Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-21 / 94. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 94. SZÁM 1984. ÁPRILIS 21., SZOMBAT Mindenki találhat teendőt Frissiben testet öltő tervek Igényesebb környezetet teremtenek Akiben él a lakóhelye iránti tenniakarás, az nemcsak szá­mon kér, kritizál, elégedetlen­kedik, hanem azt is számítás­ba veszi; miben és hol segít­hetne, miképpen válhatna ön­zetlen közreműködése révén cselekvő részesévé a város gya­rapításának. Szerencsére szép számmal vannak ilyen embe­rek Cegléden is. Társadalmi tevékenységüknek a népfront teremt egységes keretet, évi munkatervbe foglalva az adott időszak legfontosabb célkitű­zéseit. ** idősekért, fiatalokért A Hazafias Népfront városi elnöksége a minap jelölte ki 1984-es feladatait. A gazdag program eléggé szerteágazó ahhoz, hogy mindenki megta­lálja a lehetőségeihez, szak- képzettségéhez legközelebb ál­ló teendőt. A gazdaságpolitikai elképzelések megvalósítása to­vábbra is a legfontosabb he­lyen szerepel, s az ehhez kap­csolódó városfejlesztési elkép­zelések kivitelezése nem nél­külözheti a társadalmi mun­kát. Ily módon folytatódhat a gáz- és vízvezeték-hálózat bő­vítése, a járdaépítés. A Ma- lomtószélen a tereprendezés­nek, parkosításnak és fásítás­nak kell következnie. A szo­ciális otthon felújításához to­vábbi anyagi felajánlásokra és munkára van szükség. A ré­tegpolitikai és közművelődési tennivalók összehangolt cse­lekvést kívánnak a társszer­vezetekkel, mint ahogy az idős emberekről való gondos­kodásba éppúgy bekapcsolód­nak, mint a veszélyeztetett környezetben élő fiatalok gyá- molításába. Bizottságok tervezik A népfront bizottságai kör­vonalazták a saját céljaikat. A nőbizottság fórum keretében tárgyalt a közelmúltban a rossz családi viszonyok között felnövő gyerekek helyzetéről, Bajnok a 8. c-ben Irány a Népstadion! Épp oroszóráról érkezik, kék köpenyben, piros nyakkendő­vel. A 8. c-be jár itt, a ceglé­di Mészáros Lőrinc Általános Iskolában. Egy ifjú bajnok. Mint mondja, a suliban sincs miért szégyenkeznie, érdemje­gyei alapján alig-alig marad el a kitűnőtől. A közlekedési versenypályán, a Nemzetközi Iskolakupa országos döntőjé­ben pedig egyenesen első lett. Neve: Juhász Zoltán. — Osztálytársaid hogyan fo­gadták a hírt? — Nagyon örültek neki. — Hogyan készültél fel a döntőre? — Sződligetre mentünk, egy néhány napos edzőtáborba, ahol a közlekedéshez fűződő egészségügyi, szabályossági, ügyességi kérdésekkel foglal­koztunk. S persze tananyag volt a kerékpárszerelés és a KRESZ is. De ezt megelőzően nagyon sokat segített Dékány Árpádné tanárnő, az itteni közlekedési szakkör vezetője és Pintér János, az abonyi Gyulai Általános Iskola taná­ra. — Április 5., 6., 7. Mi történt a három nap alatt? — Ötödikén utaztunk Nyír­egyházára, az országos viadal helyszínére. Délután tartották a megnyitó ünnepséget az NYVSSC stadionjában. Más­nap reggel kezdődött a döntő. Nekem elsőként a szabályossá­gi feladatok jutottak: egy zárt csarnokban valóságos KRESZ- parkot alakítottak ki, a táb­lák szegélyezte utakon kellett kerékpárral haladni, persze a lehető legszabályosabban. A kimért pálya megtételére öt percet kaptunk. Aztán követ­kezett a járműszerelés. Nem volt valami nehéz, mert előre tudtuk, hogy melyek a kerék­pár hibái: meglazult a hátsó tengely, a kormány, a nyereg, és így tovább. — Az ügyességi szakaszban bóják, kapuk, deszkák között kellett siklani biciklivel, víz­zel telt pohárral a kézben ke­rekezni. Délutánra már csak az elmélet maradt hátra, köz­lekedési ismeretekről adtunk számot. Ezzel zárult a verseny. De azért este is volt program: videodiszkó. Másnap pedig ki­hirdették az eredményt. — A győztesre újabb felada­tok várnak. i— Igen, május 20-án és 21-, én Budapesten, a Népstadion­ban rendezik meg a nemzet­közi döntőt, ahol tizennyolc ország versenyzőivel kell majd megmérkőzni. Nagyon készü­lök erre az alkalomra, remé­lem, sikeresen fogok szerepel­ni. — S a döntő után melyik irányba indulsz? Hiszen las­sanként véget ér a tanév, s egyúttal számodra az általános iskola is ... — Budapesten tanulok to­vább egy híradástechnikai szakközépiskolában, ami rá­dió- és televíziószerelői kép­zettséget ad. Távolabbi ter­veim között szerepel az elekt- romérnöki diploma megszerzé­se. — Sok sikert, Zoli! V. S. más alkalommal a felkarolás­ra szoruló öregek gondjait ele­mezték, mindkét esetben meg­tanácskozván a legfontosabb és a legsürgősebb tennivalókat is. A gyermekétkeztetés és a köz- étkeztetés színvonalát több ét­teremben megvizsgálják, majd széles körben megvitatják — az érintettek bevonásával — a tapasztalatokat. Az ősz folya­mán felmérést készítenek a tanyai lakosság életkörülmé­nyeiről. A környezetvédelmi munka- bizottság már túl van a tava­szi lomtalanítási akción, ér­tékelte az előző évek fásítási eredményeit. Hamarosan is­mét meghirdetik A tiszta üze­mi környezetért versenyt. Programot dolgoznak ki a Ger- je-patak medrének és vizének megtisztítására, napirendre tűzik a környezet- és a ter­mészetvédelem legfontosabb kérdéseit. Üjabb természetvé­delmi területek kijelölésére tesznek javaslatot a megyei ta­nácsnak. Msjális előtt A béke-barátság munkabi­zottság közreműködésével tar­tották meg a nőnapi városi ünnepséget. A KlSZ-bizottság- gal közösen szervezték meg az ifjúság fáklyád felvonulását éá' nagygyűlését március 15. elő­estéjén. A Tanácsköztársaság évfordulójának megünneplésé­ből és április negyediké ren­dezvényeiből ugyancsak részt vállaltak. Most a szokásos má­jus elsejei majális sikeres le­bonyolításán és a májusi bé­kehónap előkészítésén fára­doznak. A körzeti népfrontbizottsá­gok a lakóhelyi politikai élet fórumai lesznek továbbra is. Minden segítséget megadnak a tanácstagi csoportoknak, szé­les körben megismertetik a városi tanács szándékait a la­kossággal. Aktivistáik azon lesznek, hogy az utcák lakói­ból, a lakótelepeken élők kö­zül minél többeket bevonja­nak a város gyarapításába. T. T. Tehenet a leiéért Hajnaltól, ameddig látni lehet — Bárcsak minden gazda ilyen lenne — jut eszembe a ceglédi Kossuth Tsz üzemve­zetőjének sóhaja, miközben a takaros tanyához vezető gyep- útra fordulok. A postacím: Örkényi út 577., a gazda: Har- sányi Ferenc. A kapu mellett a nyári szín jászla száraz szénával teli, tyúkok telepszenek melegére, amott láda alatt kotló költ. A jászol gerendáján három vas­karika, de lám, mellettük négy rövid lánchurok lóg. Hát persze, nemsokára négy tehén fog itt ácsorogni, a karikák megmaradnak dísznek. A szín szellősen rakott lécei mögött góré sejlik, halomban a sárga, morzsolni való kukorica. Ol­dalt meg szalmakockákból fal magaslik, réseiből, zugaiból tyúkfejek kandikálnak ki, itt érdemes lesz majd tojás után kutatni. — Ezen a portán születtem épp hatvannégy éve — meséli Harsányt Ferenc. — Szüleim is a paraszti munkából terem­tették elő a kenyeret, mi is ezt visszük tovább a feleségem­mel. Gyerekkoromtól fogva megtanultam minden mozdu­latot, ami a gazdaság dolgát előbbre mozdítja. Ismerem jól az állatokat, hisz mást se te­szek, csak naphosszat őket gondozom. Az elődök hagyatéka A gazdát már háromnegyed ötkor talpon találja a hajnal. Megfeji a teheneket, majd a kannába zárt friss tejet a kö­vesét szélére hordja, a busz­megállóhoz, onnan szállítják el a tejüzembe. Aztán ránéz a többi jószágra, ellátja min­det. Az ebéd? Hát a régi dél­ben, egy órakor. — Négy ól van ugyan — mutat a sertéslakokra —, de csak három disznó. Régebben persze többet tartottunk, de úgy számoltam, nem éri meg mostanában, azért aztán eny- nyi maradt. A családnak elég. Inkább a szarvasmarha, az most értékesebb. Igaz, ezt a négyet,, is...csak a tej miatt gondozzuk, naioonta 40—50 li­ter tejét adunk le. Segítenek a gyerekek Az apró istállóban jól meg­fér többféle jószág is. Zsófi, a tehén, épp vemhes, a földön tehénkedik, Csibész, a lovacs­ka békésen ácsorog mellette, a kis gumikerekűt húzza, ha valamit cipelni kell. A sarok­ban apró csibék sárgállanak. Hárman heverésznek a te­henek rezidenciájában. Az ét­lapon széna, szár, abraktakar­mány, kukoricadara szerepel. Valóban szépen fejlett jószá­gok. — Én azt hiszem, nagyon ügyesnek kell lennie egy állat­orvosnak. Hiszen az ember legalább szólni tud: hol fáj, mi a baja. Az állatnak meg csak fáj. Tavaly ilyenkor már rántani Kialakul tágas csarnoka, terme Hatalmas épületegyüttessel bővül Cegléden a 203-as Bem József Ipari Szakmunkásképző. A három részből álló új traktusban az oktatótermeken kívül jelentős helyet kap az étterem és a háromezeradagos konyha, mely a város« diákétkeztetésében is jelentős szerepet tölt majd be. A kivitelezők — képünkön — a belső válaszfalakat készítik. Apáti-Tóth Sándor felvétele való csirkék kapirgáltak az udvar környéki zöldesben. Idénre csökkent, csappant a baromfiállomány: alig vanele- ség számukra, ami meg van, az igencsak drága — hallom az érvet. 4-5 kotló, 15 csibe, 30 tyúk, ennyiből áll most a re­giment. Ha marad fölös to­jás, mindig vevőre talál. A konyhába térünk be né­hány szó idejére megpihenni. Két melegkeltő alkalmatos­ság is ácsorog egymás mellett. Egy sparhert, télidőre gondol­va, mikor nemcsak főzni, de fűteni is kell, a palackos gáz­tűzhelyen meg az ebéd fő, víz forr. — Ott volt 800 négyszögöl­nyi szőlőnk — tekint ki a szűk ablakon házigazdám. — De hát nincs jó ára a bornak, ráadásul még a 82-es évjárat is itt van a pincében. Szóval eladtuk a szőlői, nem éri meg vele kínlódni. De még így is maradt egy kisebb tábla itt a ház végében. A gyerekek segí­tenek megművelni. Egyikük a földhivatalban, másikuk a Stylus Faipari Szövetkezetben dolgozik már 1960 óta kárpi­tosként. A hét végét legtöbb­ször nálunk töltik. így élünk — Hát így élünk. Nem mon­dom, a Kossuth Tsz, ahonnan nyugdíjba mentem, minden­ben támogat bennünket, ka­szálót, legelőt ad, de az álla­tok nélkül nehezen lennénk meg, mert kettőnk nyugdíja összesen 3200 forint, ök ami dolgunk hajnaltól addig, ameddig látni lehet. Alig ma­rad idő másra. Ritkán a tele­vízió elé ülünk, vagy elolvas­suk a Szabad Földet. Varga Sándor Beázik a tető Megújul négy lakóház Beépítik a padlásteret A városi tanács a tulajdo­nában levő lakóházak közül az idén négynek a felújításá- re vállalkozhat a rendelkezé­sére álló pénzből. A Rákóczi út 9. szám alatti 28 lakásos épület új tetőszigetelést kap és bekötik a városi szennyvízhá­lózatba. Elektromos rendsze­rét a jelenleg érvényben levő szabványoknak megfelelően alakítják ki. Homlokzatfelújí­tása egyúttal a főutca képét is rendezettebbé teszi. A kivite­lezést a városgazdálkodási vál­lalat végzi el. Bár viszonylag nem rég épült a Kozma Sándor utca 3/a és a Reggel utca 1. szám alatti ház, mindkettőnek sür­gős javításra szorul a tetőszi­getelése. Ezzel együtt kicseré­lik a bádogos szerkezeteket és helyreállítják a beázott laká­sokat. A két munka együtte­sen másfél millió forintba ke­rül,,, és a dabgsi költségvetési üzemet bízták meg a feladat­tal. A Rákóczi út 6. szám alatti lakóház felújítási munkálatai átnyúlnak a jövő évbe. Ott szinte „kő kövön nem marad”, hiszen bontanak, alaprajzot módosítanak, berendezési tár­gyakat cserélnek, korszerűsítik az elektromos rendszert. Szük­ségessé vált a födémcsere és ezzel egy időben beépítik a te­tőteret, rendbehozzák a hom­lokzatot. Több mint négymil­lió forintot szánnak erre az épületre, amelynek megújítója a városgazdálkodási vállalat lesz. Koszorúzás a Lenin-szobornál Tegnap délelőtt ünnepélye­sen megkoszorúzták Cegléden Lenin szobrát, a nagy forra­dalmár születésének 114. év­fordulója alkalmából. Az MSZMP városi bizottsága, a városi tanács, a tömegszerve­zetek, a magyar és a szovjet fegyveres testületek, gazdasá­gok és intézmények képviselői helyezték el a megemlékezés virágait. , A Fogadóórák A városi tanács épületében Cegléden, hivatali helyiségé­ben fogadóórákat tart április 25-én, szerdán reggel 8 órától déli 12 óráig Fekete Antal ta­nácselnök. Az asszony Al- bertirsán szállt föl a vonatra, hullám- Papir-dobozával. Óvatosan emelget­te, helyezgette a pakkot, először az ülésre, maga mel­lé, majd a föld­re, tekintete a csomagtartót mé­regette, hogy eset­leg oda tehetné-e vajon? A doboz végre az ölébe ke­rült. Átfogta két karjával, mintha kincset rejtene, vagy élet lakozna benne. — Naposcsibe, kis nyúl? — kér­dezte érdeklődve egyik beszédes kedvű, barátkozó természetű útitár­sunk. Kapott az alkalmon, nem a hallgatagok cso­portjába tartozott, s remélte, beszél­gető társra lel a dobozt cipelőben, ha kezdeményezve A frigéca szóba elegyedik vele. — A, dehogy. Palántákat viszek. Frigócát. — Migócát? — lobbant az érdek­lődés lángja a te­kintetekben, egy­szerre több felől is. — Az meg mi a szösz? — Jaj, már én is rákaptam, aka­ratlanul jön a számra a szó, ahogy a gyere­keimtől hallom. Szóval szamóca­palántákat vettem, több tucatot. So­kat hallott már ró­la a család, a fri­gó szamócáról. Ál­lítólag, ha most ül­tetjük, nyáron már ehetjük a ter­mést. Két kis fiam van, amikor kezd érni a földieper, hát reggeltől estig azt lakmároznák. Beültetjük most jókora darabon a hétvégi kertet ve­le. — Az imént va­lami más növény­nevet mondott. Azt a migó... — Frigócát! — nevet az asszony. A fiaim, a két kis betyár, összevon­ták a frigót meg a szamócát, ebből lett a frigóca. Olyan jól hang­zott, hogy így em­legeti az egész csa­lád. — Hogy mit ki nem találnak — ál- mélkodtak az úti­társak. Mire Ceg­lédre értünk, mint valami nagy ese­ményt, a szamóca­termesztés csinját- bínját elemezte a dobozos asszony körül vagy másfél tucat utas. e. k. A klub szervezi Tavaszban tündöklő városok Kis pakk, nagy pakk, de azért vigyázzunk, az utas ki ne maradjon a messzi földre induló autóból! — Ezen a ta­vaszon a Magyar Autóklub ceglédi csoportja szervezésé­ben többen is útnak indultak már, világot látni. Néhány klubtag ezekben a napokban épp hazafelé poroszkál, török és bolgár földet bejárva. Utazós hónap lesz a május és a június is. „Szomszédolni” Ungvárra, Munkácsra három autós turnus indul. Múzeum­látogatás, városnézés szerepel a programjukban. Egy autó­busz szervezett útra, olasz földre viszi az autókluboso- kat. Buszos csoport készül majd a Magas-Tátrába és a jugoszláviai Rabacba is. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) t I

Next

/
Thumbnails
Contents