Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-27 / 123. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 123. SZÄM 1031. MÁJUS 27., VASÁRNAP A város félreeső helyén áll egy jelentéktelen, ros­katag épület, amelyről vajmi kevesen tudják, mi is la­kozik a falai mögött. Szaporábban dobbanna a gyen­gébb nem szíve arra jártában, ha sejtené, miféle nagy- szerűségek ,gazdag tára az a ház. A divatboltok kínála­tát meghaladó bőségben, színek, formák, méretek soka­ságában sorakoznak ott a leheletkönnyű intim ruha­darabok és direkt az idegen szemnek szánt ruhakölte­mények. A Jarecsó-filmek pucér női csapatát szinte gyerekjáték lenne melltartóval, bugyogóval felruházni és meg maradna is jócskán a készletből. Mennye­zetig magasodó polcok sűrű hálója szövi be a termet, ám sem próbafülke, sem tükör nincs a magát illegetőnek, még pult sincs. Nem is kell. Itt nagyban megy a vásár. Tucatjával, százával rendelik meg a sokféle árut a boltosok Pest és Komárom megye üz­leteiből, Jól ismerik, sűrűn felkeresik az Alszegi úti há­zat. Nagy pakkokkal távoznak vagy külön fuvarban küldik utánuk a kiszemelt holmit. Fogynak a fürdőruhák A Módi Kereskedelmi Vál­lalat önkiszolgáló raktárában Mészáros Gyuláné a főnök. Igazi üzletasszony, aki tekinté­lyes kereskedelmi tapasztalat­tal felvértezve vette át nyolc éve a vezetést. Nála jobban aligha tartja számon valaki az évszakok és a divat változá­sát. A kulisszák mögött min­dig érzékenyebben figyelnek az ilyesmire. Most például Kompéról, Albertirsáról van­nak itt boltvezetők, de helybe­li kiskereskedők is válogat­nak az ezerféle cikkből. Ezek­ben a hetekben a fürdőruha a sláger. A gyermektsnyérnyi textildarabkák ára meglehető­sen változatos. Lesz, aki hét- nyolcszáz forintos napozóba burkolja bájait, de a keletné­met háromszáz forintos gar­nitúra is beszerezhető. Kalapon kívül szinte min­den fellelhető. Konfekcionált felsőruházat, fehérnemű, bőr­díszmű, táskaféle, nyakkendő, szabadidő-hacuka, hálóing és pizsama, sapka, sáli, férfiing, valamennyi kötött áru szorong a dugig tömött polcokon. A főnökasszony a rákospalotai raktárházzal és az Alpári Gyu­la utcai bemutatóteremmel tartja a kapcsolatot, és minta­Almát csak Szatmáriba Gládábsn állnak a ládák A téli almát több mint egy évtizede az úgynevezett Sza­bolcs ládában exportálják. A külföldi partnerek igényeit ez a láda azonban egyre kevés­bé tudta kielégíteni. A meg­rendelők jobb, masszívabb göngyölegben szeretnék a gyü­mölcsöt megkapni. Az esetről dr. Horváth Gyula, a TOT munkatársa ezt írja a Figyelő című gazdasági lap január 26-i számában. „A követelményeknek a lá­da ma nehezen tud megfelel­ni, ezért az exportot szervező vállalat, a HUNGAIiOFKUCT a vevőpartnereknek bemutatta az újabb, erősebb, tartósabb Szatmár típusú ládát. Az új ládatípus szükségességét az el­múlt év vége felé már szóba hozták és jelezték, hogy át kell térni ennek a forgalma­zására, gyártására, mert kül­földi vevőink ezt jobbnak tartják. Termelési körökben e javaslatot és igényt tudomásul is vették azzal, hogy a Sza­bolcs láda eladását követően fokozatosan áttérnek az új Szatmár ládára.” •— A két láda között vannak méretbeli eltérések is, de & lényeg az, hogy a Szatmár masszívabb, hiszen több alsó oldal- és kávamerevítőt kap — mondja Prohászka József, a csemői November 7. Tsz fa- üzemének vezetője. — Termé­szetes, hogy a Szatmár na­gyobb anyagmennyiséget éá több munkát kíván. 213 darab Szabolcsot tudtunk egy köb­méter fából előállítani, Szat- márból pedig 194-et. Szabolcs­ból 70—30 darab készült na­ponta, Szatmárból 50—60. Dr. Horváth Gyula így folytatja beszámolóját: „Meg­lepetésként érte azonban a termelőket a hír, hogy a HUN- GAROFRUCT az áru jelentős részét már Szatmár ládában szeretné értékesíteni. Gondot jelent a meglevő Szabolcs lá­dakészletek leírása és az új lá­datípusra történő áttérés.” — Február elején kaptuk meg az átálláshoz szükséges útmutatást — mondja Pro­hászka József. — 10-én el is kés.zültek az első darabok, jöt­tek a központból, nálunk el­lenőrizték elsőként a minősé­get. Persze, itt a telepen is maradt a feleslegessé vált Szabolcs ládából készlet. — Az átállás különösebb beruházást, technikai fejlesz­tést nem kívánt. A méretvál­tozás miatt mindössze új sab­lonokat és asztalokat kellett beszerezni. De ahol a szegező munkát is géppel végzik (mi kézzel csináljuk), ott bizony ez nem kis gondot okozott. — Mivel a HUNGARO­FRUCT kevesebbet fizet a lá­dáért, mint amennyivel több a ráfordított munka értéke, bizony .gazdaságtalan a Szat­már. Mi raklaphulladékból készítjük, így legalább nincs rajta veszteség. Idén 100 ezer darabra kaptunk megrendelést. V. S. darabok alapján rendeli meg nagy tételben, miből, mennyi­re van szüksége. Esrcsnk a vevőkört — Hogyan tud dönteni a rendeléskor? — Jói ismerem a vidék ve­vőkörét. Hatan dolgozunk itt, valamennyien nők vagyunk. Képtelenek volnánk megállni, hogy fel ne próbáljunk min­denfélét, ami frissiben érke­zik. Véleményt mondunk a mustra alapján, és tudjuk, hogy színben, fazonban, mé­retben mit, hova ajánlhatunk. Valamennyien bolti eladók voltunk, magunkká1 hoztuk a tapasztalatot, így a nálunk megforduló üzletvezetők• is jó partnerek. Van, akinek hirte­lenjében ideutazni sincs ide­je, hanem csak felveszi a te­lefont, úgy rendeli meg az árut. — A ceglédi és a környék­beli áruházak, butikok élnek-e ezzel a lehetőséggel? — De még mennyire. Mi va­gyunk az ő raktáruk.' Amit ma délután megrendelnek, holnap már árusíthatják. Nírics tárolási gondjuk, meg­menekülnek egy csomó után­járástól. Ez a helyzeti előny. — A Módi hogyan alkal­mazkodik a divathullámokhoz és a vevők igényeihez? — Frissebbé vált a válla­latunk, jobb az összhang a különböző osztályok között, és piackutató csoportunk tevé­kenysége is bevált. Az árube­szerzés és az értékesítés együttműködése javult. Msncpóifam — Mekkora készletekkel dolgoznak? — Amit itt lát, van vagy kilencmillió forint értékű. Évente 40-46 millió forintos árbevételt érünk el. Belföldi' és importáru egyaránt eljut hozzánk. Monopolcikkünk például a Triumph melltartó, amelyből igen sokat eladunk. A raktárfőnök elégedett, pe­dig a bájfékek iránti keres­let már nem a régi. Elég a tavaszi, nyári forgatagban a lányok, asszonyok lenge vise­letére pillantani. Tamasi Tamás Összedugták a fejüket Kelet szerencsés kutatói A tudósharmast Prága fogadja Országos lapjaink már hírül adták, hogy a Körösi Csorna Sándor tanulmányi emlékver­seny országos győzteseinek a jutalma egy szép indiai uta­zás, a második helyezett csa­pat kelet-ázsiai turistaúton vehet részt, eljutnak Bokhará- ba, Szamarkandba. Sokat búvárkodtak A megérdemelt jutalomnak alapos felkészülés, sok tanulás volt az ára, s mint mindig, a szerencsének is a kis csapái­hoz kellett szegődnie, hiszen a szerencse a győztesek osztály­része. Az országos felhívásra fel­figyelt jó időben a ceglédi Fóldváry Károly Általános Is­kola csapatvezetője, GuLicska- né Varga Ilona is. A gyerekek, hogy megpróbálnak indulni Körösi Csorna Sándor útján, a versenyre jelentkezve, öröm­mel fogadták az ötletet. Arról, hogy végül is mennyire jutot­tak, a tanárnővel beszélget­tünk. — Először iskolai vetélkedőt rendeztünk, a diákok erre ön­állóan készültek fel. A legjobb, háromszemélyes kis csapattal kezdtem azután foglalkozni. Tanítás után a könyvtárakat jártuk, gyűjtöttük a megadott irodalomban szereplő kötete­ket, zenei és nyelvi ismeretein­ket bővítettük. Nagy igyekezet, leleményesség jellemezte a kis társaságot. A területi verse­nyen, amikor már Szolnok és Pest megye csapatai mérték össze tudásukat, sikerült meg­szerezni az első helyet, vagy­is, az iskola csapata bekerült az országos döntőbe. Siker volt már ez is, hiszen az ország általános iskolái a Körösi Csorna Sándor emlék- versenyen nyolcszáz csapatot indítottak és közülük az orszá­gos döntőn a legjobb tizenkét csapat vehetett részt. Tibeti ábécé — A hosszú, alapos felké­szülés nem vonta el a gyere­kek; Krupa Zsolt, Farkas Nor­bert és Kovács István figyel­mét a tanulástól. Zsolt és Nor­bert kitűnő tanulók, Pisíi csak néhány tizeddel marad el tő­lük. Nagyon igyekeztek, hogy a versenyzés miatt ne szen­vedjen hátrányt az iskolai ta­nulás. Esténként, amikor a la­kásomon összegyűltünk, már készen volt a leckéjük, lelkűk rajta, tudták a szóbelit is. A versenyre ismerniük kellett Körösi Csorna Sándor munkás­ságát, életútját. Foglalkoznunk kellett keleti zenével, hangsze­rekkel, a fiúk megtanulták a tibeti ábécét, hogy csak né­hányat említsek. A csapat már a döntő előtt két nappal a meghívás szerint Budapesten volt. A főváros nevezetességeivel ismerkedhet­tek, a rendezők nagyon válto­zatos programot állítottak ösz- sze számukra. — A döntőben első helyen álltak egészen a nyolcadik kérdésig. A kilencediknél a Cukrászat lesz a tejüzem helyén Cegléden a Beloiannisz utcában volt a régi tejüzem. Az épületet felújították, átalakítják, vendéglátóipari cukrászüzem és oktatókabinet lesz benne. A munkákat feladatul a Városgaz­dálkodási Vállalat részlege kapta, az építkezés a befejezéséhez közeledik. Apáti-Tóth Sándor felvétele pillanatnyi zavar már azt je­lentette. hogy végül is az 5. helyet sikerült megszerezni. Jutalomként most a nyáron egy hetet Prágában tölthe­tünk. Ez is szép út lesz, nagy élményeket ígér, hiszen Cseh­szlovákia fővárosa történelmi emlékekben, látnivalókban igen gazdag. Segítség a fiáknak Gulicskáné Varga Ilona ta­nárnő elmondta azt is, hogy valamennyiük számára igen hasznos volt a verseny során szerzett sok ismeret. A fiúknak segítséget jelent majd a ké­sőbbiek során is mindaz, amit megtanultak. Irodalom, földrajz, történelem, művé­szet, zene került közelebb hoz­zájuk. Mindhárman nyolcadi­kosok. Csak gratulálni lehet szép eredményükhöz. Gál György Képzelgés LornSHÉrnyékban Nyár jön, napfénnyel. A napfény forraló levegővel. A hőség meg.szomjjal jár. A szomj pedig lépteinket irányítja. Csak képzelgés: itt valahol Cegléden lom­bos fák vetnek árnyékot az alattuk elhelyezett kerti asztalokra, székekre; me­nedékhely ez, a fülledt lég elől el lehet bújni, csönd­ben beszélgetni, hűsölni nyugalmasan; s lám, amott jön egy fehér kötényes em­ber serényen — a pincér —, tálcáján akár a malom­kő, könnyedén egyensúlyoz, meg sem billennek a pince­harmatos korsók, sörrel telve .. Csak képzelgés. Vajon lesz-e idén Ceg­léden fűszeres levegőjű kerthelyiség? Többen kér­dezték ezt. Az előkészüle­tekből úgy véljük, aligha. (v.) üázskrcl tárgyalnak Bontásra váré épületek Eísáják a tégláját, gerendáját Cegléden az utóbbi időben már volt rá eset, hogy a váro­si tanács téglástul, gerendástul, tetőcserepestül eladott bontás­ra egyregy lakóházat. A terü­let annak rendje s módja sze­rint azután prérivé vált, he­lyesebben újból építési terü­letté. Emeletes ház kerül a néhány lakóhelyiséges, egyko­ri családi ház helyére, telkére. A Kossuth Ferenc utcában most is van ilyen beépítésre váró telekóriás, ott kap helyet a kislakásos garzonház. A módszer városfejlesztési szempontból mért hasznossá­gát több dolog alátámasztja. A bontásra szánt épületek több évtizedesek, ám mivel belterü­leten és épp a terjeszkedő, korszerű lakónegyed közelében vannak, átadhatják a helyet az emeleteseknek. Közművesí­tett a városrész, .kevesebbet kell költeni víz-, villany- és gázvezeték építtetésére, szennyvízelvezetésre. Júniusban kerül sor az újabb, már- lakatlan épületek anyagának bemutatására, ame­lyet versenytárgyalás követ, ki-ki alkudhat az építőanyag­ra. Feltétel természetesen, hogy legyen érvényes építési en­gedélye, valamint a városi ta­nács letéti számlájára a szer­ződéskötéssel egy időben be tudja fizetni az előírt letét összegét, a bontási törmelék el­takarításának biztosítékaként. Ugyanis, ha az, aki végül meg­kaphatja a lebontandó házat, az előírt időre nem hordja el az anyagot és nem teszi rend­be, nem tisztítja meg & terepet, a letét összegét nem kapja vissza, mivel abban az összeg­ben elvégeztetik helyette. Ha a terep időre tiszta, rendes, akkor a vállalkozó a foglalót visszakapja. A városi tanács emeleti ta­nácstermében június 6-án dél­előtt 9 órakor kezdődik a ver­senytárgyalás. A, házakat az ■ érdeklődőknek június 5-én délelőtt mutatják be. Találko­zó a Rákóczi út 32. számú ház előtt lesz 9 órakor. Értékesí­tésre szánják most a Rákóczi út három épületét: a 32. szá­mút, a 34-es kerítésrészét, a 36-os fő- és melléképületét. Munkát kínálnak a vállalatok Pénzkereset diákoknak Ki dolgozhat cs ki nem Még néhány hét és kezdődik a szünidő. A tanulók már ja­vában tervezik, hogy mit csi­nálnak majd nyáron. A kelle­mes kikapcsolódás , mellett többen dolgozni is akarnak. Milyen lehetőségeit vannak ebben az évben, kérdeztük Geiszhauer Évától, a Pest me­gyei Tanács munkaügyi osztá­lyának főmunkatársától. — Már javában érkeznek a vállalatok kérései, hogy hova, milyen munkára és mennyiért várjál; a nyári szünidős fiata­lokat. A múlt évben a megyé­ben 6900 diák dolgozott, ami nekik is és a munkahelynek is előnyös volt. Sokan először lépték át üzem küszöbét és elő­ször kaptak fizetést is. Vol­tak olyanok is, akik már több nyáron tevékenykedtek, s minden keresés nélkül várták már őket. Kell a munkáskéz a szabadságok és nyári idény időszakában. Természetesen azoké, akik megértek arra, hogy komoly dolgot lehessen rájuk bízni, s azt meg is tud­ják csinálni. — Ceglédről és környékéről is egyre-másra érkeznek a munkahelyi létszámigények. A Dél-Pest megyei Sütőipari Vál­lalat csomagolásra, gépkocsi­rakodásra és segédmunkára vár teljesítményben általános iskolát végzetteket és közép- iskolásokat. Az ugyancsak ceg­lédi Gyümölcs- és Dísznövény­termesztési Fejlesztő Vállalat állomása gyümölcsszedésre várja a fiatalokat. A Ceglédi Állami Tangazdaság szintén gyümölcsösében ad munkát fiúknak és lányoknak teljesít­ménybérben. A Cegléd és Kör­nyéke Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat bolti kisegítő­ket keres 1400 forint bérért, melyhez 20 százalék jutalék jöhet. — Az érintett iskoláknak és a városi tanácsnak megküld­jük a teljes munkahelyi' igény- jegyzéket, tehát- érdeklődni az említett helyeken lehet. Aki iskolai engedélyt kap, vállal­hat egyénileg is munkát, de annak sincs akadálya, hogyha egy osztály vagy KlSZ-alap- szervezet tagjai együtt kíván­nak dolgozni. — Kik vállalhatnak nyáron munkát és kik nem, kérdeztük Dobos Mihálynétól Cegléd vá­rosi Tanács pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályának fődő* adójától. — Csak az vállalhat mun­kát, aki a nyolcadik osztályt befejezte, és aki nem bukott meg. A vállalat és a diák kö­zött határozott időre szóló munkaviszony jön létre. A munkakönyv csak a felsőfokú iskolát végzőknek kell, a töb­bi tanuló az iskola részéről kiállított munkavállalási en­gedélyt visz magával. A mun­kaidő — megegyezés szerint — a vállalati szokásoknak meg­felelően alakul. Lehet a fiatalt a törvényesnél rövidebb mun­kaidőben is foglalkoztatni, de ilyenkor a fizetése arányosan kevesebb. Aki nem töltötte be a 18. életévét, nem dolgozhat éjszaka, a 16 éven aluli pedig nem vállalhat túlmunkát, ké­szenlétet. A nyári szünidőben dolgozókat is szabadság illeti meg, amit az utolsó napokban kell kivenniük. A foglalkozás­hoz járó egyéb juttatás (üze­mi étkezés, munkaruha stb.) a vállalat többi dolgozóihoz ha­sonlóan a diákokat is megilleti. U. G. ISSN 0133—ssoa (Ceglédi Hírlr HSigyek öröme Divatos fiolmikksi toll raktár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents