi- unk hírét rontó horgász... Szóval: törődjünk többet a fiatalokkal. Ügy is például, hogy egy megyei döntőnek a külsőségekkel, a bíráló bizottság összeállításával, a formájával is adjuk meg a rangját Félreértés ne essé'k, legutóbb sem történt műhiba, a rossz idő miatt is sietni kéllett egy kicsit. De: hiányzott a- kicsit ünnepélyesebb megnyitó, az alakosabb értékelés, s a kísérőkön túl egy-két olyan közismert tisztet viselő vagy közhorgász, akiknek jelenléte felvillanyozta, megtisztelte volna a gyerekeket. S akkor még nem is léptünk fel olyan óhajjal, mint a Magyar Horgász szerkesztője, hogy akadjon egy-egy ismert versenyző, aki bemutatja saját tudományát, felszerelését... Kinek van igazán szüksége a tapasztalatszerzésre, ha nem a gyerekeknek? Furucz Zoltán Vereszki János :«.y '•iá?- 1 A fcalfogóverscny egy pillanata.
