Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-08 / 83. szám

2 1984. ÄPRTLTS 8 . VASÁRNAP TA Htf vÜJepŐÜrJKATTfR A választási hadjárat jegyében Reagan porhintő megnyilatkozásai — Veszélyek a Közel-Keleten Közép-Amerika az USA-bál és Nyugat-Európéból nézve A Disemajsl—A sszad- találkozó előtt Újabb tüzérségi összecsapások Immár köztudott, hogy négy- évenként, amikor sor kerül az elnökválasztásra az Egyesült Államokban, az amerikai po­litika „megbízhatatlanná” vá­lik. Ez nem a mi értékelésünk, hanem ezt a bizonyítványt a The Times című angol, a Le Monde című francia és a Die Zeit című nyugatnémet újság állította ki a napokban. Az események láttán egyet is le­het érteni ezzel. Hiszen a wa­shingtoni külpolitika lépései az elmúlt héten mindennek voltak nevezhetők, csak kö­vetkezeteseknek nem. Reagan elnök sajtóértekezletei, kong­resszushoz intézetet üzenetei, beszédei egyaránt választási meggondolásokból fogantak. S joggal mondhatta a londoni rádió szombat reggeli áttekin­tésében — amely hétközna­ponként a „Világ ma” címmel egy-egy főkérdést tűz napi­rendre, oly módon, hogy kül­földi tudósítóival és a problé­mák hazai szakértőivel foly­tat telefonbeszélgetést —, hogy Reagan „megnyilatkozásait je­lenleg a helyükre kell tenni”. A megszólaltatott szakértők némelyike igazat adott a Szovjetuniónak, amikor veze­tői kellően „súlyozzák” a Fe­hér Ház javaslatait, s a nem­egyszer ellentétes állásfoglalá­sok közepette, egyértelmű és őszinte kijelentéseket kérnek számon Washingtontól, s en­nek elmaradása esetén inkább a várakozás bölcsebb maga­tartását választják. MIÉRT elfogadhatat­lan REAGAN TERVEZETE A VEGYI FEGYVEREK ÜGYÉ­BEN? ____________________ Az amerikai választási pro­pagandamagatartás szinte is­kolapéldája Ronald Reagan nyilatkozata a vegyi fegyverek ügyében. Az amerikai elnök azt állította, hogy olyan ja­vaslatot dolgozott ki e tömeg- pusztító fegyverarzenál ügyé­ben, amely alkalmas lehet ar­ra, hogy „áttörést” érjenek el a leszerelés régóta zsákutcába került problémakörében. Je­lenleg a vegyi fegyverek ügye az ENSZ Genfben ülésező le­szerelési bizottságának napi­rendjén szerepel. Reagan egyszerűen úgy tett, mintha az amerikai had­ügyminisztériummal előzete­sen egyeztetett tervezete a ve­gyi fegyverek korlátozására, olyan lépés volna, amely ser­kentőleg hat a rakéta-nukleá­ris fegyverek csökkentése ügyében megszakadt genfi megbeszélések felújítására is. Az amerikai elnök azt mon­dotta, hogy annyira „szívén viseli” a vegyi fegyverek hasz­nálatának tilalmát, illetve azt a jótékony hatást, amely ezek ügyében való előrehaladás gyakorolna a nukleáris-rakéta tárgyalások felújítására, hogy Bush alelnököt küldi el Genf- be a tervezet előterjesztésére. Reagan beszédéből azonban kitűnt, hogy addig is, amíg a tárgyalások folynak az ame­rikai tervezetről, Washington persze gőzerővel folytatná sa­ját vegyifegyver-arzenáljának további feltöltését! A Fehér Ház urának érvelé­se szerint ez azért történne így, hogy Washington pótolja ezáltal „lemaradását” a Szov­jetunió rnögött ebben a fegy­verfajtában, s így „kellő tár­gyalási alapot” szerezzen. Va­lójában persze az Egyesült Államok volt az, amely a vi­lágon legnagyobb — mintegy 150 ezer tonnás — vegyifegy- ver-készletet halmozott fel az utóbbi években. S az igazság­hoz tartozik az is, hogy az amerikai vegyi fegyverkezés láttán a Szovjetunió kormá­nya már 1969-ben javasolta minden ilyenfajta fegyver tel­jes eltiltását. Washington azonban mereven elutasította akkor ezt az indítványt, te­kintve, hogy vietnami hábo­rújában az idő tájt tömegesen vetett be ilyen eszközöket. Amikor 1982-ben szovjet részről az ENSZ-ben újabb ja­vaslatot terjesztettek elő glo­bális betiltásra, az amerikai válasz ismét csak negatív volt. Erre az időre — mint nyugati hírmagyarázók meg­jegyzik —. az Egyesült Álla­mok virágzó iparágat hozott létre a vegyi fegyverek töme­ges előállítására. Amikor pe­dig Washington amiatt tá­masztott nehézségeket, hogy ilyen világméretű betiltás el­érése egyszerűen nem lehet­séges, a Varsói Szerződés or­szágai javasolták: szűkítsék le csupán Európára, amolyan első lépésiként, ezt a tilalmat. Hiszen az európai biztonsági szerződés továbbfejlesztésének igénye találkozik ezzel az in­dítvánnyal. S túl ezen a hel­sinki megállapodás jó alapot ad ilyen szerződés megkötésé­re. Amerikai részről akkor az­zal tértek ki a javaslat elfo­gadása elől, hogy állítólag „nincs megfelelő ellenőrzési rendszer” a Varsói Szerződés országainak javaslatában a tilalom érvényesítésére. A gen­fi leszerelési értekezlet nem­rég megnyílt ülésszakán azon­ban a szocialista országok el­fogadták a Nyugatnak a hely­színi ellenőrzésre tett javasla­tait. Ez nehéz helyzetbe hozta Washingtont, s nyilván ezért folyamodott az újabb propa­gandafogáshoz, hogy „előbb utol kell érni a vegyifegyver­készletben a Szovjetuniót”. Ez az állítás ott sántít legjobban, hogy szovjet részről késznek mutatkoztak arra, hogy nem­zetközi vizsgáló bizottság a helyszínen ellenőrizhesse a vegyifegyver-leszerelést. Ame­rikai részről viszont ehhez nem járulnak hozzá, holott ez az eredeti javaslatuk volt... MIÉRT VÁLT VESZÉLYES­SÉ ISMÉT A HELYZET A KÖZEL-KELETEN? _______ Eg y szélsőséges libanoni fegyveres csoport több mint félszáz sebesültet követelő merényletet hajtott végre Je­ruzsálemben. A jelek szerint ez a kommandóakció — amely­től a libanoni fegyvernyugvá­son és megbékélésen őszintén törekvő erők elhatárolták ma­gukat —- ürügyül szolgált ar­ra az izraeli „héjáknak”, hogy növekvő és robbanással fenye­gető belpolitikai feszültségü­ket agresszív, kifelé irányuló cselekményekben vezessék le. Így történt, hogy szombaton hajnalban izraeli repülőgépek a Damaszkuszból Bejrútba ve­zető országút mentén provo­katív bombatámadást hajtot­tak végre. Állítólag olyan cél­pontok ellen zajlott le a mű­velet, amelyek a jeruzsálemi terrorakciót végrehajtó szer­vezethez tartoztak. Megfigyelők nem ok nélkül mutatnak rá, hogy a Tel Aviv-i támadás éppen akkor provo­kálja Szíriát — amelynek el­lenőrzése alatt áll a bombatá­madás által sújtott terület —, amikor Dzsemajel elnök a jö­vő héten Damaszkuszba uta­zik, s arról tárgyal, miként le­hetne szíriai segítséggel meg­gyorsítani a libanoni belső megbékélést. Abban az eset­ben, ha előrehaladást érnének el ez ügyben, akkor sürgős kérdésként vetődne fel újra az izraeli csapatok Dél-Libanon- ból való kivonásának ügye. Mivel azonban Tel Aviv hal­lani sem akar semmiféle ilyen rendezésről, s tartósan beren­dezkedik a szomszédos állam déli területein, inkább ürü­gyeket talál, hogy elmérgesít­se a helyzetet. A feszültség növekedését mutatja egyéb­ként, hogy mind Szíria, mind Izrael csapaterősítéseket kül­dött libanoni frontvonalaira. MIÉRT TÁMADTAK NÉ­ZETELTÉRÉSEK WASHING­TON ÉS NATO-SZÖVETSÉ- GESEI KÖZÖTT KÖZÉP- AMERIKA ÜGYÉBEN? Az Egyesült Államok és Anglia között már korábban is voltak nézeteltérések, ami­óta a Reagan-kormányzat ag­ressziót követett el és meg­döntötte Grenada karib-tenge- ri állam haladó kormányzatát. A londoni külügyminisztérium éppen a héten tette közzé je­lentését, amely szerint Wa­shington a támadást megelő­zően szándékosan félrévezette őfelsége kormányát. Anglia azért nem tud napirendre tér­ni a történtek felett még hó­napok múltán sem, mert a Karib-tengernék ezt a társé-: gét „brit hagyományos befo­lyási övezetnek” tekinti, még akkor is, ha Grenada eseté­ben az ottani fejlődés nem volt éppen összhangban az amerikai beavatkozás előtt a brit elképzelésekkel. Ez azon­ban nem akadályozta meg az angol cégeket, hogy jó üzlete­ket kössenek a grenadai ve­zetőkkel. Ezeknek most per­sze vége szakadt, s a szigetor­szág egyértelműen az ameri­kai monopoltőike befolyása alá került. Heves szópárbaj zajlott le Washington és Párizs között is. Franciaország ugyanis fel­ajánlotta, hogy segítséget nyújt Nicaraguának a partvidékén elhelyezett aknák eltávolításá­ban, amelyek az elmúlt he­tekben féltucat hajót súlyosan megrongáltak. Washington ta­gadta, hogy szerepe lenne az aknák elhelyezésében, s a Biz­tonsági Tanácsban vétójogával élt. hogy megakadályozza egy olyan határozati javaslat elfo­gadását, amely elítélte volna azokat, akik a terrorizmust ál­lami politika szintjére emel­ték. Egy amerikai lap viszont ezzel párhuzamosan megírta, hogy az aknák elhelyezése a CIA közreműködésével tör­tént. Miután a Fehér Ház hiá­ba lépett közbe, hogy francia szövetségesét „lebeszélje” az aknák felszedésében való köz­reműködéséről, éles bírálatot intézett Párizs ellen a nyugati félteke ügyeibe való „illeték­telen beavatkozása” miatt... Árkus István Leszerelési világértekezlet Előkészítő ülés Széles körű támogatásra ta­lált a Szovjetunió kezdemé­nyezése, amelyben egy tekin­télyes testület összehívását ja­vasolta a földön felhalmo­zott és pusztítással fenyegető fegyverek kérdésének megvi­tatására. így összegezhető azon felszólalások nagy több­sége, amelyek az ENSZ-nek a leszerelési világértekezletet előkészítő különbizottságában hangzottak el. Az ülés felszólalásai tükröz­ték, hogy nélkülözik a jogala­pot a nyugati atomhatalmak­nak azon próbálkozásai, hogy a nemzetközi helyzet romlásá­ra hivatkozva utasítsák el egy fontos nemzetközi tanácskozás megtartásának gondolatát — állapította meg a TASZSZ hírügynökség. Az Egyesült Államok vál­tozatlanul akadályoz minden haladást a genfi leszerelési konferencián. A washingtoni szerződéstervezet a vegyi fegyverek eltiltása kérdésében várhatóan nem szolgál majd más célt, mint hogy megsze­rezze az amerikai törvényho­zás támogatását az új, ideg­bénító fegyverek gyártásához — jelentette ki a genfi szov­jet küldöttség vezetője. Viktor Iszraeljan nagykövet az MTI különtudósítójának adott nyi­latkozatában hangoztatta: bi­zonyos nyugati híresztelések ellenére semmiféle „bizalmas” tárgyalások nem folynak a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok között sem Genfben, sem egyebütt. A Reagan-kormány először teljesen elutasította a tárgya­lást mindenfajta nukleáris kí­sérlet eltiltásáról is. Szövetsé­geseinek nyomására most — elvben —, hajlandó „mérle-, gelni” a kérdést, ám a valódi szándékokat mi sem tükrözi jobban, mint hogy az Égye- sült Államokban most nyolc­éves programot fogadnak el új nukleáris kísérletekre. Ami a vegyi fegyverek el­tiltását illeti: erről 1969 óta fekszik a genfi konferencia­asztalon a szocialista orszá­gok javaslata, amelynek ki­alakításában Magyarország is tevékenyen részt vett. Az amerikai propaganda most nagy aktivitással terjeszti, hogy Washington is szerző­déstervezettel áll elő Genf­ben a közeljövőiben. Richard Perle, hadügyi ál­lamtitkár már a napokban nyíltan kijelentette: terveze­tében Washington a jövendő szerződés végrehajtásának olyan ellenőrzését javasolja, amelyről eleve tudja, hogy azt A Vietnami Szocialista Köz­társaság külügyminisztériumá­nak szombat délutáni közle­ménye szerint — idézi az AFP francia hírügynökség hanoi keltezésű jelentésében — a kínai hadsereg néhány gyalo- gosezrede péntek hajnalban a Hanoitól 150 kilométerre északra fekvő Lang Son tar- tomó.nyban behatolt vietnami területre. A kínai ágyúzás ki­terjedt az 1200 kilométer hosz- szú vietnami—kínai határ Tíz halottja, ötven sebesült­je volt a szombat reggelig tartó tüzérségi összecsapások­nak a libanoni fővárosban és a tőle délkeletre elterülő hegyvidéken. A kormányhad­sereg, a jobboldali milíciák, a Haladó Szocialista Párt és a siita AMAL-mozgalom ka­tonai vegyes bizottsága, hét egymást követő tűzszüneti megállapodással próbált véget vetni az esztelen ágyúzásnak, de rövid idő múltán mindig kiújultak a harcok. Ellenzéki források azzal magyarázzák a tűzszünet ismételt felborulá­sát, hogy a jobboldali milí­ciákkal szövetséges hadsereg a tervezett csapatszétválasz­tás előtt előnyösebb pozíciók­a Szovjetunió nem fogadhat­ja el — hiszen az amerikai fél gyakorlatilag a teljes vegyipart ellenőrizni szeretné. Ez nyilvánvaló képtelenség, csak azt célozza, hogy az USA ürügyet találjon a vegyi fegyverkezésre, hangoztatta a szovjet nagykövet. A világűr katonai célokra való felhasználásától óvott Manfred Wörner nyugatné­met hadügyminiszter a Nord­deutscher Rundfunk rádióadó­nak adott szombati nyilatko­zatában. A világűr militarizá- lásának terve a fegyverkezési verseny újabb formájának ki­alakulását hozhatja magával. Az egész emberiség érdekében áll, hogy ne nyíljon új korszak a fegyverkezési hajszában — mondta Wörner. Geográfiai vizsgálatokkal és technológiai kísérletekkel foly­tatódott szombaton, az űrállo­máson végzett közös munka harmadik napján, a szovjet— indiai űrprogram. Az űrhajósok vizuális meg­figyelést végeztek és fénykép- felvételeket készítettek az In­diához tartozó Andamán-, Ni­cobar- és Laccadive-szigetek fölött. Az első két szigetcso­port esetében elsősorban a szi­mentén fekvő hat vietnami tartományra. Az ellenséges erőket a vietnami hadsereg visszaverte — hangsúlyozza a vietnami külügyminisztérium közleménye. Az Új Kína szombaton ar­ról adott hírt, hogy kínai ha­tárőregységek nehéztüzérségi ágyúkkal vietnami területeket lőttek. A hírügynökség a tü­zérségi akciót visszavágásnak tüntette fel. ra próbált szert tenni a pol­gárháborús frontvonalon. Bejrútbam általános a meg­győződés, hogy sem a tűzszü­net, sem a csapatszétválasztás ügyében nem várható érdemi haladás Amin Dzsemajel liba­noni és Hafez Asszad szíriai elnök jövő heti találkozója előtt. Közben Padi Erem, a falan- gista vezetésű jobboldali milí­ciák parancsnoka megismétel­te azt az ajánlatát, hogy kész rendezési tárgyalásokat foly­tatni a Haladó Szocialista Párt és a siita AMAL-moz­galom vezetőivel. A The Daily Star című bejrúti lap­nak adott interjújában kifej­tette, hogy az általa vezetett „libanoni erők” mellett, a két ellenzéki tömörülést tartja meghatározó politikai-katonai tényezőnek, s úgy véli, hogy a megbékélési tárgyalásokból kierekesztett jobboldali fegy­veres csoportnak jelentős sze­repet kell játszania a libanoni rendezésben. Erem elmondta, hogy a „szíriai vonal követése miatt" szembehelyezkedik Dzsemajel elnök politikájával, s, ellenzi a szíriai ellenőrzés minden for­máját. A hadügyminiszter ugyan­akkor a Szovjetunióra hárítot­ta a felelősséget, azt állítva, hogy az Egyesült Államok csupán hátrányának behozá­sára törekszik ezen a téren. Wörner sürgős megegyezést szorgalmazott a fegyverkezés ezen új fajtájának leállításá­ra, mielőtt még a világűr a fegyverkezési verseny-új terü­letévé válna. getek felszínének 90 százalé­kát borító, s a helyi gazdaság alapját jelentő erdőségeket vizsgálták, azok állapotáról szolgáltattak információkat az indiai tudósoknak. Felmérték a szigetek körüli tenger élővi­lágát is, segítve ezzel az in­diai halászatot. Az űrállomáson levő érzé­keny berendezések segítségé­vel kőolaj- és gázlelőhelyek jelenlétére utaló alakzatok után kutattak a szigetek körü­li tenger fenekén. Az indiai szárazföld fölött repülve Ra­kes Sarma és szovjet űrhajós­társai elsősorhan a rendkívül változó vízhozamú, s pusztító áradásaival az indiai mező- gazdaságot gyakran sújtó Gan­geszi, s az indiai folyók je­lentős részének vízutánpótlá­sát biztosító himalájai glecs- csereket és hómezőket figyel­ték meg. A Thar-sivatag fö­lött repülve ásványkincs-lelő­helyek után kutattak. A nap második felében a hat űrhajós sajtókonferencián számolt be munkájáról, a vi­lágűrben szerzett élményeiről a Moszkva melletti irányító­központban összegyűlt szovjet és indiai újságíróknak. Iszraeljan a genfi konferenciáról Amerika ellenzi A vietnami külügyminisztérium közleménye Incidens a kínai határon Wörner elutasítja az űrfegyverkezést Az egész emberiség érdeke Szovjet—Lídiái űrprogram Folytatódnak a kísérletek ^^///✓//✓///✓/////////✓//////////✓////////✓////✓/✓/^^^ ÓV/////// P E S T MEG Y E I O 1/ÁC I Ó S NAPOK Újdonság: energiatakarékos villamos főzőlapok A belkereskedelmi forgalomban jelenleg 2 720 000 villamos főzőlapot tartanak nyilván. Ezek hagyományos, nem energiatakarékos típusok. A szövetkezet által 1984 második félévétől olyan csereszabatos főzőlapokat gyártani, amelyek felválthatják a forgalomban levő típusokat.

Next

/
Thumbnails
Contents