Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-16 / 113. szám
írtékch a kertben s a kertből A betakarítás lesz a vizsgájuk A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM 1984. MÁJUS 16., SZERDA Hem szívderítő arány Tájékoztatás több fórumon is A közösség összefogására is szükség van Tiszta kék égbolt, ragyogó verőfény, megdöbbentően nagy meleg lepte meg őket — még az esők előtt volt —, de serényen forgatták az ásót, hogy kiigazítsák a körbekerített terület sarkaiban a traktoros szántás foghíjait. Tizenvalahá- nyan voltak, nagy hanggal, életvidáman, korosztályukra jellemzően, de amikor a szeretett tanár mondott nekik valamit, tréfás, kamaszos közbevetéseik mellett is tisztelettel, nagy figyelemmel lesték szavait. Szerződtek is Gyömrőn, a 2-es számú általános iskola gyakorlókertjében szorgoskodtak a nyolcadikos tanulók, fizikatanáruk, Kovács Sándor keze alatt, aki éppen a biológia gyakorlati szakos Boros Margitot helyettesítette. Éppen az utolsó ásónyomoknál tartottak, amikor elbeszélgettünk velük, például arról, hogy mit s miért ültetnek az idén. — Itt 600 négyzetméteren gazdálkodnak a gyerekek Boros Margit vezetésével. Lesz itt nyárra kukorica, marharépa, csemegekukorica, földieper. borsó, zöldbab, vörös- és fokhagyma és koriander — sorolta Kovács Sándor, de figyelmeztetve, lehet, hogy kihagyott valamit, ugyanis ő csak beugróként van kinn az iskolakertben. Azért, mint az adatok is bizonyítják, nem volt tájékozatlan. Elmondta azt is, hogy az ecseri Rákosmezeje Termelő- szövetkezettől kapták a földet, a Bajcsy út mellett, a magtár közelében. A közös gazdaság kerítette be a területet, adott vetőmagot és ekés traktort, s mutatta, már a műtrágya is megérkezet tőlük. Szerződéses alapon patronálja téesz az iskolát. Természetesen azzal a céllal, hogy megismertesse, megkedveltes- se a gyerekekkel a mezőgazda- sági munkát is. Egyébként voltak már ezek a nyolcadikosok a szövetkezetben üzem- látogatáson is, akkor a gépesített baromfinevelő telepet látták. A fele az övék Gyömrői fiatalokról lévén szó, nem is lehetett kétséges, hogy mindenki családjában van-e otthon valamekkora földdarab, ahol „élesben” is gyakorolhatják a mezőgazda- sági munkát. Mihalik Béla inkább csak hobbiból, vagy szükséges segítségként dolgozgat odahaza a kertben, Újvári István 150 négyszögölt mondott gyakorlati lehetőségének. Takács Ferenc nevetve toldja meg, hogy ő valóban szereti az ilyen gazdálkodói tevékenységet, s állítja, hogy ért is hozzá. Kántor József „szaktudását” mindjárt a közelben tenyésző növények felsorolásával bizonyította, sokat elsőre felismert. Pántya János, Kovács Károly, Mihalik Béla és Baranyaiék otthonában vagy a határban szőlő is van, ahová, mint mondták, ki szoktak járni, éspedig nemcsak szüretre, hanem művelni is. Sándor Zoltánról kiderült, hogy nemcsak a növényeket, de a focit is kedveli, s a többiek állították, hogy a serdülőben a legjobb, de hogy itt az iskolakertben is az lesz-e, majd a nyári termés, az aktuális munkák bizonyítják. Közben szóba jön az is, hogy mi lesz a termés sorsa? Az értékének felét a gyerekek az úttörőcsapaton keresztül megkapják, a papír- és vashulladék-gyűjtési akciók bevételével együtt, s főleg kirándulásokra költik. Csorba Béla és lglódi Attila versengve bizonygatják, hogy nemcsak a kertásáshoz értenek a nyolcadikosok, tavaly több mint 20 mázsa papírt gyűjtöttek, s szavaikat erősíti meg Kovács Sándor, amikor közli, hogy a srácok ősszel több mint 10 ezer forintot kerestek, főleg vas- és papírgyűjtéssel. Heti három óra Végezetül azt is megtudjuk, mielőtt más gyakorlati, társadalmi munkára terelődne a szó, hogy a 2-es iskola minden gyakorlatira járó tanulója heti három órát foglalkozik mezőgazdasági munkával. Ez különösen komoly dolog, ha tudjuk, hogy a községben csak ebben az egy iskolában maradt meg ez az iskolakerti foglalkozás mint hagyomány ... Aszódi László Antal A nap kulturális programja Gyömrőn, 18 órakor: a nyugdíjasklub összejövetele, 16.30-tól és 18.30-tól: filmvetítés. A kolónia. Az úttörőházban, 9-től: a fotó-, 15-től: a tornász- és kézilabda-; 16-tól: az ügyes kezek szakkör foglalkozása, 17-től: a népitánc- csoport próbája. Monoron: az orosz levelező és az ifjúsági bélyeggyűjtőszakkör foglalkozása. Monor városi jogú nagyközségi közös tanácsa január végén fogadta el a tanácstagok idei beszámolóinak ütemtervét. A bejelentésekről Március 1. és április között le is bonyolódtak a beszámolók, amelyek rendje és módja szerint — főleg ami a dolog hivatalos részét illeti, a tanács segítséget nyújtott az anyagok elkészítéséhez, a tanácstagok és a tanácsi tisztségviselők, a szakigazgatási szervek vezetői alaposan megkonzultáltak egy-egy konkrét problémát Hirdetmények, szórólapok adták tudtul az időpontokat és a helyszíneket, a szervezésben, a mozgósító munkában a pártszervek és azok aktívái, a népfrontbizottságok segédkeztek, s rendelkezésre állt minA busz Szatmárnémetinél gurult át a magyar—román határon, városnézés után a társas gépkocsi Koltó felé fordult 1 ahol Petőfi Sándor ifjú feleségével töltötte házasságának első heteit, ott írta legszebb szerelmes verseit is. A gondosan rendben tartott múzeum megtekintése után a Monor-vidéki Áfész kirándulóinak felejthetetlen látványt nyújtott a Máramarosi-hava- sok égbe nyúló csúcsain vakítóan csillogó hó ... A 3 napos kirándulás során a szövetkeden körzetben az időben előkészített, megfelelő helyiség. Az ötvenhat tanácstagi beszámolón 853 választópolgár jelent meg. Ez az arány, igazán nem szívderítő, különösen nem az, ha az előző évhez viszonyítjuk, hiszen 1983-ban többen voltak, igaz, csupán egy százalékkal... Háromszázhetven hozzászólás hangzott el. Kétszázötvenre a helyszínen válaszoltak a tanácstagok. A maradék százhúszból 91 minősült közérdekű bejelentésnek, 29 pedig közérdekű javaslatnak. Pénz nélkül is A hozzászólások többsége a kommunális ellátást — utak, járdák, állapotát, a belvízelvezetés és a közvilágítás helyzetét — bírálta. Huszonhárom bejelentés a környezetvédelem és a köztisztaság, 9 az áruellátás, 8 a közlekedés témájázetiek megismerkedtek a kálvinista Róma—Debrecen nevezetességeivel is, majd a palóc főváros, Mezőkövesd következett, ahol a gyógyító meleg víz bizony jót telt a fáradó lábaknak. A kirándulás — ahogy á résztvevők mondták — sokáig emlékezetes marad. val foglalkozott. A közérdekű javaslatok tárgyköri megoszlása is hasonló. Az elhangzottak reális, jogos lakossági igényre épülnek. Egy részüknél már intézkedés is született, más részük megoldása azonban a korlátozottabb pénzügyi lehetőségek miatt még várat magára. A környezetvédelem és a köz- tisztaság eredményesebbé tétele érdekében például nemcsak pénzre, de a közösség munkájára is szükség lenne. A beszámolók tapasztalatait összegezve az állapítható meg, hogy a Monoron passzívabb volt a részvétel, azért mert a beszámolókat megelőző falu- és réteggyűléseken a választó- polgárok már tájékozódtak a községpolitikai és tanácsi tevékenységről. Példaadó péteriek Az idén két falugyűlés és két réteggyűlés zajlott le, ezeken négyszázhuszonhárman voltak jelen. Különösen jól szervezett, aktív volt a Péteriek közös fóruma, amely lassan már hagyomány a településen. A jelenlévők közül harmincnégyen szóltak hozzá az elhangzott tájékoztatókhoz, illetve emeltek szót a köz ügyeiben. A lakók többsége megértéssel, tárriögatássar'föí1 gadta k terveket, elképzeléseket, s megértette bizonyos joVegyszerek sokféle célra Sokféle célra állítanak elő és csomagolnak vegyszereket a budapesti Vegyesipari Szövetkezet monori-erdei telepén. A tőlük kikerülő termékeket felhasználják az iparban, mező- gazdaságban is. A nemrégiben befejeződött bővítési munkálatok nyomán a kapacitásuk is nőtt Hancsovszki János felvétele gos igények megvalósitasanak pénzügyi korlátáit is. K. Zs.lc’ __________ 9CJ Kö rzeti labdarúgó-bajnokság Ecseri csárdás Dánoson Kiránduló szövetkezetiek A mézeshetek színhelyén Az alkotó műhelyében Segítség gondban és küzdelemben Szimpatikus, példamutató kezdeményezésről adtunk hírt nemrégiben Vecsésről. Három helybeli — különböző területen alkotó és különböző kezű amatőr művész számára teremtett közös bemutatkozási lehetőséget a nagyközség. Közülük a festőt kerestük fel most otthonában. Gammel Ferenczy Hanna amatőr festőművész, a ve- csési művelődési háztól alig öt percre lakik. Apró, de takaros kis házba kopogtattam be. Halkan szólt odabenn a rádió, a kalickában vidáman csivitelt a papagáj, s ő zavartan téblábolt a váratlan vendég előtt. Háziasszonyi rutinja segítette feloldani a meglepetés zavarát. S hamarosan máris nyomorúságos gyerekkoráról, sajátos életútjáról beszélgettünk. Második elemiben kezdtek felfigyelni írásaira, fogalmazványait felolvasták az osztályban. Aztán cseperedve, verseit egyiket a másik után írta, inkább csak magának. A felszabadulás után megjelent egyik költeménye a Friss Újságban, majd a Magvetőben egy másik. A Kultuszminisztérium egy- felvonásos színdarabokat vásárolt tőle. Akkoriban Fehér Klárával felváltva írtak úgy, hogy egyik vasárnap az ő munkája, a másikon pedig az írónőé jelent meg a Friss Újságban. Igaz, személyesen Fehér Klárát nem ismerte, ez a munkamegosztás sokáig megmaradt közöttük, mondták is sokan Ferenczy Hannának, hogy miért nem kéri az írónő segítségét? De hát ő nem az a fajta volt... — Inkább állást vállaltam. Először Úriba kerültem az ötvenes években a tanácshoz, majd Vecsésen dolgoztam hasonló területen, összesen 31 évet. Meg is kaptam az összes elismerést, egészen a kormánykitüntetésig. Csak a munkámat értékelték, ha itt helyben nem is, de a járásnál vagy a megyénél mindig akadt, aki rám figyelt. — Nyugdíjas lettem, itthon maradtam, s mindjárt el is keseredtem, hogy mit fogok csinálni ennyi szabad idővel?! A versírással valahogy leálltam. Aztán két évvel ezelőtt elkezdtem festegetni. Anyám portréját akartam előbb mfeg- alkotni, mert édesapámé megvolt, hozzám került. Nem volt egy jó fotóm sem, így „belülről”, emlékeimből festettem meg édesanyám arcképét, s aztán jött a többi, és azóta nem tudom abbahagyni a festészetet. Augusztusban pedig kimegyek Párizsba, erre spórolok, hogy a nagy képtárakat is mind végignézzem. — Aztán, ha ebből a feste- getésből nem lesz semmi, hát a világ sem dől össze számomra — tárta szét két kezét Gammel Ferenczy Hanna. — Az írásaimról még annyit, hogy főleg a Pest megyei Hírlapban jelentek meg. Én általában megelégedtem egy pár sornyi hellyel is, amit egy sajtóorgánumban kaptam, nem törekedtem e téren külön babérokra. A meséimmel is szép sikereket értem el, mert a hatvanas években sokat sugárzott belőlük a rádió és a televízió. Bálint Ágnes is felkarolt, mert tehetségesnek tartott. — És hogyhogy nem ragadta meg a lehetőségeket a sikerre? — Könyvelő voltam, csoportvezetőket, beteg vagy gyesen levő kollégákat helyettesítettem, nem is beszélve a filléres gondokról. Pedig 1970-ben, édesanyám halálának évében beiratkoztam az ELTE-re, de hát 1 ezer 500 forintból két embert eltartani... — Végül is nem szívesen emlékezik vissza azokra az évekre? — Azt mondom én is, amit Andersen, hogy az élet egy szép szomorú mese. Hát így vagyok ezzel én is, de ezt a szomorú, szép mesét újrakezdeném, csak ne legyen benne annyi megaláztatás, arcpirító szégyenkezés mások gonoszságai miatt. Szívesen várt vendégként toppant be a pici otthonba Szíj Béla tanár, művészettörténész, a Nemzeti Galéria főmunkatársa, aki már több évtizedes kapcsolatban áll a Gammel családdal. — Negyedszázaddal ezelőtt, amikor a Nemzeti Galériának kezdő munkatársa, gyakornoka voltam, főigazgatómtól, Pogány ö. Gábortól azt a megbízást kaptam, hogy keressem fel a Vecsésen élő Gammel Józsefet, nézzek utána festményeinek, rajzainak, és nem utolsósorban életkörülményeinek. Másodmagammal jöttem Vecsésre. Most, visszaemlékezve festményeire, raj zaira, akkor rokonszenvesek voltak. Egyfelől meglátszott rajtuk, hogy tudatosan képezte magát a művész. — Barátom lett Gammel József, legalábbis úgy hiszem, mondhatom ezt. Akkor 25 esztendővel ezelőtt több művét elvittük a Nemzeti Galériába, azokból az idők folyamán né- gyet-ötöt meg is vásároltunk. Feladatom másik része az volt, hogy életkörülményei felől is győződjem meg, hát nagyon sanyarúan élt, s e téren nem tudtunk rajta segíteni. Gammel Józsefet azonban- kárpótolta az alkotás, a munka öröme. — Később megtudtam, hogy Ferenczy Hanna is fest képeket. Eljöttem Vecsésre megnézni a műveit. Számomra ezek a képek nagyon rokonszenvesek voltak, különösen azért, mert semmilyen hivatalos szakmai képzésen nem vett részt alkotójuk, arról sem tudok, hogy idősebb, gyakorlottabb művész ismerősei eszmei. gyakorlati irányítást adtak volna neki. — Gammel Ferenczy Hanna autodidakta? — Szerintem autodidakta módon jutott e! idáig. Ám ezt a megállapítást ki kell egészítenem azzal, hogy tulajdonképpen az élet kényszerítette rá, hogy az önkifejezés számára legjobb módját megtalálja. Művészete segíti az élet értelmének keresésében, mindennapi gondjai, küzdelmei elviselésében ... A. L. A. Monor—Albertirsa 2-0 (1-0), Monor, 200 néző, vezette: Let- kó. A csúszós talajon küzdelmes, változatos mérkőzést vívott a két csapat. A „lakodalmi” hangulatban játszó hazaiak ellen a nyílt sisakkal játszó, bátran támadó vendégek sokáig nyílttá tették a mérkőzést, két kapufát is lőttek. A helyzetek alapján azonban a listavezető, ha nehezen is, de megérdemelten győzött. Góllövő: Kucsera (11-esből), Gáspár Gy. i Maglód—Péteri 1-0 (1-0), Maglód, 200 néző, vezette: Schiller. A végig fölényben játszó hazaiak nagyobb arányú győzelmét a vendégek kitűnően védő kapusa akadályozta meg. Góllövő: Balogh. Jó: Lesti, Sziklai, Juhász, Balogh, Csáki, illetve Kalocsa (a mezőny legjobbja) és Földi. Dánszentmiklós—Ecscr 0-0, Dánszentmiklós, 100 néző, vezette: Mészáros M. Óriási meglepetés! A végig hatalmas lelkesedéssel küzdő vendégcsapat „kibekkelte” a mérkőzési. Az enerváltan játszó hazaiaknak csal: két kapufára tellett erejükből. Az egész ecseri csapat dicséretet érdemel, Turcsik a mezőny legjobbja volt. Ccglédbercel—Mende 3-3, Cegléd bércéi. 100 néző, vezette: Zsuzsandor. A hazaiak már 3-0-ra vezettek, a fiatal mendei csapat nagy hajrával innen egyenlített. Törtei—Kocsér 1-0 (0-0), Törtei, 100 néző, vezette: Eperjesi. A két szomszédvár találkozóján a végig fölényben játszó törteliek csak a 86. percben Sebők 1. 11-es góljával tudták a győzelmet megszerezni. Abony—Űri 8-2 (5-1), Abony, 100 néző. vezette: Szu da Gy. Csak a győzelem aránya volt kérdéses ezen a találkozón. Nyáregyháza—Vecsés II. 3-0. (Játék nélkül). Ifjúsági eredmények: Monor—Albertirsa 3-0, Dános— Ecser 3-0, Abony—Úri 3-0, Ceglédbercel—Mende 0-3, Maglód—Péteri 1-3, Kocsér— Törtei 0-3. Serdülő eredmények: Péteri—Üllő 1-6, Pilis—Gyömrő 2-4, Vecsés—Abony 3-2, Monor—CVSE 1-5, Dános—Albertirsa 5-1, Nagykőrös—Maglód 4-2. FELNŐTTEK 1. Monor 2. Maglód 3. Dános 4. Abony 5. Törtei 6. Péteri 7. Albertirsa 8. Mende 9. Ceglédbercel* 1(L Nyáregyháza U. Ecser 12. Vecsés II. 13. Kocsér* 20 15 4 1 6117 34 20 12 5 3 4314 29 20 11 5 4 3921 27 20 11 4 5 3819 26 20 11 3 6 3625 25 21 11 2 8 4123 24 21 9 4 8 3330 22 21 7 7 7 3639 21 20 7 3 10 2120 15 20 5 1 13 2346 13 21 4 4 13 2248 12 20 3 1 16 1661 7 19 3 1 16 950 5 (* = kettő büntetőpont levonva. Pontegyenlőség esetén az ifjúsági csapat jobb helyezése dönt.) IFJÚSÁGIAK 1. Abony 2. Monor 3. Albertirsa 4. Maglód 5. Péteri 6. Dános , 8. Mende 7. Törtei 9. Nyáregyháza 10. Ceglédbercel 11. Ecser 12. Kocsér 18 15 1 2 7221 31 18 14 1 3 6115 29 19 13 2 4 47■18 28 19 11 3 5 48•18 25 20 11 1 8 5631 23 18 11 1 6 3522 23 19 7 3 9 35-42 17 19 9 2 8 4828 20 18 3 3 12 2157 9 18 4 — 14 1553 8 19 4 15 1772 8 19 2 17 1061 4 SERDÜLÖK 1. CVSE 18 18 — — 12812 36 2. Üllő 18 16 — 2 13029 32 3. Gyömrő 19 12 1 6 60SS 25 4. Monor 19 11 3 5 63SS 25 5. Abony 19 10 1 8 6853 20 fi. Dános 19 9 2 8 6345 20 7 Nagykőrös 19 9 2 8 454 fi 20 8. Vecsés 19 7 I 11 3872 15 9 Maglód 19 5 2 12 4851 12 10. Pilis 19 4 1 14 2566 9 11, A!bt*r4»rs;i. 19 3 — 16 20103 6 12. v j 19 2 1 16 29-] 142 5 Szalontai Attila (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)
