Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-20 / 117. szám
Alkatrészek bakelitből A híradástechnikai iparnak készítenek különféle alkatrészeket a kerepestarcsai Szilasmenti Termelőszövetkezet baketltüze- mében. A húszas létszámú műhelyben ebben az évben több mint 10 millió forint értékben szerelnek össze préselt bakelit- alkatrészeket. Képünkön: Szekeres Imréné cs Matuz Istvánná a trafófésűt sorjázza, amelyből harmincezer darabot készítenek évente. Hancsovszlki János felvétele Kereskedelmi őrjárat Jó levegő, katonás rend E heti gödöllői kereskedelmi őrjáratunkon északról dél felé haladtunk. Kora 'reggel érkeztünk a Mátyás király utcai Kovács-féle élelmiszerüzletbe, melyről tudott dolog, hogy jól szolgálja a vásárlókat. Hétfő kivételével mindennap, tehát szombaton, vasárnap is lehet tejet, fris$ kenyeret és hentesárut kapni. Megfelelő készlettel szolgálják ki a vevők igényeit. Ahogy a primőráruk megjelentek a piacon, az áruk is változott. Az említett boltban az új burgonya 38, a saláta 6, az uborka 42, a hegyes paprika 6, a tölteni való 7,50, a paradicsom 125, a gomba 86, a zöldhagyma 5, a vöröshagyma 18, az új fejes káposzta 24 forint. A város déli részén, az Altiégben, ebben a nagyra szabott kerületben a vendéglátó- helyek és a játéktermek gazdagsága mellett két állami élelmiszerüzlet is található. Most tatarozták a Vác és környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 77. számú boltját az Isaszegi úton. Friss a levegője és katonás sorrendben sorakozik az áru a polcokon. Az üzletvezető Koncz Fe- rencné és társa, Fejes Imréné egyaránt nyugdíjas. Három napig voltak zárva, míg takarítottak a festés után. Az élelmiszereken kívül vegyi árukat is tartanak, hogy a vevő lehetőleg sok mindent megtaláljon egy helyen. A vevőik Schnellenberger Józsefné, Kovács Mihályné és Hajdú Gézáné — elmondták, szeretnek ide járni, csak az a baj, hogy a kenyér későn, a tej meg néha meg sem érkezik. Természetesen a piacot sem kerültük el. Amióta elérkezett a palántázás ideje, mindennap sok az árus és van bőven kiültetni való, a legkülönbözőbb fajtákból. Ami az árakat illeti, azok sem egyformák. Aki jól szeretne vásárolni, helyesen teszi, ha döntése előtt körbejárja a standokat, majd úgy veti magát a költekezésbe. Néhány termék ára: a gomba 80, az eper 240, a paprika 6—8, a fokhagyma 60, az uborka 46, a karfiol 66—70, a paradicsom 140, a retek 5—9, a kelkáposzta 32, a burgonya 18, a saláta 5 forint. Cs. J. Pécel Diákcsoport Több éve működik a pécell Ráday Pál Gimnáziumban a Pécel—Isaszeg Áfész felügyelete mellett az iskolaszövetkezeti csoport. A kisszövetkezet tagjainak létszáma egy év alatt a kétszeresére emelkedett, s már csaknem száz diák alkotja a csoportot. Fűben megbújó labda Bottal űzik, palánk nincs A gödöllői specialitások közé sorolható a gyeplabda. Ezt a sportágat a laikus az ellentmondások példájának tarthatja. Hiszen becézve nem gyep- foci — ahogy gondolnánk —, hanem gyephoki. Pedig látszólag nincs sok köze a jeges sporthoz, amit nálunk egyszerűen hokinak neveznek. Hiszen a gyepen nem a pakkot üldözik, hanem egy picike labdát, ami nevéhez méltón nem korong, hanem gömb alakú. Ez a guriga mégis lomhábban mozog, mint a pakk, mert a fű között megbújik, amire a sima jégen természetesen képtelen a korong. A gyeplabdában nem kunszt a fű alatt játszani. Időnként ki is cserélik a labdát hófehérre, mert annyira elkoszolódik, hogy egyáltalán nem lehet észrevenni a fűben. Érdekesség még, hogy bár a kapus komoly lábszárvédőben szerepel, a közönséget mégsem választja el palánk a futball- pálya nagyságú játéktértől, sőt ezt a sportot szemüvegben is lehet űzni, mint tapasztaltuk a GSC nemzetközi tornáján. Nem említettük ez idáig a gyephokizók munkaeszközét, a botot. Ez alakjában szintén eltér a jéghokibottól. Kampóban végződik, s egyes játékosok arra is használhatják, hogy az ellenfél lábát elkaszálják. Egy szakértő elmesélte, hogy a gyeplabda nem a tinédzserek sportja. Eltelik negyedszázad is az ember életében, mire beérik mint játékos, mire elsajátítja a technikai fogásokat. Azután sokáig nem öregszik ki a csapatból. Futballista is folytatta már gyeplabdázóként pályafutását a füvön. MEGLEPETÉS. Munkatársam oldalba bök: — Nézd! Ilyet mikor láttál utoljára? — A téren egy dózer igyekszik át a másik oldalra. Az aszfalt- útón keresztül. A munkások két deszkát raktak a lánctalpak alá, azokon rázkódik át a monstrum. A művelet a nap folyamán többször megismétlődik. A munkások nem feledkeznek meg a deszkákról. Az aszfaltra fektetik, aláigazítják, hogy ne csússzon le a dózer. Még ilyet. Mikor láttam utoljára? Nem emlékszem. Talán sosem láttam. Inkább azt, hogy a dózer, traktor, teherautó, dömper törve-zúzva közelíti meg célját. Az építési területen kő kövön nem marad. Inkább azt, hogy a téglát, cserepet ömlesztve rakják le s föl, a panelek sarkai letöredez. nek, a csöveket megnyomorítják. Odáig jutottunk, hogy meglepődünk, ha valakik értelmesen cselekszenek. Nem teszik tönkre azt, amit társaik, avagy ők előtte verejtékes munkával létrehoztak. Mennyi tégla, cse. rép, betonelem, ablaküveg és megannyi más anyag ment veszendőbe az elmúlt évtizedek alatt. S mennyi pusztul még ma is. Ujjongásra nincs okunk. Az említett munkások módszere még nem általános. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM. 117. SZÁM 1984. MÁJUS 20., VASÁRNAP Vitaest Veresegyházon IJr a termelők és a tartók között Kerepcstarcsa Kisebb készlet Sikeres esztendőt zárt a kerepestarcsai Általános Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat, amelynek a közelmúltban, immár hetedik alkalommal adták át a kiváló vállalat címet. A nyereséges gazdálkodáshoz az is hozzájárult, hogy tavaly három és fél millió forinttal kisebb készlettel oldották meg feladataikat, a többlettermelést. A mintegy százhúszmillió forintos vagyonnal rendelkező szövetkezeti társulásnál az idén is hatékony munkára törekszenek, csak így oldhatják meg azt is, hogy az eltervezett, átlagosan hatszázalékos bérfejlesztést végrehajthassák. HÉV héjúak, ezzel a színnel drágábban is megveszik a piacokon. Mégsem foghatjuk rájuk, hogy ezek aranytojást tojó nyúkok. Kendermagon, kukoricán nem lehet eredményesen tartani a hibrideket. A Gödöllő és Vidéke Afész képviselője, Juhász László szaktanácsadó azt is megjegyezte, hogy az ezzel foglalkozók kiszámították: a nem megfelelő etetőmagasság tetemes költségnövelő. Az egyedenkénti 10—30 dekagramm takarmányveszteség ezres állománynál már nagy összeg. Szakmaszeretet Kinek való akkor mindez? Hogy érdemes bábolnai hibridekkel foglalkozni azt bizonyítja: mind több nagyüzem adta bérbe veszteséges baromfitelepét. A nagyüzemi költségek nem versenyezhetnek a kisüzem mérhető ráfordításaival. Van lehetőség a tisztességes jövedelemre, ha nem hiányzik a szakmaszeretet, a megszállottság sem. Balázs Gusztáv Kiváló brigádok A Budapesti Közlekedési Vállalat gödöllői HÉV üzemegysége, az idén már negyedszer kapott élüzem címet. A tavalyi munkája alapján elnyert címért tizenhét szocialista brigádjuk vett részt a munkaversenyben. Egy brigád, a forgalmi dolgozókból — motorvezetőkből, kalauzokból — álló Haladás brigád a BKV vállalati kiválója címet érdemelte ki, míg további nyolc arany-, vagy ezüst- és négy brigád pedig bronzko- szorús lett. Pénteki kör A városi művelődési központban működő pénteki kör legközelebbi összejövetelének vendége dr. Venetianer Pál genetikus, a Szegedi Biológiai Központ helyettes igazgatója lesz. A beszélgetés témája a genetikai kutatások távlatai, lehetőségei. Az időpont: május 24., este 6 óra. A nap programja Kisák Gyulának és feleségének a minap hosszú műszakja volt. Nemcsak nappal, veresegyházi üzletükben árusították a háztáji állattartók számára oly fontos takarmányozási termékeket és állategészségügyi szereket, hanem este, a nagyközség Váci Mihály Művelődési Központjában is. A Gödöllő és Vidéke Áfész és a Bábolnai Mezőgazdasági Kombiinát szervezésében értékesítéssel egybekötött vitaestet tartottak ekkor a kultúrház- ban. Milyen, hogyan? Dr. Mohai Imre állatorvos volt a házigazda, úgyis mondhatjuk, közvetítő a hétmilliárdos termelési értéket produkáló kombinát és az érdeklődő helybeliek között Dr. Vucs- kits András igazgatóhelyettes, Lenner Lajos szaktanácsadó, valamint Gutái Lajos osztály- vezető bábolnai baromfihibrideket és azok tartásának fontosabb technológiai előírásait, a háztáji állattartóknak kínált takarmányokat, s etető-itató rendszereket ismertetett. Az állattartó veresegyháziak nagyobbrészt sertéshízlalással és nyúlneveléssel foglalkoznak háztáji, vagy kisegítő gazdaságaikban. Munkájuk eredményességét a takarmányozás módja alapvetően meghatározza. érthető tehát, hogy őket elsősorban az érdekli, milyen tápokat, kiegészítőket, orvosságokat kínál a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát, s hogyan lehet azokhoz hozzájutni. A takarmánypiacon nincs kínálati monopólium, azaz nemcsak egy cég árusítja portékáit. Veresegyházra Környé- ről és a Gabonaforgalmi Vállalattól is érkezik állateledel. A bábolnaiak szerint az így kialakuló konkurenciából a vevők is, meg ők is hasznot húznak. A termelő haszna, hogy nem nyugszik, igyekszik jobb és jobb takarmányrecepteket összeállítani. Az egyes állatfajtákban rejlő képességeket többféle etetéssel lehet megpróbálni kihasználni. De szinte biztos, hogy bármely szerrel más lesz az eredmény, ha a helyi sajátosságokat nem is számítjuk FAKÉREG. Valószínűnek tartom, ha a fa számított volna az ember megjelenésére, másképp fejlődik. Ha sejtette volna, hogy egyszer itt terem a kétlábú, akkor nem a kéregben vezetné fel a tápanyagot a földből, hanem a belsejében. A fa nem gondolt az emberrel. Célszerűen rendezte be életét. Az ember azonban megjelent. S kezdte pusztítani a fát. Kellett neki bútorra, fűtésre. Ám újat is ültet. Pusztít és teremt. Az ő szemszögéből ez teljesen érthető. A fáknak nyilván nem öröm a kivágás, ám ha logikusan gondolkodnának, be kellene látniuk, az ember rá van kényszerítve tettére. Élni akar. Amihez fűtés, bútor, ház kell. Ahhoz meg fa. Ennyit a fa talán belát. De mit szóljon, ha az esti órákban valaki megáll mellette, előveszi kését, s derékmagasságban körbenyiszálja, tíz-tizenöt centi szélességben eltávolítja a kérgét. Nem szól semmit. A fa nem tud beszélni. Kérgétől megfosztva meghal. S nem szólunk mi sem. Mert jó emberek vagyunk, éjjel tübele. Persze mindenki a saját termékére esküszik, s a bábolnai, mint mondták, valóban jó. Mi a gazdaságos takarmány titka? Mindazt tartalmazza, amit kell, de semmi olyat ne, ami nem értékesül, amit az állat súlygyarapodással, minőséggel meg nem hálál. Bábolnán úgy vélik, hogy a takarmánytermelés és a háztáji, illetve a kisegítő gazdaságok között űr tátong. Nem talál egymásra a kellő mértékben a két oldal. Ezen úgy is megpróbálnak változtatni, hogy a veresegyházihoz hasonló találkozásokat, beszélgetéseket szerveznek. (Veresegyház körülbelül a huszadik volt a sorban, a következő Sülysáp lesz.) Keverés közelebb A veresiek a kombinát által a kistermelőknek ajánlott 14 termékből egy tucatot már eddig is megvásárolhattak. A vitaestre a még hiányzó kettőt is elhozták, s közülük az egyiket — a sertéshizlalás minőségét javító — még az előadások előtt megvásárolta valaki. A négylevelű lóherét jelképül választó bábolnaiak célja most e tápok népszerűsítése, s ha sikerül felkelteni az érdeklődést, szóba jöhet a helyi, de legalábbis közeli takarmánykeverés bevezetése is, ami csökkenti a szállítási költségeket. Laikus számára hihetetlen, de százmillió naposcsibét keltetnek évente a kombinátban. Nagyüzemeknek, kistermelőknek árusítják.a hús-, a tojó- és a kettős hasznosítású hibrideket. Ezek rendkívül gazdaságos fajták, ám nem kevésbé szigorúak a technológiai, egyszerűbben szólva: tartási előírásaik. Érzékenyek a hibridek. Csibetelepítés előtt alapos tisztítást, fertőtlenítést igényelnek. Szülőpárokat például csak oda adnak el, ahol más állatot nem tartanak. Mindezért cserébe kevés takarmányon gyorsan vágóérett, vagy magas tojástermelésre képes baromfikat nevelhetünk. A TETRA SL tojóhibrid például 270—280 tojással hálálja meg a gondoskodást. Nem véletlen, hogy az egész világon elterjedt. Kedvező, hogy a tojások barna szunk. Reggel vesszük észre a barbár cselekedetet. Szomorúak vagyunk. Egy kicsit félünk is. Felrémlik a sötét alak. Aki a fát gyilkolja, annak mindig van a zsebében ölőC7Prg7ám RUSZTIKUS. Hány jelentésben, beszámolóban láttam a mondatot: a város egyik parkjában rusztikus gyermekjátékokat helyeztünk el. Évekig büszkélkedtek vele. A hangsúly persze a rusztikus szón volt. Mivel az olyan jól hangzik. Rusztikus. Lehet vele büszkélkedni. Ha magyarul írják, valószínűleg kevésbé. A rusztikus ugyanis annyit tesz, hogy paraszti, falusias, egyszerű, mesterkéletlen. Most már a rusztikussal sem lehet büszkélkedni. Aki az Alsó-parkba téved, az láthatja: az idő a rusztikus játékszert sem kíméli. Eső, szél, hó mál- lasztja. A fából készült részek korhadnak, porladnak. Lassan már csak azzal lehet büszkélkedni, hogy a parkban rusztikus gyermekjátékszerek voltak. BAZALTKO. Láthattuk a televízióban, hogy a Budapesten felszedett bazaltkőnek Május 20-án: Gödöllő, művelődési központ: Májusi természetfilmes matiné: Az állatok válaszolnak (színes, magyar film). 16 órakor. Krystyna Andryszkiewicz Arcok börtöne, fotómontázsok, Krzysztof Jakubowski A végtelenség emlékei, fotóplakátok, kiállítás, megtekinthető 10— 18 óráig. Galgahévíz, művelődési ház: Arató András diszkója, 20 órakor. Bag, művelődési központ: önálló népművészeti est. Bag népművészeti csoportjának önálló bemutatója, fafaragás- és fotókiállítás, 17 órakor. Vácszcntlászló, művelődési ház: Darwinizmus és származás- tan, kiállítás, megtekinthető a ház nyitva tartási idejében. Iklad, klubkönyvtár: Nyugdíjasklub. TIT-előadás Délkelet-Azsia címmel, 16 órakor. nyugati vevője akadt. Csak az a baj, hogy az ügyelethez még nem kapták meg az engedélyt. Hála a jó égnek. Néha a lassúságnak is lehetnek előnyei. Legalábbis reménykedhetünk. Hátha mások is rájönnek amire o bagiak már régen, hogy az a kő, ami fővárosban már nem felel meg, kisvárosban, falun nagyon jó járdának. Ha városi vagy községi vezető volnék, minden követ megmozgatnék, hogy kaphassak azokból a bazaltkockákból. Nem kell mindenhol aszfalt, járdalap. A bazaltkő, ha ügyes emberek rakják le, ezer évig állja a sarat. Egyébként Gödöllőn is szedtek fel bazaltkövet. Ámde az nincs meg egy kupacban, mint ama fővárosi. Egy tanácstag biztatására, aki szerint annak a Kockának lába kelt, nyomoz- gattam a gödöllői bazaltkő után. Röviden a lényeg: némely vezető úgy hiszi, hogy a kő jó helyen van, mások viszont tudják, azt bizony nem tárolja senki, Vagy, ha igen, az nem a köznek tartogatja. Pedig jó példáért nem kell messzire menni. Csak a Patak térig. Milyen szép lesz ott a burkolat bazaltkőből. És tartós. Kör Pál Május 21-én: Gödöllő, művelődést központ: Archív: filmklub, Bergman: Csend.- Svéd film, készült 1963-ban, 19 órakor. Játszókörök a napköziben-t- napközimozi, 14 órakor. Krystyna Andryszkiewicz Arcok börtöne, fotómontázsok, Krzysztof Jakubowski A végtelenség emlékei, fotóplakátok, kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. Aszód, általános iskola: Vitakör: AZ osztályozás, értékelés eredményvizsgálat a modern pedagógiai gyakorlatban, 17 órakor. Kerepcstarcsa, Szilasmenti Tsz: Dobák Anita batikképei és tűzzománcai, kiállítás, megtekinthető 9—16 óráig. torna Mozi an A barátod akarok lenni. Színes szinkronizált szovjet film. Csak 4 órakor! Felhőjáték. Színes magyar film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott, 6 és 8 órakor. Hétfő: Kispapák és nagypapák. Színes, szinkronizált filmvígjáték. Csak 4 órakor! Földrengés Tokióban. Színes japán katasztrófafilm, 6 és 8 órakor. Küldöttgyűlés Küldöttgyűlést tart a KIOSZ gödöllői szervezete, hétfőn, május 21-én délután 5 órakor. A küldöttgyűlést az alapszervezet városi székházában rendezik, a Dózsa György út 25. szám alatt. Talált tárgyak Talált és keresett tárgyak irodája is működik a gödöllői művelődési központban. Itt lehet bejelenteni az elveszett és talált tárgyakat és itt gyűjtik össze a házban elhagyott holmit is. A művelődési házban arról tájékoztattak, hogy sok mindent tárolnak már, kérik tehát azokat, akik elvesztettek valamit, keressék fel az irodát, hátha ott őrzik. Nyitva: csütörtökön, pénteken 15 és 20, szombaton 14 és 18 óra között. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlapi Mindennapi apróságok
