Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-21 / 94. szám
2 1984. ÁPRILIS «., SZOMBAT Lenin születésének évfordulója? Emlékünnepség Moszkvában ä Pénteken Moszkvában ünnepi ülést tartottak Vla- | gyimir Iljics Lenin születésének 114-ik évfordulója tisz- í teletére. A rendezvényen Konsztantyin Csernyenkóval, $ az SZKP KB főtitkárával, a Legfelsőbb Tanács Elnök- ^ sége elnökével az élükön megjelentek az SZKP és a szovjet állam vezetői. Vlagyimir Dolgih, az SZKP KB ^ PB póttagja, a Központi Bizottság titkára mondott ün- á népi beszédet. Hangsúlyozta, hogy napjainkban a gazdaságnak meghatározó szerepe van a fejlett szocialista társadalom tökéletesítésében. A népgazdaság fejlesztése a Szovjetunióban soha nem volt öncélú, a kommunisták pártja mindig a népjólét növelésének eszközét látta benne. Nemzetközi kérdésekre áttérve Vlagyimir Dolgih megállapította, hogy a Szovjetunió külpolitikája, amelyet a folyamatosság jellemez, a békés, szocialista építőmunka feltételeinek megteremtését szolgálja. E politika fő célja a béke megszilárdítása, a nukleáris háború elhárítása, a Szovjetunió, szövetségesei és barátai biztonságának erősítése, a népek felszabadulásáért és függetlenségéért vívott harcának támogatása, a normális nemA francia nemzetgyűlés péntekre virradóan 329 szavazattal 156 ellenében, egy tartózkodás mellett bizalmát fejezte ki a kormány általános politikája iránt. A szocialista, kommunista és baloldali radikális képviselők a kormány mellett, az ellenzéki RPR és UDF képviselői a kormány ellen szavaztak. A vitával foglalkozó francia kommentárok általában megállapítják: a kormány- többségben pem következett be szakadás, a kommunista képviselők bizalmat szavaztak a kormánynak, de a nézeteltérések továbbra is fennállnak. Mauroy miniszterelnök leszögezte, hogy a kormány kitart az ipari átszervezésről hozott döntései mellett, a kommunisták pedig más megoldásokat javasolnak. A francia nemzetgyűlés bizalmi vitája során Pierre Mauroy miniszterelnök konkrét példával támasztotta alá André Lajoinie-nak, a kommunista képviselőcsoport elnökének azt a megállapítását, hogy a francia tömegtájékoztatási eszközök sokszor félrevezetik a közvéleményt a tények felelőtlen eltorzításával. Mauroy miniszterelnök e „félrevezető tájékoztatás” tipikus eseteként említette azt a módot, ahogy a francia tömegtájékoztatási eszközök egy része legutóbb egy szovjet repülőgépet „kémrepüléssel” vádolt. zetközi együttműködés fejlesztése. Az SZKP kiemelkedő fontosságú feladatának tartja a testvéri szocialista országokhoz fűződő kapcsolatok fejlesztését — hangsúlyozta a szónok. — Egybeforrottságuknak, külpolitikai lépéseik és védelmi intézkedéseik szoros egyeztetésének köszönhetően a szocialista közösség országai egyre növekvő befolyással vannak a világeseményekre. A szocialista országok biztonságának megbízható védelmezője a Varsói Szerződés szervezete. A szocializmus pozícióinak erősítésében kiemelkedő szerepet játszik a szocialista országok gazdasági együttműködése. A KGST történetének 35 éve alatt a tagállamok jelentős eredményeket értek el. Távlati együttműködésük optimális A francia televízió és több francia lap ugyanis az elmúlt napokban szenzációt hajhászó tálalásban közölte, hogy a Moszkva—Marseille légijárat repülőgépe — egy Tü—134-es repülőgép — útvonalát megváltoztatva berepült a touloni hadikikötő feletti tilos övezetbe s nem engedelmeskedett a francia légi irányítás ismételt felszólításainak. Mauroy miniszterelnök a nemzetgyűlésben leszögezte: szó sincs semmiféle kémrepülésről, a szovjet repülőgép követte a francia légi irányítás utasításait s félrevezették a közvéleményt azok, akik „kémkedéssel” vádolták a szovjet repülőgépet. Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács elnökségének elnöke pénteken Moszkvában magas szovjet kitüntetéseket nyújtott át a szovjet—indiai űrutazás résztvevőinek. Az űrhajósokat az űrállomáson végzett sikeres munkájukért s az űrrepülés során tanúsított bátor magatartásukért tüntette ki a Legfelsőbb Tanács elnöksége. Jurij Malisén és Gennagyij Sztrekalov űrhajósoknak a Kremlben ezúttal másodszor módjának kidolgozását szolgálja majd a tagországok küszöbönálló legfelsőbb szintű tanácskozása. Vlagyimir Dolgih rámutatott, hogy a jelenlegi rendkívül veszélyes nemzetközi helyzetet a NATO imperialista körei, elsősorban az Egyesült Államok agresszív politikája okozza. Az amerikai kormányzat a kommunizmus elleni harc jelszavával mindenhol támadást indított a szabadság és a haladás ügye ellen. Nyíltan világuralomra tör, korlátlan fegyverkezési hajszába kezdett, amely nukleáris konfliktussal fenyegeti a világot. Ám minél jobban növeli a feszültséget az imperializmus, annál energikusabban tevékenykednek a béke megőrzésének és megszilárdításának hívei. A béke legfőbb támasza a szocialista közösség. A Szovjetunió aktív békepolitikát folytat, és nem hagy figyelmen kívül egyetlen jelentős megoldást követelő nemzetközi kérdést, sem. A szónok felhívta a figyelmet arra, hogy a Szovjetunió békés feladatok megoldásán dolgozva nem törekszik konfrontációra, és nem akar katonai fölényt kivívni. De azt sem engedi, hogy bárki is megbontsa a hadászati egyensúlyt, amely alapvető feltétele a béke fennmaradásának. Ha a hadászati egyensúly az imperializmus javára módosulna, akkor növekedne a háborús veszély. Ezért indokoltak és szükségesek azok a válasz- intézkedések, amelyeket a Szovjetunió és szövetségesei tettek az amerikai rakéták európai’ telepítésének megkezdése után. Vlagyimir Dolgih végezetül felhívta a figyelmet: jelentősen javítaná a nemzetközi helyzetet annak a nemrég tett szovjet javaslatnak az elfoglalása, hogy szülessen megállapodás a nukleáris fegyverzettel rendelkező államok kapcsolataira érvényes normákról. A Szovjetunió kész arra, hogy ezeket a normákat kötelező érvényűvé tegyék. nyújtották át a Szovjetunió hőse kitüntetés arany csillagját és a Lenin-rendet. Ök korábban már jártak a világűrben. Rakes Sarma indiai űrhajós is megkapta a Szovjetunió hőse címet és a Lenin-rendet. Ránts Málhotrát, az indiai űrhajós dublőrjét a szovjet— indiai közös űrrepülés előkészítésében és végrehajtásában való aktív részvételéért a Népek barátsága Érdemrenddel tüntették ki. Fennmaradtak a francia koalíciós ellentétek Bizalmat kapott a kormány A program sikeres végrehajtásáért Kitüntették az űrhajósokat Magyar—algériai kapcsolatok SZÉLESEDŐ EGYÜTTMŰKÖDÉS DINAMIKUSAN FEJLŐDNEK a magyar-algériai kapcsolatok; mindkét ország a kölcsönösen előnyös és gyümölcsöző együttműködésre törekszik. Sadli Dendzsedidnek, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnökének, a Nemzeti Felszab ad ítási Front (FLN) pártja főtitkárának közeli magyarországi látogatása is jó alkalmat kínál az együttműködés további bővítésére, fejlesztésére Hazánk kapcsolatai az 1962- ben függetlenné vált Algériai Demokratikus és Népi Köztársasággal nem új keletűek: támogattuk a nemzeti felsza- badítási front küzdelmét a nyolc évig tartó felszabadító háború alatt is. A két ország közötti politikai, államközi, gazdasági és egyéb együttműködési formák fejlődését jól szolgálják a magas szintű megbeszélések. Losoncéi Pál 1971-ben hivatalos látogatást tett, 1975-ben, majd 1980-ban ismét tárgyalt Algériában. 1978-ban részt vett Huari Bumedien állam- és kormányfő temetésén Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének meghívására 1982ben Magyarországon folytatott megbeszélésekre Rabah Bitat, az algériai népi nemzetgyűlés elnöke, s látogatást tett hazánkban Ahmed Taleb Ibra- himi külügyminiszter, az FLN PB tagja is. A látogatást Púja Frigyes, hazánk akkori külügyminisztere viszonozta. RÉGI KELETŰEK, 1962-re datálódnak pártjaink kapcsolatai. Az azóta eltelt több mint két évtizedben számos látogatásra került sor a pártok magas rangú tisztségviselőinek vezetésével. Gazdasági együttműködésünket 1972 óta kormányközi vegyes bizottság fogja át, amely legutóbb 1982-ben ülésezett Budapesten. Igen élénkek kapcsolataink az építésügyben, az egészségügyben, a mezőgazdaságban, a vízügyben. Az utóbbi öt esztendőben jelentősen módosult kereskedelmi forgalmunk Algériával: tavaly már 162 millió USA- dollár értékben exportáltunk termékeket, így kenyérgyárakat, mészművcket, silókat, malmokat, komplett laboratóriumokat és híradástechnikai berendezéseket. Magyar építők keze nyomán emelkednek lakóházak Annábában, Szuk- Ahrázsban. Építővállalataink további, mintegy 5400 lakás építésében állapodtak meg algériai partnereikkel, neves építészmérnökeink könnyű- szerkezetes iskolák, kórházak létesítését segítik. A műszakitudományos egyezmény és a mezőgazdaság területén létrejött szerződés alapján több száz magyar szakember dolgozik Algériában. A magyar gazdaság eredményeit reprezentáló, sikeres magyar héten mutatkoztunk be Algírban az elmúlt év végén. KULTURÁLIS TÉREN is eredményes együttműködésünk. Algériai ösztöndíjasok tanulnak a magyar egyetemeken és főiskolákon; a Budapesti Műszaki Egyetem és az orani egyetem közvetlen jó kapcsolatát jelzi, hogy a BME algériai fiatalokat fogad nyári továbbképzésre. Rendszeresek a két nép kulturális életét bemutató rendezvények is. Gyakori vendégek az arab országban népi együtteseink. A filmgyárak legfrissebb termékeiből kölcsönösen rendezünk filmheteket; ez év elején algériai képzőművészeti kiállítás nyílt meg Budapesten. Az utóbbi öt esztendőben több sportküldői tség járt Algériában, illetve Magyarországon. Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottsági üléséről A miniszterek — a nemzetközi helyzet általános alakulásának tükrében — mélyrehatóan megvizsgálták az európai helyzetet. Megállapították, hogy az elmúlt időszak eseményei teljes mértékben igazolják az 1983. január 5-i prágai politikai nyilatkozatnak és az 1983. június 28-i moszkvai közös nyilatkozatnak a veszélyes fejleményekkel kapcsolatos értékelését és következtetéseit. A feszült helyzet még kiélezettebb lett azáltal, hogy néhány NATO országoan megkezdték az amerikai nukleáris közép-hatótávolságú rakéták telepítését. Ez a nukleáris fegyverkezési verseny új, különösen veszélyes szakaszát nyitotta meg az európai földrészen és a Szovjetuniót válaszintézkedésekre kényszerítette. Az európai nukleáris fegyverekről szóló tárgyalások megszakadtak. A nukleáris fegyverkezési verseny mostani fokozódása miatt — amely ellen a Varsói Szerződés tagállamai következetesen fellépnek — jelentősen nő az emberiségre, a földi életre katasztrofális következményekkel járó nukleáris háború veszélye. Súlyosan károsodik az európai biztonság, meginog az államok közötti bizalom. Aggodalmat vált ki az olyan, a békére veszélyes elképzelések és elméletek nyilvános hangoztatása, amelyek kétségbe vonják az európai államok jelenlegi határait és ezen államok társadalmi berendezkedése, valamint az Európában kialakult más területi-politikai realitások ellen irányulnak. Az államközi kapcsolatokat tovább bonyolítják a gazdasági együttműködés diszkriminatív korlátozására és a más országok belügyeibe való beavatkozásra irányuló kísérletek. Az események egyre veszélyesebb alakulása Európában és az egész világon növeli az aggodalmat a lakosság széles rétegeiben, valamint a politikusok, tudósok és orvosok körében. Az ülésen hangsúlyozták a Varsói Szerződés tagállamainak meggyőződését, hogy a helyzet javítása, az enyhüléshez való visszatérés megköveteli az államoknak a béke megőrzése és megszilárdítása döntő kérdéseiről folytatott párbeszédét, komoly és egyenjogú, felelősségérzettől áthatott tárgyalásait. Az ülés résztvevői kifejezték szilárd meggyőződésüket: nincs olyan kérdés, amelyet ne. lehetne tárgyalások útján megoldani, ha e tárgyalásokat konstruktív megközelítéssel és a pozitív eredményekre irányuló politikai akarattal, a népek, a béke és a nemzetközi biztonság érdekeinek teljes figyelembevételével folytatják. Ezt támasztják alá a nemzetközi kapcsolatok tapasztalatai is. Az ülésen képviselt államok készek ilyen tárgyalásokat folytatni az európai béke biztosításának minden, kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéséről. E tárgyalások céljának az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvén alapuló megállapodások elérésének kell lennie. A Varsói Szerződés tagállamai — amint azt többször kijelentették — nem törekednek katonai fölény megszerzésére, és nem engedik meg, hogy katonai fölényre tegyenek szert velük szemben; határozottan fellépnek azért, hogy az erőegyensúlyt a legalacsonyabb szinten biztosítsák. A Varsói Szerződés tagállamai szerint a mostani politikai párbeszéd középpontjában azoknak a kérdéseknek kell állniuk, amelyek a nukleáris háború veszélyének elhárításával, a fegyverkezési hajsza beszüntetéséhez és a leszereléshez — különösen a nukleáris leszereléshez — vezető gyakorlati utak keresésével kapcsolatosak. A Varsói Szerződés tagállamai az események jelenlegi menetét nem tartják visszafordíthatatlannak, és hangsúlyozzák, hogy érdemi és eredményes tárgyalások útján megoldhatók mind a közép-hatótávolságú, mind a taktikai nukleáris fegyverek csökkentésének kérdései — beleértve teljes megsemmisítésüket. A mai körülmények között az európai béke és biztonság szempontjából eiengednetetlen követelmény, hogy megállítsák az új nukleáris eszközök felhalmozását földrészünkön. Ezzel kapcsolatban az ülésen képviselt államok követelik az amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakéták nyugat-európai telepítésének beszüntetését. Kijelentik: ha ilyen, a már telepített rakéták kivonásához vezető intézkedések születnek, akkor ezzel egyidejűleg lépések történnek a válaszintézkedések visszavonására. Ez megteremti az alapot a tárgyalások felújításához annak érdekében, hogy megfelelő megállapodásokat érjenek el Európának mind a közép-hatótávolságú, mind a taktikai nukleáris fegyverektől való mentesítéséről. A tárgyalások útjára való visszatérés egyetlen lehetőségét, egyetlen esélyét sem szabad elszalasztani. Az ülés résztvevői rámutattak arra a nagy felelősségre, amelyet — népeik és az összes európai nép sorsáért, Európa, a világ békéjéért — azok az államok viselnek, amelyek területén megkezdték vagy tervezik a középhatótávolságú nukleáris rakéták telepítését. Arra van szükség, hogy éppen ezek az államok tegyenek haladéktalanul olyan lépéseket, amelyek biztosítanák a közép-hatótávol- ságú nukleáris rakéták területükön történő telepítésének beszüntetését, e rakéták kivonását. Ezzel kapcsolatban a Varsói Szerződés tagállamai nyomatékos felhívással fordulnak a NATO-tagállamokhoz, hogy működjenek együtt az új közép-hatótávolságú nukleáris rakéták telepítésének leállítása és a már telepítettek kivonása, az európai leszerelést célzó hatékony intézkedések megvalósítása érdekében. O Abból kiindulva, hogy a fegyverkezési verseny beszüntetése és a leszerelése, különösen a nukleáris leszerelésre való áttérés korunk alapvető kérdése, az ülésen képviselt államok kijelentik, hogy változatlanul készek tárgyalni a fegyverkezési verseny megfékezése és a fegyverzetek csökkentése időszerű kérdéseinek széles körétől. Az ülés résztvevői — ezzel összefüggésben — szükségesnek tartják ismételten felhívni a figyelmet arra, az 1983. január 5-i prágai politikai nyilatkozatban megfogalmazott javaslatra, hogy a Varsói Szerződés tagállamai és az Észak-atlanti Szerződés tagállamai kössenek szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. Emlékeztetnek a közelmúltban a NATO-tagállamokhoz intézett felhívásaikra is, amelyekben közvetlen tárgyalásokat javasoltak Európa vegyifegyver- mentesítéséről, valamint a katonai kiadások befagyasztásáról és csökkentéséről. Az ülésen képviselt államok készek bármikor megkezdeni az e javaslatokról folytatandó tárgyalások előkészítésével és szervezésével kapcsolatos kérdések előzetes megvitatását a NATO-tagországokkal. Felhívásaikra pozitív és lehetőség szerint gyors reagálást várnak a NATO-tagállamoktól. Megérett az idő arra, hogy minden olyan nukleáris hatalom, amelyik ezt még nem tette meg, vállaljon kötelezettséget, hogy nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert. Síkra- szállnak azért, hogy mielőbb kezdjenek hozzá olyan fontos kérdések érdemi megvizsgálásához és megoldásához, mint a nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános betiltása; a nukleáris fegyverzetek mennyiségi és minőségi befagyasztása; a világűr militarizálásá- nak, az erő alkalmazásának megtiltása a világűrben és onnan a föld ellen; a vegyi fegyverek világméretű betiltása és megsemmisítése. A Varsói Szerződés tagállamainak valamennyi, ezekkel kapcsolatos, közösen vagy külön-külön tett javaslata és kezdeményezése érvényben marad. A NATO-országok pozitív válasza e javaslatokra konkrét megnyilvánulása lenne a konstruktív kapcsolatok fenntartásában való érdekeltségüknek, amelyet az 1983. december 9-i, brüsszeli nyilatkozatukban kinyilvánítottak. Az ülésen képviselt államok megerősítették készségüket, hogy figyelmesen, pozitív szellemben tan ulmanyózzak más országoknak a nukleáris háború veszélye csökkentésére és elhárítására, a fegyverkezesi verseny beszüntetésére, a leszerelésre, a nemzetközi biztonság megszilárdítására irányuló javaslatait. A közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésével toglalkozó bécsi tárgyalásokon kialakult helyzetet vizsgálva az ülés résztvevői újra felhívták a figyelmet a közvetlen részt vevő szocialista országok által javasolt új megközelítésre, amelynek alkalmazásával a csapatok jelenlegi létszámával kapcsolatos egyetértés hiánya nem akadályozná meg a csökkentésükről szótő megállapodás elérését. Az ülés résztvevői az atommentes övezetek létrehozását olyan jelentős lépésként értékelik, amelyek a földrész nukleáris fegyverektől való mentesítésére és a bizalom erősítése irányába hat. Megerősítették, hogy államaik változatlanul helyeslik ilyen övezetek létrehozását a Balkánon, Europa északi részén és a földrész más térségeiben, s cselekvőén támogatják az ilyen erőfeszítéseket. Az ülésen kifejezésre jutott az a meggyőződés, hogy a nemzetközi biztonság szempontjából fontos megállapodásokat lenet elérni a genfi leszerelési értekezleten, ha ehhez annak valamennyi résztvevője állhatatos és célratörő tevékenységgel hozzájárul. Az ülésen nagy figyelmet szenteltek az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és leszereléssel foglalkozó stockholmi konferencia munkájának. Elégedetten állapították meg, hogy a konferencia — amelynek összehívásához a Varsói Szerződés tagállamai nagymértékben hozzájárultak — jelentősegéhez méltó politikai szinten nyílt meg. Az ülésen képviselt államok úgy vélik, hogy a konferencián olyan, egymást kölcsönösen kiegészítő bizalom- és biztonságerősítő intézkedéseket kell kidolgozni, amelyek megfelelnek a mai Európa legégetőbb és legsürgetőbo szükségleteinek és a háborús veszély, a katonai szembenállás csökkentésére irányulnak. Az ülésen képviselt államok ebben a szellemben vesznek részt a stockholmi konferencia munkájában, az ottani tárgyalásokon, hogy hozzájáruljanak az ilyen intézkedésekről szóló megállapodások eléréséhez. Egyidejűleg szükségesnek tartják azt is, hogy a stockholmi konferencia a bizalom- és biztonságerősito intézkedésekkel kapcsolatos munka befejezése után — a madridi találkozó záródokumentuma rendelkezéseinek megfelelően — minden késedelem nélkül térjen át az európai leszerelési intézkedések megvizsgálására. O Az ülés résztvevői hangsúlyozták, hogy államaik elvi politikája változatlanul a világban meglevő feszültséggócok és fegyveres konfliktusok felszámolására, újabbak keletkezésének megakadályozására, minden vitán nemzetközi kérdés békés, tárgyalásos rendezésére irányul. Ismételten kifejezték szolids ritásukat a szabadságért, a függetlenségen a társadalmi haladásért, a gazdasági fejlődésért, az imperialista agresszió, a gyarmatost.< és a fajüldözés politikája ellen küzdő né pekkel.
