Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-12 / 110. szám
1981. MÁJUS 12., SZOMBAT 5 KrCwium Terelgeti nyáját, fújja furulyáját Gyöngyé!et-e a juhászélet? Akiben van egy kis kurázsi, ezt választja Földúton kanyargunk, amikor váratlanul elénk bukkannak a dömsödi Dózsa Termelőszövetkezet hodályai. Nádtetejüket itt-ott kikezdte az idő, a nedvességet mégsem engedik át. A karámokban juhfalkák delelnek, távolabb hárman birkóznak egy szamárral. A csacsi láthatólag nem örül a „műtétnek”. — Pedig le kell reszelnem a patáját, különben lesántul — tájékoztat Cser Sándor juhász egy lélegzetvételnyi szünet közben. — Nem tudom mi esett ebbe a dögbe, évente négyszer körmöljük és még soha nem volt ilyen nyugtalan. ■— Biztos az időjárásra érzékeny, mint az én térdem — viccelődik Szűcs Imre, a másik juhász, aki „asszisztensi” feladata közben acélosan tartja a szamár lábát. — Hiába lenne minden erőfitogtatástok, ha én nem csavarnám az orrát a „pipával” — kontráz Túrosán József, a harmadik társ. ide az erőt A felcsattanó jókedv mintha a hat terelöpulira is átragadt volna. Vidám vágtába kezdtek a telepen. Az oszlop tetejében fészkelő gólyák ke- lepeiesükked jelezték, ők is szemtanúi a szamárral való hercehurcának. Kutya, gólya, szamár, birka jól megfér egymás mellett. A kutyák jelenlétét még csak értem, de hogy miért van szükség a szamárra? — A birkákat vezeti a legelőn — magyarázza Szűcs Imre —, a kisbáí4i3X9Í>%í.,. ís velük horda tjük be a, rétről. Úgynevezett átalvetőbe rakjuk a gyenge állatkákat. Télen pedig a takarmányhordásban segítenek a csacsik, amikor zsákból és' szérűről etetjük a juhállományt. Jelenleg három szamár van a telepen, de csak kettő dolgozik, mert az egyik beteg. Bezabált. Most már úgy néz ki, megmarad. Az utóbbi napokban sokat javult a szegény pái'a állapota. Igaz, ápoltuk is valamennyien, mert az állat úgy hozzánő az emberhez, mint a kampósbot, ami a juhász elmaradhatatlan kelléke, a zsebkés mellett Sánta rém — A sántázásnál van szükség a késre — világosít fel Cser Sándor, aki 16 éves kora óta juhász. És bizonyítandó, hogy érti a mesterségét, a gyakorlatban is bemutatja tudományát. Kampósbotjával elkapja az egyik kost és miután földre teperi, szakszerű mozdulatokkal vágja fazonra körmét. Bármelyik pedikűrös megirigyelhetné gyorsaságát. — A büdös sántaság a juhászok réme, mert ha nem tisztítjuk ki a körmök közét, a berakódott trágyától tönkremenne a birka Lába. Emellett oda kell figyelni a rühelésre. Évente 3-4 alkalommal fertőtlenítő medencén hajtjuk át a nyájat. Sok munkát ad még az ivartalanítás. Volt olyan nap, amikor háromszáz kost heréltem a Dani-tanyán. A közhiedelemmel ellentétben nem olyan gyöngyélet a juhászélet. — Aztán nekünk nincs se szabadság, se ünnep. Háromszázhatvanöt munkanapból áll az esztendő — magyarázza Cser Sándor. — Ezért is nem vonzó a szakma. Én ilyen körülmények között is vállaltam, mert szeretem ezt a foglalkozást, amit az édesapám oltott belém, aki szintén juhász volt. — Egy ember háromszáznégyszáz állatért felel — veszi át a szót Szűcs Imre. ö az egyik, legrégebbi juhász. 33 éve terelgeti a nyájat. Sokat ta- pasztált ember. Pilisen, az Aranykalász Termelőszövetkezet Juhászatában Is körülbelül 120» bárányt nevelnek. Ebből hatszáz darabot a tsz meg húsvet előtt Olaszországba exportált. A képen Mezei András juhász, kedvenc bárányaival. Hancsovszki János {elvétele bajok vannak a jövedelmezőséggel. Tejesbárányt értékesítenek a dömsödiek. Megítélésük szerint a karácsonyi és húsvéti bárányból van a legnagyobb haszon. Továbbra is ezt az utat kívánják járni és visszaállítani az ágazat nyereségességét. Mindent megtesznek ennek érdekében. Emelik a tenyésztés színvonalát, amire a Boscoop termelési rendszer a garancia. Keresik a módját az általános és segédüzemi költségek csökkentésének. A juhászok bérét a termeléstől teszik függővé. Ha a számítások is igazolják az elképzeléseket, hizlalással is megpróbálkoznak. Mindemellett azt szeretnék, ha a tenyészállat utánpótlásáért kapott dotáció megduplázódna. Hogy az ágazat kijut-e a kátyúból, az a szövetkezeten és a juh közgazdasági megítélésén múlik. Ehhez jó partnerek az ott dolgozó juhászok, akik éjt napallá téve, eddig is bizonyították rátermettségüket. Rajtuk tehát nem bukik az ágazat fellendítésének ügye. Bóna Zoltán — Nem értem, nem értem — hajtogatja. — Annak idején, mikor az első birka őrzését rám bízták, se láttam, se hallottam az örömtől. Egészséges embert próbáló élet ez. És akiben van egy kis kurázsi, ezt a foglalkozást választja. Itt mutassák meg erejüket a fiatalok, ne a kocsmában, néhány féldeci után, Bizonyíthatják állóképességüket, mert bizofty hajnali 5-kor kelni kell, és az este vet haza bennünket. Elletés idején például csak hébe-hóba „találkozunk” az otthon megszokott ággyal. Olyankor nagyüzem van éjjel-nappal. Aki ezt • a strapát kibírja, biztos, hogy erős legény. A fiamat is arra biztatom, hogy juhász legyen, de nem fűlik hozzá a foga. Utánpótlás kellene —• Nézd Imre, hiába erős- ködsz — oktatja társát Turcsán József. — Mi szeretjük a szakmát, mert ebben nőttünk fel. Meg az igazat megvallva, mikor mi voltunk fiatalok, nem is volt annyi lehetőség a munkahelyválasztásra. Érthető, hogy a mai generáció a köny- nyebbik végét nézi a dolognak. — Érthető, érthető — évő- dik Szűcs Imre — mégis, megmondanád mi lesz az utánpótlással? Míg birka lesz, juhászra is szükség van. — Ez igaz — hagyja helyben Turcsán József. — Az igazsághoz tartozik azonban, hogy valamikor én is irigykedve néztem az ipari munkásokat. Láttam, milyen elegánsak, mikor a gyárkapun kijönnek. Váltottam. Egy év múlva elegem lett a gyárból, a bezártságból . Pánikszerűen menekültem vissza a természetbe. Pedig akár gépkocsivezető is lehettem volna, mert megvan a hivatásos jogosítványom. Mégis inkább a jószágok gondozását vállalom, mint a gázos, piszkos gyári levegőt szívjam, vagy az országutak vándora legyek. Sass József a juhászágazat vezetője és Hermányi István telepvezető is a juhászutánpótlás hiányát sérelmezi. Részben ezért csökkent le a korábban jó eredményeket elért tízezres anyajuhállomány mostanra hétezerkétszázra. Pedig jó a szaporulati mutató. Átlagban öt és fél kilogramm gyapjút nyírnak egy állatról. Mégis egy-két év óta Akik megfeledkeztek gyermekükről Családi ügyekben nehéz dönteni Házaspárok jelentkeznek, véleményt kérnek — Ma nehéz napom volt — mondja Sas Béláné, a nagykátai nagyközségi tanács gyámügyi főelőadója, és a délelőtti látogatóiról beszél. Egy házaspár panaszait hallgatta, akik mint mondták, vissza akarják kapni vér-, szerinti gyermeküket. Ám a helyzet mégsem ilyen egyszerű és egyértelmű; A most négy esztendős kislány — ötödiknek született a sokgyermekes családban — néhány hónapos korában került állami gondozásba. Az ilyen intézkedést mindig alapos, részletekre kiterjedő környezettanulmány előzi meg. Természetesen ebben az esetben is így történt. Most már nem lenne érdemes felidézni a múltat, a család körülményei azóta rendeződtek. Mindkét szülő dolgozik, életmódjuk is kielégítő, ám gondozásba adott gyermeküket azóta egyszer sem látogatták. A kislány nevelőszülőkhöz került, akik megszerették. Sajátjuknak tekintették eddig is, és most elérkezettnék látják az időt arra. hogy törvényesen örökbe fogadják. A vérszerinti apa és anya azonban — most, hogy a hivatalos eljárásra sor kerülne — nem akar lemondani róla. Ogy érzik, hogy „kisemmizték” őket, és „szülői jogaikat” emlegetik. Józan érvekkel A főelőadó, bár nehéz, idegölő vita áll mögötte, nyugodtan és higgadtan beszél. A józan érveket ismétli, — amelyeket a szülőknek is elmondott —, . arról, hogy ennyi idő alatt legalább néhány látogatásra kellett volna jutni az idejükből. Minden körülmények között törekedniük kellett volna arra, hogy ne szakadjanak el teljesen a gyereküktől. Sajátos módon az utóbbi évek helyi gyámügyi gyakorlatában megszaporodtak az örökbe fogadással kapcsolatos dolgok. Többnyire azonban ellentétes előjellel, mint az említett eset. Gyermektelen házaspárok jelentkeznek, akik tanácsot, véleményt kérnek és segítséget is ahhoz, hogy sajátjukként nevelhessenek egy kisfiút vagy kislányt, akikről lemondtak a szülei. Az Ilyen és hasonló ügyek intézése nagy körültekintést igényel, és emellett természetesen a jogszabályok alapos ismeretét. Kérdezem Sas Bélánét, hogy honnan szerezte a jártasságát? Válaszából kiderül, hogy hosszú tanácsi gyakorlat áll mögötte. Előbb Tápióbicskén, majd 1974-től Nagykátán, és mindig igazgatási ügyekkel foglalkozott. Az első gyermekével volt otthon gondozási szabadságon, miközben elvégezte a tanácsakadémiát. A tanulás ezzel még nem ért véget, munkakörének betöltéséhez az államigazgatási főiskola elvégzése is szükséges. Most készül a második féléves vizsgákra. Röviden összefoglalva, ez a „belépő” ahhoz, hogy valaki egy városi jogú nagyközségben és vónzáskörzetében gyámügyi feladatokkal foglalkozzon. Környezettanulmány Családi dolgokban nehéz dönteni, annak is, aki szakmailag alaposan felkészült, és valóban hivatásának érzi azt, hogy jól lássa el a munkáját. Sas Béláné idén öt jelentkezővel foglalkozott — egyedülálló nő is volt köztük —, akik gyermeket szeretnének magukhoz fogadni, sajátjukként nevelni. A tanács ilyenkor környezettanulmányt készít, véleményez — ámi a továbbiakban döntő jelentőségű. Milyen sikerélményt ad ez a munka? Jó látni, amikor szépen fejlődik az új kapcsolat, és örömöt hoz felnőttnek, gyermeknek. Mint például abban az esetben, amikor egyedülálló nő, általános iskolás fia mellé egy kislányt vitt. haza az intézetből, és a kis család — mindkét gyermek állami gondozott volt — olyan szoros egység, mintha mindig egy fedél alatt éltek volna. Rossz anyagi körülmények között levők nem vállalkoznak örökbefogadásra, de a tapasztalatok szerint ilyen esetekben mégsem a magas jövedelem a legfontosabb. Az adoptálok nagy többsége átlagos keresetű ember, aki az anyagi javak gyarapításánál, szaporításánál többre becsüli az érzelmi kapcsolatokat. A gyámhatóság továbbra is figyelemmel kíséri az új körülmények közé kerülő gyermekek sorsát, és megnyugtató dolog, hogy az elmúlt években egyetlen eset sem okozott csalódást. Szülői kötelességek Választ kapok arra a kérdésemre, hogy milyen intézkedés várható a délelőtt itt járt házaspár ügyében. Nem akarnak hivatalosan lemondani a gyermekről, de elvesztették a jogaikat. A határozat ellen — mely állást foglal a kislány örökbeadása mellett — fellebbezni is lehet. Ám a tényeket, azt, hogy éveken keresztül teljesen megfeledkeztek szülői kötelességeikről, utólag nem lehet megváltoztatni. Ga. J. Az önálló tanács tervei Sok segítség a községtől Étterem és konyha az iskolában A közigazgatás átszervezésével egy időben társközségből önálló tanáccsal rendelkező településsé lépett elő Hernád. A Március 15. Tsz — amely eddig is sokat tett a községért — a kezdéshez megadott minden támogatást. A tanács számára tágas betonyp-házat építettek, gondozott kertjét díszkerités övezi. Parcellázás Mint Zsadányi Lászlóné tanácselnök elmondta, a hernádiak is sok szeretetteljes segítséget nyújtottak az induláshoz, MENYASSZONYTÁNC M ondják, falusi lakodalomban a menyasz-, szonytáncnál most már nem is százast, nem is ötszázast illik adni, hanem legalábbis ezres bankóf, de még jobban mutat, ha takarék- betétkönyvet emelnek a magasba, hogy mindenki lássa, s úgy ejtik a kalap- ba-kosárba, hol, miben szokás gyűjteni. Azután megy a tanácskozás: az én rokonaim, a te rokonaid... A fiatal házasok — elsősorban falun — kevés kivételtől eltekintve, megalapozottan indulnak az életbe. Városon kissé más a helyzet. Nemcsak azért, mert nem annyira mindennapos a menyasszonytánc, de a bérből, fizetésből élő szülőknek Is sokszor nehezebb a fiatalokat indítani. Nehéz — ám melyik szülő nem erőlködik mégis? Eddig ez rendben is van, természetes is A baj akkor jön, amikor megkezdődik az alkudozás, ö ezt adta, ‘akkor én amazt adom ... És nincs vége, és már nem is annyira örömszerző az adás — pedig adni, főleg a saját gyerekünknek adni legalább olyan nagy öröm, mint kapni. A szülők, a nászok sincsenek mindig azonos anyagi helyzetben. Lehet, hogy az egyiknek több az anyagi lehetősége, a másiknak pedig — talán mert már nyugdíjban van — több a szabad ideje. Vajon nem ugyanolyan érték-e a fiatalok számára, különösen ha már megjön az első gyerek, ha a jobban ráérő nagyszülő jelenlétét, segítségét nyújtja?! Persze, hogy segíteni kell a fiatalokat. Azok a fiatal házasok a megmondhatói, milyen keserves az indulás, milyen nehezek az első esztendők, akiknek nem tud, vagy nem akar segíteni a szülő. Ilyen is van. de talán kevesebb, mint az olyan család, ahol szinte erőn felül próbálkoznak. Ám az éremnek — mint mindig — két oldala van. Jó, ha a szülők segítenek, de nem kell versenyezniük egymással. Ez vonatkozik rájuk. És a fiatalok? persze, érthető, ha örömmel fogadják a segítséget, de ne legyen ez természetes a számukra. Hányszor hallani: jól van, Ideadták a pénzt a szüleid az autóra, de mi az nekik?! Mi az nekik? Talán még sincs annyi milliomos Magyarországon, hogy egyetlen fiatal is kiejthetné ezt a száján?! A „mi az nekik” talán, sőt bizonyosan, hosz- szú éveken át történő takarékoskodást, pluszmunkákat. sok mindenről való lemondást jelentett. És ez már nem egyszerűen természetes, hanem több annál. Mint ahogyan az sem természetes, ha a nyugdíjban levő nagymama minden szabad idejét az unokánál, a gyesen levő lányánál tölti, aki még főzni sem tanul meg — minek, hiszen a nagymama majd megfőz. Az sem magától értetődő, hogy a fiatalok akkor mennek el este szórakozni, amikor csak kedvük tartja, mert a nagymama — va^y a nagypapa — úgyis ráér, örüljön, hogy az unokákkal lehet. Nem elfogadni tilos az ilyen szívességeket. Ám — illik megbecsülni. S. M. berendezkedéshez. Volt, aki vázát, térítőt adott, az egyik helybeli kertész pedig fenyőfákat ültetett a kertbe. Az érdemi munka megkezdését az Örkényi tanács több tapasztalt dolgozó áthelyezésével támogatta. A lakosság néhány hét elteltével már tapasztalta a helyben levő tanács előnyeit. Telekparcellázás kezdődött ötven, családi ház építésére alkalmas telket alakítanak ki. Ezeknek még csak egy része kelt el. A tervek szerint a termelőszövetkezet lakásépítési akciójához is tanácsi házhelyeken fognak majd hozzá. A hernádiak nagy örömére, településüket bekapcsolják a földgáz-szolgáltatásba. A 15 millió forintos beruházás ebben az évben Indul. Elsőként a Fő utca lakóházaiba vezetik be a gázt és a munkálatokkal egy időben új burkolatot kap az út is. valamint elkészül a csapadék- és vízelvezető csatorna. A tanács tervei között szerepel az általános iskola tetőterének beépítése, amelynek révén három gyakorlati termet nyernek. A munkálatokat a Március 15. Tsz építőrészlege végzi. Az őszi tanévkezdésre étteremmel és konyhával gazdagodik a létesítmény, az óvodában pedig elkészül a központi fűtés. Nagytakarítás Hernádon üzemel a Kéziszerszámgyár iparilánc-gyár- egysége. A termelőszövetkezet mellett ők is sok segítséget adnak a település szépítéséhez, gazdagításához. Buszvárót készítenek Hernádra és a községhez kapcsolt Váradi-teiepre is. A tsz lakatosrészlegében a tavaszi nagytakarítás idejére elkészültek az utcai szeméttároló edények. Egyébként megszüntették az illegális szemét- lerakó telepeket és a nagyvárosokhoz hasonlóan, lomtalanítási akciót szerveztek a lakók felesleges holmijának ösz- szegyűjtósére. M. K. 4 t
