Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-27 / 123. szám

Csütörtökön a késő esti órá­kig tartott Vácott a Román Szocialista Köztársaság Doina Művészegyüttesének nagy tet­széssel fogadott műsora. Az együttes férfikarának nyitó száma után románul és magyarul hangzo'tt él a kö­szöntő, melynek alapgondolata a román és magyar nép barát­sága volt. Az acélos hangerejű férfikar katonadalai, a Románia kür lönböző tájairól származó nép­dalok, a színpompás népvise­letben bemutatott táncok mél­tán arattak sikert, kiérdemel­ve a közönség vastapsát. A szép és érdekes táncképek közül különösen nagy sikert aratott Nicolae Patrichi— Ceorghe Baciu Tutajosok cí­mű kompozíciója, aLeánytánc és a Botostánc. Magyarul hangzott el Kodály: Kit kéne elvenni című népdalfeldolgo­zása, s kedves gesztusként még néhány magyar népdal Emil Bogza előadásában. Nagy tetszéssel hallgatta a közönség a román népművé­szet legszebb dalait a szólis­ták és énekesek — Tiberiu Mladin, loan Nicolau, Maria/ Diaconescu, Ilié Rosu, Elisa- beta Turcu, Maria Buru, An­gela Bucin — tolmácsolásában. Georghe Mustacioara szívet gyönyörködtető dallamokat szólaltatott meg a pásztorsíp, a furulya és a duda hangján, Ilié Udila tangóharmónikán. Páratlanul virtuóz zenei tel­jesítmény az együttes műsorá­ban Emil Bucur produkciója, aki Dinien Pacsirtájának pán­sípvariációját adta elő, amely láthatóan annyi művészi ener­giát kíván, hogy a szűnni nem akaró vastaps ellenére sem is­mételhették meg! Telt ház előtt köszönték meg a fogadtatást a román művészek, s a színpad közepére került díszes virág­kosarat. A műsor zenei vezetője, egy­ben a turnézó delegáció veze­tője, Sergiu Eremia ezredes, akit a katonaművészekkel együtt Kézeli Tamás ezredes, váci helyőrségparancsnok fo­gadott. á vásárdíjas Flat-Rack A Magyar Hajó- és Daru­gyár termékei minden évben láthatók a Budapesti Nemzet­közi Vásáron. Az idén is több új termékkel jelentkezett a beruházási javak seregszemlé­jén. Takács Imre, a váci gyár­egység igazgatója elmondta, hogy az elmúlt években nagy erőfeszítéseket tettek új, piac­képes termékek kifejlesztésére, melyeket a tavaszi BNV-n mutatnak be. A kiállított ter­mékeik között elsősorban új konténer családok szerepelnek. Többek között a műhelykon- 1 ner, amelynek tetejére egy Us forgó darut szereltek az t lyagmozgatás könnyítésére. Kiállították a panelekből ké­szült szétszedhető s így variál­ható lakókonténert és a leg­frissebb terméket, a 30 tonna teherbírású Flak-Rack konté­nert, amely a rangos sereg­szemlén vásárdíjat nyert. A Flat-Rack konténert spe­ciális áruszállításra tervezték. Bár korábban is készültek ha­Kis hajók a nagy folyón sonló típusú konténerek a ha­jógyárban, de azok szabvány szerint csak 20 tonna teherbí- rásúak voltak. A BNV-n be­mutatott típus azonos mére­tek mellett 30 tonna teherbí­rású. így a felhasználási köre sokkal szélesebb, nehezebb, na­gyobb tömegű gépek, berende­zések szállítására alkalmas. Előnye még, hogy a két olda­la rugókiegyenlítéssel lehajt­ható, így a szállítási felülete kisebb és a szállítás költsége is csökken, öt darab Flat-Rack konténert lehet egymás tetejé­re rakni, ami egy darab szab­ványméretű boxkonténernek felel meg. A vásárdíjas Flat-Rack kon­ténerek iránt nagy az érdek­lődés. Kétszáz darabot már ér­tékesítettek tőkés piacon, s a gyár vezetői remélik, hogy hosszabb távon is versenyké­pes termék lesz a piacon. A vásárdíjat hétfőn délelőtt á Hungexpo konferenciater­mében Feigli Ferenc, a gyár­egység főmérnöke vette át Ke­lemen Lajostól, a vásárdíjbi­zottság elnökétől. Találkozás Iványi Károly felvétele Nagykőrös, Budapest, Vác és más városok modellezői se­reglettek városunkba az el­múlt héten. A Hajós Alfréd Üttörőház fennállásának har­mincéves évfordulóján a ház szakköre együtt ünnepelte a vendégekkel a modellezés 75 éves évfordulóját. Vízre szállás előtt a parton ág megtekinthet­ték az érdeklődők a vízibu­szok kicsinyített mását, melyek rádióirányítással működve bá­mulatos sebességgel szágul­doztak a Duna hullámain. Képünkön a modellek egyik példánya és a bemutató parton összegyűlt közönsége látható. á választókba! Koltai Imre országgyűlési képviselő, a CEMU vezérigaz­gatója rendszeresen megtart­ja fogadóóráit. Választói fel­kereshetik a vállalati széliház­ban is, ahol rendszerint meg­teszik észrevételeiket, bejelen­téseiket. A képviselő most szélesebb körben is találkozik az általa képviselt város lakosságával. Hétfőn délután 3 órakor a Madách Imre Művelődési Köz­pontban tartja meg beszámo­lóját képviselői munkájáról, s válaszol a hozzá intézett kér­désekre. Legközvetlenebb ismerősei­vel, a deákvári városrész la­kóival és a cementipar dolgo­zóival külön találkozóra is készül Koltai Imre. Június li­án, 17 órakor a DCM Ságvári Endre Klubjában ismétli meg a beszámolóját, hogy aki a városrészek távolsága, vagy elfoglaltsága miatt nem tud részt venni az első alkalom­mal, itt kaphasson tájékozta­tást. s választ a kérdéseire. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 123. SZÁM 1984. MÁJUS 27., VASÁRNAP Kézbe veszem a vaskos bri­gádnaplót, de nem sokáig la­pozgatok benne, pedig érde­mes. Képek, ujságki vágások sora bizonyítja, hogy tulajdo­nosa érdekes, mozgalmas éle­tet élő közösség. Csakhogy az emberben olykor ellenérzés is támad, ha arról hall, hogy a beragasztott színházjegyek — ez a szokványos példa — nap­lóba írt bejegyzések alapján ítélt a versenybizottság. Hogy az érdemeket szám szerint és nem igazi értékük szerint mérték. Az ember magatartá­sát és az azt meghatározó gon­dolkodást nehéz így minősí­teni. A sátrak előtt Viták középpontjában álló mozgalomról van szó. Megle­het, igaz, hogy a szocialista brigádok kezdeményezéseiben és akcióiban gyakran felismer­hetjük a formális vonásokat. Ám céljaik, törekvéseik szerint ezek is pozitív előjelűek. Ar­ra kell törekedni, hogy minél hatásosabban érje el célját a gondolat; valódi közösséggé formálni azokat, akik munká­juk, foglalkozásuk szerint is közös sorsot vállalnak. A hatvanas években már működött Vácott szocialista brigádklub. Bár nem olyan nagyvonalú tervekkel, szeré­nyebb lehetőségek között mű­ködött, mégis a közös tapaszta­latok fórumává igyekeztek fej­leszteni a szervezői. A város szocialista brigádjait részben ma is az építőmunkás-mozga­lom, a Dunai Cement- és Mészművek segíti ebben a tö­rekvésben. A különbség a hat­vanas és a nyolcvanas évek között abban is élesen eltér, amit nemrég a Madách Imre Művelődési Központban rende­zett cementipari napon lát­hattunk. A brigádok, a DCM életéről szóló kiállítás tablóin, mondhatni tömegével szémlél- hettük azokat á képeket, me­lyek hazai legszebb üdülőhe­lyeinken, vagy külföldön ké­szültek, s szinte csodálkozva tűnődtünk el azon, hová, mer­re jut el a világba a mai mun­kásember innei, szúkeüb pát­riánkból is. A Duna mellöl mondjuk az Isar partjára. A sátrak előtt ugyanazok az ar­cok láthatók együtt, akiké a munkahelyeken. Senki sem tö- rehszik arra, hogy a gyárka­pun kilépve elfelejtse kollégáit, sőt a külföldi kollégákkal is találkoznak, szakmai tapaszta­latokat is cserélnek, félig nya­ralva, félig tapasztalatokat gyűjtögetve, a családtagok jelenléte mellett. A vászon tlá- togatás nem ritka dolog. A városi brigádklub múlt évi beszámolójában pontos adatok szolgálnak arról, hogy a különböző üzemek brigádtag­jai hány alkalommal jártak tapasztalatcserével egybekötött országjáró, vagy csak más tú­rán. Budapesti színházi esték, politikai fórumok szerepelnek azon a listán, melyeket a ki­lenc tagú vezetőség szervezett. Lényegében a munkásművelő­dés sajátos szervezeti keretét ismerhetjük fel abban, amit csinálnak. Itthon is A klubvezetőség megállapí­tása szerint a legsikeresebbnek eddig a háromnapos utazások bizonyultak. Ezek alkalmával a résztvevők megismerhették az ország számos nevezetessé­geit, találkozhatta'k^FfYás váro­sok gyárainak szocialista bri­gádjaival, vállalati vezetőkkel, s hasznos részinformációk bir­tokában általánosíthatták több helyről szerzett tapasztalatai­kat. A tapasztalatcserékkel egy­bekötött utak nem sokba ke­rülnek. Gyakran megtörténik, hogy a hét utolsó munkanap­ját kiküldetésnek tekiftti a vál­lalat. Megtehetik s még is te­szik, mert jól tudják, hogy ez a kiadás bőséggel megtérül ké­sőbb. Így hát még arra is haj­landók időnként, hogy a közös utakra odaadják a vállalati autóbuszt. Itthon is van mit megbeszél­ni. A brigádok vezetői, kül­döttek, munkaverseny-felelő- sök ülnek időnként össze, hogy közös dolgaikról ejtsenek szót, s jól érzik magukat a klubta­gok a közös esteken is. JOVÜSO.iU ÍCsjdK Arm jo, tizi, ayaxorolni kell, s lei, ujj lOKeietesiieni. iezi. tartja a kiubvezeíoseg is, mely­nek veiemenye az, nogy meg luiogatollaoőa keil tenni a varos közös munkáskiuoját. Fel kell oldani vegre azt az ellentmondást is, nogy saját pénzügyi alap nélkül nehéz­kes az ügyintézés, noha a DCM es a Maaach Imié Művelődési Központ vezetósege gondosko­dik a költségek fedezéséről. Csakhogy ezeket is több válla­lat, valamennyi érdekelt kö­zött kellene megosztani, mint ahogy a szervezet működteté­sével járó munkát is. Ezt a kérdést meglehetősen elére ál­lították az ev elején s egészen odáig is elmentek, hogy ha nem sikerül a város üzemei­nek nagy részét megnyerni a konkrétabb együttműködés­nek, javasolni fogják, "hogy a klub működését csak a DCM- re korlátozzák. Ez természete­sen visszalépés lenne, s ezért nem következhet be. A dolgok azóta is mennek a maguk út­ján. Tervezik is, bonyolítják is a jól bevált módon szervezett családi, színházi estéket, még több brigádtagot szeretlíSRek megnyerni a váci színházi elő­adások látogatásához. A ta­pasztalatcserék tervei sorában pedig ott találjuk a Hejőcsa- bai Cementművek, a Diósgyőri Papírgyár, a Miskolci Üveg­gyár, a Szerencsi Csokoládé­gyár meglátogatását, de nem maradnak el a városi találko­zók, a fórumok sem. A közelgő júniusi értekezle­ten, melyet a DCM nagyter­mében tartanak meg a szocia­lista brigádok, bizonyára a kö­zös klub is szóba kerül, mint téma. Az eredményekkel ér­velhetnek azok, akik több se­gítséget kérnek a vállalatok vezetőitől. K. T. L A jövő hét műsorából Május 28., hétfő: 18 órakor, az ifjúsági klub vendégeként Janek István, a Külügyi In­tézet munkatársa és Sallai Géza főhadnagy, a KISZ Pest megyei Bizottságának tagja Mi újság a világpolitikában? címmel tart előadást a műve­lődési központ 47/48-as ter­mében. Május 29., kedd: 10 órakor megnyitják a művelődési köz­pont 8-as termében az MHSZ 75 éves a modellezés című kiállítását. — 17 órakor a népfront nőklubjában TIT- előadás: A választási törvény címmel. — A zeneiskola .nagy­termében 18 órakor: Nyilas Tünde dalestje. Május 30., szerda: 15.30- kor Teknős Erzsébet a barokk művészetéről tart előadást. — 17 órakor a Budapest VII. ke­rületi pedagógusklub fogadja a váci rokonklubot a 4-es te­remben. Május 31., csütörtök: 17 órakor társalgás kezdődik az eszperantóklubban. — 17.30- kor a művelődési központ előcsarnokában virágkiállítás és -vásár nyílik. — 18.30-kor a 8-as teremben: Magyar Fe­renc diaporáma műsora. Június 1„ péntek: 10 órától madár- és természetvédelmi börze 'a művelődési központ zeneudvarán. — 17 órakor az emeleti galérián megnyílik Muray Róbert grafikusmű­vész és Péchy Tamás fotós közös kiállítása — A 8-as te­remben 18 órakor Fabi Sán­dor és felesége vetítettképes előadást tart Egyiptomról. Június' 2., szombat: A Vác környéki természetvédelmi testületek kirándulást és túrát vezetnek a Börzsöny Termé­szetjáró Kör részvételével. — A zeneiskolában 15 órakor kezdődik Tücsök-hangver­seny címmel a legkisebbek koncertje. — 20 órakor tábor­tűz gyullad fel a Pokolszige­ten. Június 3., vasárnáp: 17 óra­kor Vác—Salgótarjáni Üveg­gyár mérkőzés az alsóvárosi sporttelepen. — 18.30-kor kez­dődik a Musica Humana hangversenye a zeneiskola nagytermében. (Programváltozás előfordul­hat!) P. II. Orvosi ügyelet Gyermekorvosi ügyelet szombaton és vasárnap: dr. Moys Teodóra. Május 28-tól, hétfőtől az alábbi orvosok tar­tanak éjszakai ügyeletet a vá­rosban: hétfőn: dr. Áfra Ta­más, kedden: dr. Péter Éva, szerdán: dr. Kiss Péter, csü­törtökön: dr. Karádi Katalin, pénteken: dr. Bucsek Tibor, szombatön és vasárnap: dr. Bellavics Erzsébet. Az ügyelet a régi kórház épületében (Vác, Március 15. tér 9.),'telefon: 11—525. A beosztás hétközben meg­változhat. A városi-járási könyvtár galériájában május 18-án megnyílt Nagy János festő­művész kiállítását örömmel üdvözölhették a jelenlevők. Örömmel azért, mert a galé­ria újra visszakapta azt a funkcióját, amire hivatott. Tudniillik, hogy változatos, szép kiállításokkal lepje meg népes olvasótáborát és a galé­ria törzsvendégeit. Egy állan­dó kiállítás létrehozása — ahogy tervezte volt —, ott ahol nap mint nap annyi ember megfordult, nem lett volna szerencsés és célszerű. S öröm­mel azért is, mert Nagy János képeivel most találkozhat elő­ször a váci közönség. A kiál­lítótermekben az ilyen első találkozás mindig meghatározó mű és közönsége között. Csendes, visszafogott a gondosan válogatott mint­egy húsz kép élmény- és han­gulatteremtő ereje, megkapó színvilága már az első pilla­natbán megérinti a látogatót. A magatartásában csendes, visszafogott, kemény emberi tartást* hordozó festőt nehezen tudom szóra bírni. Inkább csak á tisztelet az, amely ve­zérli-, hogy valljon önmagáról és képeiről. — Nyírvasváriban születtem 1930-ban, parasztcsalád ötödik gyermekeként. Apám erdélyi, aki korán megismerte a ke­mény életet, a napi munka verejtékcseppjeit. Művészi haj­lamomat tőle örököltem, aki faragott és festegetett. Gyer­mek- és felnőttéveim eltéphe- tetlen szálai a paraszti, a fa­lusi légkör mélyen emberi vi­lágához. a természethez, a mezőhöz fűznek. Mint kis te­hénpásztor ismertem meg és fedeztem fel a falusi táj me­legségét, egyszerűségét és tisz­taságát. Mindenem lett a táj, amely felnevelt, emberré ér­lelt, s olykor tragikus, groteszk emberi sorsokat tárt elém. Festői világom belső ösztönzői é falvak földszerető népének erejéből, egyszerű, szép hité­ből gyökerezik. A táj szerkeze­tileg őszintén adja magát, s színei kész varázslat, ha az ember tisztességgel és szeretet­tel közeledik felé. Mint sum- más legény én is sokat álltam a báró házának fala mellett munkára várva Talán ezért nem hagy nyugton az a gon­dolat, hogy megfessek egy nagy méretű képet a sum- más legények életéről. Lel­kiekben és erőben még nem tudtam igazán mélyen azono­sulni azzal, amit abból a vi­lágból magamban hordozok. Hogy becsülettel tudjam vá­szonra vinni, meg érlelni kell a témát. Szeretem a modernet, az absztraktot, de makacs hű­séggel — mert ez a hűség az életem — megmaradok a ma­gam festői világa, és felfogá­sa mellett. Nem csábítanak iz­musok, irányzatok. Én azt aka­rom festeni, amivel azonosul­ni tudok. Vallom azt az igaz­ságot, hogy korszerűnek len­ni csak őszinteséggel, az em­ber és a valóság viszonyának kendőzetlen feltárásával lehet. A kötődés szálai Nagy János Vácott kiállított képeinek java része tájkép. Tiszta művészlélekkel, finom érzéssel alkotta ezeket. A ké­pek születésével együtt éli át a festő annak titkait, izgalmait. A Mihály bácsi és örzsi néni című képének munkában el­nyúzott, csöndesen üldögélő, kicsit groteszk parasztjai, vagy a Kapás ikon, a Bátyus asszo­nyok, az Almaszedés az elme­rülő szemlélődés eredménye. Alakjai nehéz fáradtsága át­süt a vásznon, szinte magán érzi az ember. Ismeri népét, annak szokásait, érzelmi rez­düléseit. Szótlan sóhajait, vá­gyait. megrázó és elmélyült képi formában jeleníti meg. Művészi erejére támaszkodva, egyéni inspirációira hallgatva a kötődés erős szálaival festi meg a Falu szélén Esteledik, Vasvári táj, Elhagyott ház, Táj tehenekkel és a Faluvég című képeit. A táj végtelenjé­ből csak azt viszi vászonra, amit'átélt, a maga részére le­foglal, hogy lelki egyensúlya a szeme elé kerülő tárgyak csöndes nyugalmával harmo­nizáljon. Nemcsak karaktert, tömörséget, hanem végtelen mély lelket is önt a Pléhkrisz- tus, a Golgota, a Kékszemű kislány, s a Gyermektemetés szuggesztív erővel bíró képei­be. Belső érzelmi hullámzásából fakadó érdekes színvilága hű kifejezője annak, amit végte­len finomsággal, de erővel visz vászonra. Egymásba omló sö­tét, tompított tónusú, vissza­fogott színeivel, szorosan egy­másba fonódó ecsetvonásaival páratlan művészi érzékenység­gel formálja parasztjait, mun­kásait, s az egyszerűen össze- öielkező falusi magyar min- denséget. A msi kor emberéhez Nagy János erős érzésű, szi­gorú ítéletű festő, aki hévvel és tisztességgel oldja meg fes­tői feladatát. A magyar tájat s népének emberi sorsait je­leníti meg hűséggel és tiszta­sággal. Alkotásai a mai kor emberéhez és az eljövendő nemzedékhez egyaránt szól­nak, A képek előtt állva, érez­zük azok hitelét, a színeken áttörő meleg harmóniát. Ebben rejlik, ez adja Nagy János munkásságának értékét. Szórád Ágnes ISSN 0135-87» (Váci Hírlap Meleg harmónia A földszerető nép festője Pih&^izbeai uz Esszcr partján Formáljon valódi közösséggé Pánsíp* furislp szélt Dalok és táncok Romániából

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents