Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-08 / 83. szám

PEST MEGYEI I N NO l/v4 C/ÓS NAPOK hordozható oldószer- és gázérzékelő ségről táplált, automatikus méréshatárváltóval felsze­relt készülék. Két számjegyes kijelzőn olvasható le a koncentráció értéke. Előjelzésnél sárga fényjelzést (sárga LED) és folyamatos hangjelzést, riasztásnál pi­ros fényjelzést (piros LED) és szirénaszerű hangjelzést ad. telepített oldószer- és gázérzékelő előjelzés 20 ARH%, automatikusan megszűnő, riasztás 40 ARH° 0, reteszelődő. A riasztási állapot a „törlés” gombbal szüntethető meg, de csak abban az esetben, ha a gázkoncentráció 40 ARH° o alá csökken. önhibára is riasztási állapot áll be (például kábel- szakadás, hálózatkimaradás stb.). A készüléket gyártja: a Műszerautomatika Kisszövetkezet, Érd. Telefon: (26) 45-132. *******"'*'""yy"SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJSSSSSSSSSSSSS*SSSSSSSS/SS/SSSSSS//SSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSySSSSS//SSSS/SSSSSSSSSSSSSSfSS/SSSrSSS/SSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSS//S/SSS/SSSSSSff/SfS//SSS/SS/SSSSSSSfSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSS. ‘SS///SSSSSSSSSSSS//SS/SSS/Sjj. Veteránok Abonyban, vendégségben Nem múlnak tétlenül napjaik ros különböző gyáraiban dol­gozott. A felszabadulás után jelenlegi lakóhelyén a föld­osztó bizottság tagja és a Me­gyei Földbirtokrendező Tanács elnöke volt. Hetvenöt éves, 53 esztendeje párttag. — Valamikor sűrűn talál­koztam az abonyi elvtársakkal, a mozgalmi munka hozott ösz- sze minket. Ezért is örülök a meghívásnak. Remekül érzem magam, a találkozó szervezői­nek nagyon köszönöm, hogy gondoltak rám, mert jólesik viszontlátni régi harcostársai­mat. A baj az, hogy egyre ke­vesebben vagyunk. Bár egész­ségi állapotom még szerencsé­re nem zár el a külvilágtól, azért egy ilyen kedves társa­ság mégis más. — Más napokon mivel tölti idejét? — Sokat olvasok, főleg ver­seket. Kedvenc költőm Ady és Villon. Emellett szívesen dol­gozgatok kis gyümölcsösöm­ben, amelyben mindig találok elfoglaltságot. Gyakran felke­resem veterán barátaimat. Benn a mongráfiában Nyújtó Ferenc az egyedüli 1919-es veterán már Cegléden. A nyolcvannégy éves férfi ko­rát meghazudtoló, gyors észjá­rású, a 65 évvel ezelőtt tör­téntekről úgy mesél, mint egy fiatal a néhány évvel ezelőtti eseményekről. Gyakorlott gyorsírónak kell lenni, aki el­beszéléseit le akarja jegyezni. Az egykori Vörös Hadsereg századparancsnokának, a mun­kás- és paraszttanács, valamint a pártvezetőség tagjának nem­csak felelős pozíciói voltak, hanem jelenlegi lakóhelyén szorgalmas szervezője is volt a hadseregnek. — A második zászlóalj 2. századának parancsnoka vol­tam — mondta. — Ez így ke­rült be a város most megjelent monográfiájába — s ezzel zse­bébe nyúlt, ahonnan egy fény­képalbumot húzott elő. — En­nek az eredetijét a múzeum őrzi. Ez a magas, nyúlánk fiatalember vagyok én — és a képen látható, valóban nyurga, ifjú egyenruhás katonára mu­tatott. — Tizenkilenc esztendős va­gyok a képen. Nem győzöm a másolatokat kérni, most is ötöt elhoztam és már csak ez az egy darab van. Sokan kér­nek belőle, főleg iskolások, akik sűrűn felkeresnek, hogy meséljek is. Én természetesen mindkét kívánságukat teljesí­tem. Minap magnetofonnal járt a lakásomon egy kislány és felvette elbeszélt emlékei­met. Időközben a találkozó rész­vevői sorra a gyülekezőhelyre érkeztek, hogy tovább indul­janak. Köztük Turcsik Sándor. Albertirsáról. ö már más al­kalommal is járt az abonyi veterántalálkozón. — Igen érdekes ez a kiállí­tás — szögezte le, miután kis­sé kifújta magát —, sajnálom, hogy korábban el nem jöttem ide. De sebaj! Egy napot rá­szánok újra, hogy a falumú­zeumban alaposabban körül­nézzek. A magamfajta, idős embert, aki nyugdíjasnapjai- nak jó részét a kertben, fia és unokája telkén tölti, különö­sen érdekli az itt látható, ré­gen használt földművelő szer­számok, gépek sokasága. — A mozgalmi munkával eszerint minden kapcsolata megszakadt? — Szó sincs erről! A párt­munkában nincs nyugdíjas korszak. Változatlanul dolgo­zom, egyebek között a pártbi­zottsági tag vagyok. Turcsik Sándornak szintén tartalmas mozgalmi múltja van. Szeretné rendezni, vagyis papírra vetni emlékeit, de nem „mer” hozzálátni. Egyrészt azért, mert nagyon sok mon­danivalója volna, márpedig mindent leírni — szerinte — képtelenség. Másrészt, mert önmagáról nem szívesen szól, és ez ezesetben elkerülhetet­len lenne. így hát vár. Várja, hogy kérdezzék, ő szívesen vá­laszol. Emberek közt lenni Az abonyi veterántalálkoző- nak újabban — mondjuk így — idegenvezetője Palásti László, a helybeli OTP-fiók volt vezetője. Vele már a ren­dezvény végén beszélgettünk. — Azt hiszem, mindenki ne­vében mondhatom, ismét jól sikerült ez az esemény — mondta. — Hasznos, egyben szórakoztató program volt, de leginkább a figyelmesség, hogy nem feledkeznek meg az idős kommunistákról, az vál­tott ki általános megelégedést. Ezután is várni fogjuk a meg­hívást. — Ilyen összejövetel éven­ként egyszer van. Az év többi napja hogy telik? Nem magá­nyos? — Nem. Igaz, kicsit nehe­zemre esik a járás, de azért hasznosan elfoglalom magam. Az abonyi % területi alapszer­vezet titkára vagyok, emellett a párbizottság különféle, fő­lég íróasztal melletti munkára felkér. Amikor pedig nincs egyéb elfoglaltságom, megláto­gatom az alapszervezethez tar­tozó, felmentett párttagokat. — És este? — Többet olvasok, mint bár­mikor. Ezenkívül rádiót hall­gatok, televíziót nézek. A kö­zelben lakik az unokám, vele is sűrűn találkozom. Általá­ban keresem az emberek tár­saságát. Gyuráki Ferenc Zamatos gyümölcsöt terem Nem a nosztalgiadivat hoz- i ta a felszínre a régi gyümölcs- fajtákat, bár annak is van szerepe benne, hogy igen sok favorizált gyümölcsfajta las­san megbukik, vagy már dicstelen jelzőkkel is illetik. Például hallani a „nagy ta­lálmányról”, hogy az eltart­hatóság érdekében viaszozzák az almát. Nos, a húsvéti roz­maring vagy a piszlider nyá­ri alma bőre eleve olyan viaszos, hogy több hónapos tárolást is jól elvisel kam­rában, még csak nem is hű­tőtárolóban ... A magas vegyszerköltségek, a nagy ökológiai érzékenység és az elfelejtett ízek miatt, a régi magyar gyümölcsfajták ismét fontossá váltak. A kökény, a sóskaborbolya, berkenye, fekete eper, füge, húsos som, bodza valaha ter­mesztett gyümölcsök voltak, jó lenne ezeket feltámasztani, felébreszteni Csipkerózsika-áL- mukból. 50 éves találkozó megrendezésé­re, felkérem az 1931—34. évben, a ceglédi polgári iskola B. osztá­lyos akkori volt végzős diáktár­saimat, akár személyesen vagy levélben keressenek fel. Udvardi Sándor, Cegléd, Thököly utca 23. (2700). ISSN 0133—2800 (Ceglédi HfrS»' A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM 1984. ÁPRILIS 8., VASÁRNAP Minőségért: forintéi! Ä cél, bogy ösztönző legyen Bundások. Fő munkájuknál fogva vállalati berkekben így szokták emlegetni a PEVD1 ceglédi konfekciórészlegének varrodáját, mivel szép mű­szőrme bundákat ők varrnak. Igaz, lekerül a szalagról éven­te összességében ezrével szok­nya, ruha, ünneplőnek hord­ható női ruhadarab, de bunda­varráshoz ők értenek legjob­ban. Univerzálisak, megszok­ták, hogy mikor, milyen anyagfajtával akad dolguk. Egyiknek a varrásában a ru­tin segít, másik szinte „ma­gától varródik” a szalagon, a harmadiknál néhány munka­darab lefut és akkorra rájön­nek a szükséges mozdulatok menetére. Szalag ide, gép oda, a varrás még az ilyen segít­séggel is kézimunkának mél­tatható, az igényességet, te­kintve. Jónál jobbat Mivel a feladatok zömét az export, a bérmunka jelenti, a minőség amúgy is igen ké­nyes kérdés. Az átvevő szigo­rú és aprólékos. Érthetően, 1 . szén cége épp ezért bízta meg ilyen feladattal. Ám bérmun­ka és bérmunka között nagy különbség van. Elég csak ösz- szehasonlítani egy PEVDI-nél nyugatnémet megbízásra varrt szoknyát, ruhát egy pakisztáni btüzűül;' indiai ruhával, amit időnként hazai boltjainkban megcsodálhatunk, beszerezhe­tünk. A PEVDI-s termékekre nézve egészen más a mérce, magasabb jóval a minőségi grafikon. Egy idő óta igyekez­nek a jónál is jobbat gyártani. Tavaly a szalagon bevezet­ték a minőségi premizálást. A célja ennek az, hogy a jobb minőségre ösztönözzék az együtt dolgozókat úgy, hogy a termelés is sínen legyen, a mennyiség megtartása vagy éppen javítása mellett legye­nek pontosabbak, jobbak a kezük alól kikerülő készru­hák, kabátok. A Kossuth Ferenc utcai sza­lagon kettő híján hetven em­bert érint a minőségi premi­zálás. Valótlan volna azt állí­tani, hogy amikor a hírét megtudták, egyhangúlag nagy megértéssel és ovációval fo­gadták. Kinek-kinek megvolt a maga véleménye. Akadt, aki egyenesen tartott tőle, mások belenyugodtak, mondván, jó vagy nem, akkor derül ki, ha kipróbálták. Egy szalagon ahány személy, annyi munka­tempó. Van aki könnyedén csinálja azt, amitől más léleg­zethez sem jut. Pontokkal mérik Pontozási rendszert alakítot­tak ki. Efölött az elbírálás fö­lött is megoszlanak a vélemé­nyek, de eléggé reálisnak tű­nik. A minőségi ellenőr napra, személyre szólóan jegyzi egy füzetben, hogy ki-ki hogyan segítette vagy hátráltatta a kollektíva napi előrehaladását, hány munkadarabot kapott vissza javításra, mert hibát találtak rajta. Hozták-e sze­mélyenként is, ami tőlük vár­ható? A hónap végén az üzemvezető, a szalagvezetők és a minőségi ellenőr összegzi a feljegyzéseket, számolnak, értékelnek, summáznak. Esze­rint juthat kinek-kinek a fi­zetési borítékba ....pluszként száz vagy háromszáz forint — vagy éppen semmi. Nagyobb összeget azért nem adnak, bár lehetne az egyéni teljesítmény után, — mert a szalagon nem biztos, hogy jó vért szülne. Ösztönző legyen a plusz pénz, ne belviszály, egymásra nehez­telés okozója. Volt már rá pél­da, hogy a szalagvezető borí­tékja sem hízott, mert nem volt, miért. Büsidák szalagon Áprilisra a Kossuth Ferenc utcai szalag bundák varrásá­Edzőtábor és edzc'aiérlcőzések Gólból azért kicsit sok volt ra készült fel és télikabátokat is gyártanak, kamasz- és női méretben. A bundák anyaga kanadai, külföldi volna a ka­bát szövete is. Az anyagbé- szerzésen múlik majd, meny­nyit varrhatnak belőle. A nagykereskedelem máris igényt tartana 10 ezer bundá­ra és ugyanennyi kabátra. Belföldi szállításra készült az első negyedévben százával a szép átmeneti kabát a szala­gon, ezek már észrevehetően forgalomban vannak, hiszen itt-ott ráköszönnek az ember­re, kiváltképp azokra, akik varrták, s messziről felismerik a modellt. E. K. Abonyban lassan hagyomá­nya lesz, hogy a három, nagy,; tavaszi ünnep közötti időszak­ban veterántalálkozót rendez­nek. Az elmúlt években csak a járás korosodó kommunistái találkoztak, az idén viszont — a közigazgatási változás foly­tán — a ceglédiek is eljöttek a nagyközségi randevúra. Adyval, Villonnal Az egész napos összejövetel részvevői először a Mechani­kai Művek ' gyáregységében dolgozókkal találkoztak, majd az új köntösbe öltöztetett fa­lumúzeumba látogattak el, on­nan pedig az Üj Világ Tsz-be vezetett az útjuk. A múzeum­ban Győré Pál fogadta és kö­szöntötte a vendégeket, rövi­den elmondta az intézmény történetét, azt, hogy miként lett az egykori magtárból a te­lepülés muzeális értékeinek megőrzőhelye. Tájékoztatta hallgatóságát arról, hogy mi minden található és látható az épületben, valamint annak udvarán, majd a munkásmoz­galmi hagyományokat ápoló bizottság működéséről beszélt. Amíg a veteránok a jelen­legi, állandó kiállítás anyagát tanulmányozták, néhányukkal sikerült szót váltanunk. Ar­ra voltunk kíváncsiak, hogyan élnek, miként telnek nyugdí­jasnapjaik. Pásztor István Ceglédről ér­kezett. Húszesztendős koráig napszámos volt, majd a fővá­Forma kell az idomokhoz Cegléden a Kos­suth Termelőszö­vetkezet öntödéjé­ben olyan hiányt pótló termék ké­szül, amely nagy­üzemekben nem, de itt kézi gyár­tással gazdaságo­san előállítható. Alakos idomönt- vényeKet, mező- gazdasági és élel­miszeripari gépek alkatrészeit gyárt­ják. Az üzem meg­rendelői közt van az ÉVIG, a Nyír­egyházi Mezőgép, a békéscsabai HA­KE, a HÓIIG ÉP. A felnő képen: a Kossuth fémöntő szocialista brigád egyik tagja, Pász­tor Ferenc bronz­öntéshez készít elő formákat. Az al­són: Burján Já­nos a kész öntvé­nyeket szállításhoz csoportosítja. Apáti-Tóth Sándor felvétele Két év után újra az NB' I B-ben szerepelhet a Ceglédi KÖZGÉP férfi kézilabdacsapa­ta. A tizennyolcas keretnek a DÉLÉP-től Ceglédre került kapus, Fejes és a mezőnyjáté­kos, a volt ózdi Tiba is tagja, ök is részt vettek az együttes 8 napos zalakarosi edzőtábo­rozásán, aho! kitűnő lehetősé­gek mellett készülhettek a já­tékosok. Ezután — a heti nyolc edzés közepette — na­gyon sok előkészületi mérkő­zést játszott a gárda, hogy ki­alakuljon a csapat, s mine! jobb legyen a forma a bajnoki rajtra. Az előjelek kedvezőek vol­tak, hiszen nyerni sikerült az NB I-es Ferencváros ellen is. Az együttes idegenben lé­pett pályára az első forduló- í ban, és nem várt, 17 (!) gólos vereséget szenvedett el. — Tulikot. egyhetes eltiltása miatt nélkülöznünk kellett, de még így is szoros eredmény­ben, néhány gólos vereséget vártam — mondotta az edző, Imregi Ferenc. — Ettől füg­getlenül biztos vagyok, hogy a fiúk összeszedik magukat, s végül elérjük célunkat, a 8— 10. hely egyikét. Az NB I. B mezőnye ki­egyensúlyozott s erős. Elsősor­ban a hazai mérkőzésektől várhatunk jó eredményeket. Persze ez sem lesz könnyű, j . U. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents