Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-12 / 110. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP 1984. MÁJUS 12., SZOMBAT Betoppan a szomszéd 1967-ben már mint az ÉS munkatársa jöttem vissza Vargához interjút készíteni. Azt hiszem, pontos voltam, amikor azt írtam róla, hogy „élete egy három évtizede tartó örömujjongás, hogy Szentendrén élhet". Párbeszédünk közben toppant be a szomszéd, Barcsay Jenő, tüstént kértem is tőle egy villámnyilatkozatot modellemről. Íme: „... festészete igazán ebből a szentendrei miliőből alakult ki, így amit csinál, egyedül az övé”. Mit mond az Ilosvai-emlékkiállí- tás? örömmel látom belépéskor a nem tipikus műveit. Bizonyítják, hogy istenáldotta tehetség. A még nem szentendrei képek folthatárai élesebbek, több a lokálszín, még közel van Párizs, Nagybánya. Ezután jött Szentendre, és Szentendre mindörökre. Egyszer azt írtam róla elhamarkodottan, hogy nincsenek festői korszakai. Tévedtem; s'’mé'é'i's' igazam volt. A motívumtartomány ugyanaz maradt, az eredendően konstruktivista házak, a sztráffázs alakok, és örök szereplője, a szikár, nyársat nyelt, lógó bajszú, kalapos férfi, a munkásnak vagy parasztnak mintegy jelképe. Még minden ecsetvonás határozottabb, körvonalazott, minden komorabb, drámai. Ekkor még Barcsayval való rokonságot is kiolvasok egyes darabokból. Sohasem édeskés Ahogy az idő múlik, az építmény mind oldottabb lesz, lírai, vidámabb, sőt édesebb. De sohasem édeskés! Ez a jelző hiányzik ennek a festőnek a szótárából. Az utóbbi Kalapos Snarckép évtizedekben a házak együttesei mellett több már a táj, a természet, a fák, a zöld színek. És az alapvető sárgák, meg a hódfarkú cserép pirosai persze. Mintha éreznék valamennyi rezonanciát, ezek előtt a falak előtt, Paizs Goebellel, vagy Diener Dénessel is. Csak távoli rokonságot, mert az originális Varga részéről mindez inkább csak hom- mage. Gyöngyházderengés „Amit csinál, egyedül az övé” — ismétlem Barcsayt. „Impresszionistának születtem” — vallotta egyszer a festő, mégsem impresszionista, a színek, a fény, az atmoszféra szeretete mellett döntő tényező nála a konstrukció, és az utolsó ké- 'peknek is dominánsa a szorosan összefogott kompozíció. Kampis Antal írta, hogy „ ... egyesítette magában a költő és az ötvösművész magatartását”. Ezzel többet mondott, mintha szakmai nyelven beszélt volna. S telibe talált a Kampis által idézett Berda József, aki az Ilosvai Vargához írt versének ezt a címet adta: Gyöngyházderengés. Sokáig azt hittem, hogy ez a gyöngyházfényű Varga az igazi, abból a korszakából van nekem is képem, tőle kaptam még. Most az emlékkiállítás megnyitóján, és az emlékmúzeum megnyitása előtt, egyre jobban érdekelnek a korai, a „nem tipikus” darabok —• elvégre az őskuiatások korát éljük —, egyre jobban érdekel az egész oeuvre. Igen. így egyben, ez a töretlen pályafutás, az igazi Ilosvai Varga István. FRANK JANOS Senki-semmi Vátesz nem beszél a Holdnak, ahol csak az ezüst lovak gyalogolnak; ahol lépkedhetsz még Tiszáig, Dunáig, nyílik, érik ez a beszéd máig, elragad a szómágia sodra hullámán forró képeket hozva, s bár tágas és gömbölyű a világ mindenütt egy torokból nőtt virág szökken versbe, a vers láncba, szélnek: őseidért, akik hozzád beszélnek őrizd meg hát az emberi beszédet. Némán üzen a vers, a betű-jel összefogva a rejtett értelemmel, és nem képernyőre vetít a sző homlokod belső falára lobbanó képeket; a metafora-láncban, jelzők, hasonlatok nyugodt sodrában, tér-idő távolban elveszett szavakban éleszthetsz rejtelmeket; — tovább nyílnak nyelvében gyermekednek ■ őseidért, akik hozzád beszélnek őrizd meg a tagolt, emberi beszédet. Valami közöm van ehhez a szóhoz, kietlen pusztán, vad dzsungel-bozótban majdnem-magam nagyon sokáig hordtam, hogy fellobbanjon majd e nyílt porond ttátvér-'tüzén a hazám-nyetvű gönd,': "rzer-. oly virágban, amely nélkül nem élhetsz, beszél illata, a tüskéje vérez — en-tüskéim sebzik fel szívemet, de szólok még, ha másként nem lehet, a lehetetlent is legyűrni vágyva. Ébresztgetve néma testvéremet: őseidért, akik hozzád beszélnek, őrizd meg ezt az emberi beszédet. „A művelődési otthon a közművelődés egyik alapintézménye, amelynek fontos szerepe van a lakosság, különösen az ifjúság politikai nevelésében, művelődési igényének a fejlesztésében és kielégítésében, továbbá a kulturális értékek közvetítésében, azok elsajátításában és létrehozásában”. Pest megyében 160 művelődési otthon működik. Tevékenységük csaknem egymillió embert érint, az ország lakosságának majdnem egy tizedét. Feltételrendszerük, tartalmi munkájuk, a lakosság felé kisugárzó hatásuk döntően befolyásolja az itt élők művelődési szokásait. A művelődési otthonoknak számos funkciót kell teljesíteniük: a helyi közösségi-társadalmi élet érdekében a közös művelődés és szórakozás feltételeinek a megteremtését, annak megszervezését, az alkotó tevékenység tömeges kibontakoztatását és gondozását, a tudományos, művészeti alkotások és a közönség találkozásának a megteremtését. Változó a kép KútnyomO Hatalmas feladatok ezek. Az intézmények objektív és szubjektív feltételeiktől függően sokféle tevékenységi formát alaKítottak ki. Számba venni is nehéz a klubok, szakkörök, tanfolyamok fajtáit, a művelődési, szórakozási alkalmakat. Ezek állandóan változó képet mutatnak. A helyi hagyományok, igények, a meglevő szakemberek és lehetőségek határozzák meg őket. Szükség is van erre az állandóan megújuló erőre. Sok függ a problémaérzékenységtől, a valós igények felismerésétől, hiszen nem egy elvont művelődési ideált kívánnak szolgálni, hanem a mindennapi életet, az életmód változását. Az utóbbi években a művelődési otthonok helyét és szerepét jelentős mértékben befolyásolták és módosították a lakosság életszínvonalában, életmódjában, * iskolázottságában, művelődési feltételeiben és szokásaiban bekövetkezett változások. Ezek ha nem is kérdőjelezték meg a művelődési otthonok létét, de tevékenységüket alapvető változtatásokra kényszerítették. Mennyire képesek a megye művelődési otthonai ezekre a változásokra? Az elmúlt évtizedben több új művelődési központ épült fel a megyében. (Szentendre, Vác, Gödöllő.) Tevékenységükkel nagy húzóerőt jelentenek a megye kisebb intézményei számára is. Hamarosan átadják a százhalombattai művelődési központot. Felújították a nagykőrösi, dunakeszi, érdi, Örkényi, monori, ráckevei művelődési központot. A kisebb települések közül új in-. tézmény épült Budakeszin, Pomázon, Pilisvörösvárott, Dunavarsányban. Korszerűsítés, felújítás történt Isa- szeg, Dunabogdány, Kiskunlacháza, Vecsés, Szob, Ecser, Vácszentlászló intézményeiben. Jelenleg több helyen folyik még felújítás. Ezekben az intézményekben a tárgyi és személyi feltételek is alkalmasak a tartalmas közművelődési tevékenységhez. A látogatók ezeket az intézményeket szívesen felkeresik, különösen magas számban a nagy művelődési központokat. A látogatók számának növekedését is főleg ezek az intézmények adják. Több helyen találkozunk olyan művelődési otthonnal, amely a rossz tárgyi és személyi feltételek következtében nem alkalmas művelődési, szórakozási alkalmak megteremtésére, közösségek szervezésére. Ellátnak ugyan bizonyos kultúraközvetítő szerepet (táncos rendezvények, ismeretterjesztő programok, műsoros előadások stb.), segítik a különböző szervek önálló rendezvényeit, de a lakosság művelődési igényeit alapvetően nem tudják kielégíteni. Az idő múlásával lemaradásuk egyre inkább szembeötlő. Sajnos egyáltalán nincs intézmény például Gyálon, Kakucson, Tápió- ezőlősön. Külön meg kell említeni az intézmények technikai eszköz- és berendezési ellátottságát. Jelentős anyagi ráfordítás mellett sem tudnak az igényekkel lépést tartani. Pedig ez az igények felkeltésének, az érdeklődők megtartásának a kérdését is felveti. Összességében elmondható, hogy a művelődési otthonok működési feltétele, adottsága, valamint tevékenysége között rendkívül nagy különbségek vannak. Egy bizonyos szintű technikai, berendezési nívó alatt — legyenek a'"programok bármily vonzók is — nem szívesen tér be a látogató. Tartós közösségek A meglevő gondok ellenére a megye művelődési otthonai gazdag köz- művelődési tevékenységről adhatnak számot. Több nagy intézmény az ország élvonalába tartozik. (Gödöllő, Vác, Szentendre.) itt magas szintű szakmai műhelytevékenység alakult ki, melynek erős kisugárzó hatása van a környék településeire Az itt alkalmazott módszerek, rendezvények az ország művelődési áramlatába kapcsolják be a megye köz- művelődését. A kisebb településeken is számos jó művelődési otthon működik. Ezek feladata elsősorban a helyi közösségi élet megteremtése. Határozottan megfigyelhető, hogy ahol a jól, felkészült népművelő tenniakarása találkozik a helyi politikai-társadalmi vezetés tenniakarásával, ott pezsgő művelődési élet alakul ki még akkor is, ha ehhez az anyagi erők sokszor Keresztury Dezső: Ajánlás szerelmeseknek Aki a Hangra nem süket hallja, ami a habban csobban, sejti, hogy lelkes lendület kereng a messze csillagokban, s tudja, hogy akik lelkűket egymásnak adják egyre jobban, úgy élnek e bús csillagon, ahogy egét új végtelenbe mélyíti lengőn tükröztetve a Balaton. i j ’ • ) Csanády János: Töredék őseidért, akik hozzád beszélnek, őrizd meg a tagolt, emberi beszédet, mert ha egy-egy nevet kimondasz amely múltat jelenbe-torlaszt, itt teremsz a XX. század végharmadában. Hétmérföldes csizmádat le kell venned, a jelenben papucsban toporogsz, a gépek nem robognak, őrizd meg hát, őrizd meg magadnak őseidért, akik hozzád beszélnek, őrizd meg az emberi beszédet. Nehéz időkben, 1952-ben neveztek kj a szentendrei múzeumba, és egészen más, tértől és időtől független világot találtam itt. Nyáron élénk volt a művészélet, csak éppen a pesti kiállítótermek falain hiába kerestük volna a szentendreieket. Télen nagy volt a csend, de itt maradtak a helyben lakó művészek, mint Ilosvai Varga. Minden műteremlátogatásom öröm volt számomra. Öröm volt és nagyon sokat tanultam. Egyszer, az ötvenes években (évre nem emlékszem) sikerült Ilosvai Varga-kiállítást is rendeznem, Miháltz Pál nyitotta meg. Az emlékezetes, 1954-es Czóbel—Mondok Mária—Szántó Piroska—Ilosvai Varga kiállításnak is Pista adta az ötletet nekem. Enjlékszem még néhány pesti Ilosvai Varga-tárlatra is, melyeket én rendeztem. A művelődés otthonaiban Ilosvai Varga István emlékkiállításán Három évtizednyi örömujjongás
