Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-19 / 116. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xxvm. Évfolyam, ii6. szám _________________________1984. május 19., szombat Be vált, jó szolgálat A gazdaságok jelzik az igényt tfbl^díj a csarnokért Szabadon szállhat a tekintet A városkép hangsúlyos eleme Cegléd patinás éttermének, a Kossuthnak az étlapján az utóbbi időben rendszeresen ott látni, hogy gombát ké­szítenek a szakácsok, Gomba a levesben, vagy frissiben ránt­va, gomba a sülthús szelete­ken, a mártásban. A szállít­mány frissen szedve érkezik hetente rendszeresen a TSZ- KER tóalmást termesztő te­lepéről. Egy-két éve szoktak rá a gombatermesztésre és las­san egész jó szakemberei lesznek. A fővárosban lévő te­lepükre is jut a kapós, fe­hér kalapos sampionból jócs­kán. Utazik a primőr A gomba csak egy kis tétel azon a változatos, hosszú lis­tán, amely a ceglédi TSZKER részlegeinek feladatköreit, munkáját, eredményeit sorol­ja. Taggazdaságaik száma har­mincegy. Aki belépett, marad is, megtalálja általában a szá­mítását. A vagyoni betét most több mint 6 és félmillió forint­ra rúg és biztató a forgalomról valló forintösszeg is. Ebben az évben a tavalyi hagyományok szerint, azokat bővítve dolgoznak. Beszerző, piackereső, értékesítő szolgá­latot látnak el. Gépekkel épp úgy foglalkoznak, mint zöld­séggel, gyümölccsel, jószággal, vállalkozásokkal'. Zöldséggel1, gyümölccsel fő­ként a budapesti és, a siófoki telepük foglalkozik. Fontossá­gát ennek külön méltatni nem kell, hiszen az egyik a fővá­ros, a másik a balatoni üdülő- centrum és környéke ellátását segíti az oda jutatott Duna— Tisza közi, tiszántúli gazdasá­gok szép zöldségével, gyümöl­csével. Erre az esztendőre zöldségből, gyümölcsből 550 millió forintos forgalmat ter­veztek, étiből a két említett centrum ellátására 211 millió forintnyi áru jutna. A primőr zöldség ezekben a hetekben már utazik is, szállítanak a sárszentmihályi taggazdaság hajtatóházaiból, Szentesről, Röszkéröl. Az első negyedév­ben az ágazatban a forgalom zömét a burgonya jelentette, ez volt a legkeresettebb cikk. Egyébként a zöldség-gyümölcs a ceglédi TSZKER számára 43 millió forintos forgalmat je­lentett. Erős ágazat Tíz terményboltjuk van Cegléden és környékén, isme­rik, felkeresik a jószágtartó gazdák. Az ellátás általában elég jónak mondható. Erre az évre 50 millió forintos forgal­mat terveztek, ami rengeteg kiló tápot, takarmányt jelent. Nagy a fuvarigény, a szállít- tatás nem olcsó, az árrés ma­radt, a jövedelem leszűkült, ez a tapasztalat. Ám nem ez a fő szempont a cégnél. Inkább az az elv, ■ hogy mindennel, amivel jó szolgálatot tehetnek, akár ha csak kis hasznot hoz is, foglalkozni kell. A tápok és premixek forgalmazását ezért szorgalmazzák. Két nagy rendszertől érkezik az áru, a bábolnaitól és a hajdúsági HAGE-tői. Adalékanyagot, zeolitot ércbányától szereznek be. Kukoricát ezer vagonnál többet vettek a térségből, mel­lette más szemesterményt is. A háztáji ágazat nagyság­rendileg a zöldséggel, gyü­mölccsel foglalkozót kőveti, 177 millió forintos tervével. Cegléden és környékén nagy­ban foglalkoznak kihelyezett csibeneveléssel, nyulászattal, Kiskunfélegyházán és környé­kén májra, húsra nevelik a libasereget tízezrével. A TSZ­KER így 45 ezer vágásra kész liba leadására szeződhetett a jászberényi vágóhíddal. Beszerzési részlegük főként gépekre szakosodott. Honda kisgépeket, traktorokat tarto­Címkáken a névsor iscses a második hely Azzal semmiképp sem di­csekedhetnek a Kőbányai Sörgyár ceglédi palackozó­üzemének dolgozói, hogy nap­jaikat (és a sört) korszerű kö­rülmények között töltik. A még javában működő gépek értékes tárgyai lehetnének egy ipari múzeum kiállításának. Ám hiába a műszaki búbánat, ezekkel a masinákkal kell pa­lackokba préselni a szomjoltó nedűket. S a ceglédiek nem is akármilyen eredményekkel te­szik ezt. Tavaly sörből 100 ezer hektolitert, üdítő italból pedig 5700 hektolitert juttat­tak el a megrendelőkhöz. Bár e két adat önmagában is az üzem munkájának kedvező megítélésére sarkall, a szám­mutatók még nem lettek volna elegendők ahhoz, hogy a ceg­lédi üzem a Kőbányai Sör­gyár huszonegy kirendeltsége közül a mÁsodik helyen vé­gezzen a munkaversenyé-moz- galomban. S hogy becses-e a második hely? Ügy bizony! Mint mond­ják, az „üzemi krónika” el­eddig még nem jegyzett ilyen sikert. — Jól kezdődött számukra az Idei év — mondja Csanádi László az üzem vezetője. — Ilyen elismerésre még való­ban nem volt példa. A mér­hető termelési eredményeken túl ebben nagy része volt a szállítási költségek csökkené­sének, a munkavédelmi hely­zet javulásának, s a megfe­lelő munkamorálnak. Csökke­nőben van az elvándorlás, las­sanként kialakul a törzsgár­da. — Ha munkáról van szó, senki sem kényeskedik. Leg­többször a hétvégeken sem álltak le a gépek, ha kellett, a fejtők csapata szombaton és vasárnap is dolgozott. Pedig java részük nagycsaládos, és akad közöttük bejáró is. Nem véletlen, hogy a Sallai szocia­lista brigád, idén aranykoszo­rús jelvényt kapott. Nagyon jó, hajtós kis gárda. Jellemző hogy az elismerés mellé át­nyújtott pénzmagot nem egyenlő arányban osztották szét. Nyolcán vannak a bri­gádban, mindegyikük kapott egy söröscímkét, rajta a név­sorral, s ki-ki följegyezte mennyit javasol a társaknak. Aztán fölmutatták a cetliket: egyeztek az elképzelések. Is­merik már egymást. — Az is sokat jelentett, hogy a kirendeltségek közül mi ér­tékesítettük a legtöbb import sört. Köztudott, hogy a hazai komlóiét egyáltalán nem nehéz piacra dobni, hiszen nincs olyan mennyiség, ami el ne fogyna.'•‘Az import italok el­adásáért már meg kell küzde­ni. Igyekszünk eleget tenni a követelményeknek, idén már hárman kaptak az üzemben kiváló dolgozó kitüntetést. Azt hiszem, ez önmagáért beszél. V. S. zékokat, kis munkagépeken szereznek be, a Hondákat a/ Áfésznek is a TSZKER adj4 eladásra. Rönkből deszki A futózott gumik, amelye’J értékesítésével, foglalkozna szintén keresettek. Kocsérut van ilyen gumiabroncsot ári» sító boltjuk, most nyílik mcf; egy Tápiószelén hamarosan. Gumiabroncsfelújító, futóilí üzem az országban öt-hat he­lyen van, Kábán, Kótajon, ös- kün, Szőnyben, Tamásiban. A ceglédi TSZKER főként a ta­mási üzemmel tart kapcso­latot, oda viszik az átvett, le­futott gumikat és onnan hoz­zák az újjal csaknem egyen­értékű, ám annál jóval olcsóbb felújítottat. Forgalmaznak bort és bé­késcsabai Schweppes márkájú üdítőitalokat, van borraktáruk és üdítőital-telepük. Foglalkoz­nak rönkf ávál: erre ter­melőszövetkezeti fűrészüze­mek tartanak igényt. Ipari ágazatuk Albertirsán és Nyársapáton egy sereg lány­nak, asszonynak ad munkát, megélhetést. Az eltelt hónapokat mér­legelve nem indultak rosszul. Ám a feladatok zöme majd most következik, nyárelőtől ősz végéig. E. K. A tornacsarnok keresztmetszeti rajza. Vályogból épített házaival jellegzetes alföldi város volt Cegléd évszázadokon át. Az utókor csupán egyetlen építő­művész nevét tartotta emlí­tésre méltónak, a református templomot tervező Híld Jó­zsefét. Öt említi az útikönyv is, elismerően szólván a főte­ret uraló kupolás, oszlopos előcsarnokú, klasszicista stílu­sú templomáról. Századunk második felének rohanó tem­pójú építkezései nem egyéní- tették a település karakterét Ezentúl mégis lesz majd egy címszó az Építészeti Lexikon következő kiadásában, amely megemlíti a várost. Könnyűszerkezet Tavaly épült tornacsarno­kunk tervezője, Szentai Judit, az Iparterv mérnöke erre a munkájáért kapott Ybl-díjat a közelmúltban. Mi tagadás, a zöld lombkoronájú platánok ölelésében nagyszerű látvány a fehér palota. Betérvén pedig az önfeledt játék, küzdelem, szurkolás örömét kínálja min­denkinek. Most, hogy a jó hír szárny­ra kelt, egyszeriben sokan kí­váncsiak rá; ki is az a Szen­tai Judit? öt mutatjuk be ol­vasóinknak. Szövetkezetét szerveznek Garázsser a város szélén A város lakótelepei környé­kén mind több a házak előtt parkoló gépkocsi. Gazdáik mit nem adnának, ha garázsban tudhatnák biztonságban jár­művüket, ám a tárolóhelyek nem épültek olyan ütemben, ahogy az autók száma szapo­rodott. A városi tanács mű­szaki, termelés-, ellátásfelügye­leti osztályán elmondották, hogy — a helyzet ismeretében — megoldást keresnek a je­lenlegi gondokra. A Dohány utca — Vak Bottyán utca — Juhász Gyula utca — Bem utca meghosszab­bított vonala által határolt területet jelölték ki, amelyet feltöltöttek, és rendezése, víz- elvezetése megkezdődött és hamarosan befejeződik. A kö­zelben kisfeszültségű villany- hálózat húzódik. Ezen a földdarabon kétszáz garázs csoportos elhelyezésére van lehetőség. A mindenkori jó megközelít­hetőség érdekében a Dohány utca vagy a Bem utca felől le­hetne szilárd burkolatú utat kiépíteni, természetesen a ga­rázstulajdonosok és a környék lakóinak együttes anyagi hoz­zájárulásával. Ahhoz, hogy a tanács ille­tékesei pontos képet kapjanak a gépkocsitulajdonosok tény­leges igényeiről, felmérést kell készíteni. A városi tanács épületében a földszinti ügyfél- szolgálati irodában lehet nyomtatványokat beszerezni, amelyeket kitöltve — postán vagy személyesen — legkésőbb május 30-ig kell eljuttatni a műszaki, termelés-, ellá­tásfelügyeleti osztályra. Elegendő jelentkező ese­tén alakulhat meg a garázs- építő szövetkezet, amely az ol­csó telket tartós használatba veheti, megrendelheti a ter­veket, s engedélyt kaphat a kivitelezésre. Dr. Kovács András orvos, amatőr képeiből nyílt kiállítás a ceglédi kórház tanácstermében. A tárlat május 25-ig mun­kaidőben látogatható Apáti-Tóth Sándor felvétele — Mit tart lényegesnek ed digi pályafutásából? — 1970-ben diplomáztam az egyetemen a középülettervezé­si tanszéken. Azóta az Ipar- tervnél dolgozom. Virágh Csa­ba mellett kezdtem, majd Mészöly András csoportjába kerültem. 1974 és 1976 között a Fiatal Építőművészek Köre 3. ciklusának voltam tagja, s ez mesteriskola volt 1972-ben alakult meg nálunk a köny- nyűszerkezetes osztály, azóta ott dolgozom. — Milyen munkák fűződnek a nevéhez? — Terveztem tanműhelyt és hibaelhárító műhelyt a Hun- garocamionnak, a Csepel Autó gyárának szerelőcsarnokot, Bölcskére csőidomelőgyártó csarnokot, a KGYV tápiószelei gyárának tanműhelyt. Algé­riának tanárképző főiskola ta­nulmánytervét készítettem el Tápiószelén most épül az iskolához csatlakozó tornate­rem. — Mik voltak a ceglédi megbízás előzményei? — Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium az ÉTI-től, a BUVÁTI-tól és az Iparterv-től kért tanulmány- tervet. Rövid idő alatt kel­lett elkészítenem a munkát, de sikere volt, és az igazga­tóm — méltányolva a tel­jesítményemet — jutalomban részesített. A pályázatot mi nyertük meg. — Miután a könnyűszerke­zetes kormányprogram kereté­ben hazánk az angoloktól megvette a Conder-Iicencet, részt vettem honosításában és a sorozattervek kidolgozásá­ban. A feladatra is ennek nyomán kaptam megbízást. Közönség utca — Mi az előnye ennek o: építési módnak? — Gyárilag gyorsan előál­lítható, a helyszínen hamar összeszerelhető épületek ké­szítésére alkalmas. A beton- szerkeZetek eléggé > energia- igényesek, a fémszerkezetek kevésbé. Könnyebben szállít­hatók. Sok előny szól szé­les körű elterjesztésük mellett. — Hogyan látott munká­hoz? — A hazai és a külföldi szakirodalom gyűjtése, az itt­honi épületek megtekintése volt az első dolgom nemcsak a fővárosban, hanem Zala­egerszegen, Debrecenben és Miskolcon. Az üzemeltetők ta­pasztalataira voltam kíváncsi a hasonló létesítményekben. Azt kellett bebizonyítanom, hogy egy eredetileg ipari cél­ra konstruált szerkezetet kö­zösségi célokra is alkalmassá lehet tenni. Előnye, hogy nagy fesztávolságot lehet áthidalni Ily módon épültek a ferihegyi hangárok is. Cegléden ezt a lehetőséget kihasználva a tor­natérbe, a lelátókra és az elő­csarnokba nem került egyet­len oszlop sem. Szabadon szállhat a tekintet, nem ütkö­zik korlátokba. Az épülethez szükséges pillérek gazdaságos, anyagtakarékos megoldással készültek. — Kérem, mutassa be az épületet! — A csarnok 20x40 négyzet- méteres kézilabda pályából, 150 személyt befogadó öltözők­ből és 850 főnek helyet adó nézőtérből áll. A nagyobb események mellett egyszerre több tornaórát, máskor kul­turális rendezvényeket is tart­hatnak benne. — A sportolók és a közönség forgalma teljesen kettéválasz­tott. A látogatók az épületei kiemelt szinten közelítik meg, így házon belül keveset kell lépcsőzniük. Az általam kö­zönség utcának elnevezett rész jó kapcsolatot teremt az utak­kal és a későbbiekben uszodá­vá fejleszthető stranddal. — Az ősfák meghagyásával sikerült kialakítani egy belső udvart. Az épület a fák alól előbújva és kiemelkedve Ceg­léd városképformáló elemévé vált Hangulatos háttér — Milyen megoldásait em­líti szívesen a platánok meg­mentésén kívül? — A tornacsarnok udvari üvegfalának északkeleti tájolá" sa és a két szórt fényt adó felülvilágító nappali haszná­latnál mesterséges világítási nem igényel. A felülvilágítók lefordításával alakultak ki a nézőtéri bejáratok, az udvar felől télikert van, amely növényekkel lenne beültethe­tő. A tornatér háttereként megjelenő belső udvar a néző­térről is kellemes látványt nyújt. Jó szolgálatot tesznek a mozgatható tribünök. — A kivitelezésben milyen partnerekre talált? — A DUTÉP Vállalat és a? építkezést vezető Szabó Ferenc főművezető jó segítőtárs volt. A városi tanács műszaki osz­tályával és a beruházókkal ugyancsak sikeres munkakap­csolat alakult ki. Jóleső ér­zés volt látni azt a széleskörű társadalmi összefogást, amely nemcsak a városban, de azon túl is megnyilvánult. A ceg­lédi tanács csupán a pénz egy részével rendelkezett. Az OTSH 8, az OMFB és az ÉVM 10,4, a Vasutas Szakszervezet 8, a PVCSV 0,5, a Művelődési Minisztérium 3 millió forintot adott a kivitelezéshez a helyi vállalatok társadalmi munká­ja és pénze mellé. — Most hogy a csarnok mű­ködik, úgy érzi-e, hogy va­lamennyi elképzelése mara­déktalanul megvalósult? — Tapasztalatom szerint jól üzemeltetik a házat. Né­hány nem jelentéktelen apró­ságot azonban ajánlhatnék. A közönség utcát jobban kihasz­nálhatnák, élettel telíthetnék. Nyáron asztalokat, színes nap­ernyőket helyezhetnének el, akár a mellette lévő büfét is működtethetnék, hiszen a strand nyüzsgő képe jó látvá­nyosság, addig is, amig uszo­dává sikerül feljeszteni. Szí­nes zászlók vidámíthatnák a környezetet. A szaunát sem ártana üzembe helyezni. A belső kertet igényesen betele­píthetnék, szép látvánv lenne, Az épület elé kerülő tér- plasztika is kellemes hatású­nak Ígérkezik, ezzel és még néhánv díszbokorral, cserjé­vel válhat teljesebbé az össz­kép — hangzott az Ybl-díjas Szentai Judit nyilatkozata. Tamasl Tamás Fogadóórák Május 23-án, szerdán dél­előtt 8-tól 12 óráig fogadó­órákat tart a városházán, hi­vatali helyiségében, Fekete Antal, a városi tanács el­nöke. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Kórházban az orvos képei

Next

/
Thumbnails
Contents