Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-27 / 123. szám

Fogadóéra Fogadóórát tart Cscrvenka Ferencné, Gödöllő országgyű­lési képviselője, holnap, hét­főn, két helyszínen. Először a Ganz Árammérőgyárban 14 és 15, majd a városi művelődési központban 15 és 16 óra kö­zött. Eredményhirdetés Krónikáiról! Elbírálták a tavalyi gödöl­lői krónikaírói-pályázatra be­érkezett dolgozatokat. Az ün­nepélyes eredményhirdetést, amelyen részletesen értékelik a műveket, május 31-én, csü­törtökön tartják a gödöllői művelődési központ 3—4-es számú termében. Kezdési idő: 15 óra. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 1S3. SZÄM 1984. MÁJUS 27., VASÁRNAP ms? füllst a nap Pslántázzák a paradicsomot LUOI Isaszeg és Péeel között Helytörténeti gyűjtemény Előkészületek A gödöllői helytörténeti gyűjteményben! az ősszel nyíló új állandó kiállítás terméből a népfront városi bizottsága és a szakmaközi bizottság ti­zenöt tagja társadalmi munká­ban hordta el a fölöslegessé vált tárgyakat, előkészítve a terepet a szakembereknek, kő­műveseknek, mázolóknak, vil­lanyszerelőknek. A kcágyealyii resaa sokat használt Alig két hete, hogy még ku koricavető, gépeket láthattunk a határban, mára már sorol a növény. A többivel együtt igazi élénkzöld. A kelésre iga­zán nem panaszkodhattak ott, ahol megfelelő mélységre, jól tömörített ágyba vetettek. A gazdászokat azóta az esőfele- lős is megszánta: erdő, mező olyan mennyiségű csapadékot kapott, ami a kultúrák indu­lásához, a fák, füvek, réti nö­vények fejlődéséhez egyelőre tálán elég is lenne. A nap prcgrsmja Május 27-én Gödöllő, művelődési köz­pont: Egész napos gyermekprog­ram: báb-, játék- és gyermek­könyvvásár, mesemozi 10 óra­kor. 10 órától hőlégballon-be­mutató. Természetfilmes mati­né Uys Sivatagi show, 16 óra­kor. Bábvilág, kiállítás, meg­tekinthető 10—18 óráig. Valkó, pártház: Darwinizmus és származás- tan, kiállítás. Bag, művelődési központ: A Fapihe együttes előadása. Nagy László Csodamalac (me­sejáték), a Ciróka gyermek­színpad előadása, A vaspántos láda (dramatizált népmese), a gödöllői gyermek- és ifjúsági színpad előadása Csehov Leánykérés (komédia), 17 óra­kor. Május 28-án Gödöllő, művelődési köz­pont: Videömozi. 18.30 órakor. Archiv filmklub: Moliberg Bűnös dal a föld, finn film, készült 1974-ben, 19 órakor. Játszókörök a napköziben, napközimozi, 14 órakor. Bábvilág, kiállítás, megte­kinthető 15—19 óráig. Kercpestarcsa, Szilasmenti Tsz: Dobák Anita batikképel és tűzzománcai,“ kiállítás, megte­kinthető 9—16 óráig. Domony, művelődési ház: Magnóklub. Galgahéviz Tornatermet építetek Vendégségben az öregfiúk válogatottját Galgahéviz is igyekszik lé­pést tartani a világ által dik­tált életritmussal. Régi be­szédtéma a helyiek körében az, hogy tornatermet kellene ‘ építeni. S ez nemcsak az isko­la ügye, hanem az egész spor­tot szerető, sportolni vágyó nagyközönségé is/ Ez az óhaj, úgy látszik, tel­jesül a következő időszakban, A legilletékesebbtől, Galga­héviz új tanácselnökétől, Bar­na Jánostól hallottuk a kelle­mes hírt. Kétmillió hiányzik — Galgahéviz kis község így a központi támogatás igen szerény lehetőségeket nyújt a fejlesztésre. A. meglevő kevés anyagiakat tehát igyekszünk jól megbecsülni s gyarapítani Ahol a hivatali támogatásnak vége szakad, ott « falu lakos­ságához fordulunk. — így történik ez a torna­terem építésével is. A lakos­sági hozzájárulások már je­lentősen duzzasztották a köz­ponti alapot, s bár még így is csak a teljes költségvetés fele gyűlt össze, ezzel el lehet kez­deni az építkezést! Kétmillió hiányzik, de 1985 szeptembe­rére átadjuk az épületet! Kétmillió hiányzik? Honnan, hogyan teremthető elő ennyi pénz? Kérdés nélkül is vála­szol a halk szavú elnök, leol­vassa tekintetemről a csodál­kozást. Sztárok a pályán — Természetesen újra a község lakóitól várjuk a segít­séget, kétkezi munkánk során is. Bízunk benne, hogy az idén már állni fog-a vár, s így mindenki láthatja, hogy az ő munkájától is függ az, átadás időpontja. Ám a galgahéviziek más módját is keresik annak, hogy minél előbb tornaterme is le­gyen a falunak. Június 3-án jótékony célú programot ren­deznek a sportpályán. A fér­fiak részére kispályás labda­rúgó-bajnokságot, a hölgyek­nek kézilabda-versengést ír­nak ki. Jó lesz megmozgatni az egyéb munkához szokott tagokat. Mindkét sportágban bármi­lyen korosztályú csapat ne­vezhet, 5+1 fős gárdákkal, il­letve kézilabdában a szabá­lyok szerint. S hogy a sport ne csak az igazán aktívakat mozgassa meg, hanem a szur­kolókat is, este á kézilabda- pályán sportbált tartanak, amelyen a galgahévizi zene­kar húzza a talpalávalót. A június 3-i teljés bevételt a tornaterem építésére fordít­ják, ugyanúgy, mint a június 22-i. környékünkön alighanem rendkívüli mérkőzését. A jú­nius végi pénteki estén fél hatkor a magyar öregfiúk vá­logatottja és a Galga mente öregfiúk sztárcsapata lép a hévízi pályára. Télen is rendszeres Még ettől is nagyobb szabá­sú terv: ha tárgyalásainkat si­ker koronázza, akkor az ősz elején a Ferencváros is tisz­teletét teszi a községben, azon nemes cél érdekében, hogy 1985-től télen is rendszeres testmozgási lehetősége legyen Galgahéviz apraja-nagyjának. Még tovább folytattuk vol­na a beszé'getést a falu ter­veiről, de akkor négy hatal­mas teherautó dübörgött el a tanácsház mellett, az elnök összehajtotta a térképét. Ma több ezer kockakövet szállí­tunk Budapestről, mentegető­zött Barna János, akit jobban jellemez a munka, mint a ten­nivalók felsorolása. Bankó László Erről szólhatott a legfris sebb mérési adatok alapján is Újvári Miklós, a kerepestar- csai Szilasmenti Termelőszö­vetkezet növénytermesztési ágazatának vezetője. Amikor hozzájuk, cinkotai tanyájukra érkeztem, egy zuhogó eső alatt, arra kértem, mérjük meg, mennyi esett aznap. Hiteles edény A mezőgazdász hamar szét­szedte az ebédhordóra hasonlí­tó, alumíniumból készült csapa­dékgyűjtőt, majd tartályából a hiteles mérőedénybe öntöt­tük a tartalmát. Ez délután két órakor volt. — Mennyi is esett ma? — Reggel hét órától mosta­náig tizenhárom milliméter. Szép summa, ha egy negyed nap alatt ennyi összejön. Per­sze ne így számoljunk, mert a zápor után csendesebb eső is jöhet, vagy éppen kisüt a nap. — Az ^ellene most már, hogy újra több napsütést kap­junk. Jó, hogy eddig a percig májusban itt, a cinkotai mé­rőhelyen 74 milliméter esett, a kikelt kukorica s a többi, már elvetett növény a mele­gebbet kívánná. Nem szólva a lucernáról, amiből hatvanhét hektár rendben van. Szárad­nia kéne. Értékes mag Megkezdődött a paradicsom palántázása is. A negyvenhá­rom hektár harmadát elültet­ték az asszonyok. A traktor vontatta palántázón dolgoz­nak, ha éppen nem esik. Sze­rencsére most kevés víz kell a tövekhez, van a talajban elég. Legelőbb a K—3-as és a Jubileum fajtákat ültették el, amelyek a korai családhoz tartoznak. A paradicsomban azért is bíznak a Szilas mentén, mivel a Budapesti Korzervgyárnak — a szövetkezetben levő fel­dolgozóval kinyerve — a vi­tamindús levet adják át, s a tavalyihoz hasonlóan a mag­nyerést és értékesítést is si­kerrel teljesíteni akarják. Földbe kerül tizenhat hek­táron a tök vetőmagja is, e növény termése közül a magot majd pirítva értékesítik, a hú­sát takarmányozásra szánják. A palántákra, a soroló kuko­ricákra, a szudáni fűre, a ta­karmánycirokra és a már szintén elvetett silókukoricára a napsütéses, nevelőidőt vár­ják. Azért persze nincs tétlen­kedés: a lucerna behordására úgy készülnek, hogy ha mégis esősebb, nyirkosabb marad az idő és a széna, akkor szinte kizárólag szálasán takarítják be az értékes takarmánynö­vényt, ha pedig jobb lesz a száradás, akkor a. bálázógépek és az őket kezelő emberek kapnak főszerepet. Virágzáskor fagy Felkészültek ugyanis arra, hogy szárítani kell a lucernát — Nem olajjal üzemelő szá­rítókra kell gondolni — mondja Üjvári Miklós ága­zatvezető. — öt telepünkön, ahova a lucernaszéna kazlaz- va kerül, két-két hideg leve­gős, ventillátoros szárítóbe­rendezésünk van, ezekkel szá­rítunk. A gépek és a takar­mánytároló szérűk szemléje megtörtént. — Von o gazdaságnak ribíz- keültetvénye is. Hol tartanak ennek gondozásával? — Sajnos nem mondhatok jó hírt róla. A fagy ugyanis jelentős kárt tett a fekete ri- bizliben' Mivel éppen virág­zás közben voltak a fagyos napok, mintegy negyven szá­zalékos kár keletkezett. Hogy védekeztünk-e ellene? Hát persze. Használtunk ködgyer­tyát, de elmondhatom, amel­lett, hogy drága, egy csomag százharminc forint, nem volt elég hatásos. Fehér István Mintegy hat kilométeren újítják fel az utat Isaszeg és Pécel között. Képünkön: a közúti igazgatóság két brigádja az út­burkolatra új réteget önt. Hancsovszki János felvétele Erkel iskola Ünnepi csepatesszejövetel Kitüntetések az évfordulón Harmincéves a gödöllői Er­kel Ferenc Általános Iskola és az úttörőcsapat. Ebből az alkalomból ünnepélyes csapat­összejövetelt tartottak a Sza­badság téri sportpályán. Az események krónikája előtt idézzük fel a múltat! 1953. szeptember elsején 623 tanulóval és 26 nevelővel kezdte meg működését a Gö­döllői Állami Leányiskola, s ugyanabban az évben alakult meg az önálló úttörőcsapat is. Az iskola életében jelen­tős dátum 1962, amikor tan­évkezdéstől megjelentek a pa­dokban a fiúk is. Nyolc esztendővel azután újabb, máig ható újdonság született: megalakult az első ének-zene tagozatos osztály. A tagozaton folyó színvonalas munkát sok-sok arany oklevél, többszöri rádiófelvétel, kül­földi szereplés s városi ren­dezvényeken való "közíeműkö- dés dicséri. A Szabadság téri és a Ka­zinczy lakótelep kiépülésének velejárójaként korszerű, ti­zenkét tantermes iskola létre­hozása vált szükségessé. 1980. szeptember elsején 891 diák és 56 nevelő vette örömmel bir­tokába a szép épületet. Egy évvel később — az iskola jel­legének megfelelően ,49— fel­vették a nagy magyar zene­szerző, Erkel Ferenc nevét. Az ő tiszteletére az iskola és úttörőcsapat életében ha­gyománnyá válik a népdal­éneklési verseny, a kisdobosok számára az Erkel-fa ültetés, az úttörőknek az Erkel-név- adópróba. Ma már 1071 tanulója van az Erkelnek, s egy híján het­ven pedagógusa. A harminc év során az iskola és az úttö­rőcsapat jó kapcsolatokat ala­kított ki a családokkal, a szü­lői munkaközösséggel, üze­mekkel, intézményekkel, szo­cialista brigádokkal, KISZ- alapszervezetekkel. Az úttörő- csapat az 1967. évi dicsérő oklevél után 1979-ben meg­kapta a kiváló úttörőcsapat kitüntető elismerést. Az ünnepélyen tettek ígére­tet a kisdobosok, avatták az úttörőket, s ekkor történt meg az úttörő munkásőrök foga­dalomtétele is. A sportpályái események fénypontja volt a KISZ KB vörös selyemzászló csapatkitüntetés átadása. A magas elismerést Záhonyi Ede, a Magyar Úttörők Szövetsége országos elnökségének ■ tagja nyújtotta át a csapatnak, dr. Süpek Zoltánná csapatvezető­nek. Emellett igen sokan kapták különböző kitüntetéseket. A Magyar Úttörők Szövetsége országos elnökségének dicsérő oklevelét vehette át Gálik Istvánné, Szabóné Nagy Má­ria, Hegyi Györgyné, Lázárné Dróbni Julianna. Kiváló úttö­rővezető lett Tüske Józsefné, úttörővezetői érdemérmet ka­pott Molnár János és Szanyi Józsefné, ifjúsági érdemérmet dr. Süpek Zoltánná. Kiváló ifivezetők lettek Czeczulics Anita és Kovács Éva. mert itt az ültetések ideje. Sajnos az araimból engedni kenett, mert nem fogyta* vol­na ei. Apró, háziszőttesbői készült zsákocskákban mindenféle magokat árui Maródi Anárcts- ne nyugdíjas, Ez mar csak maraaeka az egesznek — só­hajtott lei boidogan. Szeren­csére lesz utánpólias, mert egy részüket mar elültettem — mosolygott bizakodva. A betonozott asztalok mö­gött, szerényen húzódik meg a mézeskaiacsos. Asztalkáján már csak néhány csomag vár sorsára. Kocsisáé Torockai Ibolya, egyszerre három cso­magot is vett. — Az unokáim­nak veszem — felelte szabad­kozva. Szlanka Jenő bácsi sütemé­nyei nélkül haza sem mer­nék menni, hiszen gyermek­korom óta minden szombaton megkóstolom mézeskalácsának az, ‘z^}' kékposztóruhás bácsi jön oda hozzánk. Kezé- bent vastag jegytömböt tart. Sokan elszöknek előlem _ dohogj a csendesen hipták Já­nos, a piac felügyelője. Há­rom forint a helypénz, és még ezen is spórolnának, Ebben az évben még tetőt szeretnénk csináltatni az asztalok fölé. Mit gondolnak, miből telik majd rá? Tíz óra felé az utolsó pia- cozók is elmennek. Nem ma­rad utánuk más, csak néhány éltaposott palánta, és gyöke­rüket vesztett retkek zöld csokrai. Kovács I. Csaba Ki hinné, hogy Aszódon a Kondoros téri piacteret nem is olyan régen még sártengernek, vagy az alvégiek csúfolódása szerint Sáros térnek nevezték. Addig, amíg a mellette levő időszakos patak partjait ki nem kövezték, bizony nagyobb záporok, tartós esőzések után. a Kakas-hegyről lezúduló agyagos iszap szabadon garáz­dálkodhatott itt. Nem is volt másra alkalmas, mint libák legeltetésére és a sár felszára­dása után a környékbeli gye­rekek játszóhelyére. Ha idegen jön a vasútállo­másról, vagy országúton Hat­van felől, feltétlenül el kell haladnia előtte. Igaz, már vagy tíz éve nagy ÁBC-áruház ta­karja el a 30-as főút közvetlen közeiétől, de szombatonként egészen odáig nyüzsög az em­bertenger. Kedden és csütörtö­kön csak néhányan lézengenék arrafelé. Péntek délután az arra ve­tődő idegen el sem tudja kép­zelni, mi van itt készülőben. A piactéren és közvetlen köze­lében nylon terítődarabok van­nak szépen egymás mellé té­ve, s hogy a szél el ne röpítse őket, fél-egész tégladarabok vannak rajtuk Mindenesetre érdekes módja ez a másnapi helyfoglalásnak. Takács József és felesége legelöl, a bejáratnál készítik elő a nagy tepsit és a gázpa­lackot, hogy alig egy óra múl­va, már friss pecsenyeillattal csalogassák a piacozókat. Mel­lettük jászberényi cipész-csiz­madia kínálja a hagyományos paraszti lábviseletet. Ha a ve­vő lábára végképp nem kerül alkalmas cipő, sebaj! A spirál­kockás füzetbe lerajzolt láb körvonala után, két hét mái­vá kész a mestermunka. Az út másik oldalán egy kö­tődés dicséri áruját. Ez soha­sem nyúlik ki, s mutatja ve­vőjének a pulóvert. Minden darab ugyanannyi — kiabál­ja szomszédja, aki a helyi kon- kurrenciát képviseli. Ügy lát­szik, nem zavarják egymást, mert mindkettőjüknél sokan álldogálnak. A férfiak inkább a háztar­tási szúró-vágó eszközök, ké­sek, övék, csatok, fésűk, váll­fák, tükrök sátra körül ácso- rognak. Nem vásárolnak, csak bámészkodnak, mint a gyere­kek. Sajnos a műanyag mü­tyürkék és a giccses babák is kelendőnek bizonyulnak, bár kedves arcú öreg gazdasszo- nyuk nemigen törődik velük, A piac ócskaságokat árusító asz- szonyával pletykálkodott hosz- szan. Sokszor elcsodálkozom az emberek bátorságán. Hogy van merszük ilyeni ócskaságokat árulni, nemhogy megvenni 1 Ügy látszik, türelme és után­pótlása kifogyhatatlan, mert minden szombaton az elsők kö- zöttt rakja ki kacatjait. A piac központját a betono­zott asztalok sora jelenti. Akik ezeken az asztalokon árulnak, már a sátorosokkal egy időben érkeznek ide. A Galga mente szinte valamennyi falvát kép­viselik. Régebben gyalog, ke­rékpárral, vonattal, manapság személyautóval, kistraktorral érkeznek. Reggel hatra már sa­látahegyek, burgonya- és re­tekdombok, tavalyi répa kupa­cai, és töméntelen mennyiségű palánta fogadja az első vásár­lókat. A régi szokás szerint a gon­dos háziasszonynak már gát­kor a piacon kell lennie. Ügye­sen alkudoznak. Keményen harcolva a tíz-húsz fillér en­gedményért is. A piacozók csak nehezen engednek. Tomis Pálné és Valentinyi Jánosné Domonyból érkeztek. Tojást, salátát és burgonyát hoztak el­adni. Jobban is mehetne a bolt, de adjuk, ahogy veszik — mondogat ják. Alkudni is le­het, de ezt ríem írjuk ki. A szomszédos asztalokat a túrái Kósa József foglalta el. — Alig negyven éve. hogy ide iárok — szól tréfálkozva. Sok árum van. Nem hiányzik a híres túrái káposzta sem. Ma szinte csak palántákat hoztam, ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Aszódén, a Kenderes téren Árusuk, vevők, hántészkedék

Next

/
Thumbnails
Contents