Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-08 / 83. szám
PEST MEGYEI I N NO l/v4 C/ÓS NAPOK hordozható oldószer- és gázérzékelő ségről táplált, automatikus méréshatárváltóval felszerelt készülék. Két számjegyes kijelzőn olvasható le a koncentráció értéke. Előjelzésnél sárga fényjelzést (sárga LED) és folyamatos hangjelzést, riasztásnál piros fényjelzést (piros LED) és szirénaszerű hangjelzést ad. telepített oldószer- és gázérzékelő előjelzés 20 ARH%, automatikusan megszűnő, riasztás 40 ARH° 0, reteszelődő. A riasztási állapot a „törlés” gombbal szüntethető meg, de csak abban az esetben, ha a gázkoncentráció 40 ARH° o alá csökken. önhibára is riasztási állapot áll be (például kábel- szakadás, hálózatkimaradás stb.). A készüléket gyártja: a Műszerautomatika Kisszövetkezet, Érd. Telefon: (26) 45-132. *******"'*'""yy"SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJSSSSSSSSSSSSS*SSSSSSSS/SS/SSSSSS//SSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSySSSSS//SSSS/SSSSSSSSSSSSSSfSS/SSSrSSS/SSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSS//S/SSS/SSSSSSff/SfS//SSS/SS/SSSSSSSfSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSS. ‘SS///SSSSSSSSSSSS//SS/SSS/Sjj. Veteránok Abonyban, vendégségben Nem múlnak tétlenül napjaik ros különböző gyáraiban dolgozott. A felszabadulás után jelenlegi lakóhelyén a földosztó bizottság tagja és a Megyei Földbirtokrendező Tanács elnöke volt. Hetvenöt éves, 53 esztendeje párttag. — Valamikor sűrűn találkoztam az abonyi elvtársakkal, a mozgalmi munka hozott ösz- sze minket. Ezért is örülök a meghívásnak. Remekül érzem magam, a találkozó szervezőinek nagyon köszönöm, hogy gondoltak rám, mert jólesik viszontlátni régi harcostársaimat. A baj az, hogy egyre kevesebben vagyunk. Bár egészségi állapotom még szerencsére nem zár el a külvilágtól, azért egy ilyen kedves társaság mégis más. — Más napokon mivel tölti idejét? — Sokat olvasok, főleg verseket. Kedvenc költőm Ady és Villon. Emellett szívesen dolgozgatok kis gyümölcsösömben, amelyben mindig találok elfoglaltságot. Gyakran felkeresem veterán barátaimat. Benn a mongráfiában Nyújtó Ferenc az egyedüli 1919-es veterán már Cegléden. A nyolcvannégy éves férfi korát meghazudtoló, gyors észjárású, a 65 évvel ezelőtt történtekről úgy mesél, mint egy fiatal a néhány évvel ezelőtti eseményekről. Gyakorlott gyorsírónak kell lenni, aki elbeszéléseit le akarja jegyezni. Az egykori Vörös Hadsereg századparancsnokának, a munkás- és paraszttanács, valamint a pártvezetőség tagjának nemcsak felelős pozíciói voltak, hanem jelenlegi lakóhelyén szorgalmas szervezője is volt a hadseregnek. — A második zászlóalj 2. századának parancsnoka voltam — mondta. — Ez így került be a város most megjelent monográfiájába — s ezzel zsebébe nyúlt, ahonnan egy fényképalbumot húzott elő. — Ennek az eredetijét a múzeum őrzi. Ez a magas, nyúlánk fiatalember vagyok én — és a képen látható, valóban nyurga, ifjú egyenruhás katonára mutatott. — Tizenkilenc esztendős vagyok a képen. Nem győzöm a másolatokat kérni, most is ötöt elhoztam és már csak ez az egy darab van. Sokan kérnek belőle, főleg iskolások, akik sűrűn felkeresnek, hogy meséljek is. Én természetesen mindkét kívánságukat teljesítem. Minap magnetofonnal járt a lakásomon egy kislány és felvette elbeszélt emlékeimet. Időközben a találkozó részvevői sorra a gyülekezőhelyre érkeztek, hogy tovább induljanak. Köztük Turcsik Sándor. Albertirsáról. ö már más alkalommal is járt az abonyi veterántalálkozón. — Igen érdekes ez a kiállítás — szögezte le, miután kissé kifújta magát —, sajnálom, hogy korábban el nem jöttem ide. De sebaj! Egy napot rászánok újra, hogy a falumúzeumban alaposabban körülnézzek. A magamfajta, idős embert, aki nyugdíjasnapjai- nak jó részét a kertben, fia és unokája telkén tölti, különösen érdekli az itt látható, régen használt földművelő szerszámok, gépek sokasága. — A mozgalmi munkával eszerint minden kapcsolata megszakadt? — Szó sincs erről! A pártmunkában nincs nyugdíjas korszak. Változatlanul dolgozom, egyebek között a pártbizottsági tag vagyok. Turcsik Sándornak szintén tartalmas mozgalmi múltja van. Szeretné rendezni, vagyis papírra vetni emlékeit, de nem „mer” hozzálátni. Egyrészt azért, mert nagyon sok mondanivalója volna, márpedig mindent leírni — szerinte — képtelenség. Másrészt, mert önmagáról nem szívesen szól, és ez ezesetben elkerülhetetlen lenne. így hát vár. Várja, hogy kérdezzék, ő szívesen válaszol. Emberek közt lenni Az abonyi veterántalálkoző- nak újabban — mondjuk így — idegenvezetője Palásti László, a helybeli OTP-fiók volt vezetője. Vele már a rendezvény végén beszélgettünk. — Azt hiszem, mindenki nevében mondhatom, ismét jól sikerült ez az esemény — mondta. — Hasznos, egyben szórakoztató program volt, de leginkább a figyelmesség, hogy nem feledkeznek meg az idős kommunistákról, az váltott ki általános megelégedést. Ezután is várni fogjuk a meghívást. — Ilyen összejövetel évenként egyszer van. Az év többi napja hogy telik? Nem magányos? — Nem. Igaz, kicsit nehezemre esik a járás, de azért hasznosan elfoglalom magam. Az abonyi % területi alapszervezet titkára vagyok, emellett a párbizottság különféle, főlég íróasztal melletti munkára felkér. Amikor pedig nincs egyéb elfoglaltságom, meglátogatom az alapszervezethez tartozó, felmentett párttagokat. — És este? — Többet olvasok, mint bármikor. Ezenkívül rádiót hallgatok, televíziót nézek. A közelben lakik az unokám, vele is sűrűn találkozom. Általában keresem az emberek társaságát. Gyuráki Ferenc Zamatos gyümölcsöt terem Nem a nosztalgiadivat hoz- i ta a felszínre a régi gyümölcs- fajtákat, bár annak is van szerepe benne, hogy igen sok favorizált gyümölcsfajta lassan megbukik, vagy már dicstelen jelzőkkel is illetik. Például hallani a „nagy találmányról”, hogy az eltarthatóság érdekében viaszozzák az almát. Nos, a húsvéti rozmaring vagy a piszlider nyári alma bőre eleve olyan viaszos, hogy több hónapos tárolást is jól elvisel kamrában, még csak nem is hűtőtárolóban ... A magas vegyszerköltségek, a nagy ökológiai érzékenység és az elfelejtett ízek miatt, a régi magyar gyümölcsfajták ismét fontossá váltak. A kökény, a sóskaborbolya, berkenye, fekete eper, füge, húsos som, bodza valaha termesztett gyümölcsök voltak, jó lenne ezeket feltámasztani, felébreszteni Csipkerózsika-áL- mukból. 50 éves találkozó megrendezésére, felkérem az 1931—34. évben, a ceglédi polgári iskola B. osztályos akkori volt végzős diáktársaimat, akár személyesen vagy levélben keressenek fel. Udvardi Sándor, Cegléd, Thököly utca 23. (2700). ISSN 0133—2800 (Ceglédi HfrS»' A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM 1984. ÁPRILIS 8., VASÁRNAP Minőségért: forintéi! Ä cél, bogy ösztönző legyen Bundások. Fő munkájuknál fogva vállalati berkekben így szokták emlegetni a PEVD1 ceglédi konfekciórészlegének varrodáját, mivel szép műszőrme bundákat ők varrnak. Igaz, lekerül a szalagról évente összességében ezrével szoknya, ruha, ünneplőnek hordható női ruhadarab, de bundavarráshoz ők értenek legjobban. Univerzálisak, megszokták, hogy mikor, milyen anyagfajtával akad dolguk. Egyiknek a varrásában a rutin segít, másik szinte „magától varródik” a szalagon, a harmadiknál néhány munkadarab lefut és akkorra rájönnek a szükséges mozdulatok menetére. Szalag ide, gép oda, a varrás még az ilyen segítséggel is kézimunkának méltatható, az igényességet, tekintve. Jónál jobbat Mivel a feladatok zömét az export, a bérmunka jelenti, a minőség amúgy is igen kényes kérdés. Az átvevő szigorú és aprólékos. Érthetően, 1 . szén cége épp ezért bízta meg ilyen feladattal. Ám bérmunka és bérmunka között nagy különbség van. Elég csak ösz- szehasonlítani egy PEVDI-nél nyugatnémet megbízásra varrt szoknyát, ruhát egy pakisztáni btüzűül;' indiai ruhával, amit időnként hazai boltjainkban megcsodálhatunk, beszerezhetünk. A PEVDI-s termékekre nézve egészen más a mérce, magasabb jóval a minőségi grafikon. Egy idő óta igyekeznek a jónál is jobbat gyártani. Tavaly a szalagon bevezették a minőségi premizálást. A célja ennek az, hogy a jobb minőségre ösztönözzék az együtt dolgozókat úgy, hogy a termelés is sínen legyen, a mennyiség megtartása vagy éppen javítása mellett legyenek pontosabbak, jobbak a kezük alól kikerülő készruhák, kabátok. A Kossuth Ferenc utcai szalagon kettő híján hetven embert érint a minőségi premizálás. Valótlan volna azt állítani, hogy amikor a hírét megtudták, egyhangúlag nagy megértéssel és ovációval fogadták. Kinek-kinek megvolt a maga véleménye. Akadt, aki egyenesen tartott tőle, mások belenyugodtak, mondván, jó vagy nem, akkor derül ki, ha kipróbálták. Egy szalagon ahány személy, annyi munkatempó. Van aki könnyedén csinálja azt, amitől más lélegzethez sem jut. Pontokkal mérik Pontozási rendszert alakítottak ki. Efölött az elbírálás fölött is megoszlanak a vélemények, de eléggé reálisnak tűnik. A minőségi ellenőr napra, személyre szólóan jegyzi egy füzetben, hogy ki-ki hogyan segítette vagy hátráltatta a kollektíva napi előrehaladását, hány munkadarabot kapott vissza javításra, mert hibát találtak rajta. Hozták-e személyenként is, ami tőlük várható? A hónap végén az üzemvezető, a szalagvezetők és a minőségi ellenőr összegzi a feljegyzéseket, számolnak, értékelnek, summáznak. Eszerint juthat kinek-kinek a fizetési borítékba ....pluszként száz vagy háromszáz forint — vagy éppen semmi. Nagyobb összeget azért nem adnak, bár lehetne az egyéni teljesítmény után, — mert a szalagon nem biztos, hogy jó vért szülne. Ösztönző legyen a plusz pénz, ne belviszály, egymásra neheztelés okozója. Volt már rá példa, hogy a szalagvezető borítékja sem hízott, mert nem volt, miért. Büsidák szalagon Áprilisra a Kossuth Ferenc utcai szalag bundák varrásáEdzőtábor és edzc'aiérlcőzések Gólból azért kicsit sok volt ra készült fel és télikabátokat is gyártanak, kamasz- és női méretben. A bundák anyaga kanadai, külföldi volna a kabát szövete is. Az anyagbé- szerzésen múlik majd, menynyit varrhatnak belőle. A nagykereskedelem máris igényt tartana 10 ezer bundára és ugyanennyi kabátra. Belföldi szállításra készült az első negyedévben százával a szép átmeneti kabát a szalagon, ezek már észrevehetően forgalomban vannak, hiszen itt-ott ráköszönnek az emberre, kiváltképp azokra, akik varrták, s messziről felismerik a modellt. E. K. Abonyban lassan hagyománya lesz, hogy a három, nagy,; tavaszi ünnep közötti időszakban veterántalálkozót rendeznek. Az elmúlt években csak a járás korosodó kommunistái találkoztak, az idén viszont — a közigazgatási változás folytán — a ceglédiek is eljöttek a nagyközségi randevúra. Adyval, Villonnal Az egész napos összejövetel részvevői először a Mechanikai Művek ' gyáregységében dolgozókkal találkoztak, majd az új köntösbe öltöztetett falumúzeumba látogattak el, onnan pedig az Üj Világ Tsz-be vezetett az útjuk. A múzeumban Győré Pál fogadta és köszöntötte a vendégeket, röviden elmondta az intézmény történetét, azt, hogy miként lett az egykori magtárból a település muzeális értékeinek megőrzőhelye. Tájékoztatta hallgatóságát arról, hogy mi minden található és látható az épületben, valamint annak udvarán, majd a munkásmozgalmi hagyományokat ápoló bizottság működéséről beszélt. Amíg a veteránok a jelenlegi, állandó kiállítás anyagát tanulmányozták, néhányukkal sikerült szót váltanunk. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan élnek, miként telnek nyugdíjasnapjaik. Pásztor István Ceglédről érkezett. Húszesztendős koráig napszámos volt, majd a főváForma kell az idomokhoz Cegléden a Kossuth Termelőszövetkezet öntödéjében olyan hiányt pótló termék készül, amely nagyüzemekben nem, de itt kézi gyártással gazdaságosan előállítható. Alakos idomönt- vényeKet, mező- gazdasági és élelmiszeripari gépek alkatrészeit gyártják. Az üzem megrendelői közt van az ÉVIG, a Nyíregyházi Mezőgép, a békéscsabai HAKE, a HÓIIG ÉP. A felnő képen: a Kossuth fémöntő szocialista brigád egyik tagja, Pásztor Ferenc bronzöntéshez készít elő formákat. Az alsón: Burján János a kész öntvényeket szállításhoz csoportosítja. Apáti-Tóth Sándor felvétele Két év után újra az NB' I B-ben szerepelhet a Ceglédi KÖZGÉP férfi kézilabdacsapata. A tizennyolcas keretnek a DÉLÉP-től Ceglédre került kapus, Fejes és a mezőnyjátékos, a volt ózdi Tiba is tagja, ök is részt vettek az együttes 8 napos zalakarosi edzőtáborozásán, aho! kitűnő lehetőségek mellett készülhettek a játékosok. Ezután — a heti nyolc edzés közepette — nagyon sok előkészületi mérkőzést játszott a gárda, hogy kialakuljon a csapat, s mine! jobb legyen a forma a bajnoki rajtra. Az előjelek kedvezőek voltak, hiszen nyerni sikerült az NB I-es Ferencváros ellen is. Az együttes idegenben lépett pályára az első forduló- í ban, és nem várt, 17 (!) gólos vereséget szenvedett el. — Tulikot. egyhetes eltiltása miatt nélkülöznünk kellett, de még így is szoros eredményben, néhány gólos vereséget vártam — mondotta az edző, Imregi Ferenc. — Ettől függetlenül biztos vagyok, hogy a fiúk összeszedik magukat, s végül elérjük célunkat, a 8— 10. hely egyikét. Az NB I. B mezőnye kiegyensúlyozott s erős. Elsősorban a hazai mérkőzésektől várhatunk jó eredményeket. Persze ez sem lesz könnyű, j . U. L.