Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-03 / 79. szám
1984. Arams 3., kedd Sokaknak életük műve, sokaknak boldog örökség van ránk. Naponta újra és újraélesztett igényszintjével, életnívójával, a világvárosok minden erejével befolyásolja e sok arcú, sokszínű közel egymillió lakosú megye népének I De bármilyenek is a bennünket ért I ue parmiiyeneft hatósok legyen az külső vagy belső; világpiaci, vagy más egyéb az említett sokszínű tényezőkből, szervezett rendben és fegyelmezetten dolgozva, minden adottságunk megvan ahhoz, hogy tovább gya- rapítsuk szőkébb pátriánkat. A megye ipari és mezőgazdasági üzemeinek kollektívái egyre inkább érzik és értik a népgazdaságra váró feladatokat. Alapvető céljaik és törekvéseik ennek szolgálatában állanak. Településeink — a kényszerűen visszafogott fejlesztések ellenére is — épülnek és gazdagodnak, amelynek jelentős forrása a helyi munkáskollektívák, a lakosság aktivitása és áldozatvállalása. Különös öröm a számomra, hogy éppen itt, Budaörsön beszélhetek erről, ahol néhány évvel ezelőtt többek között példás összefogással 67 nap alatt épült meg a lakótelepen egy százszemélyes óvoda, nem messze tőle kilenc hónap alatt a bölcsőde, határidőre a mellettünk lévő óvoda, két új iskola, benne ez a sportcsarnok és a közelmúltban — egy olyan időszakban, amikor a legszükségesebb fejlesztésekre is alig van fedezet —, e városi jogú nagyközség lakóinak és üzemeinek ösz- szefogása minden állami támogatás nélkül létrehozta az új művelődési házat. Kifejezője ez- annak az aktív társadalmi cselekvésnek, ami a megyének más településein is tapasztalható. Példaképe és jelképe is annak, hogy ha egy közösséget értelmes célok vezérelnek, az ereje is megsokszorozódik. Ilyen kollektív akarattal és erővel a városi cím elnyerése sem elérhetetlen e nagyrabecsült nagyközség számára. Tudjuk és valljuk, hogy további biztonságos előrehaladásunk feltétele, a hatékony és gazdaságos termelés, ezért parancsoló szükségszerűség számunkra a szocialista országok gazdasági együttműködésének fokozása, a szocialista integráció erősítése. A mai világgazdasági környezetben nincs biztosabb nemzetközi bázisa gazdasági fejlődésünknek, mint a KGST szervezettebb, ösz- szeíogöttabb ereje. Ezen belül is kiemelten fontos a számunkra, a magyar—szovjet gazdasági együttműködés további szélesítése és erősítése. Ez nemcsak az elmúlt néhány esztendő tanulsága. Megtanított bennünket erre az elmúlt 39 esztendő, és még valamire. Arra, hogy küszködni, dolgozni egy szebb, nemesebb emberi életért értelmesen csak békében lehet. Ezt a szót, hogy BÉKE, az idősebb korosztály különösen megtanulta tisztelni. Ez a korosztály a fegyveres konfliktust hozó hí- rekre érzékenyebben reagál, mert az éhezés, a fázás, a rettegés, a lappangó halálfélelem viszontagságainak emléke ennyi év után is kísért. Ez a korosztály fényes nappal is ösz- ázerezzen a sziréna hangjára, ha az csak egy tűzoltó, mentő vagy rendőrségi autó riasztó jelzése is. Fáradt, terhes álmaikban még fel- idé|Ö4ik bennük a vagonok kerekeinek a csattogása, melyek mind közelebb vitték a fronthoz. Sokan még ma is gyászolják az elveszett apát/ a szeretett férjet, a testvért vagy másokat. A fiatalabb korosztály számára ismeretlen háború még napjainkban is kísért. Ismeretes, hogy néhány hete megyénkben, Dunaharasz- tin a második világháborúból visszamaradt pánoáledhárító gránát robbant. A legifjabb korosztály soraiból ragadta el áldozatát a háború, de magával vitte az unoka életéért aggódó nagyapát is. | Potsdam és Jalta “tón mindenki hit.----------------------------- te, szentek a fogadko zások: Soha többé háborút! Békét a világnak! •Valamennyi korosztály, benne az ifjabbak tömeges demonstrációkon kinyilvánított békevágya is azt hirdeti, hogy az ember alkotásra és nem pusztításra született. Szophoklész óta annyiszor elhangzott már: „Nincs csodálatosabb, mint az ember”! És ez így igaz. Az emberiség jó akarattal, haladó szellemű tevékenységgel óriási dolgokra képes. Ezt támasztják alá a tudományos fejlődés eddigi összes eredményei. De hiába a közel negyven évvel ezelőtti szent esküvések; az alkotók tehetségét számos helyen a pusztítás szolgálatába állították. Bármennyi ellentét is tördeli az imperialista hatalmak szövetségét, abban valamennyien egységesek, hogy gyűlöljék a kommunizmust, a társadalmi haladást, mert hatalmukat féltik az új rendtől. Ez számukra szente-bb, mint az emberiség biztonsága. Mi mégis optimisták lehetünk. Ma már a föld és a kozmosz egyetlen részén sem cselekedhetnek kényük-kedvük szerint. Mindig és mindenütt számolniuk kell a Szovjetunió, a szocialista világrendszer, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a fejlődő országok haladásra törekvő népeinek erejével. Ez az erő az emberiség jövőjének biztosítéka. E gondolatok szellemében hangsúlyozzuk, hogy április 4-e — amelynek hajnala a szabadsággal együtt a további nemzeti felemelkedéshez is utat nyitott —, a legjelentősebb nemzeti ünnepünk; fénye együtt nő a visz- szaemlékezésre biztató évtizedekkel. Legnagyobb nemzeti ünnepünk, felszabadulásunk 39. évfordulóján adózzunk tisztelettel a felszabadítók, a munkásosztály hatalmát kivívók és megvédők emléke előtt, önfeláldozásukból és eredményeinkből gyújtsunk erőt további feladataink megoldásához. Az ÉGSZÖV képviselői átveszik az kikötői díjai ■rdőel Agáét felvételei Krasznai Lajosnak, M MSZMP Pest megyei Bizottsága* első titkárának Budaörsön elhangzott beszéde. haladó erőkkel szembeni bizalmat igazolta az is, hogy a Magyar Függetlenségi Frontba tömörült pártok jelöltjei az 1949-es választásokon megkapták a szavazatok döntő többségét. Ezek után 1949. augusztus 20-án joggal iktathatták törvénybe a Magyar Népköztársaság alkotmányát, amely kimondta. „A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé!” A magyar néphatalom abban a harcban született meg és győzedelmeskedett, amelyet hazánkban a munkásosztály, az ország haladó erői folytattak társadalmunk alapvető, a nép számára létkérdést jelentő problémáinak megoldásáért. Ebben a lendületes korszakban nemcsak nagyszerű eredmények születtek, hanem voltak súlyos politikai hibák is, amelyekért drágán fizettünk. De azt is tudnunk kell, hogy az ötvenes évek negatív jelenségeinek az egyoldalú hangsúlyozása, az napjaink hibája lenne. Nem kétséges, hogy az eredményeket, a sikerekért vívott harcot nehezebb sablonok nélkül, „művészi” erővel ábrázolni, megfogalmazni. Az elkövetett hibák pellen- gérezese pedig egyszerűbb és könnyebb sikereket ígér. Ám a tényeket nem lehet megmásítani. Az első hároméves terv ugyanis határidő_ előtt teljesült. Megszűnt a munkanélküliség, az infláció, az újjáépülő országban megkezdődött és e sokat vitatott korszakban folytatódott' a szocialista iparosítás, jelentősen emelkedett a dolgozók életszínvonala. Ebben a nehéz időszakban teremtődtek meg annak az alapjai, hogy az egykor elmaradott Magyarország, ma fejlett szocialista iparral és szocialista nagyüzemi mezőgazdasággal rendelkezik. Ne engedjük ennek a korszaknak az értékeit lebecsülni. Akik ezt egyoldalúan jelenítik meg, azok elfelejtik, hogy amit ebben az időben a párt akkori vezetésével lelkes népünk megalkotott, az egy új élet, egy haladó társadalom kibontakozásának a jele volt. A társadalmi törvények sem mondanak ellent annak, hogy az „új” keservben születik. Az ^ötvenes évek első felének vajúdásai, tévelygései nem azt bizonyították, hogy a történelem kereke visszafelé forgatható, hanem éppen azt, hogy egy elnyomás alól felszabadult nép — élén a leghaladóbb erőkkel — a legnagyobb nehézségek közepette is képes újra egységbe tömörülni a külső és belső reakcióval szemben, tettrekészen küzdeni szocialista jövőjéért, vezető ereje képes szembenézni és leszámolni az elkövetett hibákkal és e közben újra erőt nyer. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az ellen- forradalom leverése után nem sokkal újabb történelmi tetteket vittünk végbe; a magyar Inezőgazdaság szocialista átszervezését. Ez a )szocialista átalakulás szilárdabb gazdasági alapokat, országunk dolgozó parasztságának ^virágzóbb életet s jövőt biztosított. ,, Az MSZMP lelkesítő programja alapján a 'szocialista építés újabb lendületet kapott, amelynek forradalmi alapja és forrása a történelmi tanulságokat magába foglaló, következetes szövetségi politika. | Gazdag, kiegyensiíiyozott bizakodó ké---------------------------------í-------- pet mutat a 39 , évét ünneplő szocialista Magyarország társadalmi portréja. Hátterében sok-sok küzdelemmel, munkával, verítékkel; harccal és áldozatokkal is, de távlataiban megalapozott optimizmussal. Ezt a társadalmi portrét népünk, megyénk lakosságának döntő többsége szívesen vallja magáénak. Azok is, akik a bölcsőjénél jelen voltak és azok is, akik már e bölcsőben nevelkedtek. Ami ez idő alatt született, az sokaknak az életük művét jelenti és sokaknak örökségként jutott. Pest megye lakosságának több, minta fele már nem emlékezhet a saját tapasztalataiból a felszabadulásra; még kevésbé az azt megelőző időkre. A fiatalabbak számára pedig a munkáshatalom megvédésének a korszaka is történelem. Tisztelettel és nagyrabecsüléssel adózunk azoknak, akik harcoltak a jelenért, és közel négy évtizeden át építették e hazát. Az örökösök előtt nem kisebb és nem könnyebb feladatok állnak; kötelességük tovább vinni és meghaladni az elődök művét. I Felszabadulásunk éy/°,rduk5ját.. ün■--------------------------— népeljük. Az ünnep emlékeket idéz, mely emberi érzéseket és gondolatokat ébreszt mindannyiunkban. Élmények és emlékek fényében próbáljuk újra és újra megfogalmazni, mit jelentett ez a nap népünk sorsának alakulásában. Hiszen ez nem csupán egy fényes dátum történelmi ünnepeink sorában, hanem közülük is kiemelkedő, mert a magyar nép legnagyobb sorsfordulója, létének gyökeresen új korszakának kezdete. Jelentőségét meghatározza az a tény, hogy történelmünk folyamán parasztfelkelések, függetlenségi és szabadság- harcok, forradalmak estek áldozatul a hazai és a nemzetközi reakció túlerejének. Népünkből azonban sohasem tudták kiölni a szabadság reményét így volt ez akkor Is, amikor Horthy ellen- forradalmi rendszere a második világháború végső pusztulással fenyegető katasztrófájába sodorta a nemzetet. Népünk legki.válóbbjai, ha elszigetelten is, szembe szálltak a hitleri fasizmussal és hazai kiszolgálóival, önfeláldozó küzdelmük az antifasiszta harcban egyesült nemzetek világtörténelmi győzelmében teljesedett be. Az új haza honfoglalóinak, azoknak a hősi munkáját, akik 1945-ben hozzáfogtak annak felépítéséhez, ami a magyar munkások, parasztok és a haladásért küzdő értelmiségiek évszázados vágya és álma volt, nem felejti ei az utókor. Tisztelettel számon tartja a nyomukba lépő ifjabb nemzedék, amely gyarapodó tudással, növekvő felelősségérzettel és tettekben kifejeződő alkotó kedvvel folytatja az apák nagy álmainak beteljesedését, munkásosztályunk forradalmi céljainak valóraváltását. A ma élő nemzedékek tisztában vannak ázzál is, hogy abban a világméretű küzdelemben, amelyben az ember legyőzte az embertelenséget, a humanizmus a barbárságot, a békevágy a háborút, a Szovjetunióé volt a döntő szerep. A világ első szocialista államának népei, hős katonái hozták a legtöbb áldozatot a mi szabadságunkért is. Felszabadult hazánk tájain; városaiban, és falvaiban sok tízezer szovjet katonasír domborodik. Emlékművek hirdetik hősiességüket. Hány hozzátartozó keresi ma is e földön hősi halált halt, életét a szabadságért, értünk áldozó nyughelyét. Mellettük ott pihennek a testvéri népek fiai és azok' a magyar hősök is; partizánok, katonák, akik fegyverrel harcoltak a náci megszállók ellen. Emléküket tisztelettel ápoljuk és örökre megőrizzük. Nemcsak a tisztelet virágaival. Sokkal inkább azzal a történelmi „emlékművel”, amely a szocialista Magyarország építésében ölt testet. A felszabadulás — történelmi jelentősége mellett — az akkor élő nemzedéknek sok-‘~ színű, egyéni élményt is jelentett., Nyilván másképp emlékeznek erre Battonyán, másképp a Pest megyében elsőként felszabadult településeken: Jászkarajenön, Cegléden, Kocséron és másutt. Mást jelentett az abo- nyi kubikosoknak vagy a váci üzemek munkásainak, mást az egyszerű túlélőknek, és az illegalitásban harcolóknál^ | Mást és mégis egyet, a rettegés n-i l______________ü ___ül----- get, egy uj remé nysugarat, hatalmat a népnek, megélhe-;,; test, tanulást; egy szebb, nemesebb emberi ^ életet. A haladó nemzeti hagyományok mellett a szocializmust építő Szovjetunió történelmi példája lelkesített, katonai és gazdasági ereje támogatást nyújtott, internacionalista külpolitikája kedvező külső feltételeket teremtett a népi demokrácia létrejöttéhez, a proletárdiktatúra győzelméhez. Harminckilenc esztendő távlatából visszatekintve is, gigászi feladatnak tűnik, a romokban heverő ország felemelése. Felrobbantott hidak, lebombázott gyárak, szétlőtt épületek, megbénult közlekedés, az utcákon elhullott lovaik tetemei fogadták a pincéből sápadtan előbújó felnőtteket és gyermekeket. Ügy tűnt, mintha egyszer s mindenkorra minden értékét vesztette volna; az ember, és az általa létrehozott alkotás egyaránt. Az Idősebb nemzedéknek mindez kitörölhetetlenül él az emlékezetében. Méginkább él azonban az ország újjáépítésének az emléke. A Magyar Kommunista Pánt már 1944 novemberében meghirdette Magyarország demokratikus újjáépítésének és felemelkedésének programját. Még dúltak a harcok az országban, amikor 1945. március 15-én az Ideiglenes Kormány rendkívüli ülésén elfogadta az MKP földreform tervezetét. A lassan feledésbe vesző lelkesítő jelmondatok; mint „Tiéd az ország, magadnak építed!” „Arccal a vasút felé!” „Földet vissza nem adunk!”... új korszakot nyitottak hazánk történelmében. Ez a Duna—Tisza táján élő, sokat szenvedett nép sorra nyerte a béke csatáit. Takarította a romokat, újjáépítette a vasutat, a gyárakat; birtokba vette a földet, a legalapvetőbb termelési eszközöket; éhesen, de egy emberként lelkesen temette a háborút, fokozatosan teremtette meg fényesnek ígérkező életének alapjait. Az MKP által vezetett baloldali blokk és az általa teremtett politikai és cselekvési egység eredményeként 1947. augusztusában a reakció minden mesterkedése ellenére az országgyűlési választásokon a demokratikus erők győzelmet arattak, s a legtöbb szavazatot a nép számára felemelő és világos programot adó MKP kapta. A földreform, az államosítások megvalósítása, a dolgozók érdekeit szolgáló vívmányok megvédése bizonyította a kommunisták vezető erejét. I A két munkáspárt egyesülése követI H nei munkáspárt keztében 1948-ban a forradalmi fejlődés kiszélesedett, társadalmi bázisa megerősödött. Ez az egyesülés megfelelő biztosítéka lett a szocialista állam, ■ a proletárdiktatúra megszilárdulásának. A munkásosztály egységes pártjával ét • Manapság a társadalmi élet középpontjában a gazdasági' kérdések állnak. Valameny- nyien tudjuk', hogy a külső körülmények és számos más tényező kedvezőtlen alakulása az elmúlt években nehéz gazdasági helyzetet teremtett számunkra. Ez reflektorfénybe állította fogyatéko&ágqinkat, az elavult termeié#! módszereket és berendezéseket, és nem egy esetben gondolkodásunk korszerűtlen vonásain U, Látnunk kell, hogy a gazdasági munka feltételei egyre szigorúbbak. A népgazdaság egyensúlyának javítását szolgáló termelés, a tartalékok mozgósítása, a rugalmas alkalmazkodás ... ezek ném puszta frázisok, hanem a jövőnket alapvetően meghatározó követelmények. Meg kell érteni a gazdasági és a társadalmi élet különböző szférájában dolgozóknak, hogy céljainkat csupán a tennivalók alapos ismeretének a birtokában, korszerű szemlélettel, jó érzékkel, következetes politikai és cselekvési egységben lehet teljesíteni A feladatok ismeretének a hiánya, a lehetőségek elhalasztása, a lelkiismeretlen munka nem lehet bocsánatos bűh. A felismerés, a tudás, a hit és az akarat egysége adja napjaink forradalmiságának igazi tartalmát. Mai összetett feladataink megoldása, az ország előrehaladásának a biztosítása nem jelént sokkal kisebb megpróbáltatást, mint valaha az ország újjáépítése, a termelés beindítása, a normális emberi élet feltételeinek a .megteremtése. S ez legalább akkora hitet és egységet is kíván, mint akkor a népben volt. | Mi ami táplálhatja tosnak tartott egységet megalapozó hitet? Mindenekelőtt az, hogy több mint negyedszázadon át kipróbált hazafias és inter nacionalista párt vezeti népünket. Erőfeszítései nyomán egyre szélesebben bontakozik ki a szocialista demokrácia. Tömegek tulajdonságává válik a közügyek és benne az egyéni sorsok intézésének a szándéka, amihez társadalmi rendünk az érdemi döntés jogát és lehetőségét egyaránt biztosítja. Tovább bővül és .új garanciákkal gyarapszik a munkások, a dolgozók beleszólási joga az üzemek, a munkahelyek életébe. A valóságos lehetőséggé vált szocialista társadalomért végzett gazdaságii, politikai, társadalmi, kulturális munka, és ennek nyomán a szocialista közgondolkodás kialakítása magasabb rendű célokat, új értelmet ad az ember élétének. Többek között ez az, amire hitünket és lelkesedésünket alapozhatjuk. Ma is olyan időket élünk, amikor naponta vizsgázhatunk helytállásból és hazaszeretetből. A tömegek hűségére és ragaszkodására a negyvenedik születésnaphoz közeledő szocialista- hazánknak * ma is nagy szüksége van, mert a nehézségek is nagyok, amelyeket le kell küzdelmünk. Sok minden akad e hazában, ami kiválthatja a jogos bírálatot, de nincs közötte egyetlen olyan gond sem, amit ne a szocialista vívmányok további erősítésével, elmélyítésével lehetne megoldani. Volt és van tehát értelme és eredménye népünk minden eddigi erőfeszítésének; minden lépés ezen az úton gazdagíthatja, értelmesebbé teheti életünket. Pest megye népének léte és közérzete la ettől függ. Ez a sajátos táj, egy rendkívül erőteljesen fejlődő településgyűrűt, önmagában is virágzó ipart és korszerű mezőgazdaságot tud felmutatni. Az elmúlt 39 év alatt a társadalmi fejlődésnek valóságosan egyik kohója lett, amelyben munkásosztályunk egy jelentős hányada formálódik, ötvöződik, s amelyben egy új típusú parasztság találja meg számításait. Az itt élő nemzetiségi lakosság úgy fejleszti saját kultúráját, hogy az új színekkel gazdagítja a kialakuló szocialista nemzeti egységet. Ez a megye igazi és méltó otthona lett azoknak is, akik igényeiknek és adottságaiknak a legjobban megfelelő munkahelyeket keresve és találva, az ország különböző tájairól idetelepültek. Itt a főváros közelében életünket, munkánkat sajátos ritmus hatja át. Az ország szívének, Budapestnek a lüktetése hatással