Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-14 / 88. szám

m ínon A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM 1984. ÁPRILIS 14., SZOMBAT Fa céljuk a földművelés A juhászaira joggal büszkék A förteliek sikeres törekvései Hármasban, negyvenezer emberért Időnként hosszúak az éjszakák Magas az alváza az ügyes NIVA terepjáró autónak. ^ Ez eleve lehetővé teszi, hogy ha kell, hát árkon-bokron, jj úttalan úton célhoz érjenek rajta. Találkozni is vele a 4 városnak hol az egyik, hol a másik pontján, délutántól 4 hajnalig általában. Két út közt a ceglédi rendelőinté- ^ zet előtt, a Rákóczi úti kapubejárónál tartózkodik. A ^ városi orvosi ügyelet mellett teljesít ilyenkor szolgála- ^ tot pilótástul, tavaly óta. Az autós szolgálatot a kór- í ház adja. Napjaink gazdasági tapasz­talatai alapján mindinkább beigazolódik annak az elvnek a helyessége, hogy nem árt, ha több lábon állnak a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt a nagyobb biztonságot, amelyet az eredményes alap- tevékenység és a kiegészítő-, melléküzemág együttesen nyújthat. A városból és a kör­nyező falvak nagyüzemeiből egyaránt számos példa mutat­ja, hogy kiegyensúlyozottabb a gazdálkodás, a pénzügyi hely­zet, a fejlődés ott, ahol kiala­kították a helyes arányokat. Több anyagi eszköz jut az alaptevékenység fejlesztésére, technikai korszerűsítésére. Mindebből nagyobb haszon, következésképpen a tagságnak és alkalmazottaknak több jö­vedelem származik. Mustár és kömény A törteli Dózsa Termelőszö­vetkezet azok közé a gazdasá­gok közé tartozik, amelyik bölcsen alakította ki ágaza­tait, és dicséretes eredménye­ket produkál évek óta a nö­vénytermesztésben és az állat- tenyésztésben is. Erről győződ­hetett meg a minap a városi párt-végrehajtóbizottság, mi­dőn megvizsgálta, miként tet­tek eleget Törteién, a Központi Bizottság 1978. március Í5-iki határozatának, amely az alap- tevékenység fejlesztését tűzte célul a mezőgazdasági nagy­üzemekben. Ebben a gazdaságban a szántóföldi növénytermesztés lő feladata az állatállomány takarmányszükségletének elő­állítása. Gondoskodni kell a háztáji és kisegítő gazdaságok szükségleteinek kielégítéséről is. Ennek a kötelezettségnek — az 1983-as aszályos év kivé­telével — teljes mértékben eleget tesznek. Szálas és tö­megtakarmányból az ellátással most sincs gond, mitöbb még néhány környékbeli tsz-en is tudtak segíteni. Ami a búza termésátlagát illeti, az utób­bi öt évben 3,6—5,4—4 tonna körül alakult a hektáronkénti áMag, míg kukoricából 5,3— 7,8—3,6 tonnát takarítottak be egységnyi területről. A Dózsa Tsz-ben a termésátlagok növe­lésével a terület csökkentésé­re törekednek. Tavaly siker­rel próbálkoztak a felszabadu­ló táblákon a mustárral és a köménymaggal. Gondjuk volt arra is, hogy a kukorica önköltségének csök­kentése érdekében alkalmaz­zák a tengeri nedves tárolását és etetését. A lucernát újab­ban a futóhomokos területeken termesztik, és a korszerű agro­technika alkalmazása így is meghozza a kellő eredményt. A további feladatok között tartják számon a rét és legelő hozamainak javítását műtrá­gyázással, öntözéssel, altalaj- lazítással. A kertészeti ágazatban meg­szüntették a zöldségtermesz­tést, mivel veszteséges volt, ugyanakkor a háztáji területe­ken szakcsoport működik. Az almáskert 40 hektáros darab­ját korszerűtlensége miatt fel­számolták. Valamelyest csök­kent a szőlő területe is. A megmaradt földeken viszont 1983-ban 12,4 tonnás hektá­ronkénti mennyiséget szüretel­tek. (Kár, hogy még így is mérsékelt a nyeresége.) Az er­dészet jövedelmezőségének csökkenését saját faüzemük beállításával próbálják ellen­súlyozni. Ily módon már jöve­delmezően működik. A Dózsa Tsz árbevételének jelentős része az állattenyész­tésből származik. Szarvasmar­hával, juhval és sertéssel fog­lalkoznak. Majd’ kétezer mar­hájuk van, közülük hétszáz tehén. A tejtermelés fokozato­san emelkedik, és tavaly már 5622 liter tejet fejtek tehenen­ként. Évente négyszáz hízó­marhát értékesítenek. A hús­minőség javítása érdekében visszakereszteznek magyartar­ka fajtával. Keresztezett fajták Leghíresebb ágazatuk a ju­hászat, amely törzstenyészet­ként működik. Merinó fajtá­juk hústermelő képessége meghaladja a napi 35 dekát, a gyapjú az évi nyolc kilót. A szaporulat is kedvező. Továb­bi keresztezéssel igyekeznek kihasználni a fajtákban rej­tőző kedvező adottságokat. Az egy anyára eső tiszta nyereség meghaladta a 2800 forintot. Juhászati gazdasági társulást is alakítottak, melynek kezdeti eredményei már megmutatkoz­nak. A sertéstenyésztésben elér­ték a legnagyobb kibocsátható darabszámot, amely évenként kilencezer hízó. Egy kocától két tonna fölötti húsmennyisé­get adnak el. Az ágazathoz tartozó takarmánykeverővel, a takarmány- és húsboltokkal Vidám társaság gyülekezett szombaton hajnalban a ceg- lédberceli Dózsa György Mű­velődési Házban. Nem szóra­kozni tértek be — dolgozni jöttek. A ceglédberceli önkén­tes rendőrök, Veres István körzeti megbízott vezetésével, a házban lévő legfontosabb tatarozási és kőművesmunká­kat végezték el. Munkájukkal 20 ezer forintot takarítottak meg az intézménynek. Ez a 24 férfi — akik közt akad nyugdíjas, bejáró és tsz- tag is — nem egyszer éjszakai pihenéséről mond le, hogy a község lakossága nyugodtan együttesen könyvelhetnek el nyereséget, mert egyébként a sertés jövedelmezősége erősen csökkent. Háztáji háttér Számottevő a háztáji főága­zat munkája, amely tavaly 60 millió forintos árbevételre tett szert. Tizenegyezer hízót vá­sároltak fel. A háztájiban a tehénállomány nem csökkent számottevően, egymillió liter tejet vásároltak fel 1983-ban. Kétszáz hízómarhát bérhizla­lás keretében neveltek a gaz­dák. A juhállomány is gyara­podik a gazdáknál. Űj jelen­ség, hogy a háztájiban száz hektáron termesztenek cukor­répát. A gazdálkodás egyenletes, magas színvonalának kialakí­tásában meghatározó szerepe van a hozzáértő szakvezetés­nek. Többségében saját neve­lésű fiatalok állnak munkába, akik egyetemi éveik alatt a szövetkezet ösztöndíját élvez­ték. A folyamatos szakember- képzés, -pótlás a termelőszö­vetkezet jó hagyományai közé tartozik. A vb-ülés elfogadta a jelen­tést és a feladattervet, elisme­rését fejezve ki a szövetkezet­nek eredményes munkájáért. T. T. alhasson. Pontosan beosztott ügyeleti rend szerint járőröz- nek a kihalt utcákon. Több­ször előfordult már, hogy be­törőt fogtak, önzetlen munká­jukat feletteseik kitüntetések­kel is elismerik. Negyedévente értekezleten találkoznak, ahol ügyes-bajos dolgaikat, sikereiket megbe­szélhetik. A rend őrzésén kívül szívesen vállalnak egyéb tár­sadalmi munkát is. Most a művelődési házat szépítgették, de terveik közt szerepel a KRESZ-park kialakításában való részvétel is. Csöndesebb napokon A NIVA egy ideje URH adó­vevő készülékkel bír, ilyen neszez a teljes ügyeleti idő alatt a rendelő egyik szobájá­ban is. Ügyelet, autó, kórházi sürgősségi felvételi részleg: kész a kör, teljes a kapcsolat. Fontosságát igazán felmérni csak azóta tudják, mióta bir­tokában vannak a technika eme vívmányának. Ezen a hétvégen aránylag csöndes éjszakát tudhatott maga mögött az ügyeletes stáb. Az ügyeleti szolgálatnak szer­vezett menetrendje van. Ti­zenhárom körzeti orvos prog­ramja alakul eszerint, a hét két, esetleg három napján. Hozzájuk hasonló havi beosz­tás alapján találja itt az éjsza­ka az ügyeletes asszisztensnőt és a gépkocsivezetőt. Ez az este csendesnek indul. Bódogh Józsefné asszisztens- nő a naplót lapozza, Karsai Sándor gépkocsivezető is egye­lőre benn ücsöröghet a szobá­ban. Szabad délelőttje volt, kerti munkához látott hát. Ki­használják a földet, jószágot tartanak. Kell a pénz, hogy terveiket valóra válthassák. Most ő a családfenntartó egy személyben, mert felesége a második kisfiúkkal gyermek- gondozási szabadságát tölti. Türelmes, mosolygós fiatalem­ber Karsai Sándor. E két tu­lajdonsága az éjszaka folya­mán emberszeretetével együtt kimutatkozik. Bódoghnéval általában az éjszakai ügyeletekről beszél­getünk. Van miről. Hosszú ideje állandóan éjszakás, ezt a műszakot vállalta. Húsz esz­tendeje, hogy az egészségügy­ben dolgozik, az éberséget, tü- relmességet, emberekkel való bánásmódot még kinn a kór­házban megtanulta. ' Kedvemért visszalapoz az éjszakai ügyeleti naplóban. — No, nézzük. Március 10- én délután 13—15 óráig, mert ilyenkor, amikor a körzeti rendelőkben nincsen orvos, itt van központi ügyelet, há­rom esetet jegyeztünk fel, amikor az ügyeletes orvosnak házhoz kellett kimennie, öten pedig személyesen jártak itt. Éjszaka volt tizenegy hívá­sunk. Március 11-én vasárnap reggel héttől este hétig hu­szonhárom hívás volt, tizen­nyolcán keresték fel személye­sen itt az ügyeletes orvost. Vagy nézzük a teljes januárt: az éjszakai ügyeletre 233-an jöttek be, 265 esetben hívták házhoz az orvost. Februárban 237 házhoz hívás volt és 236 betérő. Kérdezem, számon tartják-e hivatalosan, hány indokolt és indokolatlan hívás fut be hoz­zájuk? Vagy mindenki éjnek évadján szorul orvosi ellátás­ra azok közül, akik ide betér­nek, vagy akikhez az orvost kérik? A válasz az egyértelmű nem. De Bódoghné rögvest hozzáfűzi: — Ha zörögnek az ajtón, ha cseng a telefon, a jelzést minden esetben úgy kell fo­gadnunk, hogy betegről van szó, aki enyhülést vár, akihez segítséget kérnek. Persze, ha megnézzük ezt a naplót, akkor látni, hogy például van olyan név a hívók sorában, amely háromszázszor is szerepel. Ennyi beírás, ennyi kihívás, vagy idejövetel. Van, akinek telefonon ismerem már a hangját, vagy szinte az ajtón a kopogását is. Most nem azok­ról szólok, akik igazi betegek, hanem azokat említem, akik hívják az orvost éjnek idején, mert gyógyszert akarnak írat­ni, netán megnyugtató szavak­ra van szükségük, vagy meg­ártott az étel-ital, Megesett, hogy a úefonáló megkérdez­te: ki a ügyeletes? Megmond­tuk. Mire ő közölte: akkor semmi bajom, őt nem kérem. Ezen az éjszakán csak né­hány adat került a naplóba. Egy kis pályás órák hosszat bömbölt, fájt a hasa, szülei gon­dolták, hátha az éjszakai ügyeletes hatásosabb patika­szert tud, mint kollégája, aki­hez napközben vitték a ki­csit. Egy fiúcskát hoztak az­után — mint akit darazsak csíptek, feldagadt a kis képe. Allergia, de mi az oka? A kér­dés nyitott marad, a gyerkőc helyzetén egy injekció sokat javít, még mosolyra is futja tőle, amikor elköszön. Csemőbe is Hajnali háromnegyed kettő felé egy férfi zörömböl az aj­tón, koponyája sérült, fejbőre vérzik. „Csak” egy üveggel kólintották fejbe, mint mond­ja, valószínűleg „elnézésből”. Sejdíti, ki osztotta ki. Elsőse­gélyben részesül, s reggel — javasolják — néhány öltésért Rövid albertirsaí sétánk el­ső állomása a Solidaritás Ipa­ri Szövetkezet. Százesztendős épülete ütött-kopott, fala fol­tokban hámlik. Kívül, belül renoválni kell. Mostanában próbálgatják, vajon kibírják-e az oldalfalak a tetőcserét. A szövetkezet 1968-ban te­lepedett le itt, eleinte egyet­len teremben bőrkesztyűket készítettek, ma már elsősor­ban gyermekholmikat állíta­nak össze az ügyes asszonyke­zek. A Skála-hálózat és a Népművészeti Háziipari Szö­vetkezet keres és talál piacot a csinos albertirsaí áruknak. A kis ruhák gs a blúzok el­jutnak a Szovjetunióba és Csehszlovákiába is. ötvenkét nő tölti az üzemben a hétköz­napokat szorgos munkával, és harminc bedolgozót tartanak számon. Ök minden szerdán kapják meg a heti nyersanya­got. Aki igyekszik, tisztes fi­zetést: 3800—1000 forintot vi­het haza hó végén. Mint a részleg vezetőjétől hallottuk, akad még néhány üresen álló gép, elkelne a munkaerő. Jóval odébb, az út túlsó ol­dalán a Budapest Kötőipari Szövetkezet nelybeli telepe ütött tanyát. Az udvaron ha­talmas bálákban halmozódik a hulladék, sorsára vár: Szol­nokra viszik majd értékesíte­ni. 1968-ban bedolgozói for­mában kezdett dolgozni a szö­vetkezet, tizenöten, húszán ha lehettek akkoriban. Most 83 asszonynak teremt munkale­hetőséget a korszerű üzem Színes pólókat s még vagy 60—70-féle felső kötöttárut készítenek az 1976-ban átadott új csarnokban. A pólóknak valót bedben szabják, a töb­bi termék anyaga a főváros­ból érkezik. Albertirsáról ké­szen, csomagolva szállítják jó, ha bekocog a kórházba a sebészetre. Dunnyog, enyhe italszag lengi körül. Azután indulhatott az orvos házhoz. Idős asszonyt kínoztak vese­görcsök. S következett még vagy három kihívás hajnalig. Az éjszakai orvosi ügyelet fontosságát, hasznát dr. Mohos György főorvos, a rendelőinté­zet igazgatója foglalta össze rövid beszélgetésünk alkalmá­val. ö is csak hangsúlyozni tudta, mily fontos, hogy való­ban az akkor rászorulóhoz hívják ki az ügyeletest. Mások a délelőtti és a délutáni kör­zeti orvosi rendelést, a rende­lések közti délutáni ügyeletet keressék fel inkább. Pest megyében az első, vá­rosi éjszakai központi orvosi ügyelet Cegléden indult. A községekben felnőtt ügyeleti szolgálat van. A város orvosi ügyelete tavaly összesen 7300 beteget látott el. A szám évről évre nő. Az említett betegek közül 3250-et a kihívott orvos a háznál látott el. Azt, hogy az eset komoly-e, az ellátás sür- gős-e, valójában csak akkor tudja, ha kiért és megvizsgál­ta a panaszost. .Szó esett arról is, ami terv: a Cegléd közeli Csemő hétvégi ügyeletét is a városnak kell ellátnia péntek estétől hétfő reggeig. Ez azt jellenti, hogy ha csemői hívást kap az ügye­let, akkor egy időre éjszakai ügyeletes rendelőintézeti orvos nélkül marad a 40 ezer lako­sú város, amíg az orvos Cse- mőben jár. Fájós fogúak Dr. Mohos György elmond­ta: Cegléden alapjában véve igen jó az orvosi ügyeleti el­látás. Hétvégeken a fájós fo­gúak a fogorvosi ügyeletet ke­reshetik fel, mert van olyan. Egy idő óta gyermekorvosi ügyelet is működik a városban — bár ezek nem adnak folya­matos sürgősségi szolgálatot. Az ügyeletes gyermekorvost az Ady Endre utcai részben találni, szombaton, vasárnap és ünnepnap 7—19 óráig. A fogorvos- vasárnap és ünnepen 9—15 óráig rendel a fogásza­ton. Tervezik a teljes körű gyermekügyeleti rendelés ki­alakítását. És egészében, a vá­ros lakosságának megértő se­gítségével szeretnének még többet tenni az orvoshoz for­duló emberekért. Eszes Katalin vissza. Évente 250 ezer darab holmijuk kerül a belföldi for­galomba, s úgy 70 ezer ván­dorol a Szovjetunióba. A termelés lehetőségei még korántsem merültek ki. A számok könnyen emelkedhet­nének, ha összejönne a máso­dik műszak. De bizony ehhez legalább hatvanan hiányoz­nak. Mindenesetre tetszetős portékák kerülnek itt fóliába, csak az a baj, hogy egy-egy tételt a helybeli boltok nem kaphatnak meg közvetlenül a teleptől. Talán tavasszal erre is akad gyógyír. Csodás mesevilág, ahogyan itt nevezik: a babaüzem, aho­vá harmadjára bekukkantunk. A falon a Gabi-család apróbb- nagyobb tagjai, amott meg, igazán mondom, gusztusos tör­pesorozat, az állványon nagy fejű polip lógatja színes kar­jait, mellette csikóhal lebeg. Gömbölyded oroszlánból, ele­fántból, pingvinből, egérből egész zsákkal. Elegáns, ked­ves, mókás babák a polcon. Textilből születtek a szellemes gyerekjátékok: cibálhatók, do­bálhatok, lapíthatók, igazi já­tékok. Egy térkép mutatja, hová szállítják, hol árusítják őket: Írország, Anglia, NSZK, Franciaország. Ausztria és így tovább. Kár, hogy kicsúsztak honi kereskedelmünk látóme­zejéből. A gyerekek biztosan sajnálják. V. S. Fogadóórák A városi tanács épületében, hivatali helyiségében fogadó­órákat tart április 18-án, szer­dán 8—12 óráig dr. Horváth Géza vb-titkár. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap* Sá. E. Gondoskodnak az almafákréi Szórják a műtrágyát a talajerő pótlására a Cég Iédi Állami Tangazdaság gyümölcsöseiben. Ceg­léd határában a Törteli út menti almáskertben — a képen — szuperfoszfátot juttatnak a földbe az RCW—3/A-S szórókocsival.• Apáii-Tóth Sándor (elvétele Színes póló, textilpolip Tevékenyek a rend őrei • • Önkéntesek tatarozták

Next

/
Thumbnails
Contents