Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-13 / 87. szám

«sr « MH. I O r 1984. ÄPRIUS 13., PÉNTEK TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS TAVASZI ÜLÉSSZAKA BOR 8AMD! JAM OS: TOVÁBBRA iS KÜLÖNÖS FIGYELMET FORDÍTUNK AZ ELLENŐRZÉS ERŐSÍTÉSÉRE Pest megyei képviselők képviselők elé a köz- és felső- oktatás távlati fejlesztési programjával kapcsolatos el­gondolásokat. iheg kell oldani: szakképzetlen tanerőt ne alkalmazzunk az iskolában, a képzettek pedig otí legyenek, a pályán. Ám eít elérni csak végre valóban tisztességes erkölcsi és anyagi megbecsüléssel lehet. De ezt nem most hallottuk először. Mintegy tizenöt éve elhangzik különböző fórumokon: a nép­gazdaság t.eherbíróképességétöl függően rendezni kell a peda­gógusok kereseti arányait. Tör­téntek intézkedések, de nem mondhatjuk, hogy igaziak. S áz oktatás személyi feltételeit jelentősen befolyásolja — ahogy a művelődési osztály vezetője is mondja —, van­nak-e pénzügyi gondjai a pe­dagógus családjának, vagy minden energiáját az oktató­nevelő munkára koncentrál­hatja. Érd városára is az jellemző, 2mi Pest megyére általában: önzetlen társadalmi összefogás az Iskolákért. Holnap, szomba­ton a város szinte minden tizemében kommunista mű­szakban állnak munkába az emberek — amint a másik vendég, Miskolczi Katalin, a népfrontbizottság titkára beje­lentette —, azért, hogy anyagi támogatást tudjanak nyújtani az érdi oktatásügynek. ÉRDEKES MOTÍVUM, amit arról fejtegetett Hatvani Ist­vánná, hogy miként lehet be­jutni a felsőoktatási intézmé­nyekbe hallgatónak. Kétség­telen: eluralkodott a pont­szemlélet. Kevésbé vizsgáljuk azt, hogy a felvételiző készsé­ge, képességei, alkata folytán alkalmas-e a pályára, amely­re jelentkezik. S ha valahol, hát a pedagóguspályán na­gyon lényeges kritérium volna emelését. Előtérbe kívánjuk állítani a szakmai alapozó­képzést, amely szélesebb tájé­kozódást tesz lehetővé, több szakmában felhasználható tu­dást ad, és amelyre szűkebb szakosodás is épülhet. Az is­meretek felújítása és az újak elsajátítása, az át- és tovább­képzés szempontjából meg kí­vánjuk szervezni az egyete­mi tanulmányok után az úgy­nevezett posztgraduális tanul­mányi rendszert. A magas színvonalú felső- oktatás nem lehet meg magas színvonalú kutatás nélkül. En­nek érdekében javítanunk kell a felsőoktatási kutatások anyagi bázisát, technikai és szervezeti feltételeit. Ügy vélem — mondotta be­fejezésül Köpeczi Béla —, hogy a közoktatás és a felső- oktatás fejlesztésének előter­jesztett programja olyan reá­lis — vagy ha úgy tetszik rea­lista — folyamatos, a kor kí­vánalmainak megfelelő vál­toztatásokat tesz lehetővé, amelyek a következő másfél évtizedben szolgálni tudják a tartalmi, szervezeti, irányítási korszerűsítést és megfelelő gazdasági feltételek megte­remtése esetén elő tudják ké­szíteni a későbbi, még nagyobb arányú minőségi fejlődést. Ezután Medvetzky Antalné (Baranya m., 4. vk.), a Pollack Mihály Műszaki Főiskola do­cense, a kulturális bizottság tagja, a testület véleményét is tolmácsolva arról szólt: a köz­oktatás és a felsőoktatás fej­lesztésekor olyan tartalmi korszerűsítésre van szükség, amelynek eredményeként ok­tatási rendszerünk rugalmasan tud alkalmazkodni a változó társadalmi igényekhez. A köz- és felsőoktatás fej­lesztéséről szóló előterjesztés vitájában részt vettek: Vdczi Istvánná (Komárom m. 3. vk.), dr. Petri Gábor (Csongrád tn. 6. vk.), Fábryné Dobat Ilona (Heves m. 3. vk.), Biszku Bgs, la (Szabolcs-Szatmár m. 2. vk.), dr. Csendes Beláné (Bu­dapest 60. vk.), Borsos Janót (Baranya m. 9. vk.), dr. Varga János (Győr m. 9. vk.), Kara» kas László (Hajdú m. 12. vk.), Szurgyi Istvánná (Szolnok m. 3. vk.!. dr. Tóth János (Buda­pest 35. vk.), dr. Zsolnai Má­ria (Felér m. 9. vk.), Bődig Gábor (Borsod m. 10. vk.), va­lamint Tarjányi Béláné nyug­díjas pedagógus, Pest megye 17. számú választókörzetének országgyűlési képviselője. TARJÁNYI BÉLÁMÉ: A SZÜLŐK SEGÍTSÉGET VÁRNAK AZ ISKOLÁTÓL tásunk eddig elért eredményei is — hangsúlyozta a továb­biakban. A feladatot — a pe­dagógusképzés további bázi­sainak megteremtésén túl — ti letelepedés, az otthonteremtés gondján segítve lehet megol­dani. ★ Ezzel a országgyűlés tavaszi ülésszakának első napja — amelyen Apró Antal, Cserven- ka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt — véget ért. Az országgyűlés pénteken délelőtt folytatja munkáját. A művelődési tárca vezetője kiemelte: a fejlesztési prog­ram megvalósításának kulcs­kérdései hogy lesz-e elegendő számú és megfelelően felké­szült pedagógus. A pedagógus­kiválasztás és -ellátás szem­pontjából alapvető az élet- és munkakörülmények megjaví­tása, a nagyobb anyagi és er­kölcsi elismerés. A pedagógus- pályát ki kell emelnünk a leg­kevésbé javadalmazott értel­miségi foglalkozások kategó­riájából. A felsőoktatásban fő fel­adatunknak tartjuk az okta­tás tartalmi struktúrájának át­alakítását és színvonalának KÖPECZI BÉLA: AZ OKTATÁS ÉS A NEVELÉS SZOLGÁLJA ÚJ TÁRSADALMI SZÜKSÉGLETEINKET A művelődési tárca vezetője elöljáróban elmondotta: az új társadalom építésének történe­tében első alkalommal került sor arra, hogy az ország leg­főbb népképviseleti szerve, a teljes, és nemcsak a közokta­tási rendszer helyzetét és fej­lesztési feladatait megvitatja. Ez egyszerre bizonyítja a tárgy jelentőségét és a társadalom érdeklődését. Hazánkban 1945- ben az általános iskola beve­zetésével és 1948-ban az isko­lák államosításával történel­mi változás ment végbe az ok­tatás szerkezetében és tartal­mában. 1961-ben oktatási re­formot dolgoztunk ki, amely­nek egyes célkitűzései nem bit- zonyultak megvalósíthatóknak, de amely jelentős változást hozott a szemlélet megújítása és a középfokú oktatás kiter­jesztése szempontjából. 1972- ben áz állami oktatás helyze­téről és feladatairól hoztunk határozatot, amely a tartalmi korszerűsítés irányának kije­lölésében ma is érvényes. Az oktatás forradalmi átalakulá­sának eredményeképpen emel­kedett egész népünk kulturá­lis Színvonala. Gazdaságunk fejlődésének intenzív szaka­szába lépett, a külgazdasági kapcsolatok jelentősége meg­nőtt, és a nemzetközi verseny új feladatok elé állít bennün­ket, a társadalom struktúrája, s ezzel együtt a társadalmi osztályok és rétegek helyzete megváltozott. A korszerűsítés feladatainak meghatározásánál mindezt tekintetbe kell ven­nünk — mondotta Köpeczi Béla —, továbbá azt is, hogy az oktatás és a nevelés ma mennyire tudja szolgálni, vagy éppen befolyásolni a nagy gazdasági-társadalmi szükség­leteket és egyéni aspirációkat. Azt tapasztaljuk, hogy az ís- kolákból kilépő fiatalok jelen­tős részének anyanyelvi kul­túrája. szóbeli és írásbeli ki­fejezőképessége gyenge, nem tud eligazodni a kor bonyolult társadalmi-politikai viszonyai­ban, személyiségük fejlesztésé­ben nem érvényesül kellőkép­pen a tudatosság; a világnéze­ti, a magatartásbeli, az élet­módbeli igényesség. Háttérbe szorulnak olyan humanista ér­tékek, mint a munka, az ön­ként vállalt fegyelem, a fele­lősséggel párosuló szabadság, a közösséa megbecsülése és az érte vállalt szolgálat. Helytelen volna mindezért egyedül az iskolát felelőssé tenni — jelentette ki a mi­niszter. Ugyancsak felelős a család, a felnőtt közösség és felelősek azok a tömegkom­munikációs és közművelődési intézmények, amelyek maguk is részt vesznek a fiatalok művelésében, közösségi életük alakításában. Az iskolai mun­ka gyengeségeit magyarázzák azok az elégtelen anyagi felté­telek is, amelyek között az oktatás folyik. Az állandósuló tanteremhiány, a zsúfoltság, a felszerelés elmaradottsága gá­tolja a minőségi fejlesztést. Akadályozzák a feladatok megfelelő teljesítését a ked­vezőtlen személyi feltételek is. A tudományos-technikai ha­ladás és a gazdasági-társadal­mi fejlődés nálunk is megkö­veteli, hogy az oktatás tartal­mát tovább fejlesszük, illetve módosítsuk. Célunk, hogy a nivelláló jellegű oktató-nevelő munka helyett az egyéni adottságok és képességek dif­ferenciált fejlesztésére, a kü­lönböző jellegű tehetségek fel­karolására, gondozására, ki­emelésére törekedjünk. Fel­adatunknak tekintjük, hogy a specializációt jobban kössük a termelő-gazdálkodó szerve­zetek munkájához és a gyor­san változó konkrét munka­köri követelményekhez — hangoztatta Köpeczi Béla. A fejlesztésben az elsőbbséget az általános iskolának kell biztosítanunk, nemcsak azért, mert ez adja a mindenki szá­mára kötelező és elérhető alapműveltséget, hanem azért is, mert munkájának javítása nélkül a közép- és felsőfokú oktatás fejlesztése sem lehet­séges. A pedagógusok többsége egyetért az oktatás korszerű­sítésének gondolatával, de so­kan úgy ítélik: az alsó- és a középfokú oktatásban «- a sokoldalú erőfeszítések ellené­re — nincsenek meg a tovább­lépés szilárd alapjai, sem a tárgyi, sem a személyi felté­telekben. Pest megyében pél­dául az általános iskolák mint­egy negyede rendelkezik a ne­velő-oktatómunka korszerű feltételeivel, s fele részleges, vagy teljes felújításra szorul. A többi felújíthatatlan, alkal­matlan a féladatára. A napköziotthonok és a gyermekélelmezés továbbfej­lesztése legfőbb akadályának az iskolák túlzsúfoltságát, va­lamint az étkeztetés feltételei­nek korlátozottságát jelölte meg. Pedig z— mint mondotta — a család, a dolgozó szülők segítséget várnak az iskolától gyermekeik egésznapos elhe­lyezésének megoldásában is: és mi pedagógusok tudjuk, hogy a lassabban haladó, több segít­ségre szoruló, a veszélyeztetett helyzetben élő gyermekek fel­zárkóztatásának egyik legha­tásosabb eszköze éppen az egésznapos nevelés. Halaszthatatlan a pedagó­gushiány enyhítése a megyé­ben, mert ha nem cselekszünk, veszélybe kerülnek közokta­az alkalmasság, hiszen köztu­dott: a nevelőktől függ egy­részt a jövő nemzedék fejlő­dése, másrészt nem kis mér­tékben a családok kis közös­ségén alapuló társadalom köz­érzetének alakulása is. A felsőoktatásról lévén szó, nem hagyhatjuk figyelmen kí­vül a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetemet, abból a szem­pontból sem, hogy padjaiból olyan értelmiségiek kerülnek ki, akik a falu közéletét, köz­véleményét is hivatottak lesz­nek formálni. Az ülésszakon Kovács Istvánná képviselő (Pest m. 1. vk.) vendége volt Kovács Antal, a püspökhatva­ni Galgavölgye Tsz elnöke. Kapóra jött — s nem is vé­letlenül —, mivel annak ide­jén ő is Gödöllőn végzett, s igen nagyon kíváncsi volt a felsőoktatás fejlesztésének programjára. Ennek egyik leg­főbb oka — amint ő megfo­galmazta —, hogy ideje volna pontot tenni annak a gyakor­latnak a végére, amely szerint az egyetem szakembereket ké­pez. Csak szakembereket. S nem vezetőket, közéleti embe­reket. Az a véleménye, hogy e kettő elválaszthatatlan egy­mástól, mivel a diplomás me­zőgazdász a gyakorlati idő le­töltése után valamilyen szin­tű vezetői beosztásba kerül. S ott már nem elegendő kizáró­lag a szakértelem. A VITA ma tovább folyta­tódik, az érdeklődés nem lany­hul. A közoktatás ugyanis nem a pedagógusok, nem a művelődési tárca belső ügye. A közoktatás nemzeti ügy. E súlyának megfelelően foglal­kozik vele az országgyűlés. Bálint Ibolya az időközben megjelent új jogszabályok folytán időszerű­vé váltak. Ezt szolgálja a most előterjesztett törvényja­vaslat. A Központi. JSéfií. Ellenőrzé­si Bizottság elnöke — más el­lenőrző szervekkel együtt —, közreműködik az állami ellen­őrzés irányításával, összehan­golásával kapcsolatos kor­mányfeladatok ellátásában; beszámol a gazdálkodás fele­lősségi rendszerének érvénye­sítéséről ; a Minisztertanács elé terjeszti a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság vélemé­nyét az állami költségvetést és a zárszámadást megállapító törvényjavaslatról. Borbándi János bevezető­ben elmondotta: szocialista társadalmi rendszerünkben az áiiami és a társadalmi ellen­őrzés a munkásosztály és az egész dolgozó nép érdekeit szolgálja, céljaink valóra vál­tását segíti. Fontos szerepe van az ellenőrzésben a dolgo­zók személyes részvételének, a szocialista demokrácia külön­féle intézményeinek: a közéle­ti, az üzemi és a lakóhelyi de­mokrácia számos fórumának. Az állami munkában az irányítás és az igazgatás va­lamennyi területének nélkü­lözhetetlen eszköze, a vezetői tevékenység elválaszthatatlan, szerves része az ellenőrzés. A párt- és a kormány mindig megkülönböztetett figyelmet fordított az ellenőrzési rend­szer különböző formáinak erősítésére. Jól példázza ezt, hogy a második — a ma is hatályos — népi ellenőrzési törvény megalkotására a gaz­daságirányítási reform megin­dulásával egy időben, 1968-ban került sor. A Minisztertanács elnökhelyettese megállapítot­ta: a népi ellenőrzésre vonat­kozó hatályos jogszabályok felülvizsgálata során, arra az eredményre jutottak, hogy új törvény megalkotására ninc3 szükség. A hatályos törvényen, csupán azokat a módosításokat kell elvégezni, amelyek a né­pi . ellenőrzés feladatainak ha­tékonyabb és magasabb szín­vonalon történő ellátásához szükségesek, illetve amelyek Különösen fontos, időszerű tennivalója a népi ellenőrzés­nek — mondotta a miniszter­elnök-helyettes —, hogy vizs­gálatéival nyújtson segítséget a törvényesség és az állami, állampolgári fegyelem meg­szilárdításához, a nemzeti va­gyon. a nemzeti értékek, a társadalmi tulajdon védelmé­hez és gyarapításához, a kü­lönböző visszaélések — mint például a munka nélkül szer­zett jövedelmek, korrupció, a csúszópénz —, és egyéb káros jelenségek leleplezéséhez. Borbándi János végezetül kifejezte reményét, hogy a tervezett új rendelkezések hozzájárulnak a népi ellenőr­zés eredményes, megbecsült munkájának továbbfejleszté­séhez, s ezáltal gazdasági és társadalmi céljaink megvaló­sításához. Ezután Szokola Károlyné dr. (Somogy m. 8. vk.), a So­mogy megyei Tanács Tovább­képző Intézetének igazgató­ja, a jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottság tagja, a tör­vényjavaslat bizottsági elő­adója elmondotta: az ország- gyűlés terv- és költségvetési, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága együt­tes ülésen vitatta meg a népi ellenőrzésről szóló törvény módosításáról előterjesztett törvényjavaslatot. Az együt­tes ülés a törvény módo­sítását az előterjesztésben fog­laltak szerint — egy változ­tatással kiegészítve — tartot­ta helyesnek. Javaslatuk, hogy a törvény mondja ki, a nem­zeti vagyon megőrzése mel­lett annak gyarapítási kötele­zettségét is. Ezt pedig az el­lenőrzés kérje számon. Az országgyűlés a törvény- javaslatot általánosságban és a már megszavazott módosí­tással egyhangúlag elfogadta. Ezután Köpeczi Béla műve­lődési miniszter terjesztette a miniszter válaszában kifejezte egyetértését a képviselők által elmondottakkal és megköszön­te azt a segítséget, amelyet az országgyűlés tagjai, bizottsá­gai a törvényjavaslat előké­szítéséhez nyújtottak. Az országgyűlés az Alkot­mányjogi Tanácsról szóló tör­vényjavaslatot elfogadta. Ezután Borbándi János, a Minisztertanács, elnökhelyette­se tartotta meg expozéját a "épi ellenőrzésről szóló tör­vény módosításával kapcsola­tos törvényjavaslatról. nyességet, hatékony garanciát teremt arra, hogy az alkot­mány valóban a törvények törvénye legyen. > Dr. Sándor Dezső (Borsod m. 15. vk.), az Edelényi váro­si jogú nagyközségi Tanács elnöke arról szólt, hogy a mai magyar valóság, a társadalmi viszonyokban bekövetkezett változások igénylik és szüksé­gessé teszik állami életünk fejlesztését, jogrendünk gaz­dagítását. Több hozzászólás nem volt. Dr. Markója Imre igazságügy­w (Folytatás az 1. oldalról.) tartatásának politikai-állami mechanizmusa folyamatosan működik. Ezután hozzászólások követ­keztek. Dr. Mátay Pál (Fejér m. 3. vk.) nyugalmazott megyei fő­ügyész felszólalásában hang­súlyozta: amennyiben az or­szággyűlés elfogadja az Al­kotmányjogi Tanácsról szóló törvényjavaslatot, nem csupán egy új parlamenti szervet hoz létre, ennél sokkal többet tesz: tovább szilárdítja a törvé-

Next

/
Thumbnails
Contents