Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-08 / 83. szám
Pest « MEGYEI 1984. Április 8, vasárnap Az önáBlésóg volt az ufcSsó szaliaaszál? Kezdettől sikerrel dolgoznak Immár két esztendeje rendelkezik önálló külkereskedelmi joggal a Budaflax Lenfonó- és Szövőipari Vállalat. Az elmúlt évek a kisebb nehézségek ellenére is bizonyították, hogy az export és import ügyek közvetlen irányítása és szervezése olyan, addig csak szunnyadó tartalékokat volt képes feltárni és mozgósítani, amelyek első hallásra szinte hihetetlennek tűnnek. Példaként azt említhetnénk, hogy amíg 1981-ben 2,4 százalékkal csökkent a közvetlen tőkés export aránya a vállalat teljes értékesítésében, addig tavaly és tavalyelőtt fokozatosan nőtt, s napjainkban meghaladja a 16 százalékot. Mozgósított tartalékok E nem kis siker alapvetően a külkereskedelmi iroda tevékenységének köszönhető, amely számos, máshol is alkalmazható tapasztalattal gazdagodott az eltelt két esztendőben. Vajon miért maradt ki történetükből az a bizonyos kezdeti szakasz, amely pedig oly jellemzően megjelenik szinte valamennyi új hazai szervezet életében, vagyis a gondok, bajok számolatlanul sorakozó áradata? — Erről igyekeztünk megfelelő képet alkotni. Beszélgetőpartnerünk dr. Kolarovszki Judit külkereskedelmi igazgató volt. • A külkereskedelmi decentralizáció egyik fontos célja az volt, hogy az önálló joggal élve szorosabbá váljon a vállalatok és a külpiacok kapcsolata, s a növekvő érdekeltség meggyorsítsa a követelményekhez való alkalmazkodást is. Vajon érvényesült ez az elv a Budaflax esetében is? — Az önálló külkereskedelmi jog nem csodaszer, ezt szögezzük le mindjárt az elején. 1968 és 1980 között már huszonhét iparvállalat kapta meg ezt a jogot, ennek megadásában azonban alapvetően közrejátszottak a szervezet méretei, a speciális adottságok, a személyi feltételek is. Mivel eredményeik — bár többségükben jól éltek a lehetőséggel — meglehetősen vegyes képet mutattak, volt, egy időszak. amikor kevesebben jelentkeztek a minisztériumnál. Ennek pedig akkoriban az volt az oka, hogy a jó értékesítési feltételek és a kedvező piac nem kényszerítette rá a vállalatokat a szervezeti változtatásra. A külpiaci helyzet romlása azonban ismét előtérbe helyezte az önálló külkereskedelmi jogot. Bátorítólag hatott az MSZMP Központi Bizottságának 1977 októberi határozata is. Ami a Budaflaxot illeti, nálunk is csaknem azonos volt a helyzet, mint más helyeken, íme néhány adat jellemzésképpen. Folyamatosan nőtt tőkés exportunk 1975-től 1979- ig, négy éve azonban váratlan visszaesés következett be: az előző esztendei 310 millió forintról 264 millióra csökkent. Sőt! Ez a folyamat 1981-ben is folytatódott. A súlyosbodó munkaerő-gondok és a recesz- szió időszakában a szerkezeti alkalmazkodás egyéb eszközei — a termékszerkezet korszerűsítése, az új piaci stratégia —, amelyek akkor a vállalat új piacpolitikai koncepciójának elemei voltak, nem hozták meg a várt eredményt. Az sem jelentett lényeges változást, hogy a Budaflax társasági szerződést kötött a Hun- garotex-szel, s még egy sor más intézkedés sem. Amióta azonban megkaptuk az önálló külkereskedelmi jo"ot. ismét felfelé ível a pályánk. S ehhez nem kellett s^romi különleges, csupán a vállalat tényleges lehetőségeinek ismereté’::-?'!, feltárva a bármikor mozgósítható tartalékokat, kell intéznünk exportügyeinket. € Ügy tűnik, talán ez volt az utolsó szalmaszál? — Fogalmazhatunk így is. Ám most már tényként jegyezhetjük meg, hogy sikerült megállítanunk a külföldi eladások további csökkenését, sőt, napjainkban ismét egyre több árunk talál vevőre külföldön. Egyébként az a véleményem. hogy ma is az önálló külkereskedelmi jog az utolsó eszköz a szerkezeti alkalmazkodás tárából azon iparvállalatok számára, amelyeknél különböző okok miatt csökken, stagnál, vagy jó esetben kismértékben nő az export. Szervezett csapatmunka © Már a bevezetőben is említettük: az új külkereskedelmi iroda szinte az első perctől sikeresen tevékenykedik. Hogyan készültek fel az önálló jog gyakorlására? — Az átadás-átvételi munka és az iroda szervezése már a hivatalos engedély hatálybalépése előtt hét hónappal megkezdődött. A Hungarotex korrekt és eredményes segítséget nyújtott mind a személyi feltételek kialakításában, mind a piaci munka zökkenőmentes folytatásában. Jelenlegi létszámunk negyven fő, ez egyelőre elegendő, de meg kell jegyeznem, hogy munkatársaim némelyike nagyon leterhelt. Az iroda tagjainak ösz- szeválogatásánál a vállalat rendkívül körültekintő volt, fontos volt a nyelv- és szaktudás, valamint más emberi tényezők. Ez utóbbiaknak azárt tulajdonítottak nagy- jelentőséget. mert a kezdeti időszakban, az első évben a külkereskedői apparátus munkájának eredményessége elsősorban attól függött, hogy mennyire tud beilleszkedni a vállalat kollektívájába, mennyire tudja magát elfogadtatni, s hogy tud-e azonosulni a Budaflax céljaival. Az itthoni csapat mellett természetesen szükség volt egy, a külpiacokon működő szervezetre is, hiszen textilt, de más árut sem lehet külföldi kezek, ügynökök nélkül eladni. A vállalatvezetés úgy állapodott meg a Hungarotex- szel, hogy annak teljes külpiaci szervezetét a régebbi feltételekkel átveszi, s azokkal a Budaflax külön szerződéseket köt. Sok vitát akozott, s okoz ma is, hogy vajon egészséges-e ugyanazon ügynökségekkel dolgozni, de az élet igazolta ennek a lépésnek a helyességét. Előnyben a bereskedőházak ® Az első önálló év sikereit hallva több ellendrukker úgy vélte, hogy a vállalat alacsony bázisról indulva mindjárt az elején bedobott mindent az önálló külkereskedelmi jog hasznosságának bizonyítására, később azonban az export majd a korábbi szintre esik vissza. A tavalyi eredmények cáfolruik. — S remélem, nem csak most, hanem az elkövetkező időszakban mindig! Természetesen mi tisztában vagyunk saját lehetőségeinkkel, s higgye el, felelőtlenség lenne részünkről, ha hazárdíroznánk. Tavaly — s ez tény — az előző évihez képest mintegy 20 százalékkal növeltük tőkés exportunkat. Meg kell azonban mondanom, hogy ez nemcsak a mi érdemünk, hiszen a Budaflax továbbra is együttműködik több külkereskedelmi vállalattal, ezek részvétele külföldi eladásainkban azonban a jövőben csökken. Legutóbb például saját kézbe vettük a lenmag exportját és a tömlö- lélek importját. S még egy előnye van önállóságunknak; amióta magunk intézzük beszerzéseinket is. folyamatosan csökken a tőkés piacokról származó vásárlásaink értéke, © A sikerek jó alapot adnak a fejlődéshez, de hogyan tovább? — Folytatjuk a külpiaci szervezet korszerűsítését, a legtöbb, eddig termékeinket kizárólagosan forgalmazó ügynökségnél felmondtuk a kizárólagosságot és az ügynöki te- vékenysáben a továbbiakban előnyben részesítjük az erre szakosodott cégeket. Távlati elképzelésünk egy-egy nagyobb kereskedőház bevonása. s ezzel nagyobb területeket fognánk össze. Szeretnénk kínálatunkban a feldolgozot- tabb termékek választékát bővíteni. Fantáziát látunk a konfekcióexportba való sokoldalú bekapcsolódásunkban is. Több javaslatunk vár megvitatásra, de ha ezek nem hoznak eredményt, elképzelhető, hogjf a Budaflax megteremti' a felsőruházat gyártásának feltételeit. Szerveztünk egy gyártmányfejles?;tési stúdiót is, ahol a tervezők és az értékesítők érdekei találkozhatnak. Ha terveink valóra vál-. nak az idén is, akkor ebben az esztendőben a tőkés eladásokat 10, a szocialista exportot nedig 34 százalékkal növe'- jük — mondotta befejezésül dr. Kolarovszki Judit külkereskedelmi igá-aató. Furucz Zoltán A magyar járműiparnak Moszkvai közps^, Moszkvában megnyitották a magyar járműipari központot. A közúti járműipari együttműködéssel foglalkozó vállalatok irodáin kívül több oktatási helyiség és bemutatóterem is helyet kapott az épületben. A tervek szerint később információs központot is létesítenek ugyanitt. A széleskörű szovjet—magyar gazdasági kapcsolatok egyik igen fontos területe a járműipari, s ezen belül az autóipari együttműködés. A Szovjetunióban igen nagy népszerűségnek örvendenek a magyar gyártmányú Ikarus- buszok, amelyekből jelenleg 60 ezernél több fut a szovjet utakot. A technikai kiszolgálás érdekében már eddig négy oktatási központ működik a Szovjetunió különböző városaiban ; Rigában, Jerevánban, Harkovban és Bakuban. A Mogürt külkereskedelmi vállalaton keresztül valósul meg az autóipari együttműködés másik fontos területe, a VAZ-kooparáció, közismert nevén a Zsiguli-együttműkö- dési program. HÄ HÉT HÍRE KüEkereskedsImüstk Olasz piacokon A Technoimpex külkereskedelmi vállalat olaszországi kereskedelmi vállalata, a Technoital, tovább bővíti tevékenységi körét, s a szerszámgépek és alkatrészek szállításán, illetve importjának megszervezésén túl más magyar külkereskedelmi vállalatok megbízásait is vállalja. Egyebek között elősegítik a Komplex mezőgazdasági gépexportját, a Chemokomplex vegyina- ri berendezéseinek és a Nikex komplett gvártó rendszereinek kivitelét Olaszországba. A Tterhnoital-t négy évvel ezelőtt alapították azzal a céllal, hogy az ígéretes olasz piacon rugalmas .üzletpolitikával számottevően növeljék a magyar széfszámgépki vitelt, és megkörmví'-sék egyes gépek, 'technológiák és főleg alkatrészek behozatalát. A Technoimpex újabban a harmadik piaci együttműködés megszervezését is szorgalmazza. Közös exportra eddig csak osztrák, NSZK-beli és svéd cégekkel vállalkoztak, ezentúl olasz cégek alvállalkozómként is bekapcsolódnak, főleg észak-afrikai beruházásokba. AJiiüiHtium testű cstnskek LÉPCSŐHÁZAK # Megalakult a „Nők évtizede” magyarországi előkészítő bizottsága. ® A VI. országos nemzetiségi úttörő-fesztiválnak Békéscsaba adott otthont. @ A főváros volt a helyszíne a középiskolások országos környezet- és természetvédelmi vetélkedőjének. ® A hét híre az is, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsa szövetkezetpolitikai munkabizottsága a lakásszövetkezeteknek a lakásgazdálkodásban betöltött szerepéről tárgyalt. Az MHD váci gyárában évente háromszáz különböző rendeltetésű alumíniumtestű csónak készül. Használják a vadászok, a horgászok, a tűzoltók, s nem utolsósorban jól szolgálják a nagy hajókat. Az utóbbi esetben „kistestvérként” teljesítenek szolgálatot, mint mentecsónakok. Barcza Zsolt felvétele Sok évtizede ismert más országokban a forma, nálunk, néhány bátortalan, elszórt kísérletet nem számítva, csupán a hatvanas évek elején vágtak neki a bátrak: szövetkezeti alapon tartják fenn lakóházukat. Később — sok buktatóval körítetten — megkezdődött a lakásépítő szövetkezetek létrehozása, napjainkban viszont már a széles közvélemény előtt sem ismeretlenek a garázs-, az üdülőépítő, illetve az ezeket fenntartó szövetkezetek. A forma sok előnyt kínál. A formában sok feszültség is megbújhat. Annak idején Vácott büszkén invitálták a látogatót az első, szövetkezeti alapon épített házakhoz, nézze meg azok lépcsőházát, vesse össze az állami bárházakéval... Valóban, szembeszökőnek bizonyult a különbség, rendben, tisztaságban, apró, az otthonosság érzését növelő ötletekben, tettekben. Most meg — akár Vácott, akár másutt — úgy érzi az ember, az állami, mag a szövetkezeti házak valahol középen találkoznak, az egyik valamit fejlődött, a másik valamennyit visszacsúszott, már ami a lépcsőházak árulkodó jellegét; kinézetét, gon- dozottságát, illeti. Tisztelet a kivételnek, nem sok a különbség. Amire rámondhatjuk, örvendetes, hogy ide jutottak az állami házak. Amire rámondhatjuk viszont azt is, hogy sajnos, már nem olyan éles a különbség, mint volt korábban, a szövetkezeti házak javára. Ami eltűnt a lépcsőházak külleméből, az jelzés, annak tudatása, csupán a forma magában nem szavatol semmit; amint minden másban, itt is az embereken múlik, miként kamatoztatják a lehetőségeket. Mondandónkkal némileg előreszaladtunk, mert hiszen nem maradhat említeti énül; valójában a lakásszövetkezeti I mozgalom elvi alapvetését a j Magyar Szocialista Munkás- j párt Központi Bizottsága és a ; Minisztertanács együttes ülé- ( se 1970. április !6-án végezte el. Az ott elfogadott határozat II. fejezetének 10. pontja kimondja: „A mai lakásszö- ! vetkezetek mellett a szövetkezésben rejlő lehetőségek kihasználása és a lakásépítés szervezettségének növelése céljából új szövetkezeti formát is ki kell alakítani. Ki kell dolgozni a lakásépítő szövetkezeti konstrukció feltételeit, és kezdeményezni kell azok fejlődését, viszonylag széles körű elterjedését, hogy a későbbiekben ez a lakásépítési forma mielőbb az igényeknek megfelelő arányt érjen el." Jó idő, majdnem egy esztendő elteltével jelent meg az a — 6/1971. (II. 8.) számú — kormányrendelet, amely végül is a jogi kereteit kínálta a sokféle reménynek, melyek a szövetkezeti formához fűződtek. Ezeknek a reményeknek egy része irreálisnak bizonyult, egy része valósággá lett, a harmadik harmada viszont puszta lehetőség maradt, hasznosítás híján. Ami megkülönböztetett figyelmet érdeme: a megyében a lakásépítő szövetkezetek tagjainak döntő része fizikai foglalkozású, azon belül is a munkásosztályhoz tartozó kereső. Mivel ebben a formában nagy szerepé van a tagok saját munkájának, talán fölösleges leírni, annyira kézenfekvő, nem azok vágnak neki ennek az útnak, akik bővében vannak a pénznek... Amit sok más mellett az is bizonyít, hogy a lakások alapterülete alig haladja meg az ún. cél- csoportos — azaz állami — erőből épített otthonokét. Ami viszont örvendetes, az ezeknek a lakásoknak a felszereltsége, döntő részük ugyanis legalább kétszobás, korszerű fűtésű, közüzemi víz- és csatornavezetékkel. Érthető és mégis elgondolkoztató, mennyire alacsony a megyében a szövetkezeti lakásépítés — de általában a szövetkezeti forma .— a községekben, kivéve néhány, ma városi jogú nagyközségnek nevezett települést, amint az is hord figyelmeztető jeleket magában, hogy a lakásfenntartó szövetkezeteknél növekvőben van a nem fizető, a hátralékos, a közösséggel perben álló tagok száma. Mert bizony megtörténik, sok kínlódás után végre költözhetnek a tagok, s némely család attól a pillanattól kezdve, fity- tyet hányva a jognak, a tisztességnek, függetleníti magát a közösségtől; nem fizet, nem teljesíti a reá jutó feladatokat. S mert nem, máris kezdődnek a viták, a veszekedések, az egyre reménytelenebb közgyűlések... ieiblRilibák és joghézagok egyaránt szerepet játszanak abban, hogy a lakásépítésben és -fenntartásban a szövetkezeti forma napjainkig sem tudott olyan súlyt elérni, mint azt eredetileg a tervező szervek számították. A gondoknak gyorsan híre megy, a kedvező jellemzőket — a közösen fenntartott könyvtár, a jól berendezett barkácsműhely stb. — természetesnek veszi a közvélemény. Üj lendületre van szükség, hogy ezek a közösségek valóban úgy élhessenek, ahogy remélték, valóban bárki megnézhesse a — lépcső- házukat ... Mészáros Ottó v* .............. _ _ i ^ PE ST MEGYEIINNOVÁCIÓS NAPOK Az ajánlott típusválaszték: Beágyazómasszás villamos főzőlapok Háztartási Nagykonyhai normál típusú: 0 145 mm 0 180 mm 0 220 mm gyors típusú: 0 145 mm 0 180 mm 0 220 mm automata típusú: 0 145 mm 0 180 mm 0 220 mm normál típusú: $ 300, 400 mm 0 300, 400 mm gyors típusú: (á 300 mm 0 300 mm Az energiatakarékos villamos főzőlapok konstrukciós kialakítása, jobb energiahasznosítása — a könnyű kivitelű főzőlapokhoz viszonyítva 6—8%-os — a nehéz kivitelű, beágyazómasszás főzőlapokhoz viszonyítva 16—19%-os — a nehéz kivitelű, gyöngyözött spirállal szerelt 20—24%-os energiamegtakarítást jelent. AZ ENERGIAMEGTAKARfTÁS KÖZÖS ÜGYÜNK Gyártó: Ferromcchanika Ipari Szövetkezet, Aszód, Kossuth Lajos u. 19 2170. Telefon: Aszód, 15. Telex: 25 307, W,/SSSSSfS/SS/SSS//SSSSSS/M/SfSSSSS/SfSffSSSSSfSSSSMffffSSSSSSSSff/SSS.'sssssssssssssss/s//ssfssss//s/ssss/sss/ssssssssss/sss/sss/y/ssssssss//ss/sss/sss/ssssssssssssssssssssssssssss/ss/sss/ssss,/s//sssssssssssss/s///ssssssssssssssssssssssssss/sssss/s/ss/sss/ss/$: