Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-13 / 87. szám

-f í. AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVIII. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM Ära: 1,40 forint 1984. ÁPRILIS 13., PÉNTEK MEGKEZDTE MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS TAVASZI ÜLÉSSZAKA Megkezdődtek a magyar—olasz tárgyalások Bettino Oraxi Pest megyébé • TÖRVÉNYJAVASLAT AZ ALKOTMÁNYJOGI TANÁCSRÓL • A NÉPI ELLENŐRZÉSRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA • A KÖZ- ÉS FELSŐOKTATÁS TÁVLATI FEJLESZTÉSE • PEST MEGYEI KÉPVISELŐ FELSZÓLALÁSA A VITÁBAN Ilyen kenyér sül nálunk — muratja Furulyás János, a vácszentlászlói Zöldmező Tsz elnöke a képen jobboldalt álló Bettino Craxi olasz kormányfőnek. Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke és a hivatalos lá­togatáson hazánkban tartózko­dó Bettino Craxi olasz minisz­terelnök csütörtökön reggel a magyar kormányfő parlamenti dolgozószobájában szükkörű megbeszélést folytatott. Várkonyi Péter külügyminisz­ter és olasz partnere, Giulio Aiídreottl a Ktttügyminlszté- rlumban szintén tárgyalóasztal­hoz ült. Megbeszélésükön a köl­csönös érdeklődés előterében álló nemzetközi kérdésekről, valamint a két ország kapcso­latainak helyzetéről, azok to­vábbi bővítésének és fejleszté­sének lehetőségeiről volt szó. Bettino Craxi hivatalos prog­ramja során a délelőtti órák­ban megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét a Hősök te­rén, s ugyancsak koszorút he­lyezett el az első világháború­ban meghalt olasz katonák em­lékművén a Rákoskeresztúri te­metőben. Délelőtt az olasz miniszterel­nök Vácszentlászlóra és Gödöl­lőre látogatott. Délelőtti prog­Vácszentlászlón, a Zöldmező Tsz-ben fogadta Bettino Craxit Marjai József miniszterelnök­helyettes, dr. Villányi Miklós mezőgazdasági és élelmezés- ügyi államtitkár, Esztergályos Ferenc külügyminiszter-helyet­tes. Itt várták a vendégeket a házigazdák is, Furulyás Já­nos, a tsz elnöke és Kolozs ramján részt vett Szita János, hazánk római és Emilio Paolo Bassi, Olaszország budapesti nagykövete. Délután a Parlament delegá- ciós termében plenáris üléssel folytatódott a magyar-olasz kormányfői találkozó. A ma­gyar tárgyalócsoportot Lázár György vezette. Az őszinte légkörű megbeszé­lésen áttekintették a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat. Ä nemzetközi témákat illetően — bár eltérően ítélték meg a fe­szültség kialakulásának okait — egyetértettek abban, hogy a kelet—nyugati kapcso­latokban párbeszédre van szükség, amely elvezet az érde­mi tárgyalásokhoz. A nap fo­lyamán Marjai József a Par­lamentben fogadta Giulio And­reottit, akivel megbeszélést folytatott. Lázár György és felesége es­te a Parlament Vadásztermé­ben díszvacsorát adott Bettino Craxi és felesége tiszteletére. A vacsorán a két kormányfő po­hárköszöntőt mondott. László elnökhelyettes. Gerbe- rából, szegfűből kötött csok­rot nyújtott át az olasz kor­mányfőnek a zsámboki népvi­seletbe öltözött Lapu Istvánná, a szövetkezet adminisztrátora, majd a vendégek helyet fog­laltak a tárgyalóteremben. Itt Furulyás János adott tá- (Folytatás a 2. oldalon.) NyikoEaj Tyihonov terjesztette eSő a kormány programját Befejeződött a tanácskozás Moszkvában tegnap befejeződött a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának ülésszaka. Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke ismertette a kormány összetételét, amit a képviselők egyhangú sza­vazással elfogadtak. A Szovjetunió Miniszterta­nácsának első elnökhelyette­sei: Gejdar Alijev, Andrej Gromiko és Ivan Arhipov. A szovjet kormánynak tizenegy miniszterelnök-helyettese van. A Szovjetunió külügymi­nisztere ismét Andrej Gromi­ko, honvédelmi minisztere Dmitrij Usztyinov lett. Egyhangú szavazással hatá­rozatot fogadtak el az általá­nos és középfokú oktatás re­formjáról. A reform terveze­tét Gejdar Alijev, az SZKP KB PB tagja, első miniszter­elnök-helyettes terjesztette a képviselők elé. Ugyancsak tegnap válasz­tották meg a Népi Ellenőrzési Bizottságot, amelynek elnöke ismét Alekszej Skolnyikov lett. A Szovjetunió Legfelsőbb Bírósága elnökének tisztét a jövőben Vlagyimir Tyerebilov tölti be. A Szovjetunió legfőbb ügyészévé isimét Alekszandr Rekunkovot nevezték ki. A Szovjetunió Legfelsőbb Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Ny. A. Tyihonovnak, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnöké­vé történt újbóli kinevezése alkalmából. Apró Antal, az országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte L. Ny. Tulkonovot, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Szö­vetségi Tanácsának elnökét és A. E. Vosszt, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Nemzeti­ségi Tanácsának elnökét meg­választásuk alkalmából. Csütörtökön délelőtt 10 órakor ismét megteltek a Parlament üléstermének széksorai: megkezdődött az or­szággyűlés tavaszi ülésszaka. Legfelső államhatalmi, népképviseleti testületünk tanácskozásán részt vett Lo- sonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Ott voltak a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizott­ság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyban foglalt helyet a buda­pesti külképviseletek több vezetője és tagja. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg a tanács­kozást, megemlékezve a téli ülésszak óta elhunyt dr. Guba Sándor képviselőről. Emlékét az országgyűlés jegyzőkönyv­ben örökítette meg, s az ülés­szak résztvevői egyperces né­ma felállással rótták le kegye­letüket. Ezt követően az országgyű­lés tudomásul vette a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak jelentését, a , téli ülésszak óta végzett munkáról és dön­tött a jelenlegi tanácskozás na­pirendjéről: O az Alkotmányjogi Ta­nácsról szóló törvényja­vaslat; O az országgyűlés ügyrend­jének kiegészítése az Al­kotmányjogi Tanács működé­séről ; O a népi ellenőrzésről szóló 1968. évi V. törvény mó­dosításával kapcsolatos tör­vényjavaslat; O a köz- és felsőoktatás távlati fejlesztési prog­ramja; interpellációk. Az elfogadott tárgysorozat­nak megfelelően az országgyű­lés az első két napirendi pon­tot együttesen tárgyalta. Első­ként dr. Markója Imre igaz­ságügyminiszter emelkedett szólásra. MARKÓJA IMRE: JOGALKALMAZÁSUNKAT EDDIG IS SZILÁRD TÖRVÉNYESSÉG JELLEMEZTE — Alig néhány hónap telt el azóta, hogy az országgyűlés a legutóbbi ülésszakán tör­vényt hozott az alkotmány módosításáról. Ez a törvény egyebek között azt az új ren­delkezést is az alkotmányba iktatta, hogy az országgyűlés a jogszabályok és a jogi iránymutatások alkotmányos­ságának ellenőrzése céljából létrehozza az Alkotmányjogi Tanácsot. Ennek az alkotmá­nyos rendelkezésnek a végre­hajtásaként terjesztem elő — a Minisztertanács megbízásá­ból — az Alkotmányjogi Ta­nácsról szóló törvényjavasla­tot, amely részletesen szabá­lyozza e nagy jelentőségű al­kotmányvédő, a törvényességet oltalmazó szerv feladatait, szervezetét és eljárását — mondotta bevezetőjében Mar­kója Imre, majd emlékeztetett rá: az alkotmány elvei és konkrét rendelkezései nyomán Tanácsának tegnap délelőtti ülésén Nyikolaj Tyihonov mi­niszterelnök előterjesztette a Szovjetunió új kormányának programját. Belpolitikai téren a szovjet kormány egyik legfontosabb feladata továbbra is a gazda- (Folytatás a 2. oldalon) ELET Dr. Várkonyi Péter külügy­miniszter táviratban fejezte ki jókívánságait A. A. Gro- mikónak, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnöke első he­lyettesévé, a Szovjetunió kül­ügyminiszterévé történt újbóli kinevezése alkalmából. Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára csütörtökön fogadta Albin Siwakkot, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB Politikai Bizottságának tagját, aki rövid látogatáson hazánkban tartózkodik. — és annak végrehajtásaként — az elmúlt évtizedekben ki­épült a szocialista magyar jogrendszer. Jogrendszerünk továbbfej­lesztése terén az elmúlt két év során is számottevő eredmé­nyeket értünk el. Markója Imre utalt olyan jelentős tör­vényhozási aktusokra, mint amilyenék az alkotmány mó­dosítása, a választási és köz- igazgatási rendszer politikai és jogszabályi reformja, a jog- tanácsosi és az ügyvédi tevé­kenységről szóló új törvényi szintű szabályozások, a köz­ponti gazdaságirányításra, az állami vállalatokra és szövet­kezetekre, valamint a termé­szetvédelemre, a társadalom- biztosításra vagy a lakásgaz­dálkodásra vonatkozó jogsza­bályi korszerűsítések voltak. Szólt a kormány jogalkotási tervében szereplő számos fon­tos elképzelésről is, majd hangsúlyozta: nagy figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a jogalkotás alkotmányossága törvényessége szilárd legyen. Ez alatt elsősorban azt értjük hogy összhangban legyenek a különböző szintű jogszabályok az alkotmánnyal, illetve az alacsonyabb szintű jogszabá­lyok a magasabb szintűekke’ a jogi iránymutatások pedi - a jogszabályokkal. Emellett az alkotmányosság és a tör­vényesség követelményén?" érvényesítése a jogalkotásban azt is jelenti, hogy a társ°d~ lom életét döntően befolyásoló kérdéseket, az állampolgárok alapvető jogait és kötelessé­geit törvényi szintű szabályo­zás rendezze. Tapasztalataink alapján nyugodt lelkiismerettel kije­lenthetjük — mondotta —, hogy a magyar jogalkotást — és a jogalkalmazás irányítá­sát is — általában az alkot­mányosság és a törvényesség tiszteletben tartása jellemzi. Az alkotmány szerint az Al­kotmányjogi Tanács a jogsza­bályok és a jogi iránymuta­tások alkotmányosságát ellen­őrzi. Az Alkotmányjogi Tanács­nak a javaslat szerint fontos feladata lesz a közreműködés az alkotmány egyes rendelke­zéseinek értelmezésében. Az Alkotmányjogi Tanács az or­szággyűlésnek számol be tevé­kenységéről, és a tanács, ille­tőleg tagjai választására és visszahívására is az országgyű­lés jogosult. A tanács összeté­tel“ szintén e szerv szoros kaocsolatát tükrözi az ország- gyűléssel. Az Alkotmányjogi Tanács 11—17 tagból áll, akikre a Hazafias Népfront Országos Tanácsa tesz javaslatot: elnö­két, titkárát és tagjainak többségét az országgyűlés a képviselők sorából, a többi tagot pedig más közéleti sze­mélyiségek közül választja meg. Az Alkotmányjogi Ta­nácsban végzett munkájuk te­kintetében azonban ez utób­biaknak — tehát az Alkot­mányjogi Tanács nem képvi­selő tagjainak — jogállása azonos az országgyűlési kép­viselőkével. A miniszter végül az Al­kotmányjogi Tanács eljárásá­ról szólt. A testület saját kez­. A karzaton deményezésére vagy az arra jogosultak indítványa alapián jár el; ilyen indítványt — a javaslatban részletesen felso­rolt — felső szintű állami szervek, illetve vezetőik, a társadalmi szervezetek és az érdekképviseleti szervek or­szágos vezető testületéi, to­vábbá a Fővárosi Tanács és a megyei tanácsok tehetnek. Minthogy az Alkotmányjogi Tanács az állampolgárok és más ügyfelek egyedi ügyeivel nem foglalkozik, az állampol­gárok közvetlenül nem is for­dulhatnak az Alkotmányjogi Tanácshoz. Ha azonban vala­mely jogszabály vagy jogi iránymutatás alkotmányossá­gának felülvizsgálatát tartják szükségesnek, akkor a közér­dekű bejelentésekre és javas­latokra vonatkozó szabályok szerint tehetnek indítványt az arra illetékes szerveknek. A miniszteri exoozét köve­tően dr. Antalffy György (Csongrád m. 9. vkj, a szege­di József Attila Tudomány- egyetem tanszékvezető egyete­mi tanára a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság titkára volt a törvényjavaslat bizott­sági előadója, s az országgyű­lési ügyrend kiegészítésének beteriesztője. Kiemelte: szo­cializmust énítő országunkban az alkotmányos,ság mind’" kulcskérdés volt és az is ma­rad, megtartásának és meg- (Fnlylmás a 3 oldalon) Állami és politikai vezetők az első padsorokban

Next

/
Thumbnails
Contents