Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-13 / 111. szám
1984, MÁJUS 13., VASARNAP POSTABONTÁS VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK; PEST MEGYEI HÍRLAP BUDAPEST, PF: 311 - 1446 OTP kontra posta Sokat vagyok távol az otthonomtól. Fizetnivalómat az OTP-re bízom, így a Fest megyei Hírlap előfizetési díját is. Ezért lepett meg, hogy az újságok árát a kézbesítő tőlem kéri. Az áprilisi díjat kifizette a szomszédom. Májusban én kértem, hogy ne fizesse, hiszen átutalási betétszámlán keresztül intézem. Elmentem reklamálni az OTP-hez, de a posta hírlaposztályához utasítottak. Elmentem oda is, ott azt a választ kaptam, reklamációmmal az OTP-hez forduljak, mert őket nem értesítették. Ismét bementem az OTP- be, de továbbra is kitartanak amellett, hogy nekik ez be van kódolva, és ők fizetik az újságokat is. Jelenleg úgy áll az ügyem, hogy áprilisra kétszer is kifizettem tehát az újságokat, de bizony a kézbesítő nem jelentkezik. Ki a hibás? Az újságot nem kapom, ki téríti vissza az előfizetési díjamat? Bár inkább azt szeretném, ha a lapot kapnám meg rendszeresen. Hanti Károly Vác Virágos lenne Több éve már, hogy a dunakeszi 2. sz. Általános Iskola udvarát sok munkával széppé, rendezetté varázsolták a tanulók segítségével a KISZ-tagok és a pedagógusok.. A testnevelők külön gonddal fejlesztik a sportudvart, gondozzák a kiépített pályát. A kertbarátszakkör tagjai pedig a virágok ültetésében, locsolásában, ápolásában vesznek részt. Az udvar most is szép lenne a gondozott parkkal, a szépen festett padokkal. Sajnos, csak lenne, mert az előbb felsoroltak Kőmíves Kelemen történetére hasonlítanak. Amit épít és megőriz az iskola hétköznap, azt tönkreteszi, lerombolja néhány fegyelmezetlen, vandál viselkedésű fiatalember szombaton és vasárnap. Az iskola nem azt nehezményezi, hogy futballoznak a pályán, hanem azt, hogy minden hét végén kitörnek néhány ablakot, szemetelnek, letépdesik a virágzó tulipánokat, kitörik a fiatal fákat és Szigetszentmiklósiak kérdezték Solt kérdés került a május elsejei szi- getszentmiklósi megyei ünnepségen a szerkesztőségünk által elhelyezett urnába. Ezekkel — ígéretünknek megfelelően — felkeressük az illetékeseket és néhány héten át folyamatosan közöljük a kapott válaszokat. A legtöbben — érthetően — az iránt érdeklődtek, mikor kap városi rangot Szi- getszentmiklós? Pongrácz Gábortól, a szigetszentmiklósi nagyközségi tanács elnökétől kértünk választ. — Mint ismeretes, Budaörs, Monor és Szigebszentmiklós pályázott a városi rangra, mivel azonban Pest megye most nem kapott lehetőséget új város alapítására, a pilyázatok egy későbbi időpontban újra az’ elbírálásra jogosult szervek elé kerülnek. A közeli napokban tekintjük át az Építési és Városfejlesztési Minisztérium illetékeseivel az elmúlt évben benyújtott és visszakapott pályázatunkat; hogy me„lyek *£ok a feltételek, amelyeknek.'^ legutóbbi elbírálásnál nem feleltünk meg. Reméljük, sikerül úgy meggyorsítanunk a hiányzó létesítmények beruházásának ütemét, hogy két-három éven belül pótoljuk a hiányzókat. Ugyancsak a tanács elnöke válaszolt a további Szigetszentmiklósra vonatkozó kérdésekre: ^ , Miért nem alakítanak ki üzletsort az Autógyár előtti Miért engedik megj'-hbgy az egyik bódét a másik elé helyezzék?, j — A kérdéses területtel a Csepel Autógyár rendelkezik, s igényt tart rá. Ném is lehet célunk a kialakított parkot megbolygatni, végleges beépítéssel leszűkíteni. A dolgozók, a lakosság ellátását elsősorban nem a munkahely közelében kell megoldani, hanem ott, ahol az emberek, a családok laknak. A közeli lakótelepen befejezés előtt áll a szövetkezeti — részben a taksonyi Áfész beruházásából épülő Skála-Coop nagyáruház építése, amely háromezer négyzetméteres alapterületével jelentősen javítja nemcsak Szigetszentmiklós, hanem a környék áruellátását is. Az autógyári élelmiszerüzlet és a gyógyszertár építésénél miért nem gondoltak autóparkoló vagy beállók létesítésére? — Mint említettem, a Csepel Autóé a terület. A közművek, az iparvágány miatt is korlátozott a terület lehetséges igénybevétele. Más kérdés, hogy a parkolási gond létezik, és nemcsak ott. Mintha a tervezők megfeledkeznének az ilyen irányú igényekről. Az SZTK és a vasút közötti terület gödrös, kátyús. Van-e terv annak rendbetételére? — összefügg az előbbiekkel a kérdés és a válasz is. Ráadásul az a rész nem is közforgalmú terület, semmi jelentősége nincs a lakosságot érintően. Mikor építenek Szigetszentmiklóson — az ország több városában már meglevőhöz hasonlóan — nyugdíjasházat? — Ilyen létesítmény nem szerepel a terveinkben. Igény az idősek napközi otthonára volt, s ezt már építjük 2,7 millió forintos költséggel, jelentős társadalmi ösz- szefogással, és augusztus 20-án avatjuk fel. Hosszú távú tervünkben volt szó garzonház átütéséről, de a magas költségek miatt egyelőre erről le kell mondanunk. kiszaggatják az elektromos vezetékeket, tönkreteszik az újonnan festett futballkapu- kat, stb. Az iskola vezetősége többször kért már segítséget az illetékesektől, hogy elejét vegyék az ismétlődő rongálásnak. Egyelőre eredménytelenül. Solymosi László Dunakeszi Pedagógiai szempontból is elkel- ne a segítség az iskolának. El tudjuk képzelni, mit gondolnak és éreznek a tanulók, akik szorgalmasan dolgoznak iskolájuk környékének szépítésén, és azt látják, tapasztalják: munkájuk eredményét büntetlenül elpusztíthatják. Kertbarátkor Pest megyében több mint száztíz kertbarátkor működik. Közöttük a legfiatalabb a múlt év szeptemberében alakult gödfelsői, amely ma már hatvan tagot számlál. Foglalkozásaikat a téli hónapokban a tűzoltószertárban tartották, ahol a Budapesti Kertészeti Egyetem tanárai beszéltek a zöldségtermesztésről, a bogyós gyümölcsökről, a szőlőfajtákról és azok metszési módjairól. Május 14-én dr. Farkas Károly, a Kertészeti Egyetem tanára a szőlőtermesztésről tart előadást. A kis csoport, amelynek tagjai nagyrészt idős emberek, meglátogatják egymás kertjét, és igyekeznek a hasznos tapasztalatokat ldcserélni. A TIT- előadásokat Kovács Jánosné elnök és Gyarmati József titkár szervezi ismét számukra az ősztől. Nagy Péter Budapest A krónikás Hasznos műfaj a krónikaírás. A jövő számára szolgáltat értékes anyagot. A jelent dolgozza fel az író és ha munkáját tárgyilagosan, körültekintő figyelmességgel végzi, hű korképet adhat a telenülésről. A jó krónikás kapcsolatokat teremt a község intézményeivel, gazdasági egységeivel, mindenkivel, aki a település Vonzásában él. dolgozik, alkot. Ismerem a budai vidék minden krónikását, kapcsolatban állok velük, adok és kapok hasznos adatokat. Így vagyok a perbáli krónikaíró, Molnár Zoltán tanárral is, akit többször élkísértem gyűjtőúíján. Láttam, amint jegyzetelt vagy fotót készített, mert masinája és jegyzettömbje mintha hozzánőtt volna. Tizenöt éve írja Perbál krónikáját. Minden ideje a munka, a közösségért végzett tevékenykedés, az ifjúsági mozgalom és a sportélet fellendítése jegyében telik el. Évről évre részt vesz a megyei pályázaton, és siker kíséri munkásságát. Legutóbb is elnyerte a megyei második díjat. Munkái ott láthatók a perbáli Úttörő Múzeum egyik szekrényében. Padányi Lajos Budakeszi Nem állt meg Válaszol az illetékes A ceglédi szagos ügy Az április 19-i Postabontásban jelent meg egyik ceglédi olvasónk levele, amelyben szóvá tette, hogy a Szűcs-telepen az utóbbi hetekben erős gázszagot éreznek. A kellemetlenség okozója feltehetően a közeli gázfogadó állomás. A panaszt továbbítottuk az üzemeltetőhöz, ahonnan az alábbi választ kaptuk: „A ceglédi gázátadó állomáson ellenőrzést tartottunk április 2?-én és május elsején. Rendellenességet nem tapasztaltunk, de figyelembe véve a szerkesztőség értesítését, az ellenőrzési naplóban utasítottuk az állomás személyzetét, hogy fokozottabban ellenőrizzék — műszakonként négy alkalommal — az állomás szabályszerű üzemét. A május elsejei ismételt ellenőrzés során megállapítottuk, az állomás az előírt paramétereknek megfelelően üzemel. Egyik esetben sem jutottunk olyan eredményre, amely feltételezné a földgáz szagosítására szolgáló etilmerkaptán esetleges szivárgását. Mindent megteszünk, hogy a legkisebb szivárgás se jöhessen létre.” Gáz- és Olajszállító Vállalat Keletmagyarországi üzemcsoport 16. sz. üzeme, Szolnok Nem ismerjük az előirt paramétereket, amelyeknek megfelelően a vizsgálat szerint áz állomás üzemel, mégis fetcfcell tételeznünk, hogy a szivárgói megtörtént. Mert ugyan mi mástól, erezhettek volna intenzív gázszag<& a környék lakói? A szigorú eligazítás azonban megnyugtató a jövőre nézve. Ha valóban betartják az utasításban előírtakat, reméljük, nem ismétlődik meg a levegőszennyezés. Nem magánügyben ragadott tollat id. Verőcei Béla, verőcemarosi lakos, amikor szerkesztőségünkhöz küldött felháborodott hangú levelében panaszolta: 1979 óta immár másodszor, száz százalékkal lett drágább a szemétszállítás díja. Az emelkedő árak valamennyiünknek gondot okoznak, de a kis keresetű, _ sok- gyermekes családok és a nyugdíjasok különösen meg- sínylik a pénztárcájukat apasztó intézkedéseket. Különösen akkor borzolódnak fel a kedélyek, ha az árváltozás nagymértékű. S bizony ilyenkor valamennyiünk fejében megfordul a gondolat, hogy adminisztratív intézkedés helyett nem lehetne-e végre hatékonyabb munkával, jobb szervezéssel ellensillyozni az egyre tetemesebb költségeket? Esztétika és környezetvédelem A levélíró azt várja tőlünk, hogy közbenjárásunk eredményeként visszaálljon a régi állapot, a regionális szemétszállítás gazdája, a Vác Városi Tanács Kommunális Üzeme visszavonja a bejelentett áremelést. S bár szívesen közölnénk örömhírt, már most le kell szögeznünk, ilyesmire nincs jogosítványunk. Legfeljebb azt tehetjük — amit a helybeli illetékesek talán elmulasztottak —, hogy részletesen megmagyarázzuk ennek az intézkedésnek az okait. Ebben készségesen állt rendelkezésünkre a vállalat főkönyvelője, Neisz Jánosné és Hunka Ferenc csoportvezető. Drága dolog a szemét Vigasznak kevés, de meggyőző Mindenekelőtt azt hozták tudomásomra, hogy a lakossági áremelés nem tőlük ered. Öt évvel ezelőtt több regionális szemétgyűjtő rendszert hoztak létre a megyében. Ennek az intézkedésnek vitathatatlan eredményeként jó néhány településen sikerült megoldani a korszerű szemét- gyűjtést és -tárolást, eleget tenni mind az esztétikai, mind a nagyon szigorú környezet- védelmi előírásoknak. Ez történt Vácott és környékén. Az ide tartozó településeken, az említetteken kívül Gödön, Szódon, Sződlige- ten, Kóspallagon és Csörög- ben többnyire azelőtt is ösz- szegyűjtötték a szemetet, de a falu határában nem tudtak gondoskodni a megfelelő szemételhelyezésről, -kezelésről és -tárolásról, a gyűjtés maga is sok porral, szeméttel járt. A települések tanácsai tehát szívesen fogadták a megyei tanács kezdeményezését: a testületek csatlakoztak a regionális rendszerhez. Annál is inkább, mert az első időben jelentős központi támogatás eredményeként ingyen kapták a gyűjtőkonténereket, szintén nem nekik kellett megfizetni azt, hogy a kommunális üzem új gépkocsikat vásárolt. A lakosság számára egyébként igen kedvezményes díjazást állapítottak meg. Ez lényegében azt jelentette, hogy a családok befizetései csak a költségek 50 százalékát fedezték, míg az összeg másik felét a helyi tanácsok pótolták. Kiürült a közös kassza Csakhogy közben az üzem ráfordításai egyre nőttek. Drágább lett az üzemanyag, a gépkocsi, az alkatrész, a munkabér. Ennek eredményeként tavaly a lakossági befizetések a teljes költségnek csupán egyharmadára lettek elegendőek, 65-66 százalékra növekedett a községi tanácsok hozzájárulása. Jól tudjuk — akár a megyei, akár a községi tanácsok pénzésől van szó —, ezek végeredményben szintéh a mi megtakarított forintjaink, hiszen adó vagy más formában befizetéseink nyomán állnak a testületek rendelkezésére. Nem ajándék tehát, ha ezt közösségi célra, például szemétgyűjtésre fordítják. Ezeket az egyre növekvő terheket egészen mostanáig magukra is vállalták a községek — s mert költségvetésükből már nem futotta —, később a megyei tanács. A kassza azonban kiürült. E kijelentést természetesen nem kell szó szerint venni. A lényeg azonban az, hogy a nagy közösségi kasszában is megvan minden forintnak a helye. Ha az egyik tételre többet fordítanak a tervezettnél, azt máshonnan kell elvenni. Ha a szemétszállítás kerül többe, azt például az egészségügy vagy az iskolák sínylik meg. Ezért döntött úgy az elmúlt év végén a megyei tanács végrehajtó bizottsága, hogy tovább nem vállalhatja a növekvő terheket, s ezután a költségek jelentős részét a lakosságnak kell viselnie. Természetesen, néhány háztartásban nem jelentéktelen többletkiadásról van sző. Egy kétszobás lakás szemétszállítási díja évente eddig 216 forint volt ebben a körzetben, most egységesen 432 forintot kell fizetni. Egy fuvar kilenc forintért Senki se higgye tehát, hogy a váci vagy a szemétszállítással foglalkozó többi szervezet meggazdagodna a mostani áremelésen. A főkönyvelő szerint az elmúlt években mindössze tizennégy százalékkal emelték áraikat, sőt a megengedett kilencszázalékos nyereség helyett mindössze hát százalékot számítanak erre az ágazatra. Pedig ez sem veszélytelen dolog. Az elmúlt esztendőben már nem tudták támogatni dolgozóik lakásépítési terveit, pedig nagy szükség lenne arra, hogy minél több munkása legyen ennek a korántsem nagy népszerűségnek örvendő ágazatnak. Végezetül a szakemberek szerint egyáltalán nem drága a szemétszállítás. Verőcén és Kismaroson például hetente egyszer ürítik a konténereket, egy szállítás családonként még kilenc forintba sem kerül. Pedig ezektől a településektől több mint tizenöt kilométerre van a Csörög melletti szeméttelep. _ Ha mindez vigasznak talán kevés, magyarázatnak elég meggyőző. E beszámoló végén szót kell azonban ejtenünk arról is, hogy a levélíró szerint nemcsak a szolgáltatás ára, hanem gyakran a minősége miatt is bosszankodnak. Időnként a megszokott heti egy járat kimarad, a konténerek mellett kupacokban gyűlik a hulladék. A vállalat elismeri — ha nem is gyakran —, de előfordul ilyesmi. Elromlik valamelyik autó, összetorlódnak az ünnepek, s később már nehéz pótolni a lemaradást. Ilyenkor rendkívüli műszakok szervezésével, túlórával igyekeznek meggyorsítani a munkát. S ha nem is válasz az előbbi panaszra, de úgy illik, hogy a kommunális üzem legnagyobb gondját is említsük meg. Eszközparkjuk korszerűsítését, a normális gazdálkodást teszi szinte lehetetlenné, hogy sokan egyszerűen nem vesznek tudomást a díjfizetési kötelezettségről. A notórius adósok tartozása — még a régi áron számolva — milliókra rúg. Csulák András A Valkó felől érkező buszoknak Gödöllőn, a Köztársaság út 51. szám előtt táblával jelölt megállóhelye van. Április 12-én reggel 7 óra körül négyen álltunk az említett megállóban. Közöttünk volt egy asszony is. két gyermekével. Jött a busz, s nem állt meg. A felirat szerint Vác- szentlászló—Gödöllő között közlekedik. Életmentő gyógyszerért Pestre, a kórházba kellett mennem. Gyalogolni nem tudok, ezért lett volna feltétlenül szükségem a buszra, hogy elvigyen a gödöllői állomáshoz. Május 2-án ugyanebben az időben megismétlődött az eset. Hárman álltunk akkor az említett megállóban. Két férfi utastársamat egy ismerősük bevitte az állomásra, én vártam a buszra, mankómra támaszkodva. A busz jött Vác- szentlászló felirattal és nem állt meg. Kénytelen voltam az állomásig sántikálnd. Bemen-' tem a Volán forgalmi irodájába és kértem a panaszkönyvet. Az ott szolgálatban levők azt válaszolták, hogy valószínű, a gépkocsivezető nem látott senkit a megállóban, ezért nem állt meg. Egy buszvezető, aki saját kocsijával jött, közbeszólt, hogy látott ott a buszra várakozni. Erre az volt a magyarázat, hogy bizonyára tele volt a kocsi. Véleményem szerint egy idős, mankóra támaszkodó ember felfért volna még a zsúfolt buszra is, de legalább a vezetőnek illett volna kiszólni, hogy nem tud felvenni. Kelemen János Gödöllő Ez a két eset — figyelembevéve olvasónk szemmel is látható egészségi állapotát — annyira embertelen, hogy nem tudjuk elképzelni, van-e rá egyáltalán magyarázat? Lttörősegítség A sződligeti úttörők jelentős szerepet vállalnak a község környezetvédelmének feladataiból. Évente több alkalommal megtisztítják a környező erdőket az oda kihordott szeméttől, negyedévenként vas- és papírgyűjtőnapokat szerveznek. Gondoskodnak az erdőben élő madarakról, több tucat madáretetőt helyeztek el, amelyek különösen a téli hónapokban tettek jó szolgálatot. Ezek után nem véletlen, hogy az úttörőknek kiírt természetkutató (-védő)- versenyben évek óta a legjobbak között értékelték a sződligetieket. Megemlékezés Száz éve született Bornemissza Géza, a XX. század egyik neves magyar képzőművésze, akinek több alkotását a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. A sződligeti temető bejáratánál van a Bornemissza család kriptája, ahol a neves festő és grafikus pihen feleségével és fiatalon elhunyt gyermekével. Itt helyezték el az emlékezés virágait a közelmúltban művésztársai, barátai és azok, akiket tanított, gyönyörködtetett alkotásaival. Szabó László Sződliget
