Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-07 / 82. szám

NAGYKOROS! ....... V ' A PEST, MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 82. SZÄM 1984. Április 7., szombat Reggelenként még hideg vasi:.. Az ibolya elét! nines sorállás Amikor Móricz Zsigmond Nagykőrösön járt, ha éppen hetipiac volt, mindig kérte, hogy kísérjem végig a piacon. — Tudja — mondotta —, nagyon szeretem megnézni d körösi piacot, ahol úgyszólván minden megterem. Most is gyakran meglátoga­tom a piacot, ahol állandó verseny tárul elénk, a munka és a szorgalom versenye. Földimogyoró Reggelenként még hideg hullámokat kerget a szél, de már le sem lehet tagadni a tavaszt. Az első, ami szemem­be ötlött, egy tányér szép, illa­tos ibolyacsokor. Egy tanyai kislány, Hajdú Borbála árulta, a Nagyerdőben szedte és öt fo­rintért adta csomóját, de nem álltak érte sorba, mint a pri­mőr zöldségféléket árusító ke­reskedők standja előtt. Jobban vásárolták a rózsa­töveket, a dália- és egyéb vi­rággumókat, dísznövényeket és a különleges virágszépségeket. Mert ilyenek is voltak. Szűcs Ambrusné, Kálvin téri idős asszony két cserép szép, nyíló fehér kála virágot árult, mely 120 forintért kelt el. Kedves piros amorel díszvirágot is árult. — Asszonyom, versenyez a díszkertészetekkel, hol tanulta és mióta csinálja? — kérdez­tem. — öt éve. Amikor a tsz-ek alakultak, beléptem, de beteg lettem. Mikor javult az állapo­tom, az élet és megélhetés gondja tanított meg a kertész­kedésre. Uveggangomon neve­lem a szép virágokat. Ez az én kis nyugdíjam. A Búvár utcában lakó Ha­lász Albert nyugdíjas keres­kedő és felesége különlegessé­geket termelt tázerdei zárt­kertjében, földimogyorót, mely megpörkölve finom csemege. Másik árusított terménye ga­bonaszerű kalászos növény volt, melyet csumisznak ne­veznek és keresett kanári- és egyéb madáreleség. Elmond­ták, hogy nyáron gyümölcsöt és zöldségféléket termelnek, főleg tojásgyümölcsöt, mely kirántva kiváló húspótló. Zöldségfélék Faragó Katalin Attila utcai lakos, 10 éve foglalkozik a Mióta megnyílt az áfész Gárdonyi utcai felvásárlóte­lepe, a Kálvin téri kis telepen csak nyulat, galambot és tyúktojást vásárolnak, napos baromfit osztanak ki a terme­lőknek. Ezt a telepet húsz esz­tendő óta megszakítás nélkül Bodzsár József vezeti közmeg­elégedésre. Ottjártunkkor most is kosa­rakkal felfegyverkezve, vagy ötven asszony és egy férfi vá­rakozott fehér hús- és sárga tojófajta kiscsirkékre, melyek érkezését erre a délutánra je­lezték a keltetőtelepről. — Minden héten szállítanak ötezer előre igényelt kiscsir­két — mondotta Bodzsár Jó­zsef. — Még több is elfogyna, ha hoznának. Tavaly összesen százezret adtam ki. Az idén is nagy az igénylés, nem lesz hiány a piacon a vágócsirké­ben. A nyúlfelvásárlásről is ér­deklődtem. — A komoly tenyésztőkkel együtt, több százan, főleg nyugdíjasok foglalkoznak nyúllal. Az áfész nyúltenyész- tő szakcsoportjának tagjai, 1984-re 25 ezer nyúl leadására szerződtek, s egy-egy átvétel­nél most 3—400 nyulat adnak le. A múlt évben közel 30 ezer volt a leadás. A legtöbb város­ban 1933-ban a nyúltenyésztés csökkent, ezzel szemben Nagy­kőrösön jelentős emelkedést mutatott. Beszéltünk Patay Ernővel, a nyúltenyésztő szakcsoport el­nökével is, aki elmondotta, hogy nemrégiben volt egy fő­városi nyúltenyésztő szakgyű­lésen, ahol azt hallotta, hogy a nyúlexport növekszik, még többet is el lehetne adni. Olaszország mellett jó vevő az NSZK, de az arab államok is érdeklődnek. A nyári nyúlát- vételi árak a múlt éviekkel szemben emelkednek. Előre­láthatólag több kategória lesz és a fehér nyuiak árai maga­Autós-motoros iskola, tanfolya­mot indít április 10-én, du. 16 órakor a Nagykőrösi Művelődési Házban. Jelentkezés naponta 8- tól 16 óráig, az emeleten. Tan- folyarndíj részletre Is. sabbak lesznek, mint a színe­seké. — Tojást hetenként hányat hoznak be a termelők? — Tízezret, de nem tudunk érte 1 forintnál többet adni. Évek óta ez a tavaszi tojásár. Ugyanakkor az egyéb árak többszörösen emelkedtek. Ta­valy 800 ezer tojást vásárol­tunk fel. — A galamb értékesítése az utóbbi időben megnehezült. Ezért ritkábban tartunk átvé­telt. K. L. kertjében virágneveléssel. Most szép cserepes szanzaverát, folyó filodendront és dáliagu­mókat árult. Ha túlságosan el­szaporodnak a virágai, elad belőlük. A Mentovich utcai Labanc Sándor tisztviselő volt. Nyug­díjaséveiben zöldségféléket termel a zártkertjében. Most is zöldségféléket árult. Az idén főleg paradicsomot és burgo­nyát készül termeszteni. Képen is mutatja Andó Ferencné és férje Táz­erdei utcai lakosok, mindket­ten állásban vannak. Emellett Andó Ferencné házi- és zárt­kertjében közel 40-féle kony­hakerti és virágmagot ter­meszt, amibe szabad idejében segít a férje is. A vevőknek képen is megmutatja, hogy mi­lyen virágról termett a mag. Különlegességképpen kerek, nagy szemű, amerikai borsó­magja is van. Lengyel Dénes Sallai utcai nyugdíjas kereskedő, 41 évig dolgozott a szakmában. Szü­leitől tanulta a házi kertész­kedést, amit nyugdíjba vonulá­sa óta ő is folytat. Évelő vi­rágtöveket, gumókat: harang, gyűszű, trombita, babarózsa, földiorgona virágfélékst, lila­akác- és egyéb cserjéket ter­mel és árul. Végül egy idős nyugdíjas tsz-tag, Katona József utcai lakos kis kirakatát néztem meg, aki csemegekukoricát, mákot, céklarépát, tormát, cukor- és takarmányrépama- got hozott a piacra. És ő árult legtovább felkötözött szőlőt. Kopa László A kistermelők tevékenysége A fegyelem megszilárdításáért iégyen éjfélkor A pécsi Nemzeti Színház művészeinek előadásában, áp­rilis 10-én, kedden este 7 óra­kor tartják a Négyen éjfélkor című darab előadását, az Arany János Művelődési Köz­pont színháztermében. A da­rab szerzője: Kató Flórián. Ha valaki azt hallja, NEB, vagyis Népi Ellenőrzési Bizott­ság, mindenféle szúrós tekin­tetű, milligrammra mérő el­lenőrt képzelhet maga elé. A valóság persze más, már csak a feladatrendszerük átfutása alapján is, hiszen ellenőrzik a város gazdasági, szociális, egészségügyi, kulturális fejlesz­tésére vonatkozó célkitűzések megvalósítását, a lakosság életkörülményeivel kapcsola­tos intézkedések végrehajtá­sát. Vizsgálataival segítséget nyújtanak a fegyelem megszi­lárdításához, a munka szerve­zettebbé és gazdaságosabbá té­teléhez, és küzdenek a lélek­telen ügyintézés meg a pazar­lás ellen is. Az már jóformán körösi sajátosság, hogy társa­dalmi alapon működnek, így vizsgálataik nagy része saját tervezésű, és az országosak­ban kevésbé vesznek részt. Felszínre hozva 1980., azaz megválasztásuk óta 24 vizsgálat és 3 beszá­moltatás jelzi működésüket. Ezeket még csak felsorolni is hosszú lenne, és már csak azért sem ezt tesszük, mert ezek lefolytatásakor általában beszámoltunk róla olvasóink­nak. Talán a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és az áfész háztáji és kisüzemi se­gítő tevékenységét elemző fel­táró munkára elegendő utal­nunk, már csak azért is, mert ennek az idén lesz az utóvizs­gálata. Az 1982-es megállapítások szerint városunkban nincs kellően koordinálva a kisáru- termelők tevékenysége, és ez hatással van a termelők egyé­ni jövedelmezőségére, Kíván­csian várjuk, azóta történt-e lényeges javulás. A Népi Ellenőrzési Bizott­ság vizsgálatait összegezve megállapítható, hogy nagy horderejű hibákat nem tártak fel, de felszínre hoztak sok kisebb-nagyobb figyelemmel megszüntethetőket. Ezek ugyanis azonnal vagy a közel­jövőben is komoly veszteséget jelenthetnek. Azzal, hogy az eltelt négy év alatt nem kellett felsőbb szervhez fordulniuk, azt is bi­zonyítottnak érzik, hogy váro­sunkban az átlag feletti a vállalatok törvényismerete és -tisztelete. A vizsgálatok kap­csán tett megvalósítási javas­lataikat a gazdálkodó egysé­gek elfogadták s intézkedtek is, s azok végrehajtását is el­lenőrizték minden esetben. A tervezett vizsgálatok el­végzése mellett fontos felada­tuk a lakossági jelzések, pana­szok, közérdekű bejelentések ügyintézése. Itt a számok csak számok, de nem sokat jelente­nek. A panaszok száma az 1981. évi 4-ről tavaly 10-re változott. A közérdekű beje­lentés is tíz alatt van. Ez a szám, jelenthet örö­möt, hiszen ezek szerint a la­kosság is elégedett a városban folyó tevékenységükkel. De éppúgy jelezhet gondot is, mert jól tudjuk, nem éppen nagykőrösi sajátosság, hogy ugyan itt-ott elmondja min­denki az őt ért sérelmet vagy tudomására jutott problémát, de valamiféle rosszul értelme­zett felfogás a „nem az én dol­gom” sajnos, kiépült reflexét hozza működésbe. Társadalmasiiva További probléma forrása lehet, az egyéni meg közérdek összeegyeztetése az ilyen ese­tekben, azaz, ha valakit be­csapnak a boltban például, az véletlen, tehát egyedi eset, vagy kivizsgálás tárgyát képe­ző anyag... Szervezeti működésükre a már említett társadalmi alap a jellemző. Egy függetlenített adminisztrátoruk és 59 népi el­lenőrük van. Szakmai össze­tétele a város gazdasági egy­ségeit tükrözi. Utóellenőrzések összességében — mint Nagykőrös Városi Tanácsa is megállapította legutóbbi ülé­sén —, a NEB megfelel az igényeknek, vizsgálataik egyre alaposabbakká válnak, segítik a gazdasági és tömegszerve­zetek döntéselőkészítő tevé­kenységét. A következő időszak felada­ta az ellenőrzések jobb előké­szítése, vizsgálataik még ala­posabbá tétele, az utóellenőr­zések, elemzések hatékonyab­bá tétele, a kért intézkedések tervszerűbb ellenőrzése. S nem hagyható figyelmen kí­vül a városkörnyéki két köz­ség népi ellenőri munkájának segítése sem. B. O. Birkózóink versenyeken Csepelen, népes mezőny: 361 induló vett részt — a létszám és a színvonal is óriási volt — a kétnapos úttö­rő B-korcsoportos ORV-n. A Nk. Kinizsi birkózói közül három jóképességű verseny­ző betegség miatt nem tudott elutazni, a többiek eredmé­nye pedig a következő volt. 41 kg (49 induló): 4. Tö- röcsik Zoltán, tízszer kellett neki jól birkóznia. 68 kg (18): 4. Paros György, győzelmei mellett 2 veresége minimá­lis volt. Rendkívül jó színvonalú és jól megrendezett volt a fővá­rosban, a BVSC új, korszerű sportcsarnokában megrende­zett országos serdülő szabad­fogású KISZ Kupa-viadal, melyen 267-en indultak. A körösiek közül többen értek el értékes helyezést, a követ­kezők. 45 kg (24): 7-8. Ezsiás János és Farkas Zoltán, mindketten 4-4 győzelem után, a döntők előtt vesztettek FTC-s ellenfe­lükkel szemben. 49 kg (24): 1. Török Béla, ismét kiemelke­dően versenyzett, hétszer nyert, a döntőben pedig 50 másodperc alatt. 57 kg (39): 5. Farkas Tamás, bírói téve­dés fosztotta meg jobb he­lyezésétől. 78 kg (16): 7-8. Fe­hér Tibor. Szintén Budapest volt a színhelye az országos ifjúsági kötöttfogású Magyar Róbert- emlékversenynek. A négy nagykőrösi fiatal a nagy me­zőnyben nem került súly­csoportja első hat helyezettje közé. Marsa István, aki meg­szokott súlycsoportjánál egy­A most következő történet igaz-e, vagy sem, nem tu­dom, de tény, hogy annak ide­jén azt mesélték az emberek, a körösi téglagyárnak márcsak azért is a megszüntetés volt a sorsa, mert az onnan kike­rült tégla minősége kritikán aluli volt. S a történet szerint az egyik meggyőző a vita he­vében még azt is kijelentette, ő akár egy vályoggal szétver vagy tíz téglát. A poén csak az, hogy sajnos, sikerült ne­ki, azóta sincs téglagyár Nagykőrösön, de a vályog, a vályog az igen, az még min­dig van. Sőt! A napokban egyik készítője, Dinók Ferenc még hirdette is vályogvető tu­dományát! Jó-e a vályog, a mai építke­zésekben alkalmazható építő­anyag vagy csak afféle sze- gényember-téglája? A szak­emberek — magas képzett­séggel — szabványokat em­legetnek, mindenféle hőtech­nikai mutatókra hivatkoznak. A kőművesek váltókat vono- gatják, jó az kérem, mond­ják, s tény, hogy városunk la­kásainak — különösen a ré­gieknek — jó része vályogból épült. A vályogról hosszú ide­je a szegénység jut eszünk­be, pedig nem kell hozzá kü­lönösebb elmélyülés a matézis világában, hogy rájöjjünk, jó­val olcsóbb, mint gyári készí­tésű társai. Arról meg nem beszélve, szintén szakembe­rek szájából gyakran elhang­zik, a különféle faltípusokra Vályogvetők más-más építőanyagot kelle­ne és lehetne használni, intő példaként a kisméretű tégla mindenhová való alkalmazá­sát, mint a pazarlás iskolapél­dáját emlegetik — valahol látni pedig ilyet is — de tér­jünk vissza a vályogra és ké­szítőjére, Dinók Ferencre. A kocséri úton az Arbózi iskola után lefordulva néhány száz méter az ősgyepen, és már ott is vagyunk az Esed dűlő 19. számú épület előtt. Dinók Ferenc és felesége, Pa­tai Rozália éppen a kis Sokol rádiót hallgatva pihen, ku­tat próbáltak ásni, de másfél méternyire is még száraz a sárga föld, nyoma sincs a — nemcsak vályogkészítéshez — nélkülözhetetlen anyagnak. Dinók Ferencet arról kérde­zem, kitől tanulta a tégla­gyártás fortélyát? ö meg csak a fejét vakar­ja, úgy mondja — apámtól — afféle magától értetődő ter­mészetességgel, kitől is ta­nulhatta volna. Hogy aztán ő kitől? Ükapáig, ősapáig visz- szanyúlik a mára szinte gé­nekben rögzült ismeret, de hát ki látna végére e sornak? A minősége meg? Akár a tég­láé, csak éppen nincs kiéget­ve. Következő kérdésemre — hogyan kell csinálni — kö­zelebb megyünk a gödör­höz. — Először is, a felső, egy ásónyomnyi vastagságú gyö- pöt eldobjuk. Aztán egy olyan fél méter széles, hat-hét lé­pés hosszú darabot leásunk a gödörbe. Belocsoljuk, átvág­juk kapával, belekerül a szal­ma — ezt úgy hozza a meg­rendelő — aztán kimerem ka­pával a talicskába, az asz- szonynak. Ö kiviszi a laposra, aztán formákba kerül, azt ki lesz verve. Ez az első nyo­mot, aztán ugyanez még egy­szer megtörténik, mivel még egy ásónyom mélységgel meg lehet ugyanezt csinálni, ez a második nyomat. Akkor érünk a bányafenékre, onnan már homokosabb a talaj, az már nem jó vályognak. — Ilyen a föld? — Ilyen. Meg hát, ahogy az öregek mondják, változik az méterről méterre. — Mi a kivert vályog továb­bi sorsa? — Mikor félig-formán meg­száradt. százasával, ötvene­sével összerakjuk kúpokba. — Miért kell bele a szal­ma? — Az tartja össze. — Most, hogy nincs vize, mihez kezd? Nem lenne jobb fúratni egy kutat? — Már hogyne lenne jobb! De ahhoz meg motor kéne, de azt sincs, mi hajtsa, mivel nincs villanyunk. Pedig de szeretnénk, ugye nő a fiunk is, mar másodikos, hát persze, bogy jó lenne... — Aztán, hogy így áskál, talált-e már valamit a föld­ben? — Egyszer egy puskagolyó félét. De volt egy másik eset is, nyomom az ásót, egyszer csak észreveszem, hogy neki- kocan valaminek. Ügy har­minc-negyven centi mélyen lehettem. Persze egyből fino­mabban nyúltam hozzá, de csak törött volt, hiába vigyáz­tam. Egy köcsög jöt ki, a da­rabokat nem tudom összepá- szítani egészbe. — Mennyiért adja a vá­lyogot? — Nézze, ez nem gyár, hogy szabott ára legyen. Idejön va­laki, aztán, ahogy megegye­zünk. .. — Végül is: mire jó a vá­lyogtégla? , — Házépítésre. Elsősorban a sátortetős, földszintes épüle­tekre a legalkalmasabb, csak persze jó alap kell hozzá. Meg az is az előnye, hogy sze­rintem melegebb, mint a tég­laépület. Ezt követően már másról beszéltünk, Dinók Ferenc de­rékfájásra panaszkodott. Mondta, apja is lehúzott hu- szon-valahány évet a tehe­nészetben, neki is fájt, azért, mert vagy két méter magas­ra feldobta a jármos tehén. Hozzátette: H higgye el, hogy nem álom ez ... Ballai Ottó gyei feljebb küzdött, közvetle­nül a döntő előtt szenvedett balszerencsés vereséget. Országjáró diákok A megyei diák városismere­ti verseny második, fóti for­dulójában a Nk. Gimnázium húsz országjáró diákköröse is részt vett. Jártak a Fáy-prés- házban, a neves Gyermekvá­rosban, a filmgyár kihelyezett részlegében. A kedves pest- környéki nagyközségben bőví­tették ismereteiket. Üj cselgáncssiker Az ifjúsági II. korcsoportos (14-17 éves) cselgáncsozók or­szágos MNK-viadalát a fővá­rosban rendezték. Cselóczki Attila, a Nk. Kinizsi egyetlen képviselője derekasan helyt­állt: a 83 kg-osok 18 fős súlycsoportjában az előkelő ötödik helyen végzett. Szombati sportműsor Birkózás T örökszent miklós: területi serdülő szabadfogású egyéni bajnokság. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 13.30: Nk. Kinizsi ifi—IM Vasas (Iklad) ifi, 15.30: Nk. Kinizsi—IM Va­sas, megyei II. osztályú baj­noki mérkőzés. Vasárnapi sportműsor Asztalitenisz Veresegyház: V. KSK—Nk. Kinizsi II. és V. KSK Ifi— Nk. Kinizsi ifi, megyei férfi csapatbajnoki mérkőzés. , Cselgáncs Kecskemét: úttörő I—II. korcsoportos körzeti rangsor­verseny. Kézilabda Abony: A. Tsz SK—Nk. Ki­nizsi, felnőtt és ifjúsági me­gyei I. osztályú bajnoki mér­kőzés. Labdarúgás Gyömrő: Gy. SE serdülők— Nk. Kinizsi serdülők, össze­vont körzeti bajnoki mérkő­zés. _________ S. Z. át ütemezés Az Arany János Művelődési Központban, az utazók klubja előadássorozatának hétfőre tervezett összejövetele elma­rad, majd májusban lesz meg­tartva. Ugyanez a helyzet Andai Györgyi és Juhász Jácint a Pódium-bérletben meghirde­tett előadásával is. Az új idő­pont május 17-e, este 7 óra. Mőhwüi Boszorkányszombat. Színes magyar—amerikai meseíilm. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdiómoziban Szegény gazdagok. Színes magyar film, fél 4-kor. Apacsok. Színes, szinkroni­zált NDK-kalandfilm, fél 6- kor. Színház A kecskeméti Katona József Színházban este 7 órakor, Jé­zus Krisztus, az embernek fia. Jászai-bérlet. A Kelemen László Kamara- színházban délután 3 órakor, Csalóka Péter. Bérletszünet. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) 4 L A tojás ára mindig ugyanannyi Van elegendő vágócsirke Szakcsoport is foglalkozik vele

Next

/
Thumbnails
Contents