Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-20 / 117. szám

Alkatrészek bakelitből A híradástechnikai iparnak készítenek különféle alkatrészeket a kerepestarcsai Szilasmenti Termelőszövetkezet baketltüze- mében. A húszas létszámú műhelyben ebben az évben több mint 10 millió forint értékben szerelnek össze préselt bakelit- alkatrészeket. Képünkön: Szekeres Imréné cs Matuz Istvánná a trafófésűt sorjázza, amelyből harmincezer darabot készíte­nek évente. Hancsovszlki János felvétele Kereskedelmi őrjárat Jó levegő, katonás rend E heti gödöllői kereskedel­mi őrjáratunkon északról dél felé haladtunk. Kora 'reggel érkeztünk a Mátyás király ut­cai Kovács-féle élelmiszerüz­letbe, melyről tudott dolog, hogy jól szolgálja a vásárló­kat. Hétfő kivételével minden­nap, tehát szombaton, vasár­nap is lehet tejet, fris$ kenye­ret és hentesárut kapni. Meg­felelő készlettel szolgálják ki a vevők igényeit. Ahogy a primőráruk megje­lentek a piacon, az áruk is vál­tozott. Az említett boltban az új burgonya 38, a saláta 6, az uborka 42, a hegyes paprika 6, a tölteni való 7,50, a paradi­csom 125, a gomba 86, a zöld­hagyma 5, a vöröshagyma 18, az új fejes káposzta 24 forint. A város déli részén, az Al­tiégben, ebben a nagyra sza­bott kerületben a vendéglátó- helyek és a játéktermek gaz­dagsága mellett két állami élelmiszerüzlet is található. Most tatarozták a Vác és kör­nyéke Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat 77. számú bolt­ját az Isaszegi úton. Friss a levegője és katonás sorrend­ben sorakozik az áru a polco­kon. Az üzletvezető Koncz Fe- rencné és társa, Fejes Imréné egyaránt nyugdíjas. Három napig voltak zárva, míg taka­rítottak a festés után. Az élel­miszereken kívül vegyi árukat is tartanak, hogy a vevő lehe­tőleg sok mindent megtaláljon egy helyen. A vevőik Schnel­lenberger Józsefné, Kovács Mihályné és Hajdú Gézáné — elmondták, szeretnek ide jár­ni, csak az a baj, hogy a ke­nyér későn, a tej meg néha meg sem érkezik. Természetesen a piacot sem kerültük el. Amióta elérkezett a palántázás ideje, minden­nap sok az árus és van bőven kiültetni való, a legkülönbö­zőbb fajtákból. Ami az árakat illeti, azok sem egyformák. Aki jól szeretne vásárolni, he­lyesen teszi, ha döntése előtt körbejárja a standokat, majd úgy veti magát a költekezés­be. Néhány termék ára: a gomba 80, az eper 240, a pap­rika 6—8, a fokhagyma 60, az uborka 46, a karfiol 66—70, a paradicsom 140, a retek 5—9, a kelkáposzta 32, a burgonya 18, a saláta 5 forint. Cs. J. Pécel Diákcsoport Több éve működik a pécell Ráday Pál Gimnáziumban a Pécel—Isaszeg Áfész felügye­lete mellett az iskolaszövetke­zeti csoport. A kisszövetkezet tagjainak létszáma egy év alatt a kétszeresére emelkedett, s már csaknem száz diák alkot­ja a csoportot. Fűben megbújó labda Bottal űzik, palánk nincs A gödöllői specialitások kö­zé sorolható a gyeplabda. Ezt a sportágat a laikus az ellent­mondások példájának tarthat­ja. Hiszen becézve nem gyep- foci — ahogy gondolnánk —, hanem gyephoki. Pedig látszó­lag nincs sok köze a jeges sporthoz, amit nálunk egysze­rűen hokinak neveznek. Hiszen a gyepen nem a pakkot üldö­zik, hanem egy picike labdát, ami nevéhez méltón nem ko­rong, hanem gömb alakú. Ez a guriga mégis lomháb­ban mozog, mint a pakk, mert a fű között megbújik, amire a sima jégen természetesen kép­telen a korong. A gyeplabdá­ban nem kunszt a fű alatt ját­szani. Időnként ki is cserélik a labdát hófehérre, mert annyi­ra elkoszolódik, hogy egyálta­lán nem lehet észrevenni a fűben. Érdekesség még, hogy bár a kapus komoly lábszárvédőben szerepel, a közönséget mégsem választja el palánk a futball- pálya nagyságú játéktértől, sőt ezt a sportot szemüvegben is lehet űzni, mint tapasztaltuk a GSC nemzetközi tornáján. Nem említettük ez idáig a gyephokizók munkaeszközét, a botot. Ez alakjában szintén el­tér a jéghokibottól. Kampó­ban végződik, s egyes játéko­sok arra is használhatják, hogy az ellenfél lábát elkaszálják. Egy szakértő elmesélte, hogy a gyeplabda nem a tinédzse­rek sportja. Eltelik negyedszá­zad is az ember életében, mi­re beérik mint játékos, mire elsajátítja a technikai fogáso­kat. Azután sokáig nem öreg­szik ki a csapatból. Futballis­ta is folytatta már gyeplabdá­zóként pályafutását a füvön. MEGLEPETÉS. Munkatár­sam oldalba bök: — Nézd! Ilyet mikor láttál utoljára? — A téren egy dózer igyekszik át a másik oldalra. Az aszfalt- útón keresztül. A munkások két deszkát raktak a lánctal­pak alá, azokon rázkódik át a monstrum. A művelet a nap folyamán többször megismét­lődik. A munkások nem feled­keznek meg a deszkákról. Az aszfaltra fektetik, aláigazítják, hogy ne csússzon le a dózer. Még ilyet. Mikor láttam utoljára? Nem emlékszem. Ta­lán sosem láttam. Inkább azt, hogy a dózer, traktor, teher­autó, dömper törve-zúzva kö­zelíti meg célját. Az építési te­rületen kő kövön nem marad. Inkább azt, hogy a téglát, cse­repet ömlesztve rakják le s föl, a panelek sarkai letöredez. nek, a csöveket megnyomorít­ják. Odáig jutottunk, hogy meg­lepődünk, ha valakik értelme­sen cselekszenek. Nem teszik tönkre azt, amit társaik, avagy ők előtte verejtékes munkával létrehoztak. Mennyi tégla, cse. rép, betonelem, ablaküveg és megannyi más anyag ment ve­szendőbe az elmúlt évtizedek alatt. S mennyi pusztul még ma is. Ujjongásra nincs okunk. Az említett munkások mód­szere még nem általános. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM. 117. SZÁM 1984. MÁJUS 20., VASÁRNAP Vitaest Veresegyházon IJr a termelők és a tartók között Kerepcstarcsa Kisebb készlet Sikeres esztendőt zárt a ke­repestarcsai Általános Építő­ipari Szövetkezeti Közös Vál­lalat, amelynek a közelmúlt­ban, immár hetedik alkalom­mal adták át a kiváló vállalat címet. A nyereséges gazdálko­dáshoz az is hozzájárult, hogy tavaly három és fél millió fo­rinttal kisebb készlettel oldot­ták meg feladataikat, a több­lettermelést. A mintegy száz­húszmillió forintos vagyonnal rendelkező szövetkezeti társu­lásnál az idén is hatékony munkára törekszenek, csak így oldhatják meg azt is, hogy az eltervezett, átlagosan hatszá­zalékos bérfejlesztést végre­hajthassák. HÉV héjúak, ezzel a színnel drágáb­ban is megveszik a piacokon. Mégsem foghatjuk rájuk, hogy ezek aranytojást tojó nyúkok. Kendermagon, kuko­ricán nem lehet eredménye­sen tartani a hibrideket. A Gödöllő és Vidéke Afész kép­viselője, Juhász László szakta­nácsadó azt is megjegyezte, hogy az ezzel foglalkozók ki­számították: a nem megfelelő etetőmagasság tetemes költ­ségnövelő. Az egyedenkénti 10—30 dekagramm takarmány­veszteség ezres állománynál már nagy összeg. Szakmaszeretet Kinek való akkor mindez? Hogy érdemes bábolnai hibri­dekkel foglalkozni azt bizo­nyítja: mind több nagyüzem adta bérbe veszteséges barom­fitelepét. A nagyüzemi költ­ségek nem versenyezhetnek a kisüzem mérhető ráfordításai­val. Van lehetőség a tisztessé­ges jövedelemre, ha nem hiányzik a szakmaszeretet, a megszállottság sem. Balázs Gusztáv Kiváló brigádok A Budapesti Közlekedési Vállalat gödöllői HÉV üzem­egysége, az idén már negyed­szer kapott élüzem címet. A tavalyi munkája alapján el­nyert címért tizenhét szocia­lista brigádjuk vett részt a munkaversenyben. Egy bri­gád, a forgalmi dolgozókból — motorvezetőkből, kalauzok­ból — álló Haladás brigád a BKV vállalati kiválója címet érdemelte ki, míg további nyolc arany-, vagy ezüst- és négy brigád pedig bronzko- szorús lett. Pénteki kör A városi művelődési köz­pontban működő pénteki kör legközelebbi összejövetelének vendége dr. Venetianer Pál genetikus, a Szegedi Biológiai Központ helyettes igazgatója lesz. A beszélgetés témája a genetikai kutatások távlatai, lehetőségei. Az időpont: má­jus 24., este 6 óra. A nap programja Kisák Gyulának és felesé­gének a minap hosszú mű­szakja volt. Nemcsak nappal, veresegyházi üzletükben áru­sították a háztáji állattartók számára oly fontos takarmányo­zási termékeket és állategész­ségügyi szereket, hanem este, a nagyközség Váci Mihály Mű­velődési Központjában is. A Gödöllő és Vidéke Áfész és a Bábolnai Mezőgazdasági Kom­biinát szervezésében értékesí­téssel egybekötött vitaestet tartottak ekkor a kultúrház- ban. Milyen, hogyan? Dr. Mohai Imre állatorvos volt a házigazda, úgyis mond­hatjuk, közvetítő a hétmilliár­dos termelési értéket produ­káló kombinát és az érdeklődő helybeliek között Dr. Vucs- kits András igazgatóhelyettes, Lenner Lajos szaktanácsadó, valamint Gutái Lajos osztály- vezető bábolnai baromfihibri­deket és azok tartásának fon­tosabb technológiai előírásait, a háztáji állattartóknak kínált takarmányokat, s etető-itató rendszereket ismertetett. Az állattartó veresegyháziak nagyobbrészt sertéshízlalással és nyúlneveléssel foglalkoznak háztáji, vagy kisegítő gazda­ságaikban. Munkájuk eredmé­nyességét a takarmányozás módja alapvetően meghatároz­za. érthető tehát, hogy őket elsősorban az érdekli, milyen tápokat, kiegészítőket, orvos­ságokat kínál a Bábolnai Me­zőgazdasági Kombinát, s ho­gyan lehet azokhoz hozzájut­ni. A takarmánypiacon nincs kínálati monopólium, azaz nemcsak egy cég árusítja por­tékáit. Veresegyházra Környé- ről és a Gabonaforgalmi Vál­lalattól is érkezik állateledel. A bábolnaiak szerint az így kialakuló konkurenciából a vevők is, meg ők is hasznot húznak. A termelő haszna, hogy nem nyugszik, igyekszik jobb és jobb takarmányrecep­teket összeállítani. Az egyes állatfajtákban rej­lő képességeket többféle ete­téssel lehet megpróbálni ki­használni. De szinte biztos, hogy bármely szerrel más lesz az eredmény, ha a helyi sajá­tosságokat nem is számítjuk FAKÉREG. Valószínűnek tartom, ha a fa számított vol­na az ember megjelenésére, másképp fejlődik. Ha sejtette volna, hogy egyszer itt terem a kétlábú, akkor nem a ké­regben vezetné fel a tápanya­got a földből, hanem a belse­jében. A fa nem gondolt az emberrel. Célszerűen rendezte be életét. Az ember azonban megje­lent. S kezdte pusztítani a fát. Kellett neki bútorra, fűtésre. Ám újat is ültet. Pusztít és te­remt. Az ő szemszögéből ez teljesen érthető. A fáknak nyilván nem öröm a kivágás, ám ha logikusan gondolkod­nának, be kellene látniuk, az ember rá van kényszerítve tettére. Élni akar. Amihez fű­tés, bútor, ház kell. Ahhoz meg fa. Ennyit a fa talán belát. De mit szóljon, ha az esti órák­ban valaki megáll mellette, előveszi kését, s derékmagas­ságban körbenyiszálja, tíz-ti­zenöt centi szélességben eltá­volítja a kérgét. Nem szól sem­mit. A fa nem tud beszélni. Kérgétől megfosztva meghal. S nem szólunk mi sem. Mert jó emberek vagyunk, éjjel tü­bele. Persze mindenki a saját termékére esküszik, s a bá­bolnai, mint mondták, való­ban jó. Mi a gazdaságos takarmány titka? Mindazt tartalmazza, amit kell, de semmi olyat ne, ami nem értékesül, amit az állat súlygyarapodással, minő­séggel meg nem hálál. Bábolnán úgy vélik, hogy a takarmánytermelés és a ház­táji, illetve a kisegítő gazdasá­gok között űr tátong. Nem ta­lál egymásra a kellő mértékben a két oldal. Ezen úgy is meg­próbálnak változtatni, hogy a veresegyházihoz hasonló talál­kozásokat, beszélgetéseket szerveznek. (Veresegyház kö­rülbelül a huszadik volt a sor­ban, a következő Sülysáp lesz.) Keverés közelebb A veresiek a kombinát által a kistermelőknek ajánlott 14 termékből egy tucatot már ed­dig is megvásárolhattak. A vi­taestre a még hiányzó kettőt is elhozták, s közülük az egyi­ket — a sertéshizlalás minősé­gét javító — még az előadá­sok előtt megvásárolta valaki. A négylevelű lóherét jelképül választó bábolnaiak célja most e tápok népszerűsítése, s ha sikerül felkelteni az érdeklő­dést, szóba jöhet a helyi, de legalábbis közeli takarmány­keverés bevezetése is, ami csökkenti a szállítási költsége­ket. Laikus számára hihetetlen, de százmillió naposcsibét kel­tetnek évente a kombinátban. Nagyüzemeknek, kistermelők­nek árusítják.a hús-, a tojó- és a kettős hasznosítású hibri­deket. Ezek rendkívül gazda­ságos fajták, ám nem kevésbé szigorúak a technológiai, egy­szerűbben szólva: tartási elő­írásaik. Érzékenyek a hibridek. Csi­betelepítés előtt alapos tisztí­tást, fertőtlenítést igényelnek. Szülőpárokat például csak oda adnak el, ahol más állatot nem tartanak. Mindezért cserébe kevés takarmányon gyorsan vágóérett, vagy magas tojás­termelésre képes baromfikat nevelhetünk. A TETRA SL to­jóhibrid például 270—280 to­jással hálálja meg a gondos­kodást. Nem véletlen, hogy az egész világon elterjedt. Ked­vező, hogy a tojások barna szunk. Reggel vesszük észre a barbár cselekedetet. Szomo­rúak vagyunk. Egy kicsit fé­lünk is. Felrémlik a sötét alak. Aki a fát gyilkolja, annak mindig van a zsebében ölő­C7Prg7ám RUSZTIKUS. Hány jelentés­ben, beszámolóban láttam a mondatot: a város egyik park­jában rusztikus gyermekjáté­kokat helyeztünk el. Évekig büszkélkedtek vele. A hangsúly persze a rusztikus szón volt. Mivel az olyan jól hangzik. Rusztikus. Lehet vele büsz­kélkedni. Ha magyarul írják, valószínűleg kevésbé. A rusz­tikus ugyanis annyit tesz, hogy paraszti, falusias, egysze­rű, mesterkéletlen. Most már a rusztikussal sem lehet büszkélkedni. Aki az Al­só-parkba téved, az láthatja: az idő a rusztikus játékszert sem kíméli. Eső, szél, hó mál- lasztja. A fából készült részek korhadnak, porladnak. Lassan már csak azzal lehet büszkél­kedni, hogy a parkban ruszti­kus gyermekjátékszerek vol­tak. BAZALTKO. Láthattuk a televízióban, hogy a Budapes­ten felszedett bazaltkőnek Május 20-án: Gödöllő, művelődési köz­pont: Májusi természetfilmes ma­tiné: Az állatok válaszolnak (színes, magyar film). 16 óra­kor. Krystyna Andryszkiewicz Arcok börtöne, fotómontázsok, Krzysztof Jakubowski A vég­telenség emlékei, fotóplakátok, kiállítás, megtekinthető 10— 18 óráig. Galgahévíz, művelődési ház: Arató András diszkója, 20 órakor. Bag, művelődési központ: önálló népművészeti est. Bag népművészeti csoportjá­nak önálló bemutatója, fafara­gás- és fotókiállítás, 17 órakor. Vácszcntlászló, művelődési ház: Darwinizmus és származás- tan, kiállítás, megtekinthető a ház nyitva tartási idejében. Iklad, klubkönyvtár: Nyugdíjasklub. TIT-előadás Délkelet-Azsia címmel, 16 órakor. nyugati vevője akadt. Csak az a baj, hogy az ügyelethez még nem kapták meg az engedélyt. Hála a jó égnek. Néha a las­súságnak is lehetnek előnyei. Legalábbis reménykedhe­tünk. Hátha mások is rájön­nek amire o bagiak már ré­gen, hogy az a kő, ami fővá­rosban már nem felel meg, kis­városban, falun nagyon jó járdának. Ha városi vagy községi ve­zető volnék, minden követ megmozgatnék, hogy kaphas­sak azokból a bazaltkockák­ból. Nem kell mindenhol asz­falt, járdalap. A bazaltkő, ha ügyes emberek rakják le, ezer évig állja a sarat. Egyébként Gödöllőn is szed­tek fel bazaltkövet. Ámde az nincs meg egy kupacban, mint ama fővárosi. Egy tanácstag biztatására, aki szerint annak a Kockának lába kelt, nyomoz- gattam a gödöllői bazaltkő után. Röviden a lényeg: né­mely vezető úgy hiszi, hogy a kő jó helyen van, mások vi­szont tudják, azt bizony nem tárolja senki, Vagy, ha igen, az nem a köznek tartogatja. Pedig jó példáért nem kell messzire menni. Csak a Patak térig. Milyen szép lesz ott a burkolat bazaltkőből. És tar­tós. Kör Pál Május 21-én: Gödöllő, művelődést köz­pont: Archív: filmklub, Bergman: Csend.- Svéd film, készült 1963-ban, 19 órakor. Játszókörök a napköziben-t- napközimozi, 14 órakor. Krystyna Andryszkiewicz Arcok börtöne, fotómontázsok, Krzysztof Jakubowski A végte­lenség emlékei, fotóplakátok, kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. Aszód, általános iskola: Vitakör: AZ osztályozás, ér­tékelés eredményvizsgálat a modern pedagógiai gyakorlat­ban, 17 órakor. Kerepcstarcsa, Szilasmenti Tsz: Dobák Anita batikképei és tűzzománcai, kiállítás, megte­kinthető 9—16 óráig. torna Mozi an A barátod akarok lenni. Szí­nes szinkronizált szovjet film. Csak 4 órakor! Felhőjáték. Színes magyar film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott, 6 és 8 órakor. Hétfő: Kispapák és nagypapák. Szí­nes, szinkronizált filmvígjáték. Csak 4 órakor! Földrengés Tokióban. Színes japán katasztrófafilm, 6 és 8 órakor. Küldöttgyűlés Küldöttgyűlést tart a KIOSZ gödöllői szervezete, hétfőn, május 21-én délután 5 órakor. A küldöttgyűlést az alapszer­vezet városi székházában ren­dezik, a Dózsa György út 25. szám alatt. Talált tárgyak Talált és keresett tárgyak irodája is működik a gödöllői művelődési központban. Itt le­het bejelenteni az elveszett és talált tárgyakat és itt gyűjtik össze a házban elhagyott hol­mit is. A művelődési házban arról tájékoztattak, hogy sok mindent tárolnak már, kérik tehát azokat, akik elvesztettek valamit, keressék fel az irodát, hátha ott őrzik. Nyitva: csü­törtökön, pénteken 15 és 20, szombaton 14 és 18 óra között. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlapi Mindennapi apróságok

Next

/
Thumbnails
Contents