Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-25 / 121. szám
«sr < J»:un 1984. MÁJUS 25., PÉNTEK Papi békegyííSés A béke és barátsági hónap alkalmából az egyházak és a felekezetek fővárosi képviselői békegyűlést tartottak. A Hazafias Népfront budapesti bizottsága, a budapesti katolikus papi békebizottság és a budapesti egyházközi békebizottság rendezte találkozón a fővárosban tevékenykedő lelkészek békegyűlésén a budapesti római katolikus, görögkatolikus, a református, az evangélikus, az ortodox, az izraelita, az unitárius egyházak és a magyarországi szabad- egyházak tanácsába tömörült felekezetek lelkészei tájékoztatót hallgattakmega nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Az előadást követően az egyházak és felekezetek fővárosi vezető képviselői hangsúlyozták: elsőrangú feladatuknak tekintik a béke védelmének szolgálatát. így látják Suhl megyei vendégeink Sajátosan, mégis hasonlóan NDK-beli testvérmegyénkből, Suhlból érkezett hétfőn négynapos látogatásra vöröskeresztes delegáció megyénkbe. Dr. Klaus Opitz-al, a Vö röskereszt Suhl megyei bizottságának elnökével és Ludwig Stindl-el, a bizottság titkárával beszélgettünk tegnap a testvérmegye vöröskeresztes feladatairól, s arról, hogyan látják az együttműködés jövőjét. Ludwig Stindl: — Huszonhétezer tagot és húszezer társadalmi segítőt (ők anyagilag támogatják humanitárius szervezetünket) számlál az 560 ezer lakosú Suhl megyében a Termelés és szolgáltatás Ä községek mindenesei Volt idő, amikor az iparban a nagyüzemi formát tekintettük szinte egyedül üdvözítőnek. Majd fordult á kocka, s néha már úgy tetszik, a rugalmasságnak, vállalkozókészségnek egyedül a kisüzemek, a kisvállalkozások a letéteményesei. A valóság, mint rendesen, most sem ilyen egysíkú, hisz egyfelől a méret önmagában nem minősíthet egy vállalatot, másfelől pedig magától értetődően mindegyiknek megvan a maga szerepe, jelentősége. Nem szólva arról, hogy vannak mozgékony, az újra fogékony „nagyok”, és akadnak lomha „kicsik”. Ez utóbbi jelző — mármint a nehézkesség — nem vonatkozik azonban a megyében működő költségvetési üzemekre. Hasznos tevékenységük és nem a divat diktálja tehát, hogy e kis egységekről szóljunk. maga után némi kívánnivalót, s cseréjükre önerőből nem gondolhatnak. Újabb terület: ingatlankezeléssel már 21 üzem foglalkozik. Tudjuk, nehéz ezt a munkát a lakosság megelégedésére végezni. Két urat szolgálnak Pest megyében tavaly 27 költségvetési üzem működött; közülük kettőt — Kiskunlac- házán és Foton —r 1983 januárjában alapított a tanács. Gazdálkodásukat a kommunális szolgáltatások erőteljesebb fejlődése, az ipari háttér szervezettebb kialakítása és a tanácsi feladatok ellátása mellett a rugalmasabb vállalkozási politika jellemezte. Huszonöt üzem eredményesen gazdálkodott, a fóti és a dunaharaszti ^yiUggjk viszont veszteséggel zárták az évet. Míg Foton az alapítás kezdeti nehézségei jelentették a buktatót, addig Dunaharasztin a közgazdasági szemlélet hiánya és egyéb vezetési hibák hátráltatták az eredményes gazdálkodást. Tavalyi tevékenysége alapján öt üzem pályázott — tegyük hozzá, megalapozottan — Kiváló vállalat címre; a kitüntetést ezúttal á dabasiak nyerték el, a budaörsi költségvetési üzem az ÉVM és a HVDSZ elismerő oklevelét mondhatja magáénak. A költségvetési üzemek teljesítményértéke tavaly meghaladta az 1 milliárd forintot, amelyből 91,2 millió forintot tett ki az alvállalkozói munka. Az előző évhez viszonyítva a növekedés 18,4 százalékos, amit mindössze 4,7 százalékos létszámnövekedéssel értek el. Tevékenységi körükön belül az építőipari ágazat árbevétele a legmagasabb, de részaránya az 1982-es évihfez képest valamelyest csökkent; 4,6 százalékos aránynövekedés volt ugyanakkor a kommunális feladatoknál. Erősödött a lakosságot érintő szolgáltatá,- sok szervezettsége, javultak a működés tárgyi feltételei. Lehet oksóbban Megyénk költségvetési üzemeinek építőipari tevékenysége továbbra is a településfejlesztési célokat szolgálta: Dunakeszin üzemi kivitelezésű, 100 helyes óvoda. Érden új, hattantermes iskola, szolgálati lakások építése, valamint közreműködés a pártszékház, az orvosi rendelő, a gyógyszertár kivitelezésében — munkáik címszavakban. Az úthálózat fejlesztésében a da- basi és váci üzemek értek el kimagasló eredményeket: a dabasiak kézimunkáját 36 ezer négyzetméter, a váciakét 14 ezer négyzetméternyi szilárd burkolatú út dicséri. Az Üzemek összesen 19,8 négyzet- méter alapterületű járdát építettek meg. ebből 14 ezer Dunakeszi teljesítménye. Köztisztasági tevékenységük Is jelentős — a tavalyi tizenkét százalékos növekedéssel értéke csaknem eléri a százmillió forintot. Mégpedig nem könnyű körülmények között; a szállításhoz szükséges járművek állapota bizony hagy Nyereség és szabad ár No és a felettesek hogyan értékelik? Véleményük szerint is van javítanivaló például a lakóházjavítások szervezettségén, nem kielégüő az anyag- költségek 7 ““dokumentálása, nincs’ megfelelően megoldva a felújítások műszaki ellenőrzése. Hiányosak azután a nyilvántartások, s ami talán a leginkább változtatásra szorul: az üzemeltetési és karbantartási feladatok ellátásánál az egységek • közül jó néhányan nem törekedtek a takarékosságra. Jóllehet az e célra szolgáló összegeknek igazán nincsenek bővében' a tanácsok, A költségvetési üzemek, miközben az alapító tanácsok megrendeléseit kielégítették, szabad kapacitásuk erejéig áz elmúlt esztendőben is dolgoznak a vonzáskörzetű tanácsok és nem tanácsi szervek számára. Ezeknél előtérbe helyezték a nyereségesebb, szabadáras munkákat. Gazdaságos szemlélet, vállalkozókészség, az új keresése — döntő többségükről szólva helytálló értékelés. Szigetin Teréz Vöröskereszt. Tevékenységük sok tekintetben hasonló a Pest megyei vöröskeresztesekéhez, például az egészségvédelemben, az idősek segítésében, a fiatal korosztály nevelésében, vagy az elsősegélynyújtásban Köztudott, hogy Suhl és környéke üdülőközpont, nagyok a hagyományai a vízi és hegyi mentőszolgálatnak. Dr. Klaus Opitz: — A Vöröskereszt -sajátos feladata nálunk a betegszállítás. Természetesen együttműködünk ebben az állami egészségügyi szolgálattal. Megyénkben 220 korszerű mentőautó, ezek közül 20 rohamkocsi, és vörös- keresztes személyzet (s persze sok orvos is) áll készenlétben. Azt hiszem, kedvező a mentő- szolgálat helyzete, hiszen Suhl megyében sehol sem kell 60 kilométernél nagyobb távolságra vinni a betegeket. Ám úgy látjuk, a legfőbb feladat mégis inkább a káros szenvedélyek megelőzése, az egészséget óvó életmód kialakítása. Ami a véradó mozgalmat illeti, eddig az ország első két megyéje közül az egyik volt a miénk, 80 százalékban térítésmentes a véradás, 18 ezer donort tartunk nyilván. Mostani utunkon tanulmányoztuk a Pest megyei tapasztalatokat, mert ez évben szeretnénk elérni mi is, hogy a véradók mindegyike anyagi térítés nélkül segítsen a rászorulóknak. Ludwig Stindl: — Nagyon tetszett az, ahogyan Magyar- országon segítik a testi fogyatékos gyermekeket a vöröskeresztesek. Mi tavaly szerveztünk első ízben tábort 40 rokkant gyermeknek, de ez még csak a kezdet, s akadnak kihasználatlan lehetőségeink. Dr. Klaus Opitz: — A vöröskeresztesek elsősegélynyújtó versenyeit nálunk is megrendezik, június 3-án lesz'éppen a megyék közötti döntő. Ezen például a hegyi és vízi mentési felkészültségűikről is számot adnak a résztvevők. Azt hiszem, hogy az együttműködésre jó alkalmat kínál a jövő évi megyei verseny, ezen szívesen látnánk tapasztalatcserére a Pest megyei hegyi mentőket. Tőlünk pedig négytagú csoport látogatna ide, s részt venne a dobogókői, nagy-hideg-hegyi ügyelet munkájában. Ami a hosszútávú együttműködést illeti, mindenekelőtt a vöröskeresztes szak- szolgálatok kapcsolattartásától remélünk sokat. V. G. P. Hosszú távú vállalkozás Ha valódi fedezet van mögötte Minden tartalékenergiát megmozgatunk A textilgyár főmérnökének nem kenyere a köntörfalazás. Indulatosan ecseteli, mennyire nem ösztönzi semmi, de semmi az égvilágon, hogy támogassa a gazdasági munka- közösségek tevékenységét. Számol, idegesen forgatja tollát és sorolja: amíg az ő órabére jó, ha eléri az ötven forintot, addig egy fizikai munkás a gmk-ban legalább más- félszeresét kapja. S mit tehet a főmérnök? Álljon be a gép mellé? Vállaljon más maszekmunkát? Mondja, meg is tenné, de mit vállaljon? S még befejezésül hozzáfűzi: sok gazdasági vezető inkább eltűri, hogy beosztottai jóval többet keressenek, csak elegendő munkáskéz legyen, aki a gépeket kezeli, az árut mozgatja, egyszóval, aki termel. Mert ha kevesebben vannak, mint kellene, s emiatt nem teljesítik éves tervüket, őt, a főmérnököt meg az igazgatót vonják felelősségre. Amit hallok, nem tipikus eset — nyugtatom magam, némileg megértve beszélgető- partnerem gondjait. Néhány nap múlva azonban az egyik ipari szövetkezet elnöke, mintha csak ismerné textilgyári beszélgetésünket, ott folytatja, ahol a főmérnökkel abbahagytuk: a kisvállalkozások a műszaki értelmiség nagy részében ellenérzéseket váltanak ki, féltik — mondja: joggal féltik — az erkölcsi megbecsülés ritka fokú létráján elért rangjukat, no meg viszonylagos anyagi jólétüket. Fő törekvésük ezért éppen az egyenlősdi: árgus szemmel figyelik, hogy azonos vagy közel azonos beosztású kollegáik keresete ne nagyon húzzon el az övékétől. A béremeléskor tehát nem lehet differenciálni, mondja az elnök, mert nem arról kell dönteni, hogy ki kapjon többet, hogy ki éljen jobban, hanem arról, hogy kinek, melyik dolgozó családjának az életszínvonala ne csökkenjen... Valóban, a kérdést így is föl lehet vetni. Hiszen ha egy kicsit körbetekintünk magunk körül, azt látjuk, sok- termék ára emelkedett az utóbbi időben, s amíg régebben egy hét végT bevásárlásra elég volt két-háromszáz forint, addig most már az ötszázas is kevés. Nehéz helyzetben van a népgazdaság, tudjuk, s megértjük, mert meg kell értenünk, hogy az egyensúlyt javító intézkedések — köztük az áremelések vagy a kisvállalkozások Számoljuiik utána! Szalámi kék fényben A gyakran szélesebb társadalmi tanulságokat is kínáló Kék fény-adás legutóbbi műsorának egy riportja ezúttal messze túlmutatott a saját keretein. Legalább is, ami az ebből levonható mélyebb konzekvenciákat illeti. Annak a csalás-, veszteségsorozatnak a feltárására gondolok, amelyben arról értesülhettünk, hogy több fővárosi húsbolt csak akkor juthatott bizonyos keresett cikkekhez — így például szalámihoz —, ha jelentékeny ösz- szegékkel honorálta a diszponálni illetékeseket. Vagy azokat, akiknek másként volt módjuk az elosztásra. Az üzletvezető és beosztottai fizettek, hogy azután persze más csalásokkal a vevőkön hozzák be többszörösen is a csúszópénzt. A nagykereskedelmi vállalat egyes vezetői küldték, a szállítók hordták az árut, máshova meg nem . hordták. Ment is minden, mint a karikacsapás. Mígnem jött egy följelentő ... A bűnügyi tanulságokat okosan, helyesen mondták el a riport készítői. De mögöttesként kínálkozik az a fölismerés, vagy talán régi igazság, hogy íeketézni, csúszópénzért üzérkedni csak azzal lehet, ami valahol hiánycikk vagy kevés van belőle. Ez a kis példa tehát hazai gazdaságpolitikánk elvi és gyakorlati igazáról . is tanúskodik, miszerint a világgazdasági válság és más kényszerítő kör rülmények hatására sem tértünk arra az útra, amely szűkítené az áruválasztékot az árutámogatása — a néhány esztendő múlva remélhetőleg ismét emelkedő jólétünket szolgálják. Lépten-nyomon ,, . . ' _____ felszínre bukkannak azonban azok a bizonytalanságok, amelyek nem használnak a társadalom központi ügyévé előlépett gazdasági program megvalósításának. Az emberek tehát egyértelműen válaszokat várnak kérdéseikre. De kitől? Ebben a fontos, szilárd politikai kiállást követelő helyzetben egyes pártalapszervezetekben sem egységes a vélemény, s ezek az álláspontok a taggyűléseken is rendre összecsapnak. Nem helyes azonban, ha csupán a jelenségekből következtetve, a valóság átfogó és elemző ismerete nélkül zajlanak ezek a viták, ezért a vezetőségi megbeszéléseken fel kell készülni, a taggyűléseken ismerve és ismertetve a Központi Bizottság népgazdaságunk fejlődésének fő irányairól közzétett állásfoglalásait. Ezekből ugyanis egyértelműen következik, hogy a világgazdaság elhúzódó válságát csak úgy tudjuk átvészelni, ha idehaza valamennyi tartalékenergiát megmozgatunk és ezeket a magunk javára hasznosítjuk. Ebbe természetesen beletartoznak a kisvállalkozások is, hiszen az emberek olyan többletenergiáit értékesítik, amelyek eddig elsikkadtak. Az országban az esztendő végén mintegy húszezer új típusú gazdálkodási formában tevékenykedő vállalkozást tartottak nyilván. Ezek közül majdnem kilencezer a vállalati gazdasági munkaközösség. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a többletmunkával szerzett jövedelmek valóban ösztönzőleg hatnak, a gmk-k döntő többsége gyorsan, pontosan és jó minőségben dolgozik. Sok közösségben hiánycikknek számító árut termelnek, másutt — például a textiliparban — a nagy értékű berendezések kihasználtságát javítják munkájukkal, nem egy helyen az export növelését segítve. S most fordítsuk az érmet a másik oldalra: tény, hogy némely vállalatnál gmk-k szervezésével igyekeznek megkerülni a bérezést meghatározó szabályokat, hiszen a munkaközösségekben : a kereseteket a gazdálkodók költségként számolhatják el. A munkaidő utáni ________________vagy hét vé gi műszakokban végzett tevékenységért kapott forintok mögött valódi fedezet van, tehát nem sértjük meg azt az elvet sem, hogy csak a valóban ledolgozott többletért járjon több bér. A már említett viták, az egyes fejekben uralkodó bizonytalanság azt jelzi, nem szoktunk még hozzá, hogy a kisvállalkozásokban végzett munka nem csupán egyszerűen a keresetek, hanem az emberek életszínvonalát is differenciálja. Mégpedig nem is kis mértékben! Furucz Zoltán Hogyan kérjünk segítséget? Á telefon életet menthet Alighanem kevés olyan technikai eszköz akad, amelynek működését annyi átok és annyi áldás kísérné, mint a telefonét. Ki-ki vérmérséklete szerint szidja, káromolja, ha nem ad vonalat, ha folyvást foglaltat jelez vagy éppen csöng, csöng hiába... De micsoda boldogság szeretteink hangját hallani a készülékben akár a tengerentúlról is, és mennyire nélkülözhetetlen ez az újkori találmány, -ha bajban vagyunk. A telefon életet menthet! A segélykérő, és a nyilvános készülék is. Közös ügyünk A Magyar Posta, sokirányú szolgáltatásai között kiemelt jelentőséget tulajdonít a segélykérő és a nyilvános telefonok üzemeltetésének. Ám rendeltetésszerű és hibátlan működésükhöz önmagában a posta erőfeszítései nem elegendőek! Mindannyiunk közös érdeke, mindannyiunk közös ügye tehát, hogy a telefonkészülékek épek, használhatóak legyenek. És minthogy hibát nem csupán a szándékos rongálás idézhet elő, nem hiábavaló felidézni, hogyan is kérhetünk segítséget telefonon. Automata hálózatnál egyszerű a módja, hiszen segélykérésre valamennyi pénzbedobásra működő készülék éjjel-nappal igénybe vehető. A mentők (04), a rendőrség (07), és a tűzoltóság (05) felhívása pénzérmével történik, amelyet azonban a beszélgetés befejezése után a készülék visszaad. Páaik nélkül Ahol automata hálózat még nincs, ott a közismert segélykérő telefont működteti a posta. Ezekről az állomásokról a hívást úgy kezdeményezzük, hogy a hallgatót a helyén hagyva, a készüléken levő kart többször megforgatjuk. Ha a központ — mert foglalt — nem jelentkezik, a kísérletet az előbbieknek megfelelően megismételjük. A hívás beérkeztével a központos megkérdezi a hívó nevét, a hívott állomás előfizetőjének nevét és azt, hogy milyen segélykérésre tart igényt a telefonáló. Bármilyen izgatottak, feldúltak vagyunk, érthetően, világosan adjuk elő kérésünket, hisz nemegyszer a másodperces késlekedés is számít ... Baleset, rosszullét, szülés, villámcsapás, tűz, verekedés, bűncselekmény bejelentésekor a segélykérő telefon használata minden esetben díjmentes, de ha a hívó fél nem sürgős, nem azonnali segítséget igényel, hanem történetesen mentőkocsit betegszállításhoz másnapra, annak sincs akadálya — a díj utólagos megfizetésének vállalása mellett s központ kapcsolja a hívott állomást. Fontos, hogy a beszélgetés végeztével gondosan helyezzük vissza a hallgatót; ellenkező esetben az azonos áramkörön működő többi segélykérő hívása nem érkezik be a központba. Nem kevés bejelentés érkezik hasonló okokbóil a postának címezve, jóllehet a használó elővigyázatlansága a panaszolt jelenség oka. Hiba eseté» Más kérdés, ha ténylegesen hibás a készülék és a központban még nem észlelték a bajt. Ilyenkor sem maradunk azonban segítség nélkül. Általában , ismert egy-egy település lakosai előtt, hogy mely telefonvonalakat kapcsolják át a postahivatal zárva tartása alatt a hosszabb szolgálatú telefonközpontba. Ilyenek például a tanácselnök, tsz-iroda, körzeti orvos stb. ■— segélykérésre ezeket az állomásokat előfizetőik kötelesek átengedni. (Egyúttal a használhatatlanná vált készüléket is be lehet jelenteni a központnak, hogy mielőbb intézkedjenek). Végezetül megemlítjük, hogy a segélykérő állomásokról további szolgáltatások is igénybe vehetők, ahogyan azt az adott helyeken tábla is ismerteti. Ezek pedig: a postahivatal zárvatartása idején feladhatunk 15 szavas táviratot belföldre. s ugyancsak belföldre 6 perces távolsági beszélgetést is 'kezdeményezhetünk — a díjak utólagos megtérítésének vállalásával. Sz. T. ellátásban. Még ha ennek több esetben az is a feltétele, hogy emelni kell az árakat. Drágábban, de legyen — vagy olcsóbban, de talpalni kelljen utána, sőt rést nyitva a visszaéléseknek? Ebben az alternatívában egyértelműen az előzőt választottuk. -Ügy tűnik, az a hasznosabb, az eredményesebb a mi viszonyaink között. Természetesen olyan eszményi állapot nem képzelhető el, hogy egyáltalán ne legyen hiánycikk. Ezért örül az ember annak a riportban is kinyilvánított szándéknak, hogy megszigorítják a felelősségrevonást, az ellenőrzési rendszert — amint arról a Kék fényben nyilatkozott a belkereskedelmi minisztériumi főosztályvezető. Valóban találkozik ez a lakosság legszélesebb rétegeinek kívánságával, mind erőteljesebb sürgetésével. Mégsem lehet e problémát csupán adminisztratív eszközökkel elintézni. A kettő együtt — a jó áruellátás és a szigorú ellenőrzés, felelősség- revonás — a dolog kulcsa, ez vezethet tartós megoldásra. É s még valami. Amit nem várhatunk el semmiféle hatóságtól, felső szervtől, hanem egyedül saját magunktól. Mindannyiunktól, akiit vásárlók vagyunk. Ne legyünk szégyenlősek az üzletben, ahol úgy érezzük, hogy baleknak néznek, becsapnak, altár 1—2 forinttal, akár 2—3 dekával, akár a besoroltnál rosszabb minőségű áruval. Nemcsak arról a néhány forintról van szó, hanem arról is, hogy az ilyen apróságnak tűnő esetek valami nagyobb, sorozatos visszaélésnek lehetnek a figyelmeztető jelei. Ez pedig már sokra rúghat, sokat vesz ki a saját zsebünkből és a közös nagy zsebből is. Tessék csak nyugodtan utánaszámolni!... L. Z.
