Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-03 / 79. szám

Kivert só Mint hűvös erdeink észa­ki lejtőin a kásás tömörö- dött hó, úgy szorong az aluljáró felett, egy díszlám­pa tövében a kupacnyi piszkos — porral, köröm­mel álcázott —, a télről visszamaradt útsó. Ezt a mondatot március elején írtam le, amikor még tény­leg találkozhattunk a téli csapadék •nyomával. Most már az is elolvadt, a só vi­szont még mindig szabad­lábon oldódik az esővízben. Mint kivert kutya, olyan gazdátlan. Amíg országszerte jogo­sultsága van a hó, a jég el- olvasztására, tessék, tegye. De most már nem várható hóvihar egészen novem­berig! Persze az útsó nem bírja türelemmel addig. Magától is eltakarodik. El­szállítja az esővíz, s a talaj szinte észre sem veszi a különbséget közte és a műtrágya között. Csak a termőképessége. Sok borsot képes az or­runk alá törni, ha így ma­rad. Tegye már el valaki a jövő télre! be. Kiss József utca Megnyílt az üzlet Tegnap újra megnyitotta a Gödöllő és Vidéke Áfész a Kiss József utca 1. szám alat­ti üzletét. Az autójavító kis­vállalattal szemben levő egy­kori élelmiszerbolt helyén háztartási és vegyiáru-üzletet rendeztek be. Nyitó árukész­lete meghaladja az egymillió forintot, amelynek kétharma­dát festékáruk teszik ki, de ebben a szerződéses üzletben is árusítanak kozmetikai cik­keket is. Ha Mozi bői Dutyi-dili. Színes, szinkro­nizált amerikai filmvígjáték. 4, 6 és 8 órakor. LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 79. SZÁM 1984. ÁPRILIS 3., KEDD Ssámk, házak, kastélyok Műemlékeink jelene, jövője A város műemlékeinek helyzetéről tárgyalt legutóbbi ülésén a tanács végrehajtó bi­zottsága. Olyan kérdésről vo-lt szó, amely iránt az utóbbi években megnőtt az érdeklő­dés, amelyről többnyire szen­vedélyes hangon nyilváníta­nak véleményt a lakók, a múlt értékeinek megmentését szívügyüknek tartó emberek. Gödöllőn nincsenek bőviben az elődök építészetét repre­zentáló épületeknek, a meg­levők óvása és ápolása azért még fontosabb. A tanács mű­szaki osztálya legutóbb 1980- ban adott számot a végrehaj­tó bizottságnak a műemlékvé­delemről. Ezúttal arról tájé­koztatta a testületet, ami az­óta történt. Menjünk mi is sorjában. Szerves rész Szent Flórián-szobor. Vala­mikor a HÉV-állomás mögött állt az 1823-ból származó mű­emlék, majd hosszabb ideig eltűntnek hitték. Végül a kas­tély udvarán találták meg, tö­redékei jelenleg a zeneiskola udvarán vannak. A szaksze­rűtlen szállítás következtében nagy károsodást szenvedett. Restaurálni kell. (Az ülésen olyan vélemény is elhangzott, hogy talán nem is a zeneis­Kézüabda Gondok a felkészülésben Hosszan tartó csend vette körül a tavaly igen népszerű­vé vált megyebajnok gödöllői férfi kézilabdásokat. A novem­ber vége óta tartó holt szezon, illetve a január elején kezdő­dött felkészüíési időszak ho­zott a csapat számára néhány kellemetlen meglepetést. Kényszerű körülmények miatt két napra, keddre-szombatra korlátozódtak az edzések. A hét végi foglalkozásokra nem került sor, mert az Angyalföld Kupán rendszerint ezen a na­pon játszott a gárda. Évek óta nem volt ilyen mostoha hely­zetben a csapat az edzéslehe­tőségeket illetően. Ráadásul a lányok és a fiatalok foglalkoz­tatására is kellett teremidőt szerezni. Közismert, hogy ha egy akármilyen csapatnak megfut a szekere, azonnal felfigyelnek rá a nagyobb klubok. E tör­vény hatása alól a mi társa­ságunk sem mentesült. Nagy tehetségű fiatal kapusunkat, Zsemberyt, már tavaly ősszel figyeltette a Ferencváros. A sikertelen osztályozó után is maradni szándékozó gyereket végül is elcsábították a zöld­fehérek. Az átigazolás elé ter­mészetesen nem gördítettünk akadályt, de a nevelési költsé­gek megtérítésének igényéről sem mondtunk le. A másik cerberus, Fibecz, már az évzárón közölte veze­tőivel. hogy fontos munkahe­lyi elfoglaltsága miatt csak a mérkőzéseket tudja vállalni, az edzéseket nem. Ilyen vál­ságos időben került sor a ka­puskereső felhívásra, amelyre mindössze egyetlen fiatalem­ber jelentkezett. Időközben a volt harmadik portás. Csikós kipróbálása folyt az edzéseken és teremmérkőzéseken. Gya­korta volt bizonytalan. Az elmúlt hetekben aztán még egy váratlan bejelentés érte övön alul a csapatot. Sza­bó Patyi közölte, hogy az NB I/B-be kiesett Spartacus tizen­egy játékosából kettő megsé­rült, s minden valószínűség szerint a 39. évében járó ed ző visszaigazolásával kíván a fővárosi együttes erősíteni. Ez aztán az átgondolt csapatépí­tés! Szabó már másodszor iga­zol vissza két éven belül. A panaszok után néhány kedvezőbb hír. Berczeli József már tavaly ősszel járt hozzánk edzésre, a gödöllői nevelésű játékos a Dunakesziből igazolt vissza hozzánk. A balkezes át­lövő valamelyest pótolhatja a távozó Szabót. Kecskés István februárban leszerelt, szorgal­ma biztosíték, lehet arra, hogy hamar beilleszkedik a gárdá­ba. Malizs marad, játszik!. Ö és Cserven térdsérülés miatt pi­hent a télen, sőt az utóbbi já­tékosunkat porccal megműtöt­ték. Már lábadoznak. Egyelőre úgy tűnik, hogy a szakosztályt kísértő kapusgond is megoldó­dik mindkét férficsapatnál. Balogh László, becenevén Kű, néhány év kihagyás után is­mét jelentkezett játékra, az utóbbi hetekben igen komo­lyan veszi a visszatérést. Ru­tinjára, tudására nagy szüksé­ge van a csapatnak. A legfris­sebb hír: Hegyi, aki ugyan aláírta az átigazolást az Új­pesti Dózsának, elállt a szán­dékától, mert érettségi előtt nem tudja vállalni a heti négyszeri beutazást Pestre. Az edzésmunkában mutat­kozó lemaradást úgy próbálta pótolni Urbán edző, hogy a bajnokság előtt egy hónappal heti négy-öt felkészülési mér­kőzést játszatott a csapattal, s csak az utolsó héten lesz köny- nyítés. Ez remélhetőleg meg­hozza az eredményt, s megfe­lelő formába lendül az együt­tes az április 7-i nyitányra. Reális célunk az 5—6. hely, de titokban számíthatunk a dobogó alsó fokának megszer­zésére is. Az első hazai mér­kőzést április 15-én az Abony ellen vívjuk. A bajnoki rajton Gyömrőn játszunk rangadót. Továbbra is nagy szeretettel várjuk idegenben is szur­kolóinkat! Markó Gábor kólában levő töredék az igazi szobor, mert annak idején szakszerűen becsomagolva el­szállították, de még nem tud­ják. most hol van.) Az 1749-ben készült barokk stílusú, szintén műemlék Má- ria-szobrot három éye felújí­tották. Környezetének rende­zése a Szabadság téri park ki­alakítása után, ami várhatóan jövőre megtörténik, szerves része lesz a városközpontnak. Felújították a Szabadság tér 23-as számú, az 1800-as évek elején készült klasszicista stílusú épületet, amelyben két tantermet és egy gondnoki la­kást alakítottak ki. Érdemes megemlíteni, hogy még szigo­rúan gazdaságossági szem­pontból sem volt ez rossz, hiszen kevesebb pénzért ju­tottak így tanteremhez, mint­ha újonnan építettek volna. Tehát nem mindig drágább a régit helyreállítani. S még egy épület, amit res­tauráltak. A művelődési köz­pont mellettit, amely a XVIII. század közepén épült, barokk oromzattal. A városközpont­nak érdekes színfoltja, benne népművészeti bolt, máretsza- bóság, cukrászda. Két év múl­va készítik el várhatóan a cégtáblákat és a fényreklá­mot. A cukrászda teraszát még az idén. Egyidejűleg rendezik a környezetet is. (Emlékeztetőül: e házzal kap­csolatban is voltak olyan vé­lekedések, hogy item illik a környezetébe. Ilyesmit ma már valószínűleg ők sem ál­lítanak. A másik: a környeze­tét egyszer már rendezték, ki­tiltva onnan a járműveket. Ezek azonban szép lassan visszaszoktak, s most ismét sártenger az épület melletti rész, no meg illegális parko­ló.) A kálvária S ezután nézzük azt, amit még meg kell csinálni. Az egykori Hamvay-kúria mű­emlék jellegű épület, a hely- történeti gyűjtemény és a mo­zi található falai között. Fel­újítási terve 1982-ben készült el, ezt tavaly módosították. A munkálatokat, az anyagi esz­közök függvényében, több lépcsőben képzelik el. Az idei feladat a régebben tornate­remnek használt helyiség ki­állítások oéljára való kialakí­tása, amelyhez a városi üze­mek, intézmények társadalmi munkával járulnak hozzá. A teljes felújítás 25 millióba kerül. A kálváriát a hatvanas évek végén felújították, de most megint olyan állapot­ban van, hogy siralmas. A re­konstrukciós terveket meg­rendelték. Ha minden az el­képzelések szerint megy, jö­vőre megkezdhetik a rekonst­rukciót. A teljes költség 4 millió körül lesz. Az egykori Grassalkovich- kastély az egész ország ügye. Amit pillanatnyilag innen tudni lehet, az az, hogy rövi­desen a megfelelő fórumon döntenek a sorsáról. Az idő sürget, miként a körülötte le­vő park esetében is, ahol ér­tékes növényzet található. A kastélyhoz tartozik a kápolna is. amelynek belső részeit rendbe hozták. Felújításra szó rul Nepomuki Szent János szobra is. A régi gödöllőiek által test őrlaktanyának nevezett volt uradalmi épületben művé­szeknek szeretnének megfele­lő alkotóhelyiségeket kialakí tani. Ezt az elképzelést a Képzőművészeti Alap anyagi lag is támogatja. Először azonban ki kell onnan költöz­tetni a még ott székelő intéz­ményeket. A vasútállomás hajdani királyi várótermét a kezelő MÁV az idén és jövő­re felújítja. A máriabesnyői volt kapu­cinus rendi műemlék temp­lom műszaki állapota jó, kör­nyezete rendezett. Az ugyan­csak műemlék volt rendház műszakilag kielégítő állapot­ban van, környezete is rend­ben. A kisebb hibák kijavítá­sára kötelezték a kezelőket, a plébániahivatalt és az Agrár- tudományi Egyetemet. Az utóbbi lakásként és kollé­giumként használja az épület egy részét, ami átmenetileg elfogadható, később fogadó­nak javasolják. Az udvar melletti dombon áll a Gras- salkovich-pihenő, ez szintén jó műszaki állapotú. A babati istállókastélyban jelenleg lúdnemesítés folyik. Az illetékesek azt szeretnék elérni, hogy idegenforgalmi célokra hasznosítsák. Sorrsnd A Köirösfői utcában álló Nagy Sándor-házat is műem­lékké nyilvánították, felújítá­sára azonban a külföldön élő tulajdonos nem járult hozzá. A helyzetkép áttekintése után a végrehajtó bizottság megszabta a felújítási felada­tok sorrendjét: kálvária, Hamvay-kúria, Szabadság út 2., Flárdán-szabor. K. P. Pí»S7tcMI tfsstag Évenként 35—40 ezer bálát készítenek ruhából, pamutból a Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat szadai export­csomagoló telepén. Képünkön: Sztratnyinszki Józscfné a posz­tóval teli csomagot varrja össze. Hancsovszki János felvétele Úttörővezetők értekezlete Demokratikusan, önállóan Megválasztották a közös elnökséget — Újra együtt — így üdvö­zölte az úttörővezetők küldött- értekezletét Monori Mihály, a gödöllői Petőfi Sándor Álta­lános Iskola igazgatója, arra utalva, hogy mostantól ismét közösen dolgozik a város és a környező községek, vagyis a vonzáskörzet gyermekszerve­zetének vezetősége, amelyet az értekezlet befejezéseként vá­lasztottak meg. Előtte Bárdos István, a városi úttörőelnökség vezetője tartott előadást a nyolcadik országos konferen­cia határozatából adódó fel­adatokról. A Miskolcon tartott úttörő­vezető konferencián módosí­kfyiiváRos állomások Több készülék Gödöllőnek Március utolsó hetében ter­melési értekezletet tartottak a váci központú Észak-Pest me­gyei Távközlési Üzemben, melynetk munkaterületéhez tartozik Gödöllő és környéke is. Molnár Sándor üzemvezető beszámolt a tavalyi munká­ról s ismertette az élüzem cí­mért folyó verseny üzemi ér­tékelését. A tervezett 400 táv­beszélőállomással szemben 460 szerelésére és üzembe be­helyezésére került sor. Az évi önköltséget 27 ezer forinttal csökkentették. Hálózatfenn­tartásra 110 ezer órát fordí­tottak, ennél kétezerrel töb­bet berendezésfenntartásra. Csökkent az üzemi balesetek­ből adódó munkanapkiesések száma. Az üzem dolgozói a kommunista műszakokban 1170 órát dolgoztak. 1983. évi eredményei alapján a gödöl­lői főközpont Bdnteív Donát brigádja bronz fokozatú elis­merést szerzett. Az idén növekvő feladatter­vet hajtanak végre. Gödöllő is — zömmel a második fél­évben — kap új távbeszélőál­lomásokat és telexállomást. A hálózat átforgatásával kap­csolatos kérdések megbeszélé­sére márciusban került sor. Iklad-Domony egységes háló­zatának kialakítása is szere­pel az 1984-es tervben, és má­jusban helyezik üzembe Vác- egres—Veresegyház egységes hálózatát. Automatizált tisztító Környezetünk védelme, ma már tudjuk, kincset érő, érté­ket mentő folyamat. Nem vé­letlenül szabályozza törvény a tennivalóinkat. Ahol káros hulladék keletkezik gyártási, termelési folyamatban, ott azonnal védekezni kell tova­terjedése ellen. A MÉM Műszaki Intézet­ben, a Mezőgazdasági Gép­gyártó és Szolgáltató Vállala­tok Trösztje megbízásából el­készítették a festő- és a gal- vánüzemek szennyvizének tisz­títási technológiáját. Az első berendezést a budaörsi szék­helyű tröszt veszprémi Mező­gép Vállalatánál állították üzembe. A nap programja Áprijis 3-án Gödöllő, művelődési köz­pont: Körzeti kiemelt ünnepség a felszabadulásunk 39. évfordu­lója alkalmából, a színházte­remben, 15 órakor. Ünnepi be­szédet mond: Herczenik Gyu­la, az MSZMP városi bizottsá­gának első titkára. Közremű­ködik az Elkel Ferenc Általá­nos Iskola kórusa. A kulturá­lis műsorban fellép a túrái Galgavidéke Áfész és a bagi Dózsa György művelődési központ Muharay Elemér né­pi együttese. Művészeti veze­tő: Széphalminé Iglói Éva. Szünidei program: vár játék — várépítés. (Várépítés közö­sen kiválasztott történethez, kellék- és jelmezkészítés, já­ték), 15 órakor. Bari Károly költő kiállítása, megtekinthető 15—19 óráig. Április 5-én Gödöllői művelődési köz­pont: A katonák, tragikomédia két részben, a Pécsi Nemzeti Színház vendégjátéka, 19 óra­kor. Várjáték — várépítés, 15 órakor. Bari Károly költő kiállítása, megtekinthető 15—19 óráig. tották az alapszabályzat első mondatát, amely most így hangzik: A MHSZ a magyar társadalom gyermekszervezete, az úttörőcsapatokban önként tömörült kisdobosok, úttörők, úttörővezetők és pártoló ta­gok demokratikus elven mű­ködő tömegszervezete. Ennek az egyetlen mondat­nak a kifejtéseként is tekint­hető a városi úttörőelnök elő­adása, amelyben mindenek­előtt a család szerepét emel­te ki. Az úgynevezett társa- dalmasítási törekvések kitel­jesedése a szülők révén, se­gítségükkel, a közös tevékeny­ségbe való bevonásukkal vár­ható. Figyelemre méltó szavak hangzottak el Miskolcon a pe­dagógusokról is, egyebek kö­zött ezeket idézte az elnök: minden pedagógus önként dönthessen arról, hogy az úttö­rőcsapat munkáját hogyan tudja a leghatásosabban segí­teni... *és: az osztályfőnö­köknek a gyakorlatban is biz­tosítani szükséges az úttörő­vezetői önkéntességet. Demokratizmus, önkéntes­ség. Az úttörőmozgalomban sincsenek örökérvényű cselek­vési formák, azokat időről idő­re a váltakozó körülmények­hez, a gyermekekhez és a tár­sadalmi szükségletekhez kell igazítani. A központi progra­mok pedig — ajánlások. Azok­ból mindenki annyit valósít meg, amennyire képesnek tartja közösségét, s annak se­gítőit. A változó igényekhez, szük­ségletekhez való alkalmazko­dásnak magától értetődően nincsenek meg a kitaposott útjai, formái. Ezért is kell na­gyobb teret adni a kísérlete­zésnek, a próbálkozásoknak. Rövid beszámolónkban még tételszerűen sem sorolhattuk fel mindazt, ami a városi út­törőelnök előadásában el­hangzott, de arra talán elegen­dő, hogy érzékeltessük, a gyermekszervezetben az eddi­ginél pezsgőbb és érdekesebb, a közösségek öntevékenysé­gére jobban építő szervezeti életet szeretnének meghonosí­tani. Erre már akadnak hely­beli jó példák, mint a szadai, a vérségi és az ikladi neve­lési központok, a turaiak te­vékenysége, vagy a gödöllői művelődési központ gyermek­programjai. A jó példák elterjeszté­séért, az elképzelések gyakor­latba való átültetéséért vállal­tak felelősséget azok, akiket az úttörőelnökségbe választot­tak, és nem kevésbé a testület két vezetője, Bárdos István el­nök, valamint Klotz Judit tit­kár. ISSN 0133-1957 (GödöUöl Hírlap) * <

Next

/
Thumbnails
Contents