Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-13 / 87. szám

«sr «

MH. I O

r

1984. ÄPRIUS 13., PÉNTEK

TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS TAVASZI ÜLÉSSZAKA

BOR 8AMD! JAM OS:

TOVÁBBRA iS KÜLÖNÖS FIGYELMET FORDÍTUNK AZ ELLENŐRZÉS ERŐSÍTÉSÉRE

Pest megyei képviselők

képviselők elé a köz- és felső- oktatás távlati fejlesztési programjával kapcsolatos elgondolásokat.

iheg kell oldani: szakképzetlen tanerőt ne alkalmazzunk az iskolában, a képzettek pedig otí legyenek, a pályán. Ám eít elérni csak végre valóban tisztességes erkölcsi és anyagi megbecsüléssel lehet. De ezt nem most hallottuk először. Mintegy tizenöt éve elhangzik különböző fórumokon: a népgazdaság t.eherbíróképességétöl függően rendezni kell a pedagógusok kereseti arányait. Történtek intézkedések, de nem mondhatjuk, hogy igaziak. S áz oktatás személyi feltételeit jelentősen befolyásolja — ahogy a művelődési osztály vezetője is mondja —, vannak-e pénzügyi gondjai a pedagógus családjának, vagy minden energiáját az oktatónevelő munkára koncentrálhatja.

Érd városára is az jellemző, 2mi Pest megyére általában: önzetlen társadalmi összefogás az Iskolákért. Holnap, szombaton a város szinte minden tizemében kommunista műszakban állnak munkába az emberek — amint a másik vendég, Miskolczi Katalin, a népfrontbizottság titkára bejelentette —, azért, hogy anyagi támogatást tudjanak nyújtani az érdi oktatásügynek.

ÉRDEKES MOTÍVUM, amit arról fejtegetett Hatvani Istvánná, hogy miként lehet bejutni a felsőoktatási intézményekbe hallgatónak. Kétségtelen: eluralkodott a pontszemlélet. Kevésbé vizsgáljuk azt, hogy a felvételiző készsége, képességei, alkata folytán alkalmas-e a pályára, amelyre jelentkezik. S ha valahol, hát a pedagóguspályán nagyon lényeges kritérium volna

emelését. Előtérbe kívánjuk állítani a szakmai alapozóképzést, amely szélesebb tájékozódást tesz lehetővé, több szakmában felhasználható tudást ad, és amelyre szűkebb szakosodás is épülhet. Az ismeretek felújítása és az újak elsajátítása, az át- és továbbképzés szempontjából meg kívánjuk szervezni az egyetemi tanulmányok után az úgynevezett posztgraduális tanulmányi rendszert.

A magas színvonalú felső- oktatás nem lehet meg magas színvonalú kutatás nélkül. Ennek érdekében javítanunk kell a felsőoktatási kutatások anyagi bázisát, technikai és szervezeti feltételeit.

Ügy vélem — mondotta befejezésül Köpeczi Béla —, hogy a közoktatás és a felső- oktatás fejlesztésének előterjesztett programja olyan reális — vagy ha úgy tetszik realista — folyamatos, a kor kívánalmainak megfelelő változtatásokat tesz lehetővé, amelyek a következő másfél évtizedben szolgálni tudják a tartalmi, szervezeti, irányítási korszerűsítést és megfelelő gazdasági feltételek megteremtése esetén elő tudják készíteni a későbbi, még nagyobb arányú minőségi fejlődést.

Ezután Medvetzky Antalné (Baranya m., 4. vk.), a Pollack Mihály Műszaki Főiskola docense, a kulturális bizottság tagja, a testület véleményét is tolmácsolva arról szólt: a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztésekor olyan tartalmi korszerűsítésre van szükség, amelynek eredményeként oktatási rendszerünk rugalmasan tud alkalmazkodni a változó társadalmi igényekhez.

A köz- és felsőoktatás fejlesztéséről szóló előterjesztés vitájában részt vettek: Vdczi Istvánná (Komárom m. 3. vk.), dr. Petri Gábor (Csongrád tn.

6. vk.), Fábryné Dobat Ilona (Heves m. 3. vk.), Biszku Bgs, la (Szabolcs-Szatmár m. 2. vk.), dr. Csendes Beláné (Budapest 60. vk.), Borsos Janót (Baranya m. 9. vk.), dr. Varga János (Győr m. 9. vk.), Kara» kas László (Hajdú m. 12. vk.), Szurgyi Istvánná (Szolnok m.

3. vk.!. dr. Tóth János (Budapest 35. vk.), dr. Zsolnai Mária (Felér m. 9. vk.), Bődig Gábor (Borsod m. 10. vk.), valamint Tarjányi Béláné nyugdíjas pedagógus, Pest megye 17. számú választókörzetének országgyűlési képviselője.

TARJÁNYI BÉLÁMÉ:

A SZÜLŐK SEGÍTSÉGET VÁRNAK AZ ISKOLÁTÓL

tásunk eddig elért eredményei is — hangsúlyozta a továbbiakban. A feladatot — a pedagógusképzés további bázisainak megteremtésén túl — ti letelepedés, az otthonteremtés gondján segítve lehet megoldani.

★

Ezzel a országgyűlés tavaszi ülésszakának első napja — amelyen Apró Antal, Cserven- ka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt — véget ért. Az országgyűlés pénteken délelőtt folytatja munkáját.

A művelődési tárca vezetője kiemelte: a fejlesztési program megvalósításának kulcskérdései hogy lesz-e elegendő számú és megfelelően felkészült pedagógus. A pedagóguskiválasztás és -ellátás szempontjából alapvető az élet- és munkakörülmények megjavítása, a nagyobb anyagi és erkölcsi elismerés. A pedagógus- pályát ki kell emelnünk a legkevésbé javadalmazott értelmiségi foglalkozások kategóriájából.

A felsőoktatásban fő feladatunknak tartjuk az oktatás tartalmi struktúrájának átalakítását és színvonalának

KÖPECZI BÉLA:

AZ OKTATÁS ÉS A NEVELÉS SZOLGÁLJA ÚJ TÁRSADALMI SZÜKSÉGLETEINKET

A művelődési tárca vezetője elöljáróban elmondotta: az új társadalom építésének történetében első alkalommal került sor arra, hogy az ország legfőbb népképviseleti szerve, a teljes, és nemcsak a közoktatási rendszer helyzetét és fejlesztési feladatait megvitatja. Ez egyszerre bizonyítja a tárgy jelentőségét és a társadalom érdeklődését. Hazánkban 1945- ben az általános iskola bevezetésével és 1948-ban az iskolák államosításával történelmi változás ment végbe az oktatás szerkezetében és tartalmában. 1961-ben oktatási reformot dolgoztunk ki, amelynek egyes célkitűzései nem bit- zonyultak megvalósíthatóknak, de amely jelentős változást hozott a szemlélet megújítása és a középfokú oktatás kiterjesztése szempontjából. 1972- ben áz állami oktatás helyzetéről és feladatairól hoztunk határozatot, amely a tartalmi korszerűsítés irányának kijelölésében ma is érvényes. Az oktatás forradalmi átalakulásának eredményeképpen emelkedett egész népünk kulturális Színvonala. Gazdaságunk fejlődésének intenzív szakaszába lépett, a külgazdasági kapcsolatok jelentősége megnőtt, és a nemzetközi verseny új feladatok elé állít bennünket, a társadalom struktúrája, s ezzel együtt a társadalmi osztályok és rétegek helyzete megváltozott. A korszerűsítés feladatainak meghatározásánál mindezt tekintetbe kell vennünk — mondotta Köpeczi Béla —, továbbá azt is, hogy az oktatás és a nevelés ma mennyire tudja szolgálni, vagy éppen befolyásolni a nagy gazdasági-társadalmi szükségleteket és egyéni aspirációkat. Azt tapasztaljuk, hogy az ís- kolákból kilépő fiatalok jelentős részének anyanyelvi kultúrája. szóbeli és írásbeli kifejezőképessége gyenge, nem tud eligazodni a kor bonyolult társadalmi-politikai viszonyaiban, személyiségük fejlesztésében nem érvényesül kellőképpen a tudatosság; a világnézeti, a magatartásbeli, az életmódbeli igényesség. Háttérbe szorulnak olyan humanista értékek, mint a munka, az önként vállalt fegyelem, a felelősséggel párosuló szabadság, a közösséa megbecsülése és az érte vállalt szolgálat.

Helytelen volna mindezért egyedül az iskolát felelőssé

tenni — jelentette ki a miniszter. Ugyancsak felelős a család, a felnőtt közösség és felelősek azok a tömegkommunikációs és közművelődési intézmények, amelyek maguk is részt vesznek a fiatalok művelésében, közösségi életük alakításában. Az iskolai munka gyengeségeit magyarázzák azok az elégtelen anyagi feltételek is, amelyek között az oktatás folyik. Az állandósuló tanteremhiány, a zsúfoltság, a felszerelés elmaradottsága gátolja a minőségi fejlesztést. Akadályozzák a feladatok megfelelő teljesítését a kedvezőtlen személyi feltételek is.

A tudományos-technikai haladás és a gazdasági-társadalmi fejlődés nálunk is megköveteli, hogy az oktatás tartalmát tovább fejlesszük, illetve módosítsuk. Célunk, hogy a nivelláló jellegű oktató-nevelő munka helyett az egyéni adottságok és képességek differenciált fejlesztésére, a különböző jellegű tehetségek felkarolására, gondozására, kiemelésére törekedjünk. Feladatunknak tekintjük, hogy a specializációt jobban kössük a termelő-gazdálkodó szervezetek munkájához és a gyorsan változó konkrét munkaköri követelményekhez — hangoztatta Köpeczi Béla. A fejlesztésben az elsőbbséget az általános iskolának kell biztosítanunk, nemcsak azért, mert ez adja a mindenki számára kötelező és elérhető alapműveltséget, hanem azért is, mert munkájának javítása nélkül a közép- és felsőfokú oktatás fejlesztése sem lehetséges.

A pedagógusok többsége egyetért az oktatás korszerűsítésének gondolatával, de sokan úgy ítélik: az alsó- és a középfokú oktatásban «- a sokoldalú erőfeszítések ellenére — nincsenek meg a továbblépés szilárd alapjai, sem a tárgyi, sem a személyi feltételekben. Pest megyében például az általános iskolák mintegy negyede rendelkezik a nevelő-oktatómunka korszerű feltételeivel, s fele részleges, vagy teljes felújításra szorul. A többi felújíthatatlan, alkalmatlan a féladatára.

A napköziotthonok és a gyermekélelmezés továbbfejlesztése legfőbb akadályának az iskolák túlzsúfoltságát, valamint az étkeztetés feltételeinek korlátozottságát jelölte meg. Pedig z— mint mondotta — a család, a dolgozó szülők segítséget várnak az iskolától gyermekeik egésznapos elhelyezésének megoldásában is: és mi pedagógusok tudjuk, hogy a lassabban haladó, több segítségre szoruló, a veszélyeztetett helyzetben élő gyermekek felzárkóztatásának egyik leghatásosabb eszköze éppen az egésznapos nevelés.

Halaszthatatlan a pedagógushiány enyhítése a megyében, mert ha nem cselekszünk, veszélybe kerülnek közoktaaz alkalmasság, hiszen köztudott: a nevelőktől függ egyrészt a jövő nemzedék fejlődése, másrészt nem kis mértékben a családok kis közösségén alapuló társadalom közérzetének alakulása is.

A felsőoktatásról lévén szó, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a Gödöllői Agrártudományi Egyetemet, abból a szempontból sem, hogy padjaiból olyan értelmiségiek kerülnek ki, akik a falu közéletét, közvéleményét is hivatottak lesznek formálni. Az ülésszakon Kovács Istvánná képviselő (Pest m. 1. vk.) vendége volt Kovács Antal, a püspökhatvani Galgavölgye Tsz elnöke. Kapóra jött — s nem is véletlenül —, mivel annak idején ő is Gödöllőn végzett, s igen nagyon kíváncsi volt a felsőoktatás fejlesztésének programjára. Ennek egyik legfőbb oka — amint ő megfogalmazta —, hogy ideje volna pontot tenni annak a gyakorlatnak a végére, amely szerint az egyetem szakembereket képez. Csak szakembereket. S nem vezetőket, közéleti embereket. Az a véleménye, hogy e kettő elválaszthatatlan egymástól, mivel a diplomás mezőgazdász a gyakorlati idő letöltése után valamilyen szintű vezetői beosztásba kerül. S ott már nem elegendő kizárólag a szakértelem.

A VITA ma tovább folytatódik, az érdeklődés nem lanyhul. A közoktatás ugyanis nem a pedagógusok, nem a művelődési tárca belső ügye. A közoktatás nemzeti ügy. E súlyának megfelelően foglalkozik vele az országgyűlés.

Bálint Ibolya

az időközben megjelent új jogszabályok folytán időszerűvé váltak. Ezt szolgálja a most előterjesztett törvényjavaslat.

A Központi. JSéfií. Ellenőrzési Bizottság elnöke — más ellenőrző szervekkel együtt —, közreműködik az állami ellenőrzés irányításával, összehangolásával kapcsolatos kormányfeladatok ellátásában; beszámol a gazdálkodás felelősségi rendszerének érvényesítéséről ; a Minisztertanács elé terjeszti a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság véleményét az állami költségvetést és a zárszámadást megállapító törvényjavaslatról.

Borbándi János bevezetőben elmondotta: szocialista társadalmi rendszerünkben az áiiami és a társadalmi ellenőrzés a munkásosztály és az egész dolgozó nép érdekeit szolgálja, céljaink valóra váltását segíti. Fontos szerepe van az ellenőrzésben a dolgozók személyes részvételének, a szocialista demokrácia különféle intézményeinek: a közéleti, az üzemi és a lakóhelyi demokrácia számos fórumának.

Az állami munkában az irányítás és az igazgatás valamennyi területének nélkülözhetetlen eszköze, a vezetői tevékenység elválaszthatatlan, szerves része az ellenőrzés. A párt- és a kormány mindig megkülönböztetett figyelmet fordított az ellenőrzési rendszer különböző formáinak erősítésére. Jól példázza ezt, hogy a második — a ma is hatályos — népi ellenőrzési törvény megalkotására a gazdaságirányítási reform megindulásával egy időben, 1968-ban került sor. A Minisztertanács elnökhelyettese megállapította: a népi ellenőrzésre vonatkozó hatályos jogszabályok felülvizsgálata során, arra az eredményre jutottak, hogy új törvény megalkotására ninc3 szükség. A hatályos törvényen, csupán azokat a módosításokat kell elvégezni, amelyek a népi . ellenőrzés feladatainak hatékonyabb és magasabb színvonalon történő ellátásához szükségesek, illetve amelyek

Különösen fontos, időszerű tennivalója a népi ellenőrzésnek — mondotta a miniszterelnök-helyettes —, hogy vizsgálatéival nyújtson segítséget a törvényesség és az állami, állampolgári fegyelem megszilárdításához, a nemzeti vagyon. a nemzeti értékek, a társadalmi tulajdon védelméhez és gyarapításához, a különböző visszaélések — mint például a munka nélkül szerzett jövedelmek, korrupció, a

csúszópénz —, és egyéb káros jelenségek leleplezéséhez.

Borbándi János végezetül kifejezte reményét, hogy a tervezett új rendelkezések

hozzájárulnak a népi ellenőrzés eredményes, megbecsült munkájának továbbfejlesztéséhez, s ezáltal gazdasági és társadalmi céljaink megvalósításához.

Ezután Szokola Károlyné

dr. (Somogy m. 8. vk.), a Somogy megyei Tanács Továbbképző Intézetének igazgatója, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság tagja, a törvényjavaslat bizottsági előadója elmondotta: az ország- gyűlés terv- és költségvetési, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága együttes ülésen vitatta meg a népi ellenőrzésről szóló törvény módosításáról előterjesztett törvényjavaslatot. Az együttes ülés a törvény módosítását az előterjesztésben foglaltak szerint — egy változtatással kiegészítve — tartotta helyesnek. Javaslatuk, hogy a törvény mondja ki, a nemzeti vagyon megőrzése mellett annak gyarapítási kötelezettségét is. Ezt pedig az ellenőrzés kérje számon.

Az országgyűlés a törvény- javaslatot általánosságban és a már megszavazott módosítással egyhangúlag elfogadta.

Ezután Köpeczi Béla művelődési miniszter terjesztette a

miniszter válaszában kifejezte egyetértését a képviselők által elmondottakkal és megköszönte azt a segítséget, amelyet az országgyűlés tagjai, bizottságai a törvényjavaslat előkészítéséhez nyújtottak.

Az országgyűlés az Alkotmányjogi Tanácsról szóló törvényjavaslatot elfogadta.

Ezután Borbándi János, a Minisztertanács, elnökhelyettese tartotta meg expozéját a "épi ellenőrzésről szóló törvény módosításával kapcsolatos törvényjavaslatról.

nyességet, hatékony garanciát teremt arra, hogy az alkotmány valóban a törvények törvénye legyen. >

Dr. Sándor Dezső (Borsod m. 15. vk.), az Edelényi városi jogú nagyközségi Tanács elnöke arról szólt, hogy a mai magyar valóság, a társadalmi viszonyokban bekövetkezett változások igénylik és szükségessé teszik állami életünk fejlesztését, jogrendünk gazdagítását.

Több hozzászólás nem volt. Dr. Markója Imre igazságügyw

(Folytatás az 1. oldalról.) tartatásának politikai-állami mechanizmusa folyamatosan működik.

Ezután hozzászólások következtek.

Dr. Mátay Pál (Fejér m. 3. vk.) nyugalmazott megyei főügyész felszólalásában hangsúlyozta: amennyiben az országgyűlés elfogadja az Alkotmányjogi Tanácsról szóló törvényjavaslatot, nem csupán egy új parlamenti szervet hoz létre, ennél sokkal többet tesz: tovább szilárdítja a törvé-