Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-28 / 99. szám
1984. ÁPRILIS 28., SZOMBAT 3 Fehérjének Szójavefak Országszerte vetik a szóját. A gazdaságok arra törekszenek, hogy a kukoricát megelőzve mindenütt földbe kerüljön a magja, mivel ugyanazokat a gépsorokat használják mindkét növényi kultúrához. A szójamag kevésbé érzékeny, mint a tengeri, következésképpen hűvösebb talajban is csírázásnak indul. A vetőmagot a szója hazai központjában, a Bólyi Kombinátban állítják elő az egész ország számára. A kiszállított magvak mennyisége alapján számítva, az idén körülbelül negyedével nő, és eléri a 33— 34 ezer hektárt a szója hazai vetésterülete. Ennyit még soha nem termeltek nálunk. Nagyüzemi mértékben éppen 10 évvel ezelőtt — 1974-ben — kezdődött meg Magyarországon az állatok takarmányozásában, és újabban az emberi táplálkozásban is fontos szerepet játszó fehérjenövény termelése. A hazai földekről származó szójával lényegesen csökkenteni tudjuk a drága fehérjeimportot. íicsgyjavítások, karbantartás Takaréklángon a hőerőmű A Dunamenti Hőerőmű Vállalatnál is megkezdték a berendezések tavaszi karbantartását. Októbertől márciusig mind a tizenhárom blokk üzemelt Százhalombattán, és a csúcsfogyasztáskor naponta rájuk háruló terhelés igencsak megkoptatta az alkatrészeket. Jelenleg az egyik 215 megawattos blokk teljes nagy- reviziója folyik. A munka előre meghatározott rend szerint 85 napot vesz igénybe, addig természetesen a rendszer többi tagja termeli meg a szükséges elektromos áramot. Egy-egy blokk ilyen jellegű javítására nyolc-kilenc évenként kerül sor, s mintegy 15 millió forintot emészt fel. Ez lényegében egy kisebb beruházásnak felel meg. Mivel előbb-utóbb minden blokk nagyjavítására sort kell keríteni, a párhuzamos javítások elkerülhetetlenek, hiszen leállni csak az év bizonyos időszakában lehet. A tízes számú, ugyancsak 215 megawattos blokk középjavítása például ezért esik egybe az említett nagyjavítással. Ezt a munkát azonban húsz nap alatt be lehet fejezni, s háromnégy évenként kell megismételni. Következő lépésként a tizenegyes blokk 85 napra tervezett úgynevezett hátelbontá- sos nagyreviziójához fognak hozzá. A gázturbinajavító, a kazán-, a villamos-, és az általános karbantartó osztályok, valamint a javításokban közreműködő külső vállalatok — például a Láng Gépgyár és a Skoda-szerviz — munkáját a karbantartási főosztály fogja össze. Egyeztetik a blokkok leállításának időpontját a Magyar Villamos Művek Tröszttel és mintegy 700—800 ember napi tevékenységét hangolják össze. A koraszülöttek kérdése az utóbbi időkben erőteljesebben foglalkoztatja a közvéleményt, s a közelmúlt ismeretes tatabányai tragikus esete még inkább e felé fordította a figyelmet. Ezért is tarthat számot a szakkörökön túlmenő szélesebb közérdeklődésre is a Magyar Gyermekorvosok Társaságának a napokban Budapesten lezajlott tudományos ülése, amelyen Angel Ballabriga barcelonai professzor, az Európai Gyermekgyógyász Társaságok és Szövetségek Uniójának elnöke „tájékoztatott a koraszülöttek fertőző betegségeivel kapcsolatos kutatásairól. — Miért éppen a koraszülöttek fertőző betegségeiről számolhattam be? — kérdezte előadása után a Központi Sajtószolgálat kérdése elé vágva Ballabriga professzor. — Azért, mert ezt tartom napjaink egyik legtöbb gondot okozó gyermekgyógyászati kérdésének. Eredetileg általános gyermekorvosnak készültem, amikor azonban kineveztek az egyetem gyermek- gyógyászati klinikájának vezetőjévé, az újszülöttek táplálkozásának a vizsgálatával jegyeztem el egy életre magamat. Minthogy pedig a nem megfelelő táplálkozás szoros kapcsolatban van a fertőző betegségek kialakulásával, ezt megelőzendő sokat foglalkozom az újszülöttek, közöttük a koraszülöttek helyes táplálkozási normáinak a kimunkálásával. A Magyar kollégáival is együttműködik e téren? —- örömmel mondhatom, hogy sok év óta Igen gyümölcsöző az együttműködésünk. Kerpel-Fronius Ödön akadémikus volt az első budapesti gyermekgyógyász, aki látogatást tett barcelonai klinikámon, ahol 150 ágyas intenzív osztályon kezeljük a koraszülötteket. De az európai és a többi földrész nemzetközi gyermekgyógyász-kongrasz- szusain is sok magyar kollégával ismerkedtem össze. Hogy csak néhány nevet említsek: Gegesi-Kiss, Mestyán és a szegedi Boda Domokos professzorokhoz, valamint Cserháti Endre orvostanárhoz, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának főtitkárához nemcsak szakmai, hanem baráti szálak is fűznek. A Nemzetközi mércével mérve milyennek ítéli a magyar meggyőződni — nagy az előrehaladás. A terhes anyák egészségét is meghatározó élet- színvonal, a terhesgondozás, az újszülöttek és a csecsemők korszerű orvosi ellátása igen nagy jelentőségű Magyarországon. Jóllehet mindezzel bizonyos automatikus javulás is jár együtt, de a legtöbb európai országban sem tétlenkedtek, így a jelentős haladás ellenére sem könnyű előrelépni az európai ranglistán. Mindehhez azt is hozzáteszem, hogy az újszülötti és a csecsemőhalandóság további'javítása az orvosi ellátás továbbfejlesztését követeli meg. Az új technológia beszerzése és minden egyéb fejlesztés magától értetődően igen költséges dolog. Enélikül azonban nehézségbe ütközik a szülés utáni komplikációk kivédése és leküzdése. E téren az orvosok egymagákban nem sokat tehetnek, szükségük van a társadalom fokozott segítségére is. A professzor egyébként elmondta azt is, hogy a születéstől számított 48 óra alatt elveszített koraszülöttek 55,4 százaléka valamilyen fertőzésnek — jobbára tüdőgyulladásnak — esik áldozatul. O Mi ennek az oka? — A magzat már a méhben, azaz a méhlepényen keresztül megfertőződhet bizonyos vírusokkal, állati egysejtüekkel és férgekkel, de a születés folyamata közben is beszerezhet kórokozó vírusokat, baktériumokat vagy gombákat. Ebben közrejátszhat a terhesség vége felé folytatott nemi élet is. A barcelonai felmérések azt mutatták, hogy a lakosságnak annál a — rossz szociális kö- nyezetben élő — rétegénél, amely a terhesség harmadik harmadában sem hagy fel a rendszeres nemi élettel, gyakoribb a koraszülöttek elvesztése fertőző betegség miatt. A Melyek a leggyakoribb esetek? gyermekgyógyászat jelenlegi helyzetét? — Jól tudom, hogy Magyar- ország az újszülötti és a csecsemőhalandóságot illetően a sereghajtók közé számít Európában, mégis — s erről személyesen is alkalmam volt — A koraszülötti fertőződések túlnyomó többsége — szerencsére — vagy tünetek nélkül zajlik le, vagy könnyen leküzdhető betegségek formájában jelentkezik. Előfordulnak azonban olyan esetek is, amikor minden orvosi igyekezet ellenére meghal a kis páciens. A koraszülöttek fertőző betegségeinek egy része ugyanis valósággal robbanásszerűen — szó szerint egyik pillanatról a másikra — alakul ki, s a gyermek már akkor áldozatul esik neki, amikor a laboratóriumi eredmények híján az orvos még nem is tudja, hogy milyen kórokozó keltette a bajt. Paradox jelenség, hogy a korszerű orvosi technika ugyan rengeteget javított a koraszülöttek életben maradási esélyein, ám éppen a különböző orvosi beavatkozásoknak (a vérátömlesztésnek, a köldök és a szív katéterezésének, .a műtéteknek stb.) tulajdonítható, hogy a koraszülöttek súlyos, nemegyszer halállal végződő szepszi- se (vérmérgezése) 2 százalékról, 3,4 százalékra növekedett. Ballabriga professzor figyelmeztető adatai bizonyára hasznosak a magyar gyakorló orvosok számára is, akik fölkészültségükkel megnyerték ezúttal is a világhírű szaktudós elismerését. Dr. Pécsi Tibor Ezenkívül gondoskodniuk kell arról is, hogy a termelő blokkoknál felmerülő öt-hat napos javítások ne akadályozzák a folyamatos energiaellátást. El. E A dinnye krónikája Ezer esztendeje termelik Kertészeti kultúránk egyik kevéssé ismert fejezetéhez tartozik a hevesi s egyben Va hazai dinnyetermelés múltja. Varga László egri helytörténész pótolta ezt a hiányt: alapos dinnyekrónikája szerint hazánkban legalább ezer év óta termelik ezt a ma is közÚtba esik jövet, menet... Kinőtték a régit Gyálon, a Kolozsvári utca' sarkán szűkös üzlethelyiség, félig lehúzott redőnyén tábla: nyitás május 2-án, a% új üzletházban. Nagy örömére az Al- sónémedi és Vidéke Takarék- szövetkezet gyáli munkatársainak, akik bent leltároznak. Egy éven át dolgoztak meglehetősen mostoha körülmények között, ideiglenes helyen. Szinte számolják a napokat, mikor vehetik birtokba a Körösi utca 116. alatti kibővített üzletházat. Peller Istvánná kirendeltségvezető mutatja be az újjászületett épületet, amelynek korábbi 90—100 négyzetméteres alapterülete a tetőbeépítés révén megháromszorozódott. Tágasabb lett a földszinti helyiség is; nagyobb a fogadótér és tíz férőhelyes irodapult segíti a kulturált kiszolgálást. Az emeleten kapott helyet az eddig nélkülözött irattár és itt van a tárgyalóterem is. A munkakörülmények ugrásszerűen javultak tehát a takarékszövetkezetnél, ahol étkező és melegvizes mosdó is a dolgozók rendelkezésére áll. A meleget központi fűtés' szolgáltatja, a vegyes tüzelésű kazán fűtését maguk vállalták, mint ahogy az itt dolgozó hat lány és asszony takarít ki költözködés előtt és ülteti be fűvel, virággal az udvart. Még van tartalék Gáztároló a föld alatt Űj kompresszortelep építését kezdték meg a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat hajdúszoboszló—gó- lyási üzemében. A negyedszázaddal ezelőtt felfedezett hajdúszoboszlói gázmezőnek ma is jelentős szerepe van az ország energiaellátásában. Az eredetileg felmért szénhidrogénmennyiségnek ugyan 90 százalékát már kitermelték, de az újabb kutatások szerint meghosszabbítható a gázmező élettartama. Az ennek érdekében megkezdett és 1986-ban befejeződő 130 millió forintos beruházás eredményeként a korábbinál számítotthoz képest egymilliárd köbméterrel több földgáz hozható felszínre. A Hajdúszoboszló környékén kitermelt földgáz helyén található az ország legnagyobb természetes föld alatti gáztárolója is. Az idén ezt is tovább bővítik, így aztán a következő téltől a korábbi gáz- mennyiség kétszeresét tárolhatják a föld alatt Hajdúszo boszlón. A takarékszövetkezet gyáli fiókjának bővítése ugyancsak időszerű volt, hiszen az eltelt évek során a település lakossága gyarapodott, s számottevően növekedett a forgalmuk. A helyszűke már-már a hagyományos tevékenységet is akadályozta akkor, amikor sürgető igénnyé vált a szolgáltatások körének bővítése. Peller Istvánná kirendeltségvezető mondja: — Megszépült, megnövekedett üzletházunk lehetővé teszi a sokrétű tevékenységet, amelybe immár beletartozik a gyáliak átutalási betétszámláinak és személygépkocsi befizetéseinek kezelése. Újdonság az is, hogy átvettük a dabasi Állami Biztosítótól a B fokozatú (azaz 1000 forint értékhatárú) biz- tosítású ügyek rendezését. Sz. T. kedvelt gyümölcsöt. Hazai előfordulásának ősiségéről egy 1038-ból ismert helynév is tanúskodik. Oláh Miklós történetírótól azt is tudjuk, hogy a 16. században már szélté- ben-hosszábban termelték hazánkban a dinnyét. E közlés hitelességét a korabeli családi levelek teljesen kétségtelenné teszik. A tanulmány nyomon követi a fajták kedveltségének változását, s idézi azt az 1833-ból származó feljegyzést, amely szerint: ... dinnye a magyar földön oly sok és oly jó ízű terem, hov>i Olaszországot ki- vévén sehol... A Heves megyei dinnyekertészek — elsősorban a csá- nyiak, ecsédiek — a XIX. század végétől nemcsak helyben, hanem az ország más vidékein is foglalkoznak diny- nyetermesztéssel. Sajátos vándoréletük kialakulásában azonban nem a dinnye, hanem a kenyérgond játszotta a főszerepet. Napjainkban már viszont a megszokás tartja fenn azt az életformát, amely szerint tavasszal elnéptelenednek a hevesi dinnyésfalvak, s a dinnyetermelés nagyrabe- csült hevesi mesterei útra kelnek, hogy otthonuktól távol előkészítsék az új dinnyetermést. Nyitás előtt a Skála-Metró Budapest legkorszerűbb áruháza a Nyugati pályaudvar szomszédságában felépült Skála-Metró május 2-től fogadja a vásárlókat. A tizenháromezer négyzetméter alapterületű, ötszintes, háromszázmillió forint induló árukészlettel rendelkező létesítményben naponta harmincezer vásárlót várnak. Jelenleg az élelmiszer-, ruházati és vegyesiparcikk-osztályokat rendezik be, töltik fel áruval. Erdélyből Nagykőrösre Orvosnő meg fafaragó művész Kiállítási érdemlő anyag Nagy élményben van része annak, aki Nagykőrösön dr. Kovács Zsigmond és dr. Ozs- váth Mária Ceglédi úti lakásában széttekinthet. A nagy haszonnal forgatható könyvek sokasága hosszú időre elfoglaltságot adna az érdeklődőnek, ugyanúgy a lemezek hallgatása is. A falakon festmények, ötvösmunkák. Az egész lakás ízlésesen és barátságosan van berendezve. Nagy- és kisírásos A sok szép művészeti alkotás közül a házigazdák legszebb, legféltettebb kincse mégiscsak az. amelyeket a feleség készített. Mesteri munka a fából faragott váza és a lámpa. Remekek a különféle dísztárgyak is. A fafaragáson kívül szép kézimunkákat is láthatunk; székelyudvarhelyi nagyírásost, kisírásost, zsinóros csipkét, sze- dettes kézimunkákat. Dr. Ozs- váth Mária érti a batikolást és a makramékészítést is. Nem titkolt vágya, hogy alkotásaival a nagykőrösiek is megismerkedhessenek egy kiállítás keretében. Annak idején már bemutatkozott közös kiállításon munkáival Székelyudvarhelyen és Csíkszeredán. Nagy sikere volt a faragott széknek, függöny- tartónak és fogasnak, de a varratos és horgolt kézimunkák is megnyerték a látogatók tetszését. • Dr. Ozsváth Mária Szé- kelyföld-Erdővidékről származik. Erdélyből hogyan került Nagykőrösre? — Ügy, hogy ide jöttem férjhez. Megszerettem a várost és az itt élő embereket is. A munkahelyemen is sikerült jól beilleszkednem. Korábban a Nagykőrösi Konzervgyár üzemorvosi rendelőjében dolgoztam, de miután szemészszakorvosi vizsgát kívánok tenni, átkerültem Ceglédre, ahol január óta tevékenykedem. A Székelyföldön — Gyermekkoromban Baráton, a Baróti-medence és az Erdővidék központjában jártam általános és középiskolába. A helységben született Baráti Szabó Dávid költő és Gaál Mózes író is. A tanulással nem volt gondom. A szüleim pedagógusok. A húgom is tanárnő, öcsém pedig túl van az érettségin. — Már kisgyermek koromban nagy érdeklődéssel néztem a nagymamámat, aki maga szőtte a vásznat. Majd ebből készített inget, fehérneműt, kézimunkát, szőnyeget. Az édesanyám tányérokat festett, szőtt, kötött, varrt, a fiútestvérem főként faragott, a lánytestvérem kötött, horgolt. A dédszülők a nagyszülőknek, azok a gyermekeiknek, unokáiknak adják át a tapasztalatokat, hogy a székely népművészetnek legyenek folytatói. — A szülőföld szeretete már kicsi korunkban belénk ivódott. Szívesen énekeltük a szebbnél szebb népdalokat is. Iskolatársaimmal, barátaimmal rengeteget kirándultunk, gyalog bejártuk a Székelyföldet, hogy jobban megismerjük őseink szokásait. Útjaink során gyűjtöttük az ezzel kapcsolatos tárgyi emlékeket is. Székelyudvarhelyen táncházba jártunk, ott tanultuk a régi székely és magyar táncokat. • Székelyföldről többek között olyan neves emberek származtak, mint Benedek Elek, Körösi Csorna Sándor és Kriza János népballadagyaj- tő, de említhetem Apáczai Csere Jánost is. Aradról érkezett • A pályaválasztás miként történt? — Már kisiskolás koromban elhatároztam, hogy orvos leszek, mert a gyógyítást nagyra tartottam. A marosvásárhelyi orvosi egyetemre elsőre bejutottam és kitüntetéssel végeztem 1979-ben, Székelyudvarhelyen volt az első munkahelyem. Ugyanott munka mellett elvégeztem a művészeti népi iskola fafaragó tanszakát is. Később az út Aradra vezetett, illetve egy évvel ezelőtt Nagykőrösre. íme a változatos, élményekben gazdag életút melyben egyaránt szerephez jutott a művészet, a valóság megismerése, az emberek szeretete. őszintén reméljük: alkalom nyílik arra, hogy a rokonszenves fiatal orvosnő alkotásait városunk közönsége megtekinthesse. K. K. A koraszülött-problémáról Beszélgetés Angel Ballabriga gyermekgyógyász professzorral
