Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-17 / 114. szám

1984. MAJÜS 17., CSÜTÖRTÖK A magyar—szovjet barátság jegyébon A 40. évfordulóra készülve Apró Antalnak, az MSZBT elnökének vezetésével szer­dán a Parlament Vadász­termében ülést tartott a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége, A tanács­kozáson részt vett Lakatos Er­nő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának ve­zetője is. A testület tagjai Nagy Má­rta alelnök előterjesztésében megvitatták a hazánk felsza­badulása 40. évfordulójának megünneplésére, valamint a hitleri fasizmus felett aratott győzelem és a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság megalaku­lásának 40. évfordulójáról való megemlékezésekre kidolgozott MSZBT-programot. A társaság — az állami és társadalmi szervekkel össze­fogva — a következő hóna­pokban rendezvényeken ég különböző kiadványok Segít­ségéve] mutatja boa magyar —szovjet barátság történetét, jelentőséget népünk életébén, a két ország kapcsoltainak alakulását, fejlődését, továbbá a Szovjetuniónak • hazánk fel­szabadításában szerzett fel­becsülhetetlen érdemeit. Az előterjesztést követő vi­tában felszólalt Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára is. Hangsúlyozta, hogy a szocia­lista nemzeti egység jegyében, x sorsfordulókat, ellentmondá­sokat és tragédiákat is maga mögött, hagyó történelem le­gyében ünnepelhetünk. Éppen ezért a felkészülés több lénye­ges ponton szemléletváltozást hozhat a magyar társadalom­ban, megerősítheti azt a meg­győződést, hogy visszafordít­hatatlan, a progresszió irányát követő szocialista fordulat zaj­lott le a magyar nép történe­tében; olyán fordulat, amely nemzeti identitásunkat és a nemzet alkotó erejét is kife­jezi. Marton Páiné vérségi MSZBT-aktivista a barátság­vonatok kapcsolatápolási je­lentőségére, a személyes ta­pasztalatszerzés fontosságára hívta fel á figyelmét hozzá­szólásában. Vállalati fejlesztésekkel Az élelmiszeriparban is csökkentek a fejlesztés anyagi lehetőségei, az ágazatban az elmúlt években átlagosan 6—7 százalékkal kevesebbet költöt­tek beruházásokra. Az élelmi- szeripari üzemekben keresik a módokat arra, hogyan lehetne a szerényebb lehetőségek köze­pette rugalmasan alkalmaz­kodni az exportkövetelmé­nyekhez, s miképpen lehetne megfelelni — mindenekelőtt a minőség javításával kapcsolat­ban — a lakossági igények­nek. A lehetőségeket vitatta meg az ÉDOSZ központi veze­tősége szerdai ülésén. Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes előadásában rámuta­tott: a központi forrásokból kevesebb jut az élelmiszeripar korszerűsítésére és a termelés bővítésére, ám a vállalati be­ruházások terén nem vissza­esés, hanem kisebb előrelépés tapasztalható. Az élelmiszeripari üzemek megfelelő eszközökkel rendel­keznek ahhoz, hogy feldolgoz­hassák a mezőgazdaság áruját. A .gyárak felkészülnek a sze­zonra. Ifjúságpolitikánk aktuális kérdései Együtt vállalni a felelősséget (Folytatás az 1. oldalról.) meghatározzák. A társadalom generációs metszetéből aztán kiderülhet,, miként . képes fi­gyelembe, venni ezeket a sajá­tosságokat. Mindenekelőtt azt, hogy a ma fiatalja már szocia­lista viszonyok között szüle­teti, de nem válik automati­kusan szocialistává. A társa­dalmi értékek és normák ér­dekében tenni kell. Bonyolul­tabb lett. az értékátadás rend­je is. Ezért , felvetődnek az if­júság , megnyerésének új hangsúlyai. A párt a szélsősé­gekből mentes,, normális meg­ítélés kialakítására törekszik akkor is, ha alkalmanként az életkori sajátosságok politikai feszültségeket jeleznek. Tisz­tában vagyunk azzal, hogy eay-egy életszakasz alapján nem lehet megítélni egy nem­zedéket, csak annak teljessé­gében. A Magyar Szocialista Mun­káspárt számára fontos kér­dés az ifjúság hélyzete, gon­dolkodásmódja, feladatvállalá­sa. A ma fiatalsága a -tanultat összeveti a megélttel, erős a kritikai vénája, s rendkívül differenciált. Itt az ideje, hogy az eddigieknél valóságo­sabb, hitelesebb, meggyőzőbb képet adjunk a szocializmus­ról. Ezzel együtt növelni keli a fiptáíSf kbhflj.KtusfÖrő és küz- dőképeségét: Ä szocializniüs- hoz szélesebb, de kevésbé ki­taposott út vezet, mint koráb­ban gondoltuk, de. ez az út szá- flatalokkal murikra csak < a együtt járhatői^ö il főt Helytállás mimten hefyiatben Ezután Varga László, a Ma­gyar Úttörők Szövetsége főtit­kára tartott előadást. Beveze­tőjében hangsúlyozta annak a társadalmi érdeklődésnek és összefogásnak az erejét és ha­tását, amely a tavaly decem­berben megtartott úttörŐveze- tői konferencia előtt és azóta megnyilvánult. Szólt arról, hogy az úttörőcsapatok az együttműködési készség gya­korlásával teszik mindenna­possá a gyermekek mozgalmát. Mindezt természetesen a fejlő­dé* érdekében. Növelni kíván­ják a gyermekek demokratikus készségét, szfnesíteni kívánják az Úttörőéletet. Arra töreksze­rifi ;-3í­nek, hogy miméí-több legyen az eredeti elképtdi-és, s megszűn­jék az egymás másolása. A közoktatás fejlesztésével szinkronban van az úttörőmoz­galom lépésváltása — említet­te a főtitkár. — Nem törek­szünk a mindenáron való vál­toztatásra. Az elmúlt években fejlődött, gazdagodott, nyitot­tabbá vált a gyerekek élete. Űj tevékenységi formákkal gyarapíthatják képességeiket, műveltségüket, egyre inkább részt vállalnak a közhasznú munkákban. Csak azoknak van bátorságuk a változtatás­ra, akiknek szilárd a hátorszá­guk. Ezért az úttörőmozgalom Új MÁV-tnenetrénd június 3-tói Indul a Nosztalgia gőzös- Június 3-in lép életbe az új 5 vasúti menetrend — erről tar- 4 tolt tájékoztatót szerdán Ba­il júsz Rezső, á MÁV vezérlstaz- V gatója. Hangoztatta: a közelmúlt­ban felemelt ••viteldíjak, illet­ve a kedvezmények szűkíté­se következtében várhatóan tovább csökken az utasok szá­ma, elsősorban a belföldi exp­ressz- és gyorsvonatokon, va­lamint 8 balatoni vonalakon. Ezzel egyidejűleg azonban nö­vekedni fog az olcsóbb vitel- díjjal . közlekedő távolsági személyvonatok utasforgalma. Az új menetrend megszer­kesztése során figyelembe vet­ték az utasok közérdekű ja­vaslatait, s a tervezett intéz­kedéseket egyeztették a Vo­lán-vállalatokkal is. A tapasztalatok azt mutat­ják: a nemzetközi utasforga­lomban megállt a néhány év óta tartó csökkenő tendencia, s újból növekszik az utasok száma. Ezért intézkedéseket, tették az eddigi nemzetközi összeköttetések javítására. Így például a nyári főidény­ben a kórábbi egy helyett két MÁV-kocsi közlekedik a Wie­ner Walzer vonaton Budapest és Köln között, í A belföldi forgalomban a legtöbb Változás a gyorsvona­tok menetrendjében várható. Az utazás gyorsaságát növeli, hogy a korábbi 70 helyett ézentúl átlagosan óránként 75 kilométeres sebességgel közle­kednek a belföldi expresszvo­natok. A gyorsvonatok utazá­si sebességének növelése érde­kében bővítették azokat a menetrendi megoldásokat, amelyek szerint egyes vonatok a nagy forgalmú szakaszokon gyorsvonatként, a kisebb for­galmú szakaszokon — ahol sűrűbben megállnak — sze­mélyvonatként közlekednek. Az új menetrend idegenfor­galmi érdekességei közé tarto­zik a nyári főidényben szom­baton és vasárnap a Nyugati pályadvarról Esztergomba tar­tó gőzvontatású Nosztalgia (izemélyűohat. Az új menetrendet május 15-én kezdték árusítani. mindig arra törekedett, hogy megbízható partnerei legyenek az ifjúsági mozgalomtól a ter­melőszövetkezetekig, az üze­mektől a társadalmi szerveze­tekig. Varga László szólt a gyer­mekek közérzetformáló hatásá­ról a családban. Programokat szerveznek, biztosítanak, s részt vesznek a gyerekek az információk áramlásában is. Hangsúlyozta, hogy csöppet sem lebecsülendő a társadalom gyermekszeretete, $. éppen azért ügyelnie kell arra,- hogy vitatkozó : szellemű, döntésre képes, többféle követelmény- rendszerben is helytálló gyer­mekeket neveljen az iskola és a mozgalom. Beszélt azokról az újdonságokról, amelyek egyre inkább áthatják a gyermekek foglalkozásait, szabadidős programjait. Megnő a sátortá­borok szerepe, s a termelő üze­mekkel közösen nagyobb gon­dot fordítanak az emberi kap­csolatokra, nemkülönben a vi­selkedésrev Felhívta a vezetők figyelmét arra, hogy ne csak a jelesebb eseményekről, ha­nem a hétköznapokról is le­gyének információk, segítsék a közösségek mindennapjait. Az új tartalmak meghonosítása mellett szólt arról is, hogy az .öntevékenység fokozása érde­kében növelni kell a gyerekek Szerepét saját életük szerve­zésében. Kijelentette, hogy a decem­beri űttörővezetői konferencia határozatai alapján nem kez­dődik új időszámítás, de foly­tatódik a türelmes aprómunka. A legkisebb előrehaladás is azt jelzi, hogy minél színesebb lesz a mozgalom, annál inkább fokozódik a kék- és pirosnyak- kendősök érdeklődése a világ dolgai iránt. Ez azért fontos, mert soha nem szabad elfelej­tenünk, hogy a ma gyermeke jelenti a holnap felnőttjét, s az ő nappalaik elválaszthatat­lanok a mienkéitől. M. Zs. Az első negyedév eredményei A KSH Pest megyei igazgatóságának jelentése A megye 1984. I. negyedévi fejlődésének főbb mutatói: Megnevezés Az 1983. I. negyedévi százalékában Az ipari termelés (terméksorok alapján) A kivitelező építőipar saját építési-szerelési munkáinak értéke (összehasonlítható áron) A fizikai foglalkooásúak havi átlagbére: Iparban Kivitelező építőiparban Állami gazdaságokban, kombinátokban Mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban Kereskedelemben A kiskereskedelem eladási forgalma (össze­hasonlítható áron) 104.4 86,6 109,1 107,8 103.5 102,7 107,0 101,4 Beruházás Az év X. negyedében a me­gyében is mérséklődött a be­ruházási tevékenység; a szo­cialista- szervek fejlesztésekre 900 millió Ft-ot fordítottak — folyóáron számolva — 8,9 szá­zalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A nagyberu­házások és a vállalati beruhá­zások kivételével minden te­rületen csökkenés tapasztalha­tó, legnagyohb mértékű a szö­vetkezeteknél, ahol csaknem 100 millió Ft-tal kevesebb fej­lesztést valósítottak meg, mint 1983. 1. negyedévében. , Tanácsi beruházásokra há­rom hónap alatt közel 340 millió Ft-ot használták fel, amely több mint kétszerese az egy évvel korábbinak, azon­ban ennek jelentős részét az előző évről áthúzódó kifizeté­sek tették ki. A pénzeszközök 23—23 százalékát az egészség- ügyi, illetve az oktatási és kulturális ágazatok fejlesztésé­re, 13 százalékát pedig a la­kásberuházásokra fordították.­Ipar Az év első három hónapjá­ban a megyében települt szo­cialista ipar termelés« 4,4 szá­zalékkal nőtt, gyorsabban a megelőző évek első negyed­éveinél. Ezen belül az állami vállalatok 3,8 százalékkal, a szövetkezetek 10 százalékkal több terméket állítottak elő. A szocialista iparon belül a legdinamikusabban, fejlődő ágazat a könnyűipar volt, termelése a szövetkezetek te­vékenysége eredményeként 8,7 százalékkal nőtt. A nehézipari ágazatok termelése együttesen 4.6 százalékkal emelkedett, ezen belül a gépipar átlagot meghaladóan, 6,0 százalékkal növelte termékvolumenét. A lakossági igények kielégítése érdekében az építőanyag-ipar 4.6 százalékkal több terméket — elsősorban téglát-— állí­tott elő. A vegyipari termékek közül a benzin éS á fűtőolaj előállítása mérséklődött, dé más cikkek iránt Ugrássze­rűen nőtt a kereslet, így ösz- szességében az ágazat terme­lése 3,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az élelmiszeriparban mind­össze 1,6 százalékot tett ki a növekedés. Ebben az . ágazat­ban — a könnyűiparral ellen­tétben — az állami szektorban dinamikusan emelkedett, a szövetkezeteknél pedig mér­séklődött a termelés volume­ne., Tovább folytatódott a me­gye iparában foglalkoztatottak számának csökkenése, az I. negyedévben több mint 2 ezer fővel, 2,4 százalékkal dolgoz­tak kevesebben, mint. tavaly ilyenkor, A korábbiaktól elté­rően azonban nem a könnyű­iparból, hanem a gépiparból vált ki a legtöbb dolgozó. Ja­vult az élőmunka termelé­kenysége, az egy foglalkozta­tottra jutó termelés mennyi­sége 7,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A megyei székhelyű vállala­tok és szövetkezetek saját ter­melésből származó értékesíté­se az eltelt három hónap alatt — összehasonlítható áron szá­molva — mindössze 1,0 száza­lékkal nőtt. Míg a belföldi el­adások mennyisége mérséklő­dött; addig külföldre 13 szá­zalékkal többet szállítottak. A tőkés relációba irányuló kivi­tel kismértékben, a nem rubel elszámolású dinamikusán emelkedett. Építőipar Az építőipari vállalatok és szövetkezetek ez évre 4,2 mil­liárd Ft., értékű saját építési­szerelési munkát terveznek, a tavalyi tényleges teljesítésük­nél 2,2 százalékkal keveseb­bet. Az éves, előirányzat ren­dezésfedezettsége kedvezőtle­nebb a tavalyinál, s csökkent az elutasított építési igények összege és aránya. A megyei székhelyű építő­ipari szervezetek az I. negyed­évben 721 millió Ft értékű sa­ját építéSi-szerelési munkát végeztek — összehasonlítható áron számolva — 13 százalék­kal kevesebbet, nflfifegy év­vel korábban. A tanácsi válla­latok kivételével mindenütt jelentős visszaesés következett be, a legnagyobb a közös vál­laltoknál. Az építőipari ter­melésen belül a fenntartási munkák aránya nem Változott, ugyanakkor továbbijöjjt az ex­port és export célú^fOTékeny- ségé. Az építőiparban foglalkozta­tottak száma továtm"4,0 szá­zalékkal csökkeni, s^ romlott az élőmunka termelékenysége is 9,5 százalékkal. Mezőgazdaság A megye mezőgazdasági üzemei — részben az elmúlt évi alacsonyabb termésered­mények, részben a szabályozás további szigorítása következ­tében — az idei évet kedve­zőtlenebb anyagi helyzetben kezdték. A szabályozó rend­szer idei január l-i módosí­tását egyrészt a gazdaságpoli­tikai célok eredményesebb el­érése, másrészt a költség- és nyereségérzékenység fokozása tette szükségessé. Az idei vetésszerkezetre a gabonafélék és a napraforgó területének emelése jellemző, ugyanakkor a zöldségfélék ter­mesztésében folytatódik az előző években elkezdődött kedvezőtlen tendencia. Az idén előreláhatóan mintegy 800 hektárral csökken a zöld­ségfélék vetésterülete. A tava­sziak vetését az időjárás nem Egyre korszerűbben Bár, mint jobb oldali képünk mutatja, még szükség van a hagyományos kézi csomagolásra is, a Forte váci gyárában már korszerű gépek gyorsítják amun- Pt, növelik a termelést a filmcsomagoló üzemrészben. A különböző érzékenységű színes és fekete-fehér film kézi csomagolásánál dolgozónként 409 darab a nápi norma, a korszerű gép műszakonként 20 ezer kazettát Iát el fényvédő papírral, tölt dobozba, és készít azok­ból tízes egységcsomagokat. Trcncsényi Zoltán felvétele akadályozta. A csapadékhiány kedvezőtlenül befolyásolta azonban az ősziek áttelelé.sét, összességében 3,5 ezer hektár területen károsodott a vetés. A megye állatállománya ez év március 31-én valamennyi fő állatfajtából kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Szá­mottevően csökkent a serté­sek és a tehenek száma. A mezőgazdasági nagyüze­mekben foglalkoztatottak szá­ma összességében csökkent. Ezen belül az állami gazdasá­gokban 2,5 százalékos létszám- növelés történt, a termelőszö­vetkezetekben viszont 9.1 szá­zalékkal dolgoztak keveseb­ben. r . Életkörülmények Az átlagbérek a megfigyelt népgazdasági ágak közül az iparban, az építőiparban és a kereskedelemben.. a tavalyi mérsékeltebb növekedés után ez év első három hónapjában 7—9 százalékkal emelkedtek. E növekedésben azonban je­lentős szerepe van az elmúlt évi béremelések áthúzódó ha­tásának, A vizsgált időszakban nőtt a lakosság takarékbetét-állomá­nya, a negyedév végén meg­haladta a 11 milliárd Ft-ot. A betétállomány az év első há­rom hónapjában a tavalyinál 3.2 százalékkal nagyobb mér­tékben, 390 millió Ft-tal emel­kedett. A lakosság részére nyújtott hitelek állománya ugyanezen időpontban 14,5 milliárd Ft-ot tett ki. A hite­lek iránti igény nőtt, ezen be­lül is elsősorban az építési, lakásépítési és értékesítési kölcsönöké. Az év első három hónapjá­ban a megye kiskereskedelme 7.2 milliárd Ft eladási forgal­mat bonyolított le — fogyasz­tói folyóáron számolva — 9,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ä kiskereske­delmi árváltozásokat figye­lembe véve a forgalom mind­össze 1,4 százalékkal nőtt. A lakosság — részben a húsvéti vásárlások II. negyedévre való áthúzódása miatt — élelmisze­rekből 1,5 százalékkal vásárolt kevesebbet. A vegyes iparcik­kek, ezen belül is elsősorban a nagy értékű tartós fogyasz­tási cikkek iránt nőtt meg a kereslet, így ezek forgalma 4,6 százalékkal emelkedett. El­sősorban motorkerékpárból, automata mosógépből és elekt­romos hűtőszekrényből adtak, el jóval többet, mint az el­múlt év hasonló időszakában. A ruházati cikkek forgalma a tavalyi I. negyedévi stagnálás után az idén 1,3 százalékkal emelkedett, amelyhez hozzá­járult a korábbinál valame­lyest kedvezőbb árukínálat is. Az idén is nagy érdeklődés kí­sérte a téli szezon végi kiárusí­tást. A megyében — engedmény nélküli áron számolva — 44 millió Ft értékű árut adtak el, átlagosan 37 százalékos áren­gedménnyel, s ezzel a lakosság több mint 16 millió Ft-ot ta­karított meg. Az idényáras cikkekből az év első három hónapjában lé­nyegesen kevesebb volt a pia­ci felhozatal, mint egy évvel korábban. A zöldségfélék kö­zül többek között kisebb volt a kínálat vöröshagymából, burgonyából, karalábéból, ugyanakkor nőtt a felhozott mennviség káposztából, kelká­posztából. fokhagymából. A gyümölcsfélék közül hiány volt például almából, körté­ből. A kevesebb kínálat ha­tására az idényáras cikkek együttes árszínvonala az első negyedév minden hónapjában jóval magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Tovább folytatódott a keres­kedelemben az új üzemeltetési formák szervezése. Idén már­cius 31-én 214 Költ és 708 vendéglátóhely működött szer­ződéses formában, ezzel a me­gyében a boltok 7,4 százaléka, a vendéglátóhelyek több mint fele már így üzemelt. Az el­múlt évben megkezdődött a hagyományos elszámolási rendben működő boltok és vendéglátóhelyek fokozatos át­szervezése jövedelemérdekelt­ségű formára. Ez év március 31-ig 41 boltban és 45 vendég­látóhelyen tértek át erre a rendszerre. . .A .»

Next

/
Thumbnails
Contents