Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-22 / 95. szám

Hajmosás Jól menő fodrászüzlet. Nyitáskor már sokan van­nak. De csak rám kerül a sor. Hajmosást és igazítást kérek. — Sajnos, ma már nem, mert egész nap hajban va­gyok — így a fodrász. S el­lentmondást nem tűrő ké­réssel folytatja: — Holnap­után este fél nyolcra, jó? De pontos legyen! Pontos voltam. — Sajnos ma már nem megy. Itt vannak még á déli vendégek is. — De én tegnapelőtt... a naptárban ott a ne­vem ... — Sajnálom, majd legkö­zelebb. — Mikor? Hallgat. — Én már tudom. Leg­hamarabb tegnapután, de legkésőbb holnapelőtt. K. 1. Cs. ULÖ1 A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 95. SZÁM 1984. Április 22., vasárnap Biztos piaci háttérrel Hatékonyság a város iparában Pétéi Ponfrablás Értékes pontot rabolt Üllő­ről a Pécel. A szurkolók sze­rint a győzelem sem lett vol­na lehetetlen a bajnokságban jobb helyen álló gárda ellen. Pécel—Üllő 2-2 (1-0) Pécel: Balogh — Berecz, Fa­zekas, Szmolciza, Lukács — Bárány, Kecskeméti (Tóth), Kiss (Szili) — Csörögi, Nagy, Bakk. Már a második percben ve­zetéshez jutott a Pécel, s az előnyt a második félidő köze. péig sikerült tartani. Ekkor Fazekas fegyelmezetlensége révén büntetőből egyenlítettek a hazaiak, sőt, hamarosan ve­zetéshez jutottak. A hajrában ismét a péceliek voltak ered­ményesek. Gól: Csörögi, Szmolicza. Jó: Szmolicza, Bárány, Csörögi. Ifjúsági eredmény: Pécel—Ül­lő 1-0. Milyen hatékonyan gazdál­kodnak. a megváltozott, meg­nehezedett körülmények kö­zött a város öt vállalatánál, a Ganz Árammérőgyárban, a Gödöllői Gépgyárban, a Hu­mán Oltóanyagtermelő és Ku­tatóintézetben, a Közép-ma­gyarországi Közmű- és Mély­építő Vállalatnál, a Lati Kö­zös Vállalatnál? Erre a kér­désre keresett és kapott vá­laszt a városi párt-végrehajtó­bizottság, amely legutóbbi ülé­sén tárgyalta azt a jelentést, amit a gazdaságpolitikai bi­zottság egyik tagja készített. Főbb irányzat Az öt gazdasági egység, akár nagyságát, akár termék- és termelési szerkezetét nézzük, nem sok közös vonást mutat. Jóformán csak azt, hogy mind­ahány ebben a városban tevé­kenykedik. Ez sem elhanya­golható, sem a vállalatok, de különösen nem a város szem­pontjából. Közös a sorsuk ab­ban, ahogyan és ahonnan al­kalmazottaikat, munkásaikat toborozhatják. A városnak pe­dig az nem mindegy például, milyen a területén működő vállalatok, üzemek híre, ho­gyan járulhatnak hozzá erköl­csileg és anyagilag a telepü­lés fejlesztéséhez. A vizsgálódásnak a tenden­ciák kitapogatása volt az el­sődleges célja, nekünk sem le­het más szempontunk, hiszen nem feladatunk gazdasági elemzések bemutatása, s való­Kéxílabda Győztesek, vesztesek A megyei I. osztályú kézi­labda-bajnokság második for­dulóját Hernádon vívták a GSC női csapatai. A felnőttek kilencgólos vereséggel, az ifis- ták háromtalálatos győzelem­mel térhettek haza. Hemád—GSC 23-14 (14-7) GSC: Dékányné — Forgács, Vrbánné, Szlifkáné, Urbán A., Botszki, Serfőző. Csere: Tóth- né — Ádámné, Némethné, Se­Gödöllői gólokkal teltek az első percek és ez egy kicsit meglepte a vendéglátókat. De nem sokáig csodálkoztak, a 7. percben kiegyenlítettek és ma­gukhoz ragadták a vezetést. Csapatunk sokat hibázott, így a hazaiak hétgólos előnnyel fordulhattak. A szünet után egy ideig ki­egyensúlyozottá vált a mérkő­zés, felváltva estek a gólok, sőt négy találatra sikerült csök­kenteni a hátrányunkat. A hajrá perceit részünkről kap­kodás, eladott labdák, kiha­gyott helyzetek, kapushibák jellemezték. Bár a vereség ek­kora különbsége elkerülhető lett volna, a hernádiak győ­zelme megérdemelt. Jó: Urbánné. GSC ifi—Hernád ifi 16-13 (7-10) GSC ifi: Deák — Papp, Szűcs M., Kugler, Pilcsik, Sza­bó, Gyurik. Csere: Fekete — Rubniczai, Szűcs J., Szász. Az utánpótláscsapatot ismé­telten a lelkes játék segítette. Nagy hajrával sikerült a két pontot hazahozni, úgy, hogy a második félidőben csak há­romszor zörgették meg kapunk hálóját a hernádiak! Jó: Szűcs, Rubniczai. Cse. J. Hétközi fordulók Újabb szünet következik Egyhetes szünet után ismét pályára léptek a GSC röplab­dacsapatai. A fiúk két hétközi mérkőzésen is. GSC—Aranykalász Tsz SK 3-1 (13-15, 15-9, 15-10, 15-6) GSC: Somogyi, Gorove, Cso­rna, Kardos, Réti, Budai. Cse­re: Cipkin, Giczy, Gurabi, Tompa. Edző: Körösfői And­rás. GSC ifi—Aranykalász Tsz SK ifi 1-3 (15-8. 11-15, 10-15, 5-15) GSC ifi: Almási, Tompa, Ko­vács, Béres, Üjvári, Pleizer. Csere: Tóth L., Samu, Por gú­nyt, Ternyik, Miró, Eltér. Ed­ző: Kardos Károly. A másik hétközi mérkőzé­sen a bajnokjelölt Nógrádi SE otthonába utaztak a fiúk. Nógrádi SE—GSC 3 0 (15-4, 15-8, 15-6) GSC: Somogyi, Csorna, Bu­dai, Réti, Kardos, Giczy. Cse­re: Suri, Gurabi. Edző: Körös­fői András. A lánydk a Tipográfia ven­dégei voltak. Tipográfia—GSC 3-0 (15-10, 15-8, 15-6) GSC: Somogyiné, Süpek, Tóth, Szentivánszky, Kolozs J., Huszár. Csere: Körösfői F. Edző: Körösfői László. Az ifik lelkesen vetették be magukat a küzdelembe. Jó já­tékot nyújtva, kis különbség­gel maradtak alul. Valameny- nyi csapattag dicsérhető. Tipográfia ifi—GSC ifi 3-2 (15-13, 5-15, 15-11, 5-15, 15-10) GSC ifi: Kiszel, Dóczi, Bu- cherna, Szaniszló, Balogh, Bó- di. Csere: Budai, Kántor. Ed­ző: Dóczi István. Most ismét egyhetes szünet következik. S. Sz. Zs. színűleg olvasóink sem ezt várják. Annál inkább lehet­nek kíváncsiak a főbb irány­zatokra, hiszen az ipar így vagy úgy valamennyiünk éle­tét befolyásolja. Az első fontos megállapítás, hogy a vállalatok ezekben az egyáltalán nem könnyű évek­ben is általában teljesítették terveiket. Az ipari átlagot meghaladó felfutást rögzíthet­tek a Ganz Árammérőgyárban és a Gödöllői Gépgyárban. De talán ennél is fontosabb, hogy a valamennyien biztos piaci háttér tudatában tervezhettek és termeltek. Termékeiket nemcsak itthon, hanem igen jelentős százalékban külföldön adták el. Ebben a tekintetben is kiemelendő az előbb emlí­tett két ü'zem. Mozog a munkaerő A tervteljesítés más oldalról megközelítve azt jelenti, hogy a vállalatok jól mérték fel le­hetőségeiket, és megfelelően reagáltak a népgazdasági el­várásokra. Ez különben a többi gödöllői termelőhelyre is mondható. S így nem véletlen, hogy a hatodik ötéves terv­ben eddig dinamikus volt az ipari fejlődés a városban. Az ütemet tartani természe­tesen nem könnyű. Az unos- untalan hangoztatott nehe­zebb körülmények között ez aligha volna lehetséges. A fel­mérés egyebek között kimu­tatta, hogy a mindénkor érvé­nyes szabályozókhoz sem olyan egyszerű az alkalmazkodás. Többek között ezzel magya­rázható, hogy szinte valameny- nyi helyen óvatosak az ered­mények év eleji tervezésében.' Hogyan alakult az öt cég­nél a létszám? A jellemző a csökkenés. Mindenütt arra tö­rekszenek, hogy ezt az irány­zatot megállítsák. Nem sok si­kerrel. A másik sajátosság a munkaerő nagyarányú moz­gása. Ennek mértéke húsz és negyven százalék között mo­zog. Ennek megvannak a ká­ros hatásai, hoav csak ésvet említsünk, az időveszteséget. De ide tartozik az is, hogy a bérfeilesztésre fordítható ösz- szegek nem kis hányadát az új emberek fizetésére kell fordítani. • Ugyanarra a helyre a korábbi bérért nem jönnek az emberek. A mozgás részletesebb oka; a vizsgálat nem tárhatta fel. De minden bizonnyal közre­játszanak a Gödöllőn és kör­nyékén levő kisebb termelő­helyek csábító ajánlatai, lehe­tőségei. Egyébként nem csu­pán a fizikaiakra érvényes ez. A legnagyobb cégek alkalma­zottai sem érik el azt a kere­setet, amit a kisebb testvére­iknél dolgozó kollégáik kap­nak havonta. A munkahelyek vezetői igye­keznek megtartani dolgozóikat, hiszen szükség van rájuk. Ezt a vizsgálat azzal is alátámasz­totta, hogy szinte mindenütt nagy a túlóra-felhasználás. Ügy vélik, hogy ez a jelenben eredményes lehet, hosszabb távon azonban nem követhető. Szükség van az emberekre, ezárt a szabályok adta kere­tek határáig növelik o része­sedési alapot, hogy teljesíthes­sék, ha nem is teljes mérték­ben, a jövedelemnövelés iránti igényeket. A produktumról, az embe­rekről áttérve a gépekre, be­rendezésekre, azt tapasztalhat­juk, ezek is megsínylik a ked­vezőtlenebb körülményeket A beruházási tendencia helyes, hiszen a termelőeszközök fel­újítására, pótlására irányul. Ám ez sem zavartalan, szó sincs arról, hogy volna rá ele­gendő pénz. Emiatt bővül az úgynevezett nullára írt, Vagyis elavult állóeszközök aránya. Jelentős fejlődés Mindent egybevetve, azt ál­lapíthatta meg a végrehajtó bizottság, hogy Gödöllőn a ha­todik ötéves tervben is jelen­tősen fejlődött a termelés, a vállalatoknak megvannak a piacaik. A beruházások nyo­mán korszerűsödött a termék- szerkezet, emelkedett a mű­szaki színvonal, javították a vállalatok nemzetközi ver­senyképességét. A termelé­kenység növekedése mindenütt meghaladta valamelyest a ter­melési érték emelkedését. Az exportáló termelőhelyek a nép- gazdasági átlagot meghaladó kitermelési mutatót produkál­tak mind a rubel-, mind a dol­lárelszámolású piacon. K. P. Optikai oldatellenőrzés Évente több millió infúziós palackot (öltenek -meg a Humán Oltóanyagtermelő és Kutatóintézetben. Termékeik iránt növek­vő kereslet mutatkozik, s az igényeknek évről évre magas szín­vonalon felelnek meg. Felső képünkön: Péli Jánosné az infú­ziós oldatot töltő gépet kezeli és ellenőrzi. Alsó felvételünkön: Géczi Mónika az oldatok úgynevezett optikai ellenőrzését vég­zi a biológiai minősítő próbát megelőzően. Hancsovszki János felvételei Pázsit és padok Domonyi földet terítenek Féltve őrizzék a megújuló parkot! ­Napok óta szorgos munka folyik,emberek nyüzsögnek, gépelt dolgoznak' “tíöláqllőh ’a kastéllyal szemközt. Az Ady sétány és a Rákos-patak kö­zötti terület több évtizedes elhanyagoltságát számolják fel végre. A Ganz Árammérőgyár Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság tagcsoportja felhívására csat­lakozott az Agrártudományi Egyetem és a Török Ignác Gimnázium MSZBT csoport­jainak tagsága. így egy koráb­bi terv valósul meg, több szer­vezet, az erdészet, az arboré­tum, az Elektromos Művek és a Városgazdálkodási Vállalat szoros együttműködésével. A munkák fő szervezője a városi tanács, a feladatok dan­dárját a Városgazdálkodási Vállalat végzi. Az említette­ken kívül mások is segítenek, hogy mihamarabb elkészülje­Gyerekkori élményeim közül kiemelkednek az aszódi vá­sárok. Még most is hallom va­lahol az emlékezetemben az árujukat dicsérő kereskedők versikéit, látom árumustráját, a bámészkodó felnőtteket és a gyerekeket. Felejthetetlen él­mény volt a színes emberfor­gatag. Nem kevésbé a lovak között sürgölődő-forgolódó pa­rasztemberek üzletkötést szen­tesítő parolázása. Ki gondolta volna még har­minc évvel ezelőtt is, hogy a derék négylábú egy lóerős se­gítőtársak helyett, majd egy­szer olyan vásár is lesz Aszó­don. ahol az eladásra szánt autók közül jó néhány, egy­magában is több lóerőt képvi­sel. mint a régi vásárokon az eladásra szánt összes ló ereje. Az autóvásáron — a régi vásárokra jellemző — sűrű emberforgatag sehol sem volt Hiányoztak a zsivajgó gyerme­kek, de parolázókat sem lát­tam. Az egész vásár felett ké- Kesszürke felhő lebegett, a ki­pufogógázok miatt. A beszél­getéseket elnyomta a motorok átható bugása. A piactér mel­letti kijelölt parkolóban, már kora reggel kitehette volna a megtelt táblát Ondrik Márton, az autóvásár felügyelője. Kérdésünkre folyamatosan tájékoztatni nem tudott, mivel a forgalom irányítása is az ő Az autóvásár más Elmaradt a paroiázás is feladata volt. Miután az autó­kat a kijelölt helyükre irányí­totta, az újak érkezése előtt jutott csak egy kis idő a be­szélgetésre. — Több mint egy éve, hogy itt autóvásár van. Eddig nem volt választék, mert talán nem is tudták az autótulajdonosok, hogy Aszó­don is van lehetőség a hasz­nált autók eladására. — Az elmúlt hónapban hir­dettük az Autó-Motorban és a Pest megyei Hírlapban, hogy vasárnap autóvásár lesz. Arra azonban, hogy ennek ilyen si­kere lesz, nem számítottunk. Eddig már mintegy hatvan autótulajdonos szeretne túlad­ni járművén. Sokan érkeztek Budapestről, de a Galga men­te falvait is jó néhányan kép­viselik. Ügy néz ki, hogy na­gyobb a kínálat, mint a keres­let. Legalábbis eddig még nem kötöttek alkut. Valóban, akiket vevőknek néztünk, azok csak a helyi árakról tájékozódtak. A be­szélgetők közül Kovács Józse­fet szólítottuk meg. — Galga- mácsáról érkeztem. Négy és fél éves Ladámat szeretném elad­ni nyolcvanháromezerért. Teg­nap Budapesten voltam, onnan tudom az árakat. Jó lenne, ha megvennék, mert megspórol­hatnék egy kis benzint míg újra Pestre megyek. Időközben Nagy Ferenc ér­deklődésére felnyitották a mo­torház tetejét, s együtt hall­gatták, nézték a működő mo­tort. Neki nagyon tetszett az autó, de nagyon soknak tar­totta az árát. „ Simon László Budapestről érkezett. Régi, nyolcéves Sko­dáján szeretett volna túladni. — Sajnos a vevők nem veszik tudomásul az időközi áremel­kedést — kesergett. Nálam al­kudni is lehet, de ötvenezernél alább nem engedem az árát. Ugyancsak Budapestről ér­kezett Révész György, aki a vasárnapi kirándulás egyik állomásaként szemelte ki ezt a vásárt. Négyéves Opel gépko­csiját kétszázharmincezer fo­rintra taksálta. — Ha nem vi­szik, sebaj, rövidesen indulok tovább, mert ragyogó az idő — mosolygott bizakodva. A vá­sár kuriózuma egy huszonhá­rom éves Trabant volt, ame­lyért gödöllői gazdája, Kassó Csaba, tizenhatezer forintot kért. K. I. Cs. nek. A munka folyamatos, hi­szen a tervek sokat követel­nek, míg megvalósulnak. Az ingoványos -rész feltölté­séhez kétezer köbméter földet szállítottak. A három hektár­nyi területet Domonyból ho­zott humusszal terítik. Pázsit, alacsony növésű növények, utak, pihenőhelyek és padok, világítás szolgálja majdan az itt pihenni vágyókat. A későb­biek folyamán teázó is épül és a terület végében csónakázó tó. Hagyományt szeretnének te­remteni azzal, hogy a városba látogató neves emberek ittjár­tuk emlékére fát ültetnek. Szép lehet a környezet is. A kilátás a kastélyra, a művelő­dési központra. Remélhetőleg rövid idő alatt kedvelt séta és pihenő helye lesz Gödöllőnek a Barátság liget. Ez bizonyosra vehető, hiszen régi óhaj már a park rendbetétele, s így is sokan töltik szabad idejüket a fák hűse alatt. A munkák szer­vezői és az építők szeretnék elérni, hogy a város lakói félt­ve őrizzék a megújuló parkot. Cs. J. Távoli jövevények Villásfarkáak Már nagyon régen vártuk őket, csaknem olyan régóta, amióta útrakeltek felénk. Szá­mukra nem rövidült meg a távolság, évezredek óta saját szárnyaikat használják, ami­kor mennek is, s amikor visz szatérnek. Dolgozik, tesz-vesz az em­ber az udvarban, s valami furcsát, szokatlant hall. Azaz mégis ismerőst, tavalyi emlé­ket. Végül föltekint az égre, eltelik egy fél perc és felis­meri röptéről, szárnyáról, hangjáról a jövevényt. Április 19-én megérkeztek a Galga mentére a fecskék. MUntim Vasárnap, hétfőn és kedden: István, a király. Színes, ma­gyar rockfüm. Kiemelt hely­áron! 4, 6 és 8 órakor. ISSN 0133-1957 (Gödöllöl Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents