Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-07 / 82. szám

1984. ÁPRILIS 7., SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP A gyermekek egészsége - jövőnk gazdagsága Valóságképek a világnapon Április 7. Egészségügyi világnap. Idei jelszava: A gyermek egészsége — jö­vőnk gazdagsága. Dr. II. Mahler, az ENSZ Egészségügyi Szervezetének — a WHO-nak — fő­igazgatója világnapi üzenetéből valók az alábbi sorok: ...Minden gyermek­nek biztosítani keil a lelki és testi egészséget. . . Mindaz, ami a közvetlen családban és közösségben, vagy akár a világ távoli részein történik, befolyá­solhatja az anya, a gyermek egészségét és biztonságát... A közvetlen szük­ségletekkel azonos jelentőségű a szeretet és megértés . . . A gyermek egészsége, töretlen testi-lelki fejlődése valóban nem magánügy, végső soron fokmérője annak, mennyire képes gondoskodni a jövő generá­ciójáról a társadalom. Mi a helyzet ez ügyben a mi portánkon? Csupán szemléltetésül néhány adat. Hatféle fertőző kór ellen kap védőoltást minden magyar gyermek. Pest megye 18 nitrátos ivóvizű településén palackozva adják az egészségre ártalmatlan vi­zet a csecsemőknek, 108 körzeti gyermekorvos, kilo védőnő, 5 ifjúsági orvos, 4 ifjúsági és 5 iskolai védőnő vigyázza a megyében a gyermekek egészségét. Csupán a terhes anyák és csecsemők gondozására 10 év alatt 37 új tanácsadó helyiség épült, 7G-ot korszerűsítettek. Ugyanennyi idő alatt 2654-ről 4072-re nőtt a bölcsődei helyek száma, csökkent a művi vetélések, a koraszülések aránya, s 37,8 ezrelékről 23,3 ezrelékre esett a csecsemőhalálozásé. Gödön kibővítették az egészségügyi gyermekotthont, Kercpcstarcsán módszer­tani bölcsőde létesült, Erden és Gödön létrejött a fogyatékos gyermekeket fog­lalkoztató fejlesztő napközi, ugyancsak Kerepcstarcsán kórházi gyermek- és ifjúsági pszichiátriai osztály létesült. Am tény, hogy családi, anyagi, egészségügyi okok miatt veszélyeztetettnek számít egyéves koráig a gyermekek 29 százaléka, hat éves korig 9, tizennégy éves korig 6 százalékuk. Ezen változtatni — nagyobbrészt társadalmi, kisebb- részt egészségügyi teendő. A gyógyítók ugyanis többnyire csak akkor talál­koznak a bajjal, amikor az már létezik. Most, az egészségügyi világnapon beszéljenek erről azok, akik arra hivatottak, hogy sokszor nagy küzdelmek árán megóvják gyermekeiket — az orvosok. A megelőzés érdekében Egészséget mindenkinek 2000-re! Ezt tűzte célul a WKO, hogy az ez­redfordulóra a népek elérjék a te­vékeny életmódhoz szükséges egész­ségügyi szintet. Ami a fogainkat il­leti a kivánalom az: az ötéveseknek fele ép fogazatú legyen. Ma Magyar- országon 21 százalékuk ilyen. A 12 éveseknek legfeljebb három foguk legyen beteg — nálunk átlagosan 7-8. A 18 esztendősök 85 százaléka ne legyen foghíjas — nálunk minden második az. A fogszuvasodás, s a fogínybeteg­ség hazánkban a fiatalok legnagyobb tömegét érinti. Mit tehetünk e nép­betegségek ellen? Aki válaszol: dr. Makra Csaba, a gödöllői szakorvo­si rendelőintézet fogászati csoport- vezető főorvosa. — Tekintve, hogy Magyarországon átlagosan 4000 emberre jut egy fog­orvos, s gyakorlatilag 8—10 éves ko­rára mindenkinek van szuvas foga, felnőttkora elejére pedig a 90 száza­léknak ínygyulladása — ebből fej­lődik ki a fogágybetegség —> a két kór terjedésével az orvosi ellátás nem tud lépést tartani. Csak egy le­hetőségünk marad, ha eredményt szeretnénk elérni: a megelőzés. Ter­mészetesen minden beteget gyógyí­tunk, 14 éves korig rendszeresen gondozunk — erre tettünk esküt. Ám, hogy kevesebben legyenek, ah­hoz átfogó országos program kell. Ennek modellkísérleteit folytatjuk Gödöllőn 9 munkatársammal immár két éve. — Az első lépcsőben több mint 2000 kettő-hat év közötti gyermek szűrővizsgálataira kerül sor, s ta­pasztalatainkat összegeztük A gyer­mekfogászati gondozás feladatai komplex vizsgálat alapján című ta­nulmányunkban, mellyel a Tudomá­nyos Akadémia tavalyi pályázatán jutalmat is nyertünk. Ismét kide­rült, hogy táplálkozási szokásaink, a száj higiénés viszonyok romlottak. Gyakoribbá váltak a fogfejlődési rendellenességek, tovább terjedtek a gyermekkori fogaknak ártó rossz szokások. — Mi a két-három éves korosz­tályt tekintjük a leginkább veszé­lyeztetettnek. A kísérlet keretében már 3 éve elkezdtük a fluorozást Elmex-zselével, de az ideális a konyhasók fluorozása lenne, mert ez 50—60 százalékkal csökkenti a szu- vasodási hajlamot. Megpróbáljuk el­érni, hogy a város gyermekkonyhái változtassanak — az egészséges táp­lálkozás javára — az étrenden. A védőnők, s az óvónők segítségével a legfiatalabbaknál elkezdjük a meg­felelő szájhigiénés nevelést. Ritka­ságnak számít: Gödöllőn van már fogászati védőnő, hatéves korról két­évesre hoztuk előre a fogászati gon­dozás kezdetét, s vonzóvá tettük a várót is: negyedszáz kazettából álló stúdióprogrammal, játékkal várjuk a gyerekeket, akik nem félve, ha­nem észrevétlenül a fogaik óvását tanulva töltik itt az időt. — Az eredményeink? Szembeötlő a városban a szuvas fogak számá­nak csökkenése, igaz az ellátott fo­gak javára, s nem a meg sem be­tegedettekére ... Neurotikus feleletek A Pest megyei Tanács Flór Ferenc Kórházában, Kerepestarcsán új osz­tály nyílt az elmúlt év szeptemberé­ben. Ajtaján ez áll: gyermek és if­júsági pszichiátria. A kórtermekben színes bútorok, a gyerekek melegí­tőben, utcai ruhában vannak, van itt tornaterem és lesz tanműhely is. A csempére ragasztva falevelek, az ablakok, a térelválasztók üvegén pe­dig temperavonásokkal festett Do­nald kacsa, szélmalom, meg nyíllal átlőtt szívben egy vallomás; „Sze­retlek Ficur”. Különös világ ez. A rajzok a be­teg gyermekek lelkiállapotát jelzik, akárcsak egy 15 éves kislány gyó­gyulását a tarka papírtulipán-csokor az osztály megbízott vezetője, dr. Kiss Mária szekrényén. így beszél az orvos: — A 32 ágyas osztály az általános pszichiátriából vált ki, 3 orvos, 2 pszichológus, gyógypedagógus, 13 nő­vér, szociális gondozónő, takarítók dolgoznak itt." Már a tény — hogy önállósult az osztály, s az országban másodikként Pest megyében meg­alakult — is mutatja a társadalom, az egészségügy vezetőinek figyelmét, s a kórház vezetésének támogatását. Mindez érthető, hiszen sok a pszi­chiátriai kezelésre szoruló fiatal. A megye minden részéből, ideggondo­zó szakrendelésről, nevelési tanács­adókból, gyermekorvosoktól, s kör­zetiektől, sőt a kórház más osztályai­ról is küldik hozzánk a gyerekeket. — Hogy miért? Szinte minden kis betegünk más. Gyakoriak az úgyne­vezett gyermeki hibák, a kisebbekre jellemző körömrágás, ujjszopás. A későbbi életkorban szembetűnők a magatartási, tanulmányi, beilleszke­dési zavarok. Ezek hátterében van az ok, a lényeg, s itt azt próbáljuk gyógyítani. Vannak, akik egyszeri nagy traumára — például a szülők halálára, válására — adnak neuroti­kus feleletet. Indulatossá, túlzottan félőssé, olykor ismét bevizelővé vál­nak. Akad páciensünk, akinek 5—10 éves korában a szülők a kezébe ad­ták a boros poharat, s 11 éves bete­günk, aki már többször volt alko­holmérgezés miatt kórházban. Van­nak akiket itt próbálunk leszoktat­ni a gyógyszer, az ital és a szipo együttes élvezetéről. Ennek kialaku­lásában a kíváncsiság, a magányos­ság, a máshogy el nem érhető öröm, az érzelmi hiány, az azonosulási problémák is szerepet játszhatnak. És persze a hasonló gondokkal küsz­ködő társak, akik e meredeken lej­tő utat járják, s a segítségükkel, a közös átélésekkel beépül a deviancia eleme a fiatalok személyiségébe. Vé­gül vannak, akik gyermekfejjel kí­sérelnek meg öngyilkosságot, mint egy 12 éves kislány, aki iskolai prob­lémáira. kiközösítettségére a csa­ládban sem lelt vigaszt, támogatást, már a 20. alkalommal próbálta meg elvetni az életét. — S mit tehetnek értük a gyógyí­tók? — Sokat. A sport, a játék, a krea­tív foglalKozás, a csoportos és egyéni terápia többnyire kialakítja a hiány­zó szabály-tudatot, segít a gyerekek­nek a kudarcok elviselésében, s rit­kábban végleg, gyakrabban hosszú időre szűnnek tüneteik, beilleszked­nek a társadalomba, a közösségbe. Ehhez persze nekik önismeret kell, a szülőktől, a környezettől pedig az el- fogadóbb, a megértőbb, a tolerán- sabb közeledés. A családra figyelve A gyermeket fenyegető testi és lelki bajok gyógyítói után kapjon szót a környezet orvosa is, dr. Jónak Ida gyermekgyógyász, aki az ország­ban elsőként 1982-ben alakult gyáli komplex családvédelmi szolgálat ve­zetője. — Nálunk orvosok, jogászok, ta­nácsi szakemberek, pedagógusok, vö­röskeresztes .aktivisták fogtak össze harmincán, hogy a családot védjék. Mert létezik ugyan különálló gyer­mek- és ifjúságvédelem, gyermek- gyógyászat, mégis a problémák meg­oldásához többnyire az egész család, olykor a távoli környezet a kulcs. A betegséget nem lehet önállóan, csak önmagában tekinteni, hiszen a háttérben, az okok között rengeteg családi jellegű lehet, s a gyógyulás is gyakran attól függ, sikerül-e eze­ken változtatni. Nem ritka például, a gyermekeknél az asztmás hörghu­rut. A rendelésen körülbelül minden tizedik gyerek ezzel jelentkezik. Ki­alakulásában az allergiás hajlam mellett az életmódi tényezők is sze­repet játszhatnak, mint a csecsemő- kori túltápláltság, a lakásban az al­A gödöllői gyermekfogászaton a legkorszerűbb műszerekkel gyógyítják a kis bete­geket. lergiát kiváltó anyagok jelenléte, vagy a kórt olykor súlyosbító körül­mény: a szülők dohányzása. A gyerek kiszolgáltatott, a felnőt­tektől függ. A táplálkozási betegsé­gek egy része, a lassacskán ismét népbetegséggé előlépő tetvesség, a neurotikus eredetű kórok, a fiatalok narkomániája szinte nem is adnának munkát az orvosnak, ha a családok­nál, a kisebb közösségekben minden rendben lenne. S talán a pedagógu­sok is kevesebb beszédhibás, zavart magatartású, nehezen nevelhető gye­rekkel találkoznának. Ha laza a család — minit gyakor­ta Gyálon, ezen a tipikusan agglo­merációs településen, ahol sok az in­gázó, nem ritkaság a bűnözés, az al­koholizmus, az igénytelen életmód — szinte törvényszerű, hogy a gye­rekek és az ugyancsak sűrűn ma­gukra maradó idősek sok segítséget igenyelnek. A komplex családvédelmi szolgá­lat ez ügyben többet tehet, mint a széttagolt egészségügy, oktatásügy, gyámügy, a Vöröskereszt, s a rend­őrség. A rendszeres kapcsolattartás a gondok gyorsabb felderítését, az idejekorán történő beavatkozást te­szi lehetővé. Ügyeletet is létrehoz­tunk, s gyógyszertárakban, iskolák­ban, óvodákban fogadjuk a lakosság bejelentéseit. A nevelőszülőknél el­helyezett állami gondozottakat rend­szeresen látogatjuk. Ahol a gyermek problémái mögött anyagi természetű okot találunk, kezdeményezzük, hogy a család kapjon rendkívüli, vagy rendszeres szociális segélyt. Rokkant A rendelő előterében a várakozás Ideje alatt játékkal, olvasással, vagy akár ta­nulással is eltölthetik idejüket. A gyerekek saját maguk díszítik a foglalkoztató üvegfalait, fantáziájuk szerinti rajzokkal, a kerepestarcsai kórház gyér­mekpszichiáíriai osztályán Sóhajts ... Mondja dr. Horvát István, a gödöllői rendelőintézet gyermekorvosa Barcza Zsolt felvételei kislány szüleinek szereztünk autót, s kezdeményeztük többször is, hogy a család züllöttsége miatt veszélyben levő gyermekeket vegyenek állami gondozásba. Minden tanácsért hoz­zánk fordulónak a rendelkezésére ál­lunk, ám látványos eredményeink még sincsenek. Csak ott számít- tunk sikerre, ahol a család együtt kíván velünk működni. Az alkoho­lizmus például olyan társadalmi probléma, amellyel mi sem vagyunk képesek megküzdeni. A szülőkön, életmódjuk hibáin nehéz változtatni. A gyerekeket kell megnyerni, felkel­teni igényüket egy szebb, tartalma­sabb élet iránt. VASVÁRI G. PÁL

Next

/
Thumbnails
Contents